Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-15 / 12. szám
1981. január 15. • PETŐFI NÉPE • 8 KÜLDÖTT A BÉKEKONFERENCIÁRA Magyarok és nemzetiségiek együtt (Tudósítónktól) Tizenegyedik alkalommal ül össze január utolsó napjaiban -az Országos Békekonferencia, hogy a béke és barátság kérdésében állást foglaljon. Bács-Kis- kun megyét harminchét küldött •képviseli, köztük Pilcsuk Sán- dorné, a Katymári Egyetértés Termelőszövetkezet függetlenített párttitkára. — Friss diplomásként — mint növénytermesztési üzemmérnök — kerültem ide, a Katymári Egyetértés Téeszbe 1971-ben — 'kezdi a bemutatkozást. — Egyébként madarasi vagyok, ott születtem. A férjem szintén a termelőszövetkezetben dolgozik, és van egy harmadik osztályos fiam. A munkát beosztott agro- nómusként kezdtem, majd kertészeti ágazatvezető lettem. — Már korábban is vállalt társadalmi megbízatásokat? — Igen. Még csak egy esztendeje dolgoztam a termelőszövetkezetben, amikor az itteni ifjúsági szervezet élére kerültem, s a járási KISZ-bizottság munkájában is részt vettem. Függetlenített párttitkár 1976 óta vagyok; nem sokkal később a község pártvezetőségi titkárává választottak. — A békemozgalom nagy súlyt helyez arra, hogy a hazánkban élő nemzetiségeket bevonja a munkába. Az önök települése Is kiveszi részét ebből? — Természetesen, hiszen Katy- már lakosságának tíz százaléka németajkú, 30—35 százaléka délszláv. Ezek azonban csak számok, s a valóságban nem lehet ilyen egyértelmű határvonalat húzni. — Mit tesznek az anyanyelv megőrzése érdekében? — Ezt igen fontos feladatnak tekintjük. Általános iskolánkban három nyelvű, tagozatos oktatás folyik, s a kisebbekre is gondolunk. Az óvodában már kiscsoportos koruktól nyelvi foglalkozásokat tartunk számukra. A falu most nagy munkába fogott: minden dolgozó öt évi fize• Pilesuk Sán- dorné, a Béke- konferencia megyei küldötte. (Fotó: Su- hajda László- né) lésének egy százalékát egy új óvoda létesítésére ajánlotta fel. Ha elkészül az épület, a gyerekek kényelmesebb körülmények között — elegendő számú teremben — tanulhatják, gyakorol* hatják anyanyelvűket. — Mit kínálnak az idősebbeknek? — Ápoljuk a nemzetiségi hagyományokat, mint például a pünkösdölést. Kulturális műsorainkat három nyelven állítjuk ösz- sze. A nagy népszerűségnek örvendő Barátság tánccsoportunk valamennyi népművészeti ágnak nyílt teret ad. Jugoszláviában kiterjedt baráti kapcsolataink vannak. — Mit vár a békekonferenciától? — Nekem is, mint minden embernek, legnagyobb vágyam, hogy gyermekeink békében nőjenek fel. Az egész világon megvalósuljon a béke, mi, magyarok és nemzetiségiek egyaránt nyugodtan élhessünk egymás mellett és egymásért. Remélem, a konferencia elősegíti ezt. Juhász Jenő PAPRIKA ÉS MŰVELŐDÉS Falugyűlés nagykabátban Nem volt irigylésre -méltó helyzetben Sáfrán József tanácselnök Bátyán, a falugyűlés előtti percekben. Az akkori enyhébb idő ellenére sem sikerült rendesen befűteni a művelődési házat. A kisteremben is fázósan húzódott össze a félszáz résztvevő. így nem véletlen, hogy a nagykabá- tos falugyűlés egyik fő témája a művelődési ház ügye lett. A másik pedig mi más lehetne egy Kalocsa melletti településen: a paprika. Elkészült az óvoda A tanácselnöki beszámoló statisztikai adatokkal kezdődött. A község állandó és ideiglenes lakóinak száma 2513. Az év során — 1986-ban — 30 gyermek született. öt házasságot kötötték, hatan váltak el, s 43 halottat búcsúztattak. A községben- huszonnégy családi ház épült fel. Adófizetési kötelezettségüket, ezt Js megtudhattuk, 103 százalékra teljesítették a bátyaiak. A településfejlesztés legfontosabb tavalyi eseménye: sikerült befejezni az új óvodát. Az építkezés — bár a településfejlesztési hozzájárulás egy részét is az óvodára fordították — kimerítette a fejlesztési alapot. Az idei feladat az általános iskola felújítása és az idősek klubjának bővítése. A tavaly kialakított tizenhat építési telek gyorsan gazdára talált, ezért folytatni kívánják a kisajátítást, további telkeket alakítanak ki. Szó esett a beszámolóban a legnagyobb ötéves tervi feladatról, a közeledő gázprogramról is. A tervidőszak utolsó éveiben egymillió forinttal kellene hozzájárulni a Baja—-Kalocsa közötti gázvezeték építéséhez. Hányatott sorsú kultúrház Sajátos módon a vitában kevés szó esett a tervekben, s a tanácselnöki beszámolóban szereplő feladatokról. Azt hiszem, értem a bátyai emberek gondolkodását. Iskolára szükség van, vezetékes gázra is — ezen nincs mit vitatkozni. Ha sorra kerül, meg kell csinálni Joli jelesre felelt Az iskolában az első félév vége felé jártunk. A kemény télben a fák ágait mintha „ezüstrozsda’’ marta volna, úgy lepte be a zúzmara és a dér. Ólomszürke köd ült a tájra. Reggel késve ébredtem. Igyekeznem kellett, hogy idejében az iskolába érjek. Víg gyerekhaddal találkoztam útközben, önfeledten dobálták egymást hógolyóval. A gimnázium kapujában levertem kabátomról a havat, és siettem a szertárba. Már vártak a szertárosok. Gyors eligazítás, majd a szemléltetőeszközökkel elindultunk az osztálytermek felé. A IV/C. osztály a folyosó végén „lakott". A szokásos duruzsoló biflázást most is elnyomta a beszélgetés, az örömteli tréfálkozás, jókedvű kacagás. A félév előtt általában több tanuló felelt, hogy a kétes jegyre állók is javíthassanak. Jolikát is felhívtam. Nehezen állt fel helyéről, majd így szólt: — Szeretném megkérni tanár urat, hogy ne tessék ma feleltetni... Kérdőn néztem rá. Alig bírta összeszedni magát, de végül megszólalt. — Az osztály előtt ne tessék kérdezni az okát. Ígérem, hogy a legközelebbi órán jelentkezem és mindenből felkészülök. Nem firtattam tovább a dolgot. — Rendben van ... — mondtam neki. Harmadnapra megfordult a szél.- Végigsöpört rajtunk és hozta a kunsági puszta havas, dacos üzenetét. Hajnalra a szél még jobban megerősödött. Némely helyről elhordta a havat, hogy alig száz méterre dombként rakja össze. J A környéken aznap nem közlekedtek a távolsági autóbuszok, így a bejáró tanulók sem. A IV/C-ben is üresen maradt néhány pad. Az iskolai munka azért nem állt meg. Néztem az osztálynaplót és eszembe jutott Jolika. Nem ő a hibás, amiért nincs itt, hiszed Szabadszáításról sem jöttek az autóbuszok, ahonnan az iskolába járt. Olyan idő volt, amikor a kutyák sem fogadják az idegen vendéget kint a szabadban. Már az óra vége felé tartottunk, mikor halkan kopogtattak a tanterem ajtaján ■.. Nem akartam hinni a szememnek. Ott állt az ajtóban jégkristályoktól borítva, pitoslb arccal és elszántságot sugárzó' tekintettel Jolika. Ereje mdr fogytán. A kabátját sem tudta levetni magáról, annyira elgémberedtek a karjai. A társai segítették a pádhoz. Hogyan került ide ilyen ítéletidőben? Csendesen így szólt: — Kerékpárral indultam el, de a hótorlaszok, hófúvások miatt egy tanyán hagytam. Azt hittem, már soha nem érek ide. Ügy éreztem, hogy nincs jártányi erőm, de mégiscsak sikerült.. . — ragyogott fel az arca. — Itt vagyok, tessék feleltetni... A szívem összeszorult, alig bírtam megszólalni. — Jolika, a feleltetés ma elmarad. Láttam az arcokon, hogy az osztály egyetértett a döntésemmel. Pár nappal később szólítottam fel ismét, addigra elmúlt a zimankós idő. Jelesre felelt. Bennem pedig az villant át, hogy ez a lány olyat tett, amely az ő erejéhez képest felér egy hőstettel. Az ilyen példákat a szivem mélyén őrzöm, erőt adnak számomra is. Péterfla Gyula Az első két felszólaló, Illés Márk és Haszán János, a szó szoros ételmében fölpaprikázta a hangulatot, ugyanis az -idei paprika- és uborkatermesztési szerződések megkötését sürgették. Az itt élők számára ez a megélhetés egyik legfontosabb forrása. Nem véletlenül viseli a helyi termelőszövetkezet a Piros Paprika nevet. A kérdésekre Deák István, a téesz elnöke válaszolt. • Részletesen ismertette az idei szerződések feltételeit, menetrendjét. Mint mondta-, a közeli napokban kezdek kötni a szerződéseket. A következő kérdés, melyet Porsche Ferenc tett fel, így hangzott: — Mennyi a -művelődési ház költségvetése, és az újranyitás óta m-'-ért csak hivatalos rendezvényeket tartottak itt? Perity János ped ig a korábbi tervekben szereplő lakodalmas házat hozta példának: — Nem azért nem szavazta meg a lakosság, mert nincs rá jgény. hanem mert csak kilenc szombaton működött volna egy évben. Egyébként ugyanúgy állt volna bezárva, mint most a kultúrház. Mért ne lehetne itt, ebben az épületben tartani a la-gzika-t. A tanácselnöki válaszból kiderült. hogy igen hányatott sorsú intézmény a Jurinovics Miklós Művelődési Ház. Néhány évvel ezelőtt teljesen fel kellett újítani az idősnek nem mondható létesítményt, mivel kiderült: gyenge az alap és mozognak a falak. Az éves költségvetés nagyobbik részét felemészti a fenntartás. s így a szakkörök működtetésére. rendezvények szervezésére alig több mint százezer forint jut évente. Ráadásul a szerény keretből szervezett programok többsége kudarcba fulladt tavaly. C-hrudinák Alajosra például mindössze húszán voltak kíváncsiak, s a színházi kü-löm- buszt sem sikerült megtölteni. — Szeretnénk élővé tenni a művelődési házat. Ha az a megoldás, hogv beengedtük a három-négyszáz résztvevős lakodalmi rendezvényeket, ám legyen. Az ügyet a községi tanács elé visz- szük — mondta Sáfrány József. Kérjenek segítséget a szervezéshez! Vajon miért nem sikerült ebben a látszólag egyszerű kérdésiben dűlőre jutni? — merült fel bennem a vita hallgatása során, melyből kiderült, hogy nem először került szóba a téma. A helybeliek sem hagyták szó nélkül az elnök válaszát. Több javaslat is elhangzott, hogyan lehetne javítani a művelődési ház működését. Ivó Lajos szerint -manapság mindent propagálni kell. Hirdessenek 'bérletet, tegyék közzé jó előre a rendezvények időpontját, és akkor szívesen eljön a családjával együtt. Bányai László véleménye: csak akkor tartsanak meg egy-egy előadást, ha elég érdeklődő jelentkezik. A kérdést eredetileg felvető Porsche Ferencnek is volt ötlete: — Meg kellene próbálni, hogy a jól működő, szervezési tapasztalatokkal rendelkező kalocsai művelődési központ segítségét kérjük a rendezvényszervezéshez — javasolta. Sokan mondtak véleményt a bátyaiak közül a művelődésről. A szemlélőnek egyetlen ponton maradt hiányérzete. Kár, hogy épp a helyi művelődési ház vezetője neim volt jelen a tanulságos vitán... A kétórás tanácskozáson jó néhány más " kérdés is szóba került: a járdaépítés, a közterületek tisztasága, a piacihoz vezető csúszós, balesetveszélyes lejáró. A nagykabátokat ugyan nem vetették le, de a falugyűlés végére mégiscsak sikerült belehelni, megenyhítenii a tanácsterem kezdetben fagyos levegőiét. Lovas Dániel KÖTELÉKREPÜLÉS Mikor nagy a család? „A mi államunkat jól-rosz- szul megépítették, s most nekünk kell egy családdá téve belülről is felépítenünk” — mondja Németh László 1962- ben írt Nagy család című drámájának egyik főszereplője. Németh László modellje a régi nagycsalád, ahol generációk éltek együtt, összetartó erő a vérségi kötelék és a gazdasági kényszer volt; tudniillik az, hogy a földet, a műhelyt a családnak meg kell tartani, mert abból élt minden tagja. A drámaíró tudta, hogy ez már a múlté, hiszen a föld szocialista közös tulajdon, egy-egy kisiparos műhelye nem mindig alkalmas arra, hogy népes családokat eltartson. S mert tudja ezt, ajánlja is a drámában, hogy szellemi nagy családok töltsék ki az űrt; azonos érdeklődésű emberek, egymást tolerálva, sőt áldozatot hozva egymásért, képesek úgy élni, mint egy- egy nagycsalád. Illúzió? Lehet, mégis el kell dönteni, hogy mit értünk ma, a huszadik század' vége felé nagycsaládon. A családdal több tudományág is foglalkozik, közös megállapításuk, hogy: a legkisebb társadalmi intézmény, alapegység, amely letéteményese a társadalom fennmaradásának. Biztosítja a társadalom biológiai, anyagi, kulturális újratermelését. Több generáció együtt Kik tartoznak a nagycsaládba? Nem a sokgyermekes családok, annak ellenére, hogy a köztudatban így él. Szociológiai értelemben ezek a családok kiscsaládok. Két vagy több generáció együttélése egy fedél alatt jelenti klasszikus értelemben a nagycsaládot, ahol a családtagokat nem csak a vérségi, hanem funkcionális kötelék is összetartja, és sajátos szokásrend szerint élnek, mely csak arra a családra jellemző. Kiegészítésül némi statisztika: 1960- ban a magyar családok 28,5 százaléka volt egygenerációs család (tehát nincs gyermek), 64 százaléka kétgenerációs, s mindössze a családok 7,5 százaléka nevezhető nagycsaládnak, ahol kettőnél több generáció élt együtt. Számuk mára mintegy felére csökkent, s majdnem kizárólag falun élnek. Mivel a nagycsalád is a társadalom fennmaradásának letéteményese, ezért mindenekelőtt a gyermekek szempontjából kell vizsgálnunk, hogy mi a nagycsaládok előnye. Mindenekelőtt az, hogy a nagycsalád nyitott — mert erre kényszerül — s több viselkedési mintát lát a gyermek. Fejlődésének első három évét az anya szerepe határozza meg, ami a nagycsaládban kiegészül a nagyanyai szereppel is. Ezek erősíthetik egymást, de komoly korai sérülések forrásai is lehetnek a gyermekben. Fontos az apa szerepe. Három- és tízéves kor között az apai, nagyapai magatartásforma határozza meg a gyermek beilleszkedési képességét — szakszóval szocializációját. Az édesanya és az édesapa, illetve a nagyszülők viszonya döntően hat a gyermek értékrendjének kialakulására. Helyes értékrend A nagycsalád, ha valóban ép, és nem dúlja fel a meny— anyós, fiú—após vagy egyéb ellentét, akkor megkönnyíti a gyermekek beilleszkedését a társadalomba, azt, hogy helyes értékrendet alakítsanak ki maguk számára. tények azt mutatják, hogy egy-egy nagycsalád alkalmasabb a „reszocializációra”, tehát az úttévesztés után a magárata- lálásra is, egyszerűen azért, mert több a tér és ^ kötelék. Az természetes, hpgy nagyanyáink világában az anya szerepe egészen más volt, mint manapság. Ma a feleség majd mindenütt dolgozik, kevesebb ideje jut a családra. Tűrőképességét próbára teszi a munkahely is, s otthoni alkalmazkodóképessége kisebb. A nagyanya (akár anyós, akár szülő) az esetek nagy részében kritikusan nézi ezt. A család egy-egy markánsabb egyénisége maga mellé vonzza a többieket, s kialakul a két- vagy többpólusú család. Igen komoly sérülések, halálig be- nem gyógyuló sebek keletkeznek igf. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a nagycsaládok gazdaságilag, kulturálisan részben a társadalom pereméről jönnek. Városokban közismert a „lumpen nagycsalád”, míg falvakban szembeötlő a cigány származású nagycsaládok meglehetősen nagy száma. A többszörösen hátrányos helyzetből indulnak a gyermekek az életnek. Ezért nehéz beépülésük a társadalom nagy családjába, de nem lehetetlen feladat. A buktatók ellenére a mérleg előny serpenyőjében sokkal több van. S erre kell építenünk. Ehhez azonban meg kell, hogy változzék családvédelmi propagandánk, iskolai nevelésünk, egyéni és közösségi szemléletünk. Mindenekelőtt a lakás Természetesen mindez jámbor óhajnak látszik, mert az ellenérvek igen erősek. Mindenekelőtt a lakás. A nagycsalád egyik jellemzője a közös fedél. Azt hiszem, hogy ilyen családegyesítési programra a közeljövőben nem szabad számítanunk. Átmeneti korban élünk, mondjuk gyakran közhelyszerűen, vagy felmentést keresve hibáinkra. Amíg új, tartalmas házasságmodell nem alakul ki, addig stabil családképről sem beszélhetünk. Mégis hiszem azt, hogy valakit minél több szál köt a család minél több tagjához, annál szilárdabban meg tud állni az életben. Ezt nevezhetjük akár közösségi típusú, akár szocialista típusú nagycsaládnak. R. L. KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK NÉVVEL ÉS ANÉLKÜL Szükséges az okok feltárása is A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok útját követték nyomon a népi ellenőrök a közelmúltban lezárult országos vizsgálatukban^ amelynek eredményeit a legutóbbi ülésén vitatta meg a Minisztertanács. A népi ellenőrök az elmúlt három év 'tapasztalatai alapján — helyszíni tájékozódással kiegészítve — azt vizsgálták, hogy miként érvényesülnek a 'gyakorlatban a 'közérdekű beadványok intézéséről 1977-ben alkotott törvény rendelkezései. Ezzel összhangban választ kerestek arra, hogv a minisztériumokhoz, az országos hatáskörű szervekhez, valamint a kü’önböző szintű tanácsokhoz, illetve más helyi szervekhez érkező bejelentések, javaslatok és panaszok kezelése elő^egfíM-e az állampolgárok mind szélesebb körű részvé'o'ét a kftz- ügvek Intézésében. A vizsgálódások további fontos -kérdése volt, hogv az intézkedések során miként hasznosítják az állampolgárok jelzéseit; végeznek-e azok alapián okkutató elemzéseket visszásságok megelőzésére. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak a vizsgálat eredményeit összegző jelentése megállapítja, hogy a beadványok intézésének gyakorlata jelentősen fejlődött a 'törvény megalakulása óta. Elsősorban azoknál a szerveknél, szervezeteknél javult az ügyintézés, amelyek felettes, felügyeleti szervei belső szabályozásban i;s részletezték a rendelkezésekből adódó tennivalóikat. A kedvező változásokat segítette továbbá, hogy a vizsgált szervek többsége biztosította a gyors, gördülékeny ügyintézés személyi és tárgyi feltételeit. Több helyen — ahol ezt a közérdekű beadványok száma indokoltál — csoportra, illetve önálló osztályra bízták a bejelentések, a javaslatok és a panaszok intézését. Ugyanakkor a vizsgálat több kedvezőtlen jelenségre, hiányosságra ás fényt derített. A népi ellenőrök a többi között egyes eljárásjogi hiányosságokra hívták fel a figyelmet. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyították, hogy a bejelentőket és a panaszosokat az esetek csaknem harmadában nem értesítik észrevételeik intézésének állomásairól, s gyakran marad el a tájékoztatás az elhúzódó vizsgálat határidejének módosításáról ás. A kellő tájékoztatás hiányában — még az egyébként lelkiismeretes ügyintézés ellenére is — kedvezőtlen kép alakul ki a vizsgálatot végzők munkájáról. Ugyancsak sok probléma forrása a beadványok minősítése. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb gondot az okozza, hogy gyakran a törvény hatálya alá esőnek minősítenek oda nem tartozó beadványokat is. Különösen a panasz fogalmát értelmezik tágabban a törvény adta lehetőségnél, s ezért sok olyan üggyel Is foglalkoznak, amelyre egyébként más jogi szabályozás vonatkozik. Gyakran előfordul az is. hogy a különböző tanácsi fórumokon elhangzó lakossági éfzrevételeket mechanikusan közérdekű bejelentésnek, illetve javaslatinak fékintik, holott nagy részük csak a megfelelő tájékoztatás hiánya miatt merül fel. A hibákat feltáró bejelentések pedilg — ahelyett, hogy témák szerint csoportosítva kezelnék őket — külön-külön kerülnek a nyilvántartásba. Ez a gyakorlat jelentős többletterheket ró a tanácsi apparátusra s a közérdekű bejelentések intézésének minőségét is rontja. A KNEB jelentése a hiányosságok között említi', hogy a vizsgált szervek döntő többsége nem végez okkutató elemzést a közérdekű bejelentések alapján; elmarad a jelzések átfogó értékelése, feldolgozása. Az okozati összefüggések részletes feltárásának elmulasztása, illetve ezzel összefüggésben a felelősségi rendszer megkerülése — sok esetben elmarad, illetve túl enyhe a felelősségre vonás — megnehezíti a megelőzést, a problémák valódi okainak megszüntetését. A vizsgálat kitért a névtelen bejelentések értékelésére Is. A népi ellenőrök megállapították, hogy az ilyen jellegű beadványok megalapozottsága nem marad el a névvel vállalt jelzéseké mögött. Ezért a jövőben is szükséges ezek ellenőrzése; annál is Inkább, mivel a társadalomra nagy veszélyt jelentő ügyek vizsgálata — Ilyenkor általában vezető beosztású személyek érintettek — csaknem minden esetben névtelen közérdekű bejelentés alapján kezdődik meg.
