Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-18 / 115. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. május 18. ÖVEGES LÁSZLÓ AZ EGYÉNI ÉS VÁROSI ÉRDEKEK ÖSSZHANGJÁRÓL A főépítész sikerélményei Akkor került Öveges László a Kecskeméti Városi Tanácshoz, amikor újra növekedni kezdett az építészet tekintélye. Főépítészi megbízatásával egy időben élénkültek meg a lakossági véleményeket összegző fórumok. Felelős tisztségviselőként örvendezhetett a társadalmi szemléletváltozásnak: legyen az épített környezet a korlátozó anyagi lehetőségek ellenére mind igényesebb, rendezettebb. Nyomasztó gondokat örökölt. Jobb sorsra érdemes térségek romladoznak hosszú építési tilalmak miatt. Túlméretezett bontások sebhelyei csúfítják a városképet. Sikeres zsűrizés után kértem: tájékoztassa olvasóinkat a megkezdett, a tervezett építésekről, az időszerű város- rendezési kérdésekről. Mindenekelőtt azonban mutatkozzon be, mert sokan csak névről ismerik. * * * — Kiskunfélegyházán születtem, ott érettségiztem, a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán 1980- ban fejeztem be tanulmányaimat. Különösen Sárvári Istvántól tanultam sokat. Rövid fővárosi munkavállalás után, örömmel fogadtam el a Bács- Kiskun Megyei Tervező Vállalat meghívását. Jó munkákat kaptam. Olyan kiváló építészek formálták tervezői szemléletemet, mint Kerényi József és Farkas Gábor. — Megírtuk, hogy Ön tervezte az orgoványi egészségházat, a kecskeméti borkombinát felújítását.. . — Rám bízták egy kiskunfélegyházi műemlék épület helyreállítását, a ceglédi városközpont 210 lakásos, 2100 négyzetméter üzletterű épületének tervezését. Nemsokára megkezdik Kecskeméten a 62 lakásos, Dózsa György úti ház alapozását^ Farkas Gáborral közös munkám az Év lakóháza tavalyi pályázatán díjazott Csányi utcai családi otthon. — Mintha a nyugodt, jó ritmusú, mértéktartóan dekoratív, szépen tagolt homlokzatú épületeket kedvelné. — Tervezőként, főépítészként arra törekszem, hogy az új, vagy helyreállított ház minél harmonikusabban illeszkedjék környezetébe. * * * *■ — Szerintem a divatjelenségek meghatározóbbak a kívánatosnál. — Mire gondol? — A számomra kicsit németes hatású tetőtér-beépítéses házak jól mutatnak a homokdomb környékén, néhány régi utcában. Mit keres a manzárd a külterületen, szinte Kecskemét minden részén? — Aggodalma indokolt. A jövőben markánsabban szeretnénk érvényesíteni a városrészek sajátos vonásait. Jó példa erre — beszámolt elgondolásainkról a Petőfi Népe — a déli városkapu környéke. Egységes elképzelés szerint épül újjá a Batthyány utca belső szakasza, őrzi korábbi korok hangulatát. Azonos hangsúlyt kap a Dobó István körút és a Batthyány utcai csomópont déli oldalának két új, meghatározó épülete. — Aligha sorolható hazai építőművészetünk értékei közé e túlzsúfolt betonrengeteg. — Kétségtelenül magán viseli egy gyorsan túlhaladott építészeti gyakorlat jegyeit. Ennél rosszabb, csúnyább lakótelepet is láttam már. Magam is szükségesnek érzem följavítását. Sivárságát megpróbáljuk zöld növényzettel oldani. Aligha tehetünk pillanatnyilag ennél többet. A homlokzatok felfrissítésére, tagolására majd az általános felújításkor lesz mód, ha áldoznak erre pénzt a lakóközösségek. — Az Arpádváros olyan, amilyen. Bele kell törődnünk. A szomszédos térségekben újra indulási parancsot kapnak a földgyaluk? — Módszeresen felülvizsgáljuk a korábbi döntéseket. Megszüntettük az általános építési tilalmat a szalagház, a Szalvai Mihály körút, a Füzes, a Nyíl utca térségében. Az érdekelt lakosokkal egyetértésben a részleges bontással járó átépítést határozta el a tanács. Megtartjuk, ami megtartható. — Ott voltam a városszépitő egyesület és a tanács által rendezett ankétokon. Láttam, mennyire örül a tervet támogató fölszólalásöknak. — A korábbi szemlélet a Magyar, a Horváth Döme, a Bajcsy-Zsilinszky utca által határolt területre házgyári, többszintes épületeket szánt. Észre kellett venni, hogy milyen félve jött el sok öregember a rendezési tervről hirdetett nyilvános eszmecserére. Attól tartottak, hogy el kell hagyniuk megszokott környezetüket. Örömmel, megköny- nyebbülve távoztak. — A tárgyilagosság azt kívánja, hogy a csalódottakra is utaljak. Néhányon abban bíztak, hogy a kisajátítás révén szűkös, elhanyagolt, komfortnélküli lakásukból világos, modern otthonba költözhetnek. — Kétségtelenül, voltak, akiknek jobbra fordult a sorsa egy-egy terület lebontása után. Pénzhiány miatt akkor sem vállalkozhatna a város átépítésre szoruló térségek lakótelepszerű fölújítására, ha fejlesztési szempontok ezt a megoldást javasolnák. Számunkra egyszerűbb volt a korábbi gyakorlat. Átadtuk a területet a beruházó vállalatnak. Most sok-sok kezdeményezést kell tanácsokkal, útmutatásokkal,'.az akadályok elhárításával támogatni. így érvényesíthetjük közvetve-közvetlenül a városi érdekekkel összhangos elgondolásokat, így gyorsíthatjuk a felújítást. — A Vacsi köz környékének beépítési terve is módosult. — Másutt alakítják ki az ide tervezett sportpályát. A gazdasági kényszer arra szorította a tanácsot, hogy minél több lakást helyezzen el a felszabaduló területen. Hibáztunk volna, ha a látszólagos, pillanatnyi érdekek miatt lényegében föladtuk volna a korábbi elképzeléseket. A tervezők úgy gondolták, hogy az itteni zöldövezet jótékony hatását az egész környék élvezheti majd. Úgy növeljük valamelyest a lakásszámot, hogy a környék megőrzi fás, virágos jellegét. — Gratulálok a sikerélményhez. Úgy gondolom, a holland falu miatt sem kell majd szégyenkezniük. — Bízom benne. A Széchenyiváros négyes ütemében lesznek magastetős házak, ügyeltek a tervezők a területet átszelő, régi építési módokat idéző Bo- govicsfalura. Az északi körútig húzódó uj építési területen sajátos színt jelentenek a Bácsépszer kivitelezésében készülő, kétszintes családi házak, a KISZ- bizottság szervezésében épülő lakások. * » * — A közügyek iránt kevésbé érdeklődők is fölfigyeltek arra, hogy a tanács műszaki osztálya a korábbinál gyakrabban osztja meg gondjait a lakossággal. — Legutóbb az általános rendezési tev felülvizsgálatáról tájékoztattuk az érdeklődőket. Több órás vita alakult ki a dísztermet csaknem megtöltő polgárok közreműködésével. Hasznos, termékeny összejövetel volt. Heltai Nándor • A Dózsa György úti új ház terve (Méhesi Éva felvételei) Érdemes megnézni! A múlt héten nyílt meg a bajai Türr István Múzeumban a Tornyai János festőművész munkásságát bemutató kiállítás. Az eddig ismert és megcsodált festményei mellett először láthatók alkotásuk helyszínén a nemrégen különös körülmények között előkerült képei. A több mint száz kisméretű alkotás a művész lakásának tatarozásakor, a padló alól került elő. • A sok szép ismert alkotás — részben Baján készült — látható a kiállításon S SAJTOPOSTA Ki téríti meg a kárt? Sok-sok éve van háztartási biztosításom, melynek esedékes díját mindig pontosan befizetem. Eddig azt gondoltam, hogy e forintjaim ellenében jár anyagi támogatás, ha rászorulok. Esetem az ellenkezőjét bizonyítja. A dolog a téli hetekre nyúlik vissza, amikor már olvadt a jég, a hó, s a nagy mennyiségű lé nem folyhatott az út menti árokba, mert több lakos elmulasztotta annak rendszeres tisztítását. A baj a március végi és az áprilisi esőzések után következett be, amikor tovább gyarapodtak a tócsák, sőt, az alkalmi tavacskák. Ezek közrefogták ingatlanomat, olyany- nyira, hogy az udvarban és a földszinti helyiségekben 15—20 centi magasan hömpölygőn a víz. Kell-e csodálkozni azon, hogy az épületek falai jórészt átáztak? Most a helyreállítási munkákkal foglalkozom, melyek kissé költségesek, és döbbenten tapasztaltam, hogy kiadásaimat egyáltalán nem fedezi a biztosító, mondván, nincs szó természeti csapásról. Ez tény, de az is, hogy a bajt nem én idéztem elő. Ilyenkor is kellene valakinek vállalnia a kár egészbeni, vagy legalább részbeni megtérítését... — írja a Soltvadkert, Tanács u. 53. szám alatt lakó Samel György. A szerk. megjegyzése: Noha az épület- és háztartási biztosítás kockázatvállalásai között tényleg nem szerepel az eldugult utcai árok miatt összegyűlt csapadékvíz okozta kár, méltányossági jogcímen talán mégis csak tud segíteni olvasónkon a biztosító. Külön ügy a csapadékvíz-elvezető közterület nem tisztítása. Pedig ez az ingatlantulajdonosoknak kötelessége. Ha mulasztottak, óhatatlanul okozói lettek a szóban forgó kárnak. Konkrét felelősségüket hatósági vizsgálat derítheti ki, és esetleges büntetésük mértékét is. Újra működik a nyilvános telefon Február 16-án e hasábokon tettük szóvá, hogy több hónapja üres a kecskeméti Czollner közi ABC-áruház melletti telefonfülke. Vandálok rongálták meg a fülkét. Mivel a környéken, a mintegy másfél ezer otthont számláló Kunyadivárosi új lakótelepen csak kevés családnak van telefonja, érthető, hogy sokan sürgették a nyilvános telefonálási lehetőség ismételt megteremtését. Ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre azt válaszolta a Szegedi Postaigazgatóság: beszerzési gondok hátráltatják az ellopott készülék pótlását. Nemrégen Juhászáé Sárost Enikő keresett bennünket ez ügyben, akitől végre örvendetes hírt hallottunk: pár napja helyén van a piros színű, új telefon, és kifogástalanul működik. Azután még hozzátette: jó lenne, ha minden térségbeli felnőtt figyelmeztetné azokat, akiknél szinte bizonyosra vehető az ártó-rontó szándék, hiszen a fülke berendezését óvni: közös érdek. ÜZENJÜK Cs. Józsefnének, Kiskunfélegyházára: Az a különélő szülő, aki évek óta nem kíváncsi a volt házastársa által nevelt gyermekére, bizonyítványt állított ki a szülői hivatásra való alkalmatlanságáról. Gyermeke meglátogatására (láthatására) természetesen senki sem kötelezhető, az ilyesféle magatartásán csakis a saját lelkiismerete szerint változtathat az édesanya vagy édesapa. Másik kérdésére válaszolva elmondjuk, hogy a gyermektartási díj felemelése vagy leszállítása iránt ahhoz a bírósághoz kell fordulni beadvánnyal, mely legelőször határozott az ügyben. Magyari Ernőnek, Apostagra: Az április 13-án életbe lépett fogyasztóiár-emelésekkel egyidejűleg szociálpolitikai és jövedelemkiegészítő intézkedések történtek. Ennek során például a házastársi pótlék' 60 forinttal egészült ki, melyet kérelem benyújtása nélkül kaptak meg az érdekeltek. Ha az Ön felesége után járó ezen ellátás nem érkezett meg az áprilisi nyugdíjjal együtt, akkor adminisztratív tévedésről lehet szó. A korrigálást levélben kérje a budapesti Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, a saját nyugdijtörzsszámára utalással. Szvétek Jánosnak, Kéleshalomra: Köztudomású, hogy postahivatalban is váltható takarékbetét, mely után akkor kap évi öt, illetve nyolc százalék kamatot a tulajdonos, ha pénzét 2, vagy 3 esztendeig nem kéri vissza. Megjegyzendő, hogy a kamatszámításnál sohasem a teljes összeget veszik alapul, hanem azt, hogy az egyes tételek befizetése óta eltelt-e már az úgynevezett lekötési idő. Lényeges még tudni, hogy betétcserére is lehetőség van, tehát arra, hogy az alacsonyabb kamatozású betét helyett magasabb kamattal járó betétet igényeljen az ügyfél. Ez esetben viszont nem érvényesül a jogfolytonosság, ami annyit jelent, hogy az új betét lekötési idejéhez nem számítandó hozzá az az idő, mely alatt ugyanazon összeg egy másik betétben volt elhelyezve. Önnek — mint leveléből sejtjük — ez utóbbiakkal kapcsolatosan vannak fenntartásai, melyekre választ kaphat, ha felkeresi levéllel a postai takarékbetét-szolgáltatás szakmai felügyeletét ellátó kecskeméti 1-es számú OTP-fiókot. T. I.-nének: Jövedelmük kiegészítése érdekében a rokkantsági nyugállományban levők is dolgozhatnak, ellátásuk korlátozása nélkül. Más az elbírálás, ha e munkavégzés négy hónapon át, s teljes munkaidőben történik, ráadásul a keresetük és a megrokkanás előtti bérük között 20 százalékos különbség sincs, hiszen ekkor már nem folyósítható részükre nyugdíj. V. L.-nének, Kerekegyházára: Vakság esetén, illetve a látásképesség számottevő csökkenésekor az érintett személy járadékban, illetve szociális segélyben részesülhet, amit a lakóhelyileg illetékes tanács szakigazgatási szervétől kell írásban igényelni. Hasonló helyzetében Önnek ugyanezt tanácsoljuk. Az ügyintézés kissé hosszú lesz, ugyanis a tanácshoz benyújtott kérelem először a szemész szakorvosokból álló bizottság elé kerül, amely Önt megvizsgálja, s e vélemény alapján születik döntés arról: jogosult-e valamilyen pénzbeli támogatásra, ha csupán az egyik szemére vak. FOGADÓSZOBA Ha sejtettem volna akkor, évekkel ezelőtt, hogy a csaknem 7 ezer forint vételár kifizetése után idegeket őrlő kálvária vár rám, bizony messzire elkerülöm az áruház elektronikai részlegét. De hát a sorsot nemigen lehet megjövendölni .. . 1986. november 11-én történt, hogy Uránus típusú Orion tévét vásároltam. Az üzletben jó volt, odahaza azonban már két nap múlva élvezhetetlenné vált a kép. Bejelentésemre a GELKA elvégezte a javítást, ami után három nappal újra elromlott a tv. A javítást követő évben ismét használhatatlan lett a készülék. Ekkor már elment tőle a kedvem, pedig még csak a legelején voltam a kellemetlenségeknek. 1982 novemberében átalánydíjas javítási szerződést kötöttem a szervizzel, mely vállalta — havi 30 forint díjért —, hogy „biztosítja a készülék korától elvárható zavartalan üzemeltetéshez szükséges műszaki állapotot”. Nos, a szerelőknek ezek után is gyakran volt teendőjük nálunk. A közben múló esztendők csak a cégnél eredményeztek változást — a GELKÁ-ból helyi kirendeltség, s egy kisvállalat lett —, az Urá- nusnál minden hiba újra és újra előjött, egyszer hang, máskor kép nem volt. 1985-ben kiderítették a hozzáértők, hogy indokolt a képcsőcsere. Emiatt elvitték tőlünk a tévét, mely másfél hónapig volt a birtokukban, s a visszaszállítása után röviddel megint csak okot adott a bosszankodásra. Ekkor kisiparossal nézettem meg, aki közölte, új képcső nincs beépítve, de egy reduk- tor igen. Csakhogy — világosított fel — ez a feszültségcsökkentő transzformátor csengőhöz, s nem híradástechnikai eszközhöz való. Erről értesülvén felmondtam az átalánydíjas szerződést. És a helyzet azóta is változatlan, a készüléknek egyik alkalommal a hangja nem hallható, máskor a képernyője szürkül, színtelenül el. Tévénézés helyett töprengünk, pédául a szolgáltatásról, mely esetünkben a kiszolgáltatottsággal lehet egyenértékű ... (Elmondta: Szijjártó Júlia kecskeméti olvasónk.) Enyhén szólva elgondolkodtató e panasz, amely mögött többszöri rendellenesség van. Kezdjük az alapvető előírással, miszerint aj vásárlástól számított három napon belüli meghibásodás azonnali készülékcserére jogosítja fel a tulajdonost. Nevezett tévéjét, mely a vétel után 48 óra múlva mondott csütörtököt, miért csak javították a csere helyett? Ha az átalánydíjas javítási szerződés papíron zavartalan üzemeltetést ígért, ennek miért nem tett eleget a szerviz? Talán a megfelelő alkatrészhez nem jutott hozzá, azért szerelt be képcső helyett reduktort? Megannyi kérdés, mely válaszra vár. S éppen ezért ajánljuk a történteket a szolgáltatás hatósági felügyeletét ellátó megyei tanács ipari osztályának figyelmébe! Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A. Telefon: 27-611 KELEMEN KÁROLY: Az alkohol rabságában Pályázat megyei művészeti ösztöndíjra A Bács-Kiskun Megyei Tanács művelődési osztálya 1988-ra a művészeti alkotómunka támogatására ösztöndíjpályázatot hirdet. Az ösztöndíjat megpályázhatja valamennyi művészeti területen dolgozó alkotó, amennyiben munkássága a mai magyar valóságot tükrözi, és Bács- Kiskun megye, valamint az egyes települések művészeti életének a fejlődését segíti elő. A pályázatot benyújthatják az alkotók, de a személyekre javaslatot tehetnek a megye állami és társadalmi szervezetei, intézményei is. A pályázati kérelemhez csatolni kell a tervezett vagy készülő alkotás rövid ismertetését, dokumentációkkal kiegészítve. Az ösztöndíjkérelmet a Bács-Kiskun Megyei Tanács V. B. művelődési osztályán (6000 Kecskemét, Május I. tér 3.) 1987. június 1-jéig kell benyújtani. Az ösztöndíjakat a megkötött szerződések alapján 1988. január 1-jétől folyósítják a pályázóknak. / 2 C ) Ügy egy hét múlva végeztem \J J . J a tanfolyammal. Rostás élvtárs adott egy papírt, hogy azzal menjek le a raktárba, és vételezzek fel ruhát, táskát, zászlót és más egyebeket, ami egy mozdonyvezetőnek kell. Kaptam egy öltöny új egyenruhát, a zubbony váll-lapján két keskeny, és egy vastag, arany csík, rangjelzés volt. Le kell vágni, mondom én a raktárosnak. Az öreg Szabó Pali bácsi — ö volt a raktáros — nem találta az ollót. — Nem érdekes, Kelemen elv társ, majd megszolgálja maga ezt a rangot. Legalább nem kell vesződni annak idején a felvarrással. Maradjon csak a zubbonyon a váll-lap. Ez szombati napon volt. Hazafelé indultam a vételezett holmival, amikor összetalálkoztam az udvaron Rostás elvtárssal, a szállítás vezetőjével. — Jöjjön be egy kicsit az irodámba, Kelemen elvtárs —- mondta nekem —, akarok beszélni még egyet-mást a beosztásával kapcsolatosan. — Szóval, arról van szó — kezdte mondókáját Rostás — miközben leültünk az irodában —, hogy meg kell, hogy említsek önnek egy-két fontos dolgot, mielőtt megkezdené a munkáját. Nem akarok itt a Rostás háta mögött beszélni, de vigyázzon vele, mert nagy szeszkazán az öreg. Remélem, maga nem rcibja az italnak Kelemen elvtárs? — A, dehogy is — mondom én, néha munka után, de csakis munka után — tettem hozzá nyomatékosan, megiszok egy-két pohár sört, vagy éppen bort. — Nagyon helyes, Kelemen elvtársi — mondta Rostás, miközben elővette cigarettatárcáját, és megkínált engem is. Rágyújtottunk. — Na már most, — tudvalevő dolog az, hogy a vasút veszélyes üzem, attól függetlenül, hogy keskeny, vagy éppen normál nyomtávú is. A mozdonyvezető felel a gépért, a szállítmányért, és az emberekért, mert fékezek is vannak a szerelvényen. Ezt csak józan fejjel lehet biztosítani. A Rostást is átképeztük volna mozdonyvezetőnek, de ez szóba sem jöhet, — bár huszonöt éve fűtő itt —, mert a szesz a barátja’ nemcsak munkaidő után, de alatta is. Régen elbocsátottuk volna, ha nem néznénk az öt családját, beteges feleségét, és nem utolsósorban idős szüleit. De ettől függetlenül lassan betelik a pohár, mert a múlt héten is figyelmeztettük és értésére adtuk, hogy ez az utolsó, aztán nincs tovább. Kelemen elvtárs, maga jóval fiatalabb, de magára bízzuk a Rostást. Nevelje meg, hogy legalább munka közben ne igyon. Azt hiszem nem lesz könnyű dolog, de ön — mint, öntudatos ember — példamutatásával bizonyára hatni fog rá. Sokszor szégyellem, ha látom tántorogni a telepen, hogy engem is Rostásnak hívnak. Nem is arról van szó, hogy ne igyon valaki, de tudja azt is, hogy mikor, és mennyit lehet. '— No persze — szóltam közbe —, valóban így van ez, Rostás elvtárs. Majd igyekszem neki elmagyarázni a dolgokat. Nekem talán könnyű dolgom lesz vele, mert én tudom azt, hogy mikor, és mennyit lehet inni. — Nagyon helyes, Kelemen elvtárs. Sok szerencsét kívánok a munkájához. Itt jó helye lesz, majd meglátja. Meg fogja emlegetni majd nyugdíjas korában is, hogy igazam volt. Csak ennyit akartam mondani, a többit majd meglátja annak idején. Felállt, mintegy jelezve, hogy részéről befejezte a dolgot! — Tehát hétfőn reggel hat órakor találkozunk. Kezet fogtunk, és elindultam hazafelé ... Otthon mondom édesanyámnak, hogy milyen jó helyem akadt a cukorgyárban. Megfürödtem, megborotválkoztam és felvettem a vasutas egyenruhát. Jól állt rajtam, mintha rám szabták volna, úgy feszítettem benne, mintha legalábbis tábornok lettem volna. Az utcán találkoztam egy-két ismerős teherautó-sofór barátommal. — No, nézd csak! — kiáltott fel Szabó Sanyi, hát te? Minek csaptál fel? Meglátta ruhámon és tányérsapkámon a vasutas jelzést, összecsapta a kezét. — No Karcsi, látom felcserélted a betonutat a vasúttal. — Hát igen, Sanyikám, nem árt egy kis változatosság — mondom neki. — Remélem, innen mész nyugdíjba, mondta — miközben huncut mosoly terült szét napcserzette arcán. — Lehet komám — majd igyekszem —, talán sikerül — tettem hozzá, nem éppen meggyőződéssel. — Lehet, hogy szerencséd lesz, mert a mozdonyt nem kell kormányozni, mint a teherautót. Jól van, Karesz, légy jó, sok szerencsét a gőzöshöz ... A „Kék egér" előtt megálltam, cigányzene hangja szűrődött ki az ajtón. Bemegyek egy fröccsre, határoztam el. A vendéglő elég zsúfolt volt, a teremben füst, izzadságszag terjengett. A pincérek söröskorsókkal rohangáltak az asztalok között. S milyen merő véletlen, Rostás ott ült a sarokban egy asztalnál — csodálatos módon egyedül. Vasutas tányérsapkája hetykén félrecsapva, szájában cigarettacsonk füstölgőit, előtte literes üveg bor. — Aggyisten, Józsi Bátyám, köszöntem neki — miközben odaléptem az asztalához. — Szervusz, öcsém! — kiáltott fel örömmel az öreg —, ülj le! Különben is tudod azt a közmondást, hogy: ökör iszik magában. — Tudom hát — mondtam én —, miközben leültem az asztalhoz. Az öreg szólt a pincérnek, hogy hozzon még egy liter bort, meg egy poharat. Rostás, úgy látszik törzsvendég lehetett itt, mert a pincér pillanatok alatt ott termett a rendeléssel. Töltött mindkettőnknek, és ittunk. — No mit dumált összevissza a szállítási főnök? — Hát mondott egyet-mást, a munkával kapcsolatosan. — Meg rólam is, mi, öregem? Nem érdekel az engem, mondta az öreg légy int ve, egyik füleden be, a másikon ki. Rögeszméje a „kioktatás", de hát csak mondjon, amit akar. Csak mi értsük meg egymást öcsém! A többi aztán nem érdekei Huszonkét éves gyakorlatom van, majd meglátod, hogy mit tudok én. A kisujjamban van az egész gőzmozdony, meg a szállítás minden csínja- bínja. (Folytatjuk)
