Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-02 / 1. szám
BUGACI ARANYKALÁSZ SZAKSZÖVETKEZET: ELMÉLKEDÉS A SZOCIALIZMUSRÓL Szerényebb tervek, dolgosabb hétköznapiok Fejlesztésre 18 millió forint Véget ért az 1986-os, gondokban bővelkedő esztendő. Ilyenkor minden gazdasági egység mérlegre teszi, összegzi az elvégzett munka eredményét, sőt bizonyos következtetéseket is levon belőle. Evvel foglalkoznak a Bugaci Aranykalász Szak- szövetkezet pénzügyi szakemberei is. Arra kértük Börcsök András elnököt, hogy a múlt esztendő eredményeiről, az új év kilátásairól, terveiről tájékoztasson bennünket. — Hogyan készítették elő, alapozták meg a növénytermesztési ágazatnál az 1987. évi termést? — Az esztendő előkészítése a növénytermesztés egyes területein már 1988 őszén megtörtént. A búza 649, a rozs 1015, az árpa 435 hektáron került a földbe. Előkészítettük 560 hektáron a napraforgó alá is a termőtalajt. Az Intenzív gyepművelés 600, a régi lucerna 314, az új telepítésű 160 hektárt foglal el. Sajnos az eső hiánya miatt az őszi vetések nem fejlődtek kellően, csupán abban reménykedhetünk, hogy a nyáriőszi aszályért bővebb csapadék kárpótol bennünket a téli hónapokban hó formájában, s ez erősíti majd a vetést. A lucerna termőterületét növelni kívánjuk. A földgáz bevezetésével és két forrólevegős szárító beszerzésével 1987-ben száz, jövőre kétszáz va- gonnyí lucernalisztet, Illetve pel- letet tudunk előállítani. A növénytermelés nagymértékben az Időjárás és a termőterületi adottság függvénye, ezért nálunk kellő biztonsággal nem lehet gazdaságos. Viszont a talaj-előkészítő, -művelő, és -betakarító munkák színvonalának emelésével, észszerű takarékossággal, a költségek lefaragásával lehet és kell is javítani a termelés gazdaságosságán. Valamelyest segít ebben a műtrágyaárak csökkenése is. — A szakszövetkezetnek évről évre jelentős árbevétele származott az állattenyésztésből. Tavaly kissé csökkent a sertés- és mar- hlzlalásl kedv. Hogyán növelhető az idén az állatállomány? — Az állattenyésztési ágazat gazdálkodási körülményei az 1985-ös év végére mélypontra süllyedtek. A mostani kormányzati intézkedések, saját munkánk javításával, az Idén várhatóan eredményre vezetnek. A húsmarhaállománynál a jobb szaporulati arányok biztosítása érdekében áttértünk a természetes pároztatásra. A szarvasmarha-állomány termelését mérsékelten kívánjuk fejleszteni, a juhászainál a szintentartást akarjuk biztosítani. Ezt az anyajuhok pótlásával oldjuk meg, mintegy 1500—1600 anyajuh tartásával. — MI a helyzet a háztájiban? — A háztáji termékek felvásárlásánál a mennyiséget illetően az 1986. évben kialakult szinttel — mintegy tízezer sertéssel — kell számolnunk az új évben. A termelés némi mérséklődése korábban is a kívülállók, a nem szövetkezeti tagok és az alkalmazottak csoportjánál következett be. Szövetkezetünk és a tagság érdekelt szolgálva, a háztáji termelést támogatjuk ebben az évben is. Az Állami Húsipari Vállalat által biztosított 800 forintos sertésenként! előlegen kívül ml is adunk támogatást. Jó minőségű bábolnai táppal és koncentrátu- mokkal, valamint saját termelésű és vásárolt szemestakarmányokkal is segítjük á hizlalókat. — Melyik ágazattól várják a legnagyobb árbevételt és nyereséget? — A nélkülözhetetlen nyereséget ebben az évben is, de a továbbiakban is alapvetően az ipari ágazattól várjuk. Növekednie kell a termelési értéknek és az árbevételnek mintegy 8—10 százalékkal, ami több, mint 170 millió forintos ipari árbevételt jelent. Ehhez kapcsolódnia kell a nyereség hasonló arányú növekedésének. Az ágazaton belül az élelmiszertartósító üzemtől 40 milliós árbevételt várunk. A lakatosüzemeknek az 1986. évi szintet és az elvárt 11—12 százalékos nyereséget kell teljesíteniük. Szövetkezetünk össznyereségének el kell érnie a 20 milliót. — Mit tesznek a fejlesztés, a nagyobb jövedelem érdekében? — A termeléshez, a tervek teljesítéséhez kapcsolódnia kell az elhasználódott értékek pótlásának, a fejlesztésnek is, bár aránya szerényebb lesz, mint 1986-ban volt. Csökkennek ugyanis az igénybe vehető külső források. A megkezdett gázvezetést és -bekötést tovább folytatjuk. Kivezetjük a gázt az ipartelepre, bővítjük az élelmiszertartósító-üzem raktá• Börcsök András: — Növekednie kell a termelési értéknek. • Készül a mustár a tartósító- üzemben. ralt, szolgálati ikerlakást építünk. Az építési beruházások értéke 5—6, a földgáz-továbbvezetés munkáinak összege 5 millió forint körül várható. Az ipari ágazat termelő-feldolgozó gépelnek beszerzésére 3—4 milliót, egyéb mezőgazdasági termeléshez szükséges gépekre ugyanennyit tervezünk költeni. A fejlesztésekre fordítandó összeg megközelíti a 18 millió forintot. Gondoskodunk arréil Is, hogy a termelési, értékesítési, gazdálkodási feladatokat végrehajtó tagjaink, dolgozóink közös munkából származó jövedelme a teljesítményekkel, a meg [termelt közös jövedelemmel arámyos mértékben emelkedjék — mondta befejezésül a szak- szövetkezet etnöke. Gémes Gábor INFORMÁCIÓS FORRADALOM Százmillió folyóiratcikk közül a szükségeset Beszélgetés az Ipari Informatikai Központ igazgatójával Az információ minden korban hatalmat, pótolhatatlan erőforrást biztosított tudójának. A Rotschild bankárok például úgy duplázták meg vagyonukat a XIX. században, hogy mindenkinél előbb értesültek Londonban Napóleon Waterlooi csata, vesztéséről. A mai világgazdaság pedig már elképzelhetetlen napsa* SŐt órára kész informáoiós központok, számítógépes adatbankok nélkül, amelyek a felvetett szakmai kérdésekre azonnal megadják a választ. A magyar ipar is csak akkor boldogulhat, ha tudja, hogy mi történik a világban, mit keresnek az egyes piacokon, s mit fejlesztenek az egyes intézményekben. Az Ipari Informatikai Központ- Tiak éppen az a feladata, hogy az Ipari tárca vezetőit informálja a világgazdaság és a világpiac változásairól, mindenkori állásáról, és ugyanakkor a vállalatokat is kiszolgálja, megalapozva kutatási, fejlesztési, termelési, technológiai és plaol tevékenységüket. — Minden kornak megvolt a maga gazdasági motorja, ami hatalmasat lendített a világon — mondja dr. Gágyor Pál, a központ vezérigazgatója. — Az első ipari forradalom idején például a gőzgép és a vasút, manapság a számítástechnikából, távközlés- **chnlkából és adathalmazokból integrálódott informatika játsszák a főszerepet. Am amilyen nehéz volt valamikor belátni, hogy a lovas kocsik ideje lejárt, ugyanolyan héz ma beláttatni az Informaiika jelentőségét. Ahol túlságosan kivárnak, s későn Ismerik fel a jelentőségét, ott pó- tolhatutlan. éveket veszítenek. Egyébként gyakran említik az amerikai példát: amikor ugyanis a szovjetek fellőtték az első szputnyikot, az USA-ban megvizsgálták, hogy miért maradtak le. S a többi között kiderült, hogy rengeteg pénzt pocsékoltak el, mert a kutatók gyakran párhuzamosan dolgoztaik, nem tudván egymás eredményeiről. Akkor építették ki a nagy adatbankokat. — Az ön által vezetett Intézet Üotyan segíti a magyar Ipart? — Rendszeresen begyűjtjük az információkat a magyar- és a világgazdaságról, s azokat feldolgozzuk, elemezzük. Döntések előkészítésével segítjük az ipar vezetőit azok meghozatalában. Hasonló fontossággal bír tudományos-műszaki-gazdasági információs szolgáltatásunk, amely nélkülözhetetlen a hazai kutatóknak, fejlesztőknek. Kis ország lévén, csakis követő K+F (kuta- tó-ffejlesztő) tevékenységet folytathatunk, tehát nem az alapkutatásokra fordítjuk az energiánkat, hanem Inkább llcenceket, know-how-kat veszünk, s azokat továbbfejlesztjük. Erre viszont csak akkor képes a magyar ipar, ha napról napra figyelemmel követi a világot. Az iparvállalatok, kutató-fejlesztő intézetek önállóan képtelenek a szükséges és szelektált Információkhoz hozzáférni, és azokkal megbirkózni. Ha hozzánk fordulnak, egyldőben akár 100 millió folyóiratcikkből, kutatási Jelentésből, konferencia-előadásból, szabadalomból tudjuk kiválasztani az éppen szükségeset, hiszen a tőkés vilát 100 legjelentősebb adatbankjával és a KGST- orszátok Információs Intézményeivel és rendszereivel vagyunk állandó kapcsolatban. — Az Ipari Minisztérium vezetői keilten értékelik az önök munkáját, tehát végigolvassák, fontolóra veszik elemzéseiket? — Nem lehet panaszunk, őket már nem kell meggyőzni, hogy milyen fontossággal bír az információ. — £s a vállalatok? — Egyelőre 100 vállalat tartozik állandó megbízóink közé, s ez bizony nem túl sok. Mintha a többiek nem a piacról éltlének, s nem volna szükségük a legújabb tudományos-műszaki eredmények, versenytárgyalási kiírások éa piaci mozgások ismeretére. Az érdektelenségre persze az Is magyarázat lehet, hogy még a lehetőséget sem Ismerik. Holott a számítógépes szabadalmi figyelő* szolgálatunk, amit az Országos Találmányi Hivatallal együtt működtetünk, 50 ország szabadalmi dokumentációját tartalmazza. A löbbl között a Medicor, a Bakony Művek és a Tüzeléstechnikai Kutató Intézet bíz meg bennünket a szabadalmak figyelésével. A versenytárgyalási kiírásokról. tenderről két forrásból értesülünk, a luxemburgi, a nyugat-európai számítógépes információs adatbankból és a Világbank Információs rendszeréből. Minden egyes tender Információban közöljük a 15 legfontosabb adatot, sőt külön kérésre még egyedi Információkat Is kérünk a tendert meghirdető cégtől. A magyar vállalatok közül egyébként a Transelektro, a Hajdúsági Iparművek és a Budapesti Vepvlparl Oéngvár számára rend-eresen kikeressük az őket érdeklő tendereket. — A« ön által említett vállalatok a legjobbak közé tartoznak, tehát van esélyük a nemzetközi megmérettetésre. A többiek talán azért nem érdeklődnek, mert nem tudnának mit kezdeni az Információkkal, hiszen elavult gépeken gyártják ma még eladható termékeiket. — Hát ez az. Ma még eladható, de ml lesz holnap? És egyszer el kell indulni felfelé, ha anyagiak híján lassan Is teszik ezt. Az Inlformációlsat tehát ők sem mel- 1Ő: ihetiik, •— Magyarerazágon az információáramlást leginkább a távközlési fejletlensége akadályezza, a erről szólt ön la a* Országgyűlés ős zi ülésszakán. — Sajnos gazdaságunk súlyos veszteséget, a VII. ötéves terv Idején több mint 70 milliárd forintot kénytelen elkönyvelni a távközlés elmaradottsága miatt. Azt a luxust nem engedhetjük meg magunknak, hogy az Információ jelentőségét lebecsüljük. Gazdasági nehézségeink ellenére is áldoznunk kell a korszerű távközlési hálózat megteremtésére. Nem törődhetünk bele, hogy például a telefonellátásban az utolsó helyen kullogunk Kurt! ipában. Ha viszont sikerül elír tdltanunk egy távközlési kormányprogramot, akkor változhat a helyzet. A telefonon keresztül Is bárki hozzájuthat az Információhoz, g például egy vidéken dolgozó értelmiségi éppúgy lehívhatja számítógépen, hozzájuthat, mint a fővárosban élők. — A korszerű hírhálózat kiépítésével viszont a vállalatoknak nem kellene önöket megbízni, h ogy tudományos-műszaki Információt szolgáltassanak, hinten akkor ők maguk Is l»hivhat- Jók számítógépen az adatbankokból. — tgv Igaz, de ml ezt Igazán nem bánnánk, akkor végre csak azzal foglalkozhatnánk, ami a ml dolgunk: elemzéseket és fejlesztéseket készítenénk egy-egy témakörben. D. L. Elosztás a munka szerint Nagyon egyszerű volt a tétel, amiikor ezt először tanultam, majd tanítottam: „Mindenki képességei szerint dolgozzék, és mindenkinek munkája szerint fizessenek”. A szocializmusban az értékalkotó munka az, amelynek alapján a társadalom tagjait minősíteni kell. Amennyi munkát, értéket adott a társadalomnak valamely formában, annyit kap vissza más formában — idéztük Marxot. Vagyis mindenki annyit fogyaszthat a közösen létrehozott javakból, amennyi — legalábbis arányaiban — megfelel az általa végzett munka mennyiségének és minőségének. A kommunizmusban — olvastuk Lenintől is — a munka már annyira az ember lelki szükséglete lesz, a termelékenység pedig olyan magas lesz, hogy a fogyasztási cikkek nagy bőségben állnak majd rendelkezésre. Itt már a „mindenki képességei szerint, mindenkinek szügségletel szerint" elv érvényesíthető. Kommunista munkán — a szó szoros és szigorúbb értelmében — a társa-' dalom érdekében kifejtett Ingyenes munkát értettük. A kommunista munka önkéntes munka, norma nélküli, díjazási feltétel nélküli munka, az egészséges szervezet fizikai és lelki szükségleteként végzett tevékenység. Társadalmi és egyéni érdek De ettől ma még távol állunk. Most még van munkadíj, és ennek szigorúan igazodnia kell a végzett munka mennyiségéhez, minőségéhez, a munkás szak- képzettségéhez és a munkafeltételekhez. Mert még nincs termékbőség. És nem mindenki szeret dolgozni. Aki szeret, az is többnyire szívesebben dolgozna mást és máshol. Szorosan kapcsoltuk a munka szerinti elosztást az anyagi érdekeltség elvéhez és a termelékenység folyamatos növelésének elvéhez. Állítottuk, hogy a munka szerinti elosztás a termelés fejlődésének, a munka társadalmi termelékenysége emelésének legfontosabb eszköze. Ezzel lehet a legjobban összehozni a társadalmi és az egyéni érdeket. Hogyan fest a gyakorlatban? Most már tudjuk, hogy a bérezést, a bérpolitikát, a kereset- szabályozást túl sok követelménnyel, funkcióval terheltük. Az embereket más Is ösztönzi, nemcsak a magasabb kereseti lehetőség. A fiatalok már idegenkednek a nehéz, az egészségre ártalmas, a monoton, a többműsza- fcos munkahelyektől, még ha azok esetleg túl is vannak tizeivé. Sokat számit a munkahelyi légkör, a lakóhelytől való távolság, a munka szépsége, kellemessége, alkotástartalma. Azt is beláttuk, hogy a munka termelékenysége elsősorban nem attól nő, ha azt jobban megfizetjük, hanem attól, ha azt jobban megszervezték. Előbb kell létrehozni a folyamatos munka- és anyagellátást, biztosítani az anyagok, gépek, műszerek, szerszámok kifogástalan minőségét, s ezzel párosulhat egy ösztönző bérezés. A hiba ne legyen fogható gépre, szerszámra, anyagra; a teljesítménykiesésért ne legyen okolható a szervezetlenség. Csökkent az elv ereje A munka szerinti elosztás elvének érvényesülési területe jelentősen kiterjedt, s közben a szocialista szektorban ereje csökkent. Az itt kapott bér, az itt alkalmazott bérrendszer a munkavállalók egyre csökkenő hányada számára biztosítja a családjuk megélhetésének egyedüli alapját. A munkabér jelentősége az elmúlt évtizedben csökkent, és továbbra is csökkenőben van. A munka szerinti elosztást az emberek inkább érvényesülni látják a különmunkáknál, mint a főfoglalkozású ’ főmunkaidőben. Sokan már nem is idegeskednek amiatt, hogy főmunkahelyükön másoknál száz forinttal kevesebb béremelést kapnak, hiszen ezit különmunkában egy óra alatt megkeresik. Majd ha sikerül helyreállítani a főmunkaidő becsületét, kiderül, hogy nem a munkást, nem a Jelenlétet kell fizetni, hanem a munkát, a tényleges teljesítményt. Nem szabad azért aggódni, hogy egyesek kiemelkedően sokat keresnek, hiszen náluk sem magasabb a művelet vagy termék- egységre Jutó bérköltség, mint másnál, tehát nincsenek túlfizetve. Inkább azok vannak túlfizetve, akiknél a teljesítmény- egységre Jutó bér magas, még akkor is, ha a borítékban levő pénzük csak közepes. A munka szerinti elosztás törvényét szolgálja a vállalatvezetés és a szakszervezet, amikor a becsületesen dolgozó többség érdekeit megvédi a folyamatosan érdeksértő — lusta, selejtgyártó, fegyelmezetlen — kisebbséggel szemben; nem hagyja, hogy az alacsony teljesítményű iklsqjíb- ség kizsákmányolja a magas teljesítményű többséget. Bérek, arányok A kereseti arányok jelenleg már • nem annyira az egyéni teljesítmények, mint inkább a munkás-és a munkakörülmények eltéréseit tükrözik. A korábbinál sokkal inkább meg kell fizetni napjainkban a .nehéz, egészségre ártalmas munkát, a többműszakos beosztást, egyes munkakörök társadalmi leinézettségét. Sok a bérben az ellensúlyozó, ellentételező elem, a taszító hatásokat ellensúlyozó bérrész. Függ persze a kereset az egyéni mérhető teljesítményektől és óraszámtól is. Befolyásolja a keresetet, hogy milyen az egyén a változó feladatokhoz való akal- mazkodási készsége, fegyelmezettsége, vállalathoz való hűsége, munkában töltött ideje, a szakma keresettsége, az alkalmazott bérforma és keresetszabályozási forma, végül pedig a vállalat olyan közgazdasági körülményei, mint termékeink árformája, korszerűsége, a szabályozási kiskapuk nyitottsága, kihasználhatósága. Kicsit bonyolultabb lett a munka szerinti elosztás elve, mint megfogalmazása idején. Mi is ludasak vagyunk abban, hogy a könnyebb érthetőség, taníthatóság kedvéért — függetlenül az élet mind bonyolultabbá válásától — a klasszikus tételeket még tovább egyszerűsítettük. Amikor pedig az ideológiai tételt tartalmilag gazdagítani, korszerűsíteni kellett volna, ettől a lépéstől idegenkedtünk, eszméink formálását halogattuk. Most kell ezt a feladatot — amennyire lehetséges, felgyorsítva — teljesítenünk. Dr. Pirityl Ottó A Kola-félszigeti szupermélységű fúrás A világ legmélyebb — a Kóla- félszigeten végzett, több mint 12 kilométer mélységű — fúrásának eredményei a földkéreg nagy mélységeire vonatkozó, szerkezeti és fizikai feltételezések nagy részét elvetették, ami nagy Jelentőségű a Föld új modellje kidolgozása és a rejtett ásványkincs-lelőhelyek előrejelzése szempontjából. Ezt jelentette be Jevgenylj KozlovszkIJ professzor, a Szovjetunió geológiai minisztere. A fúrás egyik fő célja, mondta a miniszter, a földkéreg „gránitrétegének" az átfúrása, majd a fúrás folytatása a „bazalt-rétegben", amelynek határait geofizikai módszerekkel határozták meg. Ogy véltük, hogy n szeizmikus hullámok haladási sebességének o nagy mélységekben észlelhető erős változásai a grá- nltréteg bazaltréteggel történő felváltását jelentik. Á kólái szupermély fúrás azonban, amely a világon elsőként Jutott túl a szeizmikus hullámok erős változásainak határán, semmiféle bazaltrétegre nem bukkant. Ehelyett a szakemberek a rétegsűrú- ség eddig Ismeretlen fellazulásával találkoztak, amely a nagy mélységekben o víz tevékenységének az eredménye. Ez a felfedezés nagymértékben megváltoztatja a kontinensek vízküríorgá- sáról, valamint a föld alatti hidroszféra felépítéséről kialakított véleményeket. Megváltoztak a Föld mélyének hőmérsékletére vonatkozó elképzelések Is. 10 kilométeres mélységben ez a hőmérséklet 180 *C, ami kétszerese a tudósok által feltételezett értéknek. Bizonyítást nyert, hogy a Föld palástja a mélységek hőmérsékletének a fő forrása. A földkéreg korábban „halottnak” hitt mély rétegei n távoli múltban aktívan részt vettek a biológiai o folyamatokban. Erről tanúskodnak az Itt talált megkövesedett mikroorganizmus-maradványok, amelyeknek kora több száz millió évre tehető.