Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-29 / 202. szám
1985. aügusztus 29. 9 PETŐFI NÉPE • 3 Hétmillióval több kocsiálláspénz Javítani kell a rakodási készséget a megye vállalatainál I A népfront számadása előtt Számtalanszor elhangzott már s MÁV által szervezett tanácskozásokon. a megyei szállítási 'hizott- ; Ság ülésein, egyéb fórumokon, hogy nagyon sok megyei vállalatnál megoldatlan a hétvégi rakodás Ez pedig olykor súlyos, gondokat, nemegyszer exportszállítási rendellenességeket idéz elő. csökkenti a kocsi-fordulók számát hátrálhatja a fuvaroztatók részére a vagónkiállítást. A ' gondők nagyságát pontosan megvilágítja példánk, illusztrálva miből származnak a bajok: ha adott vállalat címére pénteken vagonokban áru érkezik, a vasút 3 órával a-, kirakás megkezdése, illetve a rákodóvágányra történő beállítás előtt értesíti a címzettet. Iparvágány esetében nem kell értesítést küldeni. A vállalat, ha nem szervezte meg a hétvégi rakodást. ha nem tud túlórát fizetni nem rakja ki Ö vagonokat, amelyek kénytelen-kelletlen hétfő délutánig állnak. A oíirnzett, a kirakásra kötelezett ezért kocsiálláspénzt fizet, ' de idegen (nem magyar) kocsi esetében , 23 . órás, tartózkodási időn túl a MÁV svájci frankban' rója le á vállalat által okozott időkiesést. Ugyanakkor 'hétfőn már ugyanez a vállalat döngeti a vasútállomás kereskedelmi irodáját vagonért, mert szállítani akar. S itt ez az ördögi kör bezárul. Az említettek nagyon is valós helyzetet tükröznek, amit ismét egyetlen adat bizonyít. Ez év első felében a megye fuvaroztatói mintegy 7 millió forinttal több kocsiálláspénzt fizettek ‘ki, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A Kecskemét-Alsó pályaudvaron a legrosszabban rakodó a Zo- mánci'Dari Művek, amire a bizonyíték. hogy fél év alatt 217 ezer forint' „büntetést" fizetett. Nem sikeresebb ez a tevékenység a Borgazdasági, Kombinátnál sem, ugyanis 143 ezer forintot meghaladó kocsiálláspénzt voltak kénytelenek kifizetni, a Gabonaforgal- mi és Malomipari, Vállalatnál ez az összeg meghaladta a 105 ezer forintot. Érdekes, de szerintünk inkább logikus, hogy az említetteknél sakkal nagyobb mennyiségű áruszállítást lebonyolító Alföldi Tüzépet mindössze 3400 forinttal kellett „elmarasztalni”, s a Dutép is csak 22 ezer forintot fizetett ki az elmúlt félévben. Kiskőrösön j/árva. érdeklődtünk az ottani helyzetről. A Kiskőrösi Állami Gazdaság sertéskombinát- ‘ia —, amelynek címére általában takarmány érkezik, s amely a rakodást gépesítette. — félév alatt több mint 66 ezer' forint kocsiálláspénzt fizetett. A múlt hónapban a Mezőgép Vállalat okozott igen ■ jelentős gondot ja vasútnak, ugyanis több külföldi kocsit 72 óráig várakoztatott... Mit lehet tenni a változás érdekében? A megoldás tulajdonképpen adott: ki kell rakni a vagonokat hét végén is! Ezzel megtakaríthatnák a kocsiálláspénzt, amiből — pénzügyi átcsoportosítással — fizetni, lehetne a rakodók túlóráját. így javulna a vagonellátás. gyorsulna a vasúti és a'közúti szállítás. A MÁV vezér- igazgatósága és a megyei szállítási bizottság éppen ezért elhatározta: felhívással fordul a fuvaroztatókhoz. hogy első ízben szeptember 6—7—8-án a fuvaroztatók — szoros együttműködésben a MÁV dolgozóival — minden rakott kocsit határidőn belül ürítsenek ki! A MÁV vállalja, hogy az értesítő szolgálatát e napokon megerősíti, s minden vonatkozásban a fuvaroztatók rendelkezésére áll. A képlet nem túl bonyolult, a megoldás módját is ismerjük. Kíváncsian várjuk e háromnapos akció eredményét! Gémes Gábor Ahogy mondani szokták, megkezdődött a visszaszámlálás, hiszen ismeretes a dátum: december 13—14—15-én tartja a Hazafias Népfront VIII. kongresszusát. Az előző, 1981-es VII. kongresszus óta eltelt i idő tapasztalatokban, tettekben, eredményekben gazdag szakasza volt a nép- frontmozgalomnak. A helyi, a területi bizottságok nem szűkölködtek tehát összegezendő tényekben. A tömör jelszó a • gyakorlat vezérfonala lelj, hiszen a VII. kongresz- szusnak otthont adó teremben — az Építők. Rózsa Ferenc Művelődési Házában — azt olvashattuk: „Szocialista demokrácia: közös gondolkodás, együttes cselekvési” S bár ennek a közös gondolkodásnak, együttes cselekvésnek kétségtelenül sokféle, változatos terepe van a magyar társadalomban, a hazai gazdaságban, tagadhatatlanul a legszélesebb mezőt a népfrontmozgalom kínálta, kínálja fel. Szinte csak találomra választva, sorolva a hivatkozás- nyi példákat:.az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III: törvény javaslatápak széles körű társadalmi vitája; a fogyasztók tanácsainak . létrehozása; az Olvasó népért mozgalom; az egyesületalapítási kezdeményezések felkarolása; a kertbarátok és kiste- nyésztők támogatása; a vállalatvezetők fórumának megteremtése; környezetvédelmi őrségek; az .elöljáróságok megalakításának előkészítése... s folytathatnék még hosszan, hiszen gazdag a tények példatára. Ez a gazdag példatár egyben annak is bizonyítéka, mennyire nem szűkül le — hiszen hierarchikus tagozódás híján nem is szűkülhet le! — a mozgalom a helyi bizottságokra, elnökségekre, azaz e testületek mellett ott láthatjuk a munkabizottságokban részt vevőket, a rendszeresen dolgozó aktivisták hálózatát, s azokat, akik egy-egy alkalomra, akcióra bekapcsolódva ízlelik meg/a másokért, a közösségért cselekvés gondját, örömét. Tévedést nem kockáztatva kimondhatjuk tehát, a kongresszusra nem cs|ipán tisztségviselők, testületek - készülnek, hanem — és elsősor-, ban — szinte valamennyiünknek dolga, ügye ez a számadás. Túlzás lenne az előbbi megállapítás? A- népfrontmozgalomnak csupán a területi és helyi bizottságaiban — számuk 3100 felett van — kilenc- venezernél többen tevékenykednek. A társadalmi munkában, a településfejlesztésben tanúsított áldozatos magatartásuk elismeréseként évente átlagosan ötezren kapják, meg a. Hazafias Népfront Országos Tanácsa által alapított, adományozott Kiváló Társadalmi Munkás, tizenötezren pedig az Érdemes Társadalmi Munkás kitüntető , jelvényt. Felvillantanak ezek a hivatkozási példák valamit abból, milyen erők rejlenek szocialista társadalmunkban, a jó célok miként képesek a szó igaz értelmében tömegeket mozgósítani, önzetlen cselekvésre, közreműködésre késztetni. Valójában oda jutunk az előbbi, a praktikum oldaláról mérlegelő megállapítással, ahonnét el kellett volna indulnunk. A szocialista nemzeti egység hétköznapjaitól kellett, illett volna elindulnunk, hiszen végső soron ez a gyökere az apró tettek, a kis lépések sokszor nem csupán lelkesedést, hanem szívósságot, következetességet, konoksá- got is igénylő gyakorlatának. Sok olyasmit is vállára vesz, magáénak tart a népfrontmozgalom, amit kezdetben ódzkodás, értetlenkedés, sőt, gyanakvás fogad, fog körül — elég itt emlékeztetni a fogyasztók tanácsai létrehozására —, s mert a népfrontmozgalomban teljes egészében hiányoznak a hatalom eszközei, egyetlen-fegyver marad: a nyílt, az őszinte szó, az érvelés, meggyőzés. Ennek a hatásos, de egyben kényes fegyvernek okos forgatása a Ú: el épülések döntő részén érzékelhető eredményekkel járt, mind a tudati, mind a tárgyi világ köreiben. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 1976-ban 251 forint, 1984-ben 1194 forintot tett ki, összesítésben' majd' évtizede 2,6, tavaly viszont már 12,7 millíárdot! Igaz, ott sűrűsödik ebben a tanácsok megnehezedett dolga, gazdálkodási környezetének sokféle vonzata is. De semmi okunk kételkedni abban, hogy ott van az összegekben a fölismerés is: magunknak tesszük. A kettőt együtt kell látni a kongresszusi számadásra készülve, amint ezen túl, minden másban is ajánlható ez az együttes látásmód, mérlegelés. Csakis úgy lehet realista az összegezés a népfrontmunkáról. * Ezt az összegezést rövidesen — szeptembertől — megkezdik a község-körzeti, a városkörzeti, a községi népfront- bizottságoknál, hogy azután folytatódjék ez a munka — októberben — a városi náp- frontértekezleteken, eljutva az utolsó előtti lépcsőfokhoz, a megyei népfrontértekezlethez; majd a kongresszus következik. Lesznek viták? Reméljük: igen!-Voltak viták; voltak tettek. Legyenek viták; legyenek tettek. Mészáros Ottó • Kirakásra váró vasúti kocsik a kiskőrösi állomáson. Döntöttek az egyetemi, főiskolai -fellebbezések ügyében 3Íö30S0V79.V?.C!-í-;í‘fi [ igg Q >1 A felsőfokú oktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozataira felvételt nem nyert pályázók közül mintegy ötezren nyújtottak be fellebbezést, ■ kérelmei), panaszt. Az oktatásügy illetékesei több mint 1300 ügyben hoztak kedvező határozatot nappali tagozatra, csaknem 850 esetben pedig esti, levelező tagozatra való felvételt. Az érintettek a felsőoktatási intézrnényektől a napokban írásban kapnák tájékoztatást a döntésről. A Művelődési Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint az idén a tavalyinál 10 százalékkal többen, csaknem 40 ezren jelentkeztek a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira, a munka mellétti képzésre — első, illetve másoddiploma megszerzésére, kiegészítő szakokra — pedig csaknem 20 ez- ' ren. Az egyetemek_és a főiskolák nappali tagozataira a felvételi keretszám szerint 16 500 hallgatót vehettek fel. Budapest és Pest megye pedagógushiányára való tekintettel — a felvételi keretszám átcsoportosításával — százzal több fiatal felvételét engedélyezték az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános iskolai tanárképző főiskolai karára. A felsőoktatási intézményekben ősztől — a tavalyi előfelvételisekkel együtt — csaknem 17 ezer nappali és mintegy 8 ezer esti, levelező tagozatos hallgató kezdi meg tanulmányait. A jelentkezések szerint az 1985/86-os tanévben 2472-vel többen kívántak továbbtanulni, mint az előzőben. A korábbá évekhez hasonló — az átlagosnál alacsonyabb — volt a pályázók aránya a műszaki egyetemeken és néhány kivétellel a főiskolákon. Megnőtt viszont áz érdeklődés a tanárképző főiskolák iránt: ezekbe a tavalyihoz képest 18 százalékkal, a tanítóképző főiskolákon pedig 10 százalékkal többen jelentkeztek, mint az előző évben. A különböző felsőoktatási intézmények iránti érdeklődésre jellemző néhány példa: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán öt és félszeres, a szegedi József Attila‘Tudományegyetem és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem^ bölcsészkarán háromszoros volt a túljelentkezés. A műszaki egyetemekre a jelentkezés aránya változatlan, de egyes karokon a felvételizők száma alig haladta meg a felvehetőkét. A legkevesebben a'miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kohó- és fémipari főiskolájára kérték felvételüket. Legnagyohb arányú volt a jelentkezés — immár hagyományosan — a Színház- és Filmművészeti Főiskolára: ide 3453-an szerettek volna bejutni, harmincszor többen, mint amennyi a felvehetők keretszáma volt. (MTI) ragadozók számára a féltetős színt. • Építik a (Méhesi Éva felvétele) Hazánk területének 17 százalékát erdő borítja. Gyönyörködteti, felüdíti az embert, zöld lombja oxigént termel, megszűri a levegőt szennyeződésétől, növényzetének gyökérszövevénye megköti a talajt, visszatartja és egyenletesen szivárogtatja a mélyebb térségek felé az éltető csa- _ padékot. Mindezért szeretjük. az erdőt, ám gazdasági érdekünk ahhoz fűződik, hogy minél több faanyagot nyerjünk belőle. Első az ipar Több rr)int 10 millió köbméter a -népgazdaság fa- és fatermékszükséglete. Ennek a mennyiségnek 40 százalékát — nagyrészt a fenyőfaféléket — importból szerezzük be. Évente 7,5 millió köbméter fát vágnak ki, hazai erdő- gazdaságaink dolgozói, ennek a tekintélyes mennyiségnek 60 százalékát használjuk ipari célra, a' többit tüzelőanyagnak, illetve 18— 20 százaléka ott marad az erdőben. Ma már irigyen sincs keletje a levágott ágaknak, gallyaknak, a földben maradt tuskók- na'k. Ezért az erdőgazdaságok évente több millió forintot költenek arra, hogy az erdőművelést akadályozó sqk tízezer ágfát megsemmisítsék, mivel a hagyományos módszerekkel nem tudják gazdaságosan hasznosítani., ösz- szehordják és a helyszínen elégetik a hulladék faanyagot — miÚj tüzelőanyag: a közben világszerte fokozódnak az energiagondok, az energia ára pedig meredeken ível fölfelé. Mi a megoldás ebben az ellentétes helyzetben? Ez iránt érdeklődtünk a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Erdészeti és Faipari Hivatalában. Dr. Sólymos Rezső főosztályvezető elöljáróban arra hívta fel a figyelmet, hogy a fa ipari hasznosítása az elsődleges cél, és csak azt szabad eltüzelni; ami ipari célra nem használható. Az egyéb — esetleg fát helyettesítő — anyagok előállításához ugyanis sokkal több energia szükséges. Há a fa fűrészáru-készítéséhez felhasznált energiamennyiséget 100 százaléknak vesszük, akkor például a műanyag félkésztenmék előállításának 2000—5000 százalékos, az alumíniumgyártás energia- szükséglete pedig 4500 százalékos. Harminc új tízem Jelenleg Magyarországon a felhasznált összes energiának 2,5--3 százalékát' faalapanyag szolgáltatja. Ugyanez a hányados Afrikában 58 százalék, Latijn-Ameri- kában 20, Távol-Keleten 42, Nyu- gat-Európában 0,7, az Egyesült Államokban pedig 0,2 százalék. A fejlett országok tehát igyekeznek a lehető leghasznosabban értékesíteni a fát. Ezeket a részletes adatodat már'az Erdészeti Hivatal másik szakemberétől, Keszler György osztályvezetőtől hallottam. Az elmúlt kemény tél is ösztönzött arra; a magyar szakemberek is keressék a módját, hogy a kivágott fának^ még hulladékát is kihasználjuk, 'amennyire ez gazdaságosan megoldható. A MÉM és az Ipari Minisztérium közösen kidolgozta programját a hulladékjellegű energiahordozók népgazdasági hasznosítására. A programot a Gazdasági Bizottság is megtárgyalta, és határozat született a konkrét intézkedésekre. Például a faipari üzemekben keletkezett hulladék, fűrészpor és kéreg hasznosítására három év alatt 30 brikéttgyártó üzemet létesítenek. A tervek szerint a 30 új üzem összesen 240—250 ezer tonna fabrikettet termel, amelynek fűtőértéke a jó minőségű barnaszénével vetekszik. Előnye még, hogy a környezetet kíméli, füstjének gyakorlatilag nincs kéntartalma, salak nem marad utána, csak egy kevés hamu. Nem kis előny a vásárlók: számára az 50 százalékos fogyasztói ártámogafabrikett tás sem: előreláthatólag tonnánként 1200 forint körül lesz az ára a fabrikettnek. Olaj helyett apríték Az erdőgazdálkodás nagy, és nem is rejtett tartalékának kihasználására az -elkövetkezendő 4—5 év során megteremtik 500 ezer tonna, tüzelésre alkalmas erdei apríték felhasználásának műszaki-gazdasági feltételeit. - Ez mintegy 150,ezer tonna tüzelőolaj megtakarítását teszi lehetővé. A kormány' Gazdasági Bizottsága pedig úgy döntött, hogy ahol a hulladék hasznosításával olajat takarítanak meg, ott a beruházáshoz állami támogatást, a fejlesztési alapot nem terhelő állami kölcsönt és hitelt is kérhetnek a gazdaságok. Erre nagy szükség is van, mert a hulladékfeldolgozás technológiájúnak fejlesztése százmilliókba kerül. A termelési körzetekben jelölik ki a felhasználó vállalatokat, amelyek nagymeny- nyiségű aprítékot tudnak eltüzelni a kazánokban, ahol egyéb szilárd tüzelőanyagokra is. bármikor átválthatnak. Az olajról aprítéktüzelésre történő átállást az energiaracionalizálási pályázat keretében megvalósíthatják. Egyes erdőgazdaságok alkotó kollektívája berendezések gyártásával is segíti a fahulladék hasznosítását. A szolnoki székhelyű Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság például vásári díjat kapott az idei BNV-n előtét- tüzelőberendezésére, amely lehetővé teszi a korábban olajtüzelésű kazánok átállítását, faapríték „fogyasztására”. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságot pedig nagydíjjal jutalmazták az idén a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron Egri darus aprítógépéért, amelynek alapvető feladata van a fák kivágása után az erdő- ben -maradt ágak, gallyak feldarabolásában. A mátrai alkotó kollektíva termelési rendszere célúi tűzte ki, hogy a nyugati importot — a magyar gépgyártó szellemi bá2isra alapozva — hazai berendezésekkel helyettesíti. A hulladékszegény fakitermelő technológiát meghonosító gépcsalád kialakításáért a tavalyi moszkvai világkiállításon arany diplomát kaptak. Ha a nagyszabású program megvalósul, évente háromnegyed- millió tonna új tüzelőanyag lobogó lángja ad meleget a most földön heverő energiából. És amit a gépek sem tudnak összeszedni, az elkorhadva táplálja a termőtalajt, hogy a kivágott fák helyén sudárrá növekedő csemetékből újjászülessen az erdő. 1. E. Vadaspark lesz Kiskunmajsán . Egyre inkább elszakadunk a természettől, a városi gyerekek lassan már a háziállatokat sern ismerik fel. K-iskunmajsán ezért is vetődött fel a gondolat egy va- dasipark létrehozására. Nem beszélve arról: a fejlődő nagyközség idegenforgalmában is szerepet játszhat majd ez a „látványosság”. Kiskunmajsán van egy 13 hektárnyi zöldövezeti ■. terület, amelyet eddig is kihasználtak. Itt van a halásztanya, itt készül a felszabadulási emlékpark, itt terveznék erdei tomapályát, állandó színpadot és itt a vadasparkot. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium pályázatára, célcsoportos beruházásra, a kiskunmaisai Jonathán Termelőszövetkezet kapott megfelelő összeget a' vadaspark kiépítéséhez. A Kecskeméti Erdőfelügyelőség ingyen alapanyagot juttat a fásításhoz. A Kiskunsági Nemzeti Park vezetőivel pedig arról tárgyalnak a szövetkezet vezetői, hogy a gén- hank-rendszerbe bekapcsolódnak és így őshonos állatokat is telepíthetnek majd a parkba. A tervek szerint vad- és háziasított állatok egyaránt élnék majd itt. A látogatók megfigyelhetik majd a bivalyok, a parlagi baromfik. a galambok, az őshonos kutyafajták, a racka, a cigája és a mangalica életét A vadasparkot a vadásztársaság segítségével építik a termelőszövetkezet dolgozói. A kerítés, a vízvezetőárok lassan elkészül. A termelőszövetkezet vezetőinek nem titkolt célja, hogy a leendő szakemberek pályára irányításában is jelentősnek tartják a va- daspaikot, hiszen a gazdaságban állattenyésztéssel, baromfi- és birkatartással foglalkoznak és bíznak benne, hogy a vadasparkba látogató gyerekek érdeklődését felkeltik az állatok. G. B.
