Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-28 / 253. szám

4 ® PETŐFI NÉPE m 1985. október 28.

A PÁRTHATÁROZATOK TÜKRÉBEN

Gazdaságépítés és népességmegtartás Felső-Kiskunságban

Beszélgetés Bene Jánossal

Kunszentmiklós és a körzetközpont településeinek lakói is dolgoznak a helyi és a megyei pártértekezleten, s a XIII. kongresszuson kitűzött gazdaságépítő feladatok megoldásáért. A határozatok valóra váltása a kiskunsági körzetközpontban, valamint Szabadszálláson, Szalk- szentmártonban, Tasson, Kunadacson és Kunpeszéren közvetlenül huszonnégyezer embert érint.

A jövőt formálva

— Még ma, nyolc hónap múltán is, vissza-visszagondolok dr. Greiner Józsefnek, a megyei párt- bizoitság tagjának, a Bács-Kiskun megyei Bíróság elnökének a kun- szentmiklósi pártértekezleten elhangzott szavaira: „Illúziókere- sés helyett a jövőt is formáló konkrét cselekvés legyen meghatározó az élet minden területén.". Hogyan fogadták javaslatát a körzet dolgozói, kommunistái a párt- határozatok végrehajtásáért? — kérdem Bene Jánostól, a kun- szentmiklósi körzetközpont párt- bizottságának első titkárától.

— Szómba vettük lehetőségeinket. Azt korábban is tudtuk —, s ezután sem hagyhatjuk figyelmen kívül —. hogy a körzet mezőgazdasági üzemeinek igen eltérő adottságaik vannak. Az évi termelési értékük 1,2—1.3 milliárd forint. Első dolgunk volt tehát a gazdaságépítő munkát — a párlértekezletek határozataiból adódóan — a területi sajátosságokhoz igazítani. Három fontos célt tűztünk magunk elé: a termelést a piac követelményei szerint fejlesztjük' a gazdálkodást jövedelmezőbbé tesszük: a termelői tevékenységet olyan irányban folytatjuk, hogy Kunszentmiklós és a vonzáskörzet népességmegtartó képességét tovább erősíthessük.

— Feladatainkat a párt-, tanácsi és gazdasági vezetőkkel két csoportra bontottuk. Mi az, amihez pénz kell, s mit tudunk salát erőből, adottságaink jobb kihasználásával elvégezni?

Nyolcsiáz tehén — nyolcmilliós nyereség!

— Valóban, mit?

— A megyei pártértekezlet határozatában szerepel: „Az állattenyésztésben az elért termelési nagyságrendet egyes állatfajoknál növelni szükséges. Különösen vonatkozik ez a legelőre alapozott húsmarhatartás és a juhtenyésztés fejlesztésére. Nálunk a tassi Dózsa Tsz a környék egyetlen olyan gazdasága, amelyik nem számolta fel a tehénállományát. Sikerült a tejtermelést jövedelmezővé. tenni. A takarmányt nem vásárolják: saját maguk állítják elő. Az értékesítésben jó a partneri kapcsolat köztük és a BU- DATEJ között. A 800-as tehénállomány évente nyolcmillió forint nyereséget hoz a termelőszövetkezetnek.

— Milyen jövedelemforrásai vannak még a mezőgazdaságnak?

— Példaként említhetem a szalk- szentmártoni Petőfi Tsz búzater- másátlagát. Ez a megyében, hektáronként 6474 kilogrammal, tudomásom szerint egyedülálló. A kunszentmiklósi Egyetértés Tsz- ben, alkalmazkodva a termőhelyi

® Novemberben befejeződik a kunszentmiklósi VAVtgyár fcs tüdejének a próbaüzeme. Ezután a megrendelők négy vezér szín számtalan árnyalata közül választhatnak. hiszen az új technológia lehetővé teszi, hogy az eddigi öt nap helyett 3 óra alatt válthatják a színeket. Újdonság még az is, hogy ezután alumínium- lemezek szórását is vállalhatják. (Pásztor Zoltán felvétele)

Ölesén, gyorsan, korszerű anyagokkal építheti otthonát,

ha az Alföldi Tüzép Bács. Békés és Csongrád megyei telepein most vásárol.

AJÁNLATUNK:

Váév Bramac betoncserépvásár reklámáron, a 22.— Ft-os árból 10 százalék engedmény, díjmentesen házhoz szállítva, lerakva az ország egész területére.

Hőszigetelő falazóanyagok, köztük a közkedvelt Uniform és Poroton téglák, kerámia födémbéléstestek darabonként 3.-»- Ft-tal olcsóbban, művi szállítással Békéscsabáról, Szentesről amíg a készlet tart.

2152

adottságokhoz, bevált és jövedelmező a paprika, a zeller, a póréhagyma, a petrezselyem, a spenót és az alma szárítmányként történő értékesítése. Burgonya- pehellyel is bővíteni akarják eladható termékeik választékát A hatékonyabb árutermelést segíti, hogy körzetünkben húsz gazdaság tagja — a gyapjúértékesítéssel és szakmai továbbképzéssel is foglalkozó — juhászati társulásnak. A nagyüzemek és a háztáji gazdaságok együttműködése szintén fontos. Az Egyetértésben a háztáji áruértékesítés évente eléri a 70—80 millió forintot. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a háztájikban csökken a sertéstartási kedv.

Ólomakkumulátort is gyártanak

— A kunszentmiklósi pártérte- kczict is a gazdasági építőinunkát és a hatékonyságot állította előtérbe a lakosság életszínvonalának emeléséért? Milyen az ipar feladata?

— Nő a helyi ipar — főképp a fővárosból hozzánk települt — üzemek önállósága. Nagyobb jogkörrel a munkaerő- és az anyag- gazdálkodásban, önálló elszámoló egységekké váltak. Ösztönző bérrendszerrel szervezettebbé tették a foglalkoztatást. Bővül a munka- alkalom. Döntést hoztak arról, hogy Budapestről Kunszentmik- lósra kerül az ólomakkumulátor- gyártás. A négyszázmillió forintos fejlesztés eredményeként Száz fő foglalkoztatására nyílik léhétő- ság. A TEMAFORG Vállalat korszerűsítése is napirendre került, ahol profiltisztítással más technológiára térnek át. Szabadszálláson a Budapesti Csokoládágyár nyit telephelyet 100—120 dolgozónak.

— Ha több a termelő, mód van a megméretésükre. Kitűnik: melyik képes és melyik nem megállni a lábán.

— Igen. Ez történt a gyenge, alacsony hatékonyságú Szabad- szállási Gépjavító és Szolgáltató Ipari Kisszövetkezettel. Átvette a BUDAMOBIL. Azóta a dolgozók bérezése javult.

Miből élünk?

És hogyan?

— Miből élünk? A gazdaság- építő munkában és a lakosság igényeinek kielégítésében vissza- visszalérő kérdés. Ám a termelői háttér mellett, á népességmegtartásért, másra is szükség van. Mire?

— Arra, hogy a községekben élő huszonnégyezer ember egyéb létfeltételei is javuljanak. A körzetközpont Kiskunság Iparcikk Áruházával és az alapellátás hibáinak csökkentésével a kereskedelemmel nincsenek komolyabb gondjaink. Azonban a vendéglátás nem felel meg a követelményeknek. Fejlesztésére az áfész a MESZÖV-től 2,2 millió forintot kapott, amit az itteni tanács másfél millióval egészít ki. A tanács kereskedelemszervező tevékenységére így még inkább szükség van a vendéglátásban. Ennek látható jelei a nemrégiben nyílt magánvendéglők, -büfék és -cukrász-. dák.

Ezenfelül még sok minden tartozik a napi élethez és munkához. Az év végére elkészülő tíz munkahelyes kunszentmiklósi központi orvosi rendelő, a felújított tassi híd, a Kunpeszéren ez évben átadott vízmű, a művelődési lehetőségek bővítése, s a körzetközpont és Szabadszállás közti út burkolása egyben a gazdaságépítéshez is kedvező feltételeket nyújt.

S ha már az utat, a közlekedést említettem, hadd szóljak egyik égető gondunkról. A közúti tömegközlekedés esztendők óta elmarad a helyi szükséglettől. Kecskemétről 17 órától már nem indul busz Kunszentmiklósra, csak Kerekegyházáig. Reggel Kunszentmiklósról a megyeszékhelyre utazni körülményes és órákig tart. Nem új autóbuszok forgalomba állítására, csak a meglévők menetrendjének ésszerű módosítására lenne szükség — mondta végül Bene János.

Kohl Antal

CS3 SAJTÓ POSTA E

Milyen a bajai emlékpark és környéke?

Többek nevében juttatta el szerkesztőségünkbe alábbi közérdekű észrevételeit a Baja, Jávorka u. 9. szám alatt lakó Papp Imre olvasónk:

A Dömötör, a Somogyi Béla és a Varga István utcák által határolt terület hosszú ideig gazdátlan volt, vagyis- dudvával és szeméttel teli. úgyanv- nyira. hogy mi, akik legalább félezren a szomszédságban lakunk, már nem zöld-, hanem gazövezetnek tituláltuk.

Többszöri panaszunk nyomán végre eldöntötték az illetékesek: felszabadulási emlékparkot létesítenek ehelyütt.

A gondolatot tett követte, s a heteken át szorgos- kodók jóvoltából hivatalosan is átadták rendeltetésének a parkot a város felszabadulásának évfordulóján Ezután örömmel és büszkén mutogattuk az ismerősöknek, látogatóiknak e széppé varázsolt térséget. Örömünk azonban tiszavirág életűnek bizonyult.

Nemsokára megint csak rendetlenség ütötte fel a fejét errefelé: a társadalmi tulajdon semmibe vevői közül egyesek a füvet, virágokat, kis fákat pusztították, piások a hulladékaikat helyezték el itt. E magánszemélyek szabálysértő cselekedetéhez, sajnos, a vállalati emberek is csatlakoztak, akik autóval hordták ide az útéptés során keletkezett törmeléket, amjből már szinte hegyek tornyosulnak.

Egy szó mint száz: ismét szégyelljük, hogy itt lakunk. Persze más okból is kesergünk. Például azért, mert a környékbeli utak kiépítetlenek, s a közlekedésünk enyhén szólva viszontagságos. Igaz, dolgoznak a közelünkben útépítők, csak érthetetlen, miért ott, ahol. Hiszen jelenleg a kis forgalmú, úgynevezett csatlakozó utakat portalanítják. a sokak által használt, két kilométernyi hosszú Varga István utca rendbehozása — erre futnak rá a rövid utcácskák — azonban továbbra is várat magára. Az utcabeli állapotot kedvezőtlen befolyásolja, hogy a területen magas a talajvíz. Égetően szükséges mifelénk a csapadékvíz-elvezetés gondjának az orvoslása is. Erről sem hallottunk biztató híreket mostanában.

* * *

E jogosnak tűnő településfejlesztési panaszok kivizsgálására felkértük a Bajai Városi Tanácsot, melynek válaszáról természetesen beszámolunk olvasóinknak.

Mit kell tudni a telefonvonal ikresítéséről?

Legutoljára 1983-ban foglalkoztunk Sajtóposta rovatunkban e témakörrel. Akkor — az egyik jánoshalmi eset apropóján — ismertettük a vonalmesosztással összefüggő postai szabályok lényegét, miszerint indokolt esetben jogi lehetőség van az egyéni előfizető főállomásának ikresítésére.

Mostanában újra érkeznek hozzánk ilyen tárgyú panaszok, s nemcsak a városokból, ahol a telefonálási igények érthető módon nőnek, hanem a községekből is. Röviddel ezelőtt a mélykúti Fábián Ferenc küldte el szerkesztőségünkbe ikresítési ügyének iratait, hogy bizonyítsa: mennyire önkényesen intézkedik a posta. De a hasonló okból érintett többi előfizető is meglehetősen idegenkedik e technikai változástól. Vajon miért?

A kérdéssel a Bács-Kiskun megyei Távközlési Üzem vezetőjéhez, Gyenes ,^ézúho,ytopogtaítjjnik. aki ezeket válaszolta;

"'l— afl^^BF^éTefoneítltirttsÉga korántsem nevezhető ideálisnak. Lemaradásokat kell pótolnunk, mégpedig sajnos csak mérsékelt ütemben, hiszen a hálózati fejlesztés és a központok létesítése, bővítése egyaránt drága beruházás. S a terhek zömét a posta viseli, pontosabban a népgazdaság, mely a távközlésre csak az anyagi forrás szűkös lehetősége szerint tud pénzt biztosítani.

Ilyen szorító helyzetben mit tehet az önök üzeme?

— A rendelkezésre álló költségkeretből építünk is, a meglévő technikai adottságokkal pedig ésszerűen gazdálkodunk. Ez utóbbi felújítást, modernizálást jelent, de a vonalkihasználtság racionalizálását is. Más szóval: ahol az előfizető kevésszer terheli meg a vonalát, ott ikresítünk, ha indokolt.

— Mennyi az a minimum telefonálási forgalom, mely okot adhat a vonalmegosztásra?

— A távközlési rendelet szerint, aki napi 10 beszélgetésnél kevesebbet folytat, az ritkán veszi igénybe a vonalát, s ez esetben a posta felhatalmazott az ikresítésre. Erről persze előzetesen értesítjük az érdekelt személyt, aki közölheti ellenérveit, ám ha azok figyelembevételével sem lehet eltekinteni a műszaki intézkedéstől,

akkor azt végrehajtjuk automatikusan. Ilyenkor visszatérítjük a főállomásért fizetett összeg egy részét.

Itt térek ki az említett mélykúti előfizetőre is, aki havi átlagban csupán 5—6 alkalommal telefonált, ezért' döntöttünk, hogy vonalát megosztjuk azzal a társelőfizetővel, akinek szintén szükséges a saját telefonhasználat.

— Milyen arányú jelenleg az ikervonal-állomány, s hogyan alakul?

— Bács-Kiskunban sokhelyütt működnek ikervonalak, melyek előfizetői egyáltalán nem zavarják egymást, hiszen önálló a hívószámuk, a díjat is külön fizetik, s csupán arra az időre kell türelmesnek lenniük, míg a társuk foglalja a vonalat. Az ikresítés mértéke Kecskeméten a legmagasabb, ahol a 6 és fél ezer előfizető közül 4 ezernek van ikertelefonja.

Még annyit: a fejlett ipari országokban sem ismeretlen e mellékállomásos . telefonkapcsolat, mely csakis akkor sűrűsödik megyénkben, ha újabb előfizetők bekapcsolására nincs más mód.

Kertbarátok a nevelőotthonban

Ilyenkor, ősszel hagyomány már a Kecskeméti Foglalkoztató Iskolában és Nevelőotthonban, hogy az ottani gyermekeket felkeresik a (helyi kertbarátkor tagjai. A legutóbbi látogatásra a minap került sor. A vendégek ezúttal sem üres kézzel érkeztek — tájékoztatott bennünket Végh Jánosné, az intézmény igazgatója, akitől még a következőket tudtuk meg: ,

Saját termésű gyümölcsöt, abból szörpöket es maguk készítette süteményt hoztak a kerttulajdonosok, kiknek ajándékával megteltek a fehér asztalok. A kis gondozottak ezúttal is nagy érdeklődéssel nézegették, később pedig ízlelgették a finomságokat. A meghitt hangulatú délutánon tovább mélyült a barátság a gyerekek és az őket szeretettel köszöntő felnőttek között, akiknek meglepetésben is részük volt, ugyanis a vendéglátóik műsorában gyönyörködhettek.

FOGADÓSZOBA

Esetemet annak reményében adom közre, talán a nyilvánosság jobb belátásra ösztökéli azokat, akik tehetnek valamit érdekemben.

Minden 1983-ban kezdődött, amikor elfoglaltam vezető óvónői munkakörömet a matkópusztai óvodában, majd igényeltem az illetményföldemet, melyre — mint községbeli pedagógus — jogosult lettem. Az ügyintéző, a helyi iskolaigazgató nyilvántartásba vett, akinek jeleztem, hogy minden évben a termést és nem annak pénzbeli megváltását kérem. Válaszul elmondotta: összesen tíz kollégának van hasonló rendeltetésű birtoka, s azt a helvéciai Petőfi Tsz műveli.

Elmúlt az első gazdasági év, s vártam a zárszámadást, mely egyre késett. Emiatt szóban, később pedig írásban reklamáltam az. igazgatónál, aki végül is előbb_ 980, majd 909 forintot szándékozott átadni a föld haszna fejében. Mindezt keveselltem, tekintettel arra, hogy évi 700 forint adó megfizetésére köteleztek. Sürgettem a tételes elszámolást, de az elől mereven elzárkózott. Ezek után panaszt tettem a tanácsi hatóságnál, hiába. Ugyanis a várt pénzügyi irat helyett csak egy meglepő információval gazdagodtam, nevezetesen, hogy az illetményföldként kijelölt összterület termésének tizenötödé jár nekem, levonva belőle a tíz érintett pedagógusra hárított termelési költség arányos részét. Mondanom sem kell, az egészből semmit sem értettem.

Teljes a bizonytalanság a tavalyi és az idei termésem meny- nyisége, értéke, de legfőképpen sorsa körül is. Igaz, ezzel kapcsolatosan próbáltak rábírni ilyen-olyan megoldás elfogadására, de talán érthető, hogy a hivatalos elszámolás nélkül most már bizalmatlan vagyok. Fokozza bennem ezt az érzést annak híre, hogy a közös gazdaság által művelt területek sorában az úgynevezett pedagógus-földek termése a leggyengébb.

Summa summárum: ez ideig csak ráfizettem a kapott földemre, mely után a bevételtől függetlenül kellett kiegyenlítenem az adóztatást. Pedig gyanítom, az illetékesek annak idején éppen azért döntöttek e birtoklás lehetőségéről, hogy anyagilag kedvező helyzetbe kerüljenek a kistelepülések oktatói-nevelő. (Elmondta: Galambosné: Hegedűs Éva óvónő.)

Megjegyezzük:

Immáron 17 éve hatályos a 12 1968. (II. 16.) sz. MÉM-rende- let, mely részletesen taglalja a pedagógusok illetményföldjére vonatkozó tudnivalókat. E szerint a maximum 6000 négyzetméternyi föld használatának joga a pedagógust személyében illeti meg, aki köteles gondoskodni a megművelésről, mely munkát átvállalhatja a tsz, térítés ellenében. A jogosult kizárólag a termés- eredménye szerint részesülhet természetbeni, vagy az ellenárték- nek megfelelő pénzjuttatásban.

Nos, e történet azt sejteti, hogy a szóban forgó jogszabály végrehajtása kívánnivalót hagy maga után Matkópusztán, így hát felkértük a megyei tanács illetékeseit, indítsanak vizsgálatot az ügyben. Megállapításukról, intézkedésükről tájékoztatjuk majd

ÜZENJÜK

„Szeretném megtudni . . .” jeligére, Tiszakécskére: Bár a nő es a férfi együttélésének, a család-alapitasnak általánosan elfogadott és Intézményesen megerősített formája ia házasság, mégis többen választják a lazább Kapcsolatot, az élettársi viszonyt. Ezt nem tiltja a jog, csak tudomásul veszi. Az ilyen keretben élők nem vaí- lalhatna-k egymásért kölcsönös családjogi kötelezettséget, -amiből következik, hogy vagyonközösséget sem hoznak létre. Élettárs nem örökömet az élettárs után, s haszonélvezetre sem tarthat igényt, kivéve, ha javára száló, érvényes végrendelet van. Esetenként azonban jogosult az özvegyi nyugdíjra, például, ha az elhunyttal a halált -közvetlenül megelőzően legalább tiz éven at együtt élt, vagy ha csak 1 évig, de e kapcsolatnál gyermek származott, s a férfi elismerte az apaságot, illetve azt megállapította a bíróság. A hasonló ugye megoldása érdekében ön jól teszi, -ha a részleteket a munkaadói szakszervezeti jogsegélyszolgálattal, esetleg ügyvéddel beszéli meg.

Tóth Imrénének, Kecskemétre:

Megdöbbentett bennünket közlése arról, hogy haragos hozzátartozói miatt gyakorlatilag nem .használhatja a tulajdonát képező házingatlant. Az ilyen önkényes intézkedésnek semmiféle jogalapja nincs. Ezzel kapcsolatosan, valamint a túlságosan hosz- szú ideje függőben levő bírósági pere folytatása, befejezése érdekében kérje a megyei bíróság elnökének közbenjárását. Anyagi támogatását illetően arról informált bennünket a városi tanács elnöke, hogy a jogerős válóperi ítélet birtokában kérje az állandó szociális segélyt a szociálpolitikai hatóságtól, mely a bírósági döntésig csupán negyedévenként részesítheti pénzbeli juttatásban.

Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a.

Telefon: 27-611