Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-12 / 9. szám

4 9 PETŐFI NÉPE • 1987. Janaár 18. CSIZMADIA LÁSZLÓ PÁLYAMÓDOSULÁSAIRÓL, A SIKERRŐL, A HIVATÁSRÓL SAJTÖPOSTA Honthy Hannával járta az országot ötvenedik kecskeméti fellépése előtt beszélgettem Csizma- ■dia Lászlóval. Harmincötször volt megértő, „magamis voltam- -fiatal” főherceg a Sybillben és most . lesz itt tizenötödször Wittemberg gróf, azaz Törölk Péter. Marica grófnő oldalán eddig száznál több sikeres előadás végén hajolt meg. Pályafutása során immár negyedik felújí­tásban játssza Kálmán Imre 1924-ben írt operettjének férfi •főszerepét. Az elsők között érkezett még­is a művelődési központba. — Kel ez a két óra a felké­szüléshez, az alapos ráhangoló­dáshoz. A nézők észreveszik a kapkodást, a sietséget — így in­dokolta a viszonylag hosszú elő­készületiét, amikor öltözőjében bekapcsoltam a magnót. (Az Er­idéi Ferenc Művelődési Központ kiszolgáló helyiségeit bizony nem ilyen nagy társulatra méretez­ték.) — Mindig ilyen körültekintő volt? — Ehhez szoktattam magam. — Ekkora gyakorlattal aligha érhetné meglepetés. Kollégái sze­rint egyet köhint, és máris jöhet a nagyária. — Viszolygcik a felesleges ide­geskedésektől. A kettős szerep- osztás miatt két főpróbával áll­hattam ki a premierre ... — Mindebből a közönség a lig­áiig vett észre valamit. Azt azonban megfigyeltem, hogy ti­zedszerre, huszadszorra is meg tudja lepni a nézőket valamiyen aprósággal. — A partnerek kedve, pilla­natnyi formánk, a nézőtér lég­köre Óhatatlanul befolyásolja a színészt. Érezni keil azt Is, hogy mikor, milyen ízesítő kell a já­tékba. — Miért nem valamelyik ope­ratársulatnál énekel ilyen hang­gal? — Semmivel sem könnyebb az o pereit tszínész munkája, mint a prózai művészé vagy az ope- rlsitáé. — Magam is úgy vélem, csak azért kérdeztem, mert úgy tu­dom, hogy operaénekesnek ké­szült. — Házi Erzsébettel, Mcddován Stefániával, Komlósi Erzsivel és másokkal együtt jártam a buda­pesti Zeneművészeti Szakiskolá­ba. A vizsgákra el-ellátogatott Gáspár Margit éa az Operett- színház akkori főrendezője: ők beszéltek rá,' hogy próbálkozzam a bonviván szerepkörrel. — És mindjárt sikerrel mu­tatkozott be az 1955—56-os év­adban a Szinetár Miklós által rendezett Szabadság-szerelem­ben. • Tíz perccel a kezdés előtt. • Kanizsai Lászlőné sminkmes­ter „birodalmában”. # A színpadon. (Straszer András és Vujovlch Zoltán felvételei) — Ha-már Itt tartunk, meg­említem: 1955-ben kivittek a varsói VIT-re. Énekesként má­sodik külföldi ultam Moszkvába vezetett. A Fővárosi Operettszín­ház a Csárdáskirálynővel ven­dégszerepelt a Szovjetunióban. — Nyugati irányban hagyta el harmadszor az országot... — Fiatal voltam, politikával nem foglalkoztam, gondoltam, megpróbálom, hogy miit ad szá­momra a nagyvilág. Rossz dön­tés volt, elmentem a karrierem elől. * — 1958-ban már újra Itthon járta az országot. — A másfél éves távoliéi! sok mindenre megtanított. Ml ala­pítottuk Torontóban a magyar színházait. Megélhetési gondok­kal küszködtünk. Sörgyárban voltam segédmunkás. Kemény munkával jól kerestem, de ón másra vágytam, amint lehetett, hazajöttem. — Ugorjuk át a visszatalálás nem éppen könnyű éveit. Honthy Hanna, Bilicsi Tivadar és más ■kitűnő művészek társaságában lépett föl Nyíregyházától Zala­egerszegig. — Kellemes időszak volt, de én mindenképpen egy társulat­hoz akartam .tartozni. Először Egerben vendégszerepeltem, majd egy szolnoki évad után Győrbe hívott az igazgató. A Kecskeméten ds Jól Ismert — sajnos, azóta fiatalon elhunyt — Berta Erzsivel szerződtünk oda. — Négy évad után Szegedre költözött. — Csaknem ikét évtizedig dol­goztam a Tisza-partd városban. Vaszy Viktor hívott oda. ö ma­radt az illetékes zenei ügyekben, amikor átadta az Igazgatói tiszt­séget Lendvay Ferencnek. Vele its jó barátságba kerültem, mert találkoztak színházról vallott el­veink. Sajnáltam, kor nyug­díjazását kérte. — Miért mondott mégis bú­csút Szegednek? Ott a lakása, ott készített 40 perces portré­filmet a Szegedi Körzeti Stúdió. — Megörültem Lendvay Fe­renc kecskeméti kinevezésének. Megtiszteltetésnek éreztem meg­hívását. Nem hagyhattam ki, hogy olyan aktív színházszer­vezővel dolgozhassak együtt, mint Lendvay. — Más okok nem befolyásol­ták döntését? — Régebben Irigyeltem Radó Váll bácsi társulatán és Kecske­métet operettkedvelő közönsé­géért. Némileg meglepődtem, amikor a Sybdtillt olykor félház előtt játszottuk. — A Móricára nehezen kap­ható jegy.., — Ügy látszik, idő kell a vá­ros és a színház új összebarát- kozásához. A Marica szerintem erősebb humorban, jobb a lírai rész ds. és látványosabb. (Beszélgetésünk köjzban Csiz­madia László színpadi szerepé­nek megfelelően, lassian Török Péterré formálódott. Szakmai kérdéseikről is szót váltottunk Isiminkeflés, öltözködés közben.' Néhány értékes megjegyzésével fejezhetem be a leg&tílszerűbben az énekes színész bemutatását. — Régen elmúlt az az Idő, amikor elég volt, hogy a bonvti- ván elegáns frakkban 20—30 fo­kos szögben előredőlve eléne­kelje a híres dalokat., — Elképzelhetetlen, hogy gyű­rött ruhában lépjek színpadra. Ha frakkos szerepet kapok, ak­kor öltözködés után egy pdlla- n iát na sem ülök le. — Latalbár Kálmántól tanul­tam: ha a főpróbákon a zene­kar muzslkaszünetekben felállva nézi az előadást, ha a járások tele vannak műszakiakkal, ak­kor biztos a siker. Ott voltam a Marica grófnő együk próbáján: érdeklődéssel figyelték az előadásit a zenészek, a díszletek mögött jákat derül­tek a műszakiak. Heltal Nándor KÖNYVESPOLC A környezetszennyezést jelző és mérő élőlények Környezetünkben — a levegőben, a vízben, a ta­lajban — mind nagyobb mennyisjégben jelennek meg a különböző szennyező anyagok. Ezek egy ré­sze a víz, az oxigén, vagy a fény hatására átalakul, vagy teljesen lebomlik; jelentős részük azonban felhalmozódik. Szükség van tehát a levegő-, a víz- és a talajszennyeződés mértékének, a toxikus ele­mek jelenlétének, mennyiségének állandó figyelé­sére, amely műszeres mérésekkel és biológiai indi­kátorokkal mérhető, ellenőrizhető. A biológiai indikátorok jelzik a környezet káro­sodását, a végbement változásokat, de egyúttal a védekezés eszközei Is. (A növényföldrajzban példá­ul ismeretesek az úgynevezett talajjelző növények, mint a talaj nagy nitrogénszintjét jelző nagycsalán; a levegő magas kéndioxid-tartalmára figyelmeztet a tűlevelűek vöröses-sárgásbarna elszíneződése; az erőművek, téglagyárak, cementművek közelében a fluorvegyületek levélhegybarnulást, elhalást okoz­nak.) Jelzésük alapján a további károsodások elke­rülhetők, illetve a károsodás mértéke csökkenthető. Az UNESCO az „Ember és környezete” program­jában kiemelt feladat a biológiai indikátorok kuta­tása, Magyarországon Is tervezik az élő szervezete­ken alapuló országos mérőhálózat kiépítését. Dr. Kovács Margit, dr. Podonl János, dr. Tuba Zoltán és dr. Turcsányl Gábor most megjelent kö­tete a hazai és külföldi kutatások alapján Ismerte­ti a vizsgálati eredményeket; remélve, az élő szer­vezetek információtartalmát mindinkább felhasz­nálják a mezőgazdaságban és erdőgazdaságban, a különböző tájtervezési munkákban. K. M. VISSZHANG Toronyiránt — Január 3-ial napszámunkban té­nyek segítségével bizonyítottuk, hogy nagyon balesetveszélyes a kecskeméti vasútá’lloirnás barom­fi-feldolgozóhoz 'közeli részié, ahol a gyalogosok a vágányokon áit sietnék a Hunyadiivárosból a vá­rosközpontba és vissza. Megje­gyeztük: bár étit a kis aluljáró, csaikháit toronyiránt gyorsabb. Végezetül sürgettük a vasúit ro­zoga kerítéseinek megjavítását, a sínek menti gyakoribb ható­sági ellenőrzést, az aluljáró tisz­tántartását, majd közreadtuk a kerületi tanácstag . véleményét: új felüljáró létesítése megolda­ná a 'környékbeli közlekedés gondjait. Jobbító szándékú cikkünk élénk visszhangra talált az ér­dekeltiek körében: Sokiam védelmükbe vették a szabálytalankodókat, mondván, a sínpárok legalább két kilomé­ternyi hosszan zárják el Kecske­mét más térségétől a Hunyadi­vá nőst. A gyalogosok lerövidítik kerü­lő útjukat azáltal, hogy keresz- tüknenmek a síneken, vagy át­másznak a MÁV-kerítésen. Ol­vasóink szerint az említett fe­lüljáró 'megépítéséig megértéssel, — Feleségemmel az idősebb korosztályhoz tartozunk, így már nincsenek nagyra törő terveink. Most, az új esztendő elején is csupán arra tettünk fogadalmat: a lehető legkevesebbet bosszan­kodunk. Ám a sors könyvében feltehetően más van részünkre megírva, ugyanis az év második munkanapja, január 3-a bizony jóadagnyi gonddal „ajándékozott” meg. A munkából Igyekeztünk ha­za, amikor messziről látjuk, hogy a Kolozsvári utcai lakóházunk fa­lánál idegenek szorgoskodnak. Kiderült a helyszínen, hogy a posta emberei a hívatlan-várat­lan látogatók, akik telefonkábelt szereltek fel, mely a szomszédos 5. és 7. számú épülethez vezetett. A minden előzetes megbeszélés, értesítés nélküli akció, s az Ingat­lanunk birtokba vétele felhábo­rodással töltött el bennünket, ezért leállíttattuk. A hamarosan odaérkező főnök azonban ellent­mondást nem tűrően hangoztat­ta: a távbeszélő-hálózat kiépíté­se során Jogukban áll, hogy bárki épületét-telkét igénybe vegyék. S ezután elrendelte a szerelés folytatását. Olvasom „Munkában a közte­rület-felügyelők” című cikkük­ben (megjelent december 9-én), hogy a szürke egyenruháit viselő hatósági emberek szűikebb lakó­helyemen Is szorgoskodnak a te­li épülés tisztasága érdekében. Megtudom: hárman vannak, s 1986-ban 111 alkalommal a hely­színen, több minit 50 esetben sza­bálysértési eljárás során szabtak ki összesen 22 ezer forint bírsá­got. mégis sok a sziemét a jár­dán. utcán, parkban stb. Véleményem, hogy e sajnála­tos helyzetnek két oka van: ala­csony összegű a pénzbüntetés, a felügyelek meg kevesen Vannak, akik a forgalmas külterületre ki sem jutnak. Pedig volna miit lát­niuk, például a Pacsirta dűlőben, ahol szinte mindent meg enged­Dohányzik, de nemcsak odahaza, az utcán, hanem munkahelyén, a Ber­csényi utca 45. szám alatti élelmiszer­boltban Is. Égő .cigarettáját gyakor­lott mozdulattal helyezi a pultra, utá­na kiszolgálja a vevőt, majd megint eregeti a füstöt. Már többször gondoltam, udvariasan felhívom figyelmét a káros szenvedé­lyére, de elálltam ettől, hiszen ta­pasztalatom az. kOnnyen rendre uta­sítja a vevőt. Hát mégha megharag­szik rá! December 15-én megjelenít Sajtóposita rovatunkban a távol­sági autóbuszokon Ismétlődő ese­tekről írtunk: a sofőrnek kevés az aprópénze, minek következ­tében nem mindig tudja azonnal felváltani menetjegvkiadáskor a nagy címletű bankjegyet. Konkrétumként a november 26-án történteket tettük szóvá, amikor a BZ 14-16 forgalmi rendszámú busz vezetője 50 fo­rinttal maradt adós a Soltvad- kertről Kecelre két kisgyermeké­de miért? türelemmel kell lenniük az ille­tékeseknek azokkal szemben, akik torony iránt Igyekeznék eljutni útlcéiVuMg, hiszen az ő idejük is drága. Mások szigorú rendet követel­tek a vasút területén, mégpedig a közlekedés biztonsága, vala­mint a saját (térti épség érdeké­tién. Ezzel kapcsolatosain Horváth Rita, Szabómé és Váradi Sándor egybehangzóan közölte: — A rendcsinálást nem a ke­rítésnél és a síneknél kell kez­deni. hanem az immáron 20 éves létesítmény, a kis aluljáró mű­szaki hibáinak megszüntetésével. Mert eméúlcül bármikor össze­gyűlik a betonalj zártán akár tér­dig érő víz is — erre számos példa volt már —, ami lehetet­lenné teszi a használatot. De hát nemcsak a csatornarendszer hagy kívánnivalót miaga után, hanem a folyamatos takarítással is baj van. Tavaly a 'hó olyannyira rá­fagy cltit a felületire, hogy a rajta közlekedők egymás után elestek. Ügy hallottuk, volt közöttük tö- réses ' sérült is. Ezek után egy ideig elkerülték az emberek az aluljárót, és fölül, a vasúti pályán járttak-keltek. Mostaniban — részint • televízió Jóvoltából — újra lendületbe JÓM a dohányzás elleni országos méretű mozgalom, mely társadalmi segítőkre apellál. Szerintem: dohányzás ellent harcot Jogi eszközökkel Is lehet vív­ni, például az élelmiszerrel foglalko­zó munkahelyeken, ahol a tilalom el­len vétőket vonják felelősségre. Ac efféle Intézkedés bizonyára tóbb et- g&rettázót késztetne Jobb belátásra . ,. — Írja kiskunfélegyházi levelezőnk, Térjék Józsefné. vei utazó L.-nének. aki csak kí­nos szóváltás után kapta meg visszajáró pénzét. Bár hasonló kellemetlenség korábban a megyei közlekedési vállalat egyik Járatán fordult elő. a legutóbbi panaszra a pé­csi központú Pannon Volán ál- ,ta1 közlekedtetett busz gépkocsi­vezetője adott okot. Említett cikkünkét a megyei Volán-vizs­gálat és intézkedés céljából to­vábbította a dunántúli társvál­lalathoz. ÜZENJÜK 1 Antal Balázsnak, Tiszakécské­re: Arról számolt be, hogy a kecskeméti állatvásárról vevőként és eladóként is mindig eléged 21-- ten távozott. Nos, ez évtől sok­szor része lehet efféle kisterme­lői örömben, hiszen havonta rendez országos állat- es kirako­dóvásárt a ,^hírös" város, mégpe­dig a hónap minden harmadik vasárnapján. Az ott érvényes helypénztariíát nemrégen mó­dosította a tanács, s a vonatkozó részletes tudnivalókat megtalál­ja a Kecskeméti Szemle 1987. évi első számában. Kiss Jánosnak, Jászszentlász- 16ra: Osztjuk véleményét: a más tulajdonát tudatosan rongáló­személy lopásra is vetemedhet. E • büntetendő cselekmények elkö­vetését azonban meghiúsíthatja a fokozott vagyonvédelem, mely­hez szükséges zárak és más esz­közök általában beszerezhetők a szaküzletekben. Molnár Józsefnénak, Soltra: Ha az ön fia harmadéves ipari tanuló, már nem kaphat utána családi pótlékot. Az utolsó isko­lai évét végző szakmunkásjelölt egyrészt ösztöndíjban, másrészt — a' tanulmányi eredményétől függően — úgynevezett tanuló­bérben részesül. További felvilá­gosítást a tanintézetben, illetve a fiát foglalkoztató munkáltató­nál kaphat. „Sok-sok köszönettel” jeligé­re, Császártöltésre: Mint levé­lében írja, több évig tanult ok­tatási intézmény nappali tagoza­tán, majd munkába állt, nem sokkal később pedig keresőkép­telen lett terhessége következté­ben, s hamarosan szül. Ami a betegségét illeti, arra az időre a munkaviszonyával arányosan kaphat táppénzt, ám a gyermek- gondozási ellátást kivételes elbí­rálás alapján igényelje a me­gyei társadalombiztosítási igaz­gatóságtól. Szeibert Konrádnak, Soltvad- kertre: Köztudomású, hogy az állami tulajdonú föld hosszabb- rövidebb időre bérbe vehető a tanácstól mezőgazdasági terme­lésre. E szerződéses területről nyilvántartást vezet a hatóság, s így ugyanazt a birtokot egyide­jűleg nem bocsáthatja más hasz­náló rendelkezésére. Mivel ön­nek — közli a lapunkhoz kül­dött levelében — éppen ilyen visszás intézkedés miatt van pa­nasza, melyet lakóhelyén nem orvosoltak.- Helyesen teszi, h.a az írásba foglalt ügy kivizsgálására felkéri a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osz­tályát. Sztanlk Simonnak, Tompára: A hivatalosan jóváhagyott tartási szerződés teljesítését évente egy­szer a helyszínen köteles ellen­őrizni a községi szakigazgatási szerv és a felek nyilatkozatát jegyzőkönyvezni kell. Ha Indo­kolt, az eltartót és eltartottat egyaránt figyelmeztetheti a vál­lalt kötelezettségükre, a nézet- eltérésüket pedig megkísérelhe­ti tisztázni. Amennyiben a jog­körével nem él kellő módon a helyi hatóság, s emiatt kellemet­len helyzetbe került az egyik fél, segítségért fordulhat a megyei tanács igazgatási osztályához. Szvetnyik Józsefnének, Ke­celre: 1983. január 1-je óta a szakszövetkezeti tag is köteles nyugdíjjárulékot fizetni, a szö­vetkezettől kapott bérjellegű jut­tatás, valamint az otthoni gaz­daságában végzett munka ered­ménye után. Aki az előző nap­tári évben 150 — nők 100 — tíz­órás munkanapot nem teljesített, de a közös munkavégzésből és e mezőgazdasági kistermelői tevé­kenységből elért évi 36 ezer fo­rint jövedelmet, havi 850, ennél - kisebb jövedelem esetén havi 200 forint járulékot fizet kötelezően. Ez az összeg 300 forint akkor, ha a tag 1982. december 31-éig nö­velt szakszövetkezeti járulékot fizetett. Szekeres Juditnak, Bajárat Idegenvezetői képesítést az kap­hat, aki elvégezte a szaktanfo­lyamot, vagy a gimnáziumban, illetve a felsőoktatási intézmény­ben részt vett ilyen képzésben,® utána sikeres vizsgát tett. Egye­di esetben persze van lehetőség arra, hogy az is vizsgázzon ide­genvezetésből, aki semmiféle szakoktatásban nem részesült. „Virágkertész” jeligére, Kecs­kemétre: A virágtermesztő álta­lános jövedelemadó fizetésére kö­telezett. Az e munkára először vállalkozónak be kell jelentenie tevékenysége megkezdését a me­gyei adőmegállapító hivatalba, ahol az első félévi jövedelméről július közepéig, a második fél­éviről a következő esztendő ja­nuár 15-éig kötelező adóbeval­lást tenni. Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611 FOGADÓSZOBA Milyen a dűlőút? Dohányzik a kereskedő... A címzett: a Pannon Volán Mi nem ismerjük a szabályt, mely felhatalmazza a postát a miás tulajdonát érintő műszaki műveletre, mégis az a gyanúnk: ilyen esetben méltán elvárja a ház gazdája, hogy előre tájékoz­tassák. Ennek híján a velünk tör­ténteket önkényes lépésnek, af­féle haitóságosdinak tekintjük, s reménykedünk az eredeti álla­pot visszaállításában, Illetve ab­ban, hogy az állagot ért kárunk megtérül... (Elmondta: Kovács József kecskeméti olvasónk.) A szerk. megjegyzése: Az 1964. évi II. törvény alap­ján a Magyar Posta indokolt esetben magántulajdont is igény­be vehet a távbeszélő-hálózat bő­vítése Sbrán. A kivitelezéshez persze szükséges a tulajdonos jó­váhagyása, s csak annak hiányá­ban kötelezhető hatóságilag a munkák tűrésére. Az eközben okozott kárt természetesen meg kell térítenie a postának. Ha ön úgy véli, hogy esetében nem tartották be a szabályt, for­duljon panasszal a Bács-Kiskun Megyei Távközlési Üzemhez, s ha válaszát-lntézkedését nem tart­ja kielégítőnek, a Szegedi Posta­igazgatósághoz. hek magúiknak a környezet sem- mibevevői. Néha annyi a szemét arrafe­lé. hogy alig tehet közlekedni: fatörmelók, konyhai hulladék és áttett trágya vegyesen található az úttesten. De másféle szabály­talanság ds van. Például a szom­szédos nagyüzem gépei rendsze­resen felszántják a dülőút szélét, mely néhol már olyan keskeny, hogy lehetetlen rajta járművel közlekedni. A rongál ók eddig öt kilométerkövet döntöttek ki he­lyükről. Ha a Pacsirta dűlőben ezen­túl sem lesz közterületi ellenőr­zés, olyan körülmények alakul­hatnak kd, hogy még a pacsir­tának sem lesz kedve arra re­pülni ... — panaszolja sokak nevében kiskőrösi olvasónk, Dulai György.

Next

/
Oldalképek
Tartalom