Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-13 / 86. szám

’VISSZA MARXHOZ ÉS ELŐRE A VALÓSÁGHOZ 100 éve született Lukács György, századunk nagy gondolkodója Száz éve született Lukács György, a XX. század ki­emelkedő marxista gondolkodója. Az évforduló alka­lom és lehetőség arra, hogy újra számba vegyük, mit jelent számunkra Lukács György életpályája és élet­műve, mi a lukácsi élet és mű üzenete a kornak, amelyben élünk. Lukács György munkássága terjedelmét tekintve is lenyűgöző, tartalmilag is igen sokszínű. Mégis, vala­mennyi írása, egész életműve egy középponti gondo­lati motívum újabb és újabb megfogalmazása, variá­ciója. Ez a középponti gondolat: harc az emberi lét elidegenedése ellen, az emberi önkibontakozás, az ér­telmes emberi élet lehetőségének és feltételeinek ke­resése. . Ez a harc és keresés már Lukács premarxista korszakának meghatározó mozzanata, amely már ek­kor kapitalizmusellenességként jelenik meg. Az anti- kapitalizmus Lukács György egész életének és mun­kásságának egyik alappillére. A századforduló Magyar- országán felnövekvő, nagypolgári családból szár­mazó Lukács György evidenciává szilárduló alapélménye: értelmes élét a kapitalizmusban lehetet­len. Ezt az életérzést közvetíti Ady Endre költészete, amely erő­síti Lukács György gyűlöletét a magyar feudalizmus maradvá­nyaival, azzal a kapitalizmussal szemben, amely ezen az alapon bontakozik ki. A fiatal Lukács művészetelmé­leti munkássága diagnózis és ki­útkeresés, az elidegenedés diag­nózisa, s a kivezető út keresése a művészet közegében: talán a művészet jelenti a kiutat a kiút­talanságból ? Az első világháború Lukács számára a kapitalizmus egyete­mes emberellenességének meg­nyilvánulása. A kort Fichte nyo­mán a tökéletes bűnösség korá­nak jellemzi. Keresi azt a reális társadalmi erőt, amely a kapita­lizmus valóságos meghaladását teszi lehetővé, s 1918 végén a kommunista mozgalomban talál­ja meg. Belépésével a Kommunis­ta Pártba egy életre szólóan el­kötelezi magát a kommunista mozgalom és a szocializmus esz­méje mellett. Lukács György 1930-ig tevé­keny részt vállalt a KMP mun­kájában. A Tanácsköztársaság idején népbiztoshelyettes, az ille­galitás időszakában is aktívan politizál, a Landler-frakció egyik vezető alakja. A 20-as évek elején jelenik meg Lukács György talán máig legnagyobb hatású munkája, a Történelem és osztálytűdat. E művében Lukács György újra fel­fedezi, s az elmélet középpontjá­ba állítja az elidegenedés proble­matikáját, amely a korabeli mar­xizmusban feledésbe merült. Nincsen másról szó, mint arról, hogy Lukács antikapitalizmusa a szocializmusban és a marxizmus­ban új alapzatot talár a maga szárnára. A tökéletes bűnösség társadalma most az árustruktú­rához kötődő totális eldologiaso­dásvilágaként jelenik meg, olyan világként, amelyben az emberek társadalmi viszonyai dolgok vi­szonyaiként uralkodnak az -őket létrehozó egyének felett. De ez az uralom most már nem végzetsze­rű. A proletariátus, ha felismeri az eldologiasodás belső lénye­gét, ha elsajátítja osztálytudatát, amelyet a párt hordoz, s amely a szocializmusban megmutatja az eldologiasodás felszámolásának valóságos perspektíváját, akkor véghez is viszi a kapitalizmus felszámolásának világtörténeti jelentőségű aktusát. ~ Ez a Történelem és osztálytu­dat üzenete, amelyet Lukács ké­sőbb maga jellemzett kritikailag messianisztikus forradalmiság- ként. A messianizmus szelídülé­sét, oldódási folyamatát Lukács gondolkodásában jól mutatja olyan elméletileg kiemelkedő munka, mint „A fiatal Hegel”, de korábban olyan politikai doku­mentum is, mint a „Blum-tézi- sek” (Blum Lukács fedőneve volt a mozgalomban). A Blum-tézisek rést ütött a KMP szektarianiz- musán, amikor a proletárdiktatú­ra helyett a munkás—paraszt de­mokratikus. diktatúrát jelölte meg a politikai cselekvés közvet­lenül realizálható céljaként. A tézisekért Lukácsot erős táma­dás érte, s Lukács nyilvános ön­kritikát gyakorolt. Miért tette? Mert meg akart maradni a moz­galomban. Lukács egész életében azt vallotta, hogy a párthoz való szolidaritást mindennek fölébe kell helyezni. „Akár jó, akár nem, az én pártom.” A tanulságokat levonva inkább visszavonult a direkt politizálástól. Ez a ■ magatartás vezette a ké­sőbbiekben is: a sztálini koncep­ciós perek megítélésében éppen úgy, mint az 50-es évek Magyar- országán. Mindez nem jelentett Lukács számára teljes benódolást e tendenciák előtt. Hanem azt, hogy a mozgalomban megmarad­va, fizikai létét megőrizve, a szel­lemi szabadság — persze min­denkor adott — mozgásterét is biztosítja a maga számára. Lu­kács a pártköltészet kapcsán fogalmazza meg azokat a maga­tartásszabályokat, amelyeket ma­ga is követ. A pártköltő, mond­ja, sohasem vezér vagy sorkato­na, hanem mindig partizán. .Vagyis, egyetért a párt történeti hivatásával, a párt által kijelölt stratégiai útvonallal. Ezen belül azonban egyéni eszközeivel, sza­badon, saját felelősségére kell, hogy mégnyilatkozzék. Lukács politikai és elméleti ál­láspontját élete végéig egy sa­játos tertium datur, harmadik út keresése jellemzi. Elutasítja a ka­pitalizmus társadalmi rendsze­rét, aihelyet a manipuláció for­májában jelentkező elidegene­déssel jellemez, s elutasítja a szocializmus bürokratikus tor­zulásait, keresve a szocializmus reformjának, demokratizálásá­nak lehetőségeit. Úgy látja, hogy a szocialista átalakulás folyama­tában felszámolható az elidege­nedés hatalma a társadalom egyé­nei felett. Saját feladatának azt tartja, hogy életre keltse az el­méletben azt a marxi tradíciót, amely az elmélet feladatává a fennálló bírálatát, a kommuniz­mushoz vezető átmenet elméleti megalapozását teszi meg. E törekvések öltenek testet Lu­kács késői nagy elméleti szinté­ziseiben, az Esztétikában és az Ontológiában. Lukács György a klasszikus filozófiai”tradíció - marxi meg­újításának > életre'- keltésén fára­dozott. Programját így foglalta össze: vissza Marxhoz és előre a társadalmi valósághoz. Más sza­vakkal: a modern kor átfogó tár­sadalomelméletének megalkotá­sához vissza kell nyúlni a marxi tradícióhoz.- A társadalmi való­ság vizsgálata a marxi tradíció alapzatán egyszerre jelenti a marxi elmélet újraértelmezését a mai kor álláspontjáról, és ko­runk elméleti elemzését az ele­venné tett marxi tradíció állás­pontjáról, Ez a program a lukácsi életmű egyik máig érvényes üze­nete, feladat az utókornak, amely elméleti erőfeszítései során Lu­kács munkásságára is bizton tá­maszkodhat. Olyan életmű ez, amely alkotóját a XX. század ki­emelkedő gondolkodóinak sorá­ba emeli. Gedeon Péter TENYÉSZÁLLA TIMPORT Felfrissül az állomány A nemzetközi mércével mérve is rangos eredmé­nyeket elérő magyar állattenyésztés teljesítményé­nek további javítására, az Állattenyésztési és Ta­karmányozási Minősítő Intézet közreműködésével, nagy genetikai értékű tenyészállatokat hoznak be külföldről. Az állomány az úgynevezett törzste­nyészetekben kap helyet; az apaállatokat a fajta­fenntartó nemesítésben használják fel. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormányprogram keretében magap szintű szakosí­tást valósítanak meg a gazdaságokban. A húster­melés fokozására a Charolais-fajtát hozzák be egye­bek között. A tej zsírtartalmának fokozását várják egy másik fajtától, a Jerseytől. Mindkét szarvas­marhafajta .már régóta ismert a hazai tenyésztés­ben', ám az állomány felfrissítéséről időnként gon­doskodni kell. Tavaly több mint 60 nagy értékű te­nyészállatot hoztak be, és további 100 embriót; ezeket a fogadó anyaállat szervezetébe ültetik át; a születendő utód az anyánál jóval nagyobb képes­ségekkel rendelkezik. Az embrióimporttal minde­nekelőtt a tejtermelés fokozásánál számításba jövő fajtákat — elsősorban a Holstein-frizt — szaporít­ják. A tenyészállatok között értékes mének is ér­keztek, ezekkel az angol telivérállományt javítják. A hazai, sportlótenyésztés részére ménspermát im­portáltak, lehetőséget adva a kiváló tenyészvonalak meghonosítására. A gyapjú-, illetvé hústermelé­sükről ismert juhfajták legjobb „képviselőinek” megvásárlásával az egyelőre hullámvölgyben levő juhtartás eredményességét fokozzák. Egy év alatt 120 tenyészjuhot és 200 juhembrtót vásároltak kül­földről. Az idén várhatóan a tavalyihoz hasonló .mennyi­ségben importálnak tenyészállatokat; a viszonylag nehezen- honosodó juhfajtákból a korábbinál na­gyobb számú apaállatot hoznak be. A sertéstenyész­tők is újabb lehetőségeket kapngk az importtal az állotnány genetikai értékének jávítására. JEGYZET , Elgondolkodtató tények Kiemelten foglalkoztak a víz és-a levegő tisztaságával a hozzászólók a környezetvédel­mi szervezetek vezetőinek napokban megren­dezett országos tanácskozásán. Bár a szeny- nyezett víznek és levegőnek az országhatárok sem állják útját, a tennivalók mégis tájegy­ségenként eltérőek. A természet- és környe­zetvédelem feladatait a helyi sajátosságok ha­tározzák meg. — hangsúlyozta hozzászólásá­ban dr. Tóth Károly, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója. Mint mondta, a Duna—Tisza közi homokos talajon például nem szükséges úgy hadakozni a belvizek ellen, mint az ér­tékesebb tiszántúli termőterületeken. A ter­mészetes laposokat, mélyebb fekvésű tocso­gókat megtöltő esővíz érték. Megfontoltab­ban kellene vízrendezést, meliorációt folytat­ni, mert a csapadék túlzott elvonása a földek­ről helyrehozhatatlan károkat okoz természe­tes vizeinkben, illetve a talaj állapotában. Szükség lenne arra, hogy a természetvédelmi szakembereket is bevonják a meliorációs programok kidolgozásába. Ugyancsak meg­fontoltabban kellene műtrágyázni, különösen a homokos talajokon, »hol a rosszul alkalma­zott műtrágya szinte közvetlenül szennyezi a talajvízkészletet. A Kiskunsági Nemzeti Park területén az elmúlt-évben fúrt 20—25 méteres kutak kö­zül csak kettő vize bizonyult ihatónak. A töb­bi 15 kútban bakteriális fertőzést, illetve; nit- rátos és nitrites, műtrágyától származó szeny- nyezéSt észlelte^. A nemzeti park igazgatója által felsorolt tények elgondolkodtatóak. Arra figyelmez­tetnek, hogy a kevésbé iparosított alföldi vi­dékeken Is a legfontosabb feladatok sorába lépett elő a yíz és a levegő további szennye­ződésének fékezése, a környezetromlás mér­séklése ... L. D. 1081. április 19. • PBTOP! NgPIt © * AZ ÚJHOZ HUSZONNÉGY, AZ ÁTALAKÍTÁSHOZ HÚSZ HÓNAP KELL 1986 közepéig tart a postafelűjítás Kecskemét távbeszélő- és pos­taforgalmi helyzetének javítása érdekében a Magyar Posta már korábban fokozatos fejlesztést irányzott elő. A program első ütemét képező postaforgalmi szárnyépületet, valamint a hét­ezer telefonállomást magában foglaló távbeszélő-központot 1981 augusztusában adták át ren­deltetésének. A második ütemet — annak nagyságára és össze­tettségére való tekintettel — két szakaszra bontották. Ezen be­lül az első szákasz' az új posta- forgalmi épületet és a régi házat összekötő, úgynevezett nyaktag építését, míg a második szakasz a répi épület teljes, rekonstruk­cióját foglalja magába. Csomagfelvétel — faházban A nyaktag építéséhez a ' régi postaépületből mintegy hat—cír méteres szakaszt kellett lebon­tani, amit a DUTÉP, a beruházás kivitelezője, az 1982 februárjá­ban kötött szerződés szerint 1983. március 31-re vállalt. A posta ezt a hosszú és nagyon előnytelen időbeosztást többszöri egyezte­tés, megbeszélés során sem tud­ta lerövidíteni. Már akkor, de később méginkább jelentős gon­dot okozott a meglévő épületben a kézbesítők, a csomagfelvétel ideiglenes elhelyezése. Ezt rész­ben az új épületben, részben a Vörösmarty utcába telepített fa­házakban tudták megoldani. S még ez sem volt elég. A nyaktag szerkezetszerelése céljából — az akadálytalan daruzás miatt — a régi épület udvar felőli részén is bontani kellett. Öt esztendeje lezárt út A második ütem első szakaszá­nak befejezése a szerződés sze­rint 1984. június 15-e volt. A pos­ta kénytelen volt tudomásul ven­ni e határidő meghosszabbítását augusztus 15-ig, mert a DUTÉP alvállalkozói kapacitáshiányra hivatkozott. Végül is a 9 milliós beruházást csupán augusztus 31- én adták át, ám az üzembe he­lyezésre csak október elején ke­rülhetett sor, mert addig az épí­tőipar a hiányosságokat végezte el. A határidőket — még a mó­dosítottat sem — sikerült tarta­nia a DUTÉP-nek. A postaépítés történetét azért tartottuk szükségesnek ennyire részletesen elmondani, mert mint kitűnt: nem az anyag, a gépi berendezések hiánya miatt topog egyhelyben e létesítmény megva­lósítása, s a város történelmi köz­pontjának több mint fél évtizedes lezárása sem véletlen, hanem az építőipar szervezetlenségében gyökerezik. Lehetne gyorsabban is Az úgynevezett nyaktag épí­tésével. párhuzamosan a posta igazgatóság megteremtette a ré­gi épület rekonstrukciójának anyagi, műszaki, üzemeltetési lehetőségeit és a folyamatosságot. Az erre vonatkozó szerződést 1984 októberében írták alá. A szerződés ’ szerint a régi posta épületének felújítása 31 millióba kerül, s 1986 júliusában fejező­dik be. (?) Beszéltünk az építésvezetővel, s abban igazat adtunk neki, hogy egy régi épületet felújítani _ sok­kal nehezebb, mint egy újait épí­teni, de ez önmagában nem in­dokolja ezt a hosszú határidőt. A posta — nem tudni miért, de reá­lisnak tartja a kivitelezés idejét, talán azért, .mert már beleunt a sok egyeztető értekezletbe — be- « leegyezett a húszhónapos határ­időbe. Mi mást tehetett volna? A régi posta épületét hajdan két év alatt készítették el. Gé­pek nélkül, szinte teljesen em­beri erővel, a mostanihoz képest elmaradott technológiával. Ma, amikor kiváló technológia, kor­szerű gépek, jó szervezés segít­heti a munkát, a határidőt kép­telenek lefaragni az építők? Va­jon miért? Nem mi találtuk ki, szakember állapította meg: „Ezt a munkát hamarabb is be lehet­ne fejezni, csak jól kellene szer­vezni.” Jó lenne, ha az építők elgon­dolkodnának ezen! Gémes Gábor Még néhány nap és a legtöbb gyümölcsfa, virágba borul. Ez a tavaszi ültetés végét is jelenti. Űigy tűnik, a O’ümölcsszaDoritó­anyag-termelésben változás tör­tént: a faiskolák, ha nem is bő­séges de megfelelő kínálattal rukkoltak ki. A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság' borbási faiskolájának üzemvezetőjétől; Kalmár Jenőtől megtudtam, hogy tavasszal 150 ezer gyümölcsoltványt. 30 ezer gyökeres szőlővesszőt és tízezer magastörzsű. bogyós szaporító­anyagot kínáltak. Ennek több mint háromnegyedét a lakosság vásárolta meg harminc lerakatuk- nál. Legtöbben a kajszit és az őszibarackot keresték. Az előbbi­ből nyolc, az utóbbiból pedig ti­zennégy fajta közül válogathat­tak. Kevesebben vittek a cse­resznyéből és a meggyből. A ko­rábbi években legtöbb gondot az alma okozta. Ennek a telepítése visszaesett. A vásárlók idén előny­ben részesítették a tárolást jól tűrő I dared, Gloster. Mutsu és Red Spur fajtákat, változatokat. Cz. P. BORBÁSI KÍNÁLAT A gyümölcsfa-telepítés hajrájában • Míg a kiskertekben ültetnek, a faiskolában sem áll a munka. Sebők Istvánná, Herényi Mihályné és Dobi Mihályné a szemzés után visszavágja a díszmeggyet. • Benkovics Imréné hn- szonkilencedik esztendeje árulja a fa­csemetét. Mint mondotta, ilyen jó vá­lasztékuk, mint az idén, még nem volt. • Mák József (jobbra) a bor­bási árudában tizenhat kü­lönböző fajtájú csemetét vásá­rolt. Ballöszögi telkén ülteti el. ENERGIATAKARÉKOS BERUHÁZÁSOK Kiterjesztik a támogatást Az ál látni Fejlesztési Bank a jelenlegi tervidőszakban központi forrásból 6,8 milliárd forinttal támogatja a gazdaságos energiafel­használást szolgáló vállalati beruházásokat. Négy év alatt mintegy 1300 beruházásra kötöttek szerződést. A fejlesztések teljes költsége — a vállalati forrásokat és a bankhiteleket is számítva — eléri a 12,9 milliárd forintot. A jelenlegi tervidőszakban 800 fejlesztés fejeződött be. s a to­vábbi 500 jelentős része is elké­szül 1985-ben. A befejezett beru­házások eredményeként évente mintegy 200 ezer tonna olajnak megfelelő energiát takarít meg az ország, s a drágább energiahordo­zók helyettesítése is jelentős. Kedvező, hogy a fejlesztések je­lentős részénél a beruházók nem lépték túl a tervezett költségeket. Elsősorban a tervidőszak első éveiben azonban több beruházás csak késve készült el. Ebben sze­repet játszott, hogy az átállásra egyes energiahordozók helyettesí­tésére a háttéripar nem készült fel időben. Így például a gázve­zetékek építéséhez a szükségesnél kevesebb műanyagcsövet tudtak rendelkezésre bocsátani. Az Állami Fejlesztési Bank fo­lyamatosan vizsgálja a racionális energiafelhasználást célzó beru­házások megvalósítását. Ott, ahol a tervezettnél kevesebb energiát takarítottak meg, gondosan mér­legelték a körülményeket Ha be­bizonyosodott. hogy ennek okai elsősorban a nem megfelelő elő­készítő munkára vezethetők visz- sza, vagy már élévé túlzottan op­timista becslések készültek, á bank csökkentette, vagy teljesért megvonta a támogatást. így 4 év alatt az ÁiFB 186 millió forint tá­mogatást vont vissza és 125 szer­ződést bontott fel, ami további 210 millió forintos támogatás megvonását jelentette., (Kedvezőtlen, hogy a vállalatok érdeklődése 1983 óta fokozatosan csökken a pályázatók iránt. Az elmúlt években a vállalatok egy­szerűbb. könnyen kiaknázható energiamegtakarítási lehetőségei­ket már kihasználták, anyagi helyzetük pedig nem tette lehe­tővé, hogy komolyabb beruházá­sokra vállalkozzanak. Időközben a pályázati rendszer is megváltó- , zott. 1982-től szigorúbbá váltak a feltételek. így a múlt esztendőben az energjaracionalizáló beruházá­sokra a vállalatok összeségében Csupán 1,4 milliárd forintot for­dítottak, (ebből az állami támo­gatás 700 millió forint volt), s ezekkel kisebb megtakarítást le­het elérni, mint a korábbi ha-, sonló beruházásokkal. A kedvezőtlen irányzat megvál­toztatására az Állami Fejlesztési Bankiban a pályázati rendszer kiterjesztését tervezik. A jövőben az olaj és a koksz mellett más energiahordozók — a gáz, a vil­lamos energia, a szén — takaré­kosabb félhasználását is támogat­ják. A korábbiaknál nagyobb mértékben kívánják előnyben ré­szesíteni azokat, akik abszolút energiamegtakarító fejlesztésekre vállalkoznak. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom