Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-29 / 202. szám

Et már történelem! Kecskemét 1945 augusztusában (A Kecskeméti Lapok híradása »Ügy élünk, mint a politi­kai foglyok a közkórházban” — hallottuk a vasárnapi kor­zón egy dicsekvő ifjú szájá­ból. A Kaszap utcai kórházat kerestük ezután, ahol mind­járt m egl estesként, a portás- pádon az egyik elítéltet talál­tuk. Közvetlen a. bejáratnál, minden őrizet nélkül, lábait keresztbe téve úgy ült ez a nyilas elítélt, mintha a kór­ház főorvosa ő lenne. A 10—12 ágyas kórterem­ben a polgárt betegekkel ke­verve üdülnek az elmúlt 26 év nemzetvesztő bűnösei. Az elítélt felsőházi tagtól kezdve • villanygyári igazgatóig meg­találni itt a társadalom min­den nyilas rétegét, mint be­teget. Pizsamára vetkőzve, jobbnál jobb irodalmi termé­kek, finom hús- és gyümölcs- félék tarkítják a kórházi ágy melletti székeket. Felügyelet semmi. Ugyan­olyan elbánásban részesülnek, és olyan — ha kell — diétás kosztot esznek, mint a többi polgári betegek, hogy ezek­nek költségeit ki fizeti, az egyelőre rejtély. Az egyik be­tegtől halljuk, hogy néha kártyapartik is szoktak lenni, ami vidám szórakozást nyújt az elítélt „.betegeknek”. A Szövetkezeti Konzervgyár (volt Platter) szárító-szitái, apparát és vákuum (paradi­csom) osztályát rövidesen megindítja. Felhívjuk az itt dolgozott munkásokat, jelent­kezzenek beosztásuk végett a gyárban az üzemi bizottság- nál. A minap népbíróság tár­gyalta Zentai Zubek János ügyét. Zubek a kecskeméti nyilas párt egyik szervezője volt, és több alkalommal a baloldali és kommunista párt- állásúakat • becsmérelte és fel­jelentéssel fenyegette meg. Az Iparegyesület általános tisztújító közgyűlést tartott és megválasztották az új vezető­séget Elnökké Imre Gábor iparművészt, rendőrtanácsost jelölték. Igazgató: Bíró Lajos, titkár: Raslkó Ferenc, ügyész: dr. Révész László, - jegyző:! Kovács Béla, pénztáros: Kürti Ferenc, ellenőrök: Kovács La­jos és Arató József, háznagy: Klein Miksa lettek. , # tr'Wm A felszabadult magyar . rá- ( dió a napókban ünnepelte az első jubileumot, a százezredik előfizető belépését. A kecske­méti postán ugyanakkor je­gyezték be a kétszázadik rá­diókészülék tulajdonosát. Je­lenleg 208 előfizetője van Kecskeméten a - rádiónak, szemben a múlt őszi (1944) létszámmal, amikor 6209 elő­fizetőt tartottak nyilván a kecskeméti postahivatalban. A népjóléti miniszter enge­délyezte a törvényhatóságnak, hogy társadalmi gyűjtést ren­alapján) dezzenek a sokgyermekes anyák megjutalmazására. Kecskeméten 600 olyan Ajk- gyermekes anya él, akinek^ legalább hat gyermeke van. A szociális' munkaközösség ezek közül fogja az érdemes rászorulókat kiválasztani, és őket szeptember hó folyamán ünnepélyes keretek között segítségben részesíteni. Az anyakönyvi hivatalban érdekes adatokat kaptunk Kecskemét népmozgalmi vi­szonyairól. Mint Bállá László hivatalvezető közli, 1944 no­vember és december hónap­iban Kecskeméten 159 születés, 202 halálozás és 44 házasság volt. A múlt évben tehát & természetes szaporulat 43 lé­lek volt. Az idén a szaporo­dás örvendetesen emelkedett. A születések száma 1117, a ■halálozásoké 989,-a házasság- kötéseké pedig 397. Á szapo­rulat 128 lélek augusztus 2-ig. A felszabadulás óta tehát ösz- szesen 1279 születés, 1191 ha­lálozás é|s 441 házasságikötés történt, a .természetes szapo­rodás tehát 85 fő. A politikai rendőrség elfog­ta, és népbíróság elé állította Ibolya János századost, a hód­mezővásárhelyi kiegészítő pa­rancsnokát. Ibolya a munka- szolgálatosok kínzásával tette hírhedtté nevét mär évekkel ezelőtt és többek között ren­geteg szenvedést akozott a ke­ze alá került kecskeméti mun- kaszolgálafosöknak. Ibolyát a népbírósáig nyolc évi fegyház- ra ítélte. Az újjászervezett tűzoltóság minap délután mutatkozott be a nyilvánosságnak. A Nagy- takarék épülete előtt népes tömeg nézte végig derék tűz­oltóink/ gyakorlatát. Parancs­nokuk vezényszavára gyors mozgással, fegyelmezetten hajtották végre feladatukat, bi­zonyosságot téve nagy felké­szültségükről. A háború okozta fogathiány és a tavasszal végrehajtott földreform új helyzetet terem­tettek mezőgazdaságunkban. Az igahiány szükségessé teszi azt, hogy a meglevő talajmű­velő gépek teljesítőképességük végső határáig kihasználva Vlkaknazást* nygjf a rtsi>­melésben megy .gondosan kidőli •góZbtt,' mindéh ''RflruTménygk-" kel számoló terv szerint. Ezt úgv lehet elérni, hogy a szükséges üzemanyagot és gépalkatrészeket a gépszövet­kezetbe tömörült gazdák biz- toi-i'tják a szövetkezettel szer­ződést kötő géptulaj dohosok­nak. A gépszövetkezeti szer­vezkedés már megindult a ta­nyákon, ahol százával jelent­keznek a tagok, a földhözjut- tatottak és a régi kisbirtoko­sok.” W. D. Tíz UTCA - TÖBB MINT SZÁZ CSALÁD Műkertvárosi Szervező: a póttanácstag Folytatódik a műkertváro­si utcákban a gáz bevezetése, Az év.végéig újabb tíz ut­cába jut el a vezeték. A munkákat a lakossági össze­fogás serkenti, a szervezők között pedig ott található az új póttanácstag is. Az egy 42. és a kilenc 43. választó­gázvezetés kerületbe tartozó utcában összesen több mint száz,ház­ban fűthetndk és főzhetnek majd gázzal. Egyelőre^ még •nem tudni a számla végösz- szegét, ám valószínű, hogy családonként 20—25 ezer fo-' rintot kell majd fizetni. FEKETE SAROK Évek óta morfondírozok azon, miért kőtelező az Nagykőrösön» ami Kecskeméten a jelek szerint nem az? A tüdőszűrőről van szó. Nagykőrösi lakos koromban minden évbeli megérkezett az idézés, komoly pénzbírsággal fenyegetve, ha mégsem tennék eleget a benne megfogalmazott felhívásnak Kecskemétre „illegálisan” kerültem) bizonyítja ezt — aluppéldaként — személyi 'Igazolványom hivatalos, bejegyzése. Itt öltem alkotmányos jo. gommal — mái kétszer is —, jogosítványom megújításakor; egészségügyi. törzslapom átkerült'az itteni SZTK ha, & nem tu­dok semmiféle rendelkezésről, amely szerint külön is bt kéne jelentkeznem a rendelőintézetbe HRSI ; .Kz eüdig akár személyes ügyem tje lehetne, intézve kollégáimhoz, Ismerőseimhez — az! . mégsem az. Nem találtam olyan kecskemétit'^ öt évben tüdőszűrőre szóló idézést küldtek vi Nem léven járatot az egészségügy berkeiben, nem vajon a kötelező tüdőszűrést törölték-e el Kecskemété őszintén' szólva, ezt aligha hiszem ei), vagy pedig val; Iából megfeledkezett valamiről? 1 , (Nagykőrösről még évek múltán is utánam jolt azl ebből gyanakszom arra, hogy: van, még magyar város, telező a szűrés) körkérdést ilt ki, hogy ti az utóbbi ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEM CSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1985. AUGUSZTUS Zöldség, gyümölcs — kicsiben és nagyban Nehéz feladatra vállalkozna az, aki össze akarná számlálni, hányféle zöldséget, gyümölcsöt termel­nek manapság. Ámülni1 nem kell kutatóintézetbe menni, elég a piacra járni, ahol sokféle növénycso­dát láthat az érdeklődő és a vásárolni szándékozó. Napjainkra — a különböző „lehetőségek” jóvoltá­ból — megújult, kiszélesedett hazánk, így Kecske­mét kertésztársadalma is. A ház körüli kis hobbi­telkeken, a kertészetekben pontosan aligha meg­mondható — csak becsülhető — mennyiségű zöld­ség, gyümölcs terem. Ebben a szerteágazó rendszer­ben sajátos értékesítési csatornák alakultak ki. Sö­tétben és világosban sok ezer tonna termény uta­zik, cserél gazdát. A legnagyobb mennyiségű áru a továbbszállításig a Zöldért kecskeméti kirendeltsé­gére kerül. Sok kisebb, mondjuk olyan személy- kocsi-utánfutónyi tétel a kecskeméti nagybani pia­con cserél gazdát. A szatyornyi mennyiség a piac standjainál, az üzletekben, vagy a város 14, kister­melőknek árusításra kijelölt pontján kerül az utolsó tulajdonoshoz, a fogyasztóhoz. ' ■- VV-.;! ft A A városi Zöldért-kirendeltségen éppen hagymát válo­gatnak. A zsákok az NSZK-ba indulnak. A Molnár János né az Akadémia úti kispiacon árul. Nyole- száz négyszögöles telkükön több mint húszféle zöldség, gyümölcs terem. Karbantartási helyzetkép A népgazdaság jól eladható, kevés anyagból, kis energiával gyárt­ható termékeket vár a vállalatoktól, amelyeknek azonban nincs pén­zük az ehhez szükséges új gépek megvásárlására. Kész az ipari csiki-csuki’: meglévő eszközeinkre úgy vigyázni, hogy huzamosabb ideig alkalmasak legyenek az eredeti képességeiket szellemi találé­konysággal megnövelt többlet teljesítésére. Erre szolgál(na) a terv­szerű megelőző karbantartás, amely azonban egyelőre nem kellő színvonalú. A megyeszékhely ipari üzemeiben a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület 1982-ben már felmérte a tmk-munkát, és az idén újabb tanulmányt készített. A két vizsgálat tapasztalatairól Mátyás Mihállyal, a felmérést végző karbantartási szakbizottság titkárával, az Üjpesti Gépelemgyár kecskeméti gyáregységének műszaki osztályvezetőjével beszélgettem. r ff aüfsao'rmol moeo i b 8 / } e v ■ ,i■ -éenbpíjf — Regi -óbaj-«z^-iparban- begy a tmk az legyen, aminek hívják: tervszerű megelőző karbantar­tás. Az-e vajon? * — Papíron igen ... Minden vizsgált üzemben készítettek ugyanis tmk-tervet, anvi a terv­szerű munka alapja lehetne. E tervek-azonban ,sok kívánnivalót hagynak maguk után. Legtöbb­jük tapasztalaitokon és becslése­ken alapuló ' „kívánságlista", amelyben műszaki normatívák­nak nyoma sincs. A helyzet há­rom év alatt szinte semmit sem változott. > — Betartják-e ezeket a — fi­noman szólva: a tökéletestől messze álló — terveket? — Hogyan lehetne egy minden realitást nélkülöző kívánságlistá­nak eleget tenni? Sok helyütt nem tudnak összhangot terem­teni a termelés és a karbantar­tás köpött, azaz, tervteljesítési érdekre hivatkozva nem adnak át felújításra érett gépeket a tmk-nak. — Kivétel nincs is? Aiíj Petőfi-'-Nyomdában 16 éves átlagéletkorú gépparkkal alig két százalékos állásidőt értek el. Ök idejében egyeztetik a felada­tokat. gondot fordítanak az al­katrész-utánpótlásra és az anya­gi ösztönzésre. — Karbantartás aligha létez­het alkatrészek nélküL Yan-e elég belőlük? — Nem mondhatnám. Nyugati gépekhez pénzügyi akadályok nehezítik a beszerzést. Hazai és KGST-relációban a gyártók „hozzáállása” okoz gondokat. Az új vállalkozási formák fellendí­tették ugyan a helyi alkatrész- gyártást, de még ennek is adód­nak személyi presztízsre vissza­vezethető gátjai. Előfordul, hogy azért nem kezdenek hozzá az impprtkiváltó alkatrész gyártásá­hoz; mert így elmaradna egy kül­földi utazás... — Hogyan tartják karban a számjegyvezérlésű, és a magas termelékenységű gépeket? — Ezeket általában a gyártó újít­ja fel. Az üzemeltetőt ilyenkor a magas költség — amely ki­szolgáltatottságából ered — le­sújtja. — A tmk jelenlegi állapota te­hát elmarad a kívánatostól. Ho­gyan lehetne javítani a helyze­ten? — Legelőször a szemléletet kell megváltoztatni. Hiszen ha nincs pénz a beruházásokra, és azt is hagyjuk tönkremenni, ami van, akkor aligha járunk a he­lyes úton. Három dologra van szükség. Az első: a karbantartás mainál jobb és nagyobb anyagi ösztönzése. A második: a szak­képzés javítása. A harmadik: a jobb szervezés. — Részletezné ezeket? :,g — Az anyagi ösztönzés kifor­ratlan, a karbantartók általában órabérben dolgoznak. Szinte nincs is differenciálási lehető­ség. Szakképzés: nincs, aki — az iskolából kikerülve — értene a szerszámgépek villamos hálóza­tához. Lehetetlen állapot, hogy milliós értékű gépeket úgy ja­vítsanak, hogy a villanyszerelők, elektroműszerészek egymástól le­sik el az „ismereteket”. Ezért az üzemi képzésben is feljebb kel­lene lépni az esetlegesség szint­jéről. A karbantartási tevékeny­ségével példát mutató Petőfi Nyomdában — tudniillik nincse­nek a nyomdagépekhez értő szakmunkások — a motorszere­lők átképzésével gondoskodnak, mert szerintük ez a legközelebbi rokon szakma. De ez csak egy vállalat, noha soknak van ilyen gondja. A szervezés javítása a megyében található gyáregysé­gek. gyárak és a pesti központ újabb együttműködését kívánná meg. A feladatok sürgetnek... B. F. I. „ARANYOSKÁM” — KECSKEMÉTEN „Nahát, hogy ott mik meg nem történnek?!" — Száll a sóhaj, ha kisebb társaságban a külhoni él­mények meséléSe közben elhangzik egy-egy pikán- sabb részlet. Azután jön a megjegyzés: „bezzeg ná­lunk!? Nem 'produkál ilyen szaftos szenzációt az élet!" Lehet, hogy ilyennel mi sem szolgálhatunk, de egy néhány napja „íródott" valódi mesével most kísérletet teszünk rá. Egy 15 éves budapesti fiatal, túl az általános isko­lán, úgy gondolta, ideje már valamihez kezdeni ma­gával. Elpbb alaposan szemügyre vette magát a tükörben, aztán úgy találta, hogy jó az alakja, csi­nos az arca; s vállig érő barna fürtjeivel még sok­ra viheti, különösen, hogy biztos volt abban: ő egy kicsit más, mint a többi. Fővárosunk ismert terén esti séta közben kötött ismeretséget egy, az ifjúkor túlsó felén még innen álló, ám annál gazdagabb tapasztalata hölggyel, aki őt, a kezdőt megpróbálta bevezetni az élet sűrűbb, ám kétségkívül izgalmasabb rejtelmeibe. A 15 éves fej mohón szívta a tudást magába, s alig várta, hogy eljusson az ismeretek olyan fokára, amikor már maga dönthet lépései felől. Mesterének gyöngéd un­szolására búcsúzóul neki ajándékozott egy arany­gyűrűt, amit édesanyja holmijai között talált. Az első önálló akciójára alig egy hónapja bátor­kodott vállalkozni. Megpróbálta, sikerül-e autó­stoposként átutazni a fél országon: Sikerült, tehát máris megkezdhette az új életet, szakított a hagyo­mányokkal, s persze a mamával. Előbb Mosonma­gyaróvárra, majd Kiskunhalasra vezetett a próba­út. A siker, s a hatás — bár nem rőffel mérte.— le­írhatatlan volt. „Gabi vagyok." Egy hamiskás mosoly kíséretében csak így mutatkozott be. Igaz, első valódi hódolója, a kecskeméti lovag, nem is az adataira volt kiván­csi. A kis presszó mélye meghittséget, barátságot su­gárzott. A szemek,.a kezeié, s a szájak'párbeszéde az idillikus környezet ellenére hamar ellaposodott, így a téma folytatásához új, otthonosabb helyszint kellett keresni. Ezért a kecskeméti hódító megin- vitájita kies lakásába újdonsült ismerősét. A halk zene, a hódító italok hamar megtették hatásukat. Am a záróakkord" egyelőre elmaradt. Aprócska gond zavarta meg ugyanis a boldog végkifejletet. A hölgy ugyanis a hónapnak éppen azon napjait élte, amikor illendő volt tartózkodóan viselkednie. Így hát partnerét lecsendesítve álomra hajtotta fe­jét ... A bujkáló kisördög viszont nem hagyott nyugtot a fé\ajzott vendéglátónak. Hajnaltájt úgy döntött, az élszalasztott lehetőség nem tér vissza: legyen aminek lennie kell! Óvatos mozdulattal ki­csit lejjebb húzta a rózsaszín csipkenadrágot, s fel­fedte a titkot... v ... Még ki sem nyitották a rendőrség kapuját, amikor a férfi már előtte toporgott. Arcán enyhe pírral magyarázta a rendőröknek, hogy ki fekszik az ágyában. Kérte őket: derítsék ki, hogy ki űzött vele gonosz tréfát. A békésen szendergő ladyt bár meglepte az éb­resztés különös módja, minden ellenkezés nélkül belebújt divatos, világosbarna ruhájába. Az övét megkötötte karcsú derekán, majd, formás lábait be­lebtíjtatta az ezerkétszáz forintos bőrszandáljába, s elkezdett szorgalmasan válaszolni a kérdésekre. A kapitányságon már folyamatosan mondta a szer mélyi adatait, s azt is elmesélte, mit csinált az el­múlt csaknem egy hónap alatt. Szólt a történet ka- mionosokról, ősi foglalkozású hölgyekről, furcsa vi­selkedésű fiúkról. Végül még Gabi édesanyja is szó­ba került, aki aggódva várta — hiába — egy hónapja gyermekét, s már csak abban bízott, hogy a cse­metéjének eltűnése miatt kiadott országos körözés eredményre vezet. Így is történt, bár a rendőrség nem lányt, hanem fiút keresett, akit az anyakönyv­be így jegyeztek be: Gábor. Tuza Béla MPSZEL lakAshírek Átadták a legújabb kecskeméti lakóház, a Dobó körúti épület el­ső lépcsőházában elkészült 32 la­kás kulcsait. Nem olcsó mulatság itt lakni. A legolcsóbb otthon — 73 négyzetméteres, 2,5 szobás — a 9. emeleten került 910 ezer fo­rintba. A második emeleti, 89 négyzetméteres, 2 szoba és 2 fél­szobás lakásnak I millió 470 ezer forint volt az ára. Költöznek a vacsiközi 205. jelű, házgyári elemekből épített sorhá­zakba is. Itt 15 lakás készült el. Tulajdonosaik még tavalyi árakon vehették meg otthonukat. A 78 négyzetméteres 2,5 szobás lakáso­kért 950 ezer forintot kell fizet­niük. Idén ugyanezek 8 lakások 1 millió 15 ezer forintba kerülnek. AUTOBüSZJARAT-MODOSÍTAS Szeptemberben — előrelátha­tóan a hónap második felében —. módosítják á 14-es helyi au­tóbuszjárat útvonalát. A Széche­nyi városi Március 15. utca bur­kolatának elkészülte után a já­rat a Március 15-e utcán át a Volán-decentrumba megy, majd a Nyíri úton át á Széche­nyi térre. A járatok a csúcsidő­ben 10, a csúcsidőn kívül 20 percenként indulnak. A járat út­vonalának módosításával egy- időben a Budai úton közlekedő 10-es jelű autóbusz útvonalán az esti óráikban és a munkaszü­neti napokon .további járatokat állít be a Volán 9-es Vállalat. FILMMÚZEUM Régi, 1935-ben készült magyar filmek bemutatását tervezi a Megyei Mozi üzemi Vállalat a kecskeméti Otthon moziban. Az októbertől decemberig .tartó filmmúzeumi vetítéseken az Édes mostoha, a Nagymama, a Csúnya lány, a Budai cukrászda, az El- nötókisasszony és a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című filmeket mutatják be, kéthetenként, ked­den és szerdán, naponta három előadásban. A nagy érdeklődésre számot tartó filmek főszereplői: Jávor Pál, Perényi László, Tas- nádii-Fekete Mária, Perczel Zita, Szörényi Éva és Ágad Irén. TRLEFON-ELKÉPZELÉSEK ■Nemrég Kecskemétre érkezett az az új konténer, amely a szé- chenyivárosi telefonhálózat bőví­tését fogja szolgálni. Ezer új ál­lomást szerelnek majd be a Bács- Kiskun megyei Távközlési Üzem szakemberei a megye legnagyobb. 25 ezer lelkes lakótelepén. A ki­mutatások szerint csak az Akadé­mia körúton túli részen ezernél többen szeretnének telefont. Ami biztos: a szerelés már az idén elkezdődik. NOSZTALGIAVONAT ÉS FORDÍTÁS A Pusztatourist soron követ­kező terveiben szeptember 8-tól nosztalgiavonatok indítása sze­repel. A Bugacra szervezett tú­rák iránt máris nagy érdeklő­dést tanúsítanak a megyeszék­hely lakói. Az iroda másik nagyi sikerű szolgáltatása a fordítás. Az idén már nemcsak európai nyelven int levél, .okmány vagy szakszöveg fordítását, illetve a nyersfordítások korrigálását vál­lalják. Munkájuk zömét a mű­szaki létesítmények, gépek né­met, angol, orosz, francia, török, perzsa, mongol nyelven írt le­írásainak fordítása teszi ki. NEMZETI HETEK AZ ALFÖLDBEN A vevők körében kedveltté váltak az Alföld Áruház nemze­ti hetei, az ánibemu tatók és vá­sárok. Áz áruház vezetőinek ter­vei szerint 1986-ban négy alka­lommal rendeznek nemzeti he­tet: az ftDK-ból plédeket, fona­lakat, kisgépeket és törülközőket, Bulgáriából kerámiát és pamut- árut, Romániából pamutárut, Lengyelországból pedig méter­árut és ágyneműt hoznak, kínál­nak Kecskeméten egy-egy héten keresztül. MA: TANÁCSÜLÉS Ma délután a díszteremben tartja ülését — 13 órai kezdettel — Kecskemét város Tanácsa. A napirendi - javaslat szerint meg­újítják a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága és a tanács közötti együttműködési megállapodást, és megtárgyalják a következő ötéves tervkoncepcióra, illetve a tanácsi gazdaság szabályozására vonatko­zó előterjesztést. Természetesen ezek után interpellációra is lesz lehetőség. A tanácsülésen a meg­választott tagokon és póttanácsta­gokon kívül is bárki részt vehet. Szerkeszti: Ballal József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom