Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-13 / 10. szám

/ 2 • PETŐFI NÉPE «> 1986 január 13. Líbia-ellenes szankciók Kanada és Olaszország enged­ményeket tett az Egyesült Álla­moknak a Líbia-ellenes szankciók ügyében. Mint Brian Mulroney kanadai miniszterelnök pénteken este be­jelentette, kormánya megtiltotta, hogy korszerű kanadai technoló­giát, így olajfúró berendezéseket szállítsanak Líbiába. A kormány megvonja a biztosítási fedezetet azoktól a cégektől, amelyek új vállalkozásokat' akarnak nyitni Líbiában. Mulroney ugyanakkor felszólította a kanadai üzletem­bereket: ne foglalják el a távozó amerikai cégek helyét. Olasz kormánytisztviselők pén­teken közölték, hogy Róma meg­tiltotta olasz fegyverek szállítá­sát Líbiának és más büntetőin­tézkedéseket is fontolgat. A kor­mány — a kanadai kabinethez hasonlóan — felszólította az olasz cégeket: ne lépjenek a távozó amerikaiak helyére. Olaszor­szág Líbia legnagyobb kereske­delmi partnere a közös piaci or­szágok közül. Ruud Lubbers holland rr^inisz- terelnök, az Európai Közösségek Tanácsának soros elnöke szerint „igencsak valószínűtlen”, hogy a Közös Piac gazdasági büntetőin­tézkedéseket rendelne el Líbia el­len. A hágai tanácskozás megtar­tását egyébként éppen Hollandia kezdeményezte. A kommunista párt (Spanyol- ország) közleményben hívta fel a figyelmet arra a veszélyre, hogy az Egyesült Államok spanyolor­szági támasztpontjairól kiindulva mér csapást Líbiára. E támasz­pontok használata fölött a spa­nyol kormány semmiféle ellenőr­zést sem gyakorol — mutat rá a közlemény. Kuvait, melynek sok milliárdos tőkéje van külföldön, pénteken aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok zárolta az amerikai területen le­vő líbiai vagyont. Ez a lépés a nemzetközi jog megsértését je­lenti, és megrendíti azok bizal­mát, akik pénzüket külföldön fektetik be — mutatott rá Dzsd- szim al-Harabi kuvaiti pénzügy- miniszter. Jasszer Arafat, a PFSZ vezető­je a szaúdi fővárosban kijelentet­te: kész félretenni Líbiával való nézeteltéréseit és az észak-afri­kai országgal közösen szembeszáll­ni az amerikai és az izraeli fenye­getésekkel. WASHINGTON A Pentagonban szombaton cá­folták, hogy a héten a líbiai lég­elhárítás lelőtt volna egy ameri­kai repülőgépet, amely Líbia part­jai felé tartott volna. A Penta­gonban azt mondták, hogy egy FA—18-as repülőgép, amely a Coral Sea anyahajéról szállt fel szokásos gyakorlórepülésére. a franciaországi Nizza közelében baleset következtében a tengerbe zuhant és nyoma veszett. Koráb­ban a kuvaiti hírügynökség kö­zölte, hogy egy amerikai repülő­gépet a líbiai légelhárítás lelőtt, de azt is hozzátette, hogy az ügyet mind Tripoliban, mind Washing­tonban bizalmasan kezelik, ne­hogy kiszélesedjék a konfliktus a két ország között. * HÁGA Riadókészültségbe helyezték szombaton a holland, valamint a skandináv országok rendőri erőit, miután az InterpoLtól figyelmez­tetés érkezett, hogy Abu Nidal csoportjával kapcsolatban álló személyek esetleg útban vannak ezen országok felé, s terrorcselek­ményeket terveznek. A római és a bécsi merénylet előtt az Inter­pol hasonló figyelmeztetést adott ki. Szakszervezeti kongresszusok Moszkva a kapcsolatok javítására törekszik Tokióval Az utóbbj években bizonyos visszaesés ment végbe a Szovjet­unió és Japán kapcsolataiban — állapítja meg a moszkvai Pravda vasárnapi számában. A szovjet—japán kapcsolatok jelenlegi helyzetével foglalkozó elemzés ennek alátámasztásaként a kereskedelmet hozza fel: míg Japán a hetvenes években az el­ső, második helyet foglalta el a Szovjetunió tőkés kereskedelmi partnereinek sorában, addig ma a hatodikat. AZ IZVESZTYIJA CIKKE Albánia évfordulóján A Szovjetunió mindig követke­zetesen fellépett és fellép a szov­jet-albán kapcsolatok javítá­sáért — hangsúlyozza szombati számában az Izvesztyija. A szov­jet kormány lapja cikkében az Albán Népköztársaság kikiáltá­sának 40. évfordulójáról emléke­zik meg. A cikk hangsúlyozza, hogy a népköztársaság kikiáltása az Al­bán Kommunista Párt vezetésé­vel a demokratizálásért küzdő hazafiak kitartó harcának volt köszönhető. Albánia belső hely­zete azonban a népköztársaság kikiáltása után nem stabilizáló­dott, a reakciót nem sikerült tel­jesen felszámolni. Az Egyesült Ál­lamok és Nagy-Britannia — a népi hatalom megdöntésének reményében — Albánia elisme­réséért engedményeket köve­telt. Ebben a nehéz időszakban nyúj­tott segítséget Albániának a Szov­jetunió. 1945 novemberében elis­merte az albán ideiglenes de­mokratikus kormányt, és felvette vele a diplomáciai kapcsolatokat. A visszaesés alapvető oka az, hogy Japán hűen követi az ame­rikai politikai Irányvonalat és kivette részét a Szovjetunió el­len meghirdetett „gazdasági szankciókból" is — vonja le a következtetést a cikk. De történ­tek más, barátságosnak szintén nem nevezhető események is: ilyen volt az „északi területek” — japán területi követelések — kérdésének kiélezése vagy F— 16-os vadászbombázók elhelyezé­se a Miszava légitámaszponton. A szovjet fél javasolta, hogy kössenek megállapodást az erő alkalmazásától való tartózkodás­ról, kezdjenek tárgyalásokat a távol-keleti bizalomerősítő in­tézkedésekről. Tokió azonban nem hajlott erre — állapítja meg a cikk. A Pravda szerint a két ország jelenlegi kapcsolatai nem felel­nek meg sem a világ politikai életében játszott szerepüknek, sem pedig gazdaság!-súlyuknak. Pillantás a hétre A téli hidegben igencsak „meleg' napokat élnek a po­litikusok. Egymást érik a két­oldalú találkozók, a nemzet­közi konferenciák. Jó lenne, ha nyárra sem hűlne le a világ- politikai légkör... HÉTFŐ: Az EGK halászati minisztereinek brüsszeli ta-, nácskozásán valószínűleg le­zajlanak az első „szóváltások” a francia, ír, brit, illetve a spanyol és portugál képvise­lők között. Ezek az országok korábban is vitáztak egymás­sal bizonyos halban gazdag vi­zek hovatartozása miatt — sőt volt rá eset, hogy fegyverek is eldördültek a tengereken. KEDD: Vinisio Cerezo guate- malai elnök beiktatási ünnep­ségére szinte egész Latin- Amerlkából érkeznek vezető politikusok. Guatemalaváros- ban tartandó közép-amerikai csúcsértekezletre tett javasla­tot múlt szombaton Dániel Ortega nicaraguai államfő, is. SZERDA: Eduard Sevard- nadze, a Szovjetunió külügy­minisztere hivatalos látoga­tásra Japánba utazik. Az utób­bi időben mindkét tfél hangoz­tatta, hogy szándékában áll a kétoldalú politika^, és gaz­dasági kapcsolatok Javítása. CSÜTÖRTÖK: Gépfhj^n meg­kezdődik az atom- és urTegy- verekről folyó szovjet—ame­rikai tárgyalássorozat negye­dik fordulója. Most első ízben érvényes a szójáték: szeret­nénk, ha Genfben is Genf szelleme uralkodna! PÉNTEK: Abidjanban, Ele­fántcsontpart fővárosában ta­lálkozik u karácsonyi hábo­rúskodás óta első ízben Mali és Burkina államfője A két poli­tikus várhatóan békülékeny hangon tárgyal majd, és el­fogadja, hogy az ügyet a há­gai nemzetközi bíróság vizs­gálja ki. SZOMBAT: Ezúttal Kenan Evren török államfő érkezik Kairóba. Az egyiptomi külpo­litika aktivitására jellemző, hogy előzőleg Bettino Craxi olasz miniszterelnök látoga­tását tervezik, s vasárnap már a mexikói külügyminiszterrel tárgyalnak a kormány tagjai. VASÁRNAP: Hollandiába érkezik Simon Peresz Izraeli miniszterelnök. NAPI KOMMENTÁR Az első, de nem utolsó Még alig kezdődött meg az új esztendő, máris itt vaji a NATO első nagyszabású hadgyakorla­ta. Az első, te korántsem az utol­só, hiszen az Észak-Atlanti Szer­ződés szervezete immár hagyo­mányosan az egész év folyamán különböző manőverek egész sorát végzi. • A Reforger—86 az amerikai „segélycsapatok” Európából való yyors átszállítását és harcba ve­tését hivatott modellezni egy esetleges nagyszabású háború el­ső időszakában. Több mint húsz­ezer amerikai katonát és nemze­ti gárdistát szállítanak át ilyen­kor teljes könnyű- és nehézfegy­verzetükkel az öreg kontinensre, ahol ezzel jelentős mértékben növekszik az Egyesült Államok katonai ereje. Ez is egy az olyan — mindinkább szaporodó — had­gyakorlatok sorában, amikor na­gyon nehéz megkülönböztetni az esetleges „éles” felvonulást a ru­tinjellegű manőverektől. Az, hogy ilyen méretű hadgyakorla­tok ismétlődnek évente többször a Varsói Szerződés tagállamai határaitól néhány száz kilométer­re — olykor ennél jóval köze­lebb is — vitathatatlanul növeli egy háború véletlen kitörésének veszélyét. A NATO éves kiképzési tervé­be illeszkedően a hadgyakorla­tok hosszú lánca következik a Reforger—86 után, Norvégia sarkköri vidékeitől egészen Szi­cília déli csücskéig, sőt esetleg Egyiptom sivatagjaiig tanulják majd az amerikai, kanadai és nyugat-európai katonák a külön­böző földrajzi és időjárási körül­mények közötti harc módozata­it. A fegyverkezési tervek isme­retében elmondhatjuk, bárhogy alakuljon is a világpolitika 1986- ban, bizonyos, hogy a katonai szembenállás szintje növekedni log. Erre utal az is, hogy még egy esetleges év közbeni megál­lapodás után is emelkedne a fegyverek száma és minősége — már pusztán a korábban beindí­tott programok tehetetlenségi ereje miatt is. Miközben egyre türelmetle­nebbül várjuk a kompromisszu­mos megállapodás lehetőségére utaló hireket Stockholmból, Bécs- ből, Genfből, a NATO újra és új­ra bebizonyítja, hogy csak az-erő pozíciójából hajlandó a tárgya­lásokra. „Ha békét akarsz, készülj a háborúra!" — ezt tartja az ókori közmondás. A jelekből Ítél­ve a Pentagon és szövetségesei nagyon akarják a békét — mert­hogy egyre fokozottabb ütemben készülnek a háborúra. H. G. Amerikai űrrepülőgép Kis Csaba, az MTf tudósítója jelenti: A nyolcadik próbálkozásra va­sárnap reggel — helyi idő sze­rint öt perccel reggel hét előtt — sikerült útnak indítani a Colum­bia amerikai űrrepülőgépet. A rajtot még decemberre tervez­ték, de részint különböző mű­szaki hibák, részint pedig a ked­vezőtlen időjárás miatt kellett elhalasztani azt. A Columbia héttagú személyze­tet visz ötnapos útra. A személy­zet tagjai között van Bili Nelson, aki az amerikai törvényhozás­ban a floridai űrrepülőteret is magába foglaló körzet képvise­lője. Korábban már egy szenátort is elvittek űrutazásra. Az út során pályára állítanak egy nagyteljesítményű távközlé­si mesterséges holdat. A személy­zet tagjai megfigyeléseket végez­nek a Halley-üstökösről és több kísérletet hajtanak végre. A Columbia az amerikai űrre­pülőgépek legidősebbike: elsőnek Indult annak idején a világűrbe Az elmúlt évben nagyszabású át­alakításokat hajtottak végre raj­ta, az azóta eltelt Időszak ta­pasztalatai alapján. A NASA azt tervezi, hogy az idén 16 utat hajt végre a négy gépből álló űrrepü­lőgép-flottával. (Folytatás az 1. oldalról.) A Postások Szakszervezetének elnöke Ismét Benke Gézáné, a fő­titkár Gricserné Heszky Enikő, a titkár pedig továbbra is Me­gyeri László és Péntek Petro­nella. VASASOK: Takarékosan az anyaggal, energiával Szombaton, a szakszerve­zet székházá­ban megkezd­te tanácskozá­sát a Vas-, Fém- és Villa­mosenergia­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek XXIX. kongresszusa. 650 ezer szervezett dolgozó képvise­letében 569 küldött vitatja meR az elmúlt öt évben végzett mun­ka tapasztalatait, és a soron kö­vetkező feladatokat. A szombati tanácskozáson részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke, Gáspár Sándor, a SZOT elnö­ke, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Marjai József mi­niszterelnök-helyettes, Kapolyi László ipari miniszter, valamint a párt-, állami- és társadalmi szervek több más vezetője. A vendégek sorában ott volt Alain Stern, a Szakszervezetek Világ- szövetségéhez tartozó Fémipari Dolgozók Szakszervezeti Nem­zetközi Szövetségének főtitkára. A szakszervezet központi veze­tőségének írásos beszámolója és Herczeg Károly főtitkár szóbeli kiegészítése egyaránt hangsú­lyozta: az elmúlt öt évben a szak- szervezet kiemelt figyelmet for­dított a munkához szükséges feltételek megteremtésére. Szá­mos jó és rossz példa bizonyítja, mennyire fontos időben véleményt mondani, ha kell, elvszerűen vi­tatkozni az egyes iparágakat érintő fontos döntések kialakí­tásánál. A beszámoló rámutatott, hogy mind a kohászatban, mind a gép­iparban kiemelt feladat az export­kötelezettségek teljesítése mel­lett a lakosság áruellátásának ja­vítása, az anyagtakarékos tech­nológiák meghonosítása és az energiafelhasználás mérséklése. E feladatok maradéktalan meg­valósítását a szakszervezet min­den eszközével segíteni fogja. A központi vezetőség beszá­molóját követő vitában felszólalt Lázár György. Köszöntötte a kongresszust, s átadta a párt Központi Bizottsága, személy sze­rint Kádár János és a kormány üdvözletét, jókívánságait. Emlé­keztetett a vasasok népes tábo­rának, a hazai munkásosztály de­rékhadának tiszteletet parancso­ló harcos múltjára, majd így folytatta: a vasas dolgozóknak, minden iparban dolgozónak van biztos perspektívája. Közös erő­feszítéssel, azzal az akarattal és elszántsággal, ami az eddigi vita során is megnyilvánult, meg tud­juk oldani a jelzett és a fennálló problémákat, eredményesen hoz­zájárulhatunk azoknak a felada­toknak a teljesítéséhez, amelyek biztosítják szocialista építőmun­kánk folytonosságát. Lázár György ezután arról szólt, hogy a párt XIII. kongresszusa óta társadalmi-gazdasági életün­ket az együttgondolkodás, a számadás és a programkészítés jellemzi. Ma olyan programunk van — mondotta —, amely a gaz­daság lendületbe hozásának, a gazdasági fejlődés élénkítésének programja. A kormány elnöke ezután a következőket mondotta: .elhang­zott a vitában, hogy sok új vál­lalkozási formát próbáltunk ki. Am természetes, hogy ezék az új vállalkozási formák önmaguk­ban nem képesek megjavítani gazdaságunk egészét. A magyar gazdaság működésének alapja a szocialista nagyüzem volt, az ma is és az lesz a jövőben is. Ezután így folytatta: Hazánk­ban társadalmi normává kell ten-' ni, hogy minél fejlettebb techni­kával dolgozik az ipar, annál na­gyobb szükség van arra, hogy rend, fegyelem, nagyfokú szer­vezettség jellemezze a termelést. Lázár György végül leszögezte ahhoz, hogy tovább haladhassunk a megkezdett úton, meggyorsít­hassuk az előrehaladást, nem nél­külözhetjük a kollektív tudást és tapasztalatot, amely a szo­cialista demokrácia továibbi erő­sítésével hasznosítható. Az előző napon elhangzott be­számoló feletti vitával folytatta munkáját vasárnap a szakszerve­zet székházéban a Vas- Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének XXIX. kong­resszusa. A kétnapos kritikus hangvételű, előremutató vitában összesen 42 küldött kapott szót. A felszólalások érintették a va­sasmozgalom előtt élló felada­tokat, s megfogalmazódott a szakszervezeti munka javításá­nak igénye is. A vitát követően a küldöttek elfogadták a kongresszus határo­zatát, amely a szakszervezeti munka középpontjába, az érdek- védelemmel szorosan összhang­ban a gazdaságpolitikai célok va­lóra váltásának segítését állítja. A kongresszus végül megválasz­totta a Vas-. Fém- és Villamos­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek vezető szerveit és tisztségvi­selőit. A szakszervezet elnöke Borovszky Ambrus. alelnbkők: Szabó Piroska és Schiller János. Főtitkára Herczeg Károly, titká­rok: Baranyai Géza, Farkas La- Josné, Hidasi Lajos és Paszternák László. VASUTASOK: önerőből kell megoldani a gondokat A MÁV Land­ler Jenő jár­műjavító üze­mének műve­lődési házában szombaton megkezdődött a Vasutasok Szakszervezetének XI. kongresz- szusa, amelyen a több mint 132 ezer szakszervezeti tagot képvi­selő, mintegy 250 küldött az el­múlt öt esztendő munkáját érté­kelte és meghatározta a soron következő feladatokat. A kong­resszuson részt vett Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a SZOT elnöke, Urbán Lajos közlekedési minisz­ter, Sólyom' Ferenc, a SZOT titkára, valamint más párt- és állami szervezetek számos veze­tője. A szakszervezet központi veze­tőségének írásos beszámolója és Koszorús Ferenc főtitkár szóbeli kiegészítője egyaránt elsősorban a vasút gazdasági helyzetével és gondjaival foglalkozott, rámutat­va: a feszültségekkel térhes idő­szak próbára tette a vasutasokat, nem kevés áldozatvállalásra volt szükség ahhoz, hogy mérséklőd­jenek a szállítási zavarok, s ne legyen fennakadás a népgazda­ság vérkeringésében. Ez ugyan­akkor azt is jelentette, hogy egyes szakmai rétegeknek — kü­lönösen azokon a területeken, ahol évek óta feszítő a munkaerőhiány — kedvezőtlenül változtak az élet- és munkakörülményei. Jel­lemző a túlhajszoltság — a túl­órák száma meghaladja az évi 14 milliót —. s nehézséget jelen­tenek az egyre romló műszaki feltételek, az állandósult alkat­részhiány. A gondok, nehézségek mellett az eredményekről is számot adott a beszámoló, mindenekelőtt azl hangsúlyozva, hogy a vállalatok — a MÁV, a GYSEV, és az Utas­ellátó — elérték a VI. ötéves terv Időszakára kitűzött főbb céljai­kat. A MÁV-ról szólva Koszorús Ferenc hangsúlyozta: a szakszer­vezet örömmel üdvözli az Állami Tervbizottság egyik legutóbbi ha­tározatát, amely a vasút helyze­tét hivatott javítani. Eszerint ága­zatközi cselekvési program gon­doskodik arról, hogy a jövőben gazdaságosabbá váljék a fuvaro- zás, Jelentősnek ítélte a főtitkár azt az intézkedést Is, amelynek kö­szönhetően tavaly hét-, az idén pedig hatszázalékos bérfejlesz­tési lehetőséghez jutnak a vas­utasok. Fontos a külső segítség — mutatott rá Koszorús Ferenc —, de a szakszervezet tisztában van azzal, hogy a vasútnak vég­ső softm önerőből kell megolda­ni problémáit, főképpen a meg­levő tartalékok felhasználásával, valamint aktívabb, rugalmasabb fuvarpiaci munkával. Koszorús Ferenc szóbeli kiegé­szítője után megkezdődött a vita. Felszólalt Gáspár Sándor is, alki az MSZMP Központi Bizottsága, valamint a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa nevében megkö­szönte a vasutasak elmúlt évek­ben végzett áldozatkész munkáját. Mint mondotta, a vasutasak nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy minél zökken.ő- mentesebb legyen a szállítási fel­adataik lebonyolítása. Vasárnap vitával folytatta mun­káját a vasutasak szakszerveze­tének kongresszusa. Több mint ötvenen jelentkeztek hozzászólás­ra, s 26-an jutottak szóhoz. Urbán Lajos közlekedési mi­niszter is szót kért a vitában, s mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy reálisan, s nem eltúlzottan kell megítélni a vasút helyzetét. Bajusz Rezső, a MÁV vezér­igazgatója arról szólt, hogy 1985 az első év 20 esztendő óta, ami­kor megállt, a létszámcsökkenés folyamata, sőt egy kis gyarapo­dás Is tapasztalható. A vitát követően a kongresszu­si küldöttek elfogadták a hatá­rozati javaslatot. Végül a kongresszus megvá­lasztotta a szakszervezet vezető testületéit és tisztségviselőit. A Vasutasak Szakszervezetének el­nöke ismét Gyócsi Jenó lett, al- elnökké újból Kajcsa Józsefet és Feleki Pált választották. Főtitkár Koszorús Ferenc, titkár pedig Tolnai Ildikó és Juhász Zoltán. A vegyipari dolgozók szakszervezetének kongresszusa A SZOT Köz­ponti Iskolájá­ban szomba­ton összeült a Vegyipari Dol­gozók Szak- szervezetének XXIV. kong­resszusa, ame­lyen több mini 13!) ezer szak- szervezeti tag képviseletében 261 küldött tárgyalja meg az utóbbi öt évben végzett munka tapasztalatait, és a soron követ­kező feladatokat. A szombati ta­nácskozáson részt vett Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára; Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Kapolyi László ipari miniszter; ott volt Alain Covet, a Vegyipari Kőolajipari és Ro­konszakmabeli Dolgozók Szak- szervezete Nemzetközi Szövet­ségének főtitkára is. ■A szakszervezet központi veze­tőségének írásos beszámolója, és Dajka Ferenc főtitkár szóbeli kiegészítője egyaránt megálla­pította, hogy a szakszervezet elő­ző kongresszusa határozatainak jó része a vállalati alapszerveze­tek tevékeny közreműködésével megvalósult. A vitában a többi között fel­szólalt Hámori Csaba és Kapolyi László is. Végezetül megválasztották a szakszervezet vezető testületéit, és tisztségviselőit. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének el­nökévé ismét Takács Sándort, fő­titkárává Dajka Ferencet, titká­raivá pedig Gerő Rezsőnét és Molnár Károlyt választották. KPVDSZ: Jobban alkalmazkodni a piachoz A Budapest Kongresszu­si Központban vasárnap össze­ült a Kereske­delmi, Pénz­ügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének XXXIV. kong­resszusa, amelyen több mint fél­millió szakszervezeti tag meg­bízásából 414 küldött tárgyalja meg az utóbbi öt évben végzett munka tapasztalatait, és a soron következő feladatokat. Megje­lent a kongresszuson Aczél György, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB Társa­dalomtudományi Intézetének fő­igazgatója, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Só­lyom Ferenc, a SZOT titkára, ott volt több tárca vezetője, valamint az ágazat munkájához kapcsoló­dó párt-, állami és társadalmi szervezetek számos vezetője is. Részt vett a tanácskozáson Ilié Frunze, a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezeti Nemzetközi Szö­vetségének főtitkára. A szakszervezet központi veze­tőségének Írásos beszámolója és Vas János főtitkár szóbeli kiegé­szítése egyaránt rámutatott: az elmúlt öt évben a gazdálkodás évenként változó szabályozói nemcsak ösztönözték, hanem kényszerítették Is a vállalatokat a hatékonyabb munkára, a nyere­ség, a jövedelem növelésére Kö­zéppontba kefült a vállalkozás, és annak kockázata, a piachoz való jobb alkalmazkodás. Üj vál­lalkozási formák alakultak ki. A szerződéses és jövedelemér­dekeltségű üzletek működésé­nek tapasztalatairól szólva a fő- tltkár elmondotta,' hogy ezekben a boltokban a választék érzékel­hetően javult, a vásárlási körül-, nvények jobbak lettek, s nem utol­sósorban kedvező, hogy az itt dől- gozók jövedelme — igaz ugyan, hogy több munkával — lényege- sen növekedett. A szakszervezeti munkában ezek az új formák újszerű, sajátos érdekvédelmi fel­adatokat igényelnek. Mind több teendő hárul a pénz­intézetekre — folytatta a főtitkár. A megnövekedett feladatokat azonban egyre kisebb létszámmal kell ellátni, s a rendelkezésre álló fejlesztési források nem elégsé­gesek a szükséges gépesítéshez. Ezért elengedhetetlen az érdekelt­ség fokozása, a differenciált bé­rezés feltételeinek megteremté­se. Az elmúlt Időszakban nagy te­her hárult a külkereskedelmi dolgozókra. Kiemelt szerepük volt, és van a fizetőképesség meg­őrzésében, a fizetési mérleg egyen­súlyának javításában. Közremű­ködik a szakszervezet a rendsze­res kapcsolattartás feltételeinek megteremtésében a bel- és kül­kereskedelmi vállalatok között. A beszámoló utáni vita során a többi között felszólalt Aczél György Is. A KPVDSZ kongresz- szusa ma folytatja munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom