Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-13 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! i/c kaV. v • v peron Népe-i-«w*«»'.»'’ • ■ ................... • A * MSZMP BACS-KISKLN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 10. szám Ára! 1,80 Ft 1986. január 13. hétfő Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye (3. oldal) ■ SAJTÓPOSTA (4. oldal) A KISZ megyei bizottságának 1986. évi munkaprogramja (5. oldal) Export az ártérből (3. oldal) r Ml ékW\ A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nyolc egysége közül az egyik legnagyobb a ke­rekegyházi erdészet. A tizezerhatszáz hektáros területen egymillió-háromszázezer köbméter az élőfaállomány. Ennek harmada nyár, másik har­mada fenyő, a többi pedig akác. Tavaly 28 ezer köbméter kivágását tervezték, de a kedvező ex­portlehetőségek miatt az évet 33 ezer 800 köbmé­terrel zárták. Az ártéri nyár 12 millió 300 ezer forint értékű valutát hozott az országnak. Az erdészet dunaföldvári uszályrakodóján ta­valy tizenegy hajó telt meg a Jugoszláviába in­duló fával. Ezek három nap alatt értek el úticé- lukhoz, az innen majd kétszáz kilométerre levő Száva parti Sremska Mitrovica-i papírgyárba. A kiskunsági olajbányászat jövője Tavaly, az iparág dolgo­zói előtt mon­dott egyik ün­nepi beszédé­ben dr. Kapo- lyi László a bányászme­gyék közé so­rolta Bács-Kis- kunt is. Nem véletlenül, hi­szen már több mint húsz éve kutatják a föld mélyét a Duna—Tisza közén, nem is eredményte­lenül. A' Kő­olaj- és Földgázbányászati Vállalati Kiskunsági Üzemében hozzák felszínre a hazánkban termelt kőolaj 15 százalékát, s innen kerül az országos hálózatba a honi eredetű földgáz egyhatoda. Az elmúlt tervidőszakban Kiskunhalason 1,1 milliárd forint értékű beruházás növelte a kitermelés mű­szaki színvonalát. A vállalat központja Nagyka­nizsán van, munkatársunk itt beszélgetett Trom­bitás István vezérigazgatóval. Az interjút a 3. oldalon közöljük. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN, KECSKEMÉTEN, BAJÁN Évkezdés a nagyüzemekben Az új tervidőszak feladatainak jegyében Már több mint egy hete, a VII. ötéves és az 1986-os népgazdasági terv megvalósításán dolgoznak ipari üzemeink. Nem annyira a több, inkább a minőségileg jobb munkán van a hangsúly, hogy ezáltal növekedjék a jó áron el­adható, piacképes termékek ará­nya. Az sem mindegy, hogy mi­lyen feltételekkel kezdődik az •év, van-e elég megrendelés, anyag, alkatrész. Kiskunfélegyházán, az Ápri­lis 4. Gépipari Művek törzsgyá­rában, már december eleje óta az idei megrendelések teljesí­tésén dolgoznak. A termelőka­pacitások nyolcvan százaléka szerződéssel lekötött, a további megállapodásokat várhatóan még «z első negyedévben aláírják. Az 'alapanyag-szállításokat az im­portbeszerzési nehézségek hát­ráltathatják, ezt a tavalyihoz hasonlóan, jó munkaszervezés­sel lehet ellensúlyozni. A gyár termékszerkezetében alapvető vál­tozás nem várható, továbbra is atomerőművi ioncserélő tartá­lyok, konzervipari sterilezőgé­pek, élelmiszer-ipari és vegy­ipari nyomástartó edények gyár­tásával foglalkoznak. A Kecskeméti Mezőgép Válla­lat az idén nagyobb megrendelés­állománnyal kezdte az évet, mint tavaly. Az első félév várható tel­jes termelése már vevőre talált, a piaci pozíciók javítása érdeké- bén Argentínába, Iránba és Tö­rökországba irányuló export­• A Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárában megkezdődött a Barutfaldl-rendszerű elektromechanikus szerszámtartók gyártása és összeszerelése. Képünkön Bertalan Ernő műszerész az elektromotorok állórészét készíti elő a további műveletekhez. szállításokról folynak tárgyalá­sok. Az esztendőt kínai megren- delésű terménytároló fémsilók, NSZK-ba szállítandó kombájn­fülkék, valamint szovjet export­ra kerülő konzervipari gépek gyártásával kezdték. A munkát a gabonasilókhoz szükséges (lif­teknél és szállítószalagoknál al­kalmazott) hajtóművek hiánya akadályozza. A Bajai Finomposztó Vállalat kereskedői is nyugodtabbak le­hetnek valamivel, mint tavaly ilyenkor. Az első negyedévben gyártandó termékeket már sike­rült eladni, s így a piaci kilátá­sok jobbak, mint 1985 januárjá­Mérce Űj év, új tervek, fogadal­mak. Sokunknak talán még most két hét után is sikerül úgy élnie, ahogy azt a szilvesz­teri óraütések pillanatai­ban elhatározta. Szép szám­mal lehetnek olyanok is, akik szomorúan állapítják meg: túl magasra állították a mér­cét, saját akaratukhoz, teher­bírásukhoz képest. Magán­életi gyarlóságainkon azon­ban túlléphetünk. Majd jövő­re ... Nem tehetjük meg ugyanezt munkahelyünkön, ha már most azt tapasztaljuk is: ez az év talán még keményebb lesz az előbbinél. Senki nem bújhat at a léc alatt annak a veszé­lye nélkül, hogy ezzel ne sér­tené a közösség — s így köz­vetve: önmaga — érdekeit. Az üzemi, vállalati tervet — ép­pen a iöDÓrc való tekintet­tel —, teljesíteni KELL! Jelentős változásokat — az érintetteknek sok-sok több­letmunkát — ígérő esztendőt kezdett a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség is. A mozgalom elmúlt ötévi mun­kája összegzésének, a követ­kező féí évtized feladatai meg­fogalmazásának esztendejét. „Kiszivárogtatott” értesülések szerint az utóbbi évtizedek KISZ-kongresszusai együtt nem hoztak annyi újat, mint ban voltak. Jelenleg férfiöltöny- szöveteket gyártanak, s olyan vál­lalat ruhaanyagigényét elégítik ki, mint például a MÁV. Az im­portbeszerzések körül még van némi bizonytalanság, de ez az év­kezdést nem befolyásolja. A Szerszámgépipari Művek kecs­keméti gyárában 6-án kezdték az esztendőt. A golyósorsókon és a közúti fékszerelvények gyártá­sán kívül hozzáfogtak új termé­kük, a Baruffaldi-rendszerű elekt­romechanikus szerszámtartók ösz- szeszereléséhez is. Az ehhez szük­séges importalkatrészek időben megérkeztek. B. F. I. Kreisky — a májusban sorra kerülő ti­zenegyedik. Más területről kölcsönvett kifejezésekkel él­ve: a mennyiségi felhalmozó­dás után elérkezett a minőségi változás pillanata, az ifjúsági mozgalom intenzív korsza­kának kezdete. Mi a lényege? Az aktívabb, politikusabb MUNKA! Vilá­gosan kitűnik ez a Bács-Kis- kun Megyei KISZ-bizottság idei fő célkitűzéseiből is. Az ifjúsági szövetség — például — o jövőben csak a fiatalok legelkötelezettebb rétegét hív­ja soraiba — a többieknek meghagyva, illetve megte­remtve a közösségi élet sok más formáját. Tőlük viszont a korábbinál megalapozottabb, tartósa bb teljesítményt vár. Vállalva azt is, hogy a szigo­rúbb követelmények miatt bizonyos korcsoportokban csök­kenhet a szervezettség. Kikop­nak a szövetségből a tengö- lengő, alibi-KJSZ-tagok, akik — finoman szólva — ed­dig sem öregbítették a moz­galom jó hírét. Így azokkal, akik megkap­ják a következő mozgalmi év — méltóbb külsejű — tagköny­vét, könnyebb lesz elérni a magasabbra állított mércéi Szabó Klára NMHHHK Ágazati szakszervezeti kongresszusok Az elmúlt hét végén tartották Budapesten az ágazati szakszervezetek kongresszusait. A már pénteken megkezdődött tanácskozásokat szombaton és vasárnap folytatták, illetve be­fejezték. Az alábbiakban ezekből adunk rövid tudósításokat. Líbiáról Amíg a .palesztinok milliói olyan jogfosztottak, mint a dél-afrikai négerek, lesznek terrorcselekmé­nyek. A helyzeten csak a kérdés igazi hátterének megértése és a rendezés változtathat. Ezt han­goztatta péntek esti tévényilatko­zatában Bruno Kreisky, volt oszt­rák kancellár. A közel-keleti ügyekben máig is tevékeny politikus kijelentette: „sok, hiteles bizonyíték” van ar­ra, hogy a december végi bécsi és római merénylet mögött nem Kadhafi líbiai vezető állott. Sok különféle terrorcsoport van, s képtelenség minden merényletért Kadhafit felelőssé tenni — han­goztatta Kreisky. Q az egyetlen vezető nyugati politikus, aki annak idején kitű­nő személyes kapcsolatokat épí­tett ki a líbiai vezetővel. „Kadha­fi ajab forradalmár, aki más­ként gondolkodik, mint Nyugat- Európában szokás és másként vi­szonyul a (palesztin) terroristák­hoz, mint mi” — hangoztatta Kreisky. A veterán osztrák szo­ciáldemokrata politikus ismét éle­sen bírálta Reagan amerikai el- n’iki'it: különös barbársággal vá­dolni a líbiaiakat, amikor Nica­raguában az amerikai adófizetők pénzéből felfegyverzett kontrák szörnyű kegyetlenségeket visz­nek véghez. MEDOSZ: Javítani a gazdálkodás hatékonyságát Szombaton a szakszerve­zet Jókai téri székházában folytatta pén­teken megkez­dett tanács­kozását a ME­DOSZ XXVI. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke, Villányi Mik­lós mezőgazdasági és élelmezés- ügyi államtitkár és Nagy Sándor, a SZOT titkára. A kongresszuson felszólalt Sza­bó István, aki átadta a Központi Bizottság üdvözletét. Elöljáróban kifejtette: az elmúlt öt évben a mezőgazdaság nemcsak, hogy ösz- szességében felelt meg a belföl­di ellátás és az export követel­ményeinek, hanem a részfelada­tokat is teljesítette. A párt és a kormány következetes agrárpoli­tikája kínálta lehetőségekkel a különböző szektorok is jól éltek és a termelőágazatok szintén je­lentőségüknek, helyüknek megfe­lelő teljesítményt nyújtottak. A nehezülő gazdasági környe­zetben, a nemegyszer szeszélyes időjárásban azonban az üzemek­nek mintegy harmada — részben külső okok miatt is — nem tu­dott megfelelni a követelmények­nek. Ha tettek is erőfeszítéseket a helyzethez való igazodáshoz, küzdelmüket, nemegyszer, túlsá­gosan hamar feladták. Figyelmez­tető, hogy esetenként még a jó földön gazdálkodók is jövedelme­zőségi gondokkal küszködnek, ami arra utal, hogy nem tettek meg ‘mindent saját boldogulásukért. A TOT elnöke szólt arról, hogy a mezőgazdaságnak központi tá­mogatásra is szüksége van, mivel növekvő társadalmi elvárásokkal kell szembenézni. Nem lehet azonban számítani olyan mértékű külső pénzbeáramlásra, mint amilyen két évtizeddel ezelőtt megalapozta a korszerű nagyüze­mi. gazdálkodást. Az, hogy a mezőgazdaság a mai színvonalon termel, igazolja a fel­sőoktatás és egyúttal a kutatás sikerességét is — hangsúlyozta a továbbiakban Szabó István. — A szellemi tőke jelentősége a to­vábbiakban még növekszik is, hi­szen a nehezülő gazdálkodási helyzetben, a szakmai munka mércéjének emelése szintén jó szolgálatot tehet az egyén és a közösség boldogulására. A kongresszus a vitát követő­en határozatot hozott, amely egyebek között rámutat: az ága­zatok előtt álló megnövekedett feladatok teljesítéséhez a szak- szervezet vezető-irányító mun­káját, munkamódszerét tovább kell fejleszteni. Ennek érdekében hatékony együttműködésre van szükség a vállalati tanácsokkal, a választott üzemi vezetőségekkel. A szakszervezetnek el kell érnie azt is, hogy a bizalmiak bevoná­sa nélkül ne hozzanak az üze­mekben, vállalatoknál a csopor­tokat érintő kérdésekben érdemi dönté't, illetve határozatot. Az elkövetkező időszakban kiemelt figyelmet fordítanak az ifjúság helyzetének javítójára, körükben kiszélesítik, az eddiginél jobban érvényesítik a szakszervezet ér­it Budapesten megkezdte ta­nácskozását a MEDOSZ XXVI. kong­resszusa. A ké­pen: a tanács­kozás egyik „színes” pillanata, amikor köszöntik Hunya Istvánt, a kongresss legidősebb résztvevőjét. dekképviseleti és érdekvédelmi munkáját. Nagy gondot fordíta­nak a gazdálkodás hatékonyságá­nak javítására, — az - ezzel kap­csolatos szakszervezeti munka korszerűsítésére —, és tevékeny részt vállalnak az anyagi érde­keltség növelésével kapcsolatos feladatok megvalósításában. A határozat hangsúlyozza: a gaz­dálkodást, a termelést segítő munka szerves része a továbbiak­ban is a szocialista munkaver­seny és a brigádmozgalom, ame­lyeket az eddigieknél is eredmé­nyesebben kell a közvetlen mun­kahelyi feladatok megoldásának szolgálatába állítani. A kongresszus megválasztotta a MEDOSZ vezető testületéit és a szakszervezet tisztségviselőit. A szakszervezet elnöke: Hunya Ist­ván; főtitkára: Dobi Ferenc; tit­kárai : Bereczki András, Czirmay Tibor és Varga György. POSTÁSOK: Támogatás és belső tartalékok Szombaton a szakágazat Chá- zór András ut­cai székházá­ban megkezdte kétnapos ta­nácskozását a Postások Szak- szervezetének XII. kongresszu­sa. 85 ezer szakszervezeti tag kép­viseletében csaknem 280 küldött - vitatja meg a szakmai szakszer­vezet ötéves munkáját, és a to­vábbi tennivalókat. Megjelent Szűrös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Bá­rányai Tibor, a SZOT főtitkára; Szlovatsik Károly, a SZOT titká­ra és Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke. A szakszervezet központi’ veze­tőségének írásos beszámolója és Csáki Lászlóné főtitkár hozzáfű­zött szóbeli kiegészítése is meg­állapította: a szakági szakszer­vezet sokoldalúan támogatta a posta új szolgáltatásainak beve­zetését, és a korábbiak javítását segítő kezdeményezések, mun­kamozgalmak kibontakoztatását. A posta dolgozói erőfeszítéseinek köszönhetően a VI. ötéves terv­ben összességében sikerült elérni a kitűzött legfontosabb célt: meg­őrizni, és helyenként javítani is* a postai szolgáltatások színvona­lát. Gondot okozott, hogy a pos­tahivatalok, telefon-, telex- és egyéb postai hálózatok fejleszté­sére a számítottnál kevesebb pénz jutott. Ezért nagyon jelentős az or­szággyűlés téli ülésszakának dön­tése, hogy a VII. ötéves tervben az előző időszakénál nagyobb ál­lami támogatást kapjon a táv­közlés fejlesztőié, s menet köz­ben a népgazdaság kedvező fej­lődésétől, lehetőségeitől függően tovább is növelhető ez a hozzá­járulás. A főtitkár arról is beszámolt, hogy az előző kongresszuson el­határozott érdekvédelmi felada­tok jelentős része teljesült. A vitában felszólalt Szűrös Mátyás, és az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a kongresszus résztvevőit, majd kijelentette: a postai dolgozók helytálltak és helytállnak nehéz és felelősségteljes posztjukon. A távközlés, a hírközlés és egyéb postai szolgáltatások fejlesztése nélkül nincs előrelépés. Köztu­dott, hogy egy sor területen feszí­tő a helyzet és jelentős nyomás nehezedik a postára. Az ország vezetése tisztában van e kérdés jelentőségével, s a posta számít­hat arra, hogy a költségvetésből fokozottabb támogatást kap a mindenkori lehetőségeknek meg­felelően. Ám a posta még jelen­tős belső tartalékokkal rendelke­zik, és ezért az eddiginél na­gyobb következetességgel kell tö­rekednie arra, hogy korszerűsít­se tevékenységét és növelje an­nak hatékonyságát, gazdaságos­ságát. A Postások Szakszerveze­tének felelőssége pedig kettős: úgy kell vállalni a postai dolgozók érdrkeinek hatékonyabb képvi­seletét. hogy közben a lakosság és az ország szükségletei ne szen­vedjenek csorbát, ne csökkenjen, hanem javuljon a postai szol­gáltatások színvonala. A párt vé­leménye szerint a szakszervezet eleget tett e kettős feladatainak. A kongresszus második napján, vasárnap folytatódott a vita a beszámolók és a határozati javas­lat felett. Megjelent a tanácsko­záson Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Szlovatsik Károly, a SZOT titká­ra és Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke. A két nap alatt 33 felszólaló mondott véleményt a postai szolgáltatásokról, a szak- szervezeti munkáról és sok ja­vaslatot vetett fel a további fel­adatok jobb megoldására. Ez az aktivitás — állapította meg Szlo­vatsik Károly — meggyőzően mu­tatja, hogy a szakszervezeti alap­szervezetek küldöttei, tisztségvi­selői és a szakmai vezetők egy­aránt tevékenyen, és a korábbi­nál nagyobb hatékonysággal kí­vánnak hozzájárulni a postai szolgáltatások javításához, kiter­jesztéséhez. Tóth Illés egyebek között kifejtette, hogy a fejlődés meggyorsításának műszaki, tár­gyi megalapozásához központi erőforrásokból a hetedik ötéves tervben jóval többet kap a pos­ta, mint a most lezárult tervidő­szakban. A vita lezárását követően a kongresszus határozatban fog­lalta össze a következő öt évre szóló legfontosabb feladatokat. A kongresszuson végül meg­választották a szakszervezet ve­zető testületéit és tisztségviselőit. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom