Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-05 / 104. szám

• • 4 £ PETŐFI NÉPE # 1986. május 5. INTERJÚ A MINISZTERHELYETTESSEL Elképzelések a felsőoktatás korszerűsítésére Ki dönt a felvételről? ^ SAJTOPOSTA E Mit kell tudni a telefonáthelyezésről? A felvételi vizsgák közeledtével mind gyakrabban kerül­nek szóba a főiskolák és az egyetemek, különösen, hogy a la­pokból arról értesülhettünk: napirendre került a felsőoktatás szabályozásának következő évtizedre érvényes koncepciója, és ezzel összefüggésben a felvételik rendszerét is megváltoz­tatják. A sokakat érintő és érdeklő kérdések megválaszolásához dr. Földiák Gábor művelődési miniszterhelyettessel készítet­tünk interjút, amelyet az alábbiakban közlünk. A kecskeméti Szarka Mihály rokkantsági nyug­díjas. Szívbetegsége miatt többször került kórház­ba, s jelenleg is orvos felügyel rá. Telefon iránti igényét főleg egészségi állapotára tekintettel elé­gítették ki 1984-ben. Nem sokkal később máshová — a Horváth Döme u. 12. szám alá — ment lakni, s nyomban benyújtotta a távbeszélő-állomás áthe­lyezésével kapcsolatos kérelmét. Ennek teljesítését immáron másfél éye csak ígéri a posta. A továb­biakról így kesereg olvasónk: — Egészségi okból kellett másik lakásba költöz­nöm, ahol szintén létszükséglet részemre a telefon. Nem tudom, melyik pillanatban leszek annyira rosszul, hogy legfeljebb a mentő kihívására futja erőmből. Persze, ha nincs készülék a közelemben, akkor e reményem is hiábavaló. Hallom minduntalan, hogy kábel hiánya késlel­teti a bekapcsolást. Furcsa érv ez, amikor tény, hogy a szomszédságomban több állomást is felsze­reltek az utóbbi időben. Mint alacsony jövedelmű nyugdíjas, hosszú spórolással gyűjtöttem össze a korábban befizetett 6000 forintot, az úgynevezett belépési díjat. Elköltözésem óta úgy érzem, mint­ha elvesztettem volna ezt a pénzt.. . Az egyedinek aligha minősíthető ügyben tájé­koztatást kértünk a Bács-Kiskun Megyei Távköz­lési Üzem vezetőjétől, Cyenes Gézától, aki elmon­dotta: — Aki telefonos lakásból költözik telefonnal nem rendelkező lakásba, érthetően, jogosan tart igényt arra, hogy újabb otthonában is távbeszélő-előfize­tő legyen. Ilyen kérelmeket jelentős számban jut­tatnak el hozzánk a megye minden részéből az em­berek. Közöttük néhányan úgy gondolják, hogy a megelőző előfizetési státusuk alapján soron kívül kell összekötnünk otthonukat a távközlési rend­szerrel. Nos, efféle kötelezettségünk nincs. Sőt, a szabályzatunk világosan leszögezi: a házon kívüli áthelyezési igény elbírálásának, teljesítésének ugyanazok a feltételei, mint az új állomás felszere­lésének. Az utóbbit illetően fontos, hogy a területi köz­pontban legyen kiadható (szabad) kapcsolási szám, az igény teljesítési helye szerinti elosztóban pedig üres vonal. Ha mindezek adottak, megvizsgálandó, hogy az igénylők sorában van-e olyan személy, aki népgazdasági, közéleti fontosság alapján előnyben részesítendő. A házi telefonellátás létesítéséről a műszaki-forgalmi lehetőségek figyelembevételével, s az igénylő várható forgalmának megbecsülése után döntünk. A konkrét panaszról annyit, hogy a megyeszék­helyen tovább folytatódik a kábelhálózat bővítése, melynek eredményeként meggyorsul az áthelyezé­si kérelmek teljesítése is. Ilyenkor a már korábban befizetett belépési díj után még egyszer nem írunk elő hasonló kötelezettséget, legfeljebb csak külön­bözeti díjat, ha ikerállomásból lesz főállomás. For­dított esetben természetesen mi térítjük vissza ezt a különbözeiét. Megjegyzendő, hogy aki az állomá­sa üzembe helyezésétől számított 5 éven belül le­mond az előfizetői jogviszonyáról, annak visszajár a belépési díj teljes összege. Olvasójukat közvetlenül értesítjük arról, mikor kapcsoljuk be otthonába a telefont, s míg erre sor kerül, tőle megértést kérünk! Petőfi Népe: A közvélemény a lapokból arról értesülhetett, hogy napirendre tűzték a fel­sőoktatás szabályozásának kö­vetkező évtizedekre vonatko­zó koncepcióját. Mi teszi ezt szükségessé? Földiák Gábor: Az országgyű­lés éppen egy évvel ezelőtt fo­gadta el az oktatásról szóló 1985. évi I. törvényt. A törvény a fel­sőoktatás területén is sok újdon­ságot hozott, s a részletes szabá­lyokat tartalmazó rendeletek és utasítások is felülvizsgálatra szo­rulnak. A törvény 1986. szeptem­ber 1-én lép hatályba, s eddig az időpontig meg kell jelenniük a legfontosabb végrehajtási ren­delkezéseknek, így a felsőokta­tási intézmények tanulmányi és vizsgarendjéről, a hallgatói fe­gyelmi eljárásról, a felsőoktatási intézmények szervezetéről és működéséről, a felsőoktatási in­tézményekben fizetendő díjakról és a felvételi eljárásról szóló mi­niszteri rendeleteknek is. Ezzel együtt több mint másfélszáz jogszabályt kell felülvizsgálnunk folyamatosan. Ez azt jelenti, hogy alig akad a felsőoktatásra vonat­kozó jogszabály, amelyet vala­milyen módon az új jogi szabá­lyozás ne érintene. P. N.: Figyelembe veszik a változtatás során a felsőokta­tási intézményekben kialakí­tott véleményeket? F. G.: Hasonlóan az oktatási törvény tervezetéhez, az emlí­tett jogszabályok koncepcióit a felsőoktatási intézményekben széleskörűen megvitatták, s az együttgondolkodás elősegítése érdekében, az intézményi viták eredményeinek ismeretében ez év februárjában úgynevezett felsőoktatási fórumon vitattuk meg az említett koncepciókat, hallgatók és oktatók egyenlő arányú részvételével. A viták alapján elkészített jogszabály- tervezeteket is megküldtük az intézményeknek, s mostanában alakítják ki véleményüket, pon­tosító javaslataikat. A jogalko­tásnak ez a demokratizmusa ga­rantálja véleményem szerint azt, hogy a jogszabályokat a felsőok­tatási intézmények végre is hajt­ják, azok rendelkezéseit az okta­tók és hallgatók többsége elfo- g idj.i. P. N.: Szóba került a tan­díjak kérdése is. Mi a minisz­térium javaslata, mit várnak a változtatástól? F. G.: Ami a tandíjakat illeti, talán a legnehezebb kérdésről kell szólnom. Az oktatási tör­vény, hasonlóan a közoktatáshoz, a felsőfokú alapképzés ingyenes­ségét hangsúlyozza, s ettől csak külön jogszabályban foglalt ese­tekben lehet eltérni, azaz tandí­jat tizettetni. Más szóval: ed­dig a tandíjfizetési kötelezettség volt az általános és kivétel a tan­díjmentesség, az oktatási törvény szerint az ingyenesség (tandíj- mentesség) az általános, és a tan- díjfizetési kötelezettség a kivé­tel. Megjegyzem, hogy a tandíj fogalma már régen nem takarja régebbi tartalmát: nem a tanul­mányi költségekhez való hozzá­járulást jelenti, hanem egyfajta, a tanulmányi átlageredménytől függő anyagi jellegű serkentést. Ilyen értelemben a jövőben is különbséget kell tennünk a tan­díj és valamiféle, nevezzük így: negatív ösztönző között. Elkép­zeléseink szerint tandíjat csak a második diplomát megszerez­ni kívánók bizonyos köre fizet­ne, a tanulmányi kötelezettségei­nek eleget nem tevők (például az elégtelenre vizsgázók) a jelenle­ginél lényegesen magasabb utó­vagy évfolyamismétlési díjat fi­zetnének. Hangsúlyozom, hogy az ilyen díjak a hallgatói érde­keltségi rendszer egyik elemét jelentik, ugyanolyan fontos ösz­töndíjpolitikánk megfelelő al­kalmazása, továbbá az, hogy az egyes felsőoktatási intézmények­ben a mércéket magasabbra ál­lítsák. Az intézményi vitákban és a győri felsőoktatási fórumon ezeket a gondolatokat végül is elfogadták, g konkrét rendelke­zések kimunkálása most van folyamatban. P. N.: A legtöbb kérdés a felvételi vizsgákat érinti. A változások már az idén életbe lépnek? F. G.: Bevezetőként rögtön két tényt kell elmondanom. Az egyik az, hogy az 1986. évi felvételik során még mindig a korábbi rend érvényesül, azaz semmi sem vál­tozik: a másik az, hogy az 1987 88. tanévtől kezdődően is csupán az eljárási rend, nem pe­dig maga a felvételi rendszer fog megváltozni (tehát marad a vizs­garendszer, marad a pontszámí­tás módja). A jogszabályt azon­ban szeretnénk olyanná tenni, hogy lehetőséget adjon a felvé­teli rendszer fejlesztésére, a kí­sérletek megindítására. Ezért te­hát a felvételi eljárásról szóló új jogszabály megalkotására is az oktatási törvény végrehajtása­ként kerül sor, s nem egyéb okok­ból. P. N.: Tehát a felvételi rend­szert nem módosítják, csak a felvételik rendjét. Mi az el­képzelésük? F. G.: Az új eljárási rend kö­zéppontjában a - nyilvánosság áll. A nyilvánosság szélesítését nem azért tervezzük, mert nem bí­zunk a felsőoktatási intézmények­ben, az oktatókban, vagy, hogy a visszaélések sorát kellene ez­zel is elkerülnünk. Egyszerűen a felsőoktatási intézményekbe va­ló felvétel körül kialakult — többé-kevésbé érthető — miszti­fikációt szeretnénk a jövőben el­kerülni, és a társadalom- szem­pontjából nagyon jelentős tevé­kenységet még inkább az érde­keltek ellenőrzése alá vonni. P. N.: Például hogyan? F. G.: Ennek eszköze lehet a felvételi dolgozatokba való be­tekintés, a hibás értékelés elleni felszólalás joga, az írásbeli pont­számok nyilvánosságra hozatala már a szóbeli vizsgák során, a szóbeli vizsgán szerzett pontok­ról szóló tájékoztatás megadása még a szóbeli vizsga napján, s esetleg a felvételi vizsgák nyil­vánossága is. P. N.: A közvélemény felte­hetőleg helyesli a nagyobb nyilvánosságot, ám maguk a felsőoktatási intézmények va­lószínűleg berzenkednek, nem? F. G.: Azt lehet mondani, hogy a felvételi eljárás nyíltabbá té­telével a felsőoktatási intézmé­nyek általában egyetértenek, a felvételi szóbeli vizsgák nyilvá­nosságával azonban nem. Miután azonban már ma is vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol a szóbeli vizsgák nyilvánosak (például egyes művészeti főis­kolákon), a nyilvánosság kérdé­sében való döntést a felsőoktatá­si intézményekre szeretnénk bízni. P. N.: A jelölt szaktanárá­nak jelenléte kötelező, vagy csak lehetőség? F. G.: Ugyancsak a felsőokta­tási intézmények szabnák meg, hogy a középiskolai tanárokat milyen módon vonják be a felvé­teli vizsgákba (ma is vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol a szóbeli vizsgabizottság tag­ja egy középiskolai tanár is). Amennyiben a felsőoktatási in­tézmények úgy döntenek, a je­lölt szaktanárának jelenléte is biztosítható, ezt azonban kötele- _ zővé tenni elvileg sem tervezzük. Ennek következtében jogai sem lennének, az ilyen értelmű nyil­vánosságnak nem ez a szerepe. P. N. Kinek a joga a döntés a felvételről? F. G.: Az oktatási törvény sze­rint a felsőoktatási intézménybe való felvétel az intézmény joga. Elképzeléseink szerint az irányí­tó miniszterek csak jogszabály- sértés esetén döntenének. A je­lenlegi rendszernek is megfele­lően az egyes felsőoktatási intéz­ményekben a felvételi keretszá­mot az irányító miniszterek (or­szágos hatáskörű szervek veze­tői) határozzák meg, elsősorban a munkaerő-szükségleti távlati előrejelzések alapján. Ezért álta­lában nem tervezzük a felvehe­tők számának növelését, de már az elmúlt évben is növeltük a pe­dagógusképző felsőoktatási in­tézményekbe beiskolázhatóknak a számát. P. N.: Mi lesz a bejutás alapvető feltétele? F. G.: A felvételt továbbra is alapvetően a pontszámok hatá­rozzák meg, azonban az oktatá­si törvény lehetővé teszi más té­nyezők figyelembevételét is. így például az azonos pontszá­mot elértek közül való választás kritériuma lehet a kiváló képes­ség, a hátrányos helyzet, továb­bá az, hogy valaki a képzés irá­nyának megfelelő gyakorlattal rendelkezik. Az irányító minisz­terek további prioritásokat ál­lapítanak meg, amelyeket — ter­mészetesen — megfelelő időben és módon nyilvánosságra kell hozni. P. N.: Tervezik-e engedélyez­ni a kettős jelentkezést, ami­nek az az előnye, hogy az egyetemről magas pontszám­mal kimaradók így bekerül­hetnének a főiskolákra, ahová most .viszonylag kevés pont­tal lehet 'bejutni. F. G.: Általában véve tervez­zük a felvételi rendszer rugal­masabbá tételét, a rendszerből adódó feszültségek csökkenté­sét, az átirányítási rendszer kor­szerűsítését, ezért általában sem fogunk elzárkózni az úgynevezett kettős jelentkezésektől, amennyi­ben ez az általunk is kívánt mo­bilitást segíti elő. Ballal József Milyen a mérleg? Azon a szer­dai napon — minderről a Soltvadkert, Középcsábor 40. szám alatt lakó olvasónk értesített ben­nünket — so­kan várakoz­tak a vadkerti átvevőhelyen, hogy átadják a hízott sertéseiket. A gazdák elő­re kalkuláltak — a helyszínre szállítás miatti súlyveszteség le­vonásával —, hány kilósak lesz­nek az állataik, melyeket odaha­za megmértek. Saccolásukra ügyet sem vetettek az átvevők, akik gépiesen végezték teendői­ket, majd a végén közölték, me­lyik állat, mennyit nyomott. Az adatokat hallva, sokan kaptak fejükhöz, hiszen a röfik átlagosan 8—10—12 kilóval voltak köny- nyebbek, mint azt a tulajdono­sok remélték. A szaporodó reklamációkra a tsz háztáji ágazatának, s az állat­forgalmi vállalatnak a képvise­lői dühösen kezdték rugdalni a mérleget. Rettenetes hangzavar támadt, mire azt az ajánlatot kapták az emberek: a sertéseik után 8 kilót jóváírnak részükre. A többség elutasította az ilyes­féle alkut, követelve a tényleges súly mérését. Ekkor figyelmez­tetést kaptak a panaszkodók, hogy ne a mérlegen próbálják Talán a legszebb emberi megnyil­vánulás, amikor a rászorulóért időt, fáradtságot nem kiméivé fognak ösz- sze ismerősök, ismeretlenek. Külö­nösen megható, ha minderre egy bajba jutott kisgyermek érdekében kerül sor. Ilyen esetről értesültünk a Solt, Duna u. 4. szám alatt lakó Or­bán Istvántól: — Azon a keddi napon (április 15-én) is önfeledten játszadozott Pi­tyu fiam. Am egy óvatlan pillanatban elesett, olyan szerencsétlenül, hogy azonnali orvosi ellátásra volt szüksé­ge. saját jármű híján nem volt köny- nyű eldönteni, hogyan szállítsam el a helyi rendelőbe. Felfigyelt gondjaim­ra az arra járó Tóth Bertalanné, Por­ÜZENJÜK Farkas Bélának, Jakabszállásra: A hatályos jogszabály értelmében ösztönző nyugellátásra Jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt elért sze­mély — az 55. életévét betöltött nő és a 60. életévét betöltött férfi —, ha a nyugellátás igénybevétele nélkül to: vábbra is munkaviszonyban marad, legalább egy esztendeig. Fontos tud­ni. hogy ebből a szempontból csak az a szolgálati idő vehető figyelembe, mely alatt a munkaköre szerinti tel­jes munkaidőben dolgozott a munka- vállaló. Ha azonban fizikai állomány­ban alkalmazták, s egyidejűleg több részfoglalkozása volt. Jár részére e pótlék, feltéve, ha a részfoglalkozási idők egybeszámítása eléri a főfoglal­kozású munkakörre megállapított időt. További felvilágosítást társada­lombiztosítási szakemberektől kérjen. Nagy György Lászlónénak, Jász­szenti ászlóra: Az összesen huszonnégy hétig tartó szülési szabadság idejére — amikor a napi átlagkereset teljes összegével megegyező terhességi- gyermekágyi segélyben részesül a szülő nő, feltéve, ha a szülést köz­vetlenül megelőzően 270 napon át biztosított volt — Jár az évi rendes szabadság arányos része. Ez kivehe­meghizlalni a disznókat, hiszen ilyen célból rendelkezésükre áll az ól. A hangulat még idegfeszí- tőbbé vált, majd jó néhányan le­emelték a mérőeszközt, megiga­zították, s utána már nem volt különösebb baj vele. Osztjuk olvasónk ama vélemé­nyét, hogy az állatok felvásárlá­sa során lehetőleg frissen hitele­sített, ellenőrzött mázsát kell használni. És javaslatát is meg­fontolandónak tartjuk: bizonyára hasznos tapasztalattal járna, ha az ilyen átvételeket esetenként szúrópróbaszerűen ellenőriznék az illetékes hatóságok. Megjegyezzük: tudunk olyan Szol­nok megyei gyakorlatról, melynek során nem az átvevő szervek (tsz és állatforgalmi vállalat) munkatár­sai kezelik a mérleget, hanem a cé­gektől függeüen alkalmazottak. A sertésfelvásárlással kapcsolatos mérlegelés módszerét Illetően ml ter­mészetesen nem adhatunk mérvadó tanácsokat, kötelességünk azonban tolmácsolni a kistermelők egybehang­zó óhaját: az átvevőktől nem pontat­lan, hanem pontos mérést vár­nak ! ncxkl Istvánná és Uhriinyl József, akik nyomban hoztak a helyszínre gépko­csit, mellyel doktorhoz vihettem a vérző-síró gyereket. Az ügyeletén dolgozó dr. Danis Imre megvizsgálta öt, s pillanatokon belül közölte, hogy haladéktalanul kórházba kell juttat­ni, mert a sérülése sebészeti beavat­kozást igényel. Ezután már menetrendszerűen pe­regtek az események, mert hamaro­san megérkezett a mentő és elrobo­gott a kis beteggel, akit a legrövi­debb időn belül megműtötték a kecs­keméti kój-házban. Pityu már gyó­gyul, lábadozik. Mint szülője, a ne­vében is köszönettel tartozom mind­azoknak, akik segítséget nyújtottak. tő a gyed, illetve a gyes igénybevé­tele előtt, de utána is. Szepesi Józsefnénak, Kecskemétre: On azt sérelmezi, hogy az Erzsébet körúti házuk előtt kezdődő, s a kö­zeli E 5-ös főútvonalig vezető terü­let gidres-gödrös, és esőzéskor szinte használhatatlan. Igaza van, ezen az állapoton mielőbb változtatni kell. melynek érdekében lakótársaival együtt kérje a városi tanács műszaki osztályának segítségét. Tánsadalmi- munka-felajánlással minden bizony­nyal meggyorsulna problémájuk meg­oldása. Ehhez aktiv szervezés szük­séges, melynek során számíthatnak a kerületi tanácstag közreműködésére. SZOLGÁLTATÓI FELADAT: _____________ Tá jékoztatni jogairól a megrendelőt Nyolcas Péter — Kecskemét, Szirom u. 36. szám alatti lakos — több mint három évvel ez­előtt vásárolt japán gyártmá­nyú, NEC RM 360 EH típusú magnós rádiót a budapesti Cor­vin Áruházban. A csaknem 7 ezer forintos készülék tavaly ok­tóberben elromlott, melyet azon­nal bevitt javításra a helyi elektromos karbantartó Arany János utcai szervizébe. Ahol hó­napok múltán sem került sor a szükséges munkára. A panaszt felkérésünkre ki­vizsgálta a felügyeletet ellátó megyei tanács ipari osztálya, mely a megállapításáról, intéz­kedéséről a következői:et közöl­te velünk: A szóban forgó híradástechni­kai eszköz megjavításához szük­séges SW 102 rádió-magnó üzem­mód-kapcsoló megközelítőleg fél eve hiánycikk az ELEKTRO- SZER Vállalatnál, jóllehet leg­alább 8 alkalommal sürgette an>- nak leszállítására az alkatrész- ellátással foglalkozó RAMO- VILL-t, E cég most arról infor­mált, hogy ez az alkatrész vég­re megérkezett hozzájuk Japán­ból. s az igényelt mennyiségben továbbítják a javítókhoz, tehát Kecskemétre is. Áz olvasó régi gondja rövidesen megoldódik. * A történet, vagyis a javítás körüli huzavona sajrv«, más ténnyel is együtt járt, neveze­tesen: a megrendelő kiszolgálta­tott helyzetben volt, hiszen a drága magnója helyett csereké­szüléket sem használhatott. A kérdés óhatatlan: elkerülhető lett volna mindez? A válasz: igen! A legélső teendő: a magnót, rádiót, lemezjátszót stb. megvé­telre ajánló külföldi céggel olyan megállapodást. célszerű kötni, hogy folyamatosan és. pontosan gondoskodjon az al­katrészellátásról. S ha ijidokolt. szankcióval is kényszeríteni kell a szerződésben vállalt kötelezett­sége teljesítésére. Persze ennek ellenére bekövetkezhetnek szál­lítási zökkenők, melyekkel kap­csolatos kellemetlenséget viszont a Minisztertanács 35<'1978. szá­mú rendelete hivatott mérsékel­ni. E szabály szerint a tulajdo­nos a vásárlástól számított ma­ximum 8 éven belül kérhet kár­talanítást, ha a készültekét al­katrész híján nem javíthatja meg a szerviz. A kártérítés so­rán a készülék árának — a ko­rától függően — csökkentett összegét kaphatja meg. Szolgál­tatói feladat: e jogáról tájékoz­tatni kéül a megrendelőt! Szerkeszti: Veiket Árjái Levélcím: 8001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-811 I-J uszonhatodik alkalommal 1 * rendezik meg a Miskolci Tévéfesztivált, május 8. és 14. kö­zött. Ezúttal is az elmúlt év te­levíziós dokumentum- és riport­filmjei szerepelnek a versenyben. Az előzsűri 15 szerkesztőség 173 alkotásából válasz­totta ki a fesztiválfilmeket — így 12 szerkesztőség 49 munkáját láthatja a közönség 1654 percben. E filmekből választja ki a neves szakemberekből ál­ló zsűri a legjobbakat, ítéli oda a fesztivál 16 díját. A hagyományoknak megfelelően az idén is műkö­dik a társadalmi zsűri, amely a 'közönségdíjról dönt. Emlékezetes filmek, dokumentumok, portrék, ri­portok, híradók sorakoznak a műsorban. Olyanok, mint az Amerigo Tot 75. születésnapjára készült A mag, mint a József Attila kortársai: Marosán György, az Üj Reflektor Magazin, a Kék fény, a Stúdió, a Parabola, a Kalendárium egy-egy részle­te. De sorolhatnánk az oly sok vitát kiváltó Végál­lomás Nagyfa, a Pályaelhagyók, az Importból a MÉH-be című filmeket. Történelmünkről (Válság és kibontakozás, Ah, Amerika, Hűségesek) politikai eseményekről (Holtpont, India: indulatok, erőpró­bák), társadalmi, gazdasági életünkről (a Rolitson- sztori, Művelődés és gazdaságosság), érdekes embe­rekről (Kicsoda ön, Andreasz Papandreu?, Dávid Pufctnam, Beszélgetés Günther Grassal) szólnak a versenyművek, sokoldalúan, sokféleképpen. Olyan MÁJUS 8-TÓL Tévéfesztivál Miskolcon népszerű tévések jelfennek meg a képernyőn, mint Chrudinák Alajos, Baló György, Kalmár György, D. Fehér Zsuzsa, Ilkei Csaba, Árkus József. Olyan rendezők fémjelzik a színvonalat, mint Jancsó Mik­lós és Born Ádám. Ez alkalommal először Miskolcon televíziós rek­lámul m versenyt rendeznek, ugyancsak értékes dí­jakkal jutalmazva a legérdekesebbeket. Számos egyéb program gazdagítja a tévéfesztivál napjait. Lesz negyven közönségtalálkozó Miskolcon és a környező városokban, községékben. Május 10- én és 11-én fesztivált rendeznek a gyerekeknek. Megnyitnak két kiállítást — a televíziós amatőr alkotóművészek kiállítását és a Milyennek látom én a televíziót? című gyermekrajz-bemutatót. Szakmai vitákon a kábeltelevíziózásról, a televízió művé­szeti ismeretterjesztő szerepéről és műsorpolitikájá­ról lesz szó neves szakemberek közreműködésével. A díjnyertes filmeket ismét műsorára tűzi a te­levízió, s a fesztivál eseményeiről is rendszeresen kapnak majd híradást a tévé nézői. km. „Köszönettel tartozom...'9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom