Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-27 / 253. szám
I 1986. október 27. © PETŐFI NÉI Irta: Szabó Lajos, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja» az Április 4. Gépipari Művek vezérigazgatója Műszaki fejlesztés, termékszerkezet-korszerűsítés Bács-Kiskunbaii A KONSZOLIDÁCIÓ MEGTEREMTÉSÉÉRT Fajszon meg védték a közöst Papp Ferenc, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem tulajdonosa nyugdíjas. Kalocsán él, kis kertes házban, a Margitmalom közelében. Napjait jószerint olvasgatással tölti. Ha az idő engedi, akkor a ház melletti kertben bíbelődik. 1983 őszétől elmaradhatatlan társa lett a bot. A cselédsors, a mázsás zsákok cipelése megviselte erős szervezetét. Csípőprotézist kapott. Sorsának ilyetén változását derűsen viseli, csak mint mondja: — Bárhová is vetett | sors, mindig a szabad levegőn éreztem jól magam. A magyar népgazdaság VII. ötéves tervében arról is szó van, högy célkitűzései intenzív gazdálkodást íolytatva valósíthatók meg. Vagyis a tervben szereplő előirányzatokat csak abban az esetben teljesíthetjük, ha a világ fejlett országainak mű- 'szaki színvonalához közelítve a i fejlesztés kulcsponti feladataira koncentrálunk. Ötlettől a megvalósításig Az utóbbi években a műszaki fejlesztést, illetve hatásának érvényre jutását a vállalatoknál a kedvezőtlen külső körülmények mellett sok esetben belső szemléletbeli okok, — a megvalósítása ellen ható ellentmondások — is hátráltatták. Csak egyes részterületeken sikerült kialakítani olyan gazdasági és érdekeltségi környezetet, amely (társadalmi és csoportérdekről lévén szó) megfelel az egyes gazdálkodó csoportok létének, illetve a termék . versenyképessége fenntartásának, ami azután a kísérlet, kutatás-fejlesztés eredményeinek gyakorlati realizálásához vezet. Ellentmondás van a gazdaság- politika szférájában megfogalmazott cél és a megvalósítást biztosító műszaki fejlesztés között is. Áz állandósult központi alapból való juttatás lehetősége ugyanis korlátokkal tűzdelt gazdálkodást eredményezhet, mert a kutatási eredmények nem piaci, hanem tartalmi, bürokratikus, adminisztratív mechanizmuson keresztül mozognak az ötlettől a megvalósításig vezető úton. A gazdaságos ipari termékszerkezet kifejlesztésének jelentőségét * többszörösen aláhúzza az a tény, hogy éppen a népgazdaság legtöbb dolgozót foglalkoztató ágazatában kell a műszaki fejlesztés eszközeivel a termelés hatékonyságát növelni, nagyobb jövedelmezőséggel megalapozni. Természetesen a műszaki fejlesztési/ mint eszközt kell tekintenünk a hatékonyság növelésé-' pél. Ily módon az egyenletet úgy is fel lehet állítani, hogy elegendő, ha a gazdálkodó egységek a hatékonyság, a jövedelemtermelő képesség növelésében vannak érdekelve, ezáltal a fejlesztés is hasonló mértékben érdekké válik. Ez az egyenlet azonban azért válik megoldhatatlanná, mert míg a fejlesztés zömmel három— tíz éves távlatban tudja eredményességét produkálni, addig a megfelelő szintű termelési eredmény elérésében minden kollektívának — s az egyéneknek is — énnél lényegesen rövidebb távú az érdekeltsége. A piac tükrében A műszaki fejlesztés helyzete a piac értékítéletének tükrében területenként és időben nagyon változó képet mutat. Így például : ■ — gyakori az elmaradott termék- és technológiai színvonal, — az elmaradott termékszínvonal és a megfelelő technológiai színvonal együttesen viszonylag kevés termékcsoportra érvényes, — a megfelelő termékszínvonal és elmaradott technológiai színvonal a leggyakoribb eset. Ily módon a piacképes és egyben nagy jövedelemtermelő képességű (megfelelő termék- és technológiai színvonalú) termék- szerkezet kialakítása, kereslethez való állandó igazítása folyamatos feladatot képez _ mind a népgazdasági, mind pe'dig a vállalati műszaki fejlesztési láncolat valamennyi területén. Ahhoz viszont,' hogy a műszaki fejlesztés a termelési eredmények hatékonyságának növelésében gyorsított ütemben hasson, az érintettek (csoport vagy egyén) számára a munkateljesítménnyel arányosan ható érdekeltségre van szükség. Hol tart a megye ? A műszaki fejlesztésnek a termékszerkezet korszerűsítésével való determinikus (meghatározott) összefüggését egy adott térségben — ez esetberi Bács- Kiskun megyében — vizsgálva a helyzet a következő: A megye iparának döntő hányada a nehézipari gépgyártás, a könnyűipari, valamint az élelmiszer-ipari ágazatokból tevődik össze," változó összetételű termékcsoportok gyártásával. Fejlettségi szintje szintén változó képet mutat. A korszerű technikával felszerelt üzemek mellett az elavult gépparkkal rendelkezők is nagy számban megtalálhatók. A technikai elmaradottság oka többek között arra vezethető vissza, hogy a két évtizeddel korábban létesített ipartelepek technikai színvonala már az alapítás idején is az országos átlag alatt volt. Emellett zömmel olyan üzemeket telepítettek, amelyeknek eleve alacso-i nyabb volt az eszközigénye. Így ezeken az ipartelepeken akarva- akaratlanul konzerválódott az extenzív árutermelés. Kedvezőtlenül ható tényező az is, hogy Bács-Kiskun üzemeinek jelentős hányada nem megyei központú. Emiatt azután ezek az ipartelepek /a műszaki fejlesztés terén hosszabb távon is hátrányos helyzetbe kerültek, ugyanis az erre vonatkozó fajsúlyosabb döntéseket lényegében megyén kívül hozzák, többnyire a területi érdekek megfelelő szintű képviselete nélkül. Az ipari termelés és annak kellően fejlett termékszerkezete meghatározó funkciót tölt be az egyéb ágazatok fejlődésében is. Ezért a jövőben tervszerű, arányos fejlesztésére, optimális Szerkezetének kialakítására Bács- Kiskunban is megkülönböztetett súlyt kell helyezni. Fontos szempont, hogy az optimális gazdasági szerkezet a megye adottságának és szükségletének megfeleljen, ugyanakkor képes legyen eleget tenni a népgazdaság hosz- szabb távú igényeinek is. A termelés fejlesztésére vonatkozóan a megye VII. ötéves tervében : — a termelési érték tervezett növekedés«? 25—30 százalékos, — az állóeszközök tervezett növekedése 20—25 százalékos, — a terv a munkaerőlétszám- nál 3—4 százalékos csökkenéssel számol. Mivel a lakosság összetételéhez viszonyítottan a foglalkoztatottság — egyes területektől eltekintve —, teljesnek mondható — felszabaduló munkaerő nem várható — a megyei vállalatok a műszaki fejlesztés tervezésénél, a termékszerkezet alakításánál létszámemeléssel nem számolhatnak. Innovációs feladatok Az eddigiekből következik, hogy a magyar iparnak igen rövid idő alatt minőségileg változtatni kell a műszaki fejlesztés jelenlegi helyzetén, s vonatkozik ez Bács;Kiskun .iparára is. Enélkül behozhatatlan hátrányba' kerülünk nemcsak a fejlett, de a ma még kevésbé felkészült országokkal szemben .is. Mindezt figyelembe véve a megyei pártbizottság meghatározta Bács-Kiskun iparának a VII. ötéves terv végrehajtásával kapcsolatos feladatait. Ezúttal nem a határozat részletes ismertetését, hanem fontosabb elemeinek kiemelését tartom fontosnak. A megye ipara számára is a legfontosabb célkitűzés kell, hogy legyen a külgazdasági egyensúly javításában való fokozott részvétel. Bács-Kiskun 16 ipari, é’e'mi- szer-ipari vállalata, szövetkezete nyújtott be hitelpályázatot exportbővítésre. Közülük 8 cégét fogadták el eddig, amelyek megközelítőleg 900 millió forint fejlesztési hitel ellenében mintegy 2,2 milliárd forint értékű többletexporttermék előállítását vállalták. Természetesen a tőkés export növelése a többi megyei vállalatnak is fontos feladata, mint ahogyan törekedni kell mindenütt a .minőség javítására, az energiafelhasználás csökkentésére, a hulladék anyagok hasznosítására. Több üzemben jelentős előrehaladás történt a robottechnika alkalmazása terén. A robottechnikában remélhetően ez csak a kezdet. A mikroelektronikai programba való bekapcsolódásra viszont a vállalatok még kísérletet is alig tettek. Örvendetes ugyanakkor, hogy elkezdődtek a kutatások a biotechnika alkalmazása területén. Kísérletek folynak Kecskeméten a kertészeti főiskolán, Kiskőrösön briobrikettgyár- tással, Kiskunfélegyházán az Április 4. Gépipari Művekben pedig biotechnikai eszközök gyártásával foglalkoznak. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Bizottsága programot dolgozott ki a bioipar regionális fejlesztésére. Igen fontos lenne, ha a megye gazdaságai is minél szélesehb körben kapcsolódnának be a nagy jövőnek elébe néző bioipar fejlesztésébe, amelynek akár országos bázisár is lehetne Bács. Kiskun. WK Uj hullám ipartelepítésben ? Két évtizede a fővárosból igen sok ipari üzemet telepítettek a megyébe. Tévedés lenne azt hinni, hogy ennek lehetőségei már teljesen megszűntek. Mint említettem, a megyében elszórtan vannak települések, ahol munkaerő-felesleg mutatkozik. Ezekre a helyekre lehetne még telepíteni üzemeket a fővárosiból, ahol viszont krónikus a munkaerőhiány. Természetesen ehhez pémzösTzegekre is szükség lenne, minden bizonnyal központi alapokból is. Kínálkozik viszont más megoldás is. Jelentős ipari kapacitás fejlődött ki az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben melléküzemágak formájában. Ezek rendelésállománya az utóbbi időben jelen, tősen megcsappant. Szorosabb kapcsolatok kiépítésére lenne szükség az ipar és a mezőgazdaság között, amelyek az együttműködésig fejlődhetnének. A megye iparfejlesztésének újabb hullámát jelenthetné például, ha a munkaerőhiánnyal küzdő fővárosi vagy országos ipari vállalatok a tsz-ek melléküzemágaiba telepítenének jelentősebb —, akár háttéripari — termelőkapacitásokat, .^vigyük a munkát a munkáshoz” jelszóval. A megye termelési struktúrájából adódóan még igen jelentős tartalékok rejlenek a mező- gazdaság és az ipar, a feldolgozóipar egymásra épülő fejlesztése területén. Ezenkívül még sok lehetőség nyílik a műszaki fejlesztésre, a termékszerkezet korszerűsítésiére, az innovációs folyamatok felgyorsítására. Természetesen a VII. ötéves terv időszakában még nem számíthatunk a pénzügyi helyzet gyors javulására, ezért az iparfejlesztést szelektív módon, a legfontosabb feladatokra összpontosítva lehet csak végezni. A ház vendégfogadásra szánt szobájában elevenítjük fel a Fajszon 30 éve történteket. Az októberi, novemberi események megértéséhez kissé a távolabbi múltba kell kanyarodni. — Gödöllőn, az egyéves mező- gazdasági akadémia állami gazdasági tagozatán tanultam. Innen a kalocsai tangazdaságba neveztek ki brigádvezetőnek, majd pár hét múlva főmezőgazdásznak. Egyre jobban mentek a dolgok. Otthont teremtettünk Kalocsán; egyébként csengelei vagyok. Azután meg akarták erősíteni a téeszek vezetőségét. Engem JFajszra, a Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe küldtek, amit kisparasztok, agrárproletárok alakítottak 1950-ben. Jószándékú társaság volt, de nem jutottak egyről a kettőre. Nagypál Mihály, traktorosból lett elnökelődöm felmérte a helyzetet: szakember kell ide. Felkereste a pártbizottságot, segítsenek. Így esett a választás rám, 1948-as párttagra. — Milyen volt az első tél Fajszon? — December harmadikán este megválasztottak elnöknek. Fel kellett mérnem a helyzetet, öt forint negyven fillért ért egy munkaegység. Igencsak szaporáz- ni kellett annak, aki naponta másfél, két munkaegységért megdolgozott. Decemberben a kukorica még a határban volt. A téesz legfontosabb jellemzője volt, hogy egy tagra csak másfél hold jutott. Tehát nem hiányzott a munkáskéz. Dolgoztak szorgalmasan, s persze élni akartak. Szerencsénk volt a meleg téllel, januárban ingujjban vetettük a búzát. Azután jött a hideg, fenékig befagyott a Duna. A jeges árvíz végigsöpört az egész határon. De bíztunk a sorsunk jobbrafordulásában. Belekezd- tünk az öntözőárkok ásásába. Látták a falubeliek, hogy ezek akarnak valamit. Tavasszal még vagy százvalahányan beléptek a'téeszbe. Júniusban, ahogy kiszáradtak a talajok, palántáztuk a fűszerpaprikát, vetettük a Red King kukoricát, összerázta a népet a tél, egységben nem volt hiány. — Milyen volt a politikai hangulat a nyár végén? — Tulajdonképpen megvolt nekünk a magunk baja. Nem nagyon jutott időnk a politizálásra. Felső utasításra megkezdődött a kuláktalanítás. A kényszer Fajszon több mint száz. egymásfél holdas kulákot csinált. A többi községet megelőzve fogtunk hozzá a terhek enyhítéséhez, a kuláklista felülvizsgálásához. összehívtuk külön-külön a volt cselédeket, a középparasztokat és a kulákokat. Feltettük a kérdést: véleményük szerint ki volt a kulák? Nyolcán érdé- melték ki sorsukat, végül azonPARLAMENTI BESZÉLGETÉSEK A családjogi törvény módosítása és a Magyar Posta munkája szerepelt az Országgyűlés őszi ülésszakának napirendjén. A tanácskozás szünetében e témák kapcsán beszélgettünk az igazságügyi miniszterhelyettessel és Bács- Kiskun megye két országgyűlési képviselőjével. • — A családjogi törvény módosításának indoka volt egyebek között, hogy ezáltal is szükséges és lehetséges a családi kapcsolatok erősítése, a gyermekek fokozottabb védelme, s a társadalom igazságérzetével jobban egyező joggyakorlat kialakítása. Hogyan lehet ezeket megvalósítani? — kérdeztem dr. Petrik Ferenc igazságügyi miniszterhelyettestől. A társadalmi .igazságérzettel egyeztetve —' Nagyon nehéz e három célkitűzést egymástól elszigetelten vizsgálni, meft ezek mindegyike több rendelkezésben is megfogalmazódik. Egyik legfontosabb eleme a törvénynek a gyermekközpontúsága, amely a szülő és a gyermek kapcsolatát szabályozó rendelkezésekben jelenik meg, különösen a konfliktushelyzetek megoldására készült, nem pedig egyfajta családi KRESZ-nek. Üj vonás az állami gondoskodás szabályainak megállapítása is, amelynek lényege, hogy adjon további lehetőséget annak a szülőnek, aki neyelési kötelezettségét elmulasztotta, s ne vágja el egyszer s mindenkorra a köteléket szülő és gyerek között,. Mondják erre, hogy ez elsősorban a szülő érdeke, de szerintem legalább olyan mértékben a gyer- • rnéké is. Másik fontos —> a társadalmi igazságérzettel egyező — elem a közös lakás használatának rendezése. Ma kárpótlást ítélnek meg a lakásból távozó házastársnak, aki ezután majd a lakás béríeti jogának, forgalmi értéket megközelítő értékének meghatározott hányadára tarthat igényt. Vagyis: az üdülővel, gépkocsival, garázzsal együtt a lakást is meg kell psztani! Ha pedig, nagyon szélsőséges példát veszek, olyan kisfizetésűiket, akiknek a lakáhogy miért mindig az apának a kezéhez fizetik ki a családi pótlékot. Itt az ülésszakon is jó néhány olyan kérdés felmerült, amelyet bele kell venni az intézkedési programba. Például az iskolában az állampolgári ismeretek tantárgy keretében a családi életre felkészítés is nagyobb hangsúllyal szerepeljen. son kívül nincs más értékük;, a meglevő értéket akkor is föl lehet váltani két kisehb értékre. Egy kétszobás lakást például két egyszobásra. Ez a törvény filozófiája, amelyet majd a végrehajtási utasításban szabályoz. Differenciáltabbá válik a gyermektartásdíj megállapítása. Ezentúl nem mechanikusan 20 százalék, hanem a gyermek szükségleteiből indul ki, és figyelembe veszi a gyermeket nevelő szülő vagyoni helyzetét. —t Hallottuk a miniszteri expozéban, hogy az előzetes vitákban elhangzott jó néhány felvetést — amelyek közül néni egy töprengő, aggodalmaskodó volt —y nem a törvényben, hanem ahhoz kapcsolódóan komplex intézkedési tervben szabályoznak. Hol tartanak a munkában? — Az aggodalmakról annyit: azok abból származtak, hogy vagy félreértettek bizonyos rendelkezéseket, vagy belemagyaráztak olyat, ami nem volt benne a módosítási javaslatban. A komplex tervről: a családjogi törvényhez kapcsolódóan kiterjed népesedés- és szociálpolitikai kérdésekre is. A lakáshoz jutás le- hétőségeinek úibóli számbavételétől kezdve olyan apróságokig, — Mit tud tenni az iskola, a pedagógus a családi életre nevelésben? — érdeklődtem a gyakorló tanítótól, Sibalinné Aradi Máriától, aki a hercegszántói körzeti iskolában osztályfőnök is. — Az osztályfőnöki órák keretében vannak témák, amelyek kapcsán beszélgetünk a gyerekekkel a családról. Elmondják, milyennek képzelik el ők az ideális családot, s beszámolnak arról is, milyen az övék. Ezt egyébként összevetjük a magunk tapasztalatával is, mert a gyermek viselkedéséből, iskolai munkájából kiolvasható a családban betöltött helye,' a család élete. Látogatásaim során erre mindig ki szoktam térni, és megpróbálom mindezt megbeszélni a szülőkkel — természetesen a gyermek olda'árol közelítve, hiszen én a család jelenségeit rajta keresztül érzékelem. A szülők általában elismerik' a gondokat, kevesen próbálnak kibúvót, mentséget keresni. Tudják, hogy mi, pedagógusok szinte mindent tudunk a családról. Nálunk Hercegszántón különösen igaz ez, hiszen a miénk körzeti iskola, a tanulók hétvégén járnak haza. és hétfőnként csak hallgatni kell őket. amit mesélnek. Mindezekből kitűnik. hogy csak az osztályfőnöki óra- kevés a családi életre j neveléshez. Persze más tantárgyak keretében is foglalkozunk a családdal, ha kell, meghívunk szakembereket, de a pedagógus a saját személyes példájával is nevel. Mert ahogy én leolvasom róluk az otthoni történéseket, a gyerekek is pontosan tudják a tanárról, hogy milyen a családi háttere. Fontosnak érzem a személyes példát, és élek is a lehetőséggel: nagyon sokat mesélek a tanítványaimnak a saját családi életemről. — A Magyar Posta munkájának, fejlesztési lehetőségeinek tárgyalásakor az államtitkár hangsúlyozta: legégetőbb gond a telefonhelyzet, * s ennek javitá-. sára pótlólagos forrásokat isi be kell vonni. Korábban már beszámoltunk arról, hogy Bács-Kiskun legfontosabb VII. ötéves tervi feladatait — köztük a bajai postaközpont létesítését, a kalocsai automata telefonközpont kialakítását, a távbeszélő-hálózat továbbfejlesztését városokban ás kistelepüléseken — a megye és a posta vezetői többfordulós tárgyalásokon egyeztették. Hogyan végződtek ezek, sikerült-e előte~ remteni a szükséges forintokat? — Ezt kérdeztem dr. Gajdácsi Istvántól, a megyei tanács elnökétől. — Elmondhatjuk, hogy a postával a megyét érintő minden lényeges kérdésben megegyeztünk. A tárgyalások kezdetén abból indultunk ki, hogy felmértük a reális fejlesztési feladatokat, s azt, hogy ezekhez milyen társadalmi összefogást tudunk szervezni. Amikor ezzel megvoltunk, akkor kértük a postát, hogy mindezekben legyen partner, vállalja a költségekből rá eső részt. Ez pedig 50 százalék, mert a kiadások másik felét — s ezt szeretném külön is aláhúzni — a megye fedezi. Ebben benne van a tanácsok, a vállalatok, a mezőgazdasági nagy-- és kisüzemek pénze, s természetesen a lakosok forintjai is, amelyeket a telefon- hálózat bővítésére fizetnek. Ha az 1990-ig szóló programot teljesítjük. akkor még nem lépünk előre. Tartjuk a hazai átlagot, amely a szocialista országok rangsorában sem jelent előkelő helyet. De fejlesztünk ott, ahol a leginkább szükséges, s eközben igyekszünk megküzdeni a megye településszerkezetéből adódó külön feladatokkal is, hogy a kisközségeket, a tanyákat is bekapcsolhassuk a hírközlési rendszerbe. Váczi Tamás • Előkerült a fényképalbum a fajszi emlékekről. ban Fajszon csak három kulák maradt. Azt hiszem, az akkori helytállásomnak köszönhettem nagyrészt, hogy később, amikor már az emberek érezték a gyeplő lazulását, vissza tudtam fo- - gatni a „lovakat”. — Október után azért bonyolódott a helyzet... — Október húszadika után jijttek a gúnyos megjegyzések. Ahogy Pesten hangosodott az ellenforradalom, úgy lettek a lumpenelemek ' bátrabbak. De mi betakarítottuk a termést, bár jöttek a faluba Bajáról, ma úgy mondanám huligánok, a tanácsnál ülést hívtak össze, egykét pofon is elcsattant, iratokat égettek. A téeszben is megkezdődött a mozgolódás. A friss belépők közül sokan ki akartak lépni. Nem kötöttem serkeit. De — mondtam — előbb a betakarítással végezzünk. Utána' mehet, aki akar. A megmaradt tagságnak pedig kijelentettem, most nincs idő a vitákra, amíg ilyen a helyzet, felfüggesztjük a demokráciát. Volt két vadászpuskánk, vagy kéttucatnyian pedig vasvillávál védtük a szövetkezet majorjába összehordott javainkat. Sok éjszakát aludtunk kint. A faluban volt ilyen-olyan gyűlés, időnként mi is hallottunk nem túl messziről részeg ordíto- zást, de olyan nagy baj nem volt. -Egy-két kintmaradt szalmakazlat felgyújtottak, de a téesz vagyona biztos helyen volt. A cukorrépát is felszedtük egy szemig. Elvittük Ercsibe, a sok cukrot, amit érte kaptunk, visszahoztuk és szétosztottuk. Egyszer bent voltam Kalocsán a pártbizottságon. Délben jöttem vissza. Azzal fogadtak, azonnal menjek a moziba, mert ” elnökválasztó közgyűlést hívott össze a tagság. Mit volt mit tenni, be kellett mennem. Mindenre fel voltam készülve. Egyhangúlag engem választottak. Szót kértem. Kifejtettem: emberek, gondolják meg, én kommunista voltam és maradok is. Kell-e maguknak kommunista elnök? Kell. De én továbbra is parancsolni fogok, amíg ilyen a helyzet. Tudják, maradjak. Így kiálltak mellettem, s maradtam Fajszon a Vörös Csillag Tsz elnöke. Ügy érzem, ekkor kaptam vissza azt az emberséget, amit a kuláktalaní- táskor magam is gyakoroltam. — Ezzel vége is volt Fajszon az ellenforradalomnak? — Voltak még kisebb felvonulások, de a többség már tudta, mit akar. Csökkent létszámmal, csökkent területtel kezdtük az új évet. 1957-ben, 1958-ban már a megye legjobbjai között szerepeltünk. Országos harmadik, negyedik helyet értünk el. Már akkor volt biogáztelepünk, a üvegházakat ezzel fűtöttük. 1957 októberében megkaptam a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet, és egy évvel később • országgyűlési jképviselőnek is megválasztottak. Cxauner Péter £3 □ B E2 B £2 B £3 B £2 B £2- B MEGVÉTELRE FELKÍNÁLUNK 1986. évi termésű 3000 « réti szénát Érdeklődni lehet: Béke Mg. Szakszövetkezet, Akasztó. Dr. Féderer Ferenc főmezőgazdásznál Telefon: 10 Telex: 26-530 2310! S3 S3 S3 £2 B £2 S3 £2 S3 Eg S3 £2
