Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-07 / 82. szám
TILAG PROLETÁRJAI, EGTtSUXJETEX! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XUI. éri. 82. szint Ára: 1,80 Ft 1981. április 1; kedd Magyarországra látogat a dán miniszterelnök Foul Schlüter, a Dán Királyság miniszterelnöke Lázár György miniszterelnök meghívására a közeli (Kapákban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik. Petőfivárosi hangoskodók (3. oldal) Munkásművelődés, nősök klubja, jógakonyha (4. oldal) SERLEG BÁCS-KISKUNNAK Nemzeti zászlósok: Apostag, Bácsalmás, Kerekegyháza A Hazafias Népfront Országos Titkársága hétfői ülésén értékelte az 1986. évi településfejlesztési társadalmi munka eredményeit. A társadalmi munka értéke az 1985. évi 14,3 milliárd forintról a múlt esztendőben 15,9 milliárd forintra növekedett. A településfejlesztési társadalmi munka fontos tartalmi vonása volt, hogy a lakosság többsége által első helyre sorolt létesítményekhez kapcsolódott. Tovább gyarapodtak az egyének és kollektívák önkéntesen vállalt közvetlen befizetései-, az önkéntes társulási hozzájárulások. A korábbi évekhez képest előtérbe került a víz, csa'torna-, gáz- és útépítéshez kapcsolódó társadalmi munka. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a kiemelkedő munka elismeréséül Nemzeti- Zászlót adományozott: Budapest XVI. és XXI. kerületének, Békéscsaba, Szolnok, Báctalmás, Szeghalom, Encs, Paks, Kőszeg. Zalaszentgrót városoknak; Kerekegyháza, Veresegyház, Újszász, Zalakaros, Boly, Decs, Apostag, Kokad, Ti- szasüly, Pécsudvard, Kaposszek- cső, Pórszombat községeknek. Elismerő oklevélben részesült: Budapest I. és XX. kerülete, Kecskemét, Salgótarján, Makó, Török- szentmiklós, Tiszavasvári, Tata, Gárdony (városi jogú nagyközség), Kapuvár városa; Füzesgyarmat, Sándorfalva; Körösszeg- apáti, Seregélyes, Jánosháza, Berhida, Nagytarcsa, Omboly, Szentistván, Rábacsanak, Hetes, Horvátzsidány községek. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a kiemelkedő munka eredményeként Bács-Kiskun megyének a Népfront munkáért kitüntető jelvénnyel díszített serleget, Szolnok és Tolna megyének elismerő oklevelet adományozott. Az országos tanács elismerését és köszönetét fejezi ki az ország lakosságának s mindazon szervezeteknek, üzemeknek, intézményeknek, amelyek hozzájárultak az elért eredményekhez. •SZÖVETKEZETI IPAR: Kisszériás termékek, választékbővítés A Bács-Kiskun Megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségéhez 85 gazdálkodó egység tartozik. Ezek közül 42 a hagyományos formában működő, 38 a kisszövetkezet, egy szövetkezeti társulás, négy pedig leányvállalat. Milyen eredményeket értek el a múlt esztendőben, milyen feladatokat kell megoldaniok az idén? Minderről Miklós Zoltán, a KISZÖV elnöke tájékoztatta a szövetség elnökségének legutóbbi ülésén résztvevőket. Az átlagosnál élénkebb volt tavaly az ipari szövetkezetek gazdasági fejlődése: ez elsősorban az adottságaik jobb kihasználásának eredménye. Termelési értékük összesen 4,4 milliárd forint volt, csaknem öt százalékkal több, mint 1985-ben. Kisebb létszámmal félmilliárdnál több — 554 millió forint — nyereséget értek el, 24 százalékkal haladva meg az előző évit. Az ipari termelés növekedését jól segítették a gazdálkodás hatékonyságának fokozása érdekében tett intézkedések, a termékszerkezet korszerűsítése, az új szervezeti formára való áttérés (kisszövetkezet, leányvállalat stb.), •de nem utolsósorban a gazdasági együttműködések kiszélesítése, elmélyítése. Az ágazatok közül az átlagot meghaladó ütemben fejlődött a kohászat, a gépek és gépi berendezések gyártása, javítása, a fémtömegcikk- és a fafeldolgozó ipar. Mérsékeltebben növekedtek a gazdasági eredmények a műszer-, a kézmű- és háziiparban, viszont az 1985. évi szintet sem érte el a textilruházati és az egyéb ipari, illetve a szolgáltató ágazat teljesítménye. Külkereskedelmi forgalmuk összes értéke 625,4 millió forint volt, 22 százalékkal — ezen belül a nem rubelelszámolású exporté 50 százalékkal — haladta meg az előző évit. A korábbiaknál több importkiváltó terméket gyártottak, ezek mennyiségi aránya is növekedett a szövetkezetek termékszerkezetében. A kisszövetkezetek termelésének, nyereségének növekedési üteme valamennyi ágazatban meghaladta a hagyományos szövetkezetekét. Hatékonyabb gazdálkodásuk alapja a jó szervezettség, á nagy munkaintenzitás és az, hogy improduktív költségük kicsi. Ebben az évben az ipari szövetkezetek elsődleges feladatai a következők: a termékszerkezet megújítása, a gazdaságosság követelményeinek megfelelően. Ugyanakkor elengedhetetlen a gazdálkodás hatékonyságának erőteljes javítása, a termelési költségek visszaszorítása, valamint a munka szervezettségének fokozása révén. Minden eddiginél nagyobb figyelmet, energiát kell fordítani a piaci igényekre, a szövetkezeti ipar termelési sajátosságainak leginkább megfelelő együttműködési lehetőségek felkutatására. Szükség szerint érdemes továbbfolytatni a leányvállalat-alapítási; azaz meg kell keresni azokat a működési formákat, amelyekben jobb, hatékonyabb gazdálkodásra nyílik lehetőség. Az ipari szövetkezetek termelési értékének 5,5 százalékos növekedése várható ebben az esztendőben, így eléri az a négy- milliárd 640 millió forintot. A termelési struktúra korszerűsítésében törekedni kell a szövetkezeti ipar jellegének megfelelő kis- és középszériás, választékbővítő termékek előállítására. Előreláthatóan növekedni fog a kohászati és a gépipari termékek gyártása és javítása, valamint a műszer- és fémtömegcikk-ipar termelése. Mérsékeltebb ütemben növekszik aköny- nyűiparé, ezen belül a textilruházatié, a kézmű- és háziipari termékek csökkenésével kell számolni. Várható a nem rubel- elszámolású export bővülése, folyó áron számolva 15—18 százalékkal. A tervezett nyereségük összesen 585 millió forint, hat százalékkal több az 1986. évinél. A. M. • A Kecskeméti Textiltisztító Kisszövetkezetben a korszerű, nagyértékű gépek kapacitását az idén is igyekeznek kihasználni. Felvételünkön: „vasalnak” az üzemben. (Straszer András felvétele) KECSKEMÉT KÖRNYÉKÉN ÉS A DUNA MENTÉN Élénkül a gyümölcstelepítési kedv Befejezéséhez közeledik az utóbbi évek legnagyobb arányú tavaszi gyümölcstelepítése Bács- Klskunban. Üzemi beruházással, külső anyagi erők bevonásával mintegy 150 hektáron fakadhatnak az újabb gyümölcsösök. Az évek óta tartó stagnálás után a hires kecskeméti kajszi termelésfelújítása a legszembetűnőbb. Lajosmizse határában egymást érik az új telepítésű üzemi barackosok. A helyi Kossuth Termelőszövetkezet felsőlajosi területén ezekben a napokban ültetik a megye első sudár törzsű nagyüzemi kajszisát. Az összefüggő, mintegy harminc hektáros táblán a ts2-ben kidolgozott új eljárással termelik a sárgabarackot. Várható, hogy csökken a tömeges, úgynevezett gutaütéses fakipusztulás, valamint a fagyveszély, és a termés szakaszossága is megszűnik. Száznyolcvan—-kétszáz centiméter magas vörös- tszilva alanyra saemzik a kajszibarackot, a koronákat úgy alakítják ki, hogy azok ne fedjék egymást, s gépi rázáskor ne törődjön a gyümölcs. A sudár szilvatörzs lefékezi a fák növekedési erejét, ezért alakító metszésre nincs szükség. A kistérfogatú koronát minden oldalról éri a nap, ami a gyümölcs ízét, minőségét kedvezően befolyásolja. A módszert a szomszédos baracktermelő szövetkezetek is alkalmazzák. A Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz- ben, ahol ezer hektár új gyümölcsös telepítését tervezik 1990-ig, ezen a tavaszon 13 hektár kajszin kívül 36 hektáron őszibarackost alakítottak ki a borbási kerületükben. Az üzemi táblán a jól gépesíthető Baby Gold fajta, népiesen „gumiba- raok” kapott helyet ipari termelésre. A terület másik részén most szervezik a 200 hektáros almatelepítést, szakcsoportos formában. A gyümölcstermesztési kedv nemcsak Kecskemét környékén éled, a megye más területein is megkezdték a termelésfelújításokat. Bővítette sár- gaibairackosát a Dunavecsei Béke Tsz, s őszibarackfákat ültetett a Csengődi Aranyhomok Szakszövetkezet, a Szanki Haladás Tsz pedig 22 hektáron birsalmát telepitett. V. E. • Törzshálóval védik a fiatal gyümölcsfákat a Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben. (Méhes! Éva felvételei) • Készítik a sudár törzsű kajszifák helyét a Lajos- mizsei Kossuth Tsz területén. A TELEFONFEJLESZTÉS ÚJABB ÁLLOMÁSA Automata központot adtak át Jakabszálláson A vadonatúj telefonfülke a jakabszállási főutcán messziről jelzi: valami megváltozott az Itteniek életében. Tegnap a község bekapcsolódott a hazai és nemzetközi távhívásba. A megyei telefonfejlesztési program keretében készült automata központot Vojnár László, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatóhelyettese adta át rendeltetésének. Ezentúl éjjel^nappal igénybe vehetik • település lakói is a korunk színvonalának megfelelő távbeszélő-szolgáltatást. Amint a községi tanács elnöke, Szabó Mihály «L mondta, az önálló műszaki épület, ahol a korszerű központ helyet kapott, a jakabszállásiak összefogá(Folytatás a 2. oldalon.) • Az utolsó bemérő vizsgálatokat végzik a megyei távközlési üzem szakemberei. Keresztesi Ferenc #■ Fitos Ferenc, s ja központ életre kel. Április hetedikét a Föld minden országában az egészségügy világnapjaként ünnepük. Jövőre lesz negyven éve, hogy ezen a napon ötvenegy állam képviselői érvényesítették aláírásukkal az ENSZ azóta is egyik legeredményesebben működő szervezetének, a WHO-nak az alkotmányát. Az idei világnap jelszava: Az oltás: oltalom. Rendezvényei azt szolgálják, hogy új lendületet kapjon az Egészségügyi Világszervezet 1974-ben útjára bocsátott programja, amely azt tűzte ki célul, hogy 1990- re védetté tegye a gyermekeket a legelterjedtebb betegségekkel szemben. Ha belegondolunk, valóban elfogadhatatlan, hogy a modern technika korában millióknak kell meghalniuk olyan kóroktól, amelyek a már rendelkezésre álló oltóanyagokkal megelőzhetőek lennének. Különösen a fejlődő országok gyermekei forognak veszélyben. Itt, a becslések szerint, még mindig három és ■fél millió gyermek hal meg évente kanyarótól, szamárköhögéstől, tetanusztól s a járványos gyermekbénulás is százezreket tesz egy életre nyomorékká. A hazai járványügyi helyzet kedvező alakulásában évtizedek óta fontos szerepet játszanak a védőoltások. A gyermekek csaknem 99 százaléka megkapja — s ami a fő: időben megkapja — azokat. Ennek eredményeként gyakorlatilag nem fordul elő nálunk gyermekbénulás, torokgyík, gyermekkori tbc-s megbetegedés, és csak elenyésző számban jelentkezik évente a szamárköhögés, a tetanusz. A fertőző betegségek okozta halálesetek száma is évről évre csökken. De amíg Afrika, Ázsia eldugott településein többnyire mostoha körülményeik fosztják meg a gyermekeket az oltalmat jelentő védőoltásoktól, minálunk elsősorban a szülők felelőtlensége miatt kerülnek a kicsik veszélybe. Csak Bács-Kiskunban tavaly több mint ezer kisgyermek maradt ki az életkorhoz kötött kötelező védőoltások valamelyikéből! Legtöbbjükkel a Sabin- cseppek felvételére nem jelentkeztek. Ám nem csak a szülők egy része nem ismeri fel gyermeke érdekét. A hatvan és hetven év közötti nyugdíjasoknak is csak alig kétharmada ment el Bács-Kiskun megyében — saját, tetanusz elleni védőoltására. Pedig ezt a korosztályt veszélyezteti leginkább a halálos kimenetelű fertőzés, ami ellen ők gyermekkorukban még nem kaptak oltást. (Voltak viszont hetven év felettiek, akik nem várták meg, míg számukra is általánossá teszik e védőoltást — a közeljövőben ez is megtörténik —, hanem maguktól jelentkeztek rá.) A mulasztásra nincs elfogadható indok. Annyi minden veszélyezteti egészségünket, ami ellen ma még valóban nem tudunk védekezni. Megbocsáthatatlan olyan veszélyeknek is kitenni magunkat — gyermekünket —, amelyek ellen már létezik oltalom. Szabó Klára
