Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-29 / 202. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. augusztus 29. I KÖRKÖTÖGÉPEK SZERZŐDÉSSEL A KERESKEDELMI bankok előfutárai Termékszerkezet-y áltási törekvések a Finomposztónál t Samu Istvánné Sulzer Mórát kSrkötőgépen dolgozik a bajai Finomposztó Vállalatnál. (Somos László Kivétele.) Világ jelenség, hogy a textilipari alapanyaggyártó cégek közül azok a vállalatok, amelyek a gyapjú feldolgozására szakosodtak, nincsenek valami rózsás helyzetben. A fejlett ipari országokban a jövedelmezőség csökkenése miatt szinte teljés egészében .felszámolták ezt az ágazatot. A 2200 főt foglalkoztató bájai FL- momposztó Vállalat is érzi a gondokat, de megpróbálkozik a kiutak keresésével. A cég már régóta nemcsak posztóval foglalkozik, hiszen az évente szőtt 3—3,5 millió négyzetméter méteráru mellett ugyanannyi körkötött kelmét is előállítanak, s. megkezdték a konfekció* gyártást is. Nehezíti azonban a helyzetüket, hogy a könnyűipari rekonstrukció idején jelentős beruházásokat hajtották végre, nagy mennyiségű gyapjúszövet és -fonal tőkés exportjának reményében. TTz elképzelések nem váltak valóra — különösen a fonal kivitele ütközik nehézségekbe —, de a hitelvisszafizetési kötelezettségek a mai napig terhelik a kollektíva gazdálkodását. Ugyanakkor visszaesett a hazai bútorszövet iránti igény, a KGST- export folyamatosságát pedig az államközi szerződések megkötésének elhúzódása akadályozza. Egyes szocialista országok csak májusban jelzik az évi igényüket, noha az annak kielégítéséhez szükséges alapanyagot már az előző évben meg kellene rendelni. Emiatt a vállalat' az idei első félévben is foglalkoztatási- gondokkal küzdött, a hátralevő időszakban pedig csak nehezen győzi majd a rubelelszámolású exportkötelezettség teljesítését. Az esztendő első hat hónapjában a cég árbevétele 507 millió forint volt, ami 20 millióval kevesebb a vártnál. Az évi 30 milliós nyereség elérésére viszont van remény, a gyártókapacitás második félévi jobb kihasználásával. A kibontakozás lehetőségét a vállalat többféle módon keresi. Táblán Sándor gazdasági, igazgatóhelyettes elmondta, hogy — mivel elégedetlenek voltak a külkereskedelmi cégek munkájával —, önálló exportjogot igényeltek, amit meg is kaptak. A tavalyi 35 millió forintos tőkés export után erre az évre 50 milliót terveztek, aminek teljesítése időarányosan halad. Különösen a Közel-Kele- ,ten látnak jó lehetőségeket. Tárgyalások folynak egy nagyobb iraki szállítás előkészítéséről, s ha ezek eredménnyel végződnek. megduplázódhat a dollárelszámolású kivitel. Mivel a körkötött kelméknek viszonylag jobb piacuk van, ilyen jellegű kapacitásukat hét új géppel bővítették. A Sulzer Mcrat körkötőgépek nincsenek a vállalat tulajdonában, hanem kölcsönzési (lízing) szerződés keretében működnek, évi egymillió négyzetméterrel több kelmét gyártva. A fonal,1 szövet és kelme készítése mellett a készruhák gyártását is megkezdték. A vállalat az eddigiek sokszorosát fordítja a termékek tervezésére. Szakképzett divattervezők segítségével részesedésit kívánnak szerezni a szabadidőruhák forgalmából. Halai F. István Pénzintézetek alakulnak Az utóbbi években látványos változásokon ment át a magyar pénzügyi sziféra. Először csak úgynevezett „alapok” alakultak különböző fejlesztési területekhez kapcsolódva: a mezőgazdaságban, az innovációs folyamatokban az építőiparban kértek és kapták helyet 'maguknak. (Ilyen volt például az Innovációs Alap, vagy a Vállalkozási Alap.) Létrejöttük célja a vállalkozás volt, hogy kihasználva a méretükből adódó .gyorsaságot és rugalmasságot, versenyt teremtsenek a 'beruházásokra, fejlesztésekre szánt pénzek piacán. Idén január óta folyamatosan átalakulnak ezek az alapok úgynevezett szakosított fejlesztési pénzintézetté. Jó néhány már bankként jegyeztette be magát. Így jött létre például az Innovációs Alapból az Innofinance, a Vállalkozási Alapból az Általános Vállalkozási Bank RT és —, hogy a legújabb fejleményt említsük — az Építőipari Innovációs Alapból az Építőipari Innovációs Bank RT. Hitelek, kötvények A névváltással nemcsak a' cégtáblákat festik át, hiszen a korábbinál jóval több felhatalmazást kaptak. De nemcsak körükben ment és megy végbe változás, szinte kivétel nélkül valamennyi régebbi bank is lehetőséget kapott arra, hogy új üzletágakban működjék és egy-egy területen versenytársai lehetnek egymásnak. A szám szerint nyolc szakosított pénzintézet megőrizte az új jogosítványok mellett eredeti feladatát. Elsősorban a fejlesztésekhez és innovációkhoz kapcsolódva tevékenykedhetnek, de emellett — akárcsak a nagyok — kötvényeket bocsáthatnak ki, megbízásból vagy saját nevükben: adhatnak hiteleket, illetve végleges tőkejuttatás formájában is részt vehetnek különböző vállalkozásokban. (Ilyenkor bizonyos összeget adnak a vállalkozásokhoz, és cserében részesednek a haszonból.) A jelenlegi gazdasági helyzetben a vállalatoknak nem nagyon futja megtakarításra, sőt a meglevő pénzüket sem igen fektetik bankbetétbe, így a pénzintézetek kevésbé számíthatnak arra, hogy ebből a forrásból jelentős tőkére tesznek szert. Ez persze azt is jelenti, hogy népgazdasági szinten — legalábbis egyelőre — nem ezeken a pénztárablakokon keresztül osztják szét a hitelek jelentős részét. Választhat a vállalat Ennek ellenére neiji szabad szerepüket lebecsülni, hiszen hosszú évtizedek után először teremtődött meg annak a lehetősége, hogy a vállalatok ne csak egyetlen bankhoz mehessenek kölcsönért, ezt a tendenciát erősíti a most folyó átalakulás is. Es mivel a nagy beruházások kora egyelőre nem tért vissza, tehát még nagyobb szerepet kapnak a gyorsan megtérülő, viszonylag kis tőkét igénylő befektetések. E területen viszont már sikerrel vehetik fel a versenyt a kisebb pénzintézetek a nagyokkal, ugyanis méreteik lehetővé teszik, hogy gyorsan alkalmazkodjanak az igényekhez. Ráadásul az sem elhanyagolható szempont, hogy az újonnan alakult szakosított pénzintézetek — az egykori alapok — olyan elképzelések valóra váltósát is finanszírozhatják, amelyben csak ők látnak üzleti lehetőséget. Természetesen a pénzintézeti státus nem garantálja a nyereséges gazdálkodást, amely mind a nyolcuktól alapvető követelmény. Előfordulhat, hogy egy nyereségesnek látszó üzlet sem hoz hasznot, és ez a viszonylag kis alaptőkék miatt érzékenyen érinti a kisbankokat. Ám valószínűleg éppen ezért rendkívül körültekintően vizsgálják majd meg a vállalatok ígéreteit, és lehetőségük lesz a választásra is. 'Hiszen a pénzintézeti rendszer szélesedése nemcsak a szabad bankválasztásra ad lehetőséget. A másik oldalon levők szintén megkapták a jogot arra, hogy csak a számukra megfelelő partnereknek adjanak pénzt. iMindez együtt pedig garantálja, hogy nép- gazdasági szinten a fejlesztések forrásai ne haladják meg a kívánatos szintet. Még nem kétszintű A nyolc szakosított pénzintézet alakulása mellett a többi 'bank is szélesítette tevékenységi körét, de egyelőre még nem beszélhetünk kétszintű bankrendszerről. (A közgazdasági szakirodalom egyszintűnek nevezi a bankrendszert, ha monopolhelyzetben van a jegybank, a bankszervezet irányítása is centralizált. Két-, vagy többszintű bankrendszerről szól viszont az esetben, ha számos kereskedelmi 'bank működik egymás mellett’ amelyek között piaci verseny van.) A két-, vagy többszintű bankrendszer kialakításához számos változtatásra lesz még szükség. Várhatóan'ezek idejét nem hónapokban, hanem években mérhetjük majd: mert úgy kell megvalósítani a kétszintűséget, hoigy eközben ne keletkezzenek zavarok a hitelszférában, folyamatosak legyenek a hitelkapcsolatok, és mindig teljesüljenek a hitelpolitikai irányelvek célkitűzései is. Éppen ezért viszonylag csak lassú léptekkel lehet haladni a kívánt cél, a kétszintű bankrendszer felé. Amelyben jelentős szerepet 'kapnak a szakosított pénzintézetek is, a leendő kereskedelmi bankok előfutárai. L. M. Űj kenderbetakarító gépek t Űj, speciális kenderbetakarító- gépéket mutattak be az érdekelt szakembereknek szerdán a Szegedi ' Kendertermelési Rendszer bázisgazdaságában, a mártélyi Fürst Tsz-ben. A gépújdonságokhoz — amelyek zöme szovjet gyártmányú — a hetedik ötéves tervidőszakban juthatnak hozzá a kendertermesztő gazdaságok. Már a jövő évben 110 új típusú, a réginél erősebb szerkezetű szovjet kenderkombájn érkezik hazánkba, hogy fokozatosan felváltsa az elavult berendezéseket. Ugyancsak vásárol a termelési rendszer a legújabb típusú szovjet gyártmányú rakodógépekből. Bemutatták a résztvevőknek a Zalagép Vállalat modem kenderbálázógépét is. Ez a korábbiaktól abban különbözik, hogy automatikus kötözőszerkezettel látták el. További előnye, hogy fémhuzal helyett olcsóbb anyaggal, zsineggel köti át a bálát. Hazánkban nagy hagyományai vannak a kendertermelésnek és -feldolgozásnak. Mivel az utóbbi években fokozódott a természe- . tes anyagok iránti Igény, újból megbecsült növény a kender, amelyből évente mintegy 6000 tonna terem nálunk. Ezt az óriási niennyiségű nyersanyagot a lehető legrövidebb idő alatt kell learatni, bálákba kötni, majd szállítójárművekre rakva eljuttatni a földekről a gyárakba. A korán beszállított kóró ugyanis kér vésbé van kitéve a szeszélyes időjárás esetleges minőségrontó hatásának. (MTI) A nemzetközi távhívás bővítése Szeptember 1-től újabb 15 országot lehet Magyarországról távhívással elérni. Országhivó- számok: Algéria 213, Angola 244, Bolívia 591, Chile 56, Ecuador 593, ‘Elefántcsontpart 225, Etiópia 251, Líbia 218, Mali 223, Málta 356, Marokkó 212, Niger 227, Pakisztán 92, Peru 51, Togo 228. Hazánk 1975-ben kapcsolódott be a nemzetközi távhívásba. Először Ausztria, Svájc és az NSZK előfizetőit tudták közvetlenül hívni a nemzetközi távhivóhálózatba bekapcsolt hazai előfizetők. A folyamatos fejlesztés eredményeként jelenleg már 74 országot lehet távhívni. H Budapest Tourist MINI« utazási ajánlataiból: Moszkva—Novgorod— Leningrad, 8 nap Utazás: repülővel, busszal Elhelyezés: szállodában Ellátás: teljes Irányár: 8500 Ft Időpont: akt. 1—8. Leningrád—Riga—Moszkva, 8 nap Utazás: repülővel és vonattal Elhelyezés: szállodában . Ellátás: teljes Irányár: 8900 Ft '* Időpont: okt. 7—14. Leningrád—Tallinn—Moszkva 9 nap Utazás: repülővel és vonattal Elhelyezés: szállodában Ellátás: teljes Irányár: 9500 Ft Időpont; okt. 2—10 Moszkva—Tbilissi— Jereván—Baku—Moszkva 12 nap Utazás: repülővel és busszal Elhelyezés: szállodában Ellátás: .teljes Irányár:-13 500 Ft Időpont: szept. 22—okt. 2. Kijev, 6 nap Utazás: vonattal Elhelyezés: szállodában Ellátás: teljes Irányár: 3800 Ft Időpont: okt. 8—13. Moszkva—Leningrád, 1 nap Utazás: repülővel és vonattal Elhelyezés: szállodában Ellátás: teljes Irányár: 7950 Ft Időpont: szept. 11—17. Felvilágosítás és jelentkezés a Budapest Tourist irodáiban, 'valamint a városi, megyei, Idegenforgalmi' hivataloknál. 1664 TANÍTVÁNYOK Hl Bili J elképnek is tekinthető: a Paradicsomtermesztés új kiadásá- naüJSMk v szinte j jnég nyomclaülatú. példányait elsőként Mészöly Gyula születésének hetvenötödik évfordulója tiszteletére rendezett ünnepség résztvevői kapták kézhez. E hasznos növény hazai nemesítése ugyanis elválaszthatatlanul hozzátapadt a jeles kecskeméti kutató nevéhez. „Mészöly Gyula akadémikus világszínvonalú munkája emelte a legjelentősebbé hazánkban” a szervezett nemesítést Kisfáiban, ahol néhány esztendeje utca viseli a nevét —, mint erre méltán hivatkozik a második, bővített kiadás. Méltó tiszteletadás tehát e kutatási terület legkiválóbb hazai szakemberei által írt könyv egy múlhatatlan érdemű tudós életműve előtt. A mindenkor az elmélet és a gyakorlat összhangját kereső egykori intézeti igazgató eme törekvését is tükröző kötetet lapozgatva Láng Géza akadémikus szavait érzem kiteljesedve: „Tudományos iskola alakult ki mellette; sok fiatalt indított sikeres tudományos és tanári pályára.” Valóban: a szerzők szinte kivétel nélkül —c— közvetve-közvetlenül — tanítványai voltak. Szakmaszereteteit, hivatástudatöt, sok-sok gyakorlati ismeretet tanultak Mészöly Gyulától. Egy-egy könyv második kiadása egyúttal sikerének 'bizonyítéka is. Újabb, bővített, átdolgozott kiadás megjelentetését az Ismeretek gyors gyarapodása, az igények változása is indokolja. A Balázs Sándor által szerkesztett, szakembereknek, kiskerttulajdonosoknak szánt Paradicsomtermesztés jellemzően példázza e megállapításokat. Már régen elfogyott az éppen egy évtizede tízezer példányban kiadott Paradicsomter- mesztés. Égetően hiányzott egy ilyen középfokú termesztési szakkönyv! Köztudott: a könyveknek ds megvan a maguk sorsa. Jó szakkönyv esetében: a terméseredmények alakulásában vizsgálható, hogy megfelelt-e az előzetes 'reményeknek, a tudomány, a felhalmozódott tapasztalat értékesült-e a gazdaságban. Vagyis eljutott-e a leginkább érdekeltekhez, hasznosították-e javaslatait, beváltak-e ajánlott módszerei, tanácsai. A Mezőgazdasági Kiadó gondozásában ízléses formában, fényszedéssel, számos sfö- vegközi ábrával, ifjú Balázs Sándor, Szundy- né Frcska Jolán, Hódosy A. Sándor és Tóth István fotóival kiadott kötet bevezető fejezetéből (is) tudható, hogy az utóbbi években a korábbinál valamivel kisebb termőterületen lényegesen több paradicsomot szüreteltek, mint a szintén Balázs Sándor Irányításával összeállított kézikönyv megjelentetése előtt. H asznos szakkönyv, naprakész ismeretekkel Tehát többé-kevésbé sikerült átvinni a köztermesztésbe a legújabb tudományos vívmányokat, nemesítési eredményeket, új technológiai eljárásokat. A világpiaci, hazai fogyasztási igények felgyorsult változásait, a termesztés specializálódását — ezt még az agrártudományokban hozzám hasonlóan kevésbé járatos érdeklődő is megállapíthatja — frissen, céltudatosan nyomon követi, ismerteti a kecskeméti nyomdában 'készült új kiadás. A tapasztalatból, a könyviből is tudható: más a gépesített szabadföldi termesztés módszere ha konzerválásra, más ha friss fogyasztásra termelnek. A fűtött és a. fűtés nélküli fólia alatti és a váz nélküli fóliás bajtatás pedig szinte külön ágazattá alakult. Mindezek következtében felül kellett vizsgálni a talajelőkészítést, a tápanyag mikénti hasznosulását, a betakarítás módszereit. Ma már a falun élő szakemberek, kisebb gazdaságok sem nélkülözhetik a világpiacról, az adott termelési ág helyzetéről tájékoztató ismereteket, mivel piacra termelünk, mivel egyre meghatározóbbak a külgazdasági kapcsolatok. Nyilván ezért bővült a második kiadás A termesztés helyzete című fejezettel, amelyet a szerkesztő munkatársaként is közreműködő Hodossi Sándor írt. A paradicsom- termesztés így közvetve e kötet jelentőségét is érzékelteti pontos adatokkal alátámasztott közlése: „Napjainkban a paradicsom a világ legnagyobb felületen termesztett, legfontosabb zöldsógnövénye.” Termőterülete az utóbbi két évtizedben kétszeresére nőtt, lassabban, de egyértelműen ^növekedtek a termésátlagok is. A korszerű táplálkozáshoz kívánatos, vitaminokban gazdag paradicsom több mint felét Európában és Ázsiában termesztik. A nagy termőfelület csak az Egyesült Államokban párosul nagy átlagterméssel, az ezt túlhaladó átlagtermést elérő államokban — állapítja meg Hodossi Sándor — szántóföldön alig termesztenek paradicsomot, a hozam zöme hajtatásból származik. A szerző így összegezi a hazai termesztésről véleményét: „Mindenekelőtt szembetűnő a termésátlagok — relatíve és abszolút értelemben egyaránt — alacsony szintje. [...] Sajátosságunk még, hogy erőteljes növekedésű determinált fajtákat termesztünk szántóföldön támaszrendszer nélkül és a terület nagy - részét (több. mint 85 százalékát) nem öntözzük". • Teljesen új a második fejezet első része. Farkas József a továbbiakban a paradicsom biológiájáról értekezve alkalmat talál némi történeti visszapillantásra, a hazai nemesítés múltjának és mostani helyzetének érzékeltetésére. Részletesen szól a nemesítési célokról, módszerekről is. \aradicspm termesztés §|||^| ml s m A 'paradicsom környezeti Igényei című fejezet főként Hamar Norbert nevéhez fűződik. Az előző kiadásnál valamivel kisebb terjedelemben foglalkozik Szepes László a termelés gépesítésével, örvendetes, hogy így is jutott hely a házikerti termesztési lehetőségeket technológiai részletességgel megírt ismertetőknek. A növényvédelem fejezet (szerzők: Hódosy A. Sándor és Hódosyné Kis* Franciska) is figyelembe veszi a legújabb tapasztalatokat, a változó technológiákat. A mindennapi gyakorlatban a termesztők kiválóan hasznosíthatják a Technológiai elemek című igen práktikusnak tűnő fejezetet. összehasonlítottam az előző kiadvánnyal: feltűnt, hogy milyen sok új fajta került a köztermesztésbe. A Termesztési módszerek című részben Szijjártó Antal az üvegházi hajtatásról, Malaúnszki György a fólia alatti 'hajtatásról, Bíró Pál a váz nélküli fólia- ágyas termesztésről ír. A korai szabadföldi termesztés módszereit Bauer Ferenc, a konzervipari paradicsomtermesztés tudnivalóit Klíma) Pál, a háztáji árutermesztésihez szükséges ismereteket Bittsánszky János ismerteti, a vetőmagtermesztésről Ackerl Iván foglalja össze a tudnivalókat. Napjainkban különösen időszerű a paradicsomtermesztés gazdaságosságáról készített fejezet, Kecskeméti ■ László és Károly Árpád munkája. A Filius István és Szentgyörgyi László által lektorált szakkönyv szerzői közösségének — az említetteken kívül — Szundyné Frcska Jolán és Varga György is tagja volt. Heltai Nándor i
