Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-27 / 279. szám

Ez már történelem! Kecskemét 1956 noyemberében — Sajtószemelvények — Péntek délután a megyei Ideiglenes Nemzeti Bizottság a munkástanácsok képviselői előtt lemondott. Ezután meg­választották a megyei Forra­dalmi Bizottság Intézőbizott­ságát. (Petőfi Népe, 1956. no­vember 3.) A kecskeméti vadászrepü- lő-hadosztály nagyszerű baj­társi gárdájának buzgólkodá- sa nyomán óriási jelentőségű esemény történt városunkban. Mint Kovács Sándor főhad­nagy a Nemzeti Bizottság teg­napi ülésén bejelentette, no­vember elsején megszólalt a Katona József rádió. Ez a rádióállomás a Dunántúlról és a Felvidékről már napok óta hallható rádióállomásokkal összhangban a legfontosabb napi eseményeket közli, gon­dosan ügyelve arra, hogy csak a tökéletesen megszűrt, biz­tos hírek kerülhessenek a mikrofon elé. A Katona Jó­zsef rádió a 485 méteres kö­zéphullámon sugározza adá­sait és naponta közli a hír­anyagon kívül azokat a ren­delkezéseket, > amelyeket a Nemzeti Bizottság hoz, főleg a közlekedés megoldatlansá­ga miatt tájékozatlan külte- leki lakosság tájékoztatásá­ra. (Kecskeméti Lapok, 1956. november 2.) Kecskeméten megalakult a Magyar Dolgozók Pártja utó­da, a Magyar Szocialista Mun­káspárt. Az új párt Kádár Já­nos programjával indul a' választásokon. Hétfőn reggel szokatlanul forgalmas a város. Most azon­ban nem a járművek sokasága tölti meg az utcákat, hanem a járókelők nagy serege. Az emberek kíváncsiak, hogy mi történt, de még inkább vára­kozással tekintenek a jövő elé. Leginkább az új kor­mányról, s Kádár János programjáról folyik a szó. Ez azonban még nemcsak a nagy érdeklődésben, no meg a vá­sárlási lázban jut kifejezésre. Az Állami Áruház, a textil­üzlet és egyéb boltok tömve vásárlókkal. Ez bizonyos fo­kig a lakosság bizonytalan­ságát árulja el. Nem ismerik kellően a helyzetet, nem isme­rik az új kormány program­ját, amely pedig jóval többet mond, mint egyszerű irány­elv.' (Pe’főfrNépe, 195<).'riciv." 6.) 1 ■ A megyei rendőrkapitány-' ság yezetője közli, hogy ál­landó összeköttetésben van a megyében lévő járások vala­mennyi kapitányságával. A beérkezett jelentések alap­ján közöljük a lakossággal, hogy a megye területén mind ez ideig rablás, fosztogatás nem történt. A megyei rend­őrkapitányság megtette a szükséges intézkedéseket a rablás és fosztogatás megelő­zésére. Kérjük a lakosságot és a különböző szerveket, hogy a rendőrség munkáját a leg­messzebbmenőkig támogas­sák. (Petőfi Népe 1956. nov. 10.) Megyénkből háromtagú kül­döttség járt a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaságban és megállapodást kötött külön­böző hiánycikkek, elsősorban szén, cement, táblaüveg szál­lítására. A Minisztertanács megerősítette megyéink kül­dötteinek megállapodásait és a budapesti jugoszláv követ­ség útján eljárt a jugoszláv kormánynál a szállítások megindítása érdekében. A kül­döttség által kötött keret­megállapodás részleteinek megtárgyalására most szak­emberekből álló csoport uta­zik megyénkből a vajdasági népbizottsággal való tárgya­lások megindítása céljából. Remélhető, hogy az első szén- szállítmányok már a hét vé­gén megindulnak megyénk dé­li határain keresztül. (Petőfi Népe, 1956. november 14.) A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága az Országos Köz­ellátási Kormánybizottság fel­hívására november 12-én meg­alakította a megyei közellátá­si kormánybizottságot, amely­nek vezetője Varga Jenő elv­társ, a vb elnökhelyettese lett. Tagjai: Buda Gábor,Sza- lay Károly, Dózsa József és Szűcs Béla. A közellátási kor­mánybizottság feladata, hogy a megye területén élelmiszer- szállításokat szervezzen Bu­dapestre, gondoskodjon a megye ellátásáról és élelmisze­rek ellenében árucserét foly­tasson más megyékkel, fővá­rosi üzemekkel és Jugoszlá­viával. (Petőfi Népe, 1956. no­vember 13.) A Magyar Szocialista Mun­káspárt ideiglenes megyei in­tézőbizottsága állást foglalt főbb kérdésekben a munkás- tanácsok működésével kap­csolatban, amelyben többek között leszögezi: „Ismétel­jük, hogy a munkástanácsok az üzemi munkásönkormány­zat szervei. Helyes tehát, ha észrevételeiket, tanácsaikat más gazdásági szervek tudo­mására hozzák. Ezeket a ta­nácsokat, javaslatokat azon­ban meg is kell fogadni. A munkástanácsoknak azonban nem áll jogukban államhatal­mi, karhatalmi és más szer­vek irányítása, azoknak nem adhatnak közvetlen utasítá­sokat. Az ilyen törekvések a szervezett törvényes rend, a szervezett társadalmi élet megzavarásával járhatnak együtt és anarchiához Vezet­hetnek. (Petőfi Népe, 1956. november 22.) Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Ideiglenes Intézőbi­zottsága november 29-én ak­tívaértekezletre hívta össze a párt- és az állami élet vezető posztjain dolgozó kommu­nistákat. Az értekezleten Mol­nár Frigyes, az MSZMP ide­iglenes megyei intézőbizott­ságának elnöke tartott beszá­molót a politikai, gazdasági pártszervezési feladatokról. A beszámolót vita követte. Sza­bó Lajos elmondotta, hogy a kalocsai járásban rendezet­len az államosított házak ügye. Hajóson, például 800 államo­sított ház ügye vajúdik. El­mondotta még, hogy a terme­lőszövetkezetekből kizártak igényt tartanak a földre és bizonyos ’ vagyontárgyakra. Glied Károly. Bajáról beszá­molt a pártszervezés eddig végzett járási eredményeiről. Sok helyen találkoznak szek­tás nézetekkel, melyek sze­rint a pártnak csak az lehet tagja, aki a nehéz időkben is kiállt a párt mellett. Hangoz­tatta, hogy a pártszervezési munkában a nemzetiségi ré­tegeket is figyelembe kell ven­ni. Juhász Imre Kiskunfélegy­házáról elmondotta, hogy az ellenforradalomnak az a tö­rekvése, hogy mindenkit sztá­linistának és rákosistának bé­lyegezzen. Azt akarjuk — mondotta —, hogy a mun­kánkkal ne csak a felsőbbség, hanem a nép is meg legyen elégedve. Kiszeli Gyula Félegyházá­ról: a múltban az volt a baj, hogy egyes szervek helyett mi végeztük el a munkát. Most viszont az a baj, hogy ugyan­ezen szervek arra várnak, hogy mi mondjuk meg, mit csinál­janak. Karhatalmi szervein­ket jobban fel kell szerelni. Akiknek félniük kell, azok az ellenforradalmárok legyenek. Szabó Lajos, a Szakszerve­zet Megyei Tanácsának elnö­ke elmondotta, hogy az or­szágos központból is felemás állásfoglalások érkeznek, mely egyrészt az országos munkás- tanács mellett, másrészt a Kádár-kormány mellett fog­lalnak állást. A szakszerve­zetekben dolgozó kommunis­tának legyen kötelező a párt politikájának érvényesítése. (Petőfi Népe, 1956. november 30.) W. D. FEKETE SAROK Kulcsár István kitűnő Legországából is tudhatjuk: Ameriká­ban sok ezer ingyen hívható telefonszám szolgálja a nagyobb profitszerzés ügyét. Csomagküldő áruházak és tájékoztató iro­dák, felsorolni is lehetetlen hány és hány féle cég bízik még abban, hpgy az őt ingyen fölhivő kuncsaft vásárol tőle valamit. A helyzet talán már Kecskeméten is megérett arra, hogy el­gondolkozzunk: nem lehetne, vagy kellene-e bevezetni efféle szolgáltatást. (Pillanatnyilag a mentők, a tűzoltók és a rendőrök száma hívható ingyen.) Itt vannak rögtön a, hibabejelentők. Gáz, villany, távfűtés, lift, kábel és a többi. Egyet hívhatunk közülük ingyen (nagyon helyesen): telefonproblémák esetén a 03-at. Mármost: nyilván­való, hogy a szolgáltató azért kapja a pénzt, mert szolgáltat, s az ember akkor hívja, amikor rossz a szolgáltatás (netán nincs is), ez pedig — anyagilag — elsősorban a vállalatnak áll érde­kében, hiszen szolgáltatáshiány esetén bevételtől esik el. Műszakilag aligha okozhatnak gondot az „ingyen számok”, hiszen — mint említettük — néhány már van, működik. Beve­zetésük pszichológiai előnyhöz Is juttathatná a szolgáltatókat, mert az ember azt érezhetné: ilyen áron is kíváncsiak észrevé­telére. Szolgáltatók, mit szólnak ehhez? —if. LAKÁSÉPÍTÉSHEZ, -VÁSÁRLÁSHOZ Ki kaphat tanácsi támogatást? 1984-ben központi rendelkezések eredményeként született meg a tanácsi lakástámogatás rendszere. Célja: azoknak a segítése, akik ugyan jogosultak lennének tanácsi bérlakásra, ám arról lemondanak, és helyette OTP-lakást vásárolnak, vagy házat épí­tenek. A helyi támogatás szinte valamennyi (a jo­gos igényt meg nem haladó) első lakáshoz adható. Feltételei: legalább egyéves igénylés (lakás vagy telek), az egy főre jutó havi jövedelem 3500 Ft-ot nem haladhatja meg. (Építésnél, Illetve, ha nyugdí­jasról vagy gyermekét egyedül .nevelő szülőről van szó, 4000 forint a jövedelmi határ). Az építők vagy vásárlók vagyona — a szokásos életviteli tárgya­kon felül — nem lehet 200 ezer forintnál többet érő. A Kecskeméti Városi Tanács lakásgazdálkodási osztályának vezetője, dr. Jobbágyáé dr. Juhász Pin­tér Aranka arról is informálta munkatársunkat, hogy minőségi lakáscserénél is adható helyi támo­gatás. Az kaphatja, aki tanácsi lakását visszaadja (az egy főre jutó havi jövedelem a 4000 forintot nem lépheti túl). Támogatásban részesíthetők a személyi tulajdo-" nú lakással rendelkezők is, feltéve, ha három vagy több gyermekük van, és otthonuk a lakásigény mér­tékének alsó határát nem éri el, abban az esetben, ha lakásukat újraelosztásra a tanácsnak adják vissza. . „Szeretném hangsúlyozni — hívta fel figyelmün­ket az osztályvezető —, hogy a tanácsi támogatás csupán adható.” A rászorultságot előbb társadal­mi bizottság vizsgálja meg a helyszínen, majd a végleges döntést a végrehajtó bizottság hozza meg. Támogatást kizárólag azoknak adnak, akik arra va­lóban rászorulnak. A részletes tudnivalókról egyéb­ként — ügyfélfogadási időben — a lakásgazdálko­dási osztályon adnak tájékoztatást. TERÍTÉKEN a távfűtés Kérdések és válaszok A városi televízió novemberi avatóműsorának fő témája a távfűtés volt. A téma aktualitását pontosan jelezte az adás alatt beérkezett te­lefonhívások nagy száma: ötvenegy néző összesen Ikillencvenegy kér­dést tett fel a Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat (IKTV) vezetőinek. A műsorban megválaszolatlanul maradt kérdésekre — ígéretünkhöz híven — most térünk vissza. Gyakran napközben is hidegek a radiátorok, de éjszaka rendsze­resen — panaszolta Varga Zol­tán, a 25-524-es telefonról, Deák István (22-862), Szőlősi Józsefné (20-800), Bajzák Béláné (Arany János u. 4.), Zubornyák Sándor- né (27-983), Grakój Györgyné (27-302), Seremet László (27-906), Csik Mária (Lándhíd u. 7/2.), Sza­bó János (46-623). — Nem a radiátorok'hőfoka a lényeges, hanem a lakásé. Kikap­csoljuk a fűtést, ha lakásokban a hőmérséklet nappal 21,5 Celsius- fok, éjszaka pedig 17,9 Celsius-fok fölé emelkedik. Kifogásolható módón ellenőr­zik az otthonokban a hőmérsék­letet. Ráadásul az ellenőrzés előtt „ráfűtenek”, hogy melegebb le­gyen — telefonálta Bállá János- né (46-701), Martos Gyula (27- 892), Kiss Győző, (46-038), Ko­vács Dénes (26-642), Kalán Sán- dorné (Aradi vértanúk tere 5.), Sebőik Jámosné (Március 15. u. 30.) — Mindennap legalább négy ellenőrünk járja a lakásokat, el­lenőrzi az előírt hőmérsékletet, ha tehát igaz lenne, hogy „ráfű- tünk”, akkor ezt mindennap és mindenütt meg kellene tennünk, vagy nem ? Egyébként a hőfokot az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített hőmérőkkel kontrolláljuk, 1,5 méter magas­ságban, úgy, hogy a hőmérő sza­badon érintkezzék a helyiség lég­terével. Néhány lakásban a hőérzéke­lőt a radiátor közelébe szerelték, emiatt nyilvánvalóan hamis ér­téket továbbít — jelezte Tábi An­tal (Pákozdi csata u. 24.) és Par­ia Károly (Forradalom u. 24.). Pár otthonban valóban a ra­diátor mellett helyezték el ez ér­zékelőt, ami miatt a központban a valóságos benti hőmérséklet­nél magasabb értéket jeleztek a műszerek, a hibáért ezúton is elnézést kérünk, az érzékelők át­szerelése folyamatban van. A szélső lakásokban a fűtés már csak azért is lényegesen rosszabb a normálisnál, mert a szigetelés sem megfelelő — állí­totta Füredi Endre (46-212), Futó Imre (27-368) és Molnár József (46-768). — A szélső lakások fűtése nem kevés gondot jelent az IKTV- nek, hiszen itt is biztosítanunk kell az előírt hőmérsékletet. Ter­mészetesen ezekben a rosszul szi­getelt lakásokban is vannak hő­érzékelők. Könnyebb lenne a helyzet, ha már a tervezésnél és az építésnél gondoltak volna ezek­re a gondokra. Jelentős eltérések vannak a különböző emeleteken fekvő la­kások hőmérséklete között, fönt magasabb, alul viszont alacso­nyabb a hőfok — mondta Szalai- né Szinkó Margit (29-686), Ma- tics Pál (46-437), Molnár Anna (26-712), Tóth István (28-632), Molnár József (46-768) és Sze- leczki Gyuláné (29-542), — Ismert előttünk ez a prob­léma, melyen folyamatos munká­val igyekszünk úrra'lenni. ''Szél­sőséges esetekben. nadíátorcse.- rét hajtunk végre és • elvégezzük az utólagos szigetelést, majd pe­dig a beszabályozást. Jó néhány egyedi kérdést is feltettek a nézők, ezekre az IKTV illetékesei (akik kérdése­inkre is megadták a választ) a helyszínen keresnek választ, il­letve megoldást. Sz. Z. Rákóczi úti foghíjbeépítés Néhány hónapja már beszá. moltunk arról, hogy a városi ta­nács foglalkozni kezdett a Rákó­czi úti foghíj beépítésével. A me­gyei bíróság 1904Jben és a Váro­si mozi 1913-ban átadott épülete között valósággal kínálja magát az a földszintes házsor, amely­ben a zöldért vállalat központi irodái és kisehb üzletek működ­nek. Ha itt megfelelő épületek magasodnának, kiteljesedne Les­tár Péter és Kada Elek városépí­tő elképzelése. A zöldért vezetői arról tájé­koztatták a tanácsot, hogy e te­rület beépítése egyezik saját cél­jaikkal: ők ugyanis a rákóczivá- rosd kirendeltségen szeretnének F irodaházat, ahol a 350 fős kollek­tíva szociális ellátását is megol­danák. Az utóbbi napokban arról kap­tunk hírt, hogy beindult a kisa­játítás bonyolult gépezete. Ta­lán nem érdektelen vázolni az ügyintézés folyamatát: 1. terv­megrendelés, 2. a terv elkészíté­se, 3. a terv birtokában szemé­lyes tárgyalások a kdsajátítan- dókkal, 4. a tárgyalások eredmé­nyeként megállapodások meg. kötése, 5. a kisajátítási határozat meghozatala. Ez a leggyorsabban is több hónapos munkát ad az ügyintézőknek. Tekintve, hogy mindenki sze­retné minél jobban fölgyorsíta. ni magát az építést, már most megbízták a Középülettervező Vállalatot a foghijházak tervének elkészítésével. Előbb a geodéziai felmérést végzik eű, majd házi pályázattal (február 28-áig) arra a kérdésre keresik a helyes vá­laszt hogy egyáltalán hány eme­letes épületek, hány négyzetmé­teres üzletek és lakások készül­jenek. A végleges terv birtoká­ban készülhet csak a beruházá­si program-. Ügy számolnak a vá­rosi tanács illetékesei, hogy a kisajátítások végeztével a kivite­li tervek is kész lesznek, tehát azonnal megkezdhető lesz az épít­kezés. REJTÉLY A LAKÓTELEPEN Miért vándorol a szánkózódomb? Múlt havi összeállításunkban — nem minden él tjeikül — szóvá tettük, hogy röpke három év alatt harmadszor cserélt helyet a planetárium mögötti területen a szánkózódomb. Már a megjelenés nap­ján kiderült: a városi tanács illetékesei az újság­ból szereztek tudomást a domb vándorlásáról, ezért aztán azonnali kivizsgálási rendeltek el. A Bács- Kiskun Megyei Beruházási Vállalattól érkezett is magyarázatféle, ám ezt dr. Fáy Ferencné tanács­elnök-helyettes nem fogadta el. Az egyre rejtélye­sebb ügyiben tehát folytatódik a vizsgálat — annyi csak a biztos, hogy eddig mintegy 100 ezer forin­tot fordítottak a domb ide-oda helyezésére. „Érthetetlen a számomra — írta az esettel kap­csolatban dr. Fáy Ferencné a Bácsber igazgatójá­nak —, hogy 1985. október 15-én miért adtak meg­rendelést a szánkózódomb áthelyezésére, hiszen a városi tanács tervosztálya 1986. április 7-én. meg­tartott tervtárgyaláson egyértelműen rögzítette, hogy még a futópálya társadalmi munkában történő el­készítéséhez sem áll rendelkezésre a pénzügyi fe­dezet. A szánkózódomib áthelyezésére a tanács ille­tékeseinek véleményét nem kérték ki, így ahhoz hozzájárulást nem is adhattak. Elmulasztotta továb­bá vállalatuk azt, hogy a leszállított kiviteli tervet, lebonyolítói észrevétellel együtt megküldje a terv­osztálynak. így a tanács a domb áthelyezéséig vál­lalatuk ez,irányú tevékenységéről információval nem bírt.”, Érdekes fejlemény: az elnökhelyettes leveléből kiderül, hogy a dombot a kivitelező tévedése miatt már eredetileg is téves helyre (a tervezettől 30—40 méterre) telepítették, ám a mostani áttelepítése sem megfelelő. „Véleményem szerint — így dr. Fáy Ferencné — a már megtervezett, de a pénzhiány miatt meg nem épített tanuszoda helyére a domb építése el­hibázott, zavarja a lakókat és a tanuszoda esetle­ges építését is.” Ami ezek után mindenkit érdekel: ki állja a költ­ségeket? 1 „Figyelemmel arra — folytatódik az elnökhe­lyettes levele —, hogy vállalatuk szerződést a mun­kára nem kötött, /a munkát a tervosztály tájékoz­tatása és pénzügyi fedezet biztosítása nélkül ren­delte meg, a városi tanács pénzeszközeiből a munka nem fizethető ki.” A Bácsber válaszáról, a felelősség megállapításá­ról és a tett intézkedésről kötelességszerűen tudó­sítjuk olvasóinkat. (Ballal) LÁPSZÉL ■ MA: TANÁCSÜLÉS Ma délután 1 órakor a vá­rosháza dísztermében összeül a városi tanács. A napiren­den beszámoló szerepel a Kecskeméti Szemle és a vá­rosi televízió munkájáról* ezután a köztisztasággal kap­csolatos tevékenységekről tárgyal a testület, majd egyes tanácsrendeletek módosítá­sát javasolja a végrehajtó bi­zottság. Ma döntenek a jövő évi munkatervről. Az ülésen interpellációkra is lesz lehe­tőség. A tanácsülés nyilvá­nos. FENYŐFA ÉS SZALONCUKOR December 8-án kezdik árusí­tani a fenyőfát Kecskeméten. A Szabadság tér Nagykőrösi utcai torkolatéiban, valamint a Szé- chenyivárosban a Kanzum Ke­reskedelmi VéMiaílalt kétezer fe­ketefenyőit és hatezer folyómé­ter lucfenyőt hoz forgalomba. A tervek szerint december 24-én, a késő esti órákig árulják az ün­nep e nélkülözhetetlen szimbó­lumált. A vállaltait az idén 60 ezer kiló szaloncukrot hoz for­galomba, ezt kínálják majd 60 kecskeméti boltjukban is. A már ismert és megszokott zselés, ext­ra, desszert, mártott kanzum, hó- pihe mellett az idén újdonság a kairameüiás szaloncukor. Vala­mennyi Konzum-boltban a sza­loncukrot kimérve is árusítják. EZERNÉGYSZÁZ „DIÁK” Kecskeméten a TIT nyelvis­kolájának összesen ezernégy­száz „diákja" van: kilencszáz felnőtt és ötszáz gyermek. Az idén a legnagyobb érdeklődés az angol és német nyelv iránt nyil­vánult meg, de sdkan tanulnak oroszul és franciául is. Első al­kalommal lehetőség nyílt — ma­gántanulóként a kis létszámok miatt — olasz, cseh. lengyel és spanyol nyelv tanulására is. SZÍNHÁZI HÍREK Ezekben a napokban készül­nek el a színház (régi üzemviteli épületéből kialakított próbate­remmel az építők, ‘hogy a továb­biakban az eddiginél nyugodtabb körülmények között készülhes­senek a társulat tagjai a soron következő bemutatókra. A fő­épület (téliesítése megtörtént: a távfűtést bekötötték, ajtókat és ablakokat...beüvegezlték. Jelenleg, a (belső rész kőműves munkála­tait végzik az -építők, és falva-, milt a területre a generálkivite­lező elektromos feladatait végző. alvállalkozója is. A zsinórpad­lás vakolásával teljesen elké­szültek, a felújítási munkálatok mind ez ideig terv szerint ha­ladnak. minden remény megvan arra, hogy 1987. december 31-én ■megkezdődhet az épület műsza­ki átadása. A megyeszákhdyen jelenleg két épületben tanítja sikeres be­mutatóit a színház: a művelő­dési központban és a kamara- színházban. Ezekben a napok­ban már készülnék a Vágy vil­lamosa Olvasópróbájára, ame­lyet Horváth Jenő rendezésében január 9-én mutatnak be. De­cember 2-án kezdik próbálni Shakespeare: Velencei kalmár c’mű darabját —- a bemutatóra február 5-én kerül sor. Németh László: Viüilámfényné! című da­rabjának élőbemutatója Baián ■lesz. december elején, a. megve- székhelyen február végén kerül színre. TELEFONKONTÉNER Ezerállomásos itelefonkonitémert telepítenek a jövő év tavaszán a Széchenyivárasban a posta’ táv­közlési üzemének dolgozói. Az új konténer az Akadémia kör­űt és az Aradi vértanúk tere kö­zötti területen kap helvet. In­nen kannak majd telefont az E5-ÖS út. Szimferopo' tér. Már­cius 15. utca. Aradi. vértanúk tere. DOBÓ KÖRÜT Mégsem épül garázs Vaskos iraiíköteget kézbesített a posta szerkesztőségünkbe (is). A mellékelt levélből kiderült: a Dobó körúti lakók tiltakoznak _a házuk éllé tervezett garázsépí­tések ellen. Véleményüket — 85 aláírással — elküldték a városi tanács elnökének is, javasolva, hogy legalább szavaztassák meg a lakókat, akarnak-e egyáltalán garázst. Nos, nem lesz az ügyben sza­vazás. enélkül is egyértelmű a helyzet. A kiküldött mintegy 370 levó’ire csak kb. hetvenen válaszoltak, s bár közülük a többség akar garázsokat, számuk I 370-hez képest elenyésző. Ezért dr. Mező Mihály tanács­elnök azt a tájékoztatást adta munkatársunknak, hogy e terü­letért a tanács vezetése nem já­rul hozzá garázsok építéséhez. A dolog persze nem marad ennyiben, mert hiszen valóban tömeges igény mutatkozik ga­rázsra. Ezért a tanács illetéke­sei olyan területet keresnék, ahol mégis felépíthetők lenné­nek 3 garázsok. Szerkeszti: Ballal József * 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom