Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-25 / 252. szám

BNMKMMPB VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KISZ-delegáció látogatása Álba megyében Az UTC Álba megyei bizottsá­gának meghívására október 20— 23-a között megyei KlSZ-delegá- ció járt a román testvérmegyé­ben Molnár Mihálynak, a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottsága első titkárának vezetésével. A küldöttséget — melynek tag­ja volt Taskovics Valéria kis­kunhalasi városi úttörőelnök és Székely Zsolt, a megyei KI5Z- bizottság munkatársa — fogadta Fenesan Octavian, a Román Kommunista Párt Álba megyei bizottságának titkára, valamint Repegan Alexandru, az^UTC me­gyei első titkára. A küldöttség a román ifjúsági szervezet felépítéséről, működé­séről folytatott megbeszéléseket és több településre is ellátogatott. A delegáció október 23-án az esti órákban hazaérkezett. Kádár János fogadta a politikusokat Pénteken délután megkezdődött a Palme-bizottbság ülése Budapes­ten. A háromnapos tanácskozást a kormány vendégházában Egon Bahr, a Német Szövetségi Köztársaság Nemzetgyűlésének tagja, a Bundes­tag leszerelési albizottságának, valamint a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökségének tagja, illetve az ülés elnöke nyitotta meg, majd Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára üd­vözölte az európai ibizitonság és leszerelés kérdéseivel foglalkozó tizen­hét tagú csoport jelenlevő tagjait. A neves politikusok — Georgij Arbatov, az SZKP KB tagja, a Szov­jetunió Tudományos Akadémiája Amerikai Intézetének igazgatója, Egon Bohr, Józef Cirankiewicz, a Lengyel Népköztársaság volt mi­niszterelnöke, államfője, Anders Ferm, Svédország volt New York-i állandó képviselője, a Palme-bizottság végrehajtó titkára, Robert Ford, Kanada volt moszkvai nagykövete, a kormány különtamácsadója, Alfon­so Garda Robles, Mexikó volt külügyminisztere, a genfi leszerelési értekezlet küldöttségvezetője, Nobel Békedíjas, Chonira BeUiappa Muthama, India volt .budapesti nagykövete, Olusegun Obasanlo tábor­nok, Nigéria volt államfője, David Owen, a brit parlament tagja, volt külügyminiszter, a Szociáldemokrata Párt vezetője, Brian Urquhart, volt ENSZ-főtitkárhelyettes, Joop den Uul, Hollandia volt miniszterel­nöke, parlamenti képviselő, valamint Cyrus Vance, az Egyesült Álla­mok volt külügyminisztere — a magyar fővárosban mindenekelőtt az európai biztonságról és a nukleáris kísérletekről folytatnak eszme­cserét. Egon Bahr megnyitóját követően Szűrös Mátyás, az MSZMP KB tit­kára üdvözölte a résztvevőket, és beszédében sürgette egy egyenjogú kapcsolatokon alapuló, demokratikus nemzetközi rendszer létrehozá­sát, amely a fegyverzetek szintjének fokozatos csökkentése mellett elsődlegesen politikai eszközökkel képes szavatolni minden fél szá­mára a kölcsönös és elégséges biztonságot. • Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken a Parlamentben fogadta a Budapesten ülésező Palme-bizottság tag­jait A szívélyes légkörű találkozón —, amelyen részt vett Szűrös Má­tyás, a Központi Bizottság titkára — véleményt cseréltek a nemzetkö­zi helyzet, az európai biztonság és a leszerelés időszerű kérdéseiről. Szovjet—koreai tárgyalások Csúcsszintű szovjet—koreai tár­gyalások voltak pénteken a Kremlben. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK elnöke me­leg, szívélyes légkörű megbeszé­lést folytattak a szovjet—koreai kapcsolatokról és a nemzetközi kérdésekről. Kim ír Szén tájékoztatót adott azokról az erőfeszítésekről, ame­lyeket a koreai nép tesz a Koreái Munkapárt VI. kongresszusán el­fogadott határozatok megvalósí­tása érdekében. Mihail Gorbacsov kifejtette, hogy a Szovjetunió teljes mér­tékben támogatja a KNDK erő­feszítéseit, amelyek a Koreai-fél­sziget atomfegyver-mentesítésé­re és az ország demokratikus módon, külső beavatkozás nélkül történő újraegyesítésére irányul­nak. ENYHÜLT A ZSÚFOLTSÁG, JAVUL A CSATLAKOZÁS? Menetrend—, egyeztetve az érdekeltekkel =3 POR, FOHRÖSÁG, ASZÁLY Emberi erőfeszítések (4. oldal) Város és vidéke, Bácsalmás (9. oldal) „Féltett titkom is volt” A FN albuma sorozatban ezúttal Raffai Sarolta írónőhöz látogattunk el. (5. oldal) KÉP és HANG A rádió és a televízió jövő heti műsora £ (7—8. oldal) SPORT (9. oldal) 12 oldal wssuaummsum A* MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 252. szám Ára: 2,20 Ft 10M. október 25. szombat Az Országgyűlés módosította a családjogi törvényt— A posta fejlesztését sürgették a képviselők Véget ért az őszi ülésszak Péntek délelőtt folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára, Lázár György, a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés el­nöke nyitotta meg az ülést. Miután a családjogi törvény módosításáról be­terjesztett törvényjavaslathoz hozzá­szólásra több képviselő nem jelentke­zett, — s a vitát ezért már csütörtö­kön berekesztették — ismét megad­ta a szót dr. Markója Imre igazság­ügy-miniszternek. Dr. Markója Imre mindenek­előtt a Minisztertanács nevében köszönetét mondott a gondolat- gazdag felszólalásokért. Elmondta, hogy a parlamenti vita során a törvény tervezeté­hez két konkrét javaslat hang­zott el, amelyeket az Országgyű­lés jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottsága — a pénteki ülés kezdetét megelőzően — megvita­tott. Ékről — a Minisztertanács és a bizottság megbízásából! is — Markója Imre a következőket mondotta: — Javaslom, hogy a családjo­gi törvény megfelelő paragrafu­sának módosításával a házasság- kötés előtti 30 napos várakozá­si időt három hónapra emeljük feL Ez az előzetes viták során nem merült fel, a módosítást a parlamenti vitában indítvá­nyozta egy képviselő, s az or­szággyűlési bizottság döntött az elfogadása mellett. A második javaslat: a törvény rendelkezzék úgy, hogy a szülő a gyermeke örökbefogadására Irányuló hoz­zájáruló nyilatkozatát ne két hó­nap, hanem hat hónap elteltével tehesse meg. Itt az eredeti szán­dék az volt, hogy az örökbefoga­dási eljárás rövidéhb legyen, a plenáris vita alapján azonban a jogi bizottság úgy foglalt állást — s ezzel a kormány Is egyetért —, hogy fél év legyen a szóban for­gó időtartam. Tehát e két indít­vány elfogadását javaslom az Országgyűlésnek. A konkrét észrevételekre és ja­vaslatokra — témakörönkénti csoportosításban — Markója Im­re így reagált: — Több képviselő Is úgy vél­te, hogy talán jobb lett volna, ha az Országgyűlés együtt tárgyalja á kormány családpolitikai akció- programját, illetve intézkedési tervét és a törvénymódosítást. Nem kívánunk e véleménnyel vitatkozni, csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy hasznosí­tani fogjuk a képviselők elhang­zott tanácsait, s annak sem lesz akadálya, hogy az intézkedési tervről tájékoztassuk a Parla­ment illetékes bizottságait. — Számos képviselő fejezte ki aggályait a törvénynek az álla­mi gondoskodásról, valamint a gyámhatóságok hatásköréről szó­ló |— tervezett — új rendelkezé­seivel kapcsolatban. Érthető, hi­szen a megszokotton, több évti­zedes gyakorlaton kell változ­tatni. Mégis úgy gondoljuk, hogy ezt a lépést meg kell tennünk. Lehet, hogy nehezebb lesz gyám­hatóságaink munkája, bizonyos, hogy megnő a bíróságok munka­térbe —, úgy vélem azonban, hogy nem szabad sajnálni a fá­radságot, ha ezzel gyermekvé­delmi munkánk hatékonyságát fokozhatjuk, és az eddiginél job­ban szolgálhatjuk a gyermekek érdekeit A szóban forgó dönté­sek — mind az örökbefogadással, mind a szülői félügyeleti joggal, illetve a gyermekek intézeti ne­velésével kapcsolatban — olyan alapvető emberi, állampolgári jo­gokat, érintenek, 'amelyekben az állásfoglalásokat csak messzeme- ■ nő törvényességi garanciákkal biztosított eljárásban lehet meg­nyugtatóan meghozni, ide értve a bírósági hatáskör bővítését is. Határozathozatal következett: az Országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság előzetesen írásban, illető­leg az ülésszakon szóban beter­jesztett módosító indítványait öt tartózkodással, majd az 1952. évii IV. törvény módosítására vonat­kozó javaslatot — egészében és részleteiben Is — egy ellensza­vazat és hét tartózkodás mellett elfogadta. TÓTH ILLÉS ÁLLAMTITKÁR BESZÁMOLÓJA Ezután — a napirendnek meg­felelően — az Országgyűlés rá­tért a Magyar Posta munkájáról szóló beszámoló tárgyalására. Tóth /Ués államtitkár, a Magyar Posta elnöke kapta meg a szót. Elöljáróban utalt arra, hogy a posta most első ízben számolhat be tevékenységéről az Ország- gyűlésnek, majd emlékeztetett arra, hogy a világháború pusztí­tásai nyomán tönkrement a kor színvonalának megfelelő postai hálózat jelentős része. — Az or­szág újjáépítésének első felada­tai közé tartozott a különböző országrészek hírközlő hálózatá­nak újjáteremtése, a posta mű­ködésének megindítása — mon­dotta. — Ennek megoldásával olyan postai szolgáltatási rend­szert építettünk ki, amely a reá háruló feladatokat jó színvona­lon láttádéi. — Az újjáépítést követő túlfe­szített iparosítás, az ennek nyo­mán kialakult politikai prob­lémák emberi és gazdasági kö­vetkezményei, később a nagy be­fektetést igénylő mezőgazdasá­gi kollektivizálás és a felhalmo­zódott szociális gondok megol­dásának szükségessége miatt ke­vés pénz juthatott az infrastruk­túra, benne a hírközlés fejleszté­sére. Mindez azt jelentette, hogy az 50-es évek közepétől a hír­közlés fokozatosan elvesztette kedvező induló helyzetét Szá­mottevően elmaradt a népgazda­ság általános fejlődési ütemétől, és már a társadalmi-gazdasági fejlődés gátjává vált. Napjainkra a postának olyan sajátos arculata alakult ki, amely­ben együtt vannak a jelen, a múlt eszközei és a jövő techniká­jának egyes elemei. Az államtitkár ezután a ha­gyományos postai szoiglátatások- ról szólt — Munkánk során évente mintegy 870 millió levélpostai küldeményt továbbítunk; 1,3 mil­liárd sajtóterméket értékesítünk, az ország készpénzforgalmának (Folytatás a 3. oldalon.) A Komig Volin m 1987—88. évi menetrend kidolgozásának előké­születeit a szokásosnál korábban is új formában kezdte el. A megyé­ben levő tis körzetközpont közül már kilencben megtartották a me­netrendi irtekealeteket melyeken as Idén először részt vettek a vá­roskörnyéki bizottságok tagjai, köztük as Illetékes tanácsok elnökei vagy vb-tttkáral. Máé módon Is újított a Kunság Volán. A kívánságo­kat, javaslatokat a megyei tanács közlekedési osztályával közösen elő­re összegyűjtötték, így a megbeszéléseken már konkrét, érdemi vita alakulhatott ki. A lehetőségek ismeretében egyeztetve a különböző érdekeket, a Jelenlevők eldönthették ai Igények kielégítésének fontos­sági sorrendjét. v ,A TEENDŐKRE KELL KONCENTRÁLNA A szövetkezetekben van erő a mozgalom megújulásához f Küldöttközgyűlés Kecskeméten A kilenc megbeszélés tapasz­talatai bizonyítják, hogy általá­nosságban megfelelő a megyé­ben az ellátás, a korábbi igé­nyek túlnyomó részét a vállalat kielégítette. Az egyedi kívánsá­gok — színház, sportrendezvé­nyek — teljesítésére javasolták különjáratok szervezését, ame­lyekhez jelentős díjkedvezményt adnak. A városkörnyéki bizott­ságok ülésein általános véle­mény volt, hogy néhány hely ki­vételével csökkent a zsúfoltság, s gyakorlatilag csak finomítani szükséges az érvényben levő menetrenden, főleg a csatlako­zások javítása végett. Ezek közé tartozik egyes autó- buszjáratok útvonalain a kollé­gistáik pénteki haza-, Illetve va­sárnapi visszautazása. Ennek ér­dekében új járatokat állítanak forgalomba, feltehetően Kalocsa és Szeged között. Ilyen módon javulnak a csatlakozási lehető­ségek Is. Az illetékes tanácsok vezetői közül többen elálltak ko­rábbi kérésüktől. Több helyen említették — egyelőre konkrét Igény nélkül — az intézmények, hivatalok megnyújtott nyitva- tartása miatti menetrendmódosí­tás szükségességét. Az 1987—88. évi menetrendet a Kunság Volán számítógépen ké­szítteti. Az előkészületek jó ütem­ben haladnak. Mint megtudtuk, a széles körű egyeztető tárgyalá­sok eredményeként a következő évek menetrendjében a koráb­biaknál lényegesen kevesebb mó­dosítás lesz. G. G. A Kiskunsági Szövetkezetek Területi Szövetsége tegnap Kecs­keméten tartotta tisztújító kül­döttközgyűlését. Csipfcó Sándor, a szövetség elnökhelyettese kö­szöntötte a tagszövetkezetek kép­viselőit, az elnökségben helyet foglaló vendégeket, közöttük Kovács Imrét, az MSZMP gaz­daságpolitikai osztályának he­lyettes vezetőjét, Romány Pált, a megyei pártbizottság első titká­rát, dr. Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter-helyettest, dr. Le- hoczki Mihályt, a TOT főtitkár- helyettesét. Ezután dr. Kósa An­tal, a szövetség elnöke megnyi­tó előadására került sor. Egyebek között arról beszélt, hogy a közgazdasági szabályo­zórendszer szorításai és az idő­járás okozta veszteségék ellenére a hét közös vállalat és hetven szövetkezet közül csupán kettő vesztesége^ vagyis a gazdaságok többsége most is helyt tudott áll­ni. Az elmúlt Időszakban a fej­lesztési forráslehetőségek csök­kentek, az alaptevékenység szin- tentartása is csak a melléküzem- ágakból származó árbevétellel volt lehetséges. Ez sem minde­nütt, aminek következménye az elhasználódott gépekben, eszkö­zökben, a csökkenő műtrágya-fel­használásban, a megtorpanó ter­méseredményekben tükröződik. A mezőgazdaság jövő évre meg­hirdetett szabályozórendszere re­ményt ad a változásra. A szövet­kezetek és az érdekképviseleti szerv feladatai jelentősek. Új munkastílusra, gyorsabb alkal­mazkodásra van szükség, hogy a VII. ötéves tervi célok telje­süljenek. A kiskunsági szövetkezetek és a szövetség munkájáról kiadott Írásos beszámolót egészítette ki dr. Ivicz Vilmos, a szövetség tit­kára. Említést tett arról, hogy a közös gazdaságok nagy várako­zással tekintenek a szövetke­zetek közelgő V. kongresszusa elé. A TOT irányelveit megvi­tatták, s a szövetkezetek véle­ménye: „az irányelvek nem tar­talmazzák mindazt a feszítő kö­rülményt és elvárást”, amelyre (Folytatás a 2. oldalon.) • Dr. Kósa Antal megnyitó tMzdiat tart. (Tóth Sándor felvételei Megkezdődött Budapesten a Palme-bizottság ülése Megszüntetjük a:; ti' hal ozat

Next

/
Oldalképek
Tartalom