Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-19 / 168. szám

« Z vv Z Előrejelzés az ország területére ma I Ilii J A K A N estig: Az ország keleti felében gyak­ran, a nyugati tájakon csak időnként lesz erősen felhős az ég. Zápor, zivatar továbbra is bárhol elő­fordulhat, nagyobb esélye azokban a keleti országrészben lesz. A változékony irányú, gyenge szál a Dunántúlon délnyugat felől megélénkül. A legmagasabb ' nappali hőmérséklet 26 és 31 fok kö­zött alakul. KOMMUNISTA AKTÍVA KISKŐRÖSÖN Óvári Miklós látogatása Bács-Kiskunban VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi. 168. szám Ára: 1,80 Ft 198S. július 19. péntek Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára csütörtökön Bács-Kiskunba látogatott. Programja során a megye vezetőinek a kö­vetkező ötéves időszakra vonatkozó terv- koncepciójával, a gyorsan fejlődő megye- székhely gondjaival, nemzetközi hírnevű al­kotótelepével, olcsón épített, tízezreket szol­gáló, hamarosan megnyíló szabadidőparkjá­val ismerkedett, majd Kiskőrösön aktívaülé­sen tájékoztatta a kommunistákat napjaink fontos politikai kérdéseiről. A Politikai Bizottság tagját elsőként Romany Pál, a megyei pártbizottság titkára köszöntöt- ’ te. E reggeli — kölcsönös tájéko­zódásra szánt — megbeszélésen ott volt dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Hodossy Sándor és Terbe Dezső, a me­gyei pártbizottság titkára és dr.- Bodóczky László, a városi párt- bizottság első titkára. Romány Pál a XIII. pártkongresszus ha­tározatának Bács-Kiskun sajátos NAPIRENDEN A CIGÁNYSÁG HELYZETE Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivar tala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta és jóváhagy­ta a magyar—szovjet gazdasági és műszaki—tudományos együttmű­ködési kormányközi bizottság Moszkvában tartott üléséről szól > jelentést. Megbízta a Gazdasági Bizottságot, hogy gondoskodjék az ülés határozatainak végrehajtásá­ról. A Minisztertanács megvitatta a cigány lakosság helyzetéről szóló előterjesztést. Megállapította, hogy a központi és a helyi 1 intézkedé­sek, a társadalmi ^és a tömegszer­vezetek közreműködése, valamint saját törekvései nyomán felgyor­sult a cigányság társadalmi beil­leszkedése, életkörülményeinek kedvező irányú változása. A kor­mány határozatot hozott a foglal­koztatási feltételek, a munkaal­kalmak és a szakképzettség javí­tásának. az iskolázottsági-műve't- ségi szint további emelésének elő­segítésére. A kormány jóváhagyólag tudo­másul vette a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelenté­sét az időszerű nyári munkák és az aratás menetéről. Utasította az illetékeseket, hogy intézkedéseik­kel nyújtsanak segítséget a beta­karítás zavartalanságának bizto­sításához. helyzetéből adódó tennivalóit so­rolta feli Természetesen eközben ' szó esett az aratásról, a terméski­látásokról, s arról, hogy szüksé­ges lenne meggyorsítani a kerté­szeti ágazat továbbfejlesztésére szolgáló döntéseket. Bács-Kis­kun vezetői nem titkolták: a ké- l szülő új ötéves terv célkitűzései- 1 nek némely megyei vonatkozását illetően álláspontjuk el^ér egyes országos főhatóságokétól, ame­lyek nem veszik kellően figye­lembe az MSZMP XIII. kong­resszusának a hátrányos helyze­tű területek felzárkóztatását szorgalmazó útmutatását. A mai­nál több Segítség kellene az is­kola- és lakásépítéshez, az infra­strukturális ellátottság javításá­hoz. A Központi Bizottság titká­ra a választási tapasztalatokról, a szabályozók hatásáról, a me­gyék közötti összefogás lehetősé­geiről tett fel kérdéseket. Az új felszabadulási emlékmű megtekintése után a városházá­ra vezetett Óvári Miklós útja, itt a díszterem előtt dr. Bodóczky MA DÉLUTÁN FÉL 3-TÓL PRÓBAÜZEM Távhívásos telefonközpont Kiskunfélegyházán $ Próbaüzem előtti ellenőrzés az. központban. Ma délután két órakor a Szegedi Postaigazgató­ság dolgozói Kiskunfélegyházán megkezdik kát, egyenként ezer állomás kapacitású konténerköz­pont üzembe állítását. A munka előreláthatóan fái órát vesz igénybe, kérik a város lakóit, hogy ezen idő alatt csak a legsürgősebb esetben telefonálja­nak. (A segélykérő telefonok — mentők, rendőrség, tűzoltók — ezen idő alatt is „élnek”.) Vojnár Lászlótól, a Szegedi Postaigazgatóság he­lyettes vezetőjétől megtudtuk,. hogy mától ötjegyű-, ek lesznek a félegyházi telefonszámok: 61-gyel, illet­ve 62-vel kezdődnek. A továbbiakban a város a kecskeméti, 76-os „góckörzet” tagja lesz. Közvetle­nül, egyszerű tárcsázással beszélhetnek a 76-os kör­zetbe tartozó kecskeméti, tiszakécskei, kerekegyhá- zi, lakiteleki és lászlófalvi előfizetőkkel. Amennyiben más góckörzethez tartozó helység­ben levő előfizetőt kívánnak felhívni, akkor a kézi- beszélő felemelése után a búgó hang hallatán 06-ot kell tárcsázni. Az újabb, magasabb, hang hallatán a körzet — például Pécs: 72 — és az előfizető ötje­gyű számát kell folyamatpsan tárcsázni. Rossz, nem létező szám tárcsázása esetén trillá­zó hang hallatszik. A kiskunfélegyházi előfizetők részére augusztus­ban számláz először az automata számláló. Az au­gusztus havi számlán a július 1.—július 19-ig lebo­nyolított helyi beszélgetések, a szeptember havi számlán pedig a július 19-től augusztus 31-ig le­bonyolított helyi és távolsági beszélgetések együt­tes összege lesz feltüntetve. Az új központ üzembe helyezésével egyidejűleg Kiskunfélegyházán több nyilvános állomást is fel­szerelnek és áz eddigiek mellett további állomá­sok felszerelésére is lehetőség nyíliki Erre az esz­tendő utolsó negyedévében kerül sor. S. K. <'iÖÍl 9 övári Miklós a zománc- művészeti alkotó- telepen. László mutatta be dr. Mező Mi- hályt, a városi tanács elnökét, aki Kecskemét hétköznapjairól — a gondok között a lakáshiányról — tájékoztatta a Központi Bizott­ság titkárát. A megyeszékhely több alkalommal elnyerte a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának Nemzeti Zászlaját, érthe­tő tehát, hogy Óvári Miklós kü­lönös figyelemmel érdeklődött a társadalmi munka szervezéséről, majd a vendégkönyvben is to­vábbi jó munkát kívánt a nem­régiben megválasztott tisztségvi­selőknek. A beszélgetés a Tudomány és Technika Házáig vezető úton is folytatódott. A műemléképület bejáratánál dr. Várda Egonná, a MTESZ megyei szervezetének ügyvezető titkára köszöntötte a vendéget. A nemzetközi kajszi­termesztési tanácskozásra készí­tett kiállítás' szemléletesen mu­tatta be e kedvelt gyümölcs ma­gyarországi termesztésének, ér­tékesítésének lehetőségeit, prob­lémáit. Egy rögtönzött kerekasz- tal-beszélgetésen Pfenning Gyu­la nyugalmazott megyei ’főker­tész, dr. Bokor József, az állami gazdasági szakszolgálat vezetője és Gyenes István, a Hungaro- fruct kirlndeltségének vezetője közreműködésével több időszerű tennivalóról cseréltek gondola­tot. örömmel újságolták a jelen­levők, hogy éppen csütörtökön küldtek el légi úton 30 tonna ba­rackot a moszkvai VIT-re, s to­vábbi 170 tonnát rendeltek Bács- Kiskunból. Lelkesítő látvány fogadta Óvá­ri Miklóst és kíséretét a hamaro­san megnyíló kecskeméti szabad­idő-központban. Benkó Zoltán, az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat igazgatója a „fő­tó” partján elmondta: ha hagyo­mányos módon oldották volna meg a csapadékvíz elvezetését, a vízhálózat bővítését, legalább négyszeresébe került volna, mint az egészségvédelmet, a felüdülést, a város szépítését is szolgáló mes­terséges tavak és dombok segít­ségével. A 300 hektáros parkban 75 hektárnyi vízfelületet alakíta­nak ki. A Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán fejeződött be a kecskeméti program. Előtte a XI. Nemzetközi Zománcművé- szeti Alkotótelepen dolgozó ma­gyar és külföldi művészekkel is­merkedett Óvári Miklós. Beszél­getett Lotte Sein dán- ötvösmű­vésznővel, Stig Chylfe svéd fes­tőművésszel, a tbiliszi Vahtan Kokijasvilivel és a Rigából ér­kezett Indulis Urbans zománc­művésszel. Már a rövid felsoro­lás is sejteti, hogy a Kátai Mi­hály által kezdeményezett, idén Túri Endrével közösen irányí­tott kecskeméti alkotótábor je­lentősége messze túlnő hazánk határain. A GAMF egyik könyvtárszo­bájában dr. Kulcsár Béla', az újonnan kinevezett főigazgató mutatta be az intézmény több vezetőjét, köztük Alter Róbert adjunktust, a pártalapszervezet titkárát. Az intézmény vezetője MEGYEI TAPASZTALATOK UTÁN ORSZÁGOS ÖSSZEGZÉS Népi ellenőrök vizsgálták a sajáterős lakásépítést Hat tanácsi osztályra, huszon­hét, a- magánlakás-építésben közreműködő építőipari Válla­latra, szövetkezetire, az OTP-re, tervező és érdekképviseleti szerv­re, 14 építőanyagot forgalmazó cégre, kereskedelmi egységre ter­jedt ki az az átfogó népi ellenőr­zési vizsgálat Bács-Kiskunban, amely része egy országos felmé­résnek. A tapasztalatokat tegnap ösz- szegezték a megyei NEB ülésén. Az összefoglaló jelentés készítői a sajáterős lakásépítés és az épí­tőanyag-ellátás tükrében arra kerestek választ, hogy miként valósulnak meg a lakáshoz jutás feltételeinek javítására elfoga­dott programok, hogyan, fejlőd­nek a vállalkozási, értékesítési, szervezeti és szervezési formák, az építési és szerelési anyagok gyártási, íorgalmazási rendsze­rének javítására tett intézkedő- !■ sek mennyiben felelnek meg a szükségleteknek. Mivel a vizsgá­lat az építkezők oldaláról köze- , ■líti meg a témakört, ankétokon, / ■kérdőíveken elmondhatták vé- í leményüket az érdekeltek maguk j is, akik 'részesei voltak ilyen építkezésnek. A jelentés vitája előtt dr. Bo- zsó Ferenc vizsgálatvezető el­mondta, hogy az anyag összeál/ lításánál az építési folyamatot . követték, azt az utat, amelyet minden ^építtető végigjár. Bács-Kiskun megyében az or­szágban a legnagyobb, 90 száza­lékos a sajáterős lakásépítés ará­nya. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy kevés az itt épülő állami lakás, pedig a jelenleg nyilván­tartottnál jóval többen ’jogosul­tak bérlakásra. Sokan azonban ily módon léimének képesek megoldani lakásgondjukat — fo­galmazódott meg a vitában. Az évente elkészülő összes lakás fe­lénél is töhbet tesz ki a családi- ház-építés, amire ösztönzőleg ha­tottak a hitel- és szociálpolitikai jogszabályváltozások. A sajáterős építkezés részará­nyának.növekedésével a tanácsok is nagyobb figyelmet szentelnek a terület-előkészítésre, telekki- alakltásra. Ez utóbbinak pénz­ügyi lehetőségei is bővültek, s az általános vélemény kedvező. A műszaki tervezésben kínálati po­zíció alakult ki, javult a ma­gántervezés színvonala, de felve­tődik a jogosultság és a tervezé­si díj újraszabályozásának szük­ségessége is. A hatósági ügyinté­zés gördülékeny, a tanácsi szak­emberek kellő rugalmassággal intézkednek. biztatónak ítélte a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főis­kola jelenét és jövőjét. Noha az utóbbi időben lanyhult a mű­szaki pályák iránt az érdeklő­dés, az idén viszonylag sokan jelentkeztek a főiskolára. Reá­lisnak látszanak a képzési kör bővítésére vonatkozó elképzelé­sek is. 1Y111V1ü A lei cSIlflicüTI Délután kommunista aktíva­ülésre került sor a pártbizottság nagytermében. Romány Pál meg­nyitó szavait követően óvári iMiklós időszerű politikai kér­désekről beszélt. Abból indult ki, hogy az idei év kezdetének meghatározóan fontos politikai eseménye volt a XIII. pártkong­resszus. Az ország jelenének és jövőjének legfontosabb kérdései­ről született átfogó döntés. Egy­ben jó alkalom nyílt arra, hogy visszatekintsünk a felszabadulás óta eltelt negyven esztendő fej­lődésére. Mindezekről a választásokat követően sincs miért hallgatni. Nyugodtan lehet — és kell — be­szélni a valóban nagy történel­mi vívmányokról. Nem azért, hogy dicsekedjünk, hanem, hogy bizonyítsuk: volt és van értelme a munkának, az erőfeszítések­nek, olykor a nehéz áldozatok vállalásának. Fontos tudatában lenni annak: miközben tervez­zük a jövőt, van mire alapozni, nem légvárakat építünk. A változó körülmények közt továbbra is változatlan kitűzött történelmi célunk: fejlett, szo­cialista viszonyokat teremtünk az országban. Ma már jobban tudjuk, mint tíz évvél korábban, az 1975-ös programnyilatkozat el­fogadásakor, hogy ezt a célt nem könnyű elérni. Ékre a gyakorlat tanított minket. Az utóbbi öt esztendőt például úgy kezdtük, hogy nagymértékben nőttek a feszültségek, kedvezőtlenebbé vált a nemzetközi gazdasági kör­nyezet, nem tudtuk függetlení­teni' magunkat a tőkés világgaz­dasági válságtól. Központi fel­adattá vált fizetőképességünk megőrzése. Olyan időszakban élünk, ami­kor az extenzív fejlődési sza­kaszról az intenzívre kell áttér­ni. Ahhoz pedig, hogy jobban dol­gozzunk, nem elég a szándék, hanem több tudás és korszerűbb'’ technika kell egyebek közt. Az •volt a kérdés: jobb munkával tudjuk-e ellensúlyozni a növek­vő terheket, a nehézségek nőnek, vagy a hatékonyság javul gyor­sabban? Az elmúlt idő, végered­ményben, nem a stagnálás vagy a válság, a csőd és a tönkreme- nés. hanem a helytállás idősza­kaként jellemezhető. Milyen kiút kínálkozik arra, hogy túllépjünk például a csu­pán védelemre szorítkozó élet­színvonal-politikán? A szilárd A program Kiskőrösön folyta­tódott. A vendégeket a helyi Kossuth Szakszövetkeztben fo­gadta és tájékoztatta a település életéről, illetve a gazdaság ered­ményeiről dr. Ivanics Lajos, a városi pártbizottság első titká­ra, Szőgyi János szövetkezeti el­nök és Polereczki György párt­vezetőségi titkár. Wm • £ • övári Miklós: kiemelkedő je­lentőségű a gazdasági feladatok teljesítése. népi hatalom alapján kiemelke­dő jelentőségű a gazdasági fel­adatok teljesítése. Ettől függ sok más, sőt talán minden kérdésnek a megoldása. A gazdasági nehéz­ségek „ördögi körét” egyetlen dologgal, a teljesítmény növelé­sével lehet áttörni. Ennek tehát központi helyet kell elfoglalnia a XIII. kongresszus határozatai­nak megvalósításában. Nincs más lehetőségünk, mint az öntuda­tos, fegyelmezett, minőséget ja­vító munka. Csakis így tudjuk megnyitni a gazdasági fejlődés élénkítéséhez szükséges forráso­kait, ami elengedhetetlen az élet- színvonal emeléséhez, igazságo­sabb szociálpolitikai rendszerhez, a kultúra támogatásához. A teljesítmény növelésére szük­ség van ^ gazdasági élet mellett minden munkaterületen. Fontos annak a közszenemnek á kiala­kítása, amely mindenekelőtt a helytállást, a jó munkát ismeri el és teszi első helyre az emberi értékek sorában. A tavaly meg­erősített gazdaságirányítási re­form fontos feladata, hogy erő­sítse a munka megbecsülését, ja­vítsa a társadalom tudatos szer­vezettségét, támogassa az éssze­1 Folytatás a 2. oldalon.) Erősítők Császártöltésről Az építési költségek emelkedé­sét kívánták ellensúlyozni az 1983-ban bevezetett pénzügyi és hitelezési változások. Ám a fel­vehető — nagyösszegű — köl­csönnek határt szab, hogy nem lehet mértéktelenül növelni a havi törlesztőrészletet. Ez főleg a fiatalok és a kiskeresetűek szá­mára téher. A felmérés szerint nőtt a. munkál tatók által nyújtott lakásépitési támogatás összege, ám az mégsem pótolja a koráb­bi munkáslakás-dotációt. Ezen segít új forrásként, hogy 1984-től a megyében külön tanácsi támo­gatási rendszert dolgoztak ki — hároméves programot — azok­nak a rászorulóknak, akik le­mondanak bérlakásigényükről, s vásárlással vagy építkezéssel te­remtik i meg otthonukat. (Folytatás a 2. oldalon.) A községi útkereszteződés mel­lett nincs semmi feltűnő azon az épületen, amelyben a Császártöl­tés! Vegyesipari Szövetkezet dol­gozik. Régi falad között viszont annál több a látnivaló. Javarészt nők a száznyolcvanfős. termelő- közösség tagjai. Az esztendő első felében 15 millió forintért több­féle elektronikai, villamossági és műszeripari terméket gyártottak. Varga István elnök, munkájuk­ról szólva, elmondta: a múlt fél­évben, de az azt megelőző hóna­pokban is, piaci kapcsolataik erő­sítésével törekedtek kapacitásuk jobb kihasználására. Ennek része- i ként tavaly október óta a BRG kecskeméti üzemének gyártanak MjK— 29-es magnetofonba való erósftőket. Ezekből eddig 20 ezret szállítottak. Pénzt hoz a szövet­kezetnek egy másik üzlet is, ame­lyet a Szekszárdi Műszergyárral kötött 60 ezer hejiesztőkészüléfcr {Folytatás a 2. oldalon.) w liI ül m SÍ í M íÉiÉSSimSli • Erdélyt «Lajosné uhaeriu (elöl) munka társaival mnUnri sitőket ellenőriz és javít

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom