Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-28 / 304. szám

• PETŐFI NÉPE • 5 1980. december 2&.

QQzdQ/ócpolitikQ j munko y teljc/rtmcmjck f

MINDEN PERCBEN NAPRAKÉSZEN

Kezdeményezések a Városföldi Állami Gazdaságban

Három évvel ezelőtt a Városföldi Állami Gazdaság mélyponton volt, 1983-ban 15 millió veszteséggel zárta az évet. Az alaphiányt a Pénzügyminisztérium, valamint a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium rendezte. Az új vezetők pedig tervet készítettek a gazdálkodás javítására, a veszteséges üzemvitel megszüntetésére. Nem volt könnyű dolguk, régi terheket vettek át. A veszteséges üzemágakat, elavult módszereket, berendezéseket nem lehetett egyik napról a másikra felszámolni. Az intézkedési terv része volt, hogy kétszáz személlyel csökkent a dolgozók létszáma. A következetes, a gazdálkodást jobbító törekvések eredménnyel jártak. Az utóbbi három évben felfelé ívelt a gazdálkodás grafikonja. Az idei előrejelzések szerint 25 millió forint nyereséggel zárják az esztendőt a hétezer hektáron gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemben.

Gódor József igazgatóval a változás összefüggéseiről beszélgetünk.

— Melyek azok a döntő tényezők, amelyeknek a fordulat köszönhető?

— Első lépésünk volt a veze-' tés korszerűsítése. A kerületekben bevezettük az önelszámolást. Minden területi egység* vezetője saját tervet készített. A fizetésen felüli jövedelme, a prémiumának nagy része attól függ, hogyan teljesíti a tervet, eléri-e az általa irányított üzemegység a tervezett nyereséget.'Az anyagi érdekeltséget alárendeljük a fejlesztési céloknak. Ez természetesen nemcsak a vezetőkre vonatkozik, hanem a gazdaság valamennyi dolgozójára.

— Milyen fejlesztésekről van szó?

— Az egyik legfontosabb megélhetési forrásunk az állatte- myésatés, régi hagyománya van a gazdaságban. Ezért elhatároztuk, hogy korszerűsítjük a két fontos ágazatot: a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztést. Negyvenezer hízott sertést adunk évente a népgazdaságnak. Az elképzelések szerint két éven belül ez a szám 60—70 ezerre emelkedik. Ezért is határoztuk el a sertéstelep korszerűsítését, amely előreláthatólag 1988- ban fejeződik be.

— Ügy tudom, a háztáji gazdaságok részére saját keresztezésig törzsállományt hoznak létre, amely kiváló húsminőséget ad, edzett, megfelel a feldolgozóipar Igényelnek.

— Valóban- Sikerült ilyen keresztezett állományt létrehoznunk, egyelőre még kevés van belőle és ezért mondhatnám úgy is, hogy a gazdák sorban állnak érte. Szaktanácsadásról és takarmányról . mi gondoskodunk.

— A húsüzemük munkáját dicséri, hogy a hasított sertéseket

szocialista országokba közvetlenül szállíthatják. Más szóval, erre jogosító exportbélyegzőt kaptak.

— Évente 100 ezer hasított sertést tudunk exportálni. Beléptünk a Terimpex Külkereskedelmi Vállalatba, amely a közelmúltban kezdte meg működé^ sét. Tagja valamennyi húsipari vállalat és három regionális üzem, köztük a mienk. A következő lépésünk az lesz, hogy a vágóhíd fejlesztésével elősegítjük a nyugati exportot is.

— Sokat léptek előre a szarvasmarha-tenyésztésben, főként a tejelő tehenészetben. Milyen terveik vannak a további fejlesztésre?

— ötszázhatvanas állományunk van, ezt fokozatosan növeljük, a jövő évben szeretnénk elérni a hétszázat. Említésre méltó, hogy 1983 óta csaknem kétezer literrel nőtt az egy tehénre jutó fejési átlag. Minden törekvésünk, hogy jövedelmező legyen ez az ágazat. A keresztezéssel elértük, hogy jó tejelő, ■ 4.-százalék feletti zsírtartalmú tejet adó állományunk' van. A fajta meghatározója a hol- stein-f ríz vérvonal. A szarvasmarha-telepet a jövő év végéig felújítjuk.

— Az állattenyésztés nagyarányú fejlesztése indokolja, hogy a növénytermesztésben figyelembe vegyék a takarmányszükségleteket.

— Ez természetes. Napraforgót termesztettünk, lucernát, amelyből szárított takarmányt készítünk. A pelletből évi kétezer tonnát exportálunk. Jövőre először termesztünk takarmányborsót, sőt vetőmag céljára is termesztünk borsót és babot.

— Budapesten kialakult egy nagykereskedelmi hálózatuk is. Főként zöldséggel és gyümölccsel foglalkozunk. Folytatják-e ezt a tevékenységet?

• Gódor József: — Kutatni kell a piacokat és alkalmazkodni az igényekhez.

— Nem érdemes ezzel tovább foglalkoznunk. Ügy elöntöttünk, hogy felülvizsgáljuk az ágazatot és arra a döntésre jutottunk, átadjuk más kereskedelmi szervezetnek.

— A Konzumex Külkereskedelmi Vállalattal összefogva toll- feldolgozással is foglalkoznak. Hogyan sikerült az export?

— Kétszáz tonna tollat dolgoztunk fel, mintegy ötmillió NSZK márka értékű exportot bonyolítottunk le. Sajnos a piaci igények változóak. Célszerűbb lenne készárukba, például konfekciótermékekbe bedolgozva értékesíteni a tollat. Most tárgyalunk erről egy külföldi partnerrel. Itt is érvényes az, ami általában a gazdasági életben, hogy kutatni kell a piacokat és alkalmazkodni az Igényekhez.

— Hallottam róla, hogy öntözéssel is próbálkoznak a termés- eredmények növelésére.

— A mi körzetünkben különösen kevés eső esett az idén is. Tanulmánytervet készítettünk az Észak-Bács-Klskun Megyei Vízmű Vállalattal közösen. Hozzákezdünk 700—800 hektár terület tisztított szennyvízzel történő öntözésének előkészítésére. Csak így tehetjük biztonságossá a takarmánytermesztést.

— Az eddigiekből kitűnt, hogy a további tervek a megfontoltságot tükrözik. Számolnak a jelenlegi gazdasági körülményekkel, igyekeznek a lehetőségekhez képest előbbre lépni a gazdálkodásban. Ennek a szubjektív feltételei Is megvannak?

— Erre már utaltam. Úgy érzem, hogy — ahogy szokták mondani — jó csapat állt össze a vezetésben, akik alkalmasak arra, hogy szinte minden percben, naprakészek legyenek, tudják, mikor, hogyan kell dönteni. Mindenki ismeri saját feladatát, önállóan dolgozik a maga munka- területén, igyekszik jól tájékozódni, hogy helyesen döntsön a gazdálkodási kérdésekben, mert ettől függ a jövedelme is. Véleményem szerint jó a kollektíva, a fizikai dolgozóknál is pozitív szemléletváltozást tapasztalunk — mondja befejezésül Gódor József, a Városföldi Állami Gazdaság igazgatója.

Kereskedő Sándor

KLASSZIKUS POSTA — KLASSZIKUS GONDOK (1.)

Hazánkban a felszabadulás előtt 2462 postahivatal működött, most viszont már 3189. Az egy postahivatal által kiszolgált terület nagysága, az ott lakók ellátottsága, a szolgáltatások mennyisége és minősége megfelel az európai átlagnak. Minden száz községből nyolcvanhétben ott van a posta, és ahol hivatal nincs, a kézbesítő-gyűjtő járatok révén vehetők igénybe a postai szolgáltatások.

— Naponta 1,9 millió levelet, 4,3 millió újságot, negyvenezer táviratot, 31 ezer csomagot kézbesítünk — tájékoztat dr, Asztalos Ferenc, a Magyar Posta központjának szakosztályvezetője. — Szolgáltatásaink egyre keresettebbek az utóbbi két évtizedben. Ez idő alatt például másfélszeresére nőtt a levélpostai küldemények''száma. Ennél is figyelemre- méltóbb a pénzforgalomban bekövetkezett változás: 1965-ben a postai befizetések összege 125,9 milliárd forint volt, a,kifizetéseké 53.7 milliárd; ezzel szemben tavaly 772 milliárd volt az első, 445 milliárd pedig a második tétel. Ilyeténképpen postai közreműködéssel bonyolódik le az ország banki készpénzforgalmának 98 százaléka. Talán nem kevésbé tiszteletre méltó ténv. hogy havonta több mint kétmillió nyugállományban lévő személynek visszük házhoz összesen nyolcmilliárd forintnyi nyugdíját, előre megállapított naoon. Vagy: az OTP és a takarékszövetkezetek mellett a posta kezeli a lakossági betétállomány több mint egynegyedét.

Furcsa ellentmondás, hogy miközben a hagyományos postai szolgáltatások iránt nő az igény, e szolgáltatás — a posta vezetői szerint — mindinkább ráfizetéses lesz. Egy általunk készített statisztika szerint a 3189 működő postahivatal túlnyomó többsége, körülbelül 2500 — ráfizetéses. Számítások szerint kétezernél nem kevesebb lakosú település képes eltartani egy postahivatalt. A szűkén vett köz- gazdasági érdek tehát a postának azt diktálná, hogy sorra bezárja a kistelepülések postahivatalait. Ma már nyilvánvaló, hogy sem az iskolakörzetesítések, sem a vasút szárnyvonalainak lenyesegetése, de még a tanácsi összevonások sem növelték a kistelepülések népességmegtartó képességét. Akár tetszik, akár nem, a falusi kisposták léte sokat jelent az ott élőknek a világgal való kapcsolattartásban.

Bevételeinek fokozására, a kisposták gazdaságosságának javítására több új szolgáltatást vezetett be az utóbbi években a posta. így'például néhány megyében a hivatalok vállalják gyógyszerek kiváltáBővül a hálózat

sát, árusítanak könyvet, buszjegyet. Végleges megoldásnak azonban ez semmiképp sem tekinthető. A Magyat Posta központjában mégtudtam, hogy keresik annak a lehetőségét, hogy a gazdaságtalan hivatalok — a maitól eltérő szervezeti és gazdálkodási rendszerben működtetve — az egyéni érdekeltség fokozottabb érvényesítésével, a szolgáltatás minőségének romlása nélkül gazdaságosak legyenek. (Az automatikus távhívás általánossá válásával jócskán módosítható' lesz e postahivatalok nyitvatartása. s az üzemeltetési költségeket mérsékelni lehet majd.)

De ez még odább van. Mai gond viszont, hogy a postahivatalok több mint egyötöde — mintegy hatszáz — ma már nem felel meg a kor követelményeinek. Helyiségeik rosszul fűthetők. a falak vizesek. a mennyezetek alá vannak dúcolva. Súlyos tehertétel, hogy a megyeszékhelyeken az úgynevezett 1. számú postahivatalok felújítását — mindenekelőtt költségesség miatt — elodázták. Ebben a posta a huszonnegyedik órába jutott.' tovább aligha halogathatja Valaha szép postapalotáinak helyreállítását.

A tervidőszakban huszonnégyet újítunk fel a 120 legnagyobb postahivatal közül — mondja dr. Asztalos Ferenc —, míg a kis-, illetve a közepes méretű hivatalok közül körülbelül négyszázat korszerűsítünk. Két város. Szolnok és Székesfehérvár -kap levélfeldolgozó automatát, és kicseréljük a Toshibát is Budapesten: evégett francia és japán cégekkel folynak a tárgyalások. E fejlesztés szorosan összekapcsolódik a posta gócüzemi hálózatának kialakításával. Az ezredfordulóra kiépülő hálózat tizenhat nagyüzemből áll majd. Az első — ez közismert — Balatonszentgyörgyön állt munkába, két éve. Év végéig elkészül a székesfehérvári is, és részlegesen Szolnokon is működik hasonló. 1988-ban Budapesten, a Józsefvárosi pályaudvar szomszédságában egy hírlapfeldolgozó üzem létesül, mellette lesz a levél- és csomagfeldolgozó, valamint a postapályaudvar. Egy évre rá Pécsett megkezdik az építkezést. e létesítmény két-három év alatt elkészül. Ezt követően Győrött és Kecskeméten folytatódik a hálózat bővítése. Mindezek megvalósításával kevesebb hibával gyorsabb lesz a munka!

F. Gy.

(Folytatjuk)

Kevés a nyúl, sok a dúvad

November—december rossz világ a mezei nyulak. ra. Ebben az időszakban fognák puskát és befogóhálót a vadászok. Az idén előreláthatóan kevesebb nyúl kerül terítékre, mint az elmúlt években és az élő nyúlnak is csupán a szokásosnál alig felével számolnak a vadat értékesítő szakemberek. Pedig az utóbbinak jó ára van a világpiacon, a megyében körbenjáró tizenkét 'befogóháló „termésének” 90 százalékára vevők a francia és az olasz vásárlóik,

A rögtönzött számvetések szerint viszonylag jól sikerült a szarvasvadászat, hat vadásztársaságnál 23 bikát terítettek le. amelyek között voltak érmes agancsot viselők is. A megye szarvasállományát évek óta hasonló szinten tartják számon,'a terület eltartóképességéhez viszonyítva egy kicsit többen vannak a kelleténél, így vadásztatásuknál a fölös létszám kilövésére is alkalom nyílik.

A gazdálkodásból származó bevételek 40 százaléka az őztrófeákból és az őzhúsból származik.

Bács-Kiskun megyében négy évvel ezelőtt Balo- taszállásra dámvadakat telepítettek. Az idén már ebből a törzsből kialakult csapat ritkítására is sor kerülhetett, három bikát zsákmányolhattak a vadá. szók.

A vadakat — számukban és erőnlétükben — súlyosan^ érintette az aszály. A kedvezőtlen idő.

• Dinók János és Nagy Ferenc a kecskeméti MAVAD hűtőkamrájában a beszállított lőtt vadakat osztályozzák. (Tóth Sándor (elvétele)

A SZOVJETUNIÓ LEGNAGYOBB DÚSÍTÓMÜVE

Üzemel a dél-jakutiai szénipari komplexum

• Nyerjimgri, a dél-jakutföldi területi-termelési komplexum legfiatalabb városa. (Jakut ASZSZK)

Dél-Jakutiában tovább alakul, formálódik a területi-termelési komplexum (TPK), az első a Sajkái—Amur vasúti fővonal Övezetében, amely Ke- let-SzIbérlában é a Távol-Keleten tBbb mint másfél mUlló négyzetkilométernyi területet foglal el.

Dél-Jakutla a szó szoros értelemben a szemünk láttára alakul át. Rövid, alig valamivel több mint tíz év alatt a zord éghajlatú, lakatlan tajgában felépült a 65 ezer lakosú Nyerjungri város. A szénipari komplexum több mint húsz objektumát helyezték üzembe. Köztük az évi 13 millió tonna szenet adó külszíni íejtésű bányát és a Szovjetunió legnagyobb, 9 millió tonna kokszolható szenet feldolgozó dúsltóművét. Ezek révén Szibéria és a Távol-Kelet üzemelt el tudják látni magas fűtőértékű energetikai szénnel ás kokszkoncentrátummal. Az utóbbit japán cégeknek is szállítják, amelyek kompenzációs alapon részt vesznek a dél-jakutiai kokszolható szénfajták kitermelésében. S a további lépések?

Kisebb a költség

Mindenekelőtt megmagyarázzuk, hogy mi is az a TPK és miért léptünk a területi-,termelési komplexumok létrehozásának útjára Dél-Jakutiában. A TPK sajátos forma, amely viszonylag kis területen, egymással kölcsönös kapcsolatban álló vállalatok elhelyezését teszi lehetővé, amelyek saját úthálózattal, energiaforrással, fejlett termelési és szolgáltatási infrastruktúrával rendelkeznek. A termelés Ilyen megszervezésénél — az elszigetelt építkezésekhez képest — a beruházási és az üzemeltetési költségek 10—20 százaléka megtakarítható. Igen nagy gazdasági hatásfokot érnek el az újonnan meghódított területek komplex iparosításával Szibéria, a Távol-Észak és a Távol- Kelet területein. Pontosan ezeknek a céloknak felel meg a dél- jakutföldi területi-termelési komplexum. Kialakulása 20— 30 évet vesz igénybe és több szakaszban történik.

A XII. ötéves terv szerint Dél- Jakutiában megépül a Berkaklt —Tommot—Jakutsz vasútvonal, vagy ahogyan nevezik: az Amur —Jakutszk vasúti fővonal (AJAM). 1990-ig el kell érnie Tommot várost, az Aldan folyó (a Lena mellékfolyója) kikötőjét. A vasútvonal 380 kilométeres szakasza szén-, vasérc-, apatit- és más lelőhelyeken vezet keresztül. amelyeket a területi-termelési komplexum keretében kell kitermelni. Az északi vasútvonal építői' már a pályatestet építik, hidakat emelnek, bázistelepüléseket létesítenek.

Két fontos objektum

A vasútvonal építésével egy- időben előirányozták a Nyerjungri Hőerőmű második egységének az építését, amely — az elsőhöz hasonlóan — a helyi energetikai szeneket és a dúsí- .tómű hulladékanyagait használja fel tüzelőként. Ez a két fontos objektum megteremti a feltételeket a TPK valamennyi vállalatának a fejlődéséhez.

A) jelenlegi Ötéves tervidőszakban Dél-Jakutiában elő kell készíteni a kohászati bázis megteremtését, amely az övezet kokszolható szeneit és vasércét hasznosítja. Ami a vasércet illeti, a Dél-Aldani és a Csara-Tok- kinszki területek kitűnő minőségű vasérce az országos mérlegben már mintegy 7 milliárd tonnával részesedik. Ez a mennyiség elegendő több bányászati dúsitókombinát és a fémes pel- letet előállító ércelökészitő mű üzemeléséhez. Elmondhatjuk, hogy a geológusok Távol-Keleten megoldották a vaskohászat nagy nyersanyagbázisa megteremtésének a problémáját. Most a kohómű elhelyezésének a helyéről folyik a vita.

Ásványi műtrágyák

A TPK az ásványi műtrágyák problémáját is segít megoldani, amelyeknek a hiánya Szibéria és a Távol-Kelet mezőgazdasági körzeteiben erősen érezhető. Egyelőre a szükségleteket a Szovjetunió európai része biztosítja, ami bizony nem kifizetődő. Ugyanakkor a nyersanyag Dél-Jakutiában rendelkezésre áll, ráadásul jelentős mennyiségben. Az igen gazdag apatitle- lőbelyen kívül a BAM jövendő szakaszának, az „Északi fény” szárnyvonalnak az övezetében csaknem 2,5 milliárd tonna apatit található.

A vasútvonal megnyitásával Tommot nemcsak nagy közlekedési-elosztó csomóponttá válik. A csillám-, a grafitlelőhelyek, a diopszit kőzetek lelőhelyei megteremtik az előfeltételeket hatalmas építőanyag-ipar kialaku- lásához a területen. Dél-Jakutia gazdag fakészleteinek a feldolgozását is beleértve, a TPK-nak ez az ipari csomópontja az egész északkeleti terület ipari építkezésének megbízható bázisává válik. .

Viktor Vlaszov, a közgazdasági tudományok kandidátusa

járás visszavetette például a fácánok életvitelét is. A szaporulat hasonló, mint az elmúlt évi, így néhol korlátozni kellett a kilövések számát a törzsállomány védelme, megőrzése miatt. Az idén is mintegy 62 ezer félvad, mesterséges körülmények között felnevelt állatot helyeztek ki a vadásztársaságok, de úgy látszik ezzel á mennyiséggel sem tudják a természet elmara- dását pótolni.

Az apróvadak kicsinyeit a megszokoBnál jobban veszélyeztették a vaddisznók. Az eddigi gondos vadásztatás eredményeképpen számuk hasonló az eddigiekéhez, gond, hogy már az egész megye területén, mindenütt megtalálhatók ezek ez állatok.

A megye 38 területtel rendelkező és négy bérkilövő vadász- társaságának az idén könnyebb lett a helyzete a vadhús elhelyezésének szempontjából.. A MAVAD felvásárlótelepei — a kecskeméti és a jánoshalmi — mellé versenytársnak jelentkezett a VADEX, amely szintén két helyen várja a lőtt vadakat. Szabadszálláson és Kiskőrösön állítottak fel két éjjel-nappal „működő” hűtőkonténert, ahonnan a -Mezőföldl Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vadfeldolgozójába szállítják az előhűtött állatokat.

A MAVAD a zöldért hűtőházában bérel" két hűtőkamrát, ahonnan Vecsésre viszik a hűtő- kamionok hetente a szállítmányokat. Az idén eddig 110 vaddisznó. 2300 őz hagyta el a hűtőkamrákat. A kecskemétiek mintegy 15 ezer fácánt is csomagoltak és indítottak útnak Franciaországba és Olaszországba.

i * . G. E. '