Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-28 / 50. szám

1987. február 28. • PETŐFI NÉPE # 3 . VENDÉGLÁTÁS A KÖZSÉGEKBEN - JAKABSZÁLLÁS A Jakabszálláslak szeretik lakóhe- 1yQKet. Megszűnt az elvándorlás. Aliik maradtak, egyre otthonosabban érez­WwiE ; hetik magukat. Szemlátomást gyarap- szik a község. Óvodájában Sr5m el­időzni, annyi a látnivaló a múlt év- ben átadott új épületben. Sokat fá­radoztak egy időben a gyógykezelés megszervezésével. Az Univer Afcsz tavaly hasboltot nyitott, majd __pedig e lhatározta a vendéglátás Javítását, Ma füstös presszó — áprilisra új Ideje változtatni! — Jó, hogy végre változik va­lami a kereskedelemnek ezen a területén, hiszen ami jelenleg van, az bármi, csak nem vendég­látás! — zsörtölődnek sokan Ja- ikabszálilásan a szerződéses presz- szóra, amely szintén az Univer Afészé. Nem ok nélkül. Annak idején a tanács 200 ezer forinttal segí­tette a presszó építését, abban a reményben, hogy majd ott — lé­vén az egyetlen vendéglátóhelye a falunak — gondolnak a kispén­zű emberekre is. Lesz olcsóbb és az egészséges táplálkozásnak jobban megfelelő árukínálat. A valóság ezzel szemben riasztó. Szabó Mihály tanácselnököt bánt­ja, hogy amikor végigmegy a há­romezer lakosú községben, meg­állítják és sorra mondogatják neki: — A falu is fizetett a prasz- szóért. De nem azért, hogy 12 fo­rint legyen egy firöcos! lile Istvánná szakács sem hagyja szó nélkül az egyoldalú vendéglátás magas árat: — A fiaim a presszóban egy üveg 30 forintos borért 50 forin­tot fizetett. Hová mehetnénk még ezen kívül, ha tényleg ven­déglátó helyen szeretnénk eltel­ten! pár órát? Távol az Erdei- csárda, ráadásul sajnos, az is igen leromlott. . . A ;biztosítás monopóliium.ánalk megszűnése után, 1986. július 1- JétőL az Állami Biztosító lett a gazdája mindennemű lakásbiz­tosításnak, életbiztosításnak, szö­vetkezeti és mezőgazdasági biz­tosításnak. Az intézmény fő fel­adatának tekinti régi és új ügy­felei minden igényét a legkorsze­rűbb módon kielégíteni. A korszerűség és rugalmasság jegyében hirdette meg az ÁB az új életbiztosítási formát ..Élet­út” elnevezéssel, melynek lénye­ge, hegy díja és Időtartalma az életkörülmények alakulásához igazítva bármikor megváltoz­tatható. Röviden így jellemez­hető: A biztosított élete során anyagi lehetőségeinek megfele­lően hol magasabb, hol alacso­nyabb díjat fizetve tőikét gyűjt­sön, kiegészítse nyugdíját, eset­leges halála esetén gondoskod­étterem > Bénit, a presszónak nevezett kocsmában lehangoló kép fogad bennünket. A kínálatban nagy fölénnyel vezetnek a szeszesita­lok. A kávéfőzőgép még szür- csög — de a pult alatti csőveze­tékek mintha egy sérült hajó tartozékai lennének. Szivárog be­lőlük a víz. Kikezdte ezeket nem­csak az idő, hanem a karbantar­tás hiánya is. A süteményszek­rény üres. Most „véletlenül” nincs benne semmi. Máskor kellett vol­na jönni? Talán. Telek Gyuláné kiszolgáló szeri,nt azelőtt volt itt lúdláb, torta, piskóta-, geszte- nyéssz.e!«t, csokis rolád és így to- váhb. Csak sör kell, minden mennyiségben ? — Ilyen helyen, ekkora ciga­rettafüstben — mutatja Telekné — ugyan iki vesz süteményt? A múltkor egy tálca krémest, mert nem fagyott el, hazavittem és odaadtam a malacoknak. Sör kell ■itt minden mennyiségben! Kinek jó ez — a kulturált ven­déglátással ellentétes — mér­téktelen szeszesital-értékesítés? Nyilván azoknak a malmára hajt­ja a vizet, akiknek érdeke unos- un,tálán azt ismételgetni: nincs igény az éteLforgaImazó vendég­látásra. A falusi embereknek is inkább szesz kell. Valóban . .. ? jón a hátrahagyott,alkról. A teke a befizetéseknek megfelelően halmozódik, és 7 százalékos ka­mattal, kamatozik. A versenyhelyzeit adta lehető­séggel élve az ÁB új Casco-bizto- sítást vezetett be, és ez Bács- Kistkun megyében tclbb ezer új ügyfelet hozott az intézményinek. A cascos -ügyfelek jobb kiszol­gálása érdekében az ÁB bővíti a helyszíni .kárszemléket és kifize­téseket, és Bács-Kiskun megyé­ben 18 kárrendezési helyen áll ügyfelei rendelkezésére. így min­den autós lakhelyéhez közel ren­dezheti kárát. További kedvez­ményt jelent az ÁB cascős ügy­felei részére, hogy a mozgássé­rültek gépjárműveire kötött biz­tosításit 25 százalék kedvezmény­nyel árusítja. Valamennyi .gép- járművezetőnek szó], az ÁB má­sik újdonsága, amelyben az in­• Az áfesz nem marad tétlen eb­ben a helyzetben. Áprilisban megnyitja új vendéglőjét. (lVIéhe- si Éva felvétele) Hamis érv helyett: jobb kiszolgálást E hamis érvvel megtámogatott nézetet segít eloszlatni az Univer Áíész — belátva, hogy az így ki­alakult állapot tovább nem tart­ható — .a kultúrált vendéglátás feltételeinek megteremtésével. Nem messze az alkonyórájához közelgő presszótól — amelyről Szaibó Mihály tanácselnök azt mondta: „Éveken át betöltött egy minimális szerepet a vendéglá­tásban, de még így is csak komp­romisszumos megoldásként fo­gadhattuk el” — már építik, több mint négymillió forintért, Jaikab- szállás új vendéglőjét. Áprilisira kész Olyan értékesítőhellyel gyarapszik ezzel a falu, ahol tényleg otthonosan érezheti ma­gát a lakosság. Lehetősége lesz a kulturáltabb étel- és italfogyasz­tásra. Megoldják a közétkeztetést is. Árusítanak üdítőt és süte­ményt. A presszóból pedig — a tervek szerint — alkoholmentes cukrászdát alakítanak ki. Az Univer Áfészben megvan a készség, hogy vendéglátásával me egy helyben topogjon. Leg­utóbb Helvécián egy rozoga kocs­ma helyén nyolcvan személyes étkezőhelyet nyitott. A neve: Köcsög csárda, ahol végre hely- lyel. és ami fő — étellel kínálják a fogyasztókat. Kohl Antal tézmány egy finn—magyar talál­mány — az ÁB-Mikópa — tá­mogatását vállalja. A találmány lényege, hogy javítja a gépjár­művek szélvédőjének tisztaságát azáltal/, hogy ,tisztítja az aiblaik- tör 1 ő'.apát okát. A felszerelésit 1987. április 15-től egy tucat he­lyen végzik ,az országiban, amire az ÁB-Caseóval rendelkezők 50 százalékos kedvezményt koronáik. Az ÁB 1987. január 1-jétől a mezőgazdasági vállalatok ,részére Új nagyüzemi növénybiztosítási rendszert vezetett be. A ,12 nö­vénybiztosítási módozat valame­lyikét a megyében 106 mezőgaz­dasági nagyüzem vette igénybe. Az új jégbiztosítások megköté­se március,ban kezdődik. Az ÁB Bács-Kiigikun Megyei Igazgatósága ügyfeleit nyolc fiók jóinál, négy kirendeltségén és a vele együttműködő takarék- szövetkezetekben fogadja. A bűnözés megelőzhető Beszélgetés egy mindenkit érintő témáról A bűnözés növekedése az utóbbi években olyan kérdés­sé lépett .elő, amely nemcsak a bűnüldöző és az igazság­ügyi szerveket, hanem jelen­tőségénél, hatásánál, követ­kezményeinél fogva a moz­galmi és az állami testülete­ket, s természetesen a lakos­ságot is mind jobban foglal­koztatja. Nemrégiben kilenc megye pártbizottsága köz- igazgatási és adminisztratív osztályainak vezetői és rend­őr-főkapitányai találkoztak Kecskeméten, hogy megvitas­sák a legfontosabb teendő­ket. Bács-Kiskun megye egyébként úttörő szerepet vállalt a bűn- megelőzési munka hatékonyságá­nak növelésében, amikor 1983. május 10-én a megyei pártbizott­ság végrehajtó bizottsága hatá­rozatot hozott a közrend és a közbiztonság fejlesztésére. Azóta több mint három év telt el. Mi történt az elmúlt időszakban, mi­vel foglalkozott a kecskeméti ta­nácskozás? Erről beszélgettünk dr. Babinyecz Ferenccel, a megyéi pártbizottság közigazgatási és ad­minisztratív osztályának vezető­jével, dr. Fehér Géza rendőr vezérőrnaggyal, Bács-Kiskun me­gye rendőrfőkapitányával és dr. Bitó István rendőr alezredessel, a kecskeméti rendőrkapitányság vezetőjével. — A bűnmegelőzést, így az ez­zel összefüggő okkutatást is a dogmatikus társadalomtudomá­nyi szemlélet nem tartotta szük­ségesnek, mondván, hogy a tár­sadalom szocialista fejlődésének eredményeként a bűnözés auto­matikusan megszűnik. Már túl vagyunk ezen a felfogáson? F. Gy■: — A helyzet valójában az, hogy társadalmunkban a múlt­ból származó bűnözési okok egy részének csökkent a hatása, más részük azonban még most is hat, sőt újak is keletkeztek. A szocia­lizmus építésének időszakában tartósan számolnunk kell a bűn­elkövetést kiváltó okok létezésé­vel. Egyébként hazánkban a bűn­megelőzés elvi jelentőségét, és a gyakorlati munka szükségességet a jogszabályok már évtizedek óta tartalmazzák. A bűnügyi helyzet súlyosabbá válásával párhuza­mosan e követelmény egyre fon­tosabb. A hazai bűnözés várható alakulásáról a közelmúltban is­mertté vált prognózis szerint a dinamikus növekedés folytatódik, és az ezredfordulóra a bűncse­lekmények száma a jelenleginek a másfélszeresét is meghaladhat­ja. A bűnözés ilyen felfutása ese­tén megbomlik a bűnözés és a bűnüldöző apparátus — már ma sem teljes — egyensúlya. Ezt pe­dig tétlenül nem várhatjuk meg, sőt minden tőlünk telhetőt kése­delem nélkül meg kell tennünk a kivédésére. — A megelőzés eredményessége mérésének nincs egyetlen biztos módszere. Bács-Kiskunban ta- pasztalhatók-e kedvező változá­sok? F. G.: — Egyelőre arról tudunk számot adni, hogy az elmúlt tíz évben megyénkben a bűncse­lekmények száma, hullámzó ér­tékkel, 12,7 százalékkal emelke­dett az országos 51,3 százalékos növekedéssel szemben. 1976-ban, majd azt követően is még sokáig — folytatva a több évtizedes tra­díciót, — a 10 ezer lakosra jutó bűncselekmények számát tekint­ve a megyék között az első he­lyen álltunk. Lényegesen az_ or­szágos átlag felett és jelentősen meghaladva a bennünket követők mutatóját is. Az utóbbi években már előfordult, hogy visszalép­tünk a második-negyedik helyre, amit munkánk tisztes eredményé­nek tartunk. 1986-ban a megyék között az ötödik helyet foglaltuk el, a mérőszámot tekintve alig meghaladva az országos átlagot. A bűnmegelőzés, miként a bű­nözés is. igen sok összetevőjű, bonyolult társadalmi probléma. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a társadalmi élet minden szférájában "lehelhető krimino- gén tényezőket meg kell szüntet­ni, újak keletkezésének pedig elejét kell venni. Ezeket a fel­adatokat csak az egész társadal­mat átfogó, a lakosság nagy több­séget kitevő, jószándékú, becsü­letes emberek cselekvő támoga­tását élvező programmal, és an­nak végrehajtására létrehozott mechanizmussal lehet megolda­ni. Manapság azonban ez — csak­nem kizárólag — a társadalmi munkamegosztás kialakult rend­je szerint a bűnüldöző és az igaz­ságügyi szervekre, de elsősorban a rendőrségre hárul. • Dr. Fehér Géza, dr. Babinyecz A rendőrség szerepének elsőd­legessége a társadalmi tudatban onnan ered, hogy intézkedési kötelezettségünk révén mi va­gyunk legközelebb a bűncselek­ményekhez és az elkövetőkhöz. Ezért egyik oldalról bennünket tartanak a közrend-közbiztonság védelme egyedüli letéteményesé­nek, másik oldalról viszont a tes­tületen belül vannak képviselői annak a nézetnek, hogy ezek a feladatok a rendőrség privilégiu­mát képezik. Az igazság — úgy gondolom — az, hogy egyfelől a társadalom egésze, másfelől a bűnüldözésre szakosított speciá­lis szervezetei között egymás te­vékenységét kiegészítő és erősítő együttműködésre van szükség. B. 1.: — Messzemenően egyet­értek azzal, hogy a működő bün­tetőjog szerepe a megelőzésben másodlagos, a már bűncselek­ményt elkövetők kezelésére irá­nyuló, s hogy a gyakorlatban, a közfelfogásban a bűnüldöző szer­vek valóságos lehetőségeit, szere­pét túlbecsülik. Ügy gondolom, nem küzdöttünk elég határozot­tan ez ellen a megtisztelés ellen. A gyakorlat azt mutatja, hogy a társadalomnak is igen sokrétű feladatai vannak abban, hogy az egyén ezeket az egyre sokasodó szabályokat, magatartási mintá­kat. motívumokat, főként a sze­mélyiség kialakulásának idősza­kában — a gyerekkorban — elsa­játítsa. A társadalom ugyanak­kor nincs abban a helyzetben, hogy a beilleszkedési zavarok­kal küzdő egyének problémái­nak a megoldásában hatékonyan köz reműkö d jön. — Társadalmi viszonyaink vál­tozása egy sor kedvezőtlen jelen­séget hozott a felszínre. Ezek el­lentételezéseként született igen sok jogszabály is. Ezek nem bizo­nyulnak elegendőnek, vagy későn láttak napvilágot? B. F.: — Társadalmunk egyes rétegeiben az értékek átrende­ződtek és az átrendeződés egyre erőteljesebben szorítja háttérbe a társadalmi érdekeiket és helye­zi előtérbe az egyénieket. A jó­szándékú, jogkövető állampolgá­roknál is tapasztalható bizonyta­lanság abban a kérdésben, hogy mit is tekintsenek igazi értékek­nek és azok mennyire állandóak. Tovább romlik az állami, állam- polgári fegyelem, amelynek hiá­nya vágy lazulása nemcsak a bűn­üldözés ügye, hanem az egész társadalomé, és benne természe­tesen a párté. Folytathatnám még gondjaiinik, problémáink tovább- sorolását, amelyek az állam, a gazdálkodó, szervek, intézmé­nyek, s az egyes emberek normá­lis életmenetét is megzavarják, ugyanakkor növelik a deviáns viselkedési formák számát. Még- .is az a véleményem, hogy ami­lyen mértékben sokasodnak ezek a problémák, legalább olyan mértékben nő az elhárítá­sukra, a káros hatásaik tompí­tására tett intézkedések száma. A hatékonyságuk viszont — le­het, hogy a nagy szám és az in­tézkedések késése és bátortalan­sága miatt — nem megfelelő. A jelenlegi gondjainkból kivezető út egyik legfontosabb összetevő­je a rend és a fegyelem szilár­dítása. Ehhez pedig szervesen kapcsolódik az állampolgári fe­gyelmezetlenség legdurvább meg­nyilvánulási formájának, a bű­nözésnek a megelőzése. Ebből a megközelítésből tartom eredményként elkönyvelhetőnek a legkisebb előrelépést, kezde­ményezést is, amely a megelőzést szolgálja. Az állampolgároknak hinniük kell abban, hogy jogos igényeiket az állam teljesíteni fogja és jogvitáikat a törvények szerint bírálják el. A korrupció mindezek ellenében hat, gyengí­ti a bizalmat a politikai hatalom iránt, melynek feladata a rend. a törvényesség fenntartása, az esély- egyenlőség növelése és a társa­dalmi igazságosság biztosítása. Ehhez azonban az kell, hogy a belső ellenőrzésnek gazdasági vezetőink rangot adjanak, a fel­ügyeleti ellenőrzés esetenkénti „érdekvédelmi” jellege megszűn­jön, az állami ellenőrzés célirá­nyosabbá, összehangoltabbá és a szükségletekhez jobban igazodó­Ferenc és dr. Bitó István. vá váljon. A társadalmi ellenőr­zés ma még eléggé visszafogott kezdeményezéseit pedig vegyük komolyan és igyekezzünk kihasz­nálni az abban rejlő lehetősége­ket. A jelen időszakban a jogsza­bály-módosítások, új jogszabá­lyok alkotásának idejét éljük. Szükség is van erre, hiszen a re­formmal összefüggő jogszabály- alkotás úgy ment végbe, hogy nem mindig volt tekintettel a már meglevő törvényeinkre. Emi­att nehezen feloldható konflik­tus elé került a jogalkalmazó, ha például a mostani helyzetnek megfelelő vállalati struktúrára vagy az új vállalkozási formák­ra vonatkozó jogszabályokat együtt kellett alkalmaznia az 1968 előtti ideológiát és jogi megfontolásokat tartalmazó Mun­ka Törvénykönyvével. A reformfolyamatokkal kapcso­latos jogszabályalkotásnál — mint ezt az utóbbi évek ered­ményei igazolták — elengedhe­tetlenül szükséges az ideológiai alapok tisztázása. Nem lehet a gazdasági 'gyakorlatban és a jog­szabályokban elismerni az áru­termelő gazdaság létét és műkö­dését, ugyanakkor e működés lé­nyeges konzekvenciáit, például az adóügyi és az ingatlankorláto­zással kapcsolatos jogszabályok­ban megtagadni. Az ilyen típusú hiba zavarja a jogbiztonságot, a jogalkalmazást és bizalmatlansá­got kelt a jogalkotó tényleges szándékaival szemben. — Az élet különböző területei­ről felhozott néhány jelenség, amely bizonyára nem csak ebben a megyében fordul elő, jól tükrö­zi, hogy az egész társadalmat át­fogó bűnmegelőzés csak az erő­ket és eszközöket céltudatosan összehangoló, demokratikusan működő szervezet irányítása mel­lett lehet eredményes. Várható-e egy ilyen kormányzati szintű tes­tület és program létrehozása? S ha igen, milyen feladatok várnak rá? F. G.: — Meghatározhatók azok a legfontosabb és tartósan aktuális feladatok, amelyek meg­oldását kulcsfontosságúnak ítél­hetjük a bűnözés elleni sikeres harcban. Ilyenek az iskolai ok­tatás-nevelés, a családsegítés­gondozás, az egészséges életmód­ra nevelés, a szabadidő értelmes eltöltésének szorgalmazása, az alkoholizmus és a kábítószer-fo­gyasztás elleni harc, a cigányla- kosság beilleszkedésének továb­bi segítése, a vagyonvédelem, a munkafegyelem erősítése, a mun­ka nélküli jövedelemszerzés visz- szaszoirítása, a korrupció felszá­molása, a közúti közlekedési fe­gyelem szilárdítása. B. F.: — Évek óta tervezik a bűnmegelőzés országos feladata­it meghatározó irányító és koor­dináló kormányzati szervezet^lét­rehozását. Mi a bűnmegelőzési •határozat megalkotásával meg­próbáltunk elébe .menni ennek az intézkedésnek. De ha létrehoz­zák, számunkra akkor is megma­radnak a megye speciális viszo­nyaihoz igazodó bűnmegelőzési feladatok. Biztos vagyok benne, hogy az eddigi tapasztalataink beilleszt­hetők lesznek az országos kon­cepcióba. Ezért sem volt felesle­ges a megye legkülönbözőbb szervezeteit megmozgató határo­zat megalkotása'. Az eddigi ta­pasztalataink közül szeretném kiemelni azt, hogy a határozat végrehajtása ott volt igazán ered­ményes, ahol a vezetők megérez­ték az ügy fontosságát és teljes súlyukkal a megvalósítás mellé álltak. Ahol nem így történt, ott ez a határozat is osztozott a töb­bi, végre nem hajtott, gyakorlat­tá nem vált elképzeléseink sor­sában. A bűnmegelőzés társadal­masítása komoly tudati változá­sokat is feltételez. Az emberek tudatát megváltoztatni pedig hosszadalmas és kitartó munkát igénylő folyamat. Mégis bízom abban, hogy a bűnmegelőzésre fordított energiák és befekteté­sek előbb-utóbb a konkrét fo­lyamatokban is meg fognak mu­tatkozni, mégpedig eredménye­sen. Tuza Béla KENDŐZETLENÜL: Erdei tűzhely, mezei Trabant Február 18-án a Petőfi Népében közöltünk egy fényképet, mellette a következő szöveg­gel: „Olvadáskor egy s más kiderül”. A fotó a solti betonút mellett készült, arról a Tra­bantról, amely hosszú idő óta mosolygásra, vagy éppen bosszankodásra készteti az arra utazókat — bel- és külföldieket egyaránt. Nos, az olvadáskor az is kiderült, hogy a Trabant rendszáma: CG 82-19. Továbbá az, hogy a „hiénák” már minden mozdíthatót le­szereltek róla, tehát csupán a csontváza dí­szeleg az árokban, mint a sivatagban az el­pusztult állatok maradványai. A Trabanttal senki nem törődik, s ha így halad, kivirágzik benne a gólyahír, az árvalányhaj, vagy a sza­márkenyér. Olvadáskor azonban nem csak ez derült ki, hanem az is. hegy rettenetesen sok a szemét az utak, a főutak mentén: papírok, nejlon­zsákok. dobozok. Sőt — noha szemétnek nem minősíthető — ott vannak a téli hó súlyától letört faágak, úgy, ahogyan éppen földet ér­tek. Gazdátlan, gondozatlan környéket min­denütt lehet talá'ni. Petőfi jóval több mint száz éve írt Pató Pálról. Ügy látszik'azon­ban, vannak ma is „vár szerinti rokonai”. Solthoz közeledve, nem sokkal a helység- tábla előtt szemétkupac. Már csak egy tábla hiányzik a tetejéről: köszöntjük a községben. De találunk ilyen ..jelvényeket” szinte min­den városban, faluban, főleg a település szé­lén. Nem kell Budapestre menni, hogy a te­levízióban látott állapotról a saját szemünk­kel meggyőződjünk. Bács-Kiskunban is van­nak kidobott lábasok, hűtőszekrények, mosó­gépek, kiszolgált „erdei tűzhelyek” a hama­rosan rügyező fák között. Vannak szemét­dombok, -.telepek nemcsak a műutak, hanem a vasutak mentén is. Aki Kecskemét felé közeledve kinéz a vonat ablakán, mondjuk nem sokkal Katonatelepet elhagyva — színes kavalkádját látja a szemétnek, sőt néha gu­berálók turkálnak közöttük. De említhetjük az E5-ÖS út megyei vonalát is. A gond nem új, sajnos nem is tegnapi, nem is csak tavasszal, az olvadás után merül fel. Télén is gond volt a hó, a jég, mert nem takarította el senki. Csak ott, ahol az autók járnak. De a járdákon szinte nem lehetett közlekedni. Ilyenkor mindenki másra muto- gat, mindenki — tisztelet a ritka kivételnek — csak a jogra hivatkozik, de megfeledke­zik a kötelességéről. Pedig — régi tétel: jo­ga csak annak van, aki teljesítette köteles­ségeit. Lehetne itt — a kötelességekről szól­va — a környezetvédelmi törvényre utalni, de inkább a jó ízlésre, a kulturált viselke­désre, a tisztaság, a rend, a szép környezet egészséges igényére hivatkozunk. Kinek a fel­adata ez? Tanács, népfront, iskola, termelő­szövetkezet, üzem, gazdaság? Mindenkié. Egyre több településünkön — egyelőre csak városokban — dolgoznak közterület-felügye­lők. De nemcsak a városközpont számít köz­területnek. Időnként — főleg így tavasz kez­detén — ezek a felügyelők körülnézhetnének máshol, még a város, a nagyközség közvetlen határában is. Volna tennivalójuk. Hogy pon­tosan mi lenne ez a feladat? A Petőfi Népe a következő napokban fotókat közöl mindar­ról, ami a hó elolvadása után kiderült. Sze­retnénk, ha nem találnánk témát. — dorgál — VERSENYBEN AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Rugalmas életbiztosítás, sokféle szolgáltatás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom