Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-16 / 217. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1985. szeptember 16.

1 . f

A takaró hossza

Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! A mezőgazdasági nagyüzemekben egyre gyakrabban lehet hallani az iámért közmondást. S rögtön hozzá is teszik; gömbölyödni kell alatta, mert rövid a takaró. Ki-ki ismerete, tapasztalata szerint sorolja ennek jeleit. A műtrágyák választéka nem igazodik a termesztett növények biológiai igényeihez; a szükségesnél kevesebb van a keresett növényvédő szerekből, ezért 'silányabbakkal kell helyettesíteni azokat; gyenge a munkagépek minősége; kifogásolható az alkatrész- ellátás; megcsappantak a fejlesztésre fordítható források, a régi eszközök állaga pedig leromlott. összefoglalva úgy érvelnek a szakemberek, hogy az anyagi-műszaki ellátás hiányosságai, valamint a szűkös fejlesztési lehetőségek már korlátozzák a termelés fejlesztését.

Mások erre úgy válaszolnak, hogy annyi gépet, alkatrészt, műtrágyát, növényvédő szert lőhet vásárolni, amennyire pénze van az országnak. Erre most különösen ügyelni kell, hiszen az első félévi adatok éppen a vásárláskor való takarékoskodásra hívják fel a figyelmet: az ország exportja a tervezetthez képest csökkent, az import pedig nőtt, vagyis kedvezőtlenül változott a kettő egyenlege. Kétségtelen, hogy e tényeket tekintetbe kell venni, amikor a mezőgazdaság anyagi- műszaki ellátásáról, illetve annak hiányosságairól folyik a vita. Ezt elfogadva, sokan felteszik a kérdést; ihozzájut-e annyi .beruházáshoz a mezőgazdaság, amennyi a nemzeti jö- vedélemhez való hozzájárulásáért, az exportban betöltött szerepéért megilletné?

Nyújtózunk-e addig ?

Vitatkozni persze lehet ezeken, ám a gyakorlatban e polémiák sehová nem vezetnek. Az erőket nem a meddő véleménycserékre kell fecsérelni, hanem a cselekvésnél hasznosítani. S ez utóbbinak tág a tere a magyar mezőgazdaságban is. Ha a már említett takaróelméleten tovább tűnődünk, s fordítva tesszük fel a kérdést, akkor is hosszan elmélkedhetünk korlátáinkon. Magyarán; nyújtózunk-e addig, ameddig a takarónk ér, kihasználjuk-e mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a mostani termelési feltételek kínálnak?

Röviden azt válaszolhatjuk: nem. A felelet persze nem ennyire egyszerű, a valóságos kép sokkal árnyaltabb.

Az embereken is múlik ?

A gazdaságok egy részében a termelési feltételek hiánya valóban gátja a fejlődésnek, ám másutt a kihasználatlan lehetőségek miatt .termelnek kevesebbet a várhatónál. A szélsőségeknek egyik oka, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok egy része gyenge termőhelyen .gazdálkodik, s nem képesek elérni még az átlagos eredményeket

sem. Ok erről nem tehetnek, s a lemaradásért sem mar asztalhatók el.

De mi a magyarázata annak, hogy a szomszédos, azonos természeti feltételek között termelő gazdaságok között is nagyok a különbségek? Az egyik országos főút két gazdaságot választ el egymástól. Néhány esztendeje az egyik oldalon levők hektáronként négy tonna búzát termeltek, a másik oldalon alig több, mint két tonnát. Az utóbbiaknál más gondok is szaporodtak, s hamarosan új vezetők kerültek az élre. S megtörtént a „csoda”: a búzatermelés hozamai emelkedni kezdtek, az egykori lemaradók lekörözték a szomszédokat. Nyilvánvaló, hogy a változás nem magyarázható a föld minőségével vagy az égi áldással.

A főút nemcsak a gazdaságok határát, hanem az emberek, közösségek magatartását is elválasztja egymástól. Korántsem mindegy ugyanis, hogy mikor, milyen elővetemény után vetik a 'búzát, mennyire figyelnek saját munkájukra a traktorosok, s mennyire engedik a talajba vetőgépük csoroszlyáját, ügyelnek-e a csatlakozó sorokra. E feltételek szigorúan szakmaiak, s csak a vetésre vonatkoznak, ám lehetne másféle példákkal is folytatni a sort. Mindegyik oda vezet, hogy a természeti adottságokon, az eszköz- és anyag- ellátáson kívül a munkában szorgoskodó emberek magatartása is meghatározza a termelési eredményeket. Mint az említett példából kiderül, szakadéknak tűnő különbségeket lehet ledolgozni rövid idő alatt.

A változtatás kulcsa

Ezért nem oktalan az a sokat hangoztatott vélemény, hogy a termelés fejlődésének egyik forrása a lemaradók felzárkózása. Ismét a gabonatermelésből egy példa: mértéktartó becslések szerint az ország gabonatermő területének harmadán lehetne hektáronként egy tonnával többet betakarítani. Ez 800—900 ezer hektárt, s ugyanennyi .tonna gabonát jelent. S e többletterméshez nem új vetőmagra, több gépre, hanem másfajta gondolkodásra és magatartásra lenne csak szükség.

■Ez a „csak” persze roppant bonyolult feltételrendszert takar. A másfajta, gondolkodás ugyanis önmagában nem alakul iki, hiszen a korábbi szokások beidegződtek, azokon nehezen változtatnak az emberek. A változtatás kulcsa a valódi érdekeltség lehet. Vagyis olyan feltételeket kell teremteni, hogy a saját hibájukból lemaradók ne „vegetáljanak” magas színvonalon, hanem kényszer legyen számukra, a jobb, szervezettebb munka. Nem vonatkozhat ez a szigorúság a vétlenekre. akik mindent megtesznek a termelés fejlesztéséért, de természeti vagy anyagi lehetőségeik korlátozzák a kibontakozást. Számukra nélkülözhetetlen a .támogatás. Ám ezekre a forintokra mindenki csak valós, az ország számára is hasznos teljesítménye után várakozhat.

V. Farkas József

mt

Szakszövetkezeti

szolgáltatók

Tíz éve folytatja szolgáltató tevékenységét a pírtól Május 1. Szakszövetkezet gépjárművillamossági felújító részlege. Haszonjármű és személygépkocsi Indítómotorok, egyen, és váltakozó, áramú generátorok csapágyainak, szénkeféinek és diódáinak cseréje, tekercseinek szigetelés-, szakadás- és menetzárlatvizsgálata, kommutátorok és csúszógyűrűk ,Jelszabályozása” történik itt nap mint nap, esztendőnként 30 mii. lió forint árbevételhez juttatva a tagságot. Hozzáértő munkájuk nyomán az Idei első félévben 3 mUliő forint nyereséget könyvel, hettek el. (Tóth Sándor felvétele)

□PCI SAJTOPOSTA E

Segélykérésre is használható a nyilvános telefon

Nos, a várt válasz megérke- kapcsolás szükségességéről sem- zeitt a Szegedi Postaigazgatóság- mit sem tudott meg, kérte áztál. melynek igazgatóhelyettese, nrarafelé lakó körzeti megbízott

Vojnár László közölte az aláfo- . rendőr segítségét.

Augusztus 12-én írtuk meg e hasábokon, hogy egy súlyosan sérült csátaljai lakos saját részére akart mentőt hívni a nyilvános. telefonon, de a postai központ ügyeletese nem volt hajlandó megteremteni a kapcsolatot. Végül is a közelben lakó telefontulajdonos közbenjárásával érkezett meg a mentő- szolgálat kocsija, s szállította el a sürgős orvosi éllátásra szorulót. Soraink végén jeleztük az illetékes ígéretét arra, hogy kivizsgálják a történteket, s tájékoztatják szerkesztőségünket.

Sokba kerül..

Kiskőrösön évekkel ezelőtt építtette meg a tanács azt a gerinccsatornát, mely elvezeti a szennyvizet. A fontos létesítmény adta lehetőséggel azóta is csak kevesen élnek. Hogy miért, arról így számol he a Petőfi Sándor utca 62. szám alatt lakó Firkó János ’tanár:

Sokba, mintegy 30—40c ezer forintjába kerül annak, aki lakását bekapcsoltatja e szolgáltatási rendszerbe. A tervrajz elkészítésének, a kivitelezésnek, Illetve a kötelező hozzájárulásnak a költségei ezek. A két előző tételt szeretnénk csökkenteni azáltal, hogy Összefogással, afféle munka- közösség keretében vállalkoznánk a munkákra, természetesen szakember irányításával. Persze kérdés, lesz-e

Szeptember 9-1 lapszámunkban írta dr. Horváth Gyula, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője: a sertés- tartási kedvre nincs jó hatással, hogy a korábbi aszály következtében mérséklődött a keveréktakarmányok kukorica-, és ezáltal energiatartalma.

E megállapítással messzemenően egyetértenek a témához hozzászóló olvasók, akik a tenyésztési kedv csökkenésének egyéb okairól is szóltak. A Szeretnie, Petőfi Sándor utca 8. szám alatt lakó Ifjú Juhász Imre, az alábbi elgondolkodtató esetét közölte:

Június elején három sertéssel gyarapodott a háztáji gazdaságom. Értékesítésükre a bajai húsiparral kötöttem szerződést, mely 60 napos garanciát vállalva Juttatta el hozzám a madarast tsz-hől való állatokat. Közülük az egyik 4 hét elteltével váratlanul elpusztult, s mint a községi állatorvos megállapította, orbánc következtében. A szükséges papírokat rögtön továbbítottam a szerződő partCIKKEINK NYOMÁN

Július végén megjelent sajtóposta rovatunkban, szóvá tettük, hogy Kiskunfélegyházán a szúnyogirtás után több fa úgy hullatta a levelét, mintha ósz lenne. Ezzel kapcsolatosan egyetértóen tolmácsoltuk olvasóink véleményét: furcsa, hogy e kellemetlen rovarok ellen olyan vegyszert használnak, mely káros a növényzetre.

Sorainkra a minap válaszolt a TEB- RATECHNO Környezetvédelmi Közös Vállalat, mely rendelkezésünkre bocsátotta a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem professzorának, dr. Sáringer Gyulának az esettel összefüggő szakvéleményét. E szerint a használt UNTTOX 1 TJLV szer kizárólag ai rovarirtást szolgálja, s a hektáronként 0,6 liternyi adagolás — erre került sor Félegyházán Is — semmiféle káros hatással sincs a növényekre.

A továbbiakban szó szerint Idézzük a szakembert:

biakat:

A csátaljai állomásunkról segélyt kérő személy kissé sértő hangnemben beszélt a postai központ kezelőjével, aki ezek után megtagadta a kapcsolásit. Munkatársunk az előírások szerint járt el, amikor érdeklődött a hívó neve iránt, akinek el kellett volna mondania, hagy ha nem segélykérés a telefonálás tárgya, tízszeres díjat kell fizetnie. Miután a hívóról, s a

elég jelentkező az Ilyen megoldásra? Meg az Is kérdés: hatóságilag vajon miért nem segítik a lakosokat, hogy pénzbeli támogatáshoz jussanak a csatornahálózatba való bekötés feltételeinek megkönnyítése érdekében?

Különösen a csatornával kapcsolatosan más jellegű gondjaink Is vannak, nevezetesen, hogy több lakóház fala megsüllyedt, Illetve megrepedezett, mert az építésnél használt munkagépek a járdán, az épületek közvetlen szomszédságában közlekedtek nagy súlyú terhűkkel, a földdel. Jó lenne egyszer rátalálni olyan illetékesre, aki sérelmünk orvoslásában Is segítségünkre lenne. Ha ugyanis halogatjuk a javítást, annak költsége Is sokba, sőt egyre többe kerül!

nerhez, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ne kelljen kifizetnem a sertés árát.

A vállalat sajnos nem volt megértő, belátó, s elutasította a kérelmemet, következésképpen ki kell egyenlítenem a tartozásom. Ráfizetés ez a Javából, már csak azért is, mert a 6400 forint vételárhoz még hozzászámítandó az engem terhelő, körülbelül 2 ezer forintnyi állatorvosi költség. Ha egy üzlet során csak az egyik fél, történeteién a kistermelő húzhatja (húzza) a rövldebbet, akkor enyhén szólva elmegy a kedve a további vállalkozástól, az állattartástól.

Megjegyezzük: e panaszt előzetesen Ismertettük a megyei állategészségügyi állomás Igazgatójával, dr. Kovács Gyula föállatorvossal, aki megígérte: lehetősége szerint segítséget nyújt a történtek minden részletének felderítéséhez, s a megoldáshoz. Erre természetesen visszatérünk e hasábokon.

„A cikkben szereplő fák valószínűleg a levéltetvek által klbocsájtott, úgynevezett mézharmatbevonattól fénylettek, és ezen a ragacsos váladékon megtelepedő penész okozta a levélhullást. Ez a jelenség már régóta Ismert. A kártétel véletlenül eshetett egybe a szúnyogirtással. A mézharmatot kibocsátó levéltetvek tömeges elszaporodásának rendkívül kedvez a párás, meleg Időjárás.’*

A szerk. megjegyzése:

E közlés révén örömmel nyugtatjuk meg a kiskunfélegyházlakat, hogy az említett vállalat dolgozói szakszerű munkát végeztek, s a vegyszerezésüknek semmi köze a fák kopaszodásához. A kérdés azonban továbbra Is megválaszolatlan: ml Idézte elő a levélhullást? Erre vonatkozóan a professzor Is lényegében fel- tételezésre szorítkozik, ami aligha oszlatja el véglegesen a fáikat, környezetűket óvó városlakók aggodalmát. >

A félreértések elkerülése végett- 'hangsúlyozom: segélykérésre is használhatók a nyilvános telefonok. Bár kezelőnk ezúttal nem követett el mulasztást, az esetért elnézést kérek a sérülttől. Dolgozónk figyelmét felhívtam arra. hogy a jövőben segélykéréskor! azonnal kapcsolja a kért számot, és a szükséges adatot utólag próbálja beszerezni, s ellenőrizni a kapcsolás jogosságát.

ÜZENJÜK

Horváth Bélának, Kormos Ignác- nak és Szőke Évának, Kecskemétre: Tavaly augusztus közepétől 2,32, azt megelőzően pedig 2,41 forintba került a háztartásokban felhasznált gáz köbmétere. Ideiglenesen azért lett olcsóbb, mert néhány hónapon át gyengébb volt a fűtőértéke a szabványbab előírtnál. Az Idén januárban élet- belépett árintézkedések óta 2,98 forint a gáz köbmétere. E tarifa szerint először a március 21-e után leolvasott gázóraadatok alapján készítette el a fogyasztói számlákat a szolgáltató.

Náral Enikőnek, Kiskunfélegyházára: Ha elmúlt 20 éves, de még hajadon, és az otthonától távol dolgozik, havi két alkalommal oly módon utazhat vonattal haza az Önnel közös háztartásban élő szüleihez, hogy az utazási költség 86 százalékát megtéríti a munkaadó. E rendelet részleteit az 1985. július 12-1 Tanácsok Közlönye taglalja.

„Ötvenhat éves olvasó** jeligére, Tompára: Leveléből arra következtethetünk, hogy Önnel szemben jogsértést követett el a munkaadója., amikor a betegállományból visszatérve azonnal áthelyezte másik beosztásba, ahol mindössze fele annyi a keresete, mint korábban. Mindez munkaszerződés-módosításra utal, márpedig ez utóbbira kizárólag a munkáltató és a dolgozó közös megegyezésével kerülhet sor. Ha ilyen nem történt, jogos a sérelme, melynek orvoslásához kérje a helyi szak- szervezet, esetleg a felügyeleti szerv segítségét.

Petáknénak, Kunszentmiklósra: Az ajándékba kapott házhely után is kötelező megfizetni a forgalmi érték 21 százalékának megfelelő illetékét, ha a tulajdonos a birtokbavételtől számított 3 éven belül nem épít lakóépületet. Amennyiben ez Idő alatt elkészül az otthona, s annak lakhatási engedélyét bemutatja, csupán a tulajdonbejegyzési illetékkel terhelik meg. Az ezzel kapcsolatos további tudnivalóról készséggel tájékoztat a megyei illetékhivatal.

Romsics Józsefnek, Kecskemétre: ön azt írja, hogy,, a buszbéclete jogán fennálló havi oda-vlssza utazási lehetőségének csupán a 90 százalékát használja ki, s mivel egyáltalán nem tart igényt ennél többszöri buszozásra, az arra vonatkozó menetdíjtétel tiszta nyeresége a Volánnak. S még hozzáteszi, abból is jövedelemre tess szert e vállalat, ha a bérletjeggyel rendelkező, de azt, . egyszer-kétszer odahaza felejtő utast ismételt jegyváltásra, sőt pótdíj megfizetésére kötelezi. nos, e következtetései logikusnak tűnnek, ám az ok-okozati öss- szefüggés szempontjából nem reálisak. Tudniillik a bérlet eladásakor a Volán vállalja, hogy az utas menetrend szerinti szállításáról gondoskodik. Ez afféle kétoldalú szerződés, melyet egyoldalúan szeg meg az utas, ha önként lemond az utazásról. Ilyenkor méltatlankodni sincs jogalapja á fölöslegesen kifizetett vtteldíj miatt. Ami pedig a bérlettel rendelkező, de ezt az ellenőrnek felmutatni nem tudó utas esetét Illeti, ő vét ama szabály ellen, hogy a tömegközlekedési eszközön csak érvényes menetjegygyei lehet utazni, ezért jogos a megbírságolása.

Tóth Lászlónak, Lakitelekre: Lapunkhoz küldött leveléből kiderül, hogy önt, mint Ingatlantulajdonost, megilleti a birtokvédelem, mely ügyben — írásos kérelem alapján — a helyi szakigazgatási szervnek kell lefolytatnia az eljárást, és megtenni a szükséges intézkedést. Vitájuk, illetve az egymást sértő cselekedetük megszüntetése érdekében hatékonyan közreműködhetne a kerületi tanácstag, akit ilyesmire is felhatalmaa a választóktól kapott bizalom.

VISSZHANG

Miért kedvetlen a sertéstartó?

Nem a permetlé okozott bajt...

ÉSÉÉ

AKI LAZÍT, FIZETÉSOSZTÁSKOR MEGBÁNJA

i

Hf|L_

Lakatos brigádvezető

Okölbe szorított jobbját nyújtja felém, keze helyett csuklóját rázom meg.

— Ilyen a munkadarab, amit most alakítgattam — mutatja olajos tenyerét Gál László, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának lakatos brigádvezetője. — A yill-as műhely Egyetértés nevű munkacsapatában velem együtt kilencvenen dolgoznak. hat lakatos, egy hegesztő és két betanított munkás. Ajtókat készítünk hazai megrendelésre. Ez, vagyis az úgynevezett nyílászárók gyártása a prűdünk.

— Exportra is dolgoznak?

— Hogyne. A szovjet partner megrendelésének eleget téve a gyár évek óta folyamatosan szállít Technika-csarnokokat, s újabban szolgáltatóházakat is. Ezek ajitajait, tolókapuit, ablakait mi készítjük, természetesen más brigádokkal együtt. A Líbiának készülő csarnokokkal is ugyanez a dolgunk.

— Milyen idős a brigád?

— Régen alakult, összeková- csolódott kollektíva. Húsz éve vezetem. Időközben persze cserélőditek az emlberek, de a munkavégzésre soha nem volt panasz. És ez érthető is ...

— Miért?

— ÍMer.t teljesítménybérben dolgozunk, s ez valamennyiünket ösztönöz. Munkáinkra normákat állapítottak meg. Aki ezt teljesiti, eléri a 100 százalékot, de ettől még nem .túl kövér desz a pénztárban átvett boríték. Tehát személy szerint mindenkinek „rá kell hajtani” a nagyobb teljesítményre.

— Mint brigádvezetőnek, menynyivel több a dolga?

— Tulajdonképpen nem sokkal. Nem kell állandóan figyelnem a társaimat, hogy dolgoznak-e, vagy éppen oigarettázgat- nak, beszélgetnek. Mindenki igyekszik pontos, megfelelő minőségű, ugyanakkor gyors munkát végezni. Érdekünk fűződik hozzá. Ha lazít valaki, fizetéskor megbánja. Azért van plusz .teendőm is, a művezetővel rendszeres

napi .kapcsolatot kell tartani, megbeszéljük a feladatokat, s különböző munkaszervezési tennivalóim vannak.

— Például?

— Munkatársaim joggal panaszkodnak, ha késve kapjuk az

anyagot, s addig nem tudnak dolgozni. Megyek a főnökeimhez, mondom nekik, mi a baj. De nem ők tehetnek róla, időben megrendelték. Telefonálnak, telexez- nek, leveleznek, s telik egyik nap a másik után. Ez lehangolja az embereket, mert a zsebükre megy. Most nagyon jó a hangulat a brigádban, mert a vasajtók készítéséhez folyamatosan kapunk anyagot.

— Végeznek társadalmi munkát is?

— Hétvégeken igen. Például a gyár cserkeszőlői üdülőjének kialakításában. És egymásnak is dolgozunk, .garázst építünk, kerítést csinálunk, vagy szüretelünk, kinek mire van szüksége. Szóval jó kollektíva. Megkaptuk a szocialista brigádjelvény bronz fokozatát.

Tegyük hozzá: kiérdemelte az Egyetértés.

Tárnái László

Csatatéri állapot az utcán?

Szabály írja elő, hogy a közcélú munkák miatt felbontott közlekedéal terület a kivitelezés befejezése után helyre kell állítani, újra járhatóvá tenni. Effélére több helyütt van már példa, de sajnos arra is, hogy közönyösen sarkon fordulnak az építők, sorsukra hagyva a földkupacot, a betemetetten gödröt, a szétdobált követ és aszfaltdarabokat. Ilyen állapotról tájékoztatott bennünket a Kecskemét, ösvény utca 12. szám alatt lakó Kovács Béla is, sokak nevében:

Szűkebb lakóhelyünkre, a 441-es számú, Kecskemét—Nagykörös közötti útvonalról a szomszédságunkban lévő Vaspálya utcán át lehet eljutni. Ha lehet! Mostanában sajnos csak nagyon nehezen. Ugyanis a vízmű vállalat korábban vízhálózatot fektetett ott le, s amikor e feladatát annak rendje-módja szerint elvégezte, a dolgozói véglegesen eltávoztak. A helyszín ma Is csatatérre emlékeztet, úgy annyira, hogy a járművek csak kínos lassúsággal haladhatnak arrafelé.. A tüzelőt vagy bútort szállítók e körülmény miatt egyáltalán nem vállálkoznak fuvarozásra. Egyszóval, kiszolgáltatottak vagyunk. Meddig lesz így?

Szerkeszti: Telkei Árpid Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a.

Telefon: 27-611

f*

S