Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-27 / 253. szám

I 1986. október 27. © PETŐFI NÉI Irta: Szabó Lajos, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja» az Április 4. Gépipari Művek vezérigazgatója Műszaki fejlesztés, termékszerkezet-korszerűsítés Bács-Kiskunbaii A KONSZOLIDÁCIÓ MEGTEREMTÉSÉÉRT Fajszon meg védték a közöst Papp Ferenc, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem tulajdo­nosa nyugdíjas. Kalocsán él, kis kertes házban, a Margitmalom köze­lében. Napjait jószerint olvasgatással tölti. Ha az idő engedi, akkor a ház melletti kertben bíbelődik. 1983 őszétől elmaradhatatlan társa lett a bot. A cselédsors, a mázsás zsákok cipelése megviselte erős szer­vezetét. Csípőprotézist kapott. Sorsának ilyetén változását derűsen viseli, csak mint mondja: — Bárhová is vetett | sors, mindig a sza­bad levegőn éreztem jól magam. A magyar népgazdaság VII. ötéves tervében arról is szó van, högy célkitűzései intenzív gaz­dálkodást íolytatva valósítha­tók meg. Vagyis a tervben sze­replő előirányzatokat csak ab­ban az esetben teljesíthetjük, ha a világ fejlett országainak mű- 'szaki színvonalához közelítve a i fejlesztés kulcsponti feladataira koncentrálunk. Ötlettől a megvalósításig Az utóbbi években a műszaki fejlesztést, illetve hatásának ér­vényre jutását a vállalatoknál a kedvezőtlen külső körülmények mellett sok esetben belső szem­léletbeli okok, — a megvalósítá­sa ellen ható ellentmondások — is hátráltatták. Csak egyes rész­területeken sikerült kialakítani olyan gazdasági és érdekeltségi környezetet, amely (társadalmi és csoportérdekről lévén szó) megfelel az egyes gazdálkodó csoportok létének, illetve a ter­mék . versenyképessége fenn­tartásának, ami azután a kísér­let, kutatás-fejlesztés eredmé­nyeinek gyakorlati realizálásá­hoz vezet. Ellentmondás van a gazdaság- politika szférájában megfogal­mazott cél és a megvalósítást biztosító műszaki fejlesztés kö­zött is. Áz állandósult központi alapból való juttatás lehetősége ugyanis korlátokkal tűzdelt gaz­dálkodást eredményezhet, mert a kutatási eredmények nem piaci, hanem tartalmi, bürokra­tikus, adminisztratív mechaniz­muson keresztül mozognak az ötlettől a megvalósításig vezető úton. A gazdaságos ipari termékszer­kezet kifejlesztésének jelentősé­gét * többszörösen aláhúzza az a tény, hogy éppen a népgazda­ság legtöbb dolgozót foglalkoz­tató ágazatában kell a műszaki fejlesztés eszközeivel a termelés hatékonyságát növelni, nagyobb jövedelmezőséggel megalapozni. Természetesen a műszaki fejlesz­tési/ mint eszközt kell tekinte­nünk a hatékonyság növelésé-' pél. Ily módon az egyenletet úgy is fel lehet állítani, hogy elegen­dő, ha a gazdálkodó egységek a hatékonyság, a jövedelemterme­lő képesség növelésében vannak érdekelve, ezáltal a fejlesztés is hasonló mértékben érdekké vá­lik. Ez az egyenlet azonban azért válik megoldhatatlanná, mert míg a fejlesztés zömmel három— tíz éves távlatban tudja eredmé­nyességét produkálni, addig a megfelelő szintű termelési ered­mény elérésében minden kollek­tívának — s az egyéneknek is — énnél lényegesen rövidebb tá­vú az érdekeltsége. A piac tükrében A műszaki fejlesztés helyzete a piac értékítéletének tükrében területenként és időben nagyon változó képet mutat. Így pél­dául : ■ — gyakori az elmaradott ter­mék- és technológiai színvonal, — az elmaradott termékszín­vonal és a megfelelő technoló­giai színvonal együttesen vi­szonylag kevés termékcsoport­ra érvényes, — a megfelelő termékszínvonal és elmaradott technológiai szín­vonal a leggyakoribb eset. Ily módon a piacképes és egy­ben nagy jövedelemtermelő ké­pességű (megfelelő termék- és technológiai színvonalú) termék- szerkezet kialakítása, kereslet­hez való állandó igazítása folya­matos feladatot képez _ mind a népgazdasági, mind pe'dig a vál­lalati műszaki fejlesztési lánco­lat valamennyi területén. Ahhoz viszont,' hogy a műszaki fejlesz­tés a termelési eredmények ha­tékonyságának növelésében gyor­sított ütemben hasson, az érin­tettek (csoport vagy egyén) szá­mára a munkateljesítménnyel arányosan ható érdekeltségre van szükség. Hol tart a megye ? A műszaki fejlesztésnek a ter­mékszerkezet korszerűsítésével való determinikus (meghatáro­zott) összefüggését egy adott térségben — ez esetberi Bács- Kiskun megyében — vizsgálva a helyzet a következő: A megye iparának döntő há­nyada a nehézipari gépgyártás, a könnyűipari, valamint az élel­miszer-ipari ágazatokból tevődik össze," változó összetételű ter­mékcsoportok gyártásával. Fej­lettségi szintje szintén változó képet mutat. A korszerű techni­kával felszerelt üzemek mellett az elavult gépparkkal rendelke­zők is nagy számban megtalál­hatók. A technikai elmaradott­ság oka többek között arra ve­zethető vissza, hogy a két évti­zeddel korábban létesített ipar­telepek technikai színvonala már az alapítás idején is az or­szágos átlag alatt volt. Emellett zömmel olyan üzemeket telepí­tettek, amelyeknek eleve alacso-i nyabb volt az eszközigénye. Így ezeken az ipartelepeken akarva- akaratlanul konzerválódott az extenzív árutermelés. Kedvezőtlenül ható tényező az is, hogy Bács-Kiskun üzemeinek jelentős hányada nem megyei központú. Emiatt azután ezek az ipartelepek /a műszaki fejlesztés terén hosszabb távon is hátrá­nyos helyzetbe kerültek, ugyanis az erre vonatkozó fajsúlyosabb döntéseket lényegében megyén kívül hozzák, többnyire a terü­leti érdekek megfelelő szintű képviselete nélkül. Az ipari termelés és annak kellően fejlett termékszerkezete meghatározó funkciót tölt be az egyéb ágazatok fejlődésében is. Ezért a jövőben tervszerű, ará­nyos fejlesztésére, optimális Szerkezetének kialakítására Bács- Kiskunban is megkülönböztetett súlyt kell helyezni. Fontos szem­pont, hogy az optimális gazdasá­gi szerkezet a megye adottságá­nak és szükségletének megfelel­jen, ugyanakkor képes legyen eleget tenni a népgazdaság hosz- szabb távú igényeinek is. A termelés fejlesztésére vonat­kozóan a megye VII. ötéves ter­vében : — a termelési érték tervezett növekedés«? 25—30 százalé­kos, — az állóeszközök tervezett nö­vekedése 20—25 százalékos, — a terv a munkaerőlétszám- nál 3—4 százalékos csökke­néssel számol. Mivel a lakosság összetételé­hez viszonyítottan a foglalkozta­tottság — egyes területektől elte­kintve —, teljesnek mondható — felszabaduló munkaerő nem vár­ható — a megyei vállalatok a műszaki fejlesztés tervezésénél, a termékszerkezet alakításánál létszámemeléssel nem számol­hatnak. Innovációs feladatok Az eddigiekből következik, hogy a magyar iparnak igen rö­vid idő alatt minőségileg változ­tatni kell a műszaki fejlesztés je­lenlegi helyzetén, s vonatkozik ez Bács;Kiskun .iparára is. Enélkül behozhatatlan hátrányba' kerü­lünk nemcsak a fejlett, de a ma még kevésbé felkészült országok­kal szemben .is. Mindezt figyelembe véve a me­gyei pártbizottság meghatároz­ta Bács-Kiskun iparának a VII. ötéves terv végrehajtásával kap­csolatos feladatait. Ezúttal nem a határozat részletes ismertetését, hanem fontosabb elemeinek ki­emelését tartom fontosnak. A megye ipara számára is a legfontosabb célkitűzés kell, hogy legyen a külgazdasági egyensúly javításában való fokozott részvé­tel. Bács-Kiskun 16 ipari, é’e'mi- szer-ipari vállalata, szövetkeze­te nyújtott be hitelpályázatot ex­portbővítésre. Közülük 8 cégét fogadták el eddig, amelyek meg­közelítőleg 900 millió forint fej­lesztési hitel ellenében mintegy 2,2 milliárd forint értékű több­letexporttermék előállítását vál­lalták. Természetesen a tőkés export növelése a többi megyei vállalat­nak is fontos feladata, mint aho­gyan törekedni kell mindenütt a .minőség javítására, az energiafel­használás csökkentésére, a hul­ladék anyagok hasznosítására. Több üzemben jelentős előre­haladás történt a robottechnika alkalmazása terén. A robottech­nikában remélhetően ez csak a kezdet. A mikroelektronikai prog­ramba való bekapcsolódásra vi­szont a vállalatok még kísérletet is alig tettek. Örvendetes ugyan­akkor, hogy elkezdődtek a kuta­tások a biotechnika alkalmazása területén. Kísérletek folynak Kecskeméten a kertészeti főisko­lán, Kiskőrösön briobrikettgyár- tással, Kiskunfélegyházán az Április 4. Gépipari Művekben pe­dig biotechnikai eszközök gyár­tásával foglalkoznak. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Bizottsága programot dolgozott ki a bioipar regionális fejleszté­sére. Igen fontos lenne, ha a me­gye gazdaságai is minél szélesehb körben kapcsolódnának be a nagy jövőnek elébe néző bioipar fejlesztésébe, amelynek akár országos bázisár is lehetne Bács. Kiskun. WK Uj hullám ipartelepítésben ? Két évtizede a fővárosból igen sok ipari üzemet telepítettek a megyébe. Tévedés lenne azt hin­ni, hogy ennek lehetőségei már teljesen megszűntek. Mint emlí­tettem, a megyében elszórtan vannak települések, ahol munka­erő-felesleg mutatkozik. Ezek­re a helyekre lehetne még tele­píteni üzemeket a fővárosiból, ahol viszont krónikus a munka­erőhiány. Természetesen ehhez pémzösTzegekre is szükség lenne, minden bizonnyal központi ala­pokból is. Kínálkozik viszont más megol­dás is. Jelentős ipari kapacitás fejlődött ki az elmúlt évtizedek­ben a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben melléküzemágak formájában. Ezek rendelésál­lománya az utóbbi időben jelen, tősen megcsappant. Szorosabb kapcsolatok kiépítésére lenne szükség az ipar és a mezőgazda­ság között, amelyek az együttmű­ködésig fejlődhetnének. A megye iparfejlesztésének újabb hullá­mát jelenthetné például, ha a munkaerőhiánnyal küzdő fővá­rosi vagy országos ipari válla­latok a tsz-ek melléküzemágaiba telepítenének jelentősebb —, akár háttéripari — termelőkapacitá­sokat, .^vigyük a munkát a mun­káshoz” jelszóval. A megye termelési struktúrá­jából adódóan még igen jelen­tős tartalékok rejlenek a mező- gazdaság és az ipar, a feldolgo­zóipar egymásra épülő fejlesztése területén. Ezenkívül még sok le­hetőség nyílik a műszaki fejlesz­tésre, a termékszerkezet korsze­rűsítésiére, az innovációs folya­matok felgyorsítására. Termé­szetesen a VII. ötéves terv idő­szakában még nem számíthatunk a pénzügyi helyzet gyors javulá­sára, ezért az iparfejlesztést sze­lektív módon, a legfontosabb fel­adatokra összpontosítva lehet csak végezni. A ház vendégfogadásra szánt szobájában elevenítjük fel a Fajszon 30 éve történteket. Az októberi, novemberi események megértéséhez kissé a távolabbi múltba kell kanyarodni. — Gödöllőn, az egyéves mező- gazdasági akadémia állami gaz­dasági tagozatán tanultam. In­nen a kalocsai tangazdaságba neveztek ki brigádvezetőnek, majd pár hét múlva főmezőgaz­dásznak. Egyre jobban mentek a dolgok. Otthont teremtettünk Kalocsán; egyébként csengelei vagyok. Azután meg akarták erő­síteni a téeszek vezetőségét. En­gem JFajszra, a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetbe küldtek, amit kisparasztok, agrárproletárok alakítottak 1950-ben. Jószándé­kú társaság volt, de nem jutot­tak egyről a kettőre. Nagypál Mihály, traktorosból lett elnök­elődöm felmérte a helyzetet: szakember kell ide. Felkereste a pártbizottságot, segítsenek. Így esett a választás rám, 1948-as párttagra. — Milyen volt az első tél Faj­szon? — December harmadikán este megválasztottak elnöknek. Fel kellett mérnem a helyzetet, öt forint negyven fillért ért egy munkaegység. Igencsak szaporáz- ni kellett annak, aki naponta másfél, két munkaegységért meg­dolgozott. Decemberben a kuko­rica még a határban volt. A téesz legfontosabb jellemzője volt, hogy egy tagra csak másfél hold jutott. Tehát nem hiányzott a munkáskéz. Dolgoztak szorgal­masan, s persze élni akartak. Szerencsénk volt a meleg téllel, januárban ingujjban vetettük a búzát. Azután jött a hideg, fe­nékig befagyott a Duna. A jeges árvíz végigsöpört az egész ha­táron. De bíztunk a sorsunk jobbrafordulásában. Belekezd- tünk az öntözőárkok ásásába. Látták a falubeliek, hogy ezek akarnak valamit. Tavasszal még vagy százvalahányan beléptek a'téeszbe. Júniusban, ahogy ki­száradtak a talajok, palántáztuk a fűszerpaprikát, vetettük a Red King kukoricát, összerázta a népet a tél, egységben nem volt hiány. — Milyen volt a politikai han­gulat a nyár végén? — Tulajdonképpen megvolt nekünk a magunk baja. Nem nagyon jutott időnk a politizá­lásra. Felső utasításra megkez­dődött a kuláktalanítás. A kény­szer Fajszon több mint száz. egy­másfél holdas kulákot csinált. A többi községet megelőzve fog­tunk hozzá a terhek enyhítésé­hez, a kuláklista felülvizsgálásá­hoz. összehívtuk külön-külön a volt cselédeket, a középparasz­tokat és a kulákokat. Feltettük a kérdést: véleményük szerint ki volt a kulák? Nyolcán érdé- melték ki sorsukat, végül azon­PARLAMENTI BESZÉLGETÉSEK A családjogi törvény módosítása és a Magyar Posta munkája szerepelt az Országgyűlés őszi ülésszakának na­pirendjén. A tanácskozás szünetében e témák kapcsán beszélgettünk az igazságügyi miniszterhelyettessel és Bács- Kiskun megye két országgyűlési képviselőjével. • — A családjogi törvény módosításának indoka volt egyebek között, hogy ezáltal is szükséges és lehetséges a családi kapcsolatok erősítése, a gyer­mekek fokozottabb védelme, s a társadalom igaz­ságérzetével jobban egyező joggyakorlat kialakítá­sa. Hogyan lehet ezeket megvalósítani? — kérdez­tem dr. Petrik Ferenc igazságügyi miniszterhelyet­testől. A társadalmi .igazságérzettel egyeztetve —' Nagyon nehéz e három cél­kitűzést egymástól elszigetelten vizsgálni, meft ezek mindegyike több rendelkezésben is megfogal­mazódik. Egyik legfontosabb ele­me a törvénynek a gyermekköz­pontúsága, amely a szülő és a gyermek kapcsolatát szabályozó rendelkezésekben jelenik meg, különösen a konfliktushelyzetek megoldására készült, nem pedig egyfajta családi KRESZ-nek. Üj vonás az állami gondoskodás sza­bályainak megállapítása is, amelynek lényege, hogy adjon további lehetőséget annak a szü­lőnek, aki neyelési kötelezettsé­gét elmulasztotta, s ne vágja el egyszer s mindenkorra a kötelé­ket szülő és gyerek között,. Mond­ják erre, hogy ez elsősorban a szülő érdeke, de szerintem leg­alább olyan mértékben a gyer- • rnéké is. ­Másik fontos —> a társadalmi igazságérzettel egyező — elem a közös lakás használatának ren­dezése. Ma kárpótlást ítélnek meg a lakásból távozó házastárs­nak, aki ezután majd a lakás béríeti jogának, forgalmi értéket megközelítő értékének meghatá­rozott hányadára tarthat igényt. Vagyis: az üdülővel, gépkocsival, garázzsal együtt a lakást is meg kell psztani! Ha pedig, nagyon szélsőséges példát veszek, olyan kisfizetésűiket, akiknek a laká­hogy miért mindig az apának a kezéhez fizetik ki a családi pót­lékot. Itt az ülésszakon is jó né­hány olyan kérdés felmerült, amelyet bele kell venni az in­tézkedési programba. Például az iskolában az állampolgári isme­retek tantárgy keretében a csalá­di életre felkészítés is nagyobb hangsúllyal szerepeljen. son kívül nincs más értékük;, a meglevő értéket akkor is föl le­het váltani két kisehb értékre. Egy kétszobás lakást például két egyszobásra. Ez a törvény filozó­fiája, amelyet majd a végrehaj­tási utasításban szabályoz. Diffe­renciáltabbá válik a gyermektar­tásdíj megállapítása. Ezentúl nem mechanikusan 20 százalék, ha­nem a gyermek szükségleteiből indul ki, és figyelembe veszi a gyermeket nevelő szülő vagyoni helyzetét. —t Hallottuk a miniszteri ex­pozéban, hogy az előzetes viták­ban elhangzott jó néhány felve­tést — amelyek közül néni egy töprengő, aggodalmaskodó volt —y nem a törvényben, hanem ahhoz kapcsolódóan komplex intézkedé­si tervben szabályoznak. Hol tar­tanak a munkában? — Az aggodalmakról annyit: azok abból származtak, hogy vagy félreértettek bizonyos ren­delkezéseket, vagy belemagyaráz­tak olyat, ami nem volt benne a módosítási javaslatban. A komplex tervről: a családjogi tör­vényhez kapcsolódóan kiterjed népesedés- és szociálpolitikai kér­désekre is. A lakáshoz jutás le- hétőségeinek úibóli számbavéte­létől kezdve olyan apróságokig, — Mit tud tenni az iskola, a pedagógus a csalá­di életre nevelésben? — érdeklődtem a gyakorló ta­nítótól, Sibalinné Aradi Máriától, aki a hercegszán­tói körzeti iskolában osztályfőnök is. — Az osztályfőnöki órák kere­tében vannak témák, amelyek kapcsán beszélgetünk a gyerekek­kel a családról. Elmondják, mi­lyennek képzelik el ők az ideá­lis családot, s beszámolnak ar­ról is, milyen az övék. Ezt egyéb­ként összevetjük a magunk ta­pasztalatával is, mert a gyermek viselkedéséből, iskolai munká­jából kiolvasható a családban be­töltött helye,' a család élete. Látogatásaim során erre min­dig ki szoktam térni, és megpró­bálom mindezt megbeszélni a szü­lőkkel — természetesen a gyer­mek olda'árol közelítve, hiszen én a család jelenségeit rajta ke­resztül érzékelem. A szülők ál­talában elismerik' a gondokat, kevesen próbálnak kibúvót, ment­séget keresni. Tudják, hogy mi, pedagógusok szinte mindent tu­dunk a családról. Nálunk Her­cegszántón különösen igaz ez, hiszen a miénk körzeti iskola, a tanulók hétvégén járnak haza. és hétfőnként csak hallgatni kell őket. amit mesélnek. Mindezek­ből kitűnik. hogy csak az osz­tályfőnöki óra- kevés a családi életre j neveléshez. Persze más tantárgyak keretében is foglal­kozunk a családdal, ha kell, meg­hívunk szakembereket, de a pe­dagógus a saját személyes példá­jával is nevel. Mert ahogy én le­olvasom róluk az otthoni törté­néseket, a gyerekek is pontosan tudják a tanárról, hogy milyen a családi háttere. Fontosnak érzem a személyes példát, és élek is a lehetőséggel: nagyon sokat me­sélek a tanítványaimnak a saját családi életemről. — A Magyar Posta munká­jának, fejlesz­tési lehetősé­geinek tárgya­lásakor az ál­lamtitkár hangsúlyoz­ta: legégetőbb gond a tele­fonhelyzet, * s ennek javitá-. sára pótlólagos forrásokat isi be kell vonni. Korábban már beszá­moltunk arról, hogy Bács-Kis­kun legfontosabb VII. ötéves ter­vi feladatait — köztük a bajai postaközpont létesítését, a kalo­csai automata telefonközpont kialakítását, a távbeszélő-hálózat továbbfejlesztését városokban ás kistelepüléseken — a megye és a posta vezetői többfordulós tár­gyalásokon egyeztették. Hogyan végződtek ezek, sikerült-e előte~ remteni a szükséges forintokat? — Ezt kérdeztem dr. Gajdácsi Istvántól, a megyei tanács elnö­kétől. — Elmondhatjuk, hogy a pos­tával a megyét érintő minden lé­nyeges kérdésben megegyeztünk. A tárgyalások kezdetén abból in­dultunk ki, hogy felmértük a reális fejlesztési feladatokat, s azt, hogy ezekhez milyen társa­dalmi összefogást tudunk szer­vezni. Amikor ezzel megvoltunk, akkor kértük a postát, hogy mindezekben legyen partner, vállalja a költségekből rá eső részt. Ez pedig 50 százalék, mert a kiadások másik felét — s ezt szeretném külön is aláhúzni — a megye fedezi. Ebben benne van a tanácsok, a vállalatok, a mező­gazdasági nagy-- és kisüzemek pénze, s természetesen a lakosok forintjai is, amelyeket a telefon- hálózat bővítésére fizetnek. Ha az 1990-ig szóló programot tel­jesítjük. akkor még nem lépünk előre. Tartjuk a hazai átlagot, amely a szocialista országok rangsorában sem jelent előkelő helyet. De fejlesztünk ott, ahol a leginkább szükséges, s eközben igyekszünk megküzdeni a me­gye településszerkezetéből adódó külön feladatokkal is, hogy a kisközségeket, a tanyákat is be­kapcsolhassuk a hírközlési rend­szerbe. Váczi Tamás • Előkerült a fényképalbum a fajszi emlékekről. ban Fajszon csak három kulák maradt. Azt hiszem, az akkori helytállásomnak köszönhettem nagyrészt, hogy később, amikor már az emberek érezték a gyep­lő lazulását, vissza tudtam fo- - gatni a „lovakat”. — Október után azért bonyoló­dott a helyzet... — Október húszadika után jijttek a gúnyos megjegyzések. Ahogy Pesten hangosodott az ellenforradalom, úgy lettek a lumpenelemek ' bátrabbak. De mi betakarítottuk a termést, bár jöttek a faluba Bajáról, ma úgy mondanám huligánok, a ta­nácsnál ülést hívtak össze, egy­két pofon is elcsattant, iratokat égettek. A téeszben is megkezdő­dött a mozgolódás. A friss be­lépők közül sokan ki akartak lépni. Nem kötöttem serkeit. De — mondtam — előbb a betaka­rítással végezzünk. Utána' me­het, aki akar. A megmaradt tag­ságnak pedig kijelentettem, most nincs idő a vitákra, amíg ilyen a helyzet, felfüggesztjük a de­mokráciát. Volt két vadászpus­kánk, vagy kéttucatnyian pedig vasvillávál védtük a szövetkezet majorjába összehordott javain­kat. Sok éjszakát aludtunk kint. A faluban volt ilyen-olyan gyű­lés, időnként mi is hallottunk nem túl messziről részeg ordíto- zást, de olyan nagy baj nem volt. -Egy-két kintmaradt szalmakaz­lat felgyújtottak, de a téesz va­gyona biztos helyen volt. A cu­korrépát is felszedtük egy sze­mig. Elvittük Ercsibe, a sok cuk­rot, amit érte kaptunk, vissza­hoztuk és szétosztottuk. Egyszer bent voltam Kalocsán a pártbi­zottságon. Délben jöttem vissza. Azzal fogadtak, azonnal menjek a moziba, mert ” elnökválasztó közgyűlést hívott össze a tagság. Mit volt mit tenni, be kellett mennem. Mindenre fel voltam készülve. Egyhangúlag engem választottak. Szót kértem. Ki­fejtettem: emberek, gondolják meg, én kommunista voltam és maradok is. Kell-e maguknak kommunista elnök? Kell. De én továbbra is parancsolni fogok, amíg ilyen a helyzet. Tudják, maradjak. Így kiálltak mellet­tem, s maradtam Fajszon a Vö­rös Csillag Tsz elnöke. Ügy ér­zem, ekkor kaptam vissza azt az emberséget, amit a kuláktalaní- táskor magam is gyakoroltam. — Ezzel vége is volt Fajszon az ellenforradalomnak? — Voltak még kisebb felvonu­lások, de a többség már tudta, mit akar. Csökkent létszámmal, csökkent területtel kezdtük az új évet. 1957-ben, 1958-ban már a megye legjobbjai között sze­repeltünk. Országos harmadik, negyedik helyet értünk el. Már akkor volt biogáztelepünk, a üvegházakat ezzel fűtöttük. 1957 októberében megkaptam a Munkás-Paraszt Hatalomért Em­lékérmet, és egy évvel később • országgyűlési jképviselőnek is megválasztottak. Cxauner Péter £3 □ B E2 B £2 B £3 B £2 B £2- B MEGVÉTELRE FELKÍNÁLUNK 1986. évi termésű 3000 « réti szénát Érdeklődni lehet: Béke Mg. Szakszövetkezet, Akasztó. Dr. Féderer Ferenc főmezőgazdásznál Telefon: 10 Telex: 26-530 2310! S3 S3 S3 £2 B £2 S3 £2 S3 Eg S3 £2

Next

/
Oldalképek
Tartalom