Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-11 / 85. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Általában erősen felhős idő lesz. Eleinte eső, zápor, majd egyre több helyen hózápor várható. Az ólénk, helyenként erős délnyugati szél észak- nyugatira fordul, és tovább erősödik. Viharos széllökésekre la számítani kell. Hideg lesz az idő. A legmagasabb nappali hőmérséklet 5 és 10 fok között várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Shultz— Dobrinyin találkozó A-': % . & ' KÁDÁR JÁNOS FELSZÓLALÁSA Hl a Honvédelmi Minisztérium vezetői értekezletén AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Ára: 1,80 Ft 1986. április ll. péntek XLI. évf. 85. szám „Nincsenek előfeltételek a következő szovjet—amerikai csúcs- találkozóval kapcsolatiban. Az egyetlen fettétel, hogy sikeres találkozó tegyen” — jelenítette ki Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió távozó washingtoni nagykövete szerdáin az amerikai fővárosban. Dobrinyin előzőleg George Shultz amerikai külügyminiszternél "tjeftrt két és fél órás búcsúlátogatást. Dobniniyin. hozzátette: „Mindketten (Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan) biztosak szeretnének lenni abban, hogy sikeres lesz a csúcstalálkozó. Egyébként mi értelme tenne megtartani?” iDabrinyin közölte, hogy még nincs ponos időpont a következő csúcstalálkozóra de reméli, hogy a találkozóra még ebben az évben sor kerül. Anatoli Dobrinyin, akit az SZlKP XXVII. kongresszusain az SZKP KB titkárává választtoitjtafc, közel negyedszázadot töltött hazája nagykő vetőként Wash ingon- ban. Munka verseny-eredmények a Minisztertanács előtt A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén jóváhagyólag tudomásul vette a Gazdasági Bizottság elnökének jelentését a KGST-tagországok 1984. évi felső szintű gazdasági értekezletén és a KGST XXXVIII. rendkívüli ülésszakán hozott határozatok hazai végrehajtásának menetéről és tapasztalatairól. A kormány áttekintette az MSZMP XIII. kongresszusa és felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére folytatott szocialista munkaverseny eredményeit. A Minisztertanács, a Szakiszervezetek Országos Tanácsával közösen határozatot hozott a hatáskörébe tartozó kitüntetésekről és javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak egyes magas elismerések adományozására. A kormány tájékoztatást kapott a ítavalszi mezőgazdasági munkák helyzetéről, és jóváhagyólag tudomásul vette a mezőgazdasági termelés ösztönzésére tett intézkedéseket. A Minisztertanács felhívta a kormány tagjait és az érintett országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az oriszággyűlés márciusi ülésszakain elhangzott képviselői javaslatok megvalósításának lehetőségét, s arról tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint az érdekelt képviselőiket. KECSKEMÉTI BORGAZDASÁGI KOMBINÁT ÉS HUNGAROFRUCT Szovjet elismerés a szállítóknak Az elmúlt esztendőben a Szovjetunióba irányuló jól sikerült mezőgazdasági exportszállítások elismeréseként a napokban néhány magyar termelő, forgalmazó vállalatnak, szövetkezetnek elismerő oklevelet adtak át. A Sza- bolcs-Szatmár Megyei Zöldért Vállalat, a vajai II. Rákóczi Ferenc Tsz, az Ágker, a Paksi és a Nagyatádi Konzervgyár, a Tokaj- hegyaljai Borgazdasági Kombinát mellett a Kecskeméti Bor- gazdasági Kombinát és a Hunga- rofruct Bács-Kiskun megyei ki- rendeltségének vezetői vehettek át elismerő oklevelet. A Kecskeméti Borgazdasági Kombinát nemrégiben átadott impozáns székházában bensőséges ünnepségen — amelyen részt vett Romány Pál, az MSZMP KiB tagja, a megyei pártbizottság első titkára — adta át Viktor Ocseretyin, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége magyarországi Kereskedelmi Képviseletének főtanácsosa Bor- sódy Miklós vezérigazgatónak a Szojuzplodoimport — a szovjet partnervállalat — vezérigazgatója által aláírt díszoklevelet, majd tájékoztatta a megjelenteket a szovjet—magyar kereskedelmi kapcsolatod eddigi alakulásáról, s a tervekről. Romány Pál hozzászólásában kiemelte, hogy a szovjet vevővel e Gyen es István átveszi az oklevelet Viktor Ocseretyintől. (Straszer András felvétele) nemcsak a baráti szálak fűznek össze bennünket, hanem az is, hogy az egyik legjelentősebb vásárlóink. Ezután a főtanácsosnak Petőfi Sándor, Kodály Zoltán és Mathiász János képmásával díszített emlékplakettet nyújtott át. Szintén tegnap, a Hungarofruct Bács-Kiskun megyei kirendeltségén Gyenes István, a kecskeméti iroda vezetője vehette át az Oklevelet, amivel a tavalyi moszkvai VIT-re történt gyümölcsszállítások minőségét és pontosságát ismerte el a partnervállalat. Viktor Ocseretyinnel kölcsönösen tájékoztatták egymást azokról az elképzelésekről, amelyek révén bővíteni szeretA Magyar Néphadsereg vezető állományának részvételével csütörtökön értekezletet tartottak a Honvédelmi Minisztériumban. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Jelen volt Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Varga Péter, az MSZMP KB osztályvezetője, valamint Nyikolaj . Szil- csenko vezérezredes, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának magyarországi képviselője. Az értekezleten Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter összegezte azokat az eredményeket, amelyeket a Magyar Néphadsereg az elmúlt öt évben a hadsereg fejlesztésében, felkészítésében elért. Hangsúlyozta, hogy néphadseregünk a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregeivel együttműködve képes és kész hazánk szocialista vívmányainak védelmére. A miniszter hangoztatta, hogy az emberiség történeténék mai, sorsdöntő időszakában a Magyar Néphadsereg katonáinak legfontosabb feladata: harci készenlétük magas szinten tartása. Az MSZMP XIII. kongresszusa határozatában megfogalmazott célokkal összefüggésben szólt a miniszter a néphadsereg további fejlődését, fejlesztését meghatározó körülményekről, s mindazokról a feladatokról, amelyek az elkövetkezendő években a harckészültség magas szinten tartása érdekében néphadseregünk előtt állnak. Szólt a hivatásos állomány helyzetéről, társadalmi megbecsüléséről, élet- és munka- körülményeiről, a katonai pályára irányítás és pályántartás fontosságáról, a katonai tanintézetekben folyó Oktató- és nevelő- ‘munkáról. Beszélt arról, hogy a 'néphadsereg továbbra is fontos feladatának tartja az ifjúság szocialista szellemű nevelésében Való részvételét, amelyben az eddigieknél is jobban együtt kíván működni a megújuló Kommunista Ifjúsági Szövetséggel. Kárpáti Ferenc előadói beszéde után felszólalások következtek. Ezek során szót kért Kádár János, a párt főtitkára. üdvözölte a honvédelmi minisztérium vezetői értekezletének résztvevőit, fontos eseménynek minősítette a tanácskozást, mert öt esztendő munkájáról, tapasztalatairól készítenek felelős számvetést, s kijelölik a további feladatokat. Átadva az MSZMP KB üdvözletét, elismeréssel szólt a Magyar Néphadseregről, azokról az eredményekről, amelyeket helytállással, áldozatos munkával, a legutóbbi években a fejlesztésben, a felkészítésben, az ifjúság nevelésében elértek. Külön kiemelte, hogy a Magyar Néphadsereg a Varsói Szerződés fegyveres erőinek felkészült, megbízható tagja; a katonákat, tiszthelyetteseket, tiszteket, főtiszteket, tábornokokat a magas fokú szakmai tudás és elismerésre méltó politikai elkötelezettség jellemzi. Elismerés illeti a hadseregben dolgozó kommunistákat és pártszervezeteket, a KISZ szervezeteit és tagjait, mert példamutatóan élnek és dolgoznak. Kádár János kiemelten szólt az elmúlt több mint fél évtizedről. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP XII. kongresszusa annak idején nehéz külső és belső körülmények között határozott az elvégzendő munkáról. Az elmúlt évek tapasztalata azt bizonyítja, hogy helyes volt a program, a feladatok meghatározása. Sikerült az egyensúlyi helyzetet javítani, a fizetőképességet megőrizni, szocialista vívmányainkat megvédeni. Társadalmunk ezt nagyra értékeli. Időszerű .belpolitikai kérdésekről szólva hangsúlyozta: egy esztendővel a párt XIII. kongresszusa után megállapítható, hogy a párt világos és reális programját az egész nép támogatja. Most minden erőt a feladatok megoldására kell összpontosítani. Belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozott és szilárd. Gazdasági gondjaink csökkentése rajtunk múlik. Csak a jobb és a fegyelmezettebb munka eredményeként számolhatjuk fel azokat a kedvezőtlen jelenségeket, amelyék az 1985-ös esztendőben és az idei év első három hónapjában tapasztalhatók voltak. Emlékeztetett arra, hogy a magasabb igényeket csak hatékonyabb termeléssel lehet kielégíteni. Azt már jól megtanultuk — mondotta —, hogy a javakat miként osszuk el, de azt még kevésbé, hogy azokat miként állítsuk elő. Pedig előbb meg kell (Folytatás a 2. oldalon.) CSÖKKEN AZ ÁLLOMÁNY Útkeresés a juhtenyésztésben nék a gyümölcs- és zöldségszál- líitásokat. Remélhető, hagy a Szovjetunióba ezután nemcsak almát és hagymát szállítunk, hanem — ahogy az olimpia és a VIT idején — nyári gyümölcsöket is. A szovjet vendég a kora délutáni órákban a borgazdasági kombinát máriavárosi pincészetében ismerkedett az ott folyó munkával. Majd Viktor Ocsere- tyint, Terelmes Lászlót, a MQN- IMíPEX vezérigazgatóját, Fehér Ákos vezérigazgató-helyettest és Budavári Jenő osztályvezetőt a Mathiász János borrend lovagjává „ütötték”. Cz. P. A megye egyik legnagyobb juhtenyésztő gazdaságában, a kiskun- halasi Vörös Október Termelőszövetkezetben tegnap a Tisza—Kunsági Juhtenyésztő Hizlaló- és Értékesítő Társulás tapasztalatcserét kezdeményezett, amelyen az ágazat gondjait vitatták meg a szakemberek. A társulás —, amelynek ügyintézője a kiskunfélegyházi Dózsa Termelőszövetkezet — együttműködési megállapodást kötött a „Vár—juh” tenyésztési rendszerrel. Többek között a gyapjú értékesítésének a megszervezésére. A tanácskozáson megbeszélték a szakemberek, hogy miként lehetne előbbre lépni az ágazatban és szó volt az eddigi erőfeszítésekről is. A Vörös Október Termelőszövetkezet elnöke, Huri Béla elmondta, hogy kedvezőtlen köz- gazdasági adottságú gazdaságukban mintegy 2500 hektár legelő van, ebből 500 hektár intenzíven művelt. A'^azdasági elemzések azt bizonyították, hogy ezt a nagy legelőterületet elsősorban a juhászat fejlesztésére lehet hasznosítani. Jelenleg 4500 anyajuhuk van, a következő esztendőben azonban az állományt kétszeresére szeretnék növelni. Nagy erőfeszítéseiket tesznek a költségek Költészetünk tegnap és ma csökkentésére, az állomány hozamainak növelésére. Hasznosítják a régi istállókat, olcsó szerfás építkezésekkel gondoskodnak a növekvő állomány részére elegendő férőhelyről. Faj- tajavitó keresztezésekkel kísérleteznek a húshozam és gyapjútermelés növelésére. Az állomány növelése nem jellemző a mezőgazdasági nagyüzemekben, a Vörös Október kivételnek számít. Ezt hangsúlyozta Vancskó Gergely, a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének főmunkatársa. Az utóbbi években a nagyüzemi juhállomány számottevően csökkent, és ez a folyamat jelenleg is tart. A nagyüzemek keresik a kiutat a jelenlegi helyzetből. Törekednek a költségek, csökkentésére, a tenyésztési technológia fejlesztésére, a hús- és a gyapjűhozam növelésére. Központi intézkedések nélkül azonban nem tudják megoldani a jelenlegi gondjaikat. A „Vár—juh” tenyésztési rendszer vezetője, Lajos Gábor elmondta, hogy az ő körzetükben, a Balaton-felvidéken a sekély termőrétegű, köves, gyenge gyephozamú területek csak juhászat- tal hasznosíthatók. Ebből következik, hogy Veszprém megyében a gazdaságok már hosszabb ideje nagy gondot fordítanak az ágazat fejlesztésére. Sajnos, az utóbbi években a gazdaságtalan tenyésztés miatt taggazdaságaikban is jelentős létszámcsökkenés következett be a juhállománynál. Hozzátette, hogy az országban csak ők foglalkoznak egy ágazattal, a juhászattal, a termelési rendszerek közül. Ebből próbálják fenntartani magukat, (Folytatás a 2. oldalon.) Nem tudom, hogy más országokban van-e költészet napja, de azt hiszem, azon senki nem csodálkozik, hogy nálunk van. Bármily keveset tud valaki irodalomból, bármily kevésre emlékszik is tanulmányaiból, azt azért biztoson tudja, hogy a magyar indáimat elsősorban a költészet jelentette évszázadokon keresztül. S nemcsak az volt irodalmunk sajátossága, hogy a líra vezető szerepet játszott benne, hanem az is, hogy áthatotta az egész szellemi életet, s döntően közrejátszott a nemzeti tudat formálásában. Kölcsey és Vörösmarty-, Petőfi és Arany, Ady és Babits, József Attila és Illyés Gyula neve, munkássága nélkül nemcsak a magyar irodalomnak, hanem egyáltalán a ,magyar művelődésitek a története sem képzelhető el. Legalábbis a reformkor óta megszakítás nélkül tartott ez a folyamat, s így szinte természetes volt. hogy az 1960-as <évek nagy irodalmi felvirágzásának időszakában egy külön napot kapott a költészet József Attila születésnapján. A hatvanas évek óta pzon- ban nagyot fordult a világ, s nagy a változás a magyar irodalomban is. A hetvenes évek vége óta egyre többször esik szó az irodalmi értékrend változásáról, mégpedig többféle értelemben is. Mondják, hogy a magyar epika sok rangos teljesítményével önmaga korábbi színvonala fölé nőtt. Emlegetik, hogy (ezzel <egy- időben a líra viszont korábbi eredményeinél halványabb. Néhány an szinte a líra haláláról elmélkednek. Mindenki felfigyelhetett arra, hogy az irodalomnak , a társadalmi életben elfoglalt szerepe — legalábbis a mindennapi (társadalmi-politikai ,életben elfoglalt szerepe — fokozatosan csökkent, s arra is, hogy ma kevesebben olvasnak általában is, verset pedig különösen. Az irodalomnak nincs meg az a közvetlen, közéletet formáló-befolyásoló szerepe, mint ami a reformkortól a hatvanas évekig szinte mindig nagy volt. Egyesek pzt teszik hozzá: „végre!” — mások pedig azt, hogy: „sajnos!” Mindegyik állításnak van igazságtartalma, de ha a jelem. eseményeit Imegpróbáljuk történelmi összefüggésekben látni, jóval bonyolultabb lesz a kép. A magyar epika ugyan valóban rangos színvonalon teljesít a hetvenesnyolcvanas években, de vajon rangosabb-e .ez, mint volt az 1920-as években Krúdy, Kosztolányi, Móricz, vagy az 1960- as években Déry, Örkény, Sánta? IS vajon valóban haldoklik a magyar líra? Biztos vagyok benne, hogy nem erről van szó. A hatvanas évek ritka szerencsés történelmi pillanat volt a magyar társadalom számára, s ez a pillanat egybeesett azzal, hogy a magyar lírának az ötvenes évekbeli megújulása, poétikai-szemléleti forradalma a maga eredményeivel igen sok olvasóra hatott. ■■■■■■■■■■■■■■Hl Olyan évtized volt ez, amelyben a társadalmi fellendülés és az azt tükröző irodalmi fellendülés erősítette egymást, s az aranykor illúzióját keltette. Ma már tudjuk, hogy az illúzió illúzió marad, akármelyik évtizedben fogalmazódik is meg. A nyolcixmas években semmiképpen nem látunk aranykort, s így természetes, hogy irodalmát sem láthatjuk aranykorinak. S mivel közben megtörtént <az irodalomnak az előbb már említett funkciómódosulása, a mindennapi társadalmi-politikai életben elfoglalt szerepének csökkenése, kétszeresnek, látszik a veszteség: se aranykor, se nagy szerep. S mintha mindezt alátámasztaná az olvasási kedv lanyhulása. Ha azonban az (időben (nemcsak visszafelé, hanem előre haladva is itörténelmi távlatokban gondolkozunk, akkor látnunk kell azt is, hogy ezek a imái évek csak ily módon, csak hangsúlyozott „szürkeségükkel”, „prózais águkkal", gazdaságközpontú szemléletükkel alapozhatják meg a várva-várt, de illúzióktól mentesen megvalósítandó újabb „aranykort”. Vasy Géza
