Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-05 / 53. szám
1985. március 5. • PETŐFI NÉPE • 3 ugyanakkor a vállalatok, szövetkezeték áruszállításai növekedtek. A helyi közlekedés — a kedvezőtlen érdekeltségi viszonyok miatt — nem javult kellőképpen. A MÁV személyforgalma, főleg az utazási díjtételek ' emelése miatt) visszaesett. A fuvarozó szervezetek jelentős összegeket költöttek a rakodás javítására. Ennek ellenére továbbra is sok az üres futás, a szállítás szervezésében nem kielégítő a gazdálkodó szervezetek közötti, érdekeltségen alapuló együttműködés. A hírközlési ágazaton belül további fejlesztések feliételeit teremtette meg a -bővített kecskeméti távhívóközpopt üzembe helyezése. Szerény ütemben, de folytatódott a kézi kapcsolású községi .telefonközpontok felújítása, bővítése. Kiskunfélegyházán az 1985-ben átadásra> kerülő két konténerközpont megoldja a város gondjait. Kiskőrösön megkezdődött az új távhívóközpont rriű- szaki épületének kivitelezése.' Több településünkön közösségi összefogással megépített központok teremtik meg a távhívás lehetőségét. Számos olyan kis település van azonban a megyében, ahol' nincs a lakosság ' számára hozzáférhető telefon az éjszakai órákban. A beruházások összege a megyei székhelyű szocialista szerveknél öt év alatt folyó • áron megfelel az 1976—80-as évek közötti ráfordításoknak. Ezen belül kismértékben csökkent az állami, vállalati, és közel tíz száza-' lékkai nőtt a szövetkezeti szektor részesedése. A gépi beruházások növekvő aránya jelzi, hogy céljainknak megfelelően előtérbe került a technológiai fejlesztés, a magasabb technikai színvonalat elősegítő üzemi rekonstrukció. . A tanácsok beruházásai öt év alatt megközelítik az V. ötéves terv szintjét, és 17 százalékkal magasabb az eredetileg tervezettnél. Ezt elsősorban a nagyobb lakossági hozzájárulás, valamint a terven felüli hitelfelvételek és a nagyobb összegű Jcoordinációs pénzeszközök alapozták meg. A központi költségvetésből kapott állami támogatás közel egymil- liárd forinttal kevesebb a tervezettnél. Jelentős társadalmi ösz- szefogás mellett várhatóan 368- cal bővül az általános iskolai osztálytermek száma, ami 97-tel meghaladja a megemelt tervet. Középfokú oktatási célra 20 tanterem készül el, ebből 12 a Nszakt munkásképzést szolgálja. Az egészségügyi beruházások középpontjában a kórházi infrastruktúra, illetve az intézmény működéséhez nélkülözhetetlen kiszolgáló részlegek fejlesztése állt. III. Életszínvonal, életkörülmények, szociálpolitika • Tavaly a Sebő László vezette tervezőcsoport a kiskunhalasi Jósika utca 44. számú lakások és üzletek tervezéséért megkapta a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat által alapított, Az év legjobb alkotása díjat. A lakosság élet- és munka- körülményei javultak. A lakosság jövedelmi viszonyainak alakulását — az országoshoz hasonlóan — a társadalmi juttatások irányába történő arány- eltolódás jellemezte. Megyei sajátosság, hogy a jövedelem jelentős része mezőgazdasági termékértékesítésből származik. 1980 óta a lakosság készpénz- bevétele éves átlagban 7 százalékkal növekedett, ami némileg jneghaladja az éves áremelkedések ütemét. Másfélszeresére, évi 10 százalékkal nőtt a lakosság takarékbetét-állománya,1 és megközelíti a 11 milliárd forintot. Ennél gyorsabban, évente 13 százalékkal emelkedtek a lakossági hitelek. A főbb anyagi ágakban dolgozók havi átlagkeresete 4500—5000 forint, ami az öt évvel korábbinál átlagosan 700—750 forinttal magasabb. Ennek ellenére nem éri el az országos átlagot, s Bács- Kiskun a megyék rangsorában a 13—14. helyen áll. Az 1984-ben végrehajtott központi' béremelés ellenére 500—1000 forinttal alacsonyabb a kereskedelemben 'Kialakult bérszint a többi népgazdasági ágnál. A megye kereskedelme javuló feltételek mellett, változó színvonalon tett eleget a kiegyensúlyozott áruellátás és vendéglátás követelményének. Javult néhány alapvető élelmiszer (például a tőkehús és á húskészítmények) kínálata. Az áruellátás folyamatossága különösen a kisközségekben, kistelepüléseken nem volt megfelelő. Az új üzemelési formák bevezetése alapvetően kedvező tapasztalatokat hozott: javult az áruellátás. kulturáltabb, udvariasabb lett a kiszolgálás. A kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek szakember-ellátottsága elmarad az igényektől. A kereskedelemben foglalkoztatottak száma 2 százalékkal csökkent, miközben jelentősen fejlődött a hálózat. A bolti alapterület tervezett nő- ívelésének csaknem másfélszerese valósult meg, lassan követve a régen megnőtt igényeket. A lakáshoz jutás feltételeinek javítása az elmúlt öt évben is életszínvonal-politikánk fontos része volt. A tervnek megfele- lőeh 1985 végéig felépül „20 000 lakás. Az állami erőből épülő lakások aránya — az építési költségek erőteljes növekedése, és az e célra fordítható források központi elvonása miatt — a'tervezett 12.5 százalék helyett várhatóan csak 8 százalék lesz. A csökkenés különösen a szociális lakásra jogosultak igényének kielégítését nehezítette meg. Az időszak második felében 3 •évre szóló intézkedési terv készült a megyei támogatással megvalósuló szociális lakásépítési program végrehajtására. Ennek eredményei folyamatosan jelentkeznek. ' A telepszerű többszintes lakás- építési tervet teljesítjük, míg a •csoportos korszerű családiházas építési formákhoz fűzött előzetes várakozások nem igazolódtak. A lakóépületek és állami köz- intézmények felújítására, korszerűsítésére öt év alatt közel 1,5 milliárd forintot fordítunk. 7 A 'tanácsi ingatlankezeld szervezetek) másfél ezer. lakás'felújításáról és 750 lakás korszerűsítéséről gondoskodtak. Az állami kezelésben levő ingatlanok felújításának szervezettsége, a kivitelezés minősége, műszaki színvonala javult. A megye települései differenciáltan fejlődtek az elmúlt időszakban. Ebben az eltérő adottságokon kívül nem a települések nagysága játszotta a meghatározó szerepet,» hanem a helyi vezetés közösségi érdekeket érvényesítő,, erőforrásokat koordináló és mozgósító képességének és szándékának különbözősége. A megyei és központi erőforrások jelentős részét továbbra is a városok kapták, de a korábbi időszakhoz képest nőtt a községek, s a nagyközségek részesedése. A tanácsj gazdálkodás körülményeinek változása miatt felerősödött a megye újraelosztó szerepe, csak így volt lehetséges a települések és ágazatok közötti arányos felhasználás. A közműves vízellátás javítására tett erőfeszítések eredményeként az 1984 végén még mindig ellátatlan v 6 község vízmű- alaplétesítmértyei 1985 végéig elkészülnek. A szűkös fejlesztési lehetőségek, a rohamosan növekvő beruházási költségek miatt viszont a vízellátás és a csatornázás, a szennyvíztisztítás komplex fejlesztése elszakadt egymástól. A^ megyei települések földgáz- hálózatba való bekötése felgyorsult. 1980-ban csak 9 településen, napjainkban már — üzemi, lakossági összefogás eredményeként — 26 településen javítja az életkörülményeket a vezetékes gáz. A villamosenergia-szolgálta- tásban a kisfeszültségű villamos hálózat bővítése, korszerűsítése, a túlterhelt hálózatok kapacitás- növelése nem követte a fogyasztói igényeket. Jól szervezett keretek között tovább folytatódott a társadalmi programmá vált tanyavillamosítás. öt év alatt közel kétezer tanya villamosítása javította az élet- és munkafeltételeket. Az elmúlt öt évben Bács-Kis- kun megye lakosságának egészségügyi ellátása tovább javult, az alapellátás mindenki számára hozzáférhetővé vált. Az egészség-/ ügyi intézményrendszer a helyi sajátosságokkal összhangban alakult. A folyamat szakmai tartalma egyre inkább kibontakozott, és megteremtődtek a betegellátás jobb feltételei. Az új körzeti orvosi és gyér-' mekorvosi, ifjúsági orvosi, fogorvosi, valamint üzemorvosi állások szervezése is azt a célt szolgálta, hogy az alapellátás keretei között egyre többen részesüljenek — ha a betegség jellege megengedi — befejezett ellátásban. A tömeges betegségek (szív- és érrendszeri, daganatos és mozgás- szervi megbetegedések, a túlzott alkoholfogyasztással Összefüggő ártalmak) megelőzéséhez, gyógyításához és utógondozásához szükséges feltételek sem minden esetben adottak!. A megyei kórház mellett épülő rendelőintézet átadásával a tervidőszak végére ■megszűnik a jelenlegi zsúfoltság. A szociális otthonokban több mint 1800 személy részesült teljes ellátásban, gondozásban. Az igények és lehetőségek között még jelentős az eltérés.1 • Hangulatos, barátságos a társalgó a kecskeméti Jókai utcai öregek napközi otthonában. IV. Ideológia, művelődéspolitika, szocialista életmód Megyénk párttagságának döntő többsége politikánkat elméletileg helyesen, a marxizmus—leniniz- mus talaján állva értékeli, bár ez nem mindenkinél tudatos. Kiindulópontjuk a valóság tudomásulvétele. az egyénileg, társadalmilag leghasznosabb cselekvés- formák keresése. A öártonikívü- liekkel együtt a párt irányvonalát alapvetően helyesnek, célravezetőnek tartják, megértik a folyamatos megújulás szükségességét. igénylik a nyitottságot, és képesek arra:, hogy önállóan, saját tapasztalataik alapján alkossanak véleményt. A lakosság egészére jellemző a jövőért érzett felelősség, az elért eredmények féltése. Ideológiai, tömegpoMtikai munkánk megújuló ban van és a megyei sajátosságoknak megfelelően alakul. A propagandamunkát az őszinte véleménycsere, a gondok kendőzetlen felvetése, és az a törekvés jellemezte, hogy hozzájáruljon a megújulási folyamat szubjektív feltételeinek megteremtéséhez. segítsen a bonyolultabb helyzetekben eligazodni és helyes válaszokat adni korunk kihívásaira. A propaganda különböző for. máival szembeni igények differenciáltan alakultak, általában eltolódott a hangsúly a színvola- sabb. ^sokoldalúbb és gyakorlatiasabb forrngk felé. A megyei pártbizottság napi• A fegyveres erők napja alkalmából minden évben a megyeszékhelyen is több mint száz úttörőgárdistát avattak. lapja. _ a Petőfi Népe hitelesen mutatta be megyénk dolgozóinak tevékenységét, erősítette a párt tömegkapcsolatait. . ^ Közoktatásunk fejlődése nyomán a lakosság általános és szakmai műveltsége egyes területeken jelentősen emelkedett. Az óvodai ellátottságra jellemző, hogy csaknem minden igényt sikerült kielégíteni. Az általános iskolai tanulók létszáma 7200-zal nőtt. Az ellátás színvonala nem romlott. 16 éves korig a tanulók 95 százaléka végzi el az általános iskolát, közülük 93 százalék tanul to. vább. Javult a tanulók között a napközisek és az intézményes étkeztetésben részesülők aránya. Középfokú intézményhálózatunk mennyiségében, szerkezetében országosan ds az elmaradottak közé tartozik. A nevelés tárgyi és személyi feltételei javultak, de még mindig nem sikerült minden pedagógusállást szakképzettekkel betölteni. Folytatódott a nevelő-oktató munka tartalmi korszerűsítése, azonban továbbra is gondot okoz. egyes intézkedések és tankönyvek késése. A tanulók túlterhelését növeld a különböző versenyek, vetélkedők, szemlék, pályázatok s más, kampányjellegű feladatok indokolatlanul magas száma. A három főiskolán és a két főiskolai intézetben elkezdődött az oktatás tartalmi korszerűsítése. s javultak az oktató, és kutatómunka feltételei. A nappali hallgatók száma a műszaki főis• Létrejött és bővült a Keceli Nevelési. Központ. A létesítményt nagyméretű Vasarely-kompozíció díszíti. kólán csökkent, másutt nem változott. 'Megkezdődött az óvó. és tanítóképzés integrációja, amelyben az ének-zened szakosodást segítve a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet is részt vesz. A közművelődés, a művészet megyénkben a gazdasági lehetőségekkel összhangban fejlődött. Az intézmények közönsége úi érdeklődőkkel nem gyarapodott, de a programokon korábban is rendszeresen részt vevők gazdagabb kínálatból választhattak. Ez azonban nem jelentett minden esetben színvonalbeli növekedést is. A közművelődésben ,is n vömön követhető!., hogy megnövekedett a termelésiben, a mindennapi életben közvetlenül hasznosítható ismeretek iránti igény. Fejlődött a dolgozók — elsősorban a mező- gazdasággal foglalkozók — termelési kultúrája. Növekedett a műszaki és agrárszakemberek részvétele a szakmai közéletben. A szórakozási igények kielégítése időnként műsorpolitikai engedményekkel, egyes esetekben igénytelenséggel párosult. A művelődés demokratizmusának szélesedését szolgálták a létrehozott művelődési egyesületek. Működésük kezdeti tapasztalatai azt igazolták, hogy helyes a kulturális igények differenciált kielégítésére való törekvés. Továbbra is nagy szerepet tölt jbe a lakosság művelődési, szórakozási igényeinek kielégítésében a televízió. A közművelődés anyagi feltételei mérsékelt ütemben javultak. A megkezdett és megvalósult beruházások a megye jelentős kulturális örökségének ápolását, gazdagodását, elsősorban a művészi alkotó- és műhelymunka feltételeinek javítását szolgálták. A közművelődési intézmények fejlesztése, rekonstrukciója elmaradt a kívánatostól. A megye kulturális fejlődésében, sajátos szellemi arculatának formálásában jelentős szerepet töltöttek be az itt élő művészek. Hazai és nemzetközi sikerek igazolták munkájuk színvonalát. A tudományos tevékenység megyénkben — a tudománypolitikai irányelveknek megfelelően — kibővült lés megélénkült. Helyenként jelentős színvonal- ' emelkedésről is beszámolhatunk. Nőtt a tudományos fokozattal rendelkezők száma. Számottevő egészségügyi kutatások folytak a Hollós József Megyei Kórház- gyógyítómunkájának keretében. A felsőoktatási intézmények társadalomtudományi tanszékei, az oktatási igazgatóság, a .megyei levéltár, a megyénkben működő múzeumok számos témát kutattak, amelyek közül néhány országos érdeklődést is kiváltott. Az oktatási igazgatóság megkezdte a megye társadalomtudományi kutatásainak koordinálását Az MTA Regionális Kutatások Központjának Településkutató Csoportja Kefeskemétre települt. 1 • A kiskunhalasi 618-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet egyik korszerűen berendezett, feleltetőgéppel is ellátott tantermében elektrotechnikával ismerkednek a tanulók. HÉI| A párt és a tömegszervezetek A párttagság eszmei, politikai, cselekvési egysége a fő kérdésekben megvalósul, s ez érvényre jutott a társadalmi, gazdasági célkitűzések kidolgozásában és elérésében. Tovább szélesedett a párt eszmei, politikai befolyása. A párt vezető szerepének erősítését segítette, hogy fejlődött a pártszervek és -szervezetek irányító, ellenőrző munkája. Növekedett felelősségük a társadalmi érdekek képviseletében és érvényre juttatásában. Fokozódott kezdeményezőkészségük az ellentmondások feltárásában, a megoldási lehetőségek kidolgozásában, a végrehajtást akadályozó téhye- zők megszüntetésében. Átváltozó körülményekhez és feladatokhoz igazították munkamódszerüket és. munkastílusukat. A pártéletben alapvetően érvényesülnek a leni-. ni normák. Erősödött a kollektív vezetés, a céltudatosság és a végrehajtásért érzett felelősség. A párttagság döntő többsége példamutatóan helytáll a munkában, a politika alapvető kérdéséivel azonosul és aktívan részt vesz annak alakításában. A párt szervezeti helyzete, a páttagság létszáma, szociális ösz- szetétele az 1980. évi megyei pár.t- értekezlet határozatának megfelelően alakult. Bács-Kiskun megye 962 alapszervezetének 32172 tagja van, számuk a XII. kongresszus óta 2793-mal gyarapodott. A megyében működő tömegszervezetek és -mozgalmak a pártszervek és -szervezetek elvi, politikai irányításával aktívan vesz-. nek részt a párt politikájának elfogadtatásában, alakításában és határozatainak végrehajtásában. A pártszervek és -szervezetek igénylik és figyelembe veszik jelzéseiket és1 javaslataikat. ★ ★ ★ Népünk történelmi sorsfordulója, 1945 tavasza óta negyven év ítélt el. Az elmúlt négy évtized korszakos jelentőségű eseményei megváltoztatták az egykor elmaradott Duna—Tisza közi agrártáj arculatát is. A párt-, állami, társadalmi szervek, kommunisták és pártonkívüliek erőfeszítései, az itt élő emberek összefogása, szorgalmas munkája eredményeként — számos gonddal megküzdve — jelentős eredményeket értünk el a társadalmi, gazdasági, kulturális élet területén az MSZMP XII. kongresszusa óta is.
