Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-20 / 196. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: 'Jelentős időjárás-változás várható. Eleinte még borult idő lesz esővel, zivatarral. Később nyugat felöl lassan felszakad a felhőzet, és egyre több helyen erősödik, néhol viharossá fokozódik az északnyugati szél. A hőmérséklet napközben már csak 20, 25 fokig emelkedik. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 196. szám Ára: 2,20 Ft 1986. augusztus 20. szerda Alkotmány és demokrácia Irta: Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára zer éve lesz immár, hogy a magyarság alkotmányos rendben, állami szervezet keretei között él a Duna—Tisza táján, a Kárpát-medencében. Mindössze harmichét éve, hogy egy ezredév jogfolytonosságába bekapcsolódva új, a nép érdekében fogalmazott alkotmány szabályait követjük. A Magyar Népköztársaság 1949-ben elfogadott alkotmányát a magyar államiság fejlődésében történelmi korszakhatárként emlegetik. Érthető és szükségszerű volt, hogy a fel- szabadulás utáni éles osztályharcok és a történelmi igazságtétel idején a választóvonalat húzták meg erősebben. Hangsúlyozták, hogy az új alaptörvény Magyarország első írott alkotmánya, amely olyan rend jogi kereteit teremti meg, ahol minden hatalom a dolgozó népé. Anélkül, hogy ezt az igazságot elhallgatnánk, ma nagyobb távlatból már a népi alkotmány nemzeti múltunkba visszanyúló előzményeit is látjuk. Sokan talán meglepődnek, amikor megtudják, hogy Engels milyen sokra tartotta nagy királyunk, I. István művét; a magyar alkotmányosságot, s államiságot. Úgy vélekedett, hogy alkotmányának és a belőle kifejlődött autonómiának köszönheti a magyarság azt a nagy államalkotó erőt, amely az elnyomás évszázadaiban is fennmaradt. Nemcsak a méltányosság, hanem önbecsülésünk is azt kívánja, hogy megszabadulva a múlt gyötrelmeitől, értékeit magunkénak tekintsük és alkotmányos rendünk demokratikus fejlesztésében, megerősítésében hasznosítsuk. Az idei alkotmányünnepen, az előzőkhöz hasonlóan, nagy figyelmet fordítunk a szocialista demokrácia fejlesztésére. A történetiség elvét is figyelembe vevő magyar népi alkotmányosságban a legnagyobb figyelem a demokrácia következetes alkalmazásának lehetőségeire irányul. A népben valóságos igény van a demokráciára, s társadalmunkban — keserves tapasztalatok árán — kialakult a meggyőződés, hogy hazánk nem csekély mértékű gondjainak a megoldásában, az új fejlődési lehetőségek megteremtésében szükség van minden állampolgár felelős részvételére. Az állampolgár azonban csak ott viselkedik felelősen, ahol nem alattvalónak tekintik, hanem teljes értékű, szabad embernek, akinek része van a döntésben, a végrehajtásban és az ellenőrzésben egyaránt, beleértve az állami tevékenység nyilvánosságát, ellenőrzését is. Csak így képzelhető el a törvények meggyőződésen alapuló betartása, a szabadság rendje. Az ilyen módon fejlődő társadalom az igazán hatékony gazdaságilag is, de minden más emberi teljesítmény dolgában is. Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa a politikai fejlődésnek ezt az irányát határozta meg. Ehhez a programhoz kapcsolódott a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa, amikor állásfoglalásában kimondta: „A népi, nemzeti egység erősítésében, a szövetségi politika gyakorlásában meghatározó feltétel a politikai intézményrendszer oly irányú fejlesztése, amelyben semmi sem korlátozza indokolatlanul az egyes politikai, társadalmi szervezetek és mozgalmak hivatott tevékenységét; nem szűkíti munkájukat csupán a végrehajtásra vagy mozgósításra, hanem lehetővé teszi a társadalmi szükségleteknek megfelelő tevékenységük kibontakoztatását, részvételüket a döntések előkészítésében, a határozatok meghozatalában és a végrehajtás ellenőrzésében. A Hazafias Népfront közjogi funkciója — benne sikeres választási munkája — politikai, érdemi részvételt jelent társadalmi életünk minden területén. Nagy jelentőségű az a tény, hogy a mozgalom közreműködik a törvények kezdeményezésében, előkészítésében.” Ennek az állásfoglalásnak a szellemében, a szocialista demokrácia követelményei szerint a népfront szorgalmazza a jogalkotás olyan fejlesztését, amely megfelel a Magyar Népköztársaság alkotmányának, népünk — egy évezred alatt, benne az utóbbi négy évtizedben kialakult — jogérzékének és politikai érettségének, s az elmúlt harminc évben megszilárdult törvényességnek, amely megszabadította a törvénytisztelő embereket a félelemtől. A jövőben, ehhez a folyamathoz kapcsolódik, olyan jogalkotásra kell törekedni, amely segít megszabadítani az embereket a bürokrácia koloncától és arroganciájától; lehetővé teszi nemes célokra irányuló szabad egyesülésüket; kibontakoztatja önkormányzatra való képességüket. legmagasabbrendű jogszabályokat, különösen az alkotmányokat gyakran fenyegeti az a veszély, hogy papíron maradnak. A népfront az Országgyűlés törvényhozói tevékenységétől azt kívánja, hogy az elmúlt három évtized nagy vívmányára, a törvényességre támaszkodva gondoskodjon hézagmentes jogrendről. Biztosítsa, hogy az alkotmány minden tételéhez olyan alacsonyabbrendű jogszabály (törvény, rendelet stb.) kapcsolódjon, amely közigazgatási intézkedésekben, végső esetben bírói ítéletben érvényesíthető. Csak egy ilyen következetesen kiépített jogrend veheti elejét az alacsonyren- dű jogszabályok inflálódásának, a hatalommal való visszaélésnek, az állampolgári fegyelem megsértésének. A jogrend demokratikus belső következetessége az önkéntes jogkövetés fontos feltétele, amelyben persze — éppen mert jog — fenn kell tartani a kikényszerítés lehetőségét is, de igazán építeni a demokrácia eredményein nevelődött felelős állampolgárra kell. Az állam amikor büntet, defenzívában van. Minél kevesebbszer kénytelen az állam büntetni, minél inkább számíthat a törvénytisztelő állampolgár támogatására, annál inkább válhat a közjó intézményévé. A szocialista társadalom ilyen követelményeket támaszt államával szemben, ilyen szellemben fogalmazta meg alkotmányát, s ilyen alapon törekszik következetessé tenni jogrendjét. DR. KOROM MIHÁLY: Hazánkban szilárd a rend, erős a törvényesség Búzából kalács 3. oldal Hosszú távon a párbeszéd a járható út Kalocsai beszélgetés dr. Puskái Lászlóval 5. oldal Merre tart a búzanemesítés? 4. oldal Éhező százmilliók 4. oldal A takács meg a mézesbábos Ritka szakmák Baján és Félegyházán 4. oldal A Kolon-tó utolsó halásza 8. oldal SPORT II. oldal ÜNNEPI TANÁCSÜLÉS ÉS SPORTCSARNOKAVATÁS Czinege Lajos látogatása Kiskunhalason Tegnap ünnepi tanácsülésre és sport- csarnokav.atásra került sor Kiskunhalason. Ez alkalomból Halasra látogatott Czinege Lajos, az MSZMP KB tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, aki programja során találkozott Romany Pállal, az MSZMP Központi Bizottsága tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával. A vendéget a délelőtti órákban a városi tanács épülete előtt dr. Gajdócsi István, az Elnöki Tanács tagja, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnö. ke, dr. Szabó Miklós, arz MSZMP Kiskun- halasi Városi Bizottságának első titkára és Szabó Károly városi tanácselnök fogadta. Czinege Lajos ezután tájékoztatót hallgatott meg a város múltjáról, jelenéről, jövőjéről. Szabó Károly adott áttekintést Kiskunhalas iparáról, mezőgazdaságáról, az oktatásról, közművelődésről, valamint a sport-, test- nevelési és turisztikai eredményekről. A Minisztertanács elnökhelyettese ezt követően beszélgetett a város politikai, gazdasági, társadalmi vezetőivel. Délután megtekintette az Április 4. kertvárost, a kórházat, felkereste a Csipkeházat, a Kőolaj- és Földgázipari Vállalat főgyűjtőállomását, a sóstói piheriőöveze- tet, s jelen volt Berki Viola kiskunhalasi születésű festőművész kiállításának megnyitóján, az Általános Művelődési Központban. A kiállítás megnyitása után kezdődött el az ünnepi tanácsülés, amelyen részt vett Tóth Ist- vánné, Kiskunhalas országgyűlési képviselője. Szabó Károly ünnepi beszédében megköszönte azt az áldozatkész segítséget, amelyet az elmúlt években a különféle kollektívák és magánszemélyek a társadalmi munkavégzésben nyújtottak, s amely alapján a településfejlesztési versenyben szép eredményeket ért el Kiskunhalas. Ismertette ugyanakkor azt is, hogy az új sport- csarnok — 300 ülő- és 500 állóhellyel — mintegy 45 millió forintba került, s emellett más, hasonlóan nagy költségű létesítmények is épülnek a városban. Minderre csakis a lakosság és a gazdasági egységek segítségével kerülhet sor, s ezért kérte az értékek létrehozásában való minél szélesebb körű további közreműködést. A tanács Kiskunhalas városért kitüntetést alapított abból a célból, hogy méltó módon fejezze ki elismerését azoknak, akik hosszabb időn át kiemelkedő eredményességgel tevékenykedtek a város politikai, művészeti, gazdasági és sportéletében. Az ünnepi tanácsülésen e kitüntetést adományozták Márta Sándor nyugalmazott mozdonyvezetőnek, a MÁV Lokomotív Horgászegyesület horgászmesterének a Sóstó természeti környezetének védelme, pihenőhellyé, horgászparadicsommá alakítása érdekében kifejtett 15 éves társadalmi tevékenységéért, Szemerédi Lászlónak, az Általános Művelődési Központ igazgatójának a képző- művészeti, az esztétikai nevelés terén kifejtett kimagasló munkásságáért, Tóth Abonyi Balázs szíjgyártó mesternek a mesterség megőrzése és művészi szintre yaló emelése érdekében kifejtett négy évtizedes tevékenységéért. Az ünnepi tanácsülésen adták át az Általános Művelődési Központ és a sportcsarnok jó minőségű és határidő előtti elkészítéséért a Művelődési Minisztérium által adományozott Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt Csernák Lajosnak, a Kunép művezetőjének. A Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke által adományozott Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntető jelvényt kapta Juhász Sándor tanácstag a tanácsok munkáját segítő, kiemelkedő társadalmi tevékenységéért, s számos kollektíva és személy vett át kiemelkedő társadalmi munkájáért oklevelet, emlákplakettet. Kitüntetésben részesítették a sportcsarnoképítés során különösen jó munkateljesítményt nyújtó Kunép-dolgozókat. Csapó István, a Kunép igazgatója adta át ezután az új létesítményt, majd az ünnepi tanácsülésen Katona István, a Kiskun- halasi Állami Gazdaság igazgatója a város mezőgazdasági üzehetőséget, keretet ad a tanuláshoz, a kulturálódáshoz, a sporthoz, de e lehetőség tartalommal való megtöltése a jövő feladata. Társadalmunk célja, hogy minél egészségesebb, értelmileg magas fokon képzett, sokoldalúan művelt fiatalokat neveljen; olyanokat, akik tovább viszik és építik szocialista vívmányainkat. Ehhez adhat segítséget, hozzájárulást az új sportcsarnok is. Czinege Lajos elismerését fejezte ki a kivitelezőknek, az építésben közreműködőknek a gondos, jó munkáért, s mindazoknak, akik segítettek elkészítésében. A kiskunhalasi ünnepi esemény kulturális és sportműsorral zárult. V. Z. • Ismerke. dés Kiskunhalassal. mei nevében új kenyeret adott át a Minisztertanács elnökhelyettesének, aki ezt követően beszédet mondott. Czinege Lajos megemlékezett az alkotmány és az új kenyér ünnepéről, amaly jó alkalmat kínál arra, hogy számot adhassunk eredményeinkről, feladataink megvalósításáról. Országos sikereinkről és gondjainkról egyaránt beszélt a Miniszter- tanács elnökhelyettese, hangsúlyozva a VII. ötéves terv teljesítésének fontosságát, az ezzel ösz- szefüggésben előttünk álló tennivalókat, majd így folytatta: — Természetes, hogy a jó értelemben vett megelégedettség érzése hatja át az embert minden egyes sikeres alkotás láttán, így az új sportcsarnok avatásakor is. E létesítmény azonban csak leKitüntetések augusztus 20. alkalmából A népművészet fejlesztése terén kifejtett munkásságuk, valamint eredményes népművelő munkájuk elismeréseként heten kapták meg az idén a? Népmű. vészét Mestere, húszán a Kiváló Népművelő kitün. tető címet, öt közművelődési szakember tevékenységét Bessenyei György-emlékéremmel. négyét Móra Ferenc-emlékéremmel, nyolcét Szabó Ervin- éremmcl jutalmazták. A kitüntetéseket az alkotmány napja alkalmából megrendezett ünnepségen adták át hétfőn a Néprajzi Múzeumban. Az eseményen —, melyen megjelent Radics Katalin, a* MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője — Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár köszöntötte a kitüntetetteket. • Patyi Lászlóné, a kiskunmajsai Petőfi Tsz főkönyvelő-helyettese átveszi a MÉM Kiváló Munkáért kitüntetést dr. Gál Gyulától, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetőjétől. (Straszer András felvétele) Népművészet Mestere kitüntető címet kapott Tóth Abonyi Balázs kiskunhalasi szíjgyártó. Kiváló Népművelő cím birtokosa lett Pólyák Albert, a tiszakécs- kei Arany János Művelődési Központ igazgatója. A magyar könyvtárügy érdekében kifejtett kiemelkedő munkája elismeréseként Szabó Ervin-emlékér met kapott Izsák László, a kiskőrösi Petőfi Sándor Városi Könyvtár igazgatója. Tegnap délelőtt a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban rendezett kitüntetési ünnepségen dr. Árvay Árpád, a megyei tanács vb-titkára köszöntötte az egybegyűlteket, majd a művelődési miniszter által adományozott Szocialista Kultúráért kitüntetést nyújtotta át Arnold Ernönének, a Bajai Ganz Villamossági Művek pénzügyi előadójának, Balogh ödönnének, a kiskunhalasi városi könyvtár raktárosának, Bárdos Ferencnek, a kecskeméti Szalvay Mihály Űt- törő- és Ifjúsági Otthon közművelődési csoportvezetőjének, Czár János miskei fafaragónak, Erdős Rozáliának, az SZMT központi könyvtára dolgozójának. (Kitüntetését Budapesten vette át.) Ga- venda Jánosáénak, a dunapataji Kodály Zoltán Ének és Zenetagozatos Általános Iskola tanárának, Gila Jánosnak, a Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójának, dr. Iványosi Szabó Lászlónak, a kecskeméti Kodály Kórus nyugdíjas tagjának, Juhász Ferencnének, a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár osztályvezetőjének, Ka- lics Lajosnak, a kecskeméti 607- es sz. Gáspár András Autószerelő Szakközépiskola igazgatóhelyettesének, Kiing lstvánnénak, a vaskúti könyvtár vezetőjének, Lantos Sándornak, a kiskunfélegyházi Állami Zeneiskola tanárának, Lengyel Sándornak, a Bács-Kiskuni Megyei Moziüzemi Vállalat grafikusának, Ma- rosvásárhelyiné /Gergely Annának, .a bajai Tóth Kálmán Szak- középiskola igazgatóhelyettesének, dr. Michna Ottónénak, a bajai Ady Endre Városi Könyvtár gyermekkönyvtár-vezetőié— / (Folytatás a 2. oldalon!) Képriport 3. oldal
