Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-16 / 39. szám

QQzdQ/QQpolitikci v munka y Icljc/rtmcnyck / PETŐFI NÉPE • 5 1987. február 16 JELLASICS ÉS A MAGYAR OLAJ Ötvenéves a hazai szénhidrogén-bányászat NINCS MÁR TRÖSZT A napokban beszámolt róla a sajtó, hogy 50 évvel ezelőtt a Zala megyei Bázakerettyén megkezdődött az iparszerű szénhidrogén-ter­melés. A környéken felncvelkedett szakem­bergárda nagy hatással volt és van a kiskun­sági, sőt az egész hazai olajbányászatra, mivel a mai napig Zala az úgynevezett másodlagos és harmadlagos művelési módok kipróbálásá­nak színhelye, az iparág magyarországi „la­boratóriuma”. A jubileum alkalmat ad rá, hogy visszapillantsunk a honi szénhidrogén- bányászat kezdeteire, s fejlődésének irányai­ra. Tisztelgünk ezzel a hazai tudománytörté­net néhány kiemelkedő személyisége emléké­nek, s felhívjuk a figyelmet azokra a tapasz, falatokra, amelyek meghatározhatják a Bács- Kiskun megyei mezők kitermelésének jövőjét is. Az emlékek felidézésében Buda Ernő bá­nyamérnök volt segítségünkre, aki 1943-ban kezdte pályáját, s a kitörésvédelmi brigádok parancsnokaként vonult nyugdíjba. Munkája mellett nagy figyelmet fordított az ipartörté­neti kutatásokra is. A kőolaj nemcsak a föld mé­lyén, hanem a felszínen is elő­fordul, például a Muraközben. Egyiik első hazai félhasználása 1848-hoz kötődik. A magyarok — hogy Jellasics seregének vonulá­sát akadályozzák — az itteni olaj segítségével gyújtották fel a mu­raszerdahelyi hidat. Kissármás és Nyitra megye 1909-ben, Erdélyben, Kissármás térségében dr. Papp Károly geo­lógus, kálisókutatás közben kő­olajat talált. A hatalmas mező teljes feltárását 1912-ben fejezte be Böhm Ferenc bányamérnök. Akkoriban grandiózus tervek születtek a ma is szénhidrogént adó terület kitermelésére. Bras­só, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad és Debrecen fűtése került szóba. A történelmi Magyarország te­rületén a második, iparilag je­lentős kőolajmezőt Nyíltra megyé­ben. Egbell térségében találták, 1912-ben.. Bejelentés érkezett a setmeci bányakapitányságra, mi­szerint egy mozdony szikrája következtében kigyulladt a föld. dil’etve, hogy egy Jam Medien ne­vű. Amerikából hazatért szlovák nemzetiségű férfi, a kertje vé­gében épített kemencében, a' tá­laiból feltörő gázzal tüzel. Dr. Pávai Vaina Ferenc és dr. Papp Simon, a Selmecbányái akadémia geológiai tanszékének tanárse­gédei, a területen található szén- hidrogénkincs feltárását 1914- ben fejezték be. Pávai Vájná Fe­renc később a hazai hévízkutae tásban szerzett jelentős érdeme­ket, ő találta meg a hajdúszobosz- lói gyógyvizet. Papp Simon zseniális ötlete és kudarca Az első világháborút lezáró bé­keszerződés következtében Ma­gyarország saérhidrogént adó te­rület nélkül maradt. 1920-bam egv angol cég koncessziót ka­pott a kutatásokra, mivel az energiagondok veszélyeztették a motorizáció hazai fejlődését. Végezitek fúrásokat Baja tér­ségében is, de Papp Simon ta­kácsára elsősorban Zalában ke­resték a szénhidrogént. A kiváló geológus ugyanis részint elméle­ti úton, részint az Eötvös-ingával végzett mérések szerint arra a megállapításra jutott hogy a muraközi felszíni lelőhelyeknek a Murától északra,, a föld a latt folytatásuk van. Ígéretes kutató­fúrást mélyítőt teje a később oly fontosnak bizonyult bázaker.ettyei Budalapusztán is, ám szénhidro­gént csak iTyomokiban. találtaik, s a vállakózás pénzforrásai kime­rültek. Olajban fürdetett kőzetminta A 30-as években az automobi­lok terjedése, valamint a háborús • A zalai szén­hidrogén- bányászat tapaszta­latai a kiskunsági olajimezők jövőjét is meg­határozzák. Képünkön: próbafúrás Tisza- alpár mellett. (Gaál Béla felvétele) készülődés miatt elodázhatatlan­ná vált az üzemanyag-ellátás ha­zai .megoldása. Az újabb kutatá­sokra az angol Eurogásco cég szerzett jogot, s a munkálatokba újra bekapcsolódó Papp Simon rögeszméjének hatására ismét Zalában keresték az olajat. 1936. július 13-án kezdték a Budafa 1-es jelű kút fúrását, a környé­ken toborzott uradalmi gépész­kovácsok és molnárok segítségé­vel. Találtak is szénhidrogént, á,rh ez ipari felhasználásra nem bizonyult alkalmasnak. Az olaj —gáz keveréket átvezették az innen 900 méter távolságra mé­Az intenzív művelés kezdete Az olajmező kiaknázása a má­sodik világháború Idején megfe­szített módon, ám szakszerűtlenül folyt. A németek kívánságára ugyanis ki kellett ereszteni az olaj felett lévő nagy nyomású gázréteget. A kutak hozama ezért 1944 után csokiként. 1948-ban az akkori vezetés elé­gedetlen volt a termelési ered­ményekkel., s a szénhidrogén­ipar első számú szakembereit szabotázs vádjával letartóztat­ták. Papp Simon, 1957-es szaba­dulását követően, 1970-ig élt. Te­vékenysége megfelelő méltatást kapott, emlékét dombormű őrzi Zalaegerszegen, az olajipari mú­zeumban. (Élettörténetét Vidra­vas című regényének megírásá­hoz Gaigóczi Erzsébet is felhasz­nálta.) Az évforduló alkalmából rendezendő idei nagykanizsai VASÜTI SZÁLLÍTÁS A HÉTVÉGÉN Kétezer vagonnyi áru a Dél-Alföldön A változások éve a húsiparban A gazdasági életünkben fontos szerepet játszó élelmiszeriparnak legnagyobb ága a húsipar, amely 40 ezer embert foglalkoztat. (Eb­ből négyezer-ötszázán 350 húsipa­ri kisüzemben dolgoznak.) Jó ét­vágyunkat bizonyítja, hogy a negyvenezer ember össztermelésé­nek 70 százaléka a belföldi pia­con talál gazdára. Természetes, hogy ha ilyen fontosságú iparág válságos korszakot él át, arról nemcsak a szakemberek, hanem a közvélemény is sokat vitatko­zik, tanakodik, keresi az okokat és a megoldás útját. A húsipar alacsony hatékony­ságú tevékenysége (több kedvezőt­len körülmény miatt alakult ki az elmúlt esztendők során. Egy­részt csökkent az állattenyésztés! kedv, kevesebb lett a vágóállat. Másrészt csökkentek a világpiac! ánák, s ez bevételkieséssel járt. Harmadrészt a gazdálkodás hiá­nyosságai súlyosbították a hely­zetet. önálló vállalatok Alapos előkészítő munka után 1987 a nagv változások éve a húsiparban. Idejében, még az el­múlt esztendő derekán meghir­dették, hegv 1987, január elsejé­től emelkedik a vágóállatok fel- vásárlási ára, mégpedig a minő­ségtől függően. Például az első osztályú hússertésre fizetnek a legtöbbet, a negyedosztályúra már csak a régi árat lehet meg­kapni. A fajtanemesítés érdeké­ben a kistermelőknek koca-, sőt üszóki helyezéssel is segítettek. Lehetővé tették a kistermelőknek a váieá« utáni 'minősítést is. így a felár is ösztönzően hat. A változások tnáek fontos ré­sze a húsipar szervezeti korsze­rű'* tése. Tanuáe elsejével meg­szűnt az Áll átforgatni és Húsion- ri Tröszt., fim'iv korá’-Mn iól U7/\l oő 1 m JJ7 iner^g fp ’ ’ ö^écÁt irányításával intett «: a hnsinor a kínálati p'achoz. De elérkezett A tervezettnél: nagyobb meny- nyiségű árut szállítottak több vasútigazgatóság területéről ezen a hétvégén is. Több mint 130 ezer tonna termékkel rakták meg a vasúti kocsikat a MÁV Miskolci Igazgatóságának területén. A Diósgyőri Lenin Kohászati Mű­vekből több mint hétezer tonna vas- és acélárut indítottak útnak a hazai feldolgozó, elsősorban gépipari üzemekhez. Az Ózdi Ko­hászati Üzemek hasonló termé­kekkel mintegy 11 ezer tonna árut rakodott. A leninvárosi Ti­szai Vegyikombinát a bel- és a külföldi megrendelőnek 3200 ton­na műtrágyát és agrofóliát kül­dött. A kazincbarcikai Borsodi Vegyi Kombinátban másfél ezer tonna terméket raktak vagonok­ba. A berentei központi szénosz­tályozóból 260 vagonnyi borsodi szenet szállítottak a Dél-Alföldről, a Szaboles-Sziatmár és Borsod megyei tüzép-telepekre, , vala­mint erőművekbe. A Tiszapalko- nyai Erőműbe több mint 4200 tonna szén érkezett a hétvégén. A záhonyi határállomásnál 40 ezer tonna műtrágyát, fémet, fát, mezőgazdasági cikket, ipari be­rendezést raktak át a vasutasok. A MÁV Győri Körzeti Üzemfő- nökségének területén 500 vasúti kocsit raktak ki és be. Hegyes­halomnál és Rajkánál kiemelke­dően magas volt a tranzitforga­lom. Több mint kétezer vagonnyi a továbblépés ideje, manapság a vállalati önállóság, a kisebb kol­lektívák érdekeltisége jobban ösz­tönöz a nyereségesebb gazdálko­dásra. ligy tehát önálló leit a 19 húsipari termelő vállalat, a szol­gáltató, a kutató, valamint a hús­ipari hizlaló vállalat. Ezek a jogilag önálló vállala­tok különböző fejlettségi szintről indulva kezdik az új életet. Hogy ' az adottságokból eredő szintkü­lönbségek elvlsielhetők legyenek, ehhez a költségvetési forrásokból kaptak segítséget. A termelői árak rendezése uitán is vesztesé­ges vállalatoknak dotációt adtak három évre, 'mégpedig évente csökkenő mértékben, és szerző­désben kötötték ki az ezzel járó kötelezettségeket Az eladósodott húsipart vállalatok tartozásának egy részét a költségvetés átvállal­ta, .főt, annak érdekében, hogy a megkezdett beruházásokat 1987- ben folytatni tudják, egyes tarto­zások törlesztéséit átütemezték. Ösztönzőbb szabályozók A szervezeti változások közé tartozik, hogy létrehozták a fővá­rost székhellyel működő Húsipari i Központot, amelyet a húsipari vállalatok igazgatóiból alakult igazgatótanács irányít, A központ egyebek között összehangolja a fejlesztési programokat, támogat­ja a MÉM által meghatározott tenyésztési irányelvek megvalósu­lását, és nagy szerepe van a vál­lalati információk átadásában. Intézkedési jogát gyakorolta pél­dául a január elejei rendkívüli időjárás okozta ellátási nehézsé­gek leküzdésébe-. önálló külkereskedelmi jogukat a húsipari vállalatok a szintén újonnan alakult Terimpex Hús­ipari Külkereskedelmi Közös Vállalat révén gyakorolják, ame­lyet szintén az igazgatótanács irányít. Egyébként ez a közös külkereskedelmi vállalat nyitott, nemcsak az alapító tagok, hanem más termelők húsexportját is készségesen lebonyolítja. Nem beszéltünk még a változá­sok egy igen fontos csoportjáról, amely közgazdasági eszközökkel segíti a húsipar helyzetének ja­vítását. Űj termelői árakat álla­pítottak meg, ennek megfelelően a belföldi értékesítésből átlag 4,5 —5 százalék lehet a vál-.alatok nyeresége, vagyis nőtt a belföldi értékesítés jövedelmezőségi szint­je. Az export kulcsszáma 3—4 százalék, tehát ezentúl fokozot­tabb érdeke a húsiparnak a bel­földi ellátás javítása, ment ez nagyobb nyereséget hoz. Ez egy­ben a2ít is jeleníti, hogy nem 'il­letik mindenáron az- exportot a vállalatokra. Biztató fejlesztések A cél az, hogy minél hatéko­nyabban gazdálkodjanak. Biztató, hogy már 19U7-re 400 millió fo­rint megtakarítást .tervez a 19 húsipari vállalat. 1986-ban csak­nem ezer fővel csökkent a lét­számuk, ez lehetővé teszi, hogy a jó szakembereket jobban megfi­zessék, így javult a munkafegye­lem is. Érdekeltek az önálló gaz­dasági egységek a rezsiköltségek csökkentésében is. •Nem közömbös a technika szintje sem. A vállalatoknál a legkorszerűbbtől az elavultig igen változó a műszaki színvonal. Mi­vel a piac diktálta verseny meg­követeli a szerkezetváltást, a fej­lődést, a saját források mellett világbanki hitelben részesül 8 vállalat, és további 5 rekonstruk­ciójának előkészítése megkezdő­dő'«, szintén világbanki hitelre építve. Amint a MÉM-szakemberek mondották, bíznak abban, hogy 1987—88-ban a húsiparban nem lesznek veszteséges és alaphiá­nyos vállalatok. Imre Erzsébet '..vviid lyített Budafa 2-es jelű fúrás­hoz, ahol 1937. február 9-étől az ottani gőzgép kazánjának fűtésé­re használták. Innen számítjuk a magyarországi iparszerű szén­hidrogén-termelést. A munka pénzügyi fedezetét biztosító vál­lalkozó türelmetlensége nyomán úgy látszott, hogy a Budafa 2-es fúrást idő előtt abba keli hagyni. A sikerben bízó fúrómester azon­ban megfürdette olajban az egyik kőzetmintát, s iey engedélyt kap­tak a mélyítés folytatására. 1937. november 26-ától a kút napi 60 köbméter olajat adott, Igazolva Papp Simon elméletét. bányásznapi emlék ünnepségekre meghívták az egykori budafa.1 munkálatok fúrómesterét, az USA-ban élő Dinda János 84 éves bányamérnököt is. A szocialista tulajdonba vett szénhidrogén-bányászat új, sike­rekben' gazdag korszakában a zalai, olajmezők kitermeléséhez az intenzív — víz-, Illetve gázbesaj- tolásos — művelési módokat al­kalmazzák. A második viliághábo­rúban folytatott szakszerűtlen s zén hidrogén-bányászat miatt tehát a magyar szakemberek ko­rán rákényszerültek, hogy ezek­ben az eljárásokban tapasztala­tokat szerezzenek, és gyakorlatu­kat ma, a csökkenő hozamú al­földi! mezőkön kiválóan haszno­síthatják. Dalai F. István árut forgalmaztak a dél-alföldi pályaudvarokon. Uzsabányáról és Tárnokról nagy mennyiségű zúzott kő érkezett a Bács-Kiskun, a Békés és a Csongrád Megyei Közúti Igazgatóságnak. Az Oros­házi Üveggyárból mintegy 60 vagonnyi öblös üveget küldtek a Balatoniboglári Állami Gazda­ságnak és a Szigetvári Konzerv­gyárnak. A mezőgazdasági nagy­üzemekből 90 vagon napraforgó- mag érkezett a Martfűi Növény­olajgyárba, áhonnan 60 vasúti kocsiban étolajat és takarmány­ként használható napraforgóda­rát szállítottak a megrendelők­nek. A Nagykőrösi Konzervgyár­ból 30 vagon konzervet küidtek határainkon túlra. RÁDIÓÁLLOMÁSOK A SZTRATOSZFÉRÁBAN A LÉGKÖR KUTATÁSA A századforduló táján a kutatók még azt gondol­ták, hogy a Földünket körülölelő levegőburok egy­séges anyagtömeg, és minél feljebb hatolunk ebben, a hőmérséklet annál hidegebb lesz. Ezt a jelenséget akkoriban azzal a hipotézissel indokolták, hogy a bolygóközi térben az abszolút nulla foknak megfe­lelő hőmérséklet uralkodik, és a légkörben felfelé haladva fokozatosan közeledünk ehhez a hőmérsék- lethez. Az akkori mérési és vizsgálati lehetőségek természetesen a légkörnek csak a legalsó részére, az úgynevezett troposzférára terjedtek ki. . A meglepetés erejével hatott az a felfedezés, hogy kereken 10 km körüli magasságban a légkörben olyan réteg következik, ahol a hőmérséklet a ma­gasság növekedésével nem csökken, sőt fokozatosan emelkedik. A kutatók eleinte nem akartak hinni sa­ját eredményeiknek, többször is megismételték a méréseket, hogy nem a műszerek hibájából kap­tak-e ilyen eredményt. De hogy jutottak fel akko­riban ilyen magasságba? Egy francia meteorológus, L. P. Teisserenc de Bort Párizs közelében saját költségén léggömbfelbo- csátó obszervatóriumot létesített, ahonnan sok száz kutató műszert juttatott fel a légkörbe. Eredményei alapján tette meg 1902. április 28-án a Francia Tu­dományos Akadémia előtt nevezetes bejelentését az úgynevezett sztratoszféra felfedezéséről. Kiderült, hogy ennek a rétegnek az átlagos vastagsága 20 km körül van, és a légkör egész anyagtömegének majd­nem egynegyedét foglalja magában. A kezdeti em­ber nélküli, műszerekkel felszerelt ballonokat az ember is követte a sztratoszférába, előbb léggömbök­kel, majd különleges repülőgépekkel. Ma már a lé­giforgalom fő országútjai a sztratoszféra alsó réte­geiben vezetnek, ez még fontosabbá teszi a sztra­toszféra légállapotának állandó és nagy pontosságú nyilvántartását. Az embert is szállítani képes óriásléggömbök fel­bocsátása azonban költséges, ritkán ismételhető meg. A sztratoszférában lejátszódó átalakulások vi­szont nagyon gyakoriak. Ezért a földkerekség me­teorológiai szolgálatai nagyarányú nemzetközi együttműködést szerveztek. Aránylag kis léggömbök­kel meteorológiai műszereket és önműködő rádió- állomást küldtek a magasba. Ez a kutatóeszköz az úgynevezett rádiószonda. Határúnként bocsátottak • Képünkön: műsieres ballon a felbocsátás után. fel ilyen szondákat, csak Európában kb. napi ötszá­zat. Ez a nagyszabású kutatómunka lehetővé tette, hogy óriási adathalmaz gyűljön össze a sztratoszfé­ra különféle magasságainak hőmérsékleti, légnyo­mási és Légsűrűsógl viszonyairól, valamint a lég­mozgások irányáról és sebességéről. Azóta sűrűn hatolnak á't rakéták is a sztratoszfé­rán, azonban ezek roppant gyorsan vágnak M a rétegen, így kevéssé alkalmasck sekre. A műholdas fényké; . ,>e:n tette felesleg-« .«4 n konkrét méréseket végző rádiószondákat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom