Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-30 / 306. szám
r |||M , Mtra r-TT——unna | '<——1M—n—«—■———P———» < QQzdQ/ÓQpoliükQ ^ mufiko y Idjc/ílmcnych y PETŐFI NÉPE • 5 1986. december 30. VIZSGÁLTA: A KERESKEDELMI MINŐSÉGELLENŐRZŐ INTÉZET A zöldség, a gyümölcs minősége jó, sok a panasz a műszaki cikkekre Mi, régi vásárlók még emlékszünk arra az időre, amikor a kereskedelmi ellátás színvonala sokkal rosszabb volt a mainál. Az újabb nemzedék számára egészen természetes, hogy a boltokban zárás előtt is van tej, kenyér — ha nincs, nem lehet vitás, hogy kinek van igaza —, a tőkehúsból, húskészítményekből, ruházati cikkekből bőséges a választék, a vásárlók könyvét sem őrzik hét lakat alatt. Ez az összehasonlítás kedvező képet adhatna a jelenlegi kereskedelmi és vendéglátóipari ellátásról, az a széles körfi vizsgálat azonban, amelyet a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet, a Kenni végzett megyénkben ez év szeptemberében, természetesen a jelenlegi magas követelményekhez viszonyította tapasztalatait. Az ezeket érzékeltető számok, adatok ezúttal aligha bizonyulnak unalmas olvasmánynak. Kenyér és péksütemény — közepes A fogyasztási cikkek minőségét és a fogyasztói érdekvédelemmel összefüggő bolti tevékenységet megyénk 12 helységének 108 kereskedelmi egységében, összesen 162 esetben, a vállalati, a szövetkezeti és a magán-kiskereskedelemben ellenőrizték. A vendéglátóipari szolgáltatás vizsgálata 6 helység tizenegy egységére terjedt ki. Az élelmiszerek többségének minősége megfelelt a követelményeknek. Ezen belül azonban a tőkehús sok kifogásra adott okot. A marhahús 47 százalékánál találtak minőségi hibát, a vizsgált sertéshúsnak több mint felét kifogásolták a nem kielégítő vágóhídi megmunkálás miatt, csaknem tíz százalékának az árusítását pedig túltárolás, illetve szabálytalan bontás miatt megtiltották (hatósági hússzékben engedélyezték). Egyedül a baromfifélék minőségében nem találtak lényegesebb problémát. A Kermi ellenőrzése szerint — kisebb hiányosságoktól eltekintve— a tej és tejtermékek minőségével nem volt baj, nem esett kifogás alá sem a liszt, sem a rizs. A kenyér és a péksütemény többségét minőségileg, közepesnek találták, viszont súlyhiányos volt a kenyérnek tizenegy, a péksüteménynek 23 százaléka. Az édesipari termékek közül csak a krumplicukorral kapcsolatban volt kedvezőtlen a tapasztalat. A vizsgált tartósított termékek — konzervek, befőttek, savanyúságok — néhány kivételtől eltekintve szavatossági időn belül voltak. Legfeljebb a magyar nyelvű tájékoztató-hiányzott némelyikről. A zöldségnek viszont csak egy, a hazai gyümölcsnek még annál is kevesebb százaléka nem felelt meg az előírt követelményeknek. A vendéglátóipari szolgáltatás ellenőrzése alkalmával megvizsgált 218 étel- és italmintából csupán 19, (9 százaléknak megfelelő mennyiség) nem bizonyult elfogadhatónak, nagyobbrészt minőségi okok miatt. A bútorhibák oka: a technológia Az ellenőrzött felsőruházati cikkeknél 15, az alsóruházatinál 75, a lakástextíliánál 36 százalék volt a tanúsított minőségnek nem megfelelő termékek aránya! (Például első osztályú gyanánt adták el a másodosztályú holmit.) A lábbeliknél ez az arány mindösz- sze két százalékot ért el. A_vizsgált 511 különböző háztartási gépből 25-nél, főleg a centrifugánál és a háztartási kisgépeknél állapítottak meg minőséghibát. A főző- és fűtőkészülékek 40 százaléka volt hibás. A lakás- és épületfelszerelési cikkek (fürdőkád, zuhanytál, mosogató stb.) minőségére jelentősebb panasz nem fordult elő. Az ellenőrzött híradás- technikai cikkek 6 százaléka nem felelt meg az előírt követelményeknek. A hibás termékek több- sége «fekete-fehér és színes -televízió volt. Főleg szállításból adódó sérülések miatt a segédmotoros kerékpárok 20, a kerékpárok öt százaléka bizonyult hibásnak. A zománcozott edények -tíz százaléka volt sérült. A vizsgált bútorok 44 százaléka nem felelt meg a tanúsított minőségnek, főleg technológiai hibák miatt. A tüzelőszerek közül a szénnek csupán 0,3, a brikettnek 15, a tűzifának egy, az alágyújtósnak 29 százaléka nem felelt meg a követelményeknek. Szemrevételes vizsgálat alapján az ellenőrzött 17-féle építőanyagból 11 -félénél állapítottak meg minőségi hiányosságot. Jelentős mértékű volt a minőséghibás tér* mékek aránya az egyébként is nagyon drága nyílászáró-szerkezeteknél. Az ajtók 45, az ablakok 85 (!) százaléka nem elégítette ki a tanúsított minőségre vonatkozó előírásokat. Az országossal egyező tapasztalatok Mindezzel ugyan nincs vége a listának — az itt nem említettek között volt jó is, meg rossz is —, azonban ennyiből is látható, hogy van mit javítani az ellátásban. A Bács-Kiskun megyei vizsgálat tapasztalatai általában megfelelnek az országosnak, azzal a különbséggel, hogy a forgalmazott élelmiszerek — főleg a zöldség és a gyümölcs — minősége megyénkben valamivel jobb, mint máshol. A Kermi javaslatára a megyei tanács kereskedelmi osztálya 38 esetben összesen 70 ezer forint bírsággal sújtotta a kereskedőket, illetve a vendéglátóipari dolgozókat, tíz személyt figyelmeztetésben részesítettek. A vizsgálat közben találkoztak követendő — mintegy az ellenőrzés hatását, hatékonyságát bizonyító — példával is: egy Tüzép-telep vezetője visszaküldte a termelőcégnek azt a szállítmányt, amely az előírásoknak nem megfelelő nyílászáró- szerkezeteikből állt. A felmérés alapján a kérdésben illetékes, érintett szervek, szervezetek képviselői értékelték megyénk kereskedelmi és vendéglátóipari ellátásának helyzetét.'meghatározták a minőség javításához szükséges tennivalókat. Ezt elsősorban az ellenőrzés szigorításában, a minőségvédelmi szervek igényesebb munkavégzésében látják. A ruhaipari szakmán belül már korábban létrejött a Humes nevű társulás, a minőségvédelmet szolgáló szervezet, ennek ellenére érzékelhetően nem csökkent a ruházati cikkek iránti kifogás —, mint az a Kermi felméréséből is kitűnik. A közeljövőben — éppen az átfogó vizsgálat tapasztalataiból levont következtetéseknek köszönhetően — újabb minőségellenőrző szervezetek alakulnak, a többi között a Tüzép-vállalatok keretében, azzal a reménnyel, hogy megfelelő hatással lesznek a gyártó és forgalmazó szervezetekre. Az üzemben dől el, de... Megjegyzésünk mindehhez: noha valóban szükséges az ellenőrzés, az ilyen apparátusok számának növelése nem valószínű, hogy a probléma megoldásához vezet. Sokkal inkább szükség lenne a termelőegységekben és a kereskedelemben a minőségi termékelőállítást és forgalmazást segítő, a közvetlen érdekeltséggel összefüggő ösztönzési rendszer {alkalmazására. Végül is: a kérdés, hogy milyen lesz a termékek minősége, az üzemekben, a vállalatoknál, a szövetkezetekben dől el. De hogy minőségének megfelelő áron kerüljön forgalomba, hogy a vevő azt kapja a pénzéért, amiért fizetett, ebben a kereskedelemnek is van lehetősége — akár moát mindjárt az első, s aztán a többi lépés megtételére. Almás! Márta I KIHASZNÁLT LEHETŐSÉGEK Vízi erőművek a Pamir folyóinál A Szovjetunió közép-ázsiai térsége energetikai fejlődésében jelentős esemény volt a Bajpazini Vízerőmű határidő «lőtti üzembe helyezése Tádzsikisztánban. Ez az ötödik „villanyáram-gyár" abban az egyedülálló energetikai vízesésláncolatban, amelyet a Vahs folyón alakítanak ki. Az itt működő vízerőművek összkdpacitása már meghaladta a 3,5 millió kilowattot. Tádzsikisztán hidroenergetikájának további fejlődéséről nyilatkozott az APN tudósítójának Farhad Raszulov, a .köz- társasági Állami Tervbizottság elnökhelyettese. — A fő erőket most a Vahs folyó vízesés-láncolata legnagyobb erőmüvének, a Ragun! Vízerőműnek az építésére összpontosítjuk — mondotta Raszulov. — Ennék az erőműnek a tervezett kapacitása 3,6 millió kilowatt A tervek szerint 1989-ben helyezik üzembe az első turbinaegységet, amelynek a kapacitása annyi lesz, mint az egész Bajpazini vízerőműé, vagyis 600 ezer kilowatt. Egyidejűleg a Valhs folyásának ailsó szakaszán megkezdődik a 'Szangtugylni Vízerőmű építése (tervezett kapacitása 900 ezer kilowatt). Ügy számítjuk, hogy ez az erőmű a 90-es éveik elején ad majd először ipari áramot. Ennek a két vízerőműnek az üzembe állítása után a Vahs folyó energiatartalékai majdnem 90 százalékban hasznosítva les znék. — Ismeretes, hogy Tádzsikisztán a Szovjetunióban az Orosz- országi Föderáció után a második helyet foglalja el a potenciális hidroenergetikai erőforrások vonatkozásában. Mondható-e, hogy a Vahs folyó vízesés-láncolatának lépcsőfokai jelentik a kezdetet ennek a gazdaságnak a széles körű hasznosításában? — A Vahs után egy még nagyobb még bővizűbb folyó, a Pfandzsa Következik majd. A már elvégzett tervelőkészítő munkálatok arra mutatnak, hogy ezen a folyón több mint tíz vízerőmű- gátat lehet építeni. összesen mintegy 18 millió kilowatt kapacitással. Igen perspektivikusnak ígérkezik a vízerőműveit építése a Pamir magashegységi körzeteiben is, ahol a térség nagy folyótnak a többsége ered. Napjainkban Itt a villamosítás dízel-erőművekkel történik. Ez pedig nem olcsó, csupán egy tonnányi dízel fűtőanyag szállítása a hegyi utakon 80—100 rubelbe kerül. A számítások szerint a vízerőművek itt Igen gyorsan meg fognak térülni. A magas hegységekben természetesen nerh lesznek olyan, energetikai óriások, mint a Vahs folyón már működő Nureki Vízerőmű (2,7 mlliiió kilowatt), vagy az épülő Rogunl Vízerőmű. A vízesés-láncolat első erőművének kapacitása a G,unt folyón 24 ezer kilowatt. Ki van már dolgozva a kis vízerőművek (ezer kllowattosok és még kisebbek) elhelyezésének a vázlata is. Igaz, ■hogy az Ipar egyelőre még nem gyártja sorozatban a szükséges berendezéseket, a következő években azonban megoldódik ez a probléma. — Mindezekből úgy tűnik, hogy a köztársaságot a villamos- enerpia-termelés minél nagyobb növelése foglalkoztatja. Ezt előirányozzák a Szovjetunió gazda- snni és szociális fejlesztésének 19X6—t990-es és a 2000-ig terjedő időszakra vonatkozó alapvető irányai is. Mivel kapcsolatos ez? — Az utóbbi években az Ipar energiaigényes ágazatainak — a • A Bajpazini Vízerőmű, kohászatnak, a vegyiparnak — a fejlődése megelőzte az energetikai kapacitások növekedését. Ezért gyorsítjuk a Rogunl Vízerőmű építési ütemét és ezért bontakoztatjuk ki a Szangtugylni Vízerőmű építését A gyorsításra azért is szükség van, mert minden vízerőmű víztározója nemcsak az energetikát hanem az öntözést is szolgálja. Ezen kívül a tadzsikisztáni víztárolók öntözővízzel látják el a szomszédos köztársaságok. Üzbegisztán és Türkménda földművelőit Is. Idémpéldáu] Igen kevés volt a víz és a csapadék, és ez minden blzónnyal kihat majd a gyapot terméshozamára is. A potenciális veszteségek kisebbek lennének, ha legalább még egy víztárolónk lenne már a Vahs folyón, a rogunl. így tehát a tadzsikisztáni folyókon a vízerőmű-lánc létrehozásának egyik fő célja a vízhozam garantált szabályozása és ebből következően az alapvető földterületek öntözési lehetőségének szavatolása. — Ezekkel a fejlesztésekkel együtt jár a terület fejlődése is? — Minden újabb építkezés új utak kiépítését jelenti azoknak a hegyvidéki körzeteknek a belsejébe. amelyek Tádzsikisztán területének 93 százalékát alkotják. Ezenkívül olyan új települések létesítését is. amelyek idővel városok lesznek. S végül minden új építkezés több ezer embernek a munkába való bevonásával jár, ami számunkra különösen fontos, mert a Szovjetunión belül a köztársaságunkban a legnagyobb a lakosság természetes szaporodása és állandóan újabb és újabb lehetőségeket kell felkutatod a foglalkoztatottság biztosítása érdekében. KLASSZIKUS POSTA - KLASSZIKUS GONDOK 3. Jobb vételt! 1 Nemzetközi összehasonlításokat is figyelembe véve & hazai postai szolgáltatások közül a rádió- és televízióműsorszórás minősége — mint szolgáltatásé — megelőzi a telefonét, és a hagyományos postáét. így vélekedik erről a lakosság is, legalábbis az a része, amelyik részesülhet ezekből a szolgáltatásokból. Mert mindenki, sajnos, ma még nem. A várható fejlesztésekről beszélgettünk dr. Valter Ferenccel, a Magyar Posta elnökhelyettesével. — Napjainkban természetes szolgáltatás, hogy az ember bekapcsolja a rádiókészülékét, a te* levízióját, s jó'minőségben veheti az adást. Hány százalékán érvényes ez a „természetesség” az országnak? — Ez idő itájt középhullámon és URH-sávban együtt a Rádió Kossuth -műsora az ország területének 93 százalékán vehető kifogástalanul. A Petőfi küencvanen, a 3. műsor pedig — csak URH-n — szintén az ország 93 százalékán. Senki se képzeljen azonban egy. éles határvonalát, amelytől innen ió a vétel, s amelyen túl nem hallható semmi. Olykor egészen kivétessen kialakuló jó vételi viszonyok mellett hazánktól távol is hallgafthatják turistáskodó honfitársaink középhullámon a hazai híreiket. A dolog azonban elég bizonytalan, imént a domborzati és időjárást viszonyokon túl a helyi adók is korlátozó hatásúak. Az „éteri zűrzavar” pedig egyre nagyabb. A prognózisok szerint számítani keli rá, hegy a középhullámú frekvenciasáv telítettsége a különféle ipari zavarok, továbbá az idegen adóállomások teljesítményének növekedése folytán az évtized végén legfeljebb ha az ország háromnegyedén lehet majd elfogadhatóan hallani a Soltról sugárzott Kossuth-műsort. — Ez nem valami biztató... — Igaz, de csak a középhullámon van így, mivel ebben a tartományban — nemzetközi egyezmények értelmében — a eolti 2000 kilowafttal a Magyar Posta kihasználta minden lehetőségét. Legalábbis a Kossuth-műsorra. A rövidhullám azonban adva van: a Posta jászberényi rövidhullámú rádióállomása 12 esztendeje dolgozik, s most egy éve új szolgáltatásit is végez. A korábbi harminc—negyven perces, 'magyar és idegen nyelveken sugárzott műsorai jócskán kibővültek, hiszen az állomás naponta tizenhat órán át továbbítja 900 kilométeres körben a Kossuth-műsort. Az eredmény tehát: gyakorlatilag — megfelelő készülék esetén persze — százszázalékos lett Magyarországon a Rádió fő műsorának vétele. Arról nem is szólva, hogy tengereket járó hajósaink, külföldön dolgozó vagy utazó honfitársaink ugyancsak szívesen hallgatják. — És ml a helyzet s televízió- műsorokkal? — Az 1. műsort az ország területének 93, a 2-est 82 százalékán lehet látni kitűnő minőségben, már persze, ha nemcsak a készülék jó, hanem az antennája is. Különösen a 2. műsor továbbításában sikerült az utóbbi néhány évben fejlődést elérni, hiszen 1970-ben az Iménti arány mindössze 3 százalék volt, 1975-ben 33, 1980-ban 54 százalék — Milyen fejlesztések várhatók az évtized végéig? — A tv 1-e« műsorához felépül a tervek szerinti utolsó, vagyis tizenkettedik gerincadó Vasvár térségében. A 2. műsort jelenleg tíz gerincadó továbbítja. Ehhez további hat épül a mostani tervidőszakban Vasváron, Nagykanizsán, Sopronban, Békéscsabán, Gerecsén és Csengődön. Épül rajtuk 'kívül a két műsorhoz körülbelül negyven átjátszógdó is, elsősorban a Dunántúlon és Esizak-Magyaronszagon. Mindezek segítségével az 1-es műsort három. a 2-est tíz százalékkal nagyobb területen lehet majd látni 1990-ben, mint most A körzeti rádióműsorok, a külföldi turistáknak szerkesztett programok és a Kcssu'th-műsor sztereósugárzására hat adóállomás kezd működni az elkövetkezendő években, méghozzá az egész Európában használatos CCIR-ncrmában. Ilyen adó már kettő működik hazánkban, az egyik Kabhegyen, ez sugározza az idegenforgalmi szezonban a Danubius műsorát németül, a másik Budapesten van. Hangminőségük sokkal jobb a nálunk eddig használatos OIRT-normás URH-nál. Érdekesség, hegy az URH-adó- hálózat többszörös kihasználása módot nyújt egy közlekedési információs műsor létrehozására. Mindazok, akiknek erre alkalmas autórádiójuk lesz, akár gyárilag, akár mert adaptert szerelnek 'bele, a hallgatott műsor automatikus megszakításával esedékes közlekedési híreket vehetnek. A tervidőszak végére befejeződik a Petőfi-műscxr középhullámú adóhálózatának rekonstrukciója. Mindjárt az idén meglesz Marcaliban a kétszer ötszáz ikiiowat- tos új adóállomás, decemberben megkezdődik a berendezés próbaüzeme. Néhány év múlva pedig Szolnokon kezd majd működni új adóberendezés. — A felsoroltak mennyiségi fejlődésre utalnak. Számíthatunk-e valami technikai újdonságra? — Megkezdődik a műholdas műsorszórás előkészítése: a KGST-országok várhatóan a kilencvenes évek elején kezdik meg közös szolgáltatásukat. Hozzálátunk egy személyhívó rendszer kiépítéséhez is, ami az URH adóhálózat segítségével fog működni. Speciális jelek továbbításával az URH-adók vételkörzetében mindenki elérhető lesz, ha rádiója olyan, hogy fogja a jeleket. F. Gy. (Vége) Energiatakarékos izzók A Tungsram Rt-ben újfajta izzólámpák és fénycsövek sorozat- gyártását kezdték meg, amelyek kevesebb áramot fogyasztanak, mint a korábbi típusok. A lakások világítására két új fényforráscsaláddal jelent meg a vállalat. Az egyik az úgynevezett kompakt fénycső, amelyiknek fényhasznosítása ötször nagyobb, mint a hagyományos fénycsöveké. A másik új lámpa a halogén, hidegtükrös izzó, amely kétszeres fényerőt ad a régebbi izzókhoz képest. Ezt a lámpát speciális kivitelű tükör veszi körül, a fényt egy irányba sugározza és a 'keletkező hőt a légtérbe kiengedve, csökkenti a hőértéket. Az irodahelyiségek megvilágítására új 26 milliméter átmérőjű fénycsöveket készítenek a Tungsram ban, ezek 10 százalékkal kevesebb elektromos energiát fogyasztanak, mint elődeik. Folyamatosan bővítik a közvilágításnál alkalmazott, hosszú élettartamú sárga fényű nátrium- lámpák gyártásit. A KISKUNFÉLEGYHÁZI PETŐFI MGTSZ ÁRVERÉST hirdet IFA TEHERGÉPKOCSI, MTSZ—50 ERŐGÉPEK, UNHZ MARKOLÓ, PÓTKOCSIK, MUNKAGÉPEK, PERMETEZŐK $ értékesítésére magánszemélyek részére. i AZ ÁRVERÉS IDEJE: 1987. január 14., 8 óra. HELYE: tsz-központ. Kiskunfélegyháza, Izsáki út 124. Telefon: 62-044 Ügyintéző: Kovács István műhelyvezető. 2841
