Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-12 / 188. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 19 !5. augusztus 12.

— Azzal kezdeném, hogy az Oued R’Hir völgyében a klimatikus viszonyok kedvezőek a nemzetközi piacon keresett fajta, a Deglet Nour termesztésére. A pálmások felújítása, újabbak létesítése látványos eredményekkel kecsegtet. Mint érdekességet elmondom, hogy a datolyapálma életkora a száz évet i.s meghaladja, s tény, hogy az isimért életkorú telepített ligetekben sok ültetvény a nyolcvan- éves kor felett is szépen terem. A fák ötéves kortól adnak gyümölcsöt és tizenöl éves korúkban már teljes életerőben teremnek — kezdi a beszélgetést.

A későbbiekben megtudom, hogy 1983-bar. és 1984-ben — ösz- szesen 5 hónapig — dolgozott Fekete Sándor technikussal a nagyszabású program' megvalósításán. Azalatt 1800 hektár datolyaültetvényen egymástól négy hektárra fekvő távolságokra ta- 1 ijszelvénveket vizsgáltak és ugyanezt tették 13 ezer hektáros területen, száz hektáronként. A már említett völgyben — amely 150 kilométer hosszú — elsősorr ban a déli részen érdemes foglalkozni pálmával. Az öntözést a talajvizet összegyűjtő csatornából oldja'- mei,

— Megállapítottuk, hogy a talaj konyhhsótartalma rendkívül magas. Nem véletlen, hogy az arabok a datolyapálmát Allah ajándékának nevezik. Mostoha időjárási körülmények között — a nyári hónapokban 40 C-fok feletti az átlaghőmérséklet -r- gyakran .pusztító perzselő forróságú

A Cserül Imre a kutatóintézetben tápanyag-gazdálkodási kísérletekkel foglalkozik. Főként a paradicsom-, a cseni egekukorica- és a gumós édeskömény, szükségletét tanulmányozza.

és nagy sebességi* homokviharok ellenére gazdagodj! rermő, jól értékesíthető, sokoldalúan felhasználható, könnyen tarolható terméssel fizet. Ej ég, ha megjegyezzük, hogy például a Szaharában, ahol a felújítások ás á vizsgálatok folynak-, a magyarországinál hétszer nagyobb a talaj sótartalma — mondja dr. Csémi Imre.

A felmérésekkel elégedettek voltak az algériai szakemberek, így az idén pnájusban Cserni Imre újabb 10 ezer hektár vizsgálatát végezte el csoportjávál, ebből 7 ezer hektár alkalmak új pálmaligetek telepítésére.

A program részeg a Szahara hasznosításának, illetve annak a/ törekvésnek, hogy megakadályoz-i. zák a sivatag 'tdvábbi terjeszkedését. Már több mint egy évtizede foglalkoznak ezzel az érintett országok, melyek terveket készítenek a földterületek visszahódí- tására, újabb oázisok létesítésére. Ez egyben változást is jelentene a sivatagi nonjkáÓ törzsek

MAGYAR SEGÍTSÉG A DATOLYATERMESZTÉSHÉZ

Kecskeméti kutató ph Algériában

életformájában. Ha termelni kezdenek, területhez kötődnek, megszűnik a vándorlás, javulnak az életkörülményeik.

— Äz állam támogatja a földigényléseket. A datolyapálma-te- lepítés ma jó üzletnek számít, számos vállalkozó jelentkezik, hogy rendelkezésre álló pénzösz- szegeit ebbe a nagyszabású programba fektesse. A pálmák árnyékában zöldséget termesztenek. Főként paradicsomot,' pap- rikát, okrát, gumós édesköményt, tojásgyümölcsöt, sárgarépát és így tovább.

Az intézet főosztályvezető-helyettese kiegészíti a legutóbbi algériai vizsgálati tapasztalatait és rövidesen visszautazik. A jelzések szerint, más arab országok is felfigyelték a magyar szakemberek sikeres tevékenységére és várható, hogy újabb megrendeléseket kapunk a Szahara hasznosításának elősegítéséhez.

Kereskedő Sándor

A Magyar Vízügyi Tervező Vállalat elnyerte azt a pályázatot, amelyet Algériában hirdettek meg a datolyapálma oázisainak felújítására, és újabb ültet, vények létesítésére. A vállalatnak szükség? volt talajtannal foglalkozó szakemberre, aki járatós a tápanyag-gazdálkodásban. A feltételek között szerepelt az is, hogy a véleményt franciául írja meg a kutatócsoport. így „csöppent” a nagyszabású programba Cserni Imre, a kecskeméti Zöldségtermeáz- tésl Kutatóintézet Fejlesztő Vállalat főosztályvezető-helyettese, aki nemrégen érkezett haza Algériából. Már többször járt az afrikai országban, bő tapasztalattárral rendelkezik.

ff :•

1 f

(botrány AUSZTRIÁBAN

Sógor, van-<

Néhányan meggazdagodtak,

(1.) Együttérzők . az osztrák borfogy r.sztóV. kai. Az emberek kételkednek és bizalmatlanok. Jó szomszédunknál napjainkban igazán jogos a kérdés: sógor, van-e jó bot?

— Van bizony, mondja Stefan Tshida illrnitzi gazda, — de azt ne az üzletekben keresse, mert ott még ml sem igazodunk el, hogy melyik az igazi és melyiket pancsolták. Ha jót akar inni, akkor egy magamfajta kistermelő pincéjét keresse fel. Abban megbízhat. Higgye el, nekünk nem érdekünk, hogy bármit is tegyünk a borhoz. Tőlünk a kereskedők három-négy schillingárt ▼eszik a Ibort, aztán húszért továbbadják. Ok a kutyák. Nekem elhiheti.

— Így igaz — toldja meg a szomszéd, Cartner Reimund. — A kereskedők pancsoltak, mi meg Isszuk a levét. Nem tudom, ml-1 bői lesz itt pénz a környéken, ha ezek után nem veszik meg a borainkat. Ilyen kisemberek, mint mi, meg a gyerekeink, akiknek coafr néhány hold földje van, tönkremegyünk.

A „furfangos” kereskedő

Ml történt tulajdonképpen? A botrány 1984 novemberiben kezdődött Burgénlandbaft! amikor az egyik borkereskedő az eisen- rtadti adóhivatalnak ctíetilénglikol- röl adóengedmény céljából benyújtott egy számlát, mplyet termelési segédanyagként tüntetett fel. Az adóhivatal tisztviselői nem akartuk hinni a szemüknek, azonnal értesítették a tartományi borászati hivatalt és a bécsi mező- gazdasági kutatóintézetet. A botrány akkor terebélyesedett ki, amikor a vegyészek és az orvosok közölték: a glikol erős méreg, tönkreteszi az emberi májat, vesekárosodást okoz, és nagy töménységben halálos.

A hatóságok azonnal hozzáláttak egy olyan vizsgálati módszer kidolgozásához, melynek segítségével a legkisebb mennyiségű glikol is 'kimutatható. Borban Ilyen vegyszert korábban sehol a világon nem kerestek, mert ezt az anyagot eddig csak a jármű/ vek fagyálló folyadékaként alkalmazták. A botrány napról nap; jó bor?

sokan tönkremennek

ra nőtt, a hatóságok nagy erővel láttak hozzá a nemzetközi méretűvé duzzadt borhamisítás felgöngyölítéséhez.

Könnyen jött milliók

Minden bort meg kell vizsgálni — adta ki az utasítást a kormány, csakhogy ez óriási feladat és idő... Tavaly hárommillió hektó bort térmeltek Ausztriában. Az ellenérzéssel nem lehetett késlekedni^ eddig 5 millió liter mérgezett bort koboztak el.

Elsőként a burgenlandi Josef Ts eh id át tartóztatta le a rendőrség, qiert bpraiban glikolt találtak. Azóta az őrizetbe vettek száma huszonnyolcra gyarapodott, köztük van a% a vegyész is, aki együttműködött a kereskedőkkel. Hogy mekkora' üzlet valójában a bor, érdemes Josef Tschjda példáját idézni. Még tíz éúe sincs annak, hogy borkereskedéssel foglalkozik, de.a luxus családi rezidenciája mögött már hat, egyenként 170 ezer literes bortartály magasodik. Fia, Arnold elmondása szerint amikor még jól ment, hetente 220 qzer liter bort szállítottak az NSZK-ba. Az ifjabb Tschlda állítja: az exportbar literenként csak három schilling hasznot hozott... Tessék utánaszámolni. Így aztán könnyen gyűl- / tek a milliók. Most apját Bécs leghíresebb és leggazdagabb ügyvédje, Michael Stern védi majd a tárgyaláson, aki egyébként antialkoholista.

Rost nehéz helyzetben

A borok vizsgálatát Ausztriában még napjainkban Is végzik, de százhektószám kobozzák el- az emberi fogyasztásra veszélyes italokat. Grazban olyan borokat találtak, melyekben 6,7 gramm glikol volt Jiterenként. Eddig a legsúlyosabban, fertőzött borra az NSZK-beli Bielefeldben bukkantak, ahol a rüéti emblémával ellátott aszúborban 19 gramm glikolt találtak, (j^rvosi feltételezések szerint ennek a duplája /már halálos dózis. »

Rust a burgenlandi, szőlővidék egyik központja, Herbert Artwi- ger polgármester készségesen fogad, de nem titkolja rosszkedvének okát

— Egyszerűen kilátástalannak látom a jövőt. Tönkretettek bennünket a borhamisítók — mondja. — A sajtóban, a rádióban, mindenütt azt hallani, a legtöbb hamisított boron rusti embléma van. Arról azonban nem beszélnek, hogy itt nálunk mindössze . 480 hektáron termelnek szőlőt, és egy átlagos esztendőben másfél- millió liter bor van a rusti pincékben, ha rekordtermést takarítunk be, mint tavaly, akkor esetleg kétmillió. Ezzel szemben rusti borként 80 millió liter kerül forgalomba. Ennek csak a 2 százaléka készül az itt termelt szőlőből.

— Értse meg, uram, a rusti boroknak jó neve v van, akárcsak önöknél a badacsonyinak. Éppen ezért eddig kereskedelmi érdekből ezerszám került olyan palack az üzletekbe, melyeket ugyan ezen a vidéken töltöttek,' de nem itt nálunk. A jelenlegi bortörvény erre lehetőséget ad, csak épipen sérti a mi jogos érdekeinket.

— Szeretném, ha megírná: Rus- ton eddig még nem találtak hamisított bort, és biztos vagyok benne, hogy nem is fognak. Azt persze nem tudjuk, hogy a kereskedők — miután felvásárolják a bort — mit csinálnak vele.

Elegáns csomagolású rizlin- get tesz elém. — Ezt nézze meg. A címkén a következő olvasható: Peter Lang Alsheim Rüster. Nyu- gat-Németországban palackozták, 16 gramm glikolt találtak benne. Mi ezért nem vállalhatunk felelősséget —, mondja. — Csak ezért a borért, amit itt, nálunk palackoznak. Ebből nem engedünk és harcolni fogunk az Igazunkért.

A tét nagy

Itt vannak ezdk az okmányok — mutat egy vaskos köteg papírra. — Ezeken 94 rusti bortermelő család közjegyző előtt hivatalosan, felelőssége tudatában állítja, hogy a boraikat ők nem hamisították. Nézze, itt valamennyiünk becsülete és megélhetése forog kockán.

Amint kiléptem a polgármesteri hivatalból, láttam, ahogy a szemben- lévő téren a borosgazdák sátraikat állították. Körülöttük fiatal lányok ingyen borkóstolásra így invitálták a járókelőket:

— Tessék, tessék, itt mindenki meggyőződhet róla, milyen az eredeti, hamisítatlan rusti bor.

(Folytatjuk)

Puskás Csaba

SAJTÓPOSTA^ J

ígérni kevés...

Égy ideje örömmai tapasztalom, hogy a megyeszékhelyen sok a magántaxis. Ezek a vállalkozók készséges, udvarias szolgáltatók hírében áHnak, így az egyikükhöz, a KR 99-56-os forgalmi rendszámú kocsi tulajdonosához én is bizalommal fordultam pár héttel ezelőtt.

Elmondtam, kéthetes üdülésre utazom a családommal, s megrendelésként kértem, hogy bennünket és a poggyászt fuvarozzon el a megadott napon és órában a vasútállomásra. Természetesen megígérte:'ott lesz, s teljesíti az igényemet. Hogy biztos legyek a dologban, előző nap még emlékeztettem a megállapodásunkra, s ő ismét megerősítette ígéretét.

A várt időpontban mégsem érkezett meg. 15 perc elteltével kénytelen voltam a Volántól taxit kérni, mely kisvártatva a lakásom előtt volt. Á vonatra végül az

indulás pillanatában jutottunk fel, nem kis izgalom közepette.

Miután máig nem kért tőlem elnézést az.említett taxi gazdája, becsapottnak érzem magam. De hogy másokat is megkíméljek az ilyesféle utasbosszantástól, szükségesnek tartottam a történtekről a nyilvánosság előtt beszámolni ... — írja szerkesztőségünkhöz küldött levelében a Kecskemét, Szimferopol tér 5. szám alatt lakó Hódi László.

A szerk. megjegyzése:

A magántaxisok kisipari engedély birtokában dolgoznak, vagyis rájuk ugyanúgy vonatkozik a pontos munkavégzés kötelezettsége, mint ahogy az előírt a szolgáltatás egyéb területén. Akik közöttük nem tudnak eleget tenni e feladatoknak, nemcsak a saját üzletüket, forgalmukat rontják, de óhatatlanul rossz fényt vetnek a jól dolgozó kollégáikra is.

Mikor pótolják a kipusztult fákat?

Ez év januárjában tettük szóvá a kiskunhalasi /Harmos Jenő panaszát arról, hogy a helyi városháza előtti lebetonozott téren egyre több fa szárad el, hiszen a tövüknél mindössze 1 méternyi sugarú körben szabadon hagyott föld kevés az életük fenntartásához.

A napokban ismét jelentkezett levelezőnk, mellékelve a közölt fényképet, melyen jól látszik a sajnálatos következmény: a be- tonmezőben hét köralakú területszakasz, az egykori terebélyes ■koronájú fák helyei. Mindezekhez a következőket fűzte hozzá:

Hónapol; óta várjuk, hogy a kipusztult fák helyére újak kerüljenek, de ilyesmiről még csak biztató híreket sem kapunk. Persze meglehet, az illetékesek tartanak attól, hogy az elültetendő csemeték sem tudják sokáig elviselni a szűkre szabott betonfészket. Az erdészeti szakemberek közreműködésével talán lehetne keresni fafajtát, melynek gyökérzete ilyen körülmények között is életképes. S ha nem akadna efféle, akkor azokat a bizonyos kör alakú mezőket kellene bővíteni, a burkolóanyag egy részének eltávolításával.

i i É

VISSZHANG

A kistermelők is bekapcsolódnának

a kajsziprogramba

Mr *

Július I közepén rendezték 4 meg Kecskeméten a VIII. nemzetközi kajszi termesztési , szimpóziumot, melynek résztvevőit lapunk külön cikkben köszöntötte. A * szerző, Pfenning Gyula nyugalmazott megyei főkertész többi között’.ezt Ma is egyik legkereset-1 tebb gyümölcsünk, a kajszi, — elsősorban »I , nagyfokú ’ kockázat miatt I wH az utóbbi években visszaszorulóban wm.

. Ex utóbbi megállapításhoz figyelemre méltóan szólt hozzá az egyik kistermelő, a La- - josmizse. Batthyány , u. 6. szám 1 "^akó - ^ Mikád.^Tihamér. 1 ‘ Véleményét — mely nem te* egyedülállónak * közrebocsátjuk, arra gondolva, hogy segítheti az illetékese/ j IIP egi^|iy#Wny0 "termesztési ' célkitűzéseinek meg- 1 valósításában. Íme a levél lantosabb részlete 1 *

;1 Én körülbelül 10—12 évvel ezelőtt telepítettem barackost HuBffiitegyhá^én, ám az elültetett, és szakszerűen gondo- J zott 80 facsemete fél év elteltével kipusztult. Azonnal segítségért fordultam a borbásl faiskolához — tőlük vásároltam a csemetéket —,

’ de nem érdekelte giőket, ntí,;.í történt. Ha akkptr nem veszik 5»- íjy módon a kedvemet a ^SsmditííMmesztéstÓl, ma bizonyára szerződéses alapon vihetnem a termést a felvásárlóhelyre. Másokat is ért . hasonló csalódás.

‘ I Ma sem értem, a faiskö|p| ; - mifélé kockázattól félt. miért ■ nem nyújtott'nekém, 'ti*.tg töbr bi kistermelőnek is szakmai '4» egyéb .. támogatást Szerintem ^Jöyöben lecsók magiéi-, gazdaság foglalkozna kajszitermesztéssel. ha lenne valamiféle szervezett — tanácsadást is ellátó — hálózata ennek a munkának, meljhíek eredményes végzéséhez JlŰk ' ismerni például a helyes mű- velásmódot, a koronaformát, és a megfelelő fajtát.

FOGADŐSZOBA

így egyszerűbb...

Eddig úgy tudtam, hogy az utcán, parkban, téren elhelyezett úgynevezett nyilvános telefonikészülékek felhasználhatók segélykérésre is. Augusztus 4-én este 7' óra körül ennek az ellenkezőjét tapasztaltam. Mert másokat is érdeklő a dolog, a történteket közzéteszem, abban a reményben, hogy a szükséges felvilágosítást megadja majd e hasábokon az illetékes.

Minden azzal kezdődött, hogy egy súlyosan sérült, vérző ember a saját részére kért mentőkocsiiit a helyi tanácsháza előtti nyilvános állomásról. A központban az ügyeletes postai tisztviselő megtagadta a kapcsolást, mondván, hogy közterületi fülkéből ilyen hívást nem fogadhat el. Ekkor bennünket csengetett — ml lakunk legközelebb a helyszínhez —, s javasolta', kérjük a mentőt, ha látjuk, hogy szükséges.

Rögtön az ablakhoz futottunk, s megpillantottuk a szerencsétlenül járt telefonálót, aki reményét vesztve toporgott. Azonnal hívtuk a mentőszolgálatot, melynek kocsija rövid idén belül megérkezett. Bízunk benne, hogy a balesetet szenvedett Idejében került a kórházba. Igaz, nem a telefonközpontos közvetítésével, s ez a tény tölt el aggodalommal

Mert- rendkívüli eset bármikor és bárkivel ellőfórdullhat, amikor nélkülözhetetlen a tűzoltó, a rendőr, vagy a mentő. És nenji áll mindig rendelkezésre lakásbeli, vagy közületi telefon. (Elmondta: Robotkáné Varga Katalin csátaljai olvasónk.)

•

Az-esetet 'ismertettük a Bács- Kiskun megyei Távközlési Üzem vezetőjével, Gyenes Gézával, aki a következőkről tájékoztatott:

Az érintett postai dolgozó munkaköri mulasztást követett el. A nyilvánosan működő telefonoknak ugyanis az egyik legalapvetőbb rendeltetésük, Hogy a legsürgősebb okból is álljanak az igénylő rendelkezésére. A- posta- központban egyébként azonnal lehet tudni, melyik fülkéből ér-' kezik a hívás, Így, ellenőrizhető a helyszín. Munkatársunknak pedig 1 az a dolga. Hogy .a kérésnek megfelelően létesítsen telefonkapcsolatot.

iA bejelentést kivizsgáltatom, s a megállapításról, intézkedésről értesítem a lap olvasóit.

Lakóhelyemen, Orgovány kar- galai külterületén eddig az volt a gyakorlat, hogy az orvosi kezelés során felmerülő útiköltséget postai utalványon kaptuk meg, nemegyszer hetekkel az utazás után. Ennél rövidebb időn belül csak akikor, ha személyesen jelentkeztünk érte a megyei társadalombiztosítás székházában, Kecskeméten, ahová a plusz kiruccanás egy napunkba került és fáradtsággal is járt.

Most arról értesültünk, hogy egyszerűbb lett az ügyintézés, ugyanis ezt á pénzt ezentúl felvehetjük a környékbeli termelőszövetkezet központjában. KöÜZENJÜK

■HMM

Dallos Ferencnek, Agasegyhá- Zára: Köztudomású, hogy a CSÉB 80-as biztosítás alapján jelentős anyagi támogatást kaphat a tag akkor is, ha nem betegségből eredően lett rokkant. Ilyenkor — a munkaképesség-csökkenés mértéké szerint —- maximum 60 ezer forintot fizethet ki az Állami Biztosító. Az ön esetében is hasonlóan járt el, amikor a III. csoportba tartozó — még nem végleges állapotnak számító — rokkantsága után 10 ezer forintot utalt ki, idén márciusban. Mostani leveléből azonban arra következtetünk, az összeget máig nem kapta kézhez. Ha valóban ez a panasza, értesítse a biztosító 2-es számú kecskeméti fiókját, níely — a posta bevonásával *-r ázonnal kivizsgálja a történteket, s intézkedik annak érdekében, hogy a pénzét utólag is megkapja.

Rohoska Juditnak, Kiskunma jsára: A távolsági autóbuszon 75 százalékos kedvezményű menetjegy váltására jogosultak azok a dolgozók, akik oktatási intéz-1 mény esti vagy levelező tagoza-. tán, illetve legalább egy tanéves időtartamú szaktanfolyamon tanulnak: Nem illeti meg e kedvezmény a munkáltatójuktól útiköltség-térítésben részesülőket, valamint azokat, akik a munkahellyel, lakóhellyel azonos helységben levő intézményekben, iskolákban, tanfolyamokon hallgatnak előadásokat. További részszönjük a humánus intézkedést — írja a tsz-ben dolgozók nevében Horváth Emilné levelezőnk.

E sorokkal kapcsolatosan megjegyezzük:

A megyei társadalombiztosítási^ igazgatóság tavaly -döntött arról, hogy a 100-nál több embert foglalkoztató munkáltatóknál úgynevezett üzemi kifizetőhelyet létesítenek, ahol a különféle ellátásokat (táppénz, anyasági segély, útiköltség stb.) kapják meg az emberek. Idén június 30-ig valamennyi érdekelt cégnél megalakult a részleg, s ott szakképzett alkalmazottak intézik a társadalombiztosítási ügyeket.

leteket a Tanácsok Közlönye idei 11. számából tudhat meg.

Z. I.-nének, Jánoshalmára: A Családjogi törvény szerint különvagyonnak minősül minden vagyontárgy (Ingatlan, ingóság), mely á házasságkötés előtt a házasfelek tulajdonában volt. E kategóriába tartozik a házasság fennállása alatt örökölt, vagy ajándékba kapott összes tárgy, például a személyes használatú ékszerek, ruhák stb. is. Tizenöt évi házastársi együttélés után a különvagyon értékének felhasználásával szerzett vagyontárgy már közös vagyonná válik, ám ha nem kerül sor e cserére, a vagyonnal továbbra is kizárólagosan rendelkezhet — némi korlátozástól eltekintve — a tulajdonos. Mivel kissé hiányos tartalmú az ön által leírt eset, abban nem foglalhatunk állást, viszont javasoljuk, hogy az ingyenesen működő szakszervezeti jogsegélyszolgálat bevonásával kezdeményezzen eljárást a számos ellentmondást sejtető vagyonjogi ügyében.

Szerkeszti: Telkei Árpid Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a.

Telefon: 27-611

ni

i