Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-10 / 289. szám

1985. december 10. « PETŐFI NÉPE ♦ 3 BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK SZABADSZÁLLÁSI ARANYHOMOK TSZ! Tartalékok a szervezésben A szabadszállási Aranyhomok Termelőszövetkezetben az év végi beszámoló taggyűlésen a pártve­zetőség elemzéséből kitűnt, hogy az eredmények mellett sok gond­dal küszködtek. A gazdaság köz­pontjában tartott összejövetelen Lukácsi Imre, a pártalapszervezet titkára terjesztette elő a vezetőség idei esztendőről szóló összegzését. Jövőalapozás Főként gazdaságpolitikai té­mákkal foglalkozott a beszámo­ló. Példaként megemlítette az előadó, hogy beruházásokra meg­közelítőleg 92 millió forintot ter­veztek. Építési beruházásaikat több mint 130, az egyebeket vi­szont alig 65—70 százalékra tel- • jesítették, a gépekre szánt össze­get sem költötték el. Befejezték a szőlő korszerűsítését, 122 hektá­ron új telepítést valósítottak meg, építettek 7500 hektoliter befogadó- képességű bortárolót, ezenkívül juhhodályt, szervizműhelyt, mű­trágyatárolót, ez utóbbit részben terven felül. A pártszervezet szorgalmazta a vetésszerkezet megváltoztatását. A gazdaságvezetéssel összhang­ban új növények termesztését ha­tározták el, borsót, petrezsely­met, pattogatni való és csemege- kukoricát, kaprot ültettek, ezek jövedelmezőbbek, mint a hagyo­mányos növények. Takarékossá­gi intézkedéseket vezettek be, korszerűsítették az érdekeltségi rendszert, szorgalmazták a jobb szervezést és szigorították a mun­kafegyelmet. Magasabb színvonalú vezetés Az említett intézkedésekkel ké­pesek lettek volna elíehsúlyozni a növekvő termelési költségeket és a magasabb állami elvonásokat. Azonban a szőlőtermésük teljesen elfagyott, a 100 százalékos kárt már nem tudták pótolni. Az állat- tenyésztésben valamivel jobban alakulnak az év végi mutatók, a főágazat várhatóan eléri tervezett árbevételét. A sertéstelep felújí­tásának megkezdésével elősegítik, hogy jövőre több hízót értékesít­senek. A gépesítésben dolgozók munka- és szociális körülményeit az új műhely megépítése számot­tevően javítja. A pártvezetőség értékelte a melléküzemági tevékenységet is. A közös gazdaság borkimérői és húsboltjai szerződéses üzemelte­tésben működnek és hozzák a várt eredményt. Sajnos a hús­üzemről ez nem mondható el, nyeresége rohamosan csökken; az idén nagy erőfeszítéseket kell tenni, hogy ne legyen veszteséges. Milliós mértékű csökkenés még akkor sem indokolt, ha a támoga­tások mérséklődése számottevően nehezítette a feldolgozóüzem gazdálkodását. A vezetés munká­jának javításával, a technológiai fegyelem betartásával, jobb szer­vezéssel változtatni lehet a jelen­legi állapotokon. Elismeréssel szólt a titkár a ba- lázspusztai varrodában dolgozók munkájáról. Szorgalmuknak kö­szönhetően a nyereséget többszö­rösen túlteljesítették. Megállapította a beszámoló, hogy a kiadások, a természeti csa­pások ellenére nyereségesen zár­ják az esztendőt, ami a tagság szorgalmának köszönhető. A mun­kaszervezésben, a fegyelemben és a vagyonvédelemben tapasztalha­tó hanyagságok megelőzésével az eredmény még jobb is lehetett volna. Az emberek meggyőzésével A pártalapszervezet munkájá­nak minősítését Szalai Lászlóné, a községi párt-végrehajtóbizott­ság tagja ismertette. Legnagyobb erénye a pártalapszervezetnek, hogy felismerte a gondokat, igye­kezett alkalmazkodni a megválto­zott feltételekhez, erre ösztönöz­te a gazdaság vezetését; a párt irányító tevékenysége jól érvé­nyesült. A vitában felszólalók közül leg­többen a munkaszervezést bírál­ták. Kirívó példának említették a paradicsombetakarítás szerve­zetlenségét. Számos elismerő meg­állapítás is elhangzott. Bene Já­nos, a kunszentmiklósi városi jo­gú pártbizottság első titkára tár­gyilagosnak ítélte meg a beszámo­lót, helyeselte, hogy kritikusan elemezte a munkaszervezés, a munkafegyelem és a vagyonvéde­lem gondjait. Azokkal is egyet­értett, akik a tartalékok feltárását szorgalmazták. Szűcs László, a termelőszövet­kezet elnöke a vezetőség és a tag­ság kapcsolatának további javítá­sára hívta fel a figyelmet, és el­ismeréssel szólt a pártvezetőség erőfeszítéseiről, amelyek elősegí­tették a veszteségek csökkentését. A vita összefoglalójában Luká­csi Imre elmondta, hogy 18 fe­gyelmi határozatot foganatosítot­tak, hat vezető kapott büntetést, a munkaszervezésben és a va­gyonvédelemben elkövetett hibák miatt. Ez is bizonyítja, hogy a párt- és a gazdaságvezetés igyek­szik javítani az irányítást; nem szankciók alkalmazására töre­kednek, inkább az emberek meg­győzésére. Olyan intézkedése­ket hoznak, hogy az anyagi érde­keltség fokozódjék, s ezzel elejét vegyék a már említett mulasztá­soknak. Kereskedő Sándor Kellék Kerekegyházáról • A Habselyem Kötöttárugyár .kerekegyházi üzemében nemrégiben munkába állítottak egy csipkegumi-tekercselő gépet, amelyet a válla­lat .'szakemberei 'fejlesztettek ki. A nagyból »sok kis tekercset készítő berendezés a 3. számú, kecskeméti gyár összes egységét ellátja a fel- használásra előkészített segédanyaggal. * MAI TÉMÁK Szükség, ötlet, rugalmasság Jó néhány esztendővel ezelőtt egy , kisközségben, \Tabdiban figyeltem Jel arra, hogy a nap­közben gyéren látogatott mű­velődési otthonban ,óvodások „csiviteltek” délelőttönként. Később \más településeken is tapasztaltam, hogy az pvodai- iskolai gondokon, a szűkös helyzeteken úgy igyekeztek változtatni, javítani a művelő­dés .irányítói, hogy megkeres­ték 'az addig eléggé ki nem használt helyiségeket közsé­gekben, városokban egyaránt. Legutóbb is egy ilyen örven­detes hír érkezett hozzánk a megyeszékhely egyik intéz­ményéből. A Lánchíd utcai Általános Iskola igazgatója, Mészáros Sándor teljes megelégedettség­gel nyugtázott egy örvendetes tényt. A túlzsúfoltságot egy ötletes megoldással sikerült enyhíteniük. Elmondta, hogy az (új, tizenhat tantermes is­kolában — ahol több mint ezer kisdiák készül az életre — harmincegy tanuló- és ti­zenegy napközis csoport ta­lálható. Ezek a számok azt fe­jezik ki, hogy az intézmény mintegy dupla terheléssel mű­ködik. A szükség parancsolta rájuk, hogy valamilyen életre­való ötletet keressenek, lehe­tőleg rugalmasan és gyorsan. Ez annál is inkább fontos volt — hangsúlyozta az igazgató beszélgetésünkkor —, ?nert az elmúlt tanévhez képest a zsú­foltság még inkább kezdett nyomasztóvá válni. Szeren­csére sikerült egyfajta kedve­ző megoldást találni. , A széchenyivárosi pártszék­házban dolgozik a pedagógus pártbizottság apparátusa. Dr. Kovács Gyula titkár megértet­te az iskola kérését és ,a ,váro­si pártbizottság vezetőivel kö­zösen felkínálták la Lánchíd utcai Általános Iskola vezetői­nek, tanári karának 'és szülői munkaközösségeinek a segít- I séget. Hamar megszületett a döntés, hogy a napközben ke­vésbé kihasznált ■ tanácskozó- termet oktatási-nevelési cél­ból átadják a pedagógusoknak, így történt, hogy immár több mint i egy hónap óta harminc gyerek tarthatja ,nyugodt i kö­rülmények között foglalkozá­sait a megértéssel átadott párt- intézményben. Ugyanitt tart­ják az oktatáshoz kapcsolódó egyéb szabadidős programokat is. Végezetül csupán még any- nyi kívánkozik ide, hogy Mé­száros ;Sándor igazgató azt kérte tőlünk: az összes neve­lő, a diákság és a [gyermekeik sorsa iránt fogékony szülői munkaközösség nevében mondhasson köszönetét a jó­indulatú támogatóknak. V. M. Halló! Telefondoktor? Újsághír: Budapest után az ország­ban másodikként február 1-től Kecs­keméten is megkezdi „rendelését” a telefondoktor. (Petőfi Népe, 1984. ja­nuár 29.) A 082-es számot tárcsázva csak­nem két éve hallhatjuk a kecs­keméti telefondoktor tanácsait: hogyan öltözzünk, mit együnk hi­degben-melegben, mit tegyen, aki étvágytalan, aki asztmás, vagy éppen gyógyszerfogyasztó gépkocsivezető. A szolgáltatás lét- jogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a vonal ma, ebben a pillanatban is él. Időzített témák Kezdetben voltak a Garabon­ciások. ök kölcsönözték hangju­kat a telefondoktornak. Jó ideje azonban ugyanazt a kellemes ba­ritont hallhatjuk a kagylóból. Gazdája: a Vöröskereszt megyei titkára, Iglódi Miklós. — Más is változott az indulás óta — mondja a „doktor úr”. — Az előadások tartalmi összeállí­tását, szakmai felügyeletét a me­gyei kórház orvosaitól a KÖJÁL egészségnevelési osztálya vette át. — Milyen szempontok alapján választják meg a témákat? — Vannak állandó és időszaki aktualitások. Az előbbiekbe tar­tozott például a gyermeknevelés­ről vagy a dohányzás ártalmairól szóló előadás. Ezek bármikor el­hangozhatnak. Nem mindegy viszont, mikor beszélünk a nap­szúrásról vagy az influenzajár­ványról. Ez utóbbit például ta­valy télen a tervezettnél jóval korábban V- logikusan: a járvány kitörése idején — tűztük „műsor­ra”. Egyszerű volt a változtatás, az adás már tekercsen volt. Ál­talában három-négy hétre előre dolgozunk. Természetesen: tár­sadalmi munkában. Két kis magnó A kecskeméti posta távbeszélő- központjában csillogó-villogó au­tomataszerkezetek között lapul a két kopott kis magnó. — Elfáradtak már a kétévi ál­landó használatban — mondja Temesvári Gyula csoportvezető, s ránéz a számlálóra —, a beindu­lás óta eddig a pillanatig összesen 187 870 hívás érkezett! — Ennyi az egész „technikai bázis”? — Ennyi. Hatezer forintot kap­tunk a szegedi igazgatóságtól er­re a célra. Többre nem telt belő­le. Pedig ezek a magnók nemso­kára fölmondják a szolgálatot, nem bírják a strapát. Egy stúdió­magnó lenne jó ... Ha a telefon- doktor hívásaiból befolyt összeg­nek legalább egy töredékét visz- szakapnánk a szegediektől, be tudnánk szerezni. — Hogyan „működik” tulajdon­képpen a telefondoktor? — Egyszerre több előadást ve­szünk fel magnóra, melyekből he­tente áttesszük a soron követke­zőt egy „végtelenített” szalagra. Ezt hallhatják a 082-es számot hívók. Pillanatnyilag egyszerre négyen. — Mi az oka annak, hogy a „doktor úr” néha nem veszi fel a kagylót és újra keli tárcsázni? — A szalag folyamatosan fo­rog, de az adás mindig csak ele­jétől hallható. Ha tehát eddig va­laki nem sokkal a szöveg kezdete után emelte föl a telefont, való­ban előfordulhatott, hogy — sza­bályszerűen: másfél perces csön­getés után — a központ elbontot­ta a vonalat, mielőtt a doktor új­ra kezdhette volna mondókáját. A közeljövőben ez megváltozik. A várakozás ideje alatt a telefo­nálók egy kellemes dallamot hal­lanak majd, s ami a legfontosabb: ezt a központ beszélgetésnek te­kinti, és nem bont másfél perc után sem. A folytatás: lelki elsősegély Már két évvel ezelőtt szóba ke­rült: jó lenne megszervezni a te­lefonos lelki elsősegély-szolgála­tot is. Az említett cikkben erről Iglódi Miklós így nyilatkozott: „Sajnos, ennek megvalósításához még nincsenek meg a szükséges feltételek, érdemben csak akkor foglalkozhatunk a létrehozásával, ha a megyei kórház pszichiátriai osztálya megkezdi működését.” Nos, a szükséges feltétel hete­ken belül készen áll. Mint dr. Szűcs Attilának, a január 1-én nyíló pszichiátriai osztály veze­tő főorvosának szavaiból kide­rült: elkészültek a lelki segély- szolgálat beindításának részletes tervei is. — Ezt a szolgáltatást — sok, hamarosan elkezdődő, illetve már működő felvilágosító, tanácsadó programunkkal együtt — a be­tegségmegelőzés fontos láncsze­mének tekintjük. Várhatóan a jövő év második felétől lehet hív­ni — egyelőre csak az esti, éjsza­kai órákban — a lelki tanácsadót. — Miért csak fél év múlva? A háttérintézmény már megvan. — Tanácsokat adni, mondjuk egy öngyilkosságra készülőnek — az országban működő telefonos segélyszolgálatok tapasztalatai szerint minden ötödik hívás ilyen! — rendkívül nagy felelősség. A tanácsadásban közreműködő — önként jelentkező — munkatársa­inkat tanfolyamon készítjük fel erre a hihetetlen szellemi megter­helést jelentő munkára. El kell érnünk azt is, hogy a hívás in­gyenes legyen, s a vonal ne sza­kadjon-meg három perc után. Még nincs eldöntve, hogy a pos­taköltséget ki fedezi, de egészen biztos: a telefonszámla jóval ol­csóbb, mint az öngyilkosságot megkísérlők kórházi intenzív ágyának fenntartása ... — Kik (működnek majd közre a tanácsadásban? — Megfelelő empátiás — bele­érző — készséggel rendelkező szakemberek és laikusok. Meg­jegyzem: az utóbbiak — pedagó­gusok, vöröskeresztes aktivisták — gyakran problémaérzéke- nyebbek, mint a pszichiáter vagy a pszichológus, aki hajlamos az esetet rögtön „skatulyázni”. Ter­mészetesen mindannyiukra »kö­telezően érvényes a Telefonszol­gálatok Nemzetközi Szervezeté­nek — az IFOTES-nek — a sza­bályzata, amely többek között abszolút titoktartást ír elő. Szabó Klára A lakosságnak termelnek Az eocénprogram negyedik bányája, a Lencsehegy II. meg­kezdte a termelést 1985. december 6-án. A dorogi vállalat új bányája lakossági szenet ad: ötezer kalóriás barnaszenet. A 17 millió tonnás szénvagyon előreláthatóan 20 évre lesz elég. A pajzsos biztosításul frontfejtés 1988-ra éri el az egymillió tonnás termelést, valamennyi munkafolyamatot gépesítették. A képen: munkában a „Béke és Barátság” szocialista brigád. Magyar bundák külföldön DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Válásnál; kié legyen a garzonlakás? — A rosszul javított autó esete A Pannónia Szőrmekikészítő- Konfekció és Kereskedelmi Vál­lalat együttműködési szerződést kötött egy dán és három olasz kereskedelmi céggel, s ennek ér­telmében jövőre mintegy 80 mil­lió forint értékben szállít divatos női irhakabátokat, panofix bun­dákat partnereinek. Az utóbbi években Nyugat-Eu- rópában igen keresett cikk az ir­hakabát és a magyar vállalat vi­lágszabadalma alapján gyártott panofix bunda. Ezért a Pannónia évről évre növeli tőkés exportját, s az idén termelésének mintegy a harmadát — körülbelül 250 mil­lió forint értékű szőrmecikket — értékesíti tőkés piacokon. A korszerű technológia, a finom ki­dolgozás mellett igen fontos a gyors divatkövetés. Ezt célozzák a legutóbbi megállapodások, ezek ugyanis éppen a modellkialakítás- ban nyújtanak segítséget a ma­gyar szakembereknek. A szolid elegencia jegyében a szőrméket — egyelőre csak kül­földön — gyakran kabátbélésként használják. A vállalat legújabb, ilyen jellegű terméke a könnyű, meleg, festett, begombolható hör­csögbélés, amit a szakemberek magyar alapanyag felhasználásá­val készíthetnek el. Mivel az utóbbi két évben hosz- szú és hideg volt a tél, a bundák iránt itthon is megnőtt a keres­let. Nálunk főként áz irhabunda kedvelt, amiből a vállalat 40—45 ezer darabot gyárt évente. 1. Egy fiatal házaspárnak a váro­si tanács garzonházban lakást utalt ki. A határozat arra figyel­meztette őket, ha a házasság fel­bomlik, a használati jogot elvesz­tik. Alig egy év telt el, az asz- szony megindította a válópert. Tekintve, hogy közös akarattal kérték, a járásbíróság a házassá­got felbontotta azzal, hogy ren­dezetlen kérdés nincs közöttük. Gyermekük nem született, a la­kásbérleti jogviszonyuk pedig a kiutaló határozat értelmében megszűnik. Az ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, ami­nek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott és kimondta: a járásbíró­ságnak a házasságot felbontó íté­lete törvénysértő, egyben a lakás- használat kérdésében a bíróság­nak új eljárást kell lefolytatnia. A határozat indoklása szerint a garzonházban lévő tanácsi bérla­kásokra vonatkozó kormányren­delet nem tartalmaz olyan intéz­kedést, hogy a házasság felbontá­sával a bérleti jogviszony meg­szűnik. Ezért a tanácsi kiutalási határozatnak és a bérleti szerző­désnek ezzel ellentétes kikötése jogszabálysértő. Ebből követke­zik; válás esetén a lakáshasználat megosztása, vagy valamelyik volt házastárs jogviszonyának meg­szüntetése felől a bíróság dönt. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra: közös kérelem esetén a házasság csak akkor bontható fel, ha a felek a Családjogi Törvényben megha­tározott minden kérdésben (gyer­mekelhelyezés, szülő és gyermek közötti érintkezés, házastársi tar­tás, lakáshasználat) szintén meg­egyeznek. A házasság felbontásá­val együtt ezekben a kérdésekben is dönteni kell. Ebben az ügyben azonban a lakáshasználatról a há­zastársak egyezséget nem kötöt­tek, mégis a bíróság a házasságot, közös akaratnyilvánítás alapján, de törvénysértően bontotta fel. Ezért a lakáshasználat kérdésében új eljárást kell lefolytatnia. 2. Az egyik tsz pótkocsis teherau­tója egy gazdaságból szalmát akart szállítani. Amikor a kazal mellett álló autó motorját meg­indították, a kocsi alatti szalma kigyulladt, tűz keletkezett, és a teherautó, a pótkocsi, valamint a szalmakazal leégett. Az Állami Biztosító a tsz-nek 174 ezer forint kártérítést fizetett. Az autót egy hónappal előbb egy vállalat javí­totta és műszaki vizsgára felkészí­tette. A biztosító ez ellen a válla­lat ellen, a kifizetett összeg visz- szatérítéséért, pert indított. A vállalat azzal védekezett, hogy a műszaki vizsgánál az au­tó az előírásoknak mindenben megfelelt, és két évre újabb for­galmi engedélyt kapott. Ez azt bizonyítja, hogy a javításnál nem követtek el hibát. Ezzel szemben a kihallgatott igazságügyi szakér­tő elmondta: a tüzet az indítómo­tor hibája okozta. A javításnál ugyanis a negatív kefét rögzítő csavart nem húzták meg eléggé, emiatt meglazult, majd kiesett, és az indításnál ez rövidzárlatot oko­zott. A szakvélemény összhang­ban volt a beszerzett tűzoltósági és rendőrségi vizsgálat eredmé­nyével, így a megyei bíróság, majd fellebbezésre a Legfelsőbb Bíró­ság az autójavító vállalatot a biz­tosító által kártérítésként a tsz- nek fizetett összeg megfizetésé­re kötelezte. h. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom