Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-16 / 39. szám
QQzdQ/QQpolitikci v munka y Icljc/rtmcnyck / PETŐFI NÉPE • 5 1987. február 16 JELLASICS ÉS A MAGYAR OLAJ Ötvenéves a hazai szénhidrogén-bányászat NINCS MÁR TRÖSZT A napokban beszámolt róla a sajtó, hogy 50 évvel ezelőtt a Zala megyei Bázakerettyén megkezdődött az iparszerű szénhidrogén-termelés. A környéken felncvelkedett szakembergárda nagy hatással volt és van a kiskunsági, sőt az egész hazai olajbányászatra, mivel a mai napig Zala az úgynevezett másodlagos és harmadlagos művelési módok kipróbálásának színhelye, az iparág magyarországi „laboratóriuma”. A jubileum alkalmat ad rá, hogy visszapillantsunk a honi szénhidrogén- bányászat kezdeteire, s fejlődésének irányaira. Tisztelgünk ezzel a hazai tudománytörténet néhány kiemelkedő személyisége emlékének, s felhívjuk a figyelmet azokra a tapasz, falatokra, amelyek meghatározhatják a Bács- Kiskun megyei mezők kitermelésének jövőjét is. Az emlékek felidézésében Buda Ernő bányamérnök volt segítségünkre, aki 1943-ban kezdte pályáját, s a kitörésvédelmi brigádok parancsnokaként vonult nyugdíjba. Munkája mellett nagy figyelmet fordított az ipartörténeti kutatásokra is. A kőolaj nemcsak a föld mélyén, hanem a felszínen is előfordul, például a Muraközben. Egyiik első hazai félhasználása 1848-hoz kötődik. A magyarok — hogy Jellasics seregének vonulását akadályozzák — az itteni olaj segítségével gyújtották fel a muraszerdahelyi hidat. Kissármás és Nyitra megye 1909-ben, Erdélyben, Kissármás térségében dr. Papp Károly geológus, kálisókutatás közben kőolajat talált. A hatalmas mező teljes feltárását 1912-ben fejezte be Böhm Ferenc bányamérnök. Akkoriban grandiózus tervek születtek a ma is szénhidrogént adó terület kitermelésére. Brassó, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad és Debrecen fűtése került szóba. A történelmi Magyarország területén a második, iparilag jelentős kőolajmezőt Nyíltra megyében. Egbell térségében találták, 1912-ben.. Bejelentés érkezett a setmeci bányakapitányságra, miszerint egy mozdony szikrája következtében kigyulladt a föld. dil’etve, hogy egy Jam Medien nevű. Amerikából hazatért szlovák nemzetiségű férfi, a kertje végében épített kemencében, a' tálaiból feltörő gázzal tüzel. Dr. Pávai Vaina Ferenc és dr. Papp Simon, a Selmecbányái akadémia geológiai tanszékének tanársegédei, a területen található szén- hidrogénkincs feltárását 1914- ben fejezték be. Pávai Vájná Ferenc később a hazai hévízkutae tásban szerzett jelentős érdemeket, ő találta meg a hajdúszobosz- lói gyógyvizet. Papp Simon zseniális ötlete és kudarca Az első világháborút lezáró békeszerződés következtében Magyarország saérhidrogént adó terület nélkül maradt. 1920-bam egv angol cég koncessziót kapott a kutatásokra, mivel az energiagondok veszélyeztették a motorizáció hazai fejlődését. Végezitek fúrásokat Baja térségében is, de Papp Simon takácsára elsősorban Zalában keresték a szénhidrogént. A kiváló geológus ugyanis részint elméleti úton, részint az Eötvös-ingával végzett mérések szerint arra a megállapításra jutott hogy a muraközi felszíni lelőhelyeknek a Murától északra,, a föld a latt folytatásuk van. Ígéretes kutatófúrást mélyítőt teje a később oly fontosnak bizonyult bázaker.ettyei Budalapusztán is, ám szénhidrogént csak iTyomokiban. találtaik, s a vállakózás pénzforrásai kimerültek. Olajban fürdetett kőzetminta A 30-as években az automobilok terjedése, valamint a háborús • A zalai szénhidrogén- bányászat tapasztalatai a kiskunsági olajimezők jövőjét is meghatározzák. Képünkön: próbafúrás Tisza- alpár mellett. (Gaál Béla felvétele) készülődés miatt elodázhatatlanná vált az üzemanyag-ellátás hazai .megoldása. Az újabb kutatásokra az angol Eurogásco cég szerzett jogot, s a munkálatokba újra bekapcsolódó Papp Simon rögeszméjének hatására ismét Zalában keresték az olajat. 1936. július 13-án kezdték a Budafa 1-es jelű kút fúrását, a környéken toborzott uradalmi gépészkovácsok és molnárok segítségével. Találtak is szénhidrogént, á,rh ez ipari felhasználásra nem bizonyult alkalmasnak. Az olaj —gáz keveréket átvezették az innen 900 méter távolságra méAz intenzív művelés kezdete Az olajmező kiaknázása a második világháború Idején megfeszített módon, ám szakszerűtlenül folyt. A németek kívánságára ugyanis ki kellett ereszteni az olaj felett lévő nagy nyomású gázréteget. A kutak hozama ezért 1944 után csokiként. 1948-ban az akkori vezetés elégedetlen volt a termelési eredményekkel., s a szénhidrogénipar első számú szakembereit szabotázs vádjával letartóztatták. Papp Simon, 1957-es szabadulását követően, 1970-ig élt. Tevékenysége megfelelő méltatást kapott, emlékét dombormű őrzi Zalaegerszegen, az olajipari múzeumban. (Élettörténetét Vidravas című regényének megírásához Gaigóczi Erzsébet is felhasználta.) Az évforduló alkalmából rendezendő idei nagykanizsai VASÜTI SZÁLLÍTÁS A HÉTVÉGÉN Kétezer vagonnyi áru a Dél-Alföldön A változások éve a húsiparban A gazdasági életünkben fontos szerepet játszó élelmiszeriparnak legnagyobb ága a húsipar, amely 40 ezer embert foglalkoztat. (Ebből négyezer-ötszázán 350 húsipari kisüzemben dolgoznak.) Jó étvágyunkat bizonyítja, hogy a negyvenezer ember össztermelésének 70 százaléka a belföldi piacon talál gazdára. Természetes, hogy ha ilyen fontosságú iparág válságos korszakot él át, arról nemcsak a szakemberek, hanem a közvélemény is sokat vitatkozik, tanakodik, keresi az okokat és a megoldás útját. A húsipar alacsony hatékonyságú tevékenysége (több kedvezőtlen körülmény miatt alakult ki az elmúlt esztendők során. Egyrészt csökkent az állattenyésztés! kedv, kevesebb lett a vágóállat. Másrészt csökkentek a világpiac! ánák, s ez bevételkieséssel járt. Harmadrészt a gazdálkodás hiányosságai súlyosbították a helyzetet. önálló vállalatok Alapos előkészítő munka után 1987 a nagv változások éve a húsiparban. Idejében, még az elmúlt esztendő derekán meghirdették, hegv 1987, január elsejétől emelkedik a vágóállatok fel- vásárlási ára, mégpedig a minőségtől függően. Például az első osztályú hússertésre fizetnek a legtöbbet, a negyedosztályúra már csak a régi árat lehet megkapni. A fajtanemesítés érdekében a kistermelőknek koca-, sőt üszóki helyezéssel is segítettek. Lehetővé tették a kistermelőknek a váieá« utáni 'minősítést is. így a felár is ösztönzően hat. A változások tnáek fontos része a húsipar szervezeti korszerű'* tése. Tanuáe elsejével megszűnt az Áll átforgatni és Húsion- ri Tröszt., fim'iv korá’-Mn iól U7/\l oő 1 m JJ7 iner^g fp ’ ’ ö^écÁt irányításával intett «: a hnsinor a kínálati p'achoz. De elérkezett A tervezettnél: nagyobb meny- nyiségű árut szállítottak több vasútigazgatóság területéről ezen a hétvégén is. Több mint 130 ezer tonna termékkel rakták meg a vasúti kocsikat a MÁV Miskolci Igazgatóságának területén. A Diósgyőri Lenin Kohászati Művekből több mint hétezer tonna vas- és acélárut indítottak útnak a hazai feldolgozó, elsősorban gépipari üzemekhez. Az Ózdi Kohászati Üzemek hasonló termékekkel mintegy 11 ezer tonna árut rakodott. A leninvárosi Tiszai Vegyikombinát a bel- és a külföldi megrendelőnek 3200 tonna műtrágyát és agrofóliát küldött. A kazincbarcikai Borsodi Vegyi Kombinátban másfél ezer tonna terméket raktak vagonokba. A berentei központi szénosztályozóból 260 vagonnyi borsodi szenet szállítottak a Dél-Alföldről, a Szaboles-Sziatmár és Borsod megyei tüzép-telepekre, , valamint erőművekbe. A Tiszapalko- nyai Erőműbe több mint 4200 tonna szén érkezett a hétvégén. A záhonyi határállomásnál 40 ezer tonna műtrágyát, fémet, fát, mezőgazdasági cikket, ipari berendezést raktak át a vasutasok. A MÁV Győri Körzeti Üzemfő- nökségének területén 500 vasúti kocsit raktak ki és be. Hegyeshalomnál és Rajkánál kiemelkedően magas volt a tranzitforgalom. Több mint kétezer vagonnyi a továbblépés ideje, manapság a vállalati önállóság, a kisebb kollektívák érdekeltisége jobban ösztönöz a nyereségesebb gazdálkodásra. ligy tehát önálló leit a 19 húsipari termelő vállalat, a szolgáltató, a kutató, valamint a húsipari hizlaló vállalat. Ezek a jogilag önálló vállalatok különböző fejlettségi szintről indulva kezdik az új életet. Hogy ' az adottságokból eredő szintkülönbségek elvlsielhetők legyenek, ehhez a költségvetési forrásokból kaptak segítséget. A termelői árak rendezése uitán is veszteséges vállalatoknak dotációt adtak három évre, 'mégpedig évente csökkenő mértékben, és szerződésben kötötték ki az ezzel járó kötelezettségeket Az eladósodott húsipart vállalatok tartozásának egy részét a költségvetés átvállalta, .főt, annak érdekében, hogy a megkezdett beruházásokat 1987- ben folytatni tudják, egyes tartozások törlesztéséit átütemezték. Ösztönzőbb szabályozók A szervezeti változások közé tartozik, hogy létrehozták a fővárost székhellyel működő Húsipari i Központot, amelyet a húsipari vállalatok igazgatóiból alakult igazgatótanács irányít, A központ egyebek között összehangolja a fejlesztési programokat, támogatja a MÉM által meghatározott tenyésztési irányelvek megvalósulását, és nagy szerepe van a vállalati információk átadásában. Intézkedési jogát gyakorolta például a január elejei rendkívüli időjárás okozta ellátási nehézségek leküzdésébe-. önálló külkereskedelmi jogukat a húsipari vállalatok a szintén újonnan alakult Terimpex Húsipari Külkereskedelmi Közös Vállalat révén gyakorolják, amelyet szintén az igazgatótanács irányít. Egyébként ez a közös külkereskedelmi vállalat nyitott, nemcsak az alapító tagok, hanem más termelők húsexportját is készségesen lebonyolítja. Nem beszéltünk még a változások egy igen fontos csoportjáról, amely közgazdasági eszközökkel segíti a húsipar helyzetének javítását. Űj termelői árakat állapítottak meg, ennek megfelelően a belföldi értékesítésből átlag 4,5 —5 százalék lehet a vál-.alatok nyeresége, vagyis nőtt a belföldi értékesítés jövedelmezőségi szintje. Az export kulcsszáma 3—4 százalék, tehát ezentúl fokozottabb érdeke a húsiparnak a belföldi ellátás javítása, ment ez nagyobb nyereséget hoz. Ez egyben a2ít is jeleníti, hogy nem 'illetik mindenáron az- exportot a vállalatokra. Biztató fejlesztések A cél az, hogy minél hatékonyabban gazdálkodjanak. Biztató, hogy már 19U7-re 400 millió forint megtakarítást .tervez a 19 húsipari vállalat. 1986-ban csaknem ezer fővel csökkent a létszámuk, ez lehetővé teszi, hogy a jó szakembereket jobban megfizessék, így javult a munkafegyelem is. Érdekeltek az önálló gazdasági egységek a rezsiköltségek csökkentésében is. •Nem közömbös a technika szintje sem. A vállalatoknál a legkorszerűbbtől az elavultig igen változó a műszaki színvonal. Mivel a piac diktálta verseny megköveteli a szerkezetváltást, a fejlődést, a saját források mellett világbanki hitelben részesül 8 vállalat, és további 5 rekonstrukciójának előkészítése megkezdődő'«, szintén világbanki hitelre építve. Amint a MÉM-szakemberek mondották, bíznak abban, hogy 1987—88-ban a húsiparban nem lesznek veszteséges és alaphiányos vállalatok. Imre Erzsébet '..vviid lyített Budafa 2-es jelű fúráshoz, ahol 1937. február 9-étől az ottani gőzgép kazánjának fűtésére használták. Innen számítjuk a magyarországi iparszerű szénhidrogén-termelést. A munka pénzügyi fedezetét biztosító vállalkozó türelmetlensége nyomán úgy látszott, hogy a Budafa 2-es fúrást idő előtt abba keli hagyni. A sikerben bízó fúrómester azonban megfürdette olajban az egyik kőzetmintát, s iey engedélyt kaptak a mélyítés folytatására. 1937. november 26-ától a kút napi 60 köbméter olajat adott, Igazolva Papp Simon elméletét. bányásznapi emlék ünnepségekre meghívták az egykori budafa.1 munkálatok fúrómesterét, az USA-ban élő Dinda János 84 éves bányamérnököt is. A szocialista tulajdonba vett szénhidrogén-bányászat új, sikerekben' gazdag korszakában a zalai, olajmezők kitermeléséhez az intenzív — víz-, Illetve gázbesaj- tolásos — művelési módokat alkalmazzák. A második viliágháborúban folytatott szakszerűtlen s zén hidrogén-bányászat miatt tehát a magyar szakemberek korán rákényszerültek, hogy ezekben az eljárásokban tapasztalatokat szerezzenek, és gyakorlatukat ma, a csökkenő hozamú alföldi! mezőkön kiválóan hasznosíthatják. Dalai F. István árut forgalmaztak a dél-alföldi pályaudvarokon. Uzsabányáról és Tárnokról nagy mennyiségű zúzott kő érkezett a Bács-Kiskun, a Békés és a Csongrád Megyei Közúti Igazgatóságnak. Az Orosházi Üveggyárból mintegy 60 vagonnyi öblös üveget küldtek a Balatoniboglári Állami Gazdaságnak és a Szigetvári Konzervgyárnak. A mezőgazdasági nagyüzemekből 90 vagon napraforgó- mag érkezett a Martfűi Növényolajgyárba, áhonnan 60 vasúti kocsiban étolajat és takarmányként használható napraforgódarát szállítottak a megrendelőknek. A Nagykőrösi Konzervgyárból 30 vagon konzervet küidtek határainkon túlra. RÁDIÓÁLLOMÁSOK A SZTRATOSZFÉRÁBAN A LÉGKÖR KUTATÁSA A századforduló táján a kutatók még azt gondolták, hogy a Földünket körülölelő levegőburok egységes anyagtömeg, és minél feljebb hatolunk ebben, a hőmérséklet annál hidegebb lesz. Ezt a jelenséget akkoriban azzal a hipotézissel indokolták, hogy a bolygóközi térben az abszolút nulla foknak megfelelő hőmérséklet uralkodik, és a légkörben felfelé haladva fokozatosan közeledünk ehhez a hőmérsék- lethez. Az akkori mérési és vizsgálati lehetőségek természetesen a légkörnek csak a legalsó részére, az úgynevezett troposzférára terjedtek ki. . A meglepetés erejével hatott az a felfedezés, hogy kereken 10 km körüli magasságban a légkörben olyan réteg következik, ahol a hőmérséklet a magasság növekedésével nem csökken, sőt fokozatosan emelkedik. A kutatók eleinte nem akartak hinni saját eredményeiknek, többször is megismételték a méréseket, hogy nem a műszerek hibájából kaptak-e ilyen eredményt. De hogy jutottak fel akkoriban ilyen magasságba? Egy francia meteorológus, L. P. Teisserenc de Bort Párizs közelében saját költségén léggömbfelbo- csátó obszervatóriumot létesített, ahonnan sok száz kutató műszert juttatott fel a légkörbe. Eredményei alapján tette meg 1902. április 28-án a Francia Tudományos Akadémia előtt nevezetes bejelentését az úgynevezett sztratoszféra felfedezéséről. Kiderült, hogy ennek a rétegnek az átlagos vastagsága 20 km körül van, és a légkör egész anyagtömegének majdnem egynegyedét foglalja magában. A kezdeti ember nélküli, műszerekkel felszerelt ballonokat az ember is követte a sztratoszférába, előbb léggömbökkel, majd különleges repülőgépekkel. Ma már a légiforgalom fő országútjai a sztratoszféra alsó rétegeiben vezetnek, ez még fontosabbá teszi a sztratoszféra légállapotának állandó és nagy pontosságú nyilvántartását. Az embert is szállítani képes óriásléggömbök felbocsátása azonban költséges, ritkán ismételhető meg. A sztratoszférában lejátszódó átalakulások viszont nagyon gyakoriak. Ezért a földkerekség meteorológiai szolgálatai nagyarányú nemzetközi együttműködést szerveztek. Aránylag kis léggömbökkel meteorológiai műszereket és önműködő rádió- állomást küldtek a magasba. Ez a kutatóeszköz az úgynevezett rádiószonda. Határúnként bocsátottak • Képünkön: műsieres ballon a felbocsátás után. fel ilyen szondákat, csak Európában kb. napi ötszázat. Ez a nagyszabású kutatómunka lehetővé tette, hogy óriási adathalmaz gyűljön össze a sztratoszféra különféle magasságainak hőmérsékleti, légnyomási és Légsűrűsógl viszonyairól, valamint a légmozgások irányáról és sebességéről. Azóta sűrűn hatolnak á't rakéták is a sztratoszférán, azonban ezek roppant gyorsan vágnak M a rétegen, így kevéssé alkalmasck sekre. A műholdas fényké; . ,>e:n tette felesleg-« .«4 n konkrét méréseket végző rádiószondákat.
