Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-19 / 246. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 246. szám Ara: 1,80 Ft 1985. október 19. szombat Befejezték látogatásukat a krími pártelőadók Zsanán ismét csendes a gázmező (3. oldal) KÉP ÉS HANG (5—6 oldal) A rádió éi a telcTÍiió műsora aaombsttól JBvS vasárnapig. MAGASABB ÁR, JOBB TÁPANYAG — FONTOS A MINŐSÉG » Kedvezmények a sertés- és baromfitenyésztőknek Jelenet Leonyid Zorin Varsói melódia című tv-játéká- ból. (Vasárnap, tv. I., 20.05). A sertés- és baromfitenyésztés ösztönzését szolgáló intézkedésekről sajtótájékoztatót tartottak pénteken a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban: Kovács István főosztályvezető elmondta: az elmúlt időszakban több mint egymillióval csökkent az ország sertésállománya, és a baromfitenyésztés teljesítménye is hullámzott. A mérsékeltebb érdekeltség a termelői kínálat visszaesésében is megmutatkozott, de a következő időszakban kedvező változásokra lehet számítani. A nagyüzemi és a kistermelői szektorban egyaránt többet fizetnek majd vágósertésekért. A nagyüzemi sertések élősúlyra számított átlagára kilónként 1,50 forinttal növekszik. Az árakat minőség szerint differenciálták; a jobb minőségű állatokért többet adnak, a meghatározott súly feletti, illetve az alatti sertésekért kevesebbet — úgy, ahogyan azt a piac is diktálja. Nem változik az első negyedévi időszaki felár és a mennyiségi felár mértéke és fizetési feltétele. A kistermelői vágósertések átvétele továbbra is az eddig kialakított rendszer szerint, az állatátvevő-helyeken és élősúlyban történik. A kistermelőktől származó állatok átlagára kilónként 1,40 forinttal emelkedik. Az úgynevezett pigmentált sertések alapára nem csökken. Ugyancsak változatlan az időszaki és a mennyiségi felár. (A szerződési feltételeket a felvásárlók közleményei, szerződési mintái és a szaksajtó részletesen ismertetik.) További kedvezmények is ösztönzik a sertéstenyésztést és -tartást. 1986-ban 80—85 ezer kocasüldőt helyeznek ki a kistermelőkhöz, és ötezer nagy tény észértékű apaállathoz is hozzájuthatnak. Mivel az utóbbi időben romlott a takarmányozás színvonala, s különösen a kistermelők kifogásolták a korábbinál kedvezőtlenebb összetételű tápok forgalmazását, a jövőben javítják azok úgynevezett beltartalmi értékét. Ezt segíti az 1986. január 1-én hatályba lépő rendelet, amely az ipari takarmányok magasabb táplálóanyag-tartalmáról intézkedik. A kistermelők teljes választékban hozzájutnak majd a keverékekhez és a hazai gyártású fehérjetakarmányokból igény szerint vásárolhatnak. A gabonaforgalmi vállalatok a kistermelőkkel történő megegyezés alapján — a szabad takarmányforgalmazási rend fenntartása mellett — bevezetik a garanciális takarmányozás szerződéses rendszerét. Ennek keretében a gabonaforgalmi vállalatok saját, illetve az általuk ellátott terményboltokban 1985. november 1-től leadott hízott sertések után 300 kilogramm szemes abrakot biztosítanak. A baromfipiacon tapasztalható élénkülés további ösztönzésére a broilercsirke után 1985. november 1-től életbe lép a kilónként 2 forintos időszakos felár, és további kedvezmény, hogy a kilónként 1 forintos nyári ár- csökkentést nem vezetik be. A többletárualap megteremtésére 1985. november 1-től 1986. március 31-ig további kilónként 0,50 forintos időszakos felárat hirdettek. Javítják a baromfitakarmányok összetételét is. A meghirdetett árintézkedések, továbbá a jobb tenyésztési és a takarmányozási feltételek javítása lehetővé teszi, hogy úgy a nagyüzemekben, mint a kistermelőknél a jövedelmezőség jelentősen javuljon. ÖT ÉV A MÉRLEGEN « A testvérmegyei vendégek (a kép bal oldalán) ellátogattak a Petőfi Népéhez is, ahol beszélgetésen vettek részt a szerkesztőség és kiadóhivatal vezetőivel. Elkísérte őket Kisné dr. Csányi Anikó, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Befejezte Bács-Kiskun megyei látogatását az Ukrán Kommunista- Párt Krím területi Bizottságának kéttagú küldöttsége. A. V. Anfalovot, a krími területi pártbizottság munkatársát, valamint A. P. Kudrjasovot, a szim- feropoli egyetem gazdaságpolitikai tanszékének vezetőjét fogadta Hodossi Sándor, a megyei párt- bizottság titkára és dr. Szabó Miklós, a kiskunhalasi városi pártbizottság első titkára, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagjai, valamint Papp György, a bajai városi pártbizottság első titkára is. Megismerkedtek a vendégek Kecskemét, Kiskunhalas, Baja, valamint több község gazdasági és társadalmi életével, kulturális nevezetességeivel; konzultációkon vettek részt, véleményt cseréltek a házigazdákkal időszerű politikai kérdésekről. Az üzemekben és intézményekben előadásokat tartottak a két világrendszer ideológiai harcáról, illetve a Szovjetunió intenzív gazdasági fejlődésének meggyorsításáról, a tudományos-technikai forradalom térhódításáról. A szovjet pártelőadók hivatalos programjuk végeztével ma utaznak el a Krími területtel negyed- százada testvéri kapcsolatokat ápoló Bács-Kiskunból. HÁRMAS ÉVFORDULÓ ELŐTT BÁCSALMÁS Emlékbizottság alakult „Életünk gyógyszere, ha az uni- formizálódásban a helyit, az egyszerit bedobjuk, s az absztrakció lengő sátrait cölöpökkel és hurkokkal próbáljuk tájba, múltba rögzíteni.” —írta valahol Németh László, s ezzel pontosan megfogalmazta azt az igényt, amely a Bácsalmáson élők közül is egyre többeket mozgósít. Ez a lendület persze nem öncélú, hiszen a városi rangra pályázó Bácsalmás 1986-ban hármas évfordulót ünnepel: száz esztendővel ezelőtt indult meg a rendszeres oktatás az akkor még egyházi kezelésben lévő Rákóczi Üti Általános Iskolában, kétszáz évvel korábban jelentek meg (II. József híváséra) a sváb telepesek, és kétszázötvenöt éve annak, hogy a török hódoltság következtében pusztasággá váló tájon — egy kisbíró vezetésével — otthont talált magának tizenegy magyar jobbágycsalád. A hármas jubileum méltó megünneplésének szervezésére emlékbizottságot alapított a nagyközségi tanács, amely— Kiss Ildikó tanácselnök irányításával — e hét szerdáján tartotta első ülését. Már a bizottság tagjainak összeállítását is a körültekintő gondosság jellemezte, hiszen abban helyet kaptak olyanok is — például Fekete Dezső helytörténész, a kiskunhalasi könyvtár nyugdíjas főmunkatársa —, akiket a születésük kapcsol Bácsalmáshoz. Egy rövid tudósítás keretében természetesen lehetetlen fölsorolni azt a rengeteg — és jobbnál jobb — ötletet, elképzelést, ami a hat előkészítő szakbizottság javaslatait megvitató ülésen megfogalmazódott. Ami a nevezetes eseményre készülődő bácsalmásiak fontos célja: úgy nevelni a szűkebb haza megismerésén alapuló szeretetére, hogy az egyben a nagyobb haza iránti ragaszkodás forrása is lehessen. K. J. Küldöttértekezlet az építőknél Elmondta, hogy a változó gazdasági helyzet, a beruházások visszafogása komoly próbák elé állította az építőipart. A szakszervezetnek is alkalmazkodnia kellett a változásokhoz: előtérbekerült a termelés, a gazdálkodás segítése. Ebben az időszakban lépett életbe az új kereseti szabályozás is, melynek megismertetésében nagy részt vállalt magára a szakszervezet. Jelentősen változott a munkaerőhelyzet is: megyénkben, az ágazatban öt százalékkal csökkent a dolgozók száma. Végezetül az előadó egyik alapvető célként a hatékonyabb foglalkoztatási politika támogatását jelölte meg. A beszámolót hozzászólások követték, melyekben a küldöttek ismertették vállalataik eredményeit, gondjait. Beszéltek az alapszervezetek életéről, demokratizmusának fejlődéséről. Örömmel szóltak arról, hogy a szakszervezet kezdeményezése nyomán az ágazatban a szocialista munkaverseny és az újítómozgalom az 1982-es megtorpanás után tartalmilag sokat fejlődött, és élő munkahelyi mozgalommá vált. Az elhangzottakhoz hozzászólt Tóth Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának gazdaságpolitikai őszMajdnem azt írtam, hogy Kiskertek nagy nyugalma, elorozva a Mezőgazdasági Könyvkiadó egyik népszerűvé vált kiadványának a címét, amely így hangzik: Nagy öröm a kiskert. Mint amolyan „szabadidős gazdálkodó”, úgy érzem, szót emelhetek egy társadalmi méretű mozgalommal, 's 1— túlzás nélkül — egy nemzetgazdaságilag fontos üggyel kapcsolatban. Nem akarom felfedezni azt a bizonyos, „spanyol anyagot”, hiszen jómagam is untam már olykor-olykor annak hangoztatását, hogy a kis- és hobbikertek milyen mértékben járulnak hozzá összességükben gazdasági életünk, áruellátásunk javításához. Nos, anélkül, hogy ezt kétségbe vonnám — bár a túlzás és egyoldalúság olykor tetten érhető —, ■, sietek kijelenteni, hogy jómagam a megnövekedett kert- szeretetben. hobbirajongásban egyúttal valami mást is látok Elfárad az orvos, a mérnök, a tanácselnök, a lakatos, vagy mondjuk a kőműves. Mit tesz ilyenkor? Kocsmában talál menedéket, kikapcsolódást? Vagy netán elsötétített szobában leheveredik az ágyára? Nyilván ilyenek is vannak szép számmal. Am másmilyenek is; és egyre növekszik a száma azoknak, akiknek a szabad levegő, a tágas tér, a nagyobb mozgáslehetőség, a pihenést is jelentő hasznos cselekvés a nagyszerű kikapcsolódás. Ismerek tanárt, aki a kapálás szünetében a diófa alatt biológiai szakirodalmat olvas. Üzemvezetőt, aki mezőgazdasági kiskönyvtárat állított össze saját okulására, a saját- kezűleg készített {hétvégi házban. Nyugdíjas vállalati igazgatót, aki fűnek-fának meséli, hogy életét biztosan megnöveli évekkel a kerti csend, a csodálatos nyugalom. Erőt kapott ott, ahol kezdetben szinte minden mozdulat az erőt vette el tőle. S most visszatérek egy előb• Keresztes Béla beszámolót tart. tályvezetője is. Elmondta, hogy megyénkben az építőipar eredményesen végzi munkáját. Kiemelte, hogy az országos helyzettől eltérően nálunk a VI. ötéves tervben öt százalékkal növelni tudták termelésüket az építők. Felhívta a vállalatok figyelmét arra, hogy saját gazdálkodásuk javításával is segíteniük kell a lakásárak emelkedésének mérséklését. Ezt követően az értekezlet résztvevői megválasztották az SZMT küldöttértekezletére és az ÉFÉDOSZ 34. kongresszusára a küldötteket. Majd G. Nagy János, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete országos titkárságának tagja kért szót. Értékelte az ágazat megyebizottságának munkáját, majd hozzászólásokra adott választ. Hangsúlyozta, hogy bár a szakszervezet feladata továbbra is elsősorban a termelés segítése lesz, de erősíteni szüksébi megjegyzésemre, ami a kertbarátok munkájának, tevékenységének a hasznosságával kapcsolatos. Azt hangsú- lyozva, hogy az önfeledt .ki- kapcsolódás egyáltalán nem mond ellent az értékek gyarapítására irányuló törekvésnek. Vagyis a kiskertekben töltött órák nyugalma közben életünk anyagi javakkal is gazdagodhat. És gazdagodik is. Valami ide kívánkozik még. Az, hogy manapság kevés olyan hely, lehetőség van, ahol a család úgy lehet együtt zavartalanul — nagyszülő, rokon, undka, testvér stb. —, hogy egyben valamilyen módon a pihenés közben alkotó, hasznos cselekvésre is sor kerülhet. Nem beszélve a szomszédokról, a velük való sokrétű kapcsolatról. Azokról az egymásnak adott hasznos tanácsokról, megszerzett tapasztalatokról, valamint a közös örömökről és bosszúságokról, amelyek nélkül bizony szegényebb lenne az életünk e rohanó világban. Varga Mihály ges a kulturális, az agitációs és propagandamunkát is. Ezután ismertette az építők szakszervezetének új szervezeti felépítését. A jövőben nem bizottság, hanem titkárság látja el az ágazat megyei szakszervezeti munkájának koordinálását. Végezetül bejelentette, hogy az ÉFÉDOSZ országos elnökségének döntése alapján az öttagú megyei titkárság élére Keresztes Béla titkárt nevezték ki. G. B. Amerikai tudósok nemet mondanak az űrfegyverkezésre 1300 vezető amerikai tudós, köztük 13 Nobel-díjás és az amerikai egyetemek 14 legjelentősebb fizikai tanszékén dolgozó tudósok többsége írásban közölte a törvényhozással, hogy nem hajlandó részt venni az űrfegyverkezéssel összefüggő kutatásokban, és ellenzi a kormány ilyen programját. A tudósok nyilatkozatukban rámutatnak: az űrfegyverkezés — a kormány állításával szemben — nem nyújtana védelmet az Egyesült Államok lakosságának atomháború esetén, ezzel szemben megnövelné a nukleáris fegyverkezési versenyt, és könnyen elvezethet atomkatasztrófa kirobbanásához. A tudósok állásfoglalását John Kogut, az illinoisi egyetem fizikus profesz- szora ismertette a józan nukleáris politikáért küzdő bizottság, a SANE nevében a kongresszussal. A Pentagon jelentős összegeket kíván fordítani az ilyen kutatások támogatására, és fontos szerepet szán az egyetemi kutatóintézeteknek az űrfegyverek egyes elemeinek kifejlesztésében. Az elmúlt költségvetési évben már 2,8 milliárd dollárral támogatta a felsőoktatási intézményeken folyó ilyen jellegű kutatásokat, és ez az összes kiadások két és fél százalékát jelenti. Robert Jastrow professzor, aki az űrfegyverkezési program egyik leghangosabb szószólója, azt mondotta, hogy számos egyetemi intézet verseng a megbízatásokért, és „körülbelül 10 000 tudós, mérnök vesz részt a program megvalósításában”. FEJLESZTÉS KÖZÖS ERŐVEL Stúdiómozit avattak Kalocsán Érdekesek, vonzóak-e a mai játékfilmek? Utat talál-e a közönséghez korunk filmművészete? Jelen van-e a film közművelődésünkben? — Ha ezekre a kérdésekre keresünk választ, a nehézségek felsorolásakor gyakran emlegetik a szakemberek filmszínházaink avult, szegényes technikai-műszaki színvonalát. A recsegő hangszórók, a gyenge fényű vetítőgépek, a hideg nézőtér, a nyikorgó, kényelmetlen székek elűzik a vendéget, nemhogy megtartanák. A mozilátogatók ízlése is differenciáltabb lett az utóbbi időben. A televízió tömeges elterjedését követve már érdeklődési kör és ízlés szerint válogathatunk a vizuális kínálatból, szükségessé vált tehát az is, hogy — ahol lehet —, a nagyvetítők mellé kisebb, úgynevezett stúdiómozik épüljenek. A megyei moziüzemi vállalat — gazdasági ' megfontolásokból is — régóta napirenden tartja ezt a problémát. Arrak törekszik, hogy egységei megújuljanak, korszerűsödjenek; alkalmassá váljanak komplex közművelődési rendezvények megtartására. Nincs egyedül szándékával. A közösségi és városi tanácsok, valamint más, a közművelődésért sokat áldozó szervezetek keresik az együttmunkálkodás lehetőségét. Lajosmizsén áprilisban adták át az újjáépített, színházi előadások rendezésére is alkalmas mozit, amelynek építéséhez a helyi tanács komoly támogatást nyújtott. Rémen, Kunadacson, Kunbaján szintén a helyi szervek segítették a filmszínház rekonstrukciójánál. A tegnap délután felavatott kalocsai stúdiómozit is csak a Magyar Néphadsereg helyi alakulatainak segítségével építhette meg a vállalat. A piros arany városának 130 férőhelyes, új filmszínháza az Otthon mozi szomszédságában, az MN Helyőrségi Művelődési Házában kapott helyet. A közművelődési intézmény felújításának tervezése során döntöttek úgy a néphadsereg illetékesei, hogy a nagy előadótermükből 35 milliméteres játékfilmek vetítésére alkalmas korszerű vetítőt alakítanak ki. A közel kétmilliós beruházással épült létesítményt Gila János, a Bács- Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója ajánlotta a kalocsai filmbarátoknak. A „premieren” egy bemutató előtt vetített új magyar filmet. A tanítványok címűt láthatta a közönség. Amint azt Tamás Lászlótól, az intézmény igazgatójától megtudtuk, az új filmszínházban három tematikus sorozat indul. Az archív művészfilmek, a hétvégi gyer- mekfilm-bemutatók és a politikai filmklub sorozat kínál — kulturált körülmények között — vonzó elfoglaltságot a filmbarátoknak. A bérletes előadássorozatokat vitákkal, előadásokkal kötik egybe. !F. P. J.
