Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-27 / 73. szám

Ez már történelem! Kecskemét, 1946 márciusában A postán március 1-én új díjszabás lépett életbe. Levél helybe 10 000, vidékre 20 000, külföldre 80 000 pengő. Lap helybe 8000, vidékire 15 000, külföldre 50 000. Nyomtatvány 3000, csomag 50 000 és 80 000. A távíró, távbeszélő és rádió díja a régi nyolcszorosa. Csekkbefizetési és kezelési díjat a postán további intéz­kedésig nem kell fizetni. A gabonaellátási helyzet súlyosságára való tekintettel a közellátási bizottság úgy döntött, hogy a kenyérjegyet megvonja mindazoktól, akik­nek anyagi helyzete lehetővé teszi a kenyérnek szabadpiaci forgalomban való beszerzé­sét. Mint értesültünk, a ke­nyérjegyeket a kereskedőktől, orvosaktól, ügyvédektől, ipa­ros mesterektől és mindezek családtagjaitól, nemkülönben a gabonával ellátottaktól von­ták meg. A budapesti népbíróság most tárgyalja Maczonkai Antalné kecskeméti szülész­nő fellebbezését. Maczorakai- nét a kecskeméti igazoló bi­zottság állásvesztésre ítélte, mert a téglagyári gettóban bebizonyítottan durván bánt a „tetőtől-talpig való moto­zásra” rábízott nőkkel. 82-en végezték el a helvé- ciai gazdasági tanfolyamot. Kovács Ferenc kertészeti fel­ügyelő vezette a Mezőgazda­sági Kamara támogatásával. A földművelésügyi miniszter képviseletében dr. Szádeczky- Kardoss László főispán elnö­költ, aki hosszabb beszédben méltatta a tanfolyam jelentő­ségét. Beszédet mondtak Tóth László polgármester, Tóth Dezső tanácsnok és még töb­ben. Egy nemrég hazatért hadi­fogoly elbeszélése szerint a kecskeméti 540. sz. hadikór­ház a bajorországi Ingelstadt- ban van. A betegek nagyrésze már meggyógyult és a kór­házvonat indulásra készen áll. Amennyiben az amerikaiak nem gördítenek akadályt az utazás elé, lehetséges, hogy a visszaadásra kerülő elhur­colt javak között a kecskemé­ti hadikórházat is visszakap­juk. A táborban egyébként az alábbiak tartózkodnak: dr. Jobbágy Andor és dr. Tóth László orvosok, Zakar Béla és családja, Philipp János, Selmeczy László, Farkas Ró­bert, Horváth Ervin, Újhidy Irén, végül Liszka Béla és családja. A kecskeméti közbiztonság javítása terén igen jelentős intézkedéseket hozott dr. Mi­kes Iván rendőrezredes, a fő- kapitányság vezetője. A város különböző pontjain tizenkét rendőrposztot állított fel, rész­ben közlekedési, részben biz­tonsági szolgálat céljaira. Eze­ken a pontokon éjjel-nappal ott teljesíti szolgálatát a rendőrőrszem. Mióla a keresztény kultusz időszámítása jegyzi fel az évek múlását, nem produkált a „keresztény civilizáció” olyan becstelen, embertelen és istentelen gazságot, mint ez a darab szürkéssárga hol­mi, amely most a szerkesztő­ség asztalán fekszik. Egy da­rab szappan, ez, semmi más. Három betű van rajta: RIF. Rövidítése annak, hógy „Rein Izraeliltisohes Fette”, magya­rul: Tiszta Zsidó Zsiradék. Halálra ikínzott férfiak, sze­rencsétlen mártírsorsú asz- szonyok és lányok ártatlan holtteteméből főzték a néme­tek, az európai kultúra zász­lóvivői. Néhány darab Kecs­keméten is forgalomba került belőlük, de az Izrealita Hit­község tudomást szerzett a dologról és felvásárolta azo­kat. Tito altábornagy, jugoszláv kormányelnök a lengyel kor­mány meghívására Varsóba utazott. Különvonaton a na­pokban a kecskeméti pálya­udvaron haladt keresztül Bu­dapest felé. A súlyos kimenetelű járvá­nyok okozta veszteséget a szarvasmarhák természetes szaporodása nem tudja pótol­ni. A tejtermelés a mostoha takarmányozás következté­ben egyre csökken és tekin­tettel az igásállathiányra, a tehénállomány fokozódó, mér­téktelen igázására nem va­lószínű, hogy a tejtermelés tavasszal is jelentősen emel­kednék. Kecskeméten és kör­nyékén a sertéstenyésztés fellendülésére biztatóak a kilátások. Ha sikerül megfe­lelő mértékű szérumterme­léssel a sertésvészt leküzdeni, egy-két éven belül elérjük a régi sertésállományt. Vasárnap délelőtt a Katona József Színházban megtar­tott ünnepélyes gazdagyűlés keretében az új birtokosok közfelkiáltással megválasztot­ták az új Földigénylő Bizott­ság 11 tagját. A bizottság új tagjai: Szabó Ferenc, Kiss Jó­zsef, Szijj Balázs (MKP), Herczeg Mihály, Herczeg Dö­mötör, Rácz László (szoc), Tormási László, Szabó Lajos, Gál István (Kisg.), Rápai Vince (Parasztp.), Balanyi Gábor (PD). A bizottság tit­kos szavazással választotta meg elnökét. Szabó Ferenc 5, Tormási . László 4, Herczeg Dömötör 2 szavazatot kapott. A sakkozás világbajnoka, dr. Aljechin, londoni jelentés sze­rint hirtelen elhunyt. A kecs­keméti sakkbarátok jól emlé­keznek az elhunyt világbaj­nokra, aki győztese volt a városunkban rendezett 1927. évi nagy versenynek, s utána kétízben is volt vendége a városnak és a sakkbarátok­nak. W. D. MEGÁLLÓ A HOBBIKNÁL A Kunság Volán március 30-tól Kecskeméten a Halasi úti kiskert- tulajdonosok jobb kiszolgálása érdekében a 6.50 órakor Kecskemét­iről Pécsre induló, illetve 19.45 órakor Pécsről Kecskemétre érke­ző autóbuszjáratát az 54-es számú úton a habbikertek mellett lévő Belsőballászögi és Kerafcestanya elnevezésű megállóhelyeknél min­dennap megállítja. FEKETE SAROK Panaszkodni hallottam az árpád városiakat: a kalku­láció szerint már négyezer forintnál is többet kellene fizetniük a kábeltévéért. Egyáltalán nem biztos, hogy mindenkit sikerül rávenni arra, hogy kifizessen ennyi pénzt — mondják. S persze érvelnek is a Dobó körúti új épület példájával: ide eleve bevezették a kábelt. A baj: c s a k ide vezették be. A nemrég átadott Bat­thyány utcai lakások tulajdonosai már nem részesültek e műszaki megoldás kegyében: saját antennájukon, nem mindig kifogástalan minőségben vehetik csak a magyar l. és a magyar II. műsort. Noha nyilvánvalóan nem oko­zott volna jelentős költségemelkedést, ha ide is átveze­tik a kábelt, s mert .ez ilyen módon beleépült volna a lakás árába, arról se lehetett volna szó, hogy netán in­gyen kapják.. A kábelhálózat továbbépítése érdeke azoknak, akik szeretnének részesülni áldásából, a hét csatornás kíná­latból. Érdeke azonban az IKTV-nek is, hiszen a rend­szerrel óhajtja optimalizálni a távfűtést. Ügy látszik, mégis akad valaki, akinek nem érdeke, ám további kér­dés, hogy miért nem, továbbá: miért lehetett — nyil­ván ugyanennek a valakinek (netán intézménynek, vál­lalatnak) — mégis érdeke a Dobó körúti házak bekábe­lezése. Szívesen tudósítanánk a rejtély megoldásáról —, és még szívesebben arról, hogy az új Batthyány utcai épü­leteket eleve kábellel adják át. —if. I ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEM CSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1986. MÁRCIUS Fejlesztési felmérés A legutóbbi tanácsülésen dr. Mező Mihály ta- nácselnök bejelentette: a részeredmények alapján valószínűnek látszik, hogy Kecskemét lakosságá­nak nagyobbik fele a településfejlesztési hozzájá­rulás (teh.o) fizetése mellett teszi le a voksát. A szervezés azonban még nem fejeződött be: ápri­lis 15-ig azokhoz a családokhoz is eljutnak az aktivisták, akiket eddig valamilyen okból nem tudtak felkeresni. Ezt követően — a számvizsgáló és ügyrendi bizottság tagjai — ismét összegzik az igen és nem szavazatokat; legkorábban tehát áp­rilis végén várható hivatalos végeredmény. A településfejlesztési hozzájárulást — tudtuk meg dr. Mező Mihádytó] és dr. Fáy Ferencné ta­nácselnök-helyettestől — a lakosság véleményének figyelembe vételével nem az eredetileg tervezett­nek megfelelően használják fél. A befolyó összeget teljes egészében a tanácstagi alapba helyezik, hogy ily módon lehetőséget teremtesenek arra: a pénz­ből olyan fejlesztéseket valósítsanak meg, amit aiz adott területein a legfontosabbnak tart a lakos­ság, a tehot tehát ott használhatják föl, ahol fi­zetik. Nem szorul háttérbe az eredeti célok hár­masa sem — más forrásból juttatnak a biztonsá­gos vízellátásra, az egészségügyi centrumra és az úttörőtáborra. MÉG EGYSZER A KAPUTELEFONOKRÓL Javítók ajánlkoznak A Megyeszékhely legutóbbi számában. Fekete sarok című ál­landó rovatunkban azt tettük szó­vá: nincs javítója a számos kapu­telefonnak. Most arról adhatunk hírt: jelentkeztek a vállalkozók. A megjelenés után telefonon érdeklődött a lehetőségekről a MÁV egyik vállalati gazdasági munkaközösségének képviselője. ..Egyszerű szerkezetek ezek, javí­tásuk nmem ördöngösség. A kollé­gákkal azon gondolkodunk, ho­gyan léphetnénk mj is akcióba. Majd jelentkezünk". Sörös János, a Gelka Katona József téri üzletének vezetője személyesen jött be a szerkesztő­ségbe. — Mi igenis foglalkozunk a ka­putelefonok javításával — mond­ta. — Van elég szakemberünk, nem okoz gondot az alkatrészel­látás. Az utóbbi időben azonban 'csökkenitek a megrendelések. — Mit gondol, miért? Árat emeltek? — Nem emeltünk, évek óta ugyanennyiért dolgozunk. — Azaz? Mennyiért? — A garanciális javítások a lakóknak nem kerülnek pénzbe. Utána pedig szeretnénk elterjesz­teni az átalánydíjas szerződést, lakásonként havi négy forintért. — Ez olyan kevésnek tűnik, hogy nem is akarom elhinni. Mit adnak cserébe ezért a négy fo­rintért? — Nem mondtam volna, hogy négy forint', ha nem annyi lenne. De annyi. Ezért a szerény össze­gért báinmiliyen hibát soronkívül elhárítunk!, úgy, hogy .természete­sen az alkatrészt ás mi adjuk. — Van valamilyen feltételük? — Csupán az, hogy a szerződés aláírása előltt felújítsuk a rend­szert. — Akkor is, ha mondjuk egy éves? — A gond a kaputelefonokkal az, hogy a beüzemelést nem mi végezzük: valaki — nem mindig a hozzáértő — összeköt két dró­tot, amivel lehet, hogy nagyobb kárt csinál, mint hasznot. A má­sik gond az, hogy maga a rend­szer is rendkívül sérülékeny: egv közönséges mezei csavarhúzóval bárki teljesen elronthatja. Arról már nem is beszélek, hogy a ke­zelőszervek a szabad ég alatt van­nak, kitéve az esőnek, pornak, hidegnek, melegnek. — Ha ennyi baj lehet ezzel az egyszerű szerkezettel, miért ajánl­koznak mégis ennyire lelkesen a javítására? — Mert üzletet látunk -benne, ha nem is nagyot. Mindenesetre a maii helyzetben nemcsak a fo­rintot, a fillért is meg kell fog­nunk. Másrészről az sem közöm­bös, hogy az átalánydíjas rend­szerrel folyamatos munkát adha­tunk műszerészeinknek. V Miért van, ha rossz? Miért nem jó, ha van? Az átalánydíjas szer­ződés megoldást kínál... a HELYREÁLLÍTANI A LELKI EGYENSÚLYT Szeminárium — elváltaknak Visszafogott, hírverésnek talán nem is igen nevezhető pro­pagandát követően már túl van az első harmadán az Erdei Ferenc Művelődési Központ új, elváltaknak indított szemi­náriuma. Az első kurzus öt nő és öt férfi hallgatója pszicho­lógus irányításával néz szembe az új élethelyzetével, melybe a válás után került. Miért tartotta fontosnak a művelődési központ a tanfolyam megszervezését, milyen módszerekkel dolgoznak, mit szeretnének elérni — a többi között e kérdé­sekről beszélgettünk Tóth Ibolya népművelővel, a szeminá­rium szervezőjével. — Bár a statisztikákból tud­juk, hogy minden harmadik há­zasság válással végződik Ma­gyarországon, sokan mégis azt kérdezik: miért van szükség válási szemináriumra?-1- Ha bárki is azt hinné, hogy tanfolyamunkon azt tanítjuk, ho­gyan lehet könnyen és gyorsan elválni, ki kell, hogy ábrándít­sam: nem erről van szó. Segítsé­get viszont valóban szeretnénk nyújtani a már elváltaknak, kö­zülük is azoknak, akik egy, leg­följebb két éve bontottak házas­ságot. A tudományos vizsgálatok alapján ugyanis tudjuk, hogy körülbelül ennyi idő, két év kell a lelki regenerálódáshoz. — Ehhez adnak tehát tanácsot? Az újrakezdéshez? — Ha közös megegyezéssel, ha anélkül mondták ki a válást, mindenképpen nehéz az elválás. Ki a hibás? Mit szólnak a roko­nok, az ismerősök? Mi lesz a gyerekekkel? Hogyan oldódik meg a lakáskérdés? Az első idők­ben ezek a problémák a legnyo­masztóbbak, és mi ezeknek a megoldásához szeretnénk segít­séget nyújtani. Persze lakást ad­ni nem tudunk, de az esetek többségében már az is nagy do­log, ha a lelki egyensúlyt sike­rül helyreállítani. — Csoportterápiával? — Valahogy úgy. Hat alkalom­mal találkoznak a résztvevők, mindannyiszor újabb témákról hallgatnak előadást, majd ma­guk is elmondhatják mindazt, ami erről az eszükbe jut: kibe­szélhetik magukból, ami a szí­vüket nyomja. Ez a fajta szemi-' nárium egyébként nem magyar találmány, az USÁ-ból szárma­zik. — Hogyan került ide? — Egy magyar pszichológus ta­nulmányúton járt Amerikában, ott sajátította el a tudnivalókat, s hazatérve Pécsett — másfél éve — meghonosította a kurzust. — Mit mutatnak az ottani ta­pasztalatok? — Nagyon kedvező a mérleg. A csoportok általában a szemi­nárium befejezése után sem sza­kadnak szét, hanem öntevékeny közösséget alkotnak, programo­kat szerveznek maguknak — ta­lán azért, mert megtalálták azt a kört, ahol megbeszélhetik a gondjaikat és együttérző véle­ményre számíthatnak. Noha e szemináriumtól az áll legtávo­labb, hogy áfféle „társkereső klubbá” alakuljon, Pécsett már végződött házassággal a tanfolya­mi ismeretség. Az ottani lehető­ségek annyiból jobbak, hogy vállalni tudják a gyerekeket is a szemináriumra, sőt, vannak hét­végi kurzusaik is. — Pénzért, egész pontosan 150 forintért hirdették ezt a szemi­náriumot? Gazdasági okból? — Részben igen: amiért pénzt adnak az emberek, azt fonto­sabbnak tartják, mint azt, ami ingyen van. A tanfolyam az in­tézményünk eredeti programjá­ban nem szerepelt, nem volt te­hát fedezete sem, tehát minden­képpen törekednünk kell arra, hogy valamit „megtermeljünk” a költségekből. Az első alkalommal még nem értük el, hogy önfenn­tartók legyünk — tizenhat részt­vevő esetén nullszaldós a vállal­kozás — de őszintén szólva ezt csak most gondoltam így végig, hiszen végső soron a művelődési központnak ez nem okoz anyagi gondot. — Talán többen jelentkeztek volna, ha jobban propagálják a szemináriumot. — Névre szólóan mégsem küldhetünk meghívókat — már csak a dolog természeténél fog­va sem! Plakátokon hirdettünk, meg a Kecskeméti Szemlében és a Petőfi Népében, kiadtunk olyan szórólapokat, amelyeken volt je­lentkezési adatlap — négy ke­rült vissza hozzánk, a többiek te­lefonon jelentkeztek. Aztán az első foglalkozáson a húszperces­re tervezett bemutatkozásból két órás beszélgetés lett... van olyan megállapítása a szakirodalomnak, hogy a frissen elváltakat leg­jobb lenne idegszanatóriumban helyrehozni. — De mert ez megoldhatatlan, a művelődési központ szervez tanfolyamokat. Mi lesz a folyta­tás? — Valamilyen módon az el­vált szülők gyerekeinek is sze­retnénk segítséget nyújtani, hi­szen nyilvánvalóan ők ugyanúgy vagy még jobban megsínylik az apa vagy az anya hiányát a csa­ládból, mint a felnőttek a férjét vagy a feleségét. Biztosan indí­tunk új kurzusokat is, hiszen — sajnos — rengeteg az elvált em­ber. — És akik még nem váltak el, ne adj’ isten meg sem házasod­tak? Velük mi lesz? — Nyilvánvalóan igaza van, ha arra céloz, hogy nem az utol­só lépés után kellene kezdeni a munkát, amikor már elveszett egy — a kezdetkor minden bi­zonnyal szépen indult — kap­csolat. Igyekszünk lépni, és nem elképzelhetetlen, hogy középis­kolások részére olyan szeminá­riumot indítunk, amely a boldog, harmonikus családi életet állítja a középpontba. B. J. LAPSZÉL FAGYOK UTÁN lettek az idei — a tavalyinál jó­val enyhébb — telet is. Különö­sen a fő vonalak burkolata rémí- tően rossz: lépésben lehet csak haladni olyan fontos szakaszon, mint például a Bethlen körút a Nyíri út. Arról már szinte nem is érdemes beszélni, milyen a helyzet Kiskecskeméten: autóval is az elakadást kockáztatják az otít lakók, el lehet tehát képzelni, milyen keserves gyalogosan, netán gyerekkocsit tolva átevdckélni a sártengeren. Mint mindennek, nyilván az utaknak is megvannak a felelősei, akik eleddig talán ar­ra hivatkozhattak: jöhetnek még fagyok, ráérnek utána megjavít­tatni a burkolatot. Ha minden igaz, végül is tavaszt írunk, itt tehát az ideje' a „kátyútdamítási” hadművelet megkezdésének. Tóth Sán,d°n' fotója egyébként a Beth­len körúton készült. KÉPESBOLT A Képzőművészeti Kiadó ápri­lis 16-án Képesboltot nyit a Dobó körút 5. szám alatt. Az úi üzlet­ben a kiadónál megjelent több­száz féle képeslap, poszter, művé­szeti könyv, papírjáték, barkács- tapéta kapható. Kőszeg és Szeged után Kecskemét a harmadik vi­déki város, ahol mintaboltot nyit a Képzőművészeti Kiadó. TERMÉSZETJÁRÓK FIGYELMÉBE A kecskeméti Vörös Meteor Sportszövetség természetjáró szakosztálya április! 13-án a Vér­tes hegységbe, Csókakő környé­kére gyalogtúrát hirdet. A túrá­zók vasárnap reggel 6 órakor a Domus Aruház parkolóiáriái ta­lálkoznak. Minden érdeklődőt szí­vesen látnak soron következő nyílt túrájukon a szervezek. ALFÖLDI PORCELÁN — AZ ALFÖLDBEN Április 7-től egy héten keresz­tül a hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyár termékeiből rendez árubemutatót a fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Alföld Áru­ház. A tervek szerint az áruház földszintjén terítési bemutatókat is rendeznek a gyár híres ház­tartási porcelánáruiból. Ebben az időszakban az áruház emele­tén a Skála GT játékújdonságai­val ismerkedhetnek az ifjú ér­deklődőik í például a szőr-hintái ó- vali. HAMBURGER-PAVILON ... ... nyílt a Tudomány és Tech­nika Házának tövében, önmagá­ban ez még nem lenne szenzáció, hiszen lakókocsikból, faházakból ds kínálják márj a hot dogot, pa­lacsintát, hamburgert. 'Az ízléses, mindössze 12 négyzetméter alap­területű kis bolt azonban egy élő fa köré épült... A környezetvé­delem, a környezetszeretet szép példáját valósította meg a gya­korlatban az ifjú tulajdonos. Schadl György. Szerkeszti: Ballal József

Next

/
Oldalképek
Tartalom