Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-08 / 158. szám

4 • PETŐFI NÉPÉ • 1985. július 8. ÜRESJÁRAT A SÓDERBÁNYÁKBAN — MIÉRT VÁRAKOZTAK KISKŐRÖSÖN A RAKODÓK? — GYÜMÖLCS ÉS KONZERV — TISZTA VAGONOKBAN Helyzet- jelentés a vasúti áru­szállításról • Darus rakodás Kecskeméten. Telefonkomiferenciániak nevezik a MÁV-nál azt a délelőtti hely­zetjelentést, amely több Oldalú és egyidejű a területi üzemfőnöksé­gek és azok irányítói között az elmúlt 24 óriaii áruszállításról. A szegedi vasútigazgatóság hat al­földi megye fuvarozását kíséri ily módon figyelemmel. Közülük Bács-Kiskun részesedése legje­lentősebb a vasúti áruforigalom- ban: a feladott termékek 32 szá­zaléka iminét vailó. Majdnem ugyanilyen arányban küldenek is 'hozzánk — a mezőgazdaság­ban, az iparban, a kereskedelem­ben és a lakosság ellátásában nélkülözhetetlen — anyagokat, fogyasztási cikkeket. Miivel valamennyiünket érint, hogyan dolgozik a MÁV, milyen az együttműködése partnereivel, ragadjuk meg az alkalmat — ha közvetett módon is — a telefon- konferencia nyújtptta kitekintés­re1 Első kérdésünk Császár Fe­renchez, az igazgatóság kereske­delmi és szállítási osztályvezető­helyetteséhez: — Miről számoltak be megyénk állomásai ? — Egyebek között 400 vagon áru kirakásáról. Háromszázki- lencvennyodcoall nem késlekedtek — csupán kettővel időztek to­vább, 24 órán túl a címzettek. Ma. 250 kocsival, már kevesebb dolguk lesz. Annál főbb gondunk van a feladásokkal. Az egyik jú­niusi végi napon 13 ezer tonna termék továbbítására készültünk fel Bácfi-Kiskunfoan; ezzel szem­ben csupán 7300-zal indíthattuk tovább a tehervagonokat. — Mi az oka a lemaradásnak? IgnJ Solton, Szalksaentmárton­ban és másutt a kavicsbányák­ban a sóderrakodás szinte a mélypontra csökkent. Állítólag azért, mert a bányák nem kap­nak rendelést. — OQyian hO|Siszú tél után, mint amilyen az ri/dai volt, könnyel­műség a szállításban bármiféle lazítás. — Hadd tegyem hozzá: veszte­séges is! Csak egy példát. Az év első 5 hónapjában a megyéből 14 százalékkal kevesebb árut fuva­roztunk el, mint tavaly ilyen­kor, jóllehet 10 százalék elszállí­tási díjkedvezményt is felaján­lottunk a, vállalatoknak, a szö­vetkezeteknek. Ennek ellenére az első negyedéviben tervünk telje­sítésével elmaradtunk, amit a következő 3 hónapban sem tud­tunk pótolni. Most ott tartunk; hogy az igazgatóság területén az 1985-re tervezett 10,3 millió ton­na áruszállítás érdekéiben a hát­ralevő fél esztendőben várunk felgyorsulást. — Miilyen reménnyel? — Ha a januártól eddig eltelt időt vesszük alapul, biztató, és kevésbé biztató kilátásokról egy­aránt kell szólnom. Jól .felké­szült partnereink a rakodásban az AGROKIER, a DUTÉP és az Aiiöldi TÜZÉP Vállalat. Ezekre ezentúl is számíthatunk az együttműködésben. Eddig 20 vál­lalattal — például a bajai MA- HAJOSZ-szal és a Gemenc! Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdasággal — kötöttünk kölcsönös felelős­ségvállaláson alapuló kocsirende- iési szerződést. Ebben, az úgyne­vezett visszterhes megállapodás­ban csupán annyi a kikötésünk, hogy ne csak 5 napig, hétfőtől péntekig, hanem hétvégeken is vállaljanak ki- iéfi berakást a fu­varoztatók. Cserében a folyama­tos munkáért, nem maradunk adásaik. Heti megrendeléseiket pontosan teljesítjük. — Ez viszont nemcsak a MÁV-on múlik. — Valóiban. Itt térek át a má­sik, kevésbé biztató kilátásra. Arra, hogy az ország forgalom­ban levő 52 ezer vasúti kocsijá­nak gazdaságosabb felhasználá­sáért (ezek közül 5400 közleke­dik az igazgatóság vonalain) bő­ven van tennivaló. Gyengült a rakodási készség. Bár a megyé­ből 4901 vagonnal kevesebb árut küldtek, ép 7736-tal csökkent az érkezett kocsik száma 1985 ja­nuártól májusig az előző eszten­dő azonos időszakához 'képest, ugyanakkor a kocsiálláspénz for­dított arányban, 7 millió forint­tal növekedett. — Az ütemesebb rakodás, úgy látszik, nem erős oldala több vállalatnak. Kiskőrösön viszont azt hallottuk, hogy egylben-más- ban meg a MÁV is ludas. Meg­történt, hogy az állofnás .délutáni-' ra ígérte a rakott vagonok kiál­lítását, de azokat csak későn, éjfél után küldte. Közben a szál­lítómunkások órabérben ácsorog- tak. — Igen, tudok az esetről. Ott volt az áru az állomáson, de nem vitték ki idejében. Ez szo­morú, szégyenletes dolog volt, aminek nem szabad megismét­lődnie. — A MÁV: ,,paragrafusos in­tézmény” — halljuk a véleménye­ket. Osztja ezt a nézetet? — Tizenöt éve talán osztottam volna, de ma már nem. Szolgál­tató vállalat vagyunk. Nem füg- getleníthettetjük magunkat sem a feladóktól és az átvevőktől, sem a népgazdaságtól, sem pe­dig a bennünket körülvevő or­szágok vasútjaimak kapacitásától. Feladataink és gondjaink közö­sek a fuvaroztatókkal. A Kecs­keméti Konzervgyár 40 ezer va­gon árut küld ebben az eszten­dőben. A ZÖLDÉRT és a HUN- GAROFRUCT két és fél ezer vagont kért zöldség- és gyü­mölcsfélék szállítására. Éhhez mi minden segítséget megadunk; úgy is, hogy javítjuk a konténer- szállításit. és úgy is, hogy tiszta, élelmiszernek megfejelő kocsikat bocsátunk rendelkezésire. A nyá­ri gyors tehervonati menetrend­ről már tájékoztattuk fuvarozta- tóinkat... — A vasút veszélyes üzem. A nyári és az oped forgalomban ajánlatos ezt még inkább figye­lembe venni. Hogyan előzhetők meg a balesetek? — A MÁV állomásain és a ter­melőüzemek iparvágányain, bár­milyen tolaitási művelet meg­kezdése előtt, a tervezett moz­gásról tájékoztatni kell a rako­dókat. Ennek a kötelezettségük­nek a tolatás i irányítók, sajnos, nem mindig tesznek eleget! Nö­veli a baleseti veszélyt az ifi, amikor a rakodók nem rögzítik a vagonokban levő árut, és az to­latás közben megdől, vagy ami­kor kővel és Léc darabbal alkar­nak agy-agy guruló kocsit „meg­állítani”. Á balesetek megelőzé­séért állomási és iparvágány-ve­zetőknek együtt keli működniük — válaszolta végül Császár Fe­renc osztályvezető-helyettes. Kohl Antal Épületvizsgálatok Épületeink sok milliárd forin­tot érnék. S ahogy az egészséges ember is rászorul az állandó or­vosi ellenőrzésre, úgy szorulnak rá épületeink is az állandó mű­szaki felügyeletre, arra, hogy mindenkori állapotukat „látlelet” tükrözze. Az ilyesfajta diagnopztikai — állapotmeghatározó — munka je­lentős része az építőipart szolgáló tudományos intésetek laborató­riumaiban folyik. Vizsgálják az anyagokat, az új konstrukciók képességeit, minőségét, használ- natóságát. De gyakran ki kell tépni a tábora tóriumból. A szak­értő ilyenkor műszerei segítségé­vel diagnosztizálja az épületet. Vizsgálja, hogy mennyit örege­dett a szerkezet, nem változtak-e a beépített anyagok tulajdonsá­gai, a kísérleti épületek mennyi­ben feleinek meg a várakozási­nak atb. Minden épületet persze nem le­het (és nem is kell) rendszere­sen vizsgálni. • Néhány esetben azonban feltétlenül szükség van rá, például akkor, ha az épület használója valami rendellenessé­get tapasztal, vagy ha kiderül, hogy egy korábban használt épí­tőanyag veszélyesen öregszik (ez utóbbira jó példa a bauxitbe­ton.) Megint más a helyzet az úgy­nevezett kísérleti épületeknél. Ha egy új építési technológiát vezet­nek be, ha egy új anyagot kezdenek használni, ha iaz eddi­giektől! eltérő tervezési elképze­lést valósítanak meg, aRkor egye­nesen kötelezd a korábban elvég­zett laboratóriumi és a modell­kísérletek eredményeit a való­ságban is ellenőrizni. Képünkön: éppen egy könnyű­szerkezetes rendszert „vallatnak” a kísérleti laboratóriumban. Fel­építettek egy falrészt, és a hő­mérséklet változása mellett ha­tározzák meg a különféle szer­kezeti elemek viselkedését. SAJTOPOSTA V MILYENEK A SZÓDÁSÜVEGEK? Bár tudom, örvendetesen bőséges és választé­kos ma már a szénsavval dúsított ásványvizek kí­nálata, mégis előszeretettel vásárolom a szódavi­zet. Amit nálunk, a vadkerti, vagy például a szom­szédos bócsai boltokban és vendéglátónál gyakran forgalmaznak rosszul tisztított, netán tisztítatlan üvegekben. Vagyis nagyon szomjasnak kell lennem ahhoz, hogy ilyen látványra ne menjen el a gusztu­som az ivástól. Persze, még szerencsésnek mond­hatom magam, ha nem annyira sérült, illetve el­romlott szerkezetű az üveg, hogy szerteszét spric- celődjön belőle a víz. Szerintem a közegészségügy és a kereskedelem illetékeseinek volna mit ellenőrizniük a helyi és környékbeli szikvízgyártóknál, akik úgy tűnik, ke­vésbé törődnek a higiéniával, s azzal, hogy mind­egyik üvegből normálisan lehessen kimérni a szén­savas tartalmát... — írja szerkesztőségünkhöz kül­dött levelébebn Soltvadkertről Nagy János. VÁLASZ CIKKÜNKRE Késlekednek a liftfelújítók Május 27-i Sajtóposta rova­tunkban közreadtuk a bajaiak panaszát: a szakorvosi rende­lőben hónapok óta veszteigei a lift, s így a betegek ástak ne­hezen juthatnak fel az eme­letekre. Cikkünkre egyebek között a következőket válaszolta a Ba­jai Városi Kórház helyettes igazgató-főorvosa, dr. Gyurá- kovits András: Hivatalos ,ellenőrzés dön­tötte el. hogy a liftünk felújí­tásra szorul. Az ezzel kapcso­latos szerződést még a tava­lyi esztendőben megkötöttük ■a Gép- és Felvonószerelő Vál­lalattal, melynek — ígérete szerint — 1985. május 28-ig kellett volna befejeznie a munkát. Sajnos, erre nem ke­rült sor, annak ellenére, hogy levélben, telexüzenetben és telefonon is sürgettük a nagy­javítást. A szerk. megjegyzése: A területi járóbeteg-ellátás feladatát ifi megoldó bajai szakorvosi rendelőben napon­ta százak fordulnak meg. Ez a tény indokolja, hogy az ol­tani felvonó felújítása, elsőbb­séget, netán soronkívüliséget élvezzen a többi hasonló meg­rendelések között. Alkalmi szálláshelyek... Turistáskodó fiatalok és idősebbek töltik meg a vo­natokat, buszokat, sokan saját autóval utaznak, má­sok stoppal, biciklivel, vagy egyszerűen gyalogosan. Ez a fajta népvándorlás nem új jelenség. S rögtön tegyük hozzá, roppant hasz­nos, hiszen a kellemes idő­töltéssel egyidejűleg új tá­jat, embereket ismerhet meg a vándor. Meggyőző­désünk, hogy az ország egy része felfedezésének prog­ramjára készülők zöme fe­lelősségteljesen gondosko­dik önmaga ellátásáról, s nem különben a jó szállás­helyéről. Azért írtuk, hogy „zö­me”, mert értesüléseink szerint' egyesek — hisszük, hogy csak ke­vesen — kissé szervezetlenül- rendezetlenül élvezik a kirándu­lás örömeit. Azokra gondolunk, akik estén­ként letelepednek a vasútállomá­sok, buszpályaudvarok környé­kén, s hálózsákban, hevenyészve összeütött sátor alatt töltik az éjszakát. Megyénk több városá­ban és más településén is láttak már ilyen vendégeket a helybe­liek. Nem az volt a kifogásuk, hogy e látogatók a szabadban töl­tötték a pihenés óráit is, hanem amiatt döbbentek meg, hogy a hűlt helyükre papírgalacsinok, rongydarabok, üres konzervdobo­zok és más hulladékok kerültek. Lehet magyarázni a dolgot az­zal, hogy a kevéspénzű fiatalok ilyen szállásmegoldásra kénysze­rülnek. Nos, ha így is van, az még nem ok a szemetelésre. Kü­lönben — mint olvasóink jelez­ték — az idős, tehát nyilvánva­lóan keresettel rendelkező hazai turisták közül is többen követték a dicstelen példa);. Félreértés ne essék, korántsem azért e füstölgés, mert konok elő­ítélettel viseltetünk a nyári idő­szakban bármelyik közterületen felbukkanó alkalmi éjszakázók- kal szemben, csupán aggódunk, hogy a „jóvoltufcból” mind több helyen szenved kárt a szép, ren­dezett környezet. Fejes Mónikának, Hajósra: A CSÉB-család új tagja a CSÉB— 150-es biztosítás, melynek alap­ján az ügyfél 1500 forint juttatás­ban részesül, ha gyermeke szüle­tik. Ez az összeg természetesen annak is jár, aki — a társadalom­biztosítási rendelkezések szerin­ti feltételek megléte esetén — jogosult a 4000 forint anyasági se­gélyre. Hörömpöli Józsefnének, Kis­kunfélegyházára: Mivel ön nagyon kevés rokkantsági ellátást kap, egyedülálló, s a mozgásában is korlátozott, feltétlenül rászorul a segítségre. Érdekében beszéltünk a helyi tanács illetékeseivel, akik ígérték, mielőbb közreműködnek, hogy megkaphassa a szükséges mennyiségű és minőségű tüzelő­jét, melyet kiszállítanak a laká­sára. Jakus Lajosnak, Kiskőrösre: Kényszervágást akkor engedé­lyezhet a körzeti, illetve üzemi állatorvos, ha a szarvasmarha, sertés stb. életben tartása — egészségi okból — nem lehetsé­ges. Magánszemély is kérheti a saját tenyésztésű vagy vásárolt állata — hasonló okból való — levágásához az engedélyt. Kény­szervágás csak vágóhídon, vagy ha ennek akadálya van, az állat­orvos által megjelölt helyen vé­gezhető. Az ebiből származó húst és fehérárut kizárólag az állami, szövetkezeti üzemeltetésű, vagy a kisiparos által fenntartott hús­üzletekben szabad forgalmazni. ,.Lámpás” jeligére, Ballószög- re: Mint az ÁFOR területi köz­pontja közölte, régóta megfelelő­petróleumkészlet áll a lakosság rendelkezésére. Hogy ennek elle­nére az elmúlt hetekben mégis akadozott az ellátás Kecskemé­ten és környékén, az ok a fuva­rozás körüli gondokkal magyaráz­ható. Ugyanis az úgynevezett pet- rojáratos gépkocsit rövid ideig tankautó helyettesítette, mely kevésbé volt alkalmas néhány üzlet raktárának a megközelíté­sére, ahol az elfogyoltt bolti kész­letek utánpótlása nem volt fo­lyamatos. Azóta helyreállt a ko­rábbi szállítási rend és minden árusítóhelyen kapható a petró­leum. Magda Istvánnak, Kiskunha­lasra: Jogi előírás, hogy a tartás­díj a munkábaállásig, illetve a nappali tagozatos tanulmányai befejezéséig Illeti meg a gyerme­ket. E feltételek bármelyik be­következésétől kezdődően a kö­telezett beszüntetheti a tartás­díjösszeg fizetését. Ha ezzel kap­csolatosan nem jut megegyezés­re a gyermek nevelőjével, az ügyben bíróság illetékes dönteni. Még egyszer a nyilvános telefonokról Egyik üzenetünkben bírálóan szóltunk arról, hogy a kecskemé­ti központi postahivatalban gya­korta használhatatlanok a nyil­vános telefonok, s csak nyelik a pénzt. A közérdekű ügyben az alábbi tájékoztatást adta a Bács-Kiskun megyei Távközlési Üzem cso­portvezetője, Ortelli sTibor: — Az 1-es számú postahivatal­ban már negyedik esztendeje áll a lakosság rendelkezésére 6 nyil­vános készülék. Feladatkörünk­nek megfelelően hetenként több­ször (reggelenként) ellenőrizzük ezeket, s a hibákat azonnal meg­szüntetjük. Ehhez adottak a. sze­mélyi és tárgyi feltételek, hiszen jól képzettek a szakembereink, valamint a szükséges alkatré­szek is mindig kéznél vannak. Töhát felelősséggel állíthatom, olyan eset még nem fordult elő, hogy egyetlen állomásunk se mű­ködött volna. Ám igaz az, hogy néhány ügy­fél „jóvoltából” — akik különfé- le idegen és eszkábált érméket, s más tárgyakat próbálnak fel­használni a forint helyett — saj­nos ismétlődnek a rongálások, következésképpen hosszabb-rö- videbb időre néma lesz egy-két készülék. Javításukra legkésőbb 24 órán belül sor kerül, addig is a többiek alkalmasak a kapcso­latteremtésre. Különben jelenleg is dolgozunk e szolgáltatás kibővítésén, s en­nek eredményeként nemsokára nemzetközi távhívás is lebonyo­lítható a nyilvános telefonok se­gítségével. Persze a folyamatos üzemelésüknek akkor is döntő feltétele — a gyors javításukon és rendszeres karbantartásukon túl —, hogy minden ügyfél egy­formán óvja, védje, vagyis a ren­deltetése szerint kezelje a hasz­nos, drága eszközöket. Szerkeszti Veiket Árpái Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611 Felsőlajosi változások Példás ütemben épül, gyarapodik a lajosmizsei Álmavirág Szak- szövetkezet felsőlajosi központja, ahol egyre mozgalmasabb, tartal­masabb a társas élet is — tudjuk meg Bálint István levelezőnktől, aki az alábbiakban részletezi a tényeket: Gombamód nőnek ki a földből at* új lakóépületek, s közöttük van már kétszintes is. E napokban-hetekben már ~ sok itteni lakást bekapcsolnak a földgázhálózatba. Az anyagi fejlődés mellett persze a szellemi igények kielégítése sem elhanyagolt. A központ .egyik közös helyiségében rendszeresek a filmvetítések, melyeknek szép számú közönsége van. S most fejeződött be sikerrel egy másik, először rendezett program, a képzőművészeti kiállítás. A nagyközségünkben élő naiv művészek és amatőrök legszebb al­kotásait láthatták a szövetkezet dolgozói. Szőrös József faszobrait, Móczó István festményeit, ifjú Keresztes László és Papp László kis­plasztikáit, valamint Tóth Lajos kerámiáit sokan megnézték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom