Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

QQzdQ/QQpolitikQ y munko^ Idjc/ítfliényck • PETŐFI NÉPE • 5 1987. február 2. CIPŐGYÁRI TERVEK 1987-RE A jövedelemtermelés alapja az exportképesség A z Alföldi Cipőgyár kecske­méti gyárának 1987. évi termelési tervét a múlt hét elején pártnap keretében vitatta meg a vállalati kol­lektíva. A véleményezés alap­vető szempontja az volt, hogy' a vezetői testület és a tár­sadalmi szervezették álltai közö­sen kialakított tervezet megfe­lel-e a népgazdasági elvárások­nak. ígért János igazgató tájé­koztatója szerint az idei elképze­lések megalapozóikban tartalmaz­zák mind értékben, mind ered­ményességben a termelés növe­kedésére utaló számadatokat. A központi gazdaságpolitikád célkitűzés a könnyűipar 1—1,5 százalékos termelésiérték-inöve. kedésével számol. Az országos állaggal szemben az Alföldi Ci­pőgyár 33 százalékos emelkedést tervezett. Nem valami hirtelen felismerés, hanem a korábbi években megkezdett tudatos szerkezetváltás, techinodógiai fej­lesztés, az exportpiacok bővíté­sére, a kereskedelmi tevékeny­ségre irányuló törekvések, az 1986-ban elért eredmények teszik lehetővé a nagymértékű fejlő­dést. Így a tavalyi 12 mi .Ilié fo­rint helyett az idén 22 millió fo­rint nyereségre számíthatnak. Az értékesítési szerkezetváltás leglényegesebb eleme az export­orientáltság. A kecskeméti gyár a múlt éviben 17 millió rubelért szállított árut szovjet megrende­lésre, ez évi kivitelét pedig új modellekkel és nagyobb áruvá­lasztékkal —, már 62 millió ru­belre szeretné felemelni. Ez mennyiségben háromszoros, ér­tékben kifejezve 3 és félszeres növekedést jelentene. A konver­tibilis export a tervek szerint a tavalyi 17 millió forintról 48 millió forintra emelkedik. Agyár exportképessége minden esetben a termékfejlesztési munka függ­vénye. Jó példa erre a svájci „Raichle” cég oidaLszaiagois tú- racipő-gyártási eljárásának be­vezetése, amely a nyugati pia­con jó nevű, és la legdrágább kategóriába tartozó termék. Az exportorientált termékszer. kezet-váltásból eredően az Alföl­di Cipőgyár a hazad értékesítés­iben nem tervez lényeges válto­zást. Nagy hangsúlyt helyeznek viszont arra, hogy bekapcsolód­hassanak a kereskedelmi tevé­kenységbe. A termelőüzemekkel szemben támasztott követelmé­nyeknek azzal tesznek eleget, hogy 1986-ban a Fővárosi Cipő­bolt Vállalattal közösen létreho­zott nagykereskedelmi áruházon keresztül kívánják a belföldi ér­tékesítésre szánt termékek mint­egy 50 százalékát eladni. Ez le­hetővé teszi számukra, hogy a nagykereskedelmi árrésből 1—2 millió forint nyereséget realizál­hassanak. Az 1987. évi vállalati tervben megfogalmazott stratégia a meg­levő kapacitások maximális ki­használását tükrözi. így például kétműszakos munkaszervezéssel javítják a hatékonyságot, ugyan­akkor 40 százalékos műszakpót­lékkal növelik a dolgozók kere­seti lehetőségét. Az igazgató tájékoztatójából kitűnt, hogy az Alföldi Cipő­gyárban megalapozott munkával sikerült összehangolni a népgaz­dasági, vállalati és egyéni érde­keket. Kisvágó Árpád Szállításszervezés a szövetkezetekben A mezőgazdasági üzemek szállítójárműparkja, annak összetétele, műszaki állapota jelentősen be­folyásolja a termelési feladatok módosítását, a szál­lítási tevékenység eredményességét. A Bácskai és a Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövet, ségónek körzetében nemrég értékelték a szállítási munkát és a járműpark műszaki állapotát. Az el­múlt öt esztendő alatt a járművek száma csaknem 5 százalékkal emelkedett. Az ezer hektárra jutó te­hergépkocsik száma a termelőszövetkezetekben or­szágos átlagban 1 százalékkal nőtt. A szövetség te­rületén jóval kisebb ez az arány, viszont a nullára leírt tehergépkocsik száma csökkent. Dr. Somoskövi Istvántól, a TESZÖV titkárhelyet­tesétől a szállítás [szervezéséről, a gondokról érdek, lődöm. — A tapasztalatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a VI. ötéves terv időszakában termelőszövet­kezeteink szállítási beruházásait elsősorban az el­öregedési folyamat megállítása határozta meg. Fél évtized alatt a szállítógiéppark korszerűsítésével, a munkák jobb szervezésével, a szabad kapacitás bérfuvarozással történő hasznosításával, mintegy 70 százalékos teljesítménynövelést értek el — kezdi a beszélgetést. Arra a kédésre, hogy milyen a tehergépkocsi s és a traktoros szállítások aránya, elmondja, hogy a tervidőszak elején 45 százalék volt a traktoros szállí­tás, a tehergépkocsik pedig 48 százalékban része­sedtek az összes szállításból. A tervidőszak végién az arány megváltozott a tehergépkocsik javára, ami egyúttal jelzi a szállítógéppark korszerűsödését. KOMPUTEREK A VILÁGBAN ÉS HAZÁNKBAN Bővülő számítógéppiac A személyi számítógépek pia­cán az előzetes vélekedésekkel szemben nem csökkent, hanem nőtt a forgalom az elmúllt tizen­két hónapban. Nem pontos, de kimutatásokon alapuló szakértői becslés szerint csak Európában több minit 5 millió darab keilt el belőlük 1986-ban. Sokak szerint a fejlett országok piaca ezzel az­tán tényleg telítődött: „Már csak annak nincs személyi számító­gépe, aki kifejezetten nem akar­ja. hogy legyen” — írja elemzé­sében az NSZK-ban nu vő szaklapok egyike. \ A gyártók éa a programivází- tők túlnyomó többsége másként vélekedik, álláspontjuk: „Most jött el csak a mi időnk! Olyan berendezéseket és programcso­magokat fejlesztettünk ki, ame­lyek alkalmazása nem kíván több előképzettséget, minit mondjuk a telefonhasználat. Ki képes ezek­nek ellenállni?!” Többet tudnak Az egykor egy garázsból indult világcég, az Apple a nagy sikerű Macintosh továbbfejlesztésével tervezi korábbi pozícióját meg­tartani a számítógép-használók körében. A fejlesztés egyik leg­lényegesebb részegysége az Intel 80 286 kártya, ami a 32 bites processzorra alapozott gépnek biztosítja az IBM PC-ös&zekap- csoilhaitóságat. Az új Macintosh operatív memóriája (szinte hihe­tetlen) 8 megabyte (millió byte) lesz, és 32 Mbyte-ig bővíthető. A Commodore cég szintén Intel- processzoros kártyával teszi új fejlesztésiéit IBM-igéppel össze- kapcsoihatóvá; ugyanakkor gra­fikái vezérlő chipjét egy annál 12-szer gyorsabbra cseréli. Az Atari leginkább szembeszökő új. donsága a lézeres lemez, mint háttértár. Ezek amerikai, ponto­sabban amerikai tulajdonban le­vő’, USA-székhelyű, de szerte a világon .leányvállalatokat működ­tető vállalatok. Az európai és a japán gyár­tók 1986-ban főleg a hordozható gépek korszerűsítésével voltak elfoglalva. Legtöbbjük hátránya: nem kapcsolhatók össze az IBM PC-wed. Csak az IBM-rófl nem tudni jószerivel semmit se. Ami nem jeleníti art;, hogy a számítógépek világpiacának nagyobb részét egymaga uraló amerikai vállalat fejlesztői mostanában képernyős űrliáborúkkal ütik agyon az ide­jüket. Az IBM a PC kibocsájtá- sa előtt Is balUgaltoitt, aztán star­tolt a piacon, egyik napról a másikra első helyre ugrott a sze­mélyi számítógépek top-listáján. Meglehet, mórt Is csak azért hallgat, hogy aztán annál na­gyobb visszhangot fakasszon. fordítóprogramok mezőnyében a tavalyi győztes Turbo Pascal megvédte első helyét. Eszerint a miknogépes világban a basic nyelv hegemóniáját megtörte az immár alapnyelvvé erősödő Pascal. A kereskedelmi progra­mok kategóriájában a Javelin szintén egyszerű kezelhetősége miatt utasította maga mögé a többieket. Adatbevitele gyerek­játék, a zsűri szerint „a köny- nyen kezelhetőség terén mércéül szolgál a jövőre nézve”. Olcsóbbak Könnyebben kezelhetők A londoni székhelyű Intelli­gent Elektron!cs Europe a sze­mélyi számítógépek piacának nagymértékű bővülésében re­ménykedők közé tartozik. Egy tanulmányában kijelenti: „1986- foan körüűlbelüd 1 millió személyi számítógép működik Európa is­koláiban, ez a szám 1990-dg 3 millióra nő”. Hogy mii lesz valójában, az nemcsak a gyártóktól, hanem a programkészítőktől is függ. Hogy a szoftverpiac merne fejlődik, az világos „Az év programjai” el­nevezésű — nem hivatalos, de mérvadó — verseny közelmúlt­ban napvilágot látott eredményé­ből. A technikai-tudományos prog­ramcsomagok között az Autocad, egy 1984-ben már győztes szoft­ver továbbfejlesztett változata nyert. Nem képes többre, mint legjobb versenytársai, hogy még­is ő lett a győztes, az a zsűri in­dokolása szerint annak köszön­hető, hogy .használata nem igé­nyel számítástechnikai szakisme­reteket”. A szövegszerkesztők és Nincs híreket szolgáltató ese­mények híján a hazai számító­géppiac sem. A két éve ilyenkor 40, és az egy éve 25 ezer forint körül kínált 48 kbyte-os Spect- rumra több üzletben új ártábla került: 15 000,— forint. Csökkent más számítógépek ára is, nagy­jából hasonló arányban. Az ár egyik napról a másikra történő mérséklését valószínűleg az elő­ző évihez hasonló sikerű, kará­csony előtti Com modore-akci 6 kényszerítette ki. Több ezer C— 16 gép talált magának vevőt egyenként 10 ezer forintnál ke­vesebbért. Efölötti örömünk mégsem ki­törő, ment a személyi számítógé­pek világpiacán lezajló esemé­nyek tükrében nézve az lenne helyénvaló, ha ez a gép 5—6 ezer forint körüli áron lenne kapha­tó, és nemcsak karácsony táján, hanem mindig. Reméljük, hozzá­segít ehhez a Skála közelmúlt­ban bejelentett kezdeményezése, miszerint áruházai közül vagy húszban számítástechnikai sar­kot alakít ki, ahol főként ma­gyar gépeket, vállalatoknak szánt Propereket, valamint ott­honi vagy iskolai célokra al­kalmas Prímákat mutatnak be. és kínálnak a számit.ásotehnikát a kívánatosnál egyelőre jóval kevésbé használó hazai közön­ségnek. Mónus Miklós Fejlesztésre is jut a nyereségből Kimagasló eredménnyel zárták az évet a kecskeméti gyorstisztítók Mindössze négyen látják el a szervezési, irányítási, ügyviteli, adminisztrációs feladatokat a Kecskeméti Gyarstisztító Kisszö­vetkezetben. Rendes körülmé­nyek közörtit is ügyesen, intenzí­ven kell dolgozniok ahhoz, hogy napi nyolc órában el tudják vé­gezni munkájukait, az év végi zá­rás elkészítéséhez azonban még fokozottabb energia, némi túl­órázás is szükséges. önként vállalták mindezt, miiként a termelésiben dolgozók is a korábbinál több munkát, a nagyobb jövedelem reményé­ben. Ebbéli várakozásukban nem is csalatkoztak. A szövetkezet termelése, nyeresége, a dolgozók jövedelme jelentős mértékben növekedett. Mosással, vegytisz­ta táss al, ágyneműkölcsonaéssel tavaly 13 millió forint bevételre, tettek szert, ez csaknem 14 szá­zalékkal több az előző évinél. Ennek túlnyomó része, 94 száza­léka Lakossági fogyasztási szol­gáltatásiból származott. Ny eresé ­— A szövetség körzetében csak az Uszódi Egyet­értés és a Szalkszentmártani Petőfi Termelőszövet­kezetben alakítottak ki a szállítógéppark egy részé, ‘bői lakossági szolgáltató ágazatot. E két szövetke­zetben vállalkozói szerződést kötöttek a tagak a kö­zös tulajdonban levő tehergépkocsik használatára. Az átalánydíjas fuvarozási rendszerrel csaknem 52 millió forint árbevételt értek el, átlagosan 12 szá­zalékos jövedelmezőség mellett —, folytatta. Az alkatrészellátás! gondok miatt az üzemelteté­si költségek jelentősen emelkedtek az utóbbi évek. ben. Általános gyakorlat, hogy az alkatnésZbeszerzés döntően eseti jellegű, a forrásuk is igen sokféle. Az ellátási nehézségek az üzemeket túlkészletezésre ösztönzik, a tervezett karbantartás és javítás emiatt gyakran elmarad. — Ily módon a szállítás a termelési folyamat je­lentős költségnövelő tényezője ezért a jelenlegi géppark üzemképességére, a munka szervezésére nagyobb gondot kell fordítani. Ezért is szervezi meg a szövetség a számításban dolgozó szakemberek fóru­mát minden esztendőben, ahol a megyei közleke­dési felügyelet illetékes vezetői adnak tájékoztatást Jó együttműködés alakult ki —. amely különösen a szállítási csúcsok idején jelentős — a Kunság Vo­lánnal. tájékoztat a titkárhelyettes. Még annyit: a megyei szállítási bizottság legutób­bi ülésén mind a Kunság Volán, mind a területi szövetség részéről készség mutatkozott a szervezet­tebb. költségtakarékos szállítás kialakítására. Kereskedő Sándor • Az ügyviteli, adminisztrációs feladatokat ketten látják el a szövet­kezetben: Virág Nagy Istvánná és Virág Jánosné. Bár feszített tempó­ban, de szívesen dolgoztak az év végi összesítésen, hiszen ilyen jó mérleget még nem készítettek. Rüh egy dolgozóra számítva el­érte a 100 ezer forintot, ami ki­magasló eredmény ebben a szak­mában. A keresetek átlagosan nyolc százalékkal, ezen belül differenciáltan növekedtek. Min­den egyes kifizetett forint mö­gött termelési érték ván, ez más­ként nem is lehet, hiszen elosz­tani csak a 'tényleges bevételt tudják. Hogyan sikerült ilyen jó ered­ményeket elérniük? A dolgozók nemcsak a több és jobb munká­ban, hanem a költsiégekkel való ésszerű gazdálkodásban is érde­kelték: minél kevesebbet költe­nek, annál több pénz marad fel­osztásra. E törekvésük azonban nem mehet a szolgáltatás minő­ségének rovására, ennek techni­kai. technológiai akadályai is vannak (a gépekbe, illetve a vegyitisztításhoz meghatározott mennyiségű szert kell adagolni),. ugyanakkor megrendelőiket is el­veszítenék, ha rosszul dolgozná­nak. Ez éppen fordítva van — mint az árbevétel növekedéséből is kitűnik —, emellett a hivata­los elismerés sem maradt élt a múlt évben elnyerték a „Kiváló mosásmimőség” jelet, aminek odaítéléséről a Fogyasztók Orszá­gos Tanácsa folyamatos ellenőr­zés .tapasztalatai állapján dönt. Az idén a vegyitisztításban is el akarják érni e minősítést, ezt tűzik ki célul a gazdasági ered­mények további javítása mel­lett. Tavaly másfél millió fo­rintért vásároltak egy vegytisz­tító gépet, ami a széchenyiivárosi szalonban segíti munkájukat: anyafitaikarékois, megfelel a je­lenlegi környezetvédelmi köve­telményeknek. Az idén is jut fej­lesztésre — újabb gépek vásár­lására —, nemkülönben a sze­mélyi jövedelmek növelésére. A terv jóváhagyására is hivatott fórumukat, a közgyűlést február közepén tartják, de az Idei ter­vek, 'a fejlesztéssel, nyereségfel­osztással kapcsolatos elképzelé­sek lényegében már ismertek a dolgozók előttit, örülnek a jó eredményeknek, és nagy lendü­lettel kezdték az új gazdasági esztendőt. Több és jobb munká­juknak kézzel fogható az ered­ménye. Almás! Márta •9 Tőkés exportra hatszáz pár ryeitnekcipő készül a világszínvonalú oldaUzalagos technológiával. • (Straszer András felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom