Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-02 / 180. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1985. augusztus 2. Befejeződött az Európa-találkozó (Folytatás az 1. oldalról.) kötelezettségek teljesítésének feltételei. Belső fejlődésünk eredményei nyomán — mondotta — gyakorlatunk nemcsak összhangban van a Záróokmány ajánlásaival, hanem számos területen túl is haladja azokat. Törekvés a megegyezésre — Számunkra Helsinki megegyezésre törekvést jelent. Nagyobb politikai biztonságot adhat, szélesre tárhatja az együttműködés folyamatát. A helsinki folyamat legfontosabb tapasztalata az, hogy a tíz évvel ezelőtt aláírt Záróokmány a 35 aláíró állam kapcsolatainak jelentős tényezőjévé vált. Nem képzelhető el köztük olyan kapcsolatrendszer, amely nem Helsinki elveire támaszkodik — hangsúlyozta a magyar külügyminiszter, majd rámutatott, hogy kormánya a békés egymás mellett élés szellemében a kapcsolatok javulását és hosszú távra szóló fejlesztését szorgalmazza a más társadalmi berendezkedésű országokkal. Olyan párbeszéd fenntartására, olyan együttműködés folytatására törekszik, amely az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján, a közös érdekek figyelembevételével folyik, az enyhülés eredményeinek megőrzése és továbbfejlesztése irányába hat, elősegíti a gazdasági; műszaki-tudományos, kulturális és más kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázását. Emlékeztetett a magyar kormány 1976 második felében, majd 1977-ben tett kezdeményezésére, amelynek keretében 17 nyugateurópai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada kormányainak diplomáciai úton javaslatokat nyújtott át a Záróokmány kétoldalú alapokon való végrehajtásának előmozdítására valamennyi együttműködési területen. Az azóta eltelt időszakban — bár országonként különböző mértékben — számos javaslat megvalósult, és kétoldalú kapcsolataink szerves részévé vált. Minden fejezetet vállalva ügyekbe való be nem avatkozás alapján ilyen kérdésekben is van lehetőség a párbeszédre, az együttműködésre — mondotta. Rámutatott, hogy az utóbbi években a feszült politikai kapcsolatok rendkívül megterhelték a gazdasági-kereskedelmi együttműködést, ezért a helsinki folyamat keretében is kevesebb figyelmet fordítottak az ilyen irányú együttműködést súlyosan zavaró tényezőkre. Nyomatékosan aláhúzta, bogy a gazdasági együttműködésben meglevő mesterséges akadályok csökkentik az államok közötti bizalmat, nehezítik az egyes országok gazdasági előrehaladását. Ez nem csupán a kelet—nyugati kereskedelmi-gazdasági kapcsolatrendszerben okoz károkat, hanem óhatatlanul hátráltatja a kulturális és emberi jogi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges anyagi alapok erősödését is — mondotta, majd így folytatta: Kulturális együttműködés — A Záróokmány beépülése a kétoldalú kapcsolatokba, a végrehajtásban elért eredmények is tanúsítják, hogy Helsinki szelleme, a kölcsönösen előnyös együttműködés óhaja erős gyökeret eresztett az európai/ kapcsolatokban, szálai sokasodnak, átfogják országainkat, közelebb hozzák népeinket — állapította meg Várkonyi Péter. A helsinki folyamat keretében megrendezett sokoldalú találkozókról szólva kiemelte: a Stockholmban tanácskozó európai bizalom- és biztonságerősítő és leszerelési konferencia megnyitotta a lehetőséget ahhoz, hogy az európai biztonság és együttműködés folyamata új dimenzióval, a katonai enyhülést elősegítő intézkedések körével bővüljön. A magyar kormány úgy véli, a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben még inkább szükséges, hogy a stockholmi konferencia a becsi találkozó előtt lényeges, tartalmas megállapodásokra jus_ A magyar közvélemény most m egkülönböztetett érdeklődéssel fordul a kulturális együttműködés területe felé. Ez természetes, hiszen ez év októberében kezdődik Budapesten a Kulturális Fórum. Történelmi tapasztalatok szerint a kultúra az egyik legfontosabb összekötő kapocs az emberek, a népek és az államok között. Az előkészítő tanácskozás eredményeire építve házigazdaként is gondosan készülünk a Kulturális Fórumra. Mindent elkövetünk azért, hogy a Fórum érdemi eredményekkel záruljon, megfelelően hozzájáruljon az európai politikai légkör javításához, a helsinki folyamat egészének erősödéséhez. Számítunk ebben a résztvevők közös érdekeltségére, változatlan együttműködési készségére, amely döntő fontosságú az európai kultúra együttes gyarapításában, a kulturális értékek egymást gazdagító cseréjében. Ügy érezzük, mindannyiunkat kötelez az európai kulturális örökséghez való kötődés, felelősségünk annak őrzésében és közös ápolásában. Az Európa jövője szempontjából is döntő jelentőségű szovjet- amerikai kapcsolatokat érintve hangsúlyozta, hogy a két ország között ez év novemberében sorra kerülő csúcstalálkozót a Magyar Népköztársaság üdvözli, és úgy véli, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok normalizálása jótékony hatással lenne az európai és világhelyzetre.. Megállapította, hogy az európai biztonság és együttműködés folyamatát kedvezően befolyásolná, ha a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon sikerülne elejét venni a világűr militarizálásának és megállapodni a fegyverzetek radikális csökkentéséről. — Nagy jelentőségű kezdeményezésnek és követendő példának tartjuk azt a szovjet bejelentést, miszerint a Szovjetunió augusztus 6-tól, a hirosimai tragédia évfordulójától egyoldalúan beszünteti valamennyi nukleáris robbantását — hangsúlyozta a magyar külügyminiszter, majd befejezésül ezeket mondotta: A továbbiakban hangsúlyozta, hogy tíz évvel ezelőtt országaink legfelsőbb képviselői nem a Záróokmány egyik vagy másik fejezetének teljesítésére, hanem minden együttműködési területen való kiegyensúlyozott, előrehaladásra vállaltak kötelezettséget. Fontos feladat annak biztosítása, hogy a Záróokmány elvei kiegyensúlyozott módon érvényesüljenek a kapcsolatok különböző területein. Ez csak elősegítheti a kölcsönösen előnyös együttműködés kibontakozását. Habár például az emberi jogok értelmezése eltérő a különböző társadalmi rendszerű országokban, a kölcsönös tisztelet és a belŰjfajta felelősség — Nukleáris korunk újfajta felelősséget ruházott a nemzeték közösségének tagjaira, összefűzi őket egy olyan mindenek felett álló felelősség, amely felülmúlja ideológiai és politikai ellentéteiket és partikuláris érdekeiket. A Magyar Népköztársaság lehetőségeihez mérten következetesen törekedni fog arra, hogy vállalja e felelősséget, folytatni fogja az európai biztonság és együttműködés folyamata továbbvitelére, a Helsinki Záróokmány végrehajtására irányuló erőfeszítéseit, és megbízható partnere kíván lenni mindazoknak, akik őszintén munkálkodnak e folyamat elmélyítésén, a párbeszéd, az európai együttműködés lehetőségeinek szélesítésén, a részt vevő államok közötti bizalom, az európai és a világbéke erősítésén. Óvatos bizakodás a novemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozó várható eredményeit illetően, új' impulzus az európai biztonsági és együttműködési folyamat, ezen belül a budapesti Kulturális Fórum sikeréhez — ezeknek a gondolatoknak a jegyében zárult csütörtökön Helsinkiben 33 európai és 2 észak-amerikai ország külügyminisztereinek találkozója, s a vele párhuzamos diplomáciai nagyhét. Az MTI kiküldött tudósítója csütörtökön két vezető szovjet diplomatát kért fel a kétoldalú és többoldalú eszmecserék értékelésére. A novemberi szovjet- amerikai csúcstalálkozó lehetséges eredményeivel kapcsolatban feltett kérdésre Vlagyimir Lo- mejko, a szovjet hivatalos szóvivő kijelentette: nem táplálunk illúziókat. Tudjuk, hogy amikor Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan leül egymással szemben, nem azonos felhatalmazás birtokában tárgyalnak majd. Köztudott, hogy az amerikai elnök keze kötve van. Nehéz elképzelni például, hogy azok az amerikai monopóliumok, amelyek évekre, évtizedekre előre felvették, vagy fel akarják venni a megrendeléseket az úgynevezett kozmikus védelmi programra, csak úgy beleegyezzenek abba, hogy a kormány megállapodjon a program leállításáról. A szovjet fél — mondotta Lomejko — mindemellett hasznosnak és szükségesnek tartja a szovjet—amerikai dialógus újrafelvételét, s hosszú távra tekint előre, amikor a novemberi csúcstalálkozóra készül. Anatolij Dobrinyin a Szovjetunió washingtoni nagykövete, aki szintén elkísérte Sevardnadze külügyminisztert Helsinkibe, az MTI tudósítójának ugyanerről a témáról azt mondotta, hogy a csúcstalálkozóhoz „nem rosszak az előfeltételek”, s a szovjet diplomácia most azon dolgozik, hogy az adott körülmények között is konkrét eredmények elérését tegye lehetővé. Dobrinyin egy másik kérdésre válaszolva pozitív értékelést adott a 35 külügymin-iszter-tal átkozó járói. A szovjet diplömatá’’ säerint a találkozó elérte 'célját;’ ameny- nyiben a cél a biztonság és az együttműködés szellemének ébren tartása volt. A Szovjetunió azt szerette volna, ha a találkozó nyilatkozat aláírásával fejeződik be, s támogatta az erre vonatkozó finn előterjesztést. „Nem rajtunk múlt, hogy ez nem sikerült” — mondta Dobrinyin. Helsinki értesülések szerint a mindössze hat bekezdésből álló nyilatkozat kiadását csupán az Egyesült Államok és Naev-Bri- tannia ellenezte kategorikusan. Néhány más ország, köztük Sváíc. azon a véleményen volt. hogy jobb tartózkodni olyan okmány aláírásától amelyet később a felek különféleképpen értelmezhetnének, s ebben az értelemben a záróokmány elmaradása nem ok aggodalomra. Paavo Väyrymen finn külügyminiszter, aki a vendéglátó ország nevében mondott csütörtökön este záróbeszédet a Finlandia-palo- tában. szavait igen gondosan annak a tervezetnek a szellemében fogalmazta, amelynek hivatalosan rögzítenie kellett volna a jubileumi összejövetel eredményeit. Väy- rymen kijelentette, hogy aí találkozó a 'helsinki országok folytatódó elkötelezettségének demonstrá- cióia volt. „Véleményem szerint — jelentette ki Väyrynen — a 10. évfordulóra való megemlékezés, az e teremben elhangzott nyilatkozatok. a nagyszámú államközi érintkezés, amely a konferencia idején zajlott, mindez arra vall, hogy a részt vevő országok továbbra is elsőrendű jelentőséget tulajdoni, tanak a helsinki záróokmánynak valamint az európai biztonsági és együttműködési folyamatnak általában. Ez a találkozó demonstrálta a részt vevő országok folytatódó elkötelezettségét a helsinki záróokmány előírásainak végrehajtása és az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbvitele iránt. A találkozó megmutatta. hogy noha történt haladás. sok mindent kell még tenni a biztonság erősítése, az együttműködés előmozdítása, a humanitárius problémák megoldása érdekében oly módon, hogy azok a kötelezettségek, amelyeket vállaltunk, reálissá váljanak még a most élők életében.” A finn külügyminiszter ezekkel a szavakkal ha nem is koncen- zust, legalábbis általános véleményt fejezett ki, amelyhez hozzátartozik az a magyar diplomáciai források által is megfogalmazott vélemény, miszerint a helsinki találkozó hangulata lényegesen jobb volt. mint a madridi vágy a stockholmi külügyminiszteri ősze jöveteleké. Az idézett források ezt a különbséget nem hozzák közvetlen összefüggésbe a szovjet—amerikai kapcsolatod^ bizonyos javulásával, hanem így fogalmaznak: bár a nagyhatalmi jóviszony fontos kelléke az európai biztonságnak, a helsinki folyamat nem egyszerűsíthető le erre. Éppen az utóbbi években és most a megemlékező találkozón bizonyosodott be, hogy az európai országok közötti kétoldalú kapcsolatok alkalmasak az enyhülés korábbi eredményeinek bizonyos mértékű konzerválására. A magyar diplomácia természetesen továbbra is erősíteni igyekszik a biztonságnak ezeket a szálait, amelyek együttesen alkotják az európai államközi kapcsolatok szövetét, s arra számít, hogy az európai kulturális fórum, amely Budapesten kerül megrendezésre, igazolja azt az óvatos derűlátást, mellyel a helsinki folyamat hívei a finn fővárosból most eltávoztak. A külügyminiszteri találkozó csütörtök délutáni záróülésén egyébként Hollandia, Manoco, Finnország, Írország és Dánia külügyminiszterei értékelték a záróokmány végrehajtásának 10 évét. Hans Van den Broek holland 1 kütegyrtinisktöri-hzt fíáhgoztat- ítd, ihagy a "haladás) béke, a biztonság, az igazságosság és az együttműködés változatlanul lét- fontosságú”. Elismerve, hogy „az elkötelezettség és a valóság közötti szakadék még nem szűnt meg”, a holland miniszter mégis arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy „az európai folyamat fogyatékosságai ellenére is fontos szerepet tölt be a kapcsolatokban.” Peter Barry, Írország külügyminisztere hivatalos felszólalásában ' szkeptikusnak mutatkozott a záróokmány végrehajtásának eddigi eredményeit illetően. Ugyanő azonban kétoldalú helsmki megbeszélésein az Írország is Kelet-Európa közötti, jelenleg meglehetősen laza kapcsolatok javításának híveként mutatkozott be. A konferencián utolsóként felszólaló Uffe Ellemann-Jensen dán külügyminiszter a finn kormány vendégszeretetének és a helsinki folyamathoz való különleges hozzájárulásának dicséretével kezdte beszédét. Erre egyébként az összes felszólaló kitért, s a köszönet ezúttal túlment a szokásos udvariasságon: a finn kormány ugyanis a háromnapos értekezlet idején szervezésben, a résztvevők biztonságának garantálásában és a sajtó kiszolgálásában egyaránt kimagasló teljesítményt nyújtott. Ugyancsak a konferencia közvéleményének adott hangot a dán külügyminiszter, amikor kijelentette: a helsinki záróokmány, a belgrádi és madridi találkozó záródokumentumai maradandó eredményei a 35 résztvevő or- .szág együttes erőfeszítéseinek. Sajtóértekezlet a szovjet atomfegyver-ellenes javaslatról Bízunk benne, hogy az Egyesült Államok kormánya még nem mondta ki az utolsó szót az általunk tett javaslatról, s a Szovjetunióhoz hasonlóan szintén moratóriumot hirdet mindenfajta nukleáris robbantásra. Ha a Szovjetunió után az Egyesült Államok is megtenné ezt, akkor ez a lépés példaként szolgálna más, nukleáris fegyverrel rendelkező országok számára — jelentette ki csütörtökön Moszkvában Georgij Kornyijenko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese. Kornyijenko Leonyid Zamja- tyinnak, az SZKP KB Nemzetközi Tájékoztatási Osztálya vezetőjének és Nyikolaj Cservov vezérezredesnek, a fegyveres erők vezérkara csoportfőnökének társaságában azon a sajtótájékoztatón szólalt fel, amelynek témája az e héten Mihail Gorbacsov áldal mindenfajta nukleáris robbantásra előterjesztett moratóriumjavaslat volt. A külügyminiszterhelyettes az indítvány és a Szovjetunió által augusztus 6-tól kezdődően egyoldalúan vállalt moratórium jelentőségét méltatva kifejtette: nem is kell katonai szakértőnek lenni annak megértéséhez, hogy az atomrobbantások a fegyverkezési hajsza' gyorsítójának szerepét töltik be. E kísérletek segítségével dolgozzák ki a tömeg- pusztító fegyverek új fajtáit, s ezen az úton tökéletesítik a már meglevő rendszereket. A fegyver- kísérletek beszüntetése ezt a folyamatot jelentősen lelassítaná. Az atomrobbantások abbahagyása esetén a fegyverkezési hajsza folytatása idővel lehetetlenné válna ezen a féren, mert megszűnne a fegyverek tökéletesítésének lehetősége; ez elősegítené a már meglevő atomfegyverkészletek felszámolását is, mivel a korszerűsítés elmaradása esetén a meglevő eszközök idővel elveszítenék hatékonyságukat, s egyszerűen haszontalanná válnának. Leonyid Zamjatyin a szovjet javaslat amerikai fogadtatásáról szólva közölte, hogy az Egyesült Államok még nem adott hivatalos választ az indítványra. Vezető amerikai politikusok azonban már tettek olyan kijelentéseket a nyilvánosság előtt, amelyeket semmiképpen sem lehet építő jellegűnek tekinteni. Kezd kirajzolódni az a törekvés, hogy amerikai részről kitérjenek a szovjet indítvány elfogadása elől. Mivel erre a magatartásra Washington nem képes elfogadható magyarázatot találni, megpróbálja tévútra vinni a szovjet javaslat vitáját. Amerikai részről most ismét azt a hamis állítást hangoztatják, hogy az indítvány elfogadása egyoldalú katonai előnyökhöz juttatná a Szovjetuniót. Tudósítók kérdéseire válaszolva Nyikolaj Cservov vezérezredes közölte, hogy a szovjet moratóriumjavaslat valamennyi, tehát a békés célú nukleáris robbantásokra is vonatkozik, bár igazi jelentőségét a katonai célú kísérletekre kimondandó tilalom adja. Kornyijenko kitért Reagan elnöknek arra a javaslatára, hogy szovjet szakértők vegyenek részt egy amerikai nukleáris fegyver- kísérleten. „Semmi szükség sincs a szovjet szakértők jelenlétére egy ilyen eseménynél, s azt hiszem Washingtonban sem számít erre komolyan senki. A nukleáris robbantásokat be kell szüntetni, s nem megfigyelőket kell hívni rájuk. Túl komoly dolog ez ahhoz, semhogy bárki is propagandamanőverhez használja fel” — mondotta Kornyijenko, hozzáfűzve, hogy szovjet részről még nem adtak hivatalos választ az a/nerikái indítványra, de ez hamarosan meg fog történni. Németh Károly fogadta Konsztantyin Kocsetovot és Alekszej Gyemidovot Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese tegnap a Központi Bizottság székházában fogadta Konsztantyin Kocsetov vezérezredest, az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet déli hadseregcsoport távozó parancsnokát és Alakszej Gyemidov altábornagyot, a hadseregcsoport új parancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter és Varga Péter, a Központi Bizottság Közigazgatási és Adminisztratív Osztályának vezetője. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Művészekbékefelhívása HELSINKI A nemzetközi művészi élet világszerte tisztelt kiválóságai írták alá a Kulturális személyiségek az európái békéért és biztonságért elnevezésű nemzetközi szervezet jubileumi felhívását, amelyet a biztonsági konferencia sikeres befejezésének 10. évfordulója alkalmából tettek közzé Helsinkiben. A szovjet Jevgenyij Jevtusenko, Csingiz Ajtmatov, Álla Pu- gacsova, az amerikai Leonara Bernstein, Norman Mailer, Harry Belafonte, Woody Allen, az olasz Alberto Moravia, a francia Simone de Beauvoir, a svéd Ingmar Bergman, a svájci Friedrich Dürrenmatt, a lengyel Jerzy Ka- walerowicz, a magyar származású francia Victor Vasarely, a magyar Kocsis Zoltán és Szabó István — ezek a nevek szerepelnek sok más világhírű személyiség mellett azoknak a művészeknek hosszú listáján, akik aláírásukat adták a helsinki felhívásihoz. Tíz év hosszú idő, de igencsak rövid azokhoz az évezredekhez képest, amelyekre gazdag és sokszínű földi kultúrának létrejöttéhez volt szükség — állapítja meg a felhívás. Még rövidebb ddő azokhoz az évmilliókhoz képest, ameddig bolygónk élettelenül keringene a Nap körül', ha civilizációnkat atomháború pusztítaná el. Ennek megakadályozása vezeti a felhívás aláíróit, amikor felszólítják a helsinki jubileumi külügyminiszteri tanácskozáson képviselt országokat: folytassák a helsinki folyamatot, építsék fel a kultúra határok felett átívelő hídjait. Budapesti megemlékezés A Helsinki Jajppkmgny álát- írásának 10*. évfordulójáról megemlékező ülést rendezett tegnap az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Budapesten, az Országházban. Kállai Gyula, ■ a bizottság elnöke nyitotta meg az ülést. Péter János, az Országgyűlés alelnöke beszédében egyebek között hangsúlyozta: külön jelentőséget ad a megemlékezések sorozatának, hogy most csúcstalálkozóra készül a mai világ két legnagyobb hatalma, a Szovjetunió és az Egyesült Államok. — A helsinki konferencia történelmi szerepének helyes megértése segíthet abban — mutatott rá —, hogy megtörténjék és jó kezdeményezéseket ígérjen a szovjet—amerikai csúcstalálkozó. Viszont a helsinki konferencia előzményeinek és következményeinek félreértése beárnyékolhatja a szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetőségeit. Tíz évvel ezelőtt a konferencia azért vált lehetővé és azért vplt „sikeres, mert « mis dem egyes résztvevője abban a tudatban ült le a tárgyalóasztalhoz, hogy amit 35 állam együtt csinál, az külön-külön minden egyes állam javát is szolgálja. A tanulságok között említette a szónok azt is, hogy a szembenálló felek megtanultak egymással konstruktívan beszélni, A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti párbeszéd most folyó előkészítése követendő például szolgálhat más világtájak egymással szembenálló partnerei számára is. Az ülésen ezután felszólalt a társadalmi és tömegszervezetek több képviselője. Zárszavában Kállai Gyula rámutatott: a Magyar Népköztársaságnak az a szándéka; hogy szövetségeseivel együtt folytatja a helsinki konferencia szellemében való munkálkodást, és oly módon építi nemzetközi kapcsolatait, úgy fejleszti a különféle magyar 'intézmények tevékenységét, ahogy azt a záróokmány aláírásakor vállalta. Elítélték a szekszárdi hústolvajokat ■Csütörtökön ítéletet hirdetett a Tolna Megyei Bíróság dr. Uzsák Zoltán tanácsa a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál elkövetett nagyarányú sikkasztás ügyében. Az elsőrendű vádlott. Szigeti Ferenc 44 éves tolnai lakos, a Szekszárdi Húsipari Vállalat volt raktári dolgozója és 26 társa — raktári dolgozók, gépkocsivezetők és kocsikísérők — 1982-ben és 1983-ban összesen mintegy másfél millió forint értékű húst loptak el az üzem raktárából, a hűsszállító túrajáratokkal. Eleinte csak kisebb „fekete” tételeket juttattak ki az üzemiből, később viszont már olyan szállítmányuk is akadt, amelyen 11 mázsa volt a többlet, amit aztán a saját zsebükre értékesítettek. Kialakult módszer volt az is hogy az összesítő mérlegjegyek összeadásakor 2—3 mázsával többet szerepeltettek az összesítőn, mint amennyi a mért súlyok alapján lehetett volna. A raktárban éjszakai műszakban dolgozók és a reggeli túrába induló gépkocsivezetők és rakodók között valóságos bűnszövetkezet alakult ki. A kocsivezetők- kel történt előzetes megállapodás szerint a megbeszélt helyre kikészítették a „kért árut”. Végezetül Leonyid Zamjatyin — ugyancsak válaszul egy kér-' désre — közölte, hogy Mihail Gorbacsov, mint az SZKP KB főtitkára betölti a Szovjetunió llonvédelmi Tanácsa elnökének tisztét is. A rendőrségi vizsgálat, majd a bíróság is megállapította, hogy a vállalatnál felületes volt a gépkocsik ellenőrzése a portán. A többletsúlyt nem észlelték a szállítmányok jelentős részénél. A gépkocsikat közvetlenül rakodás után mérlegelték, majd ólomzárral ellátva a parkolóhelyre állították. Az ilyen gépkocsikat a reggeli túrába — hűsszállító körútra — induláskor a kapun való kilépéskor nem mérték meg újra. Viszont a gépkocsivezetők az ólomzárat eltávólitva többletárut raktak fel. majd visszahelyezték a zárat, A több hétig tartó tárgyalás j után a Tolna Megyei Bíróság 23 vádlottat 4 és 1 év közötti, börtönben végrehajtandó szabadság- vesztésre ítélt, különösén nagy értékre vonatkozóan, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett sikkasztás miatt. Az elsőrendű vádlott Szigeti Ferenc büntetése 4 év börtön és a közügyektől ötévi eltiltás. Hosnyánszki Mihály gyönki lakosé 3 év 8 hónap szabadságvesztés és a közügyektől 4 évi eltiltás, Mátyus Ferenc hő- gyészj lakosé 3 év 4 hónap szabadságvesztés és négyévi eltiltái a közügyektől, s ugyanezzel a büntetéssel sújtották Deutsch Antal sióagárdi lakos, negyedrendű vádlottat. Három vádlott büntetése felfüggesztett szabadságvesztés, egy esetben pedig pénzbüntetést szabott ki a bíróság. Az ítélet nem jogerős. (MTI) 1
