Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-20 / 92. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK^ AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 92. szám Ára: 1,80 Ft 1985. április 20. szombat Lenin-emlékünnepség Propagandisták kitüntetése Lenin születésének 115. évfordulója alkalmából tegnap az MSZMP KB székházában ünnepi megemlékezést tartottak és kitüntetéseket adtak át a marxista—leninista eszmék terjesztésében kiemelkedó eredményt elért pártpropagandistáknak és agitátoroknak. Az ünnepséget — amelyen részt vett Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára és Pál Lénárd, a Központi Bizott­ság titkára — Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztályvezető-' je nyitotta meg. Ezután Övári Miklós, a Politikai Bizottság tag­ja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet, méltat­va Vlagyimir Iljics Lenin mun­kásságának történelmi jelentősé­gét. Bevezetőben hangsúlyozta: századunk forradalmi munkás- mozgalmának legnagyobb alakjá­ra emlékezünk, aki megteremtet­te földünk első hatalmas szocia­lista államát, a Szovjetuniót. — Pártunk XIII. kongresszusá­nak, mint ahogyan már több elő­ző kongresszusunknak is, közpon­ti gondolata az volt, hogy halad­junk tovább előre a lenini úton — emlékeztetett Övári Miklós. — Ha nem akarjuk, hogy legfonto­sabb jelszavaink üres szólammá váljanak, időnként érdemes át­gondolni azok tartalmát. Ünnepi megemlékezésünk ilyen alkalom arra, hogy gondolkozzunk azon, mit jelent ez a lenini út, amely mellett az MSZMP most már év­tizedeken át elkötelezte magát. —- A lenini úton jártunk, ami­kor győzelemre vittük a szocia­lista forradalmat hazánkban, ami­kor leraktuk a szocializmus alap­jait, s akkor is, amikor reformo­kat vezettünk és vezetünk be a fejlett szocialista társadalom megteremtése érdekében — hang­súlyozta a KB titkára, majd így folytatta: — A lenini út az inter­nacionalizmus útja. A lenini esz­mék ezért tudták győzelemre vin­ni a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, mert nemcsak a Vörös Hadsereg katonáit lelkesí­tették, hanem meg tudták nyer­ni a világ sok más országában, közöttük hazánkban, a dolgozó emberek eszét és szívét. — Számunkra a lenini út a magyar—szovjet barátság útja is. A Szovjetunió az az ország, amely elsőként kezdte meg a lenini esz­mék gyakorlati megvalósítását, s ezért a legtöbb tapasztalattal ren­delkezik. A lenini út az emberiség békés és szabad jövőjének az útja is. Pártunk és népünk ezen az úton jár. Ennek az útnak a követését és folytatását határozta el pár­tunk XIII. kongresszusa is — hang­súlyozta Óvári Miklós, majd ar­ról beszélt, hogy utunk nem min­dig volt sima és egyenes; az aka­dályokról sok szó esett a kong­resszuson is. A párt reálisan szólt az objektív nehézségekről, és szi­gorúan mérlegelte munkájának gyengeségeit. Nyilván vannak, akiket a nehézségek, a még meg nem oldott feladatok bizonyta­lanná tesznek. De a bizakodásnak éppen az az alapjá, hogy reálisan látjuk helyzetünket, józanul mér­legeljük lehetőségeinket, illúziók nélkül merünk határozni a jövő­ről. Az ünnepi beszéd elhangzása után Berecz János, a KB titká­ra a hagyományoknak megfele­lően állami kitüntetéseket és Le- nin-emlékplaketteket adott át a kiváló propagandistáknak és agi­tátoroknak. A Munka Érdem­rend arany fokozatát kapta Ná­dor György, a Nemzetközi Kul­turális Intézet főigazgatója és Tóth Béla alezredes. Tizenkilen­cen a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, négyen pedig bronz fo­kozatát kapták meg. A Központi Bizottság 183 propagandistát és agitátort Lenin-emlékplakettel jutalmazott. Az ünnepséget követően az MSZMP Központi Bizottsága fo­gadást adott a résztvevők tiszte­letére. A fogadáson megjelent Kádár János. Angol ENSZ-küldöttség Bács-Kiskunban Megyénkbe látogatott tegnap a kedd óta hazánkban tartózkodó angol ENSZ-társaság küldöttsé­ge. A delegáció tagjai — Mal­colm C. Harper főtitkár vezeté­sével — délelőtt érkeztek Kecs­kemétre, a Hazafias j Népfront városi bizottságának székházéba, ahol Farkas József, a HNF me­gyei titkára köszöntötte őket, majd rövid tájékoztatót adott Báes-Kiskun fejlődéséről, az itt élők törekvéseiről. Bartha Imré- r.é, a népfront városi titkára a tömegmozgalom jelenlegi: legna­gyobb munkájáról, a választási előkészületekről beszélt a ven­dégeknek. Az öttagú küldöttséget — ame­• A vendégek délelőtti vórosnéső sétájukon Kecskemét nevezetes­ségeivel ismerkedtek. lyet vidéki útján elkísért dr. Gömbös Ervin, a magyar ENSZ- tórsaság főtitkára is — ezután a városháza épületében dr. Mező Mihály, Kecskemét tanácselnöke fogadta. A szigetországból érke­zett vendégek rövid városnéző séta után Jakabszállásra, a Nép­front Szakszövetkezetbe látogat­tak. majd este visszafértek Bu­dapestre. ahol a hét végéig foly­tatják megbeszéléseiket a Ma­gyar ENSZ-társaság képviselői­vel a világszervezet 40. évfordu­lójának előkészületeiről. A MÉRLEG: OKTATÁSI TÖRVÉNY, HATÁROZAT A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSRŐL, TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK Állásfoglalás a Varsói Szerződés meghosszabbítása mellett Tegnap délelőtt a terület- és településfejlesztés hosszú távú felada­tairól szóló javaslat vitájával folytatódott az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A Parlament üléstermében helyet foglaltak: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai. Jelen volt a Központi Ellepőrző Bizottság elnöke, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, továbbá — az emeleti páholyokban — a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülésszak második napjának első felszólalója Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter volt. Egyebek között a legfontosabb konkrét építésügyi, építészeti teendőkről szólt, s ezek sorában az első helyen említette az or­szág meglévő értékeinek meg­védését. Az idők folyamán lét­rejött általános építészeti és né­pi építészeti emlékek megőrzése minden nemzedék feladata — hangsúlyozta. — Ebben a mun­kában támaszkodni kell a társa­dalmi erőforrásokra, a különbö­ző társaságok, tudományos egye­sületek, városszépítő egyletek dicséretes munkájára. Somogyi László ezután azt ele­mezte, hogy a módosuló telepü­léspolitika, a decentralizálás _ és az önirányítás, az ezekből adódó helyi társadalmi döntések új le­hetőségeket nyújtanak az építé­szeti kultúra fejlődéséhez. Ma­gának az építészetnek is nagyobb, összetettebb szerepe lesz, s a szakma irányítóit, az építtetőket, a végrehajtókat egyaránt a tár­sadalmi folyamatok iránti nagy­fokú fogékonyságnak kell jelle­meznie. Nagy a jelentősége a társadal­mi szervezetek, a tanácsi önigaz­gatás és az állami irányítás kap­csolatrendszerének — mutatott rá. — Világosan számolnunk kell a nyílt érdekütközéssel, s az egyez­tetés az építésügyi, építészeti munka egyik legfontosabb . ele­mévé válik. A későbbiekben a miniszter a településfejlesztést megalapozó város- és községrendezési tervek­ről szólt. Ez év végéig 109 vá­ros és 71 kiemelt üdülőkörzetben lévő település felülvizsgált, ál­talános rendezési terve, illetve programja készül el. Az ország 3065 településéből 1855 jelenleg is rendelkezik már korábban jó­váhagyott rendezési tervvel, amelyeknek korszerűsítése és karbantartása folyamatban van. A megyei tanácsok ütemezése szerint a VII. ötéves tervben to­vábbi hétszáz település rendezé­si terve készül el. Azért, hogy az épített emberi környezet kialakításában anyagi . erőnkhöz, szervezeti felkészült­ségünkhöz mérten társadalmi szintű közmegegyezésre jussunk r — mondta a miniszter — fel kell oldanunk az építési szándék és az építési kapacitás, valamint az építőanyag-ellátás közötti fe­szültséget. Remélem, hogy az év végére, a lakosság által is jól érzékelhető változás lesz ezen a téren. Ezután Nyers Rezső (Bács- Kiskun m. 1. vk.) az MTA Köz­gazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója kapott szót. Az önkormányzat Gyakorlatias és az adott kér­désben helyes megoldás az, hogy a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatait összegző javaslat elfogadtatásával a kor­mány a követendő politikai irányt kívánja meghatározni, utat mutatva az állami, a tár­sadalmi és a helyi cselekvés szá­mára. Ha tartalmilag nem terv­ről van szó, akkor ne nevezzük tervnek az ilyen dokumentumot, ha pedig nem szükséges törvény formájába gyömöszölni a mon­danivalót, akkor ne nevezzük törvénynek. Azt viszont csak helyeselni le­het, hogy az adott koncepció nem csupán kormányhatározat formájában, hanem országgyű­lési határozatként kerül be köz­életünkbe. Egy lépésnek tekin­tem ezt azon az úton, amelyen ha­ladva a kormány érdemibbé te­heti az országgyűléssel való együttműködését. Pártunk kö­zelmúltban hozott kongresszusi határozata is arra int, hogy a kormányzati politika meghatá­rozásában és ellenőrzésében nö­velni kell az országgyűlés szere­pét. Az országgyűlési bizottságok munkájában ez már jó ideje ér­vényesül, a testületi munka egé­szében még jócskán akad javí­tanivaló. Ha az ilyen nagy hord­erejű politikai kérdésekben a kormány megosztja az elvi dön­tés jogát és ezzel a felelősséget az országgyűléssel, jobban ér­vényre juttathatja a demokrá­cia elvét anélkül, hogy csorbita­társadalom lesz Tényleg fékezni kell, amennyi- nyire csak természetes úton le­het, a városba áramlást, mert annak túlzott mérete ma már kárt okoz ott is, ahonnan nagy számban elvándorolnak, és ott is, ahová nagy számban vándo­rolnak az emberek. Az eddiginél jobban szüksé­ges összehangolni a városok és vonzáskörzetükben lévő telepü­lések fejlődését, szélesebb teret engedve ennek -érdekében a te­lepülések horizontális kapcso­latrendszerének 1 mind a szak- igazgatásban, mind a pénzügyi igazgatásban. Helyes, hogy tényként és nem egyszerűen visszás jelenségként kezeljük a települések külön­böző fejlettségét és fejlődőké­pességét, hiszen az szoros ösz- szefüggésben van a gazdásági és kulturális erőforrásokkal, amit jobban g kívánatos kihasználni. A fejlődésbeli differenciálódást Viszont egy ésszerű határon túl tényleg nem szabad egyszerűen tudomásul venni, hanem állami eszközökkel igyekezni kell el­lensúlyozni, döntően úgy, hogy alapvető ellátás tekintetében to­vább közelítsenek egymáshoz a települések. Ügy látszik, tovább kell keres­nünk a módját annak, hogy mi­ként fejleszthetjük régi és új te­lepüléseinket gyorsabban és ol­csóbban kulturált, sokoldalú el­látást nyújtó közösségekké. Kü­( Folytatás a 2. oldalon.) nia kellene a szakszerűség szem­pontját. Alaposabb előkészítés­sel, a vélemények széleskörűbb szembesítésével elejét vehetjük az olyan nemkívánatos jelensé­geknek, hogy döntés után kelet­kezzenek utólagos viták, mint például a bocs—nagymarosi víz­lépcső és erőmű beruházása kö­rül. A kecskeméti és a Bács-Kiskun megyei tapasztalatok megerősí­tik a kormány által vázolt hely­zetképet, úgyszintén a feladato­kat és az országos méretekben jelzett fejlesztési súlypontokat. nyertese az egész Nyers Rezső felszólalása VÁLLALATI TANÁCS IRÁNYÍT A halasi állami gazdaság tnrolrvÁcAi IPARI termékek IUI CJk V C»C1 EXPORTPIACOK Aktívaértekezlet az agrárágazat helyzetéről Előretekintés a VII. ötéves tervidőszakra Tegnap Kecskeméten a megyei pártbizottság székházában aktívaértekezle­tet tartottak, napirendjén az agrárágazatnak a VII. ötéves tervidőszakban szá­mításba vehető (veendő) fejlesztései, valamint a településfejlesztési elképze­lések szerepelték. Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője bevezetőjében mondotta: „írásban elküldtük a megye leg­jelentősebb mezőgazdasági üzemeinek, feldolgozó és kutató-fejlesztő vállala­tainak a vitaanyagul szolgáló elképzeléseik jegyzékét, amit előtervként kell értelmezni, és várjuk, a véleményüket”. A meghívottak fele, vagyis húsz fel­szólaló mondta el javaslatait. Borsódy Miklós, a Kecskeméti Borgazdasági Kombinát vezér- igazgatója a szőlőtelepítések gyor­sítását javasolta. Csipkó Sán­dor, a keceli 'Szőlőfört Szakszö­vetkezet elnöke kifogásolta, hogy felsőbb szervek, meghatározzák, milyen minőségű földre lehet ül­tetvényt telepíteni. Véleménye szerint csak a jobb homokterü­leteken érdemes szőlőt ültetni. Dr. Kása Antal, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke a szennyvízöntözés kiter­jesztésének lehetőségeit vázol­ta, valamint a gyümölcstermelés szerkezetének módosítására hív­ta fel a figyelmet. Dr. Zilai János, a Szőlészeti, Borászati Kutató In­tézet igazgatója a termelésbiz­tonság és a minőségjavítás ér­dekében fajtaváltást sürgetett a szőlőültetvényeken, valamint me­gyei törzsültetvény létesítését javasolta. Suhajda István, az Állatforgal- mi és Húsipari Vállalat igazga­tója a félegyházi feldolgozó bő­vítését és korszerűsítését, a me­zőgazdasági üzemek összefogá­sával tartja megoldhatónak. Azt ajánlotta, hogy üzemük váljon a fővárosi húsellátás bázisává. Dr. Bercsényi Zoltán, a KSH megyei igazgatója a településfejlesztésről, dr. Matos Lőrinc, a BKR igazga­tója a termelési rendszer cél­jairól, dr. Varga Antal, a Bács­kai és Dunamenti TESZÖV tit­kára a fejlesztési pénzforrások hiányáról beszélt. Dr. Bahicz Fe­renc, a rémi Dózsa Tsz elnöke kijelentette, hogy nem megnyug­tató az állattenyésztési ágazat helyzete. A takarmányozási gon­dokról ugyancsak beszélt, mint ahogyan dr. Molnár Mihály, a Kecskeméti Állattenyésztési Vál­lalat igazgatója és dr. Molnár Ist­ván, a Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója, aki a gabonaprogram belső fe­szültségeiről is szólt, s a kukori­catermőterület csökkenéséről és a tárolótérhiányról. Dr. Horváth Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa a sütőipari fejlesz­tések szükségességét hangsú­lyozta, Sendula Tibor, a Bácsal­mási Állami Gazdaság igazgató­ja a vízellátás és az öntözés ja­vításáról beszélt. Az elhangzottakról, az ágazat nagy terveiről szólt még Gál Gyu­la, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának vezetője, majd Tóth Ferenc ösz- szefoglalójában ígéretet tett arra, hogy az elhangzottak jelentős ré­szét az ágazat VII. ötéves tervé­nek kidolgozásánál figyelembe veszik. Cs. I. A Kiskunhalasi Állami Gaz­daságban is áttértek az új válla­lati irányítási formára, tegnap megalakult a vállalati tanács. A csaknem tízezer hektáron gaz- - dálkodó mezőgazdasági üzemet 28 tagú testület irányítja, mely­nek elnökévé Pápa Lajost, a gazdaság üzemgazdasági főosz­tályvezetőjét, elnökhelyettesévé Ferenczi Imrét, a borászati ke­rület igazgatóhelyettesét válasz­tották. Katona István igazgatót titkos szavazással megerősítették tisz­tében. A vállalati tanács számos feladattal bízta meg. Továbbra is szorgalmaznia kell az alap- tevékenység fejlesztése mellett a termékfeldolgozást. Ide tar­tozik a pezsgő, likőr, borpárla­A Kecskeméti Mezőgép Vállalat és az NSZK-beli RAU Mezőgazdasági Gépgyár kapcso­lata immár tízéves. A nyugati cégnek a szántóföldi növényter­mesztés gépesítésében jó neve van világszerte. Ezen belül is a talaj előkészítésére fejlesztettek ki gépeket, úgynevezett kombi- nátorokat. Ilyen munkagépek licenszét 1975-ben vásárolta meg először a Kecskeméti Mező­gép, s az múlt év végéig három ezer-százhúsz darabot bocsájtott a mezőgazdaság rendelkezésére. E gépek továbbfejlesztett vál­tok gyártása, és az exporttevé­kenység további bővítése, új pia­cok keresése. A teherbíróképes­ség és a piaci lehetőségek függ­vényében új, jövedelmező ipari termékelőállító ágazatokat is létesítenek. Ilyen például a gyógyszerüzem, amelyet tovább fejlesztenek, a vágóhídi mellék- termék, az állati vér feldolgozá­sa hasznos alapanyagokká. A végzett munka mennyiségére, minőségére és eredményességére alapozottan tovább fejlesztik az önelszámolási, érdekeltségi rend­szerüket. Különös gonddal tá­mogatják a fiatal dolgozók, a kezdő szakemberek lakásépíté­sét, hogy ezzel elősegítsék lete­lepedésüket. K. S. tozatai az UNIMAT és a MUL- TITILLER típusjelű kombiná- torok. Ezek gyártási jogát is megvásárolta a Mezőgép. Mind­ez azt mutatja, hogy a kapcso­lat mindkét részről előnyös. Tegnap délelőtt a Városföldi Állami Gazdaság központjában közös gépbemutatóval ünnepel­ték meg az évtizedes együttmű­ködést, amelyen ott voltak a két vállalat képviselői is. A meghí­vott szakemberek működés köz­ben tanulmányozták a korszerű talajművelő eszközöket. L.SiL KORSZERŰ TALAJMŰVELŐ ESZKÖZÖK Bemutató Városföldön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom