Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-03 / 154. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás az ország terüle­tén ma estig: Általában túlnyomóan napos idő lesz, legfeljebb keleten fordul elő zápor. Időnként megélénkül az északnyugati szél, a Dunántúlon erős széllökések is lesznek. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22—26 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi. 154. szám Ára: 1,80 Ft 1Í85. július 3. szerda Magyar— egyiptomi tárgyalások Kegyeletes megemlékezéssel kezdődött tegnap Ahmed Eszmat Abdel-Megidnek, az Egyiptomi Arab Köztársaság külügyminisz­terének hivatalos programja. Az egyiptomi diplomácia vezetője — Várkonyi Péter külügyminisz­ter meghívására hétfőn, a késő esti órákban érkezett Budapest­re — megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően, délelőtt a Kül­ügyminisztériumban megkez­dődték a magyar—egyiptomi kül­ügyminiszteri tárgyalások. Várkonyi Péter és Ahmed. Esz- ma|t Abdel-Megid szívélyes lég­körben véleményt cserélték a nemzetközi békével és bizton­sággal összefüggő kérdésekről, az európai helyzetről, s kifejtet­ték országaiknak a közel-keleti válság megoldására vonatkozó álláspontját. A két ország diplomáciájának vezetője a tárgyaláson áttekin­tette a magyar—egyiptomi állam­közi kapcsolatokat és fejlesztésük lehetőségeit. Szovjetunió legfőbb allamhatalmi szervének ülésszaka Andrej Gromiko a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke MOSZKVA A Legfelsőbb Tanács két egyen­jogú kamarája — a Szövetségi és Nemzetiségi Tanács — együttes ülésével Moszkvában tegnap megkezdődött a Szovjetunió leg­főbb államhatalmi szervének ülésszaka, amely fontos személyi kérdésekben döntött: a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének elnö­kévé egyhangúlag Andrej Gro- mikót, az SZKP KB PB tagját vá­lasztották meg. Mihail Gorbacso- vot, az SZKP KB főtitkárát meg­választották a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének tagjává- A Szovjetunió új külügyminisztere Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja lett. A Szovjetunió párt- és állatni vezetőinek részvételével délelőtt tíz órakor kezdődött meg az ülés­szak. A megnyitó után a küldöt­tek elfogadták a napirendi ponto­kat és a munkarendet. Az ülés­szak napirendjén az alábbi kér­dések szerepelnek: — a Legfelsőbb Tanács Elnök­sége elnökének megválasztása; — változások a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének összetételé­ben; — a környezetvédelemmel és a természeti erőforrások ésszerű felhasználásával kapcsolatos jog­alkotói munka feladatai; —I a Szovjetunió legfőbb ügyé­szének beszámolója a közrend megszilárdítása, az állampolgá­rok jogainak és törvényes érde­keinek védelméről hozott törvé­nyek és rendelkezések megvaló­sításával kapcsolatos ügyészi munkáról; — a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének a legutóbbi legfelsőbb tanácsi ülésszak óta hozott tör­vényierejű rendeletéinek megerő­sítése. Ezt követően Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács küldötte terjesz­tette elő az SZKP Központi Bi­zottsága, a Legfelsőbb Tanács El­nöksége és a Legfelsőbb Tanács Pártcsoportja megbízásából azt a javaslatot, hogy a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökévé válasszák meg Andrej Gromikót, s egyúttal mentsék fel őt a Mi­nisztertanács első elnökhelyette­si és a külügyminiszteri funkció alól. A küldöttek a javaslatot egyhangúlag jóváhagyták, s Andrej Gromikót, az SZKP KB PB tagját megválasztották a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének, el­nökévé. Gromiko meleg szavakkal kö­szönte meg a bizalmat. A második napirendi ponttal összefüggésben Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, az SZKP KB titkára, a Legfelsőbb Tanács küldötte terjesztette elő az SZKP Központi Bizottságának javasla­tát, hogy válasszák meg a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének tag­jává Mihail Gorbacsovot, az SZKP KB főtitkárát. A küldöttek a javaslatot elfo­gadták, s egyhangúlag megválasz­tották Mihail Gorbacsovot a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének tag­jává. Az ülésszak ezután a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége elnöké­nek helyettesévé megválasztotta (Folytatás a 2. oldalon.) jgyei Tanács MEGVÁLASZTOTTÁK A TISZTSÉGVISELŐKET A választásokat követően a megye váro­saiban, községeiben mindenütt megalakultak és a vezetőszervek, tisztségviselők megvá­lasztása után munkához láttak a helyi ta­nácsok. A megye legfelsőbb tanácsi testüle­té, a Bács-Kiskun megyei Tanács tegnap tar­totta meg alakuló ülését. Kecskeméten, a megyeháza földszinti ta­nácstermében a Himnusz elhangzása után Kiss Jenő, a kecskeméti Katona József Szín­ház művésze Juhász Gyula: A munkásotthon homlokára című versét adta elő, majd dr. Dobos László, korelnök, a népfront megyei elnöke köszöntötte a megválasztott tanácsta­gokat, a jelenlévő országgyűlési képviselő­ket, a meghívottakat, közöttük dr. Hetényi István pénzügyminisztert és Szálkái Tóth Istvánt, a Központi Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnökhelyettesét. Miután a korelnök a jelenléti ívek alapján megállapította, hogy a megyei tanács tagjai határozatképes szám­ban jelen vannak, az ülést megnyitotta, s a javasolt napirendet a tanács elfogadta. A megyei tanács napirendjére tűzte az előírt szervezeti kérdések, a tisztségviselők és ta­nácsi bizottságok megválasztása mellett a me­gyei népi ellenőrzési bizottság tisztségviselői és tagjai, valamint a megyei bírósági népi ülnökök megválasztását is. A testület nyolcvanhat tag­ja közül hetvennyolcán vol­taik jelen, s elsőként a Haza­fias Népfront javaslatára — amelyet Farkas József, a népfront megyei titkára ter­jesztett elő — kilenctagú ügyrendi bizottságot válasz­tottak, amelynek elnöke dr. Posváncz László, titkára pe­dig dr. Dobos Ferenc lett. Amíg az ügyrendi bizottság az ülésteremből kivonult, hogy a megválasztott ta­nácstagok mandátumát meg­vizsgálja és hitelesítse, a korelnök felkérte Borsodi Györgyöt, a megyei válasz­tási elnökség elnökét, hogy tegyen jelentést. A Dr. Dobos László korelnök köszönti a résztvevőket. (Folytatás a 3. oldalon) • A tanácsülés résztvevői. (Tóth Sándor felvételei) KOMBÁJNOK, KÖTÖZŐZSINEG, FÓLIA Az AGROKER fölkészült az aratásra A mezőgaz­daságban a nyári betaka­rítás, ezen be­lül is a gabo­naaratás sike­re a termelő­üzemek ellá­tásában részt vevő kereske­delmi válla­latokon is mú-| lik. Közülük a legjelentő­sebb, a kecske­méti AGRO­KER nagy ér­tékű gépekkel és a mezei | munkához szükséges különféle használati cikkekkel jókor fel­készült a gazdaságok kiszolgálá­sára. Ennek köszönhetően a ta­valyinál jobb helyzetben kezdőd­het a mezőgazdaság nagy erőpró­bája. Negyven új, E—514-es és 516- os kombájn áll munkába Bács- Kiskun megyében a már koráb­ban használatban levő betaka­rítógépeken kívül. Tizennégyet közvetlenül a termelési rend­szerek vásároltak taggazdasága­iknak. Huszonhat az AGROKER forgalmazásában került Mélykút- ra. Sükösdre, Kecelre, Kunfehér- tóra és más megyebeli települé­sekre. A több millió forint érté­kű gépekből még jelenleg is van raktárban tizenkettő. — Mi történik akkor, ha mun­ka közben elromlik valamelyik gép? — tettük fel a kérdést dr. Mormer Miklósnak, a Mezőgaz­dasági Termelőeszköz Kereske­delmi Vállalat igazgatójának. El­mondta, hogy alkatrészeket száz- hatvanmillió forint értékben kí­nálnak, és ezeket hétvégi ügye­letben, szombaton és vasárnap is árusítják a kecskeméti Halasi úti raktárukban. Ami az alkat­rész-hiánycikkeket illeti, évről évre eltérőek a gondok. Tavaly például ferde felvonóláncból nem volt elegendő. Az idén már nem ez a probléma. A fogaskerék-, a szivattyú- és a lánckerék-ellátás- ban fordulhat elő kisebb fenn­akadás. Mindenesetre nagyobb figyelemmel kell kísérni a kül­földről behozott gépek, így az NDK kombájnok egy-egy hiány­zó alkatrészének a pótlását. A Hösston-licenc alapján ké­szült magyar körbálázó elterjedé­sével éveken keresztül vissza- visszatérően panaszkodtak me­zőgazdasági üzemeinkben a bá­lázózsineg hiánya miatt. Míg a gépipar meg tudott felelni a bálá­zógyártás követelményének, a vegyipar nem volt képes követni a zsinegtermeléssel. Az idén, vég­re, kiegyenlítődtek az erőviszo­nyok. Hazai gyártóktól és Fran­ciaországból sikerült a szükséges kötözőanyagot beszerezni. Ebből június végéig az AGROKER 291 tonnát eladott, s júliustól még 219 tonnát vár. Érdeklődtünk a háztáji és egyéb kisgazdaságok nyári ellá­tásáról is. Részükre — téeszek­kel, áfészetokel és állami gazda­ságokkal közösen fenntartott — tizennyolc megyei boltban árusí­tanak mezőgazdasági gépeket és szereket. Az üzletekben az év el­ső felében 75 millió forint értékű áru fogyott él. ÜGYELETTEL IS SEGÍTENEK Ezekben a napokban kezdődik a búza aratása Bács-Kiskunban. A munkára felkészültek az állami gazdaságok, a termelőszövetke­zetek, és mindazok a vállalatok, amelyeknek a gabona betakarítá­sához szükséges gépek karban- (Folytatás a 2. oldalon.) Eredményes hat hónap a BÁCSHÚS-nál Eredményes gazdasági tevé­kenység ma már nemigen kép­zelhető el hosszabb távra is ér­vényes program nélkül — mond­ta Szakolczai Pál, a megyei párt- bizottság titkára tegnap délelőtt Baján, a Bácshús Közös Válla­lat tanácskozótermében, ahol — Faludi Endrének, az Állatforgal­mi és Húsipari Tröszt vezérigaz­gatójának elnökletével — ülést tartottak az igazgatói tanács tag­jai, hogy megvitassák a vállala­ti terv időarányos végrehajtásá­ról, a költségcsökkentésre irá­nyuló tevékenységről, valamint a VII. ötéves terv célkitűzéseiről készített jelentéseket. Sokáig lehetne sorolni az érde­kes — és elismerést kívánó — adatokat, de ezúttal csak néhá­nyat: május utolsó napjáig az 1985-re szóló vállalati terv 75 százaléka teljesült, s az egész évre várt, 50 millió forintos nye_ reségből 46 milliót már az első öt hónapban előállítottak. A sikerük egyik összetevője, hogy — időarányosan — 12 mil­lió forinttal csökkentették a költ­ségeket. A feldolgozott sertések száma csökkent a tavalyihoz képest. Persze, nem a megtakarított ösz- szegek nagysága miatt érdemel említést ez a körülmény, hanem mert az igazgatói tanács ülésén hangsúlyosan vetődött föl az ál­lattartás jövője. Tény ugyanis, hogy hazánk előkelő .helyet foglal el jelenleg azon a listán, amelyen a meg­termelt mennyiség alapján rang­sorolnak, de jóval szerényebbet a minőség szempontjából. Bajos azoniban jobb minőséget követel­ni, amikor az éhhez. szükséges feltételek hiányoznak. Egyébként hazánkban — alig észrevehető mértékben — csökken az állatál­lomány. A folyamat megállításá­hoz -d hangsúlyozták az igazga­tóság tagjai — olyan rendelke­zések szükségesek, amelyek egy­aránt ösztönzik az állattartókat és a földolgozó vállalatokat. A jövőre vonatkozó tervek megva­lósulásának ez egyik legfonto­sabb föltétele. K. J. A halasi szövetkezet sikeres féléve után A Kiskunhalasi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet termé­kei a szocialista és a tőkés pia­con egyaránt keresettek. Az euró­pai országokon kívül Amerikába is szállítanak népművészeti cik­keket. A számtalan kézimunka mellett évente százhúszezer női és gyermekruhát, szoknyát, kön­töst varrnak — melynek több mint fele nyugati bérmunka. A Bajor és tiroli viseletű szok­nyákat varrnak a müncheni Elho cég részére, melynek tech­nikusa — Miladin Vukosavlje- vics — segít a beindulásnál, valamint eUenőrzi a minőséget. (Kép és szöveg: Méhesi Éva) A múlt héten nyílt meg a XI. Nemzetközi Zománcművé­szeti Alkotótelep Kecskeméten, a műszaki főiskolán. Hét or­szág 40 művésze gyűlt össze az idei szimpozionra, hogy kedvező feltételek mellett al­kothassunk, kísérletezhesse­nek. A Hajósi Képzőművészeti Alkotótábor lakói — profik és amatőrök, tanárok és főis­kolai hallgatók, grafikusok, festők, szobrászok, keramiku­sok és naiv művészek — nyalt éve „vertek sátrat" először. Az idei tábort pénteken nyi­tották meg, s az tette emlé­kezetessé, hogy ezen a napon a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának székházában nagy­szabású kiállítás nyílt a Ha­jóson táborozók munkáiból. A Tisza partján kellemes, al­kotásra inspiráló környezet­ben kilenc esztendeje gyűltek össze először képzőművészek: a Tiszakécskei Alkotótábort július 20-án népesítik be majd ismét az ország legkülönbö­zőbb részeiről érkező , festők, grafikusok. Nagybaracskán a szociofotósok /hagyományos megyei alkotótábora augusz­tus elsején nyílik. Ugyancsak a jövő hónap elején kezdődik az amatőr képzőművészek tá­bora. Kéthetes együttlétük színhelye ez alkalommal Dá- vod lesz... Az említetteken kívül még jó néhány hasonló céllal szerveződő közösség létezik nyaranta a megyében (zené­szek, táncosok, fafaragók stb. tábora). Régi dilemma, hogy való­jában mitől alkotótábor egy- egy ilyen közösiég? Azért ne­vezzük így, mert a művészek itt alkotnak, vagy azért, mert az itt táborozók művészek? Talán: is-is. Hiszen egy jól­szervezett alkotótábor nemcsak az alkotáshoz teremt kedvező feltételeket, hanem az él­ményszerzéshez, tapasztalat- cserékhez, szakmai vitákhoz is. S mindezek emberi, szem­léletbeli, szakmai gazdagodást egyaránt eredményezhetnek, ami kétségtelenül visszahat — visszahathat — a táborlakók művészetére, miközben az adott táj, a sajátos hangulatú vidék megannyi témával, al­kotásra inspiráló benyomások­kal szolgálhat számukra. Bevált szokás, hogy az al­kotótábort fenntartó tanács, gazdaság, vagy közművelődé­si intézmény anyagi és erköl­csi támogatását meghatáro­zott értékben alkotásaikkal honorálják a művészek. S itt kell szólnunk e tábo­rok közművelődési szerepé­ről, amely kétségtelenül ér­ződik az adott településeken. Gondoljunk a lakosság és a művészek személyes találko­zásaira, a táborlajcók alkotá­saiból rendezett rendszeres kiállításokra, avagy — példá­ul a zenészek, táncosok eseté­ben: — hangversenyeikre, mű­soraikra, melyeket a táborban töltött hetek során adnak. . Az azonos érdeklődésű em­berek nagyszerű fórumává válnak — válhatnak — tehát az alkotótáborok, ugyanakkor a környezetüknek is hasznos, előnyös (lehet) létezésük. Az igények alapos ismerete és körültekintő szervezés kell létrehozásukhoz, fenntartá­sukhoz, s akkor e táborokkal kapcsolatban' elmondható — ami egyébként a művészet és a közönség kapcsolatáról ma­napsáig egyre ritkábban — mindenki jól jár... Koloh Elek

Next

/
Oldalképek
Tartalom