Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-13 / 60. szám

1985. március 13. • PETŐFI NÉPE • 3 MEGNÖVELT ELADÓTÉR — ÚJ SZOLGÁLTATÁSOK AZ ALFÖLDBEN Áruház versenyhelyzetben • Jó érzés a tágas eladótérbe belépni. (Straszer András (elvétele)- Kecskeméten százkilencvenhét dolgozót foglalkoztató áruházáról és huszonhárom megyei tagszö­vetkezetre kiterjedő nagykeres­kedelmi tevékenységéről sokan ismerik az Alföld Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalatot. Közte és a fogyasztók közti kapcsolatra mi sem jobb példa, hogy míg áruházában, a Május 1. téren 1980-ban 438, tavaly már 510 mil­lió forintért vásároltak. Nőtt a tagszövetkezeti nagykereskedel­mi forgalom is: az 1980. évi 123 millióról 1984-ben 200 millió fo­rintra. — Közben sok minden változott a kereskedelmi feltételekben és a vásárlási körülményekben. Igaz, hogy a VI. ötéves tervet kevesebb befektetéssel, gazdaságosan vég­zett munkával zárják? — ez első kérdésünk Lehoczky József vál­lalati igazgatóhoz. — Erre törekedtünk, erre sar­kallt minket az a versenyhelyzet, amelybe a Centrum Áruház át­adásával kerültünk. Számba vet­tük helyzetünket. Ma már szinte nevetséges, de így volt, hogy a szállítók szívesebben indultak áruval a távolabbi Kunszentmik- lósra, mint hozzánk, a helybeli Alföldbe. Miért? Azért, mert olyan kicsi volt az udvari rako­dóterület, hogy a kapun négy-öt helyett csak egy teherautó for­dulhatott be, hátsó részével nem­egyszer elzárva a járdát a járó­kelők előtt. A térre néző udvari vaskapu sem nyújtott valami „felemelő” látványt. — A Centrum raktáraira és mozgólépcsőjére gondolva, mind­ez ma már kirívó lenne a vá­ros szívében. — Nem akartuk, hogy ez soká­ig így maradjon. Telekhatáron be­lül, alapterületünkön olyan át­rendezést végeztünk, amellyel mi is jól jártunk és vásárlóink sem csalódtak. Régi átvevőudvarun­kat félezer négyzetméteres fedett raktárrá alakítottuk, ahol mód van a termékek szakszerű táro­lására. Belül, az áruházat pedig úgy nagyobbítottuk, hogy a fe­lesleges, sőt útban levő közfala­kat eltávolítoftuk. Ezzel jelentő­sen, a korábbi kétezer-ötszázról háromezer-négyszáz négyzetmé­terre nőtt az eladótér. Az osztá­lyokon több árunak jut hely. Eze­ket úgy rendezzük el, hogy a ve­vőkben ne keltsük a zsúfoltság érzetét. A vásárlási körülmények tehát kényelmesebbek lettek. — Mi változott még? — Saját szemléletünk és keres­kedelmi gyakorlatunk' is. Felső­fokú reklámtanfolyamot végzett kollégánk, Tóth Dezső osztályve­zető véleményt kért több ezer vevőtől: ők milyennek szeretnék látni az áruházat. Javaslataikat hasznosítottuk a belső tér kor­szerűsítésében, de másban is. Például az Alföldet és a szomszé­dos DomusTTolyosóval egybekap­csoltuk, hogy egy „kapunyitással” mindkét áruházban lehessen vá­sárolni. Az üzletközponti jelleg erősítésére, az UNIVER ÁFÉSZ Május 1. téri ABC-jével is kap­csolatba léptünk alkalmi keres­kedelmi rendezvények szervezé­sével. Partnereink és a szállítók közreműködésével tavaly volt olyan őszi nap, amikor koncent­rált kínálattal a megszokott más­fél—kétmillióval szemben, négy­millió forint értékű fogyasztási cikket értékesítettünk. — A vásárlókkal az áruházról beszélgetve/ többször hallottuk ezt a szót: otthonos. — Elsősorban arról ítélnek meg bennünket, hogy az embe­rek szükségleteit mennyire tud­juk kielégíteni. Mint a MÉSZÖV küldöttgyűlése is állást foglalt a kereskedelmi társszervezetekkel való együttműködésben, tagszö­vetkezeteink és a megyeszékhelyi áruház forgalmának növelésére sokféle forrást kihasználunk. Az „Áruk baráti országokból”, im­már tíz éve tartó kölcsönös ke­reskedelmi kapcsolat révén ol­csóbb csehszlovák csempével, bolgár padlóburkoló-anyaggal, valamint kötött bébiholmikkal, női harisnyanadrágokkal és szá­mos háztartási cikkel javítottunk Bács-KIskun megye lakosságá­nak ellátásán. Választékbővítő törekvés hozta létre — az S-Mo- dell Társaság és szövetkezetünk közös elhatározásaként — a di­vatosabb ruhák üzletét a kecske­méti sétálóutcában. Ennek a for­galmát 7 millió forintra tervez­tük 1985-ben. Ami pedig az ott­honosságot illeti: az Alföldben dolgozó kulcsmásoló, újságárus, OTP-ügyintéző, cipőjavító, órás, harisnya-szemfelszedő, a bővítés­re érdemes büfé, nemkülönben pedig az évi több ezer házhoz szállítás mint szolgáltatási ténye­ző, az áruház életéhez szervesen hozzátartozik. A jövőben Video- ton-márkaszerviz- és háztartá- sigép-javító szolgáltatást szeret­nénk bevezetni.----Milyen feladatai vannak az A lföld Szövetkezeti Kereskedel­mi Vállalatnak helyzete további erősítéséért? — Az egyik az alapító tagság érdekeinek messzemenő szolgá­lata. Az áruház építéséhez an­nakidején pénzzel hozzájáruló .tompái szövetkezeti tagnak épp­úgy tulajdona az Alföld, mint bármelyik más alapítónak. Ők a múlt évben 65 ezer forint vásár­lási visszatérítést kaptak. Mint a megye szövetkezeti tagságának áruháza és kereskedelmi vállala­ta, ezután is fontos szerepet töl­tünk be a lakosság — köztük a falvak lakóinak — ellátásában. Ennek megfelelően igyekszünk munkánkon javítani: Étiben szá­mítunk a szakképzettségével, szorgalmával nagyforgalmú vá­sárlási időszakokban is nemegy­szer példásan helytállt százkilenc- venkét dolgozónkra. Rajtuk sok múlik,.hogy.anyagi, erőforrása­ink melléÁ,g4^¥ádalroi.tj^áj^Pn VédelméyeL" és minden helyzet­ben kultúrált eladói magatartás­sal vegyenek részt a fogyasztók kiszolgálásában, áruellátásában — mondta beszélgetésünk végén Lehoczky József. Kohl Antal A Duna Bizottság 43. ülésszaka Tegnap Budapesten meg­kezdte 43. ülésszakát a Du­na Bizottság. A tanácsko­zás a szervezet Benczúr utcai székházában kezdő­dött Nicolae Veresnek, Ro­mánia budapesti nagykö­vetének, a bizottság alel- nökének irányításával. Az ülésszakon részt vesznek a tagállamok — Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia és a Szovjetunió küldöttségei, valamint ha­gyományosan megfigyelő­ként az NSZK Közlekedé­si Minisztériumának szak­értői, továbbá az Európai Gazdasági Bizottság, ‘ a KGST, a Nemzetközi Táv­közlési Unió és a meteoro­lógiai világszervezet képvi­selői. Az egyhetes ülésszakon szekcióban vitatják meg a decemberi szakértői mun­kacsoportüléseken jóváha­gyásra előkészített hajózá­si, vízépítési, hidrometeoro- lógiai, statisztikai és jogi kérdéseket, ajánlásokat, valamint a bizottság és a különböző nemzetközi szer­vezetek közötti kapcsolatok fejlesztésével összefüggd tennivalókat. Jelentést hall­gatnak meg a Duna Bizott­ság munkájáról, összeállít­ják a bizottság munkater­vét és jóváhagyják költség- vetését. Érsebészek tanácskozása Március 27. és 30. között Buda­pesten tartják a KGST-országoik érsebészeinek soron következő koordinációs megbeszélését. A résztvevő szakemberek tájékoz­tatják egymást az országukban végzett érsebészeti beavatkozások újabb" eredményeiről, kölcsönö­sen hasznosítható tapasztala­taikról. Megvitatják többek kö­zött az alsó végtag érsebészeti helyreáillításának lehetőségeit. A magyar szakorvosok beszámolnak például arról; miként igyekez­nek megelőzni az érpótló mű- anyiaigerek beültetésének szövőd­ményeit. AZ ELŐFIZETŐK, AZ OLVASÓK SZOLGÁLATÁBAN A lapterjesztők bajai irányítója Az adatai szűkszavúan: Huszonkét esztendő óta a Ma­gyar Posta szolgálatában áll. Ba­ján született, s jelenleg is szere­tett városában dolgozik, a posta- hivatal hirlaposztályának a ve­zetője, immár öt év óta. Nemrégi­ben megkapta a Népszabadság- emlékplakettet, kiemelkedő ter­jesztői munkájáért. A neve Mihá- lovics Gézáné. A jeges-havas út után jólesik a meleg, a kényelem a vezetői irodában. Mihálovicsné nagysze­rű riportalany: nem kell faggat­ni, örömmel és szemléletesen be­szél mindarról, ami értelmet ad az életének. így kezdi: — Nem ez akartam én lenni annak idején ... Az érettségi után tisztviselőnek mentem, de aztán jól jött a felvételi lehetőség a ba­jai postánál. Segédtiszti tanfolya­mot végeztem, majd felsőfokú postaforgalmit, így lehettem fel­ügyelő. Közben egy ideig hivatal- vezető voltam Nemesnádudva­ron. De a szívem visszahúzott Bajára. És egyre jobban megsze­rettem a postát. Tudja, az itteni munka egyfajta szolgáltatás; mi­közben az ember mások ezernyi gondjával, bajával, örömével és bánatával találkozik. Sajnos, nincs hely rá, hogy részletezzük az osztályvezetőnő megkapóan szép mondatait az emberi kapcsolatokról, s különö­sen azokról a lehetőségekről, amelyeket éppen a .lapterjesztés kínál naponta. Munkája lénye­gét így foglalja össze: — Amivel mi dolgozunk, az az egyik legromlandóbb áru. Ha a lapokat nem adjuk el időben, bi­zony a nyakunkon marad, ez pe­dig nem vet jó fényt ránk. Ép­pen ezért egy kicsi feszültség mindig van bennünk. Például azért, hogy hány beteg kézbesí­tőnk lfsz aznap. Ilyenkor gond a helyettesítés. -A— terjesztésben— .olykor..- egy óra, .félóra* késés, ki-, esés is sokat számít. Hát még, ha szakad az eső, síkosak az utak! Amikor jégpáncél borítja az út­testet! Mihálovicsné számokat sorol ezután, s módszerekről beszél; mindarról, ami az eredményeket mutatja, s ami azok mögött van. Egyebek mellett ezt mondja: — Ma nyolcszáz különféle. la­pot terjesztünk. Ez egyharmadá- val több, mint öt esztendővel ez- ezelőtt. Állandóan azt keressük- kutatjuk, hogy a lakosság köré­ben milyen olvasnivalók iránt van érdeklődés. Negyven főál­lású kézbesítőnk, terjesztőnk dolgozik, a többségük igazán lel­kesen és hozzáértéssel. Összesen kilencven helyen árusítunk la­pokat, mindenfelé a városban. Üzemekben, boltokban, pavilo­nokban ... Naponta rákérdezünk az árusokra: milyenek a tapasz-* tálatok, miből van kevés vagy sok. És hogy miért dicsérik vagy szidják az újságokat, örvendetes nálunk, hogy az áremelés miatt nem csökkent az eladott újságok száma. £ — Ä terjesztési módszert te­kintve mit tart legfontosabbnak? — A kézbesítőhálózat állandó és tervszerű fejlesztését. Szerin­tem minden ekörül dől el. Ne csak a rátermettség legyen meg bennük, hanem az odaadás, a lelkesedés is az eredmények lát­tán. ’ —• Szeret olvasni? — Jól is néznék ki, ha éppen én maradnék közömbös a lapok ifanlTr Van néhány kedvenc új­ságom. “A Népszabadság," a Gyer­mekünk, a Családi " Lap, az Ádám és a Heti Világgazdaság. Varga Mihály KSH-FELMÉRÉS Elbocsátás egy üveg sörért A Legfelsőbb Bíróság döntése két munkaügyi perben A népgazdaság munkaerőmérlege A. Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent A népgazdaság munkaerőmérlege című kiadvány, amely átfogó képet ad a magyarországi munkaerőhelyzet alakulásáról. Egy vállalat alkalmazottja, aki tűz- és robbanásveszélyes helyen dolgozott, munka közben égy üveg sört megivott. Az alkohol- szondás vizsgálat ezt ki is mu­tatta. Ezért fegyelmi úton elbo­csátották. A határozat hatályon kívül helyezéséért az illető a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, amely kérésének helyt adott. Ezt azzal indokolta, hogy az elbocsátott ember a vállalat­nál tíz éve dolgozik, és fegyelmi vétséget sohasem követett el. A döntőbizottság határozata el­len a vállalat a munkaügyi bíró­sághoz fordult, és a fegyelmi büntetés helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott: a munkahely tűz- és robbanásveszélyes, ezért nem tűrhető el, hogy a dolgozók ittasan végezzék munkájukat. Egyébként az elbocsátott embert korábban hasonló okból többször figyelmeztetni kellett. A munka­ügyi bíróság a fegyelmi bünte­tést segédmunkási beosztásra és kisebb órabérre enyhítette. A jogerős ítélet ellen a lfegfőbb ügyész törvényességi óvással élt, aminek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elbocsátásról szóló fegyel­mi büntetést helyben hagyta. — Olyan veszélyes munkahe­lyen, mint ahol az elbocsátott ember dolgozott- az ittas állapot nagymértékben alkalmai a bal­esetveszély növelésére — hangzik a határozat indoklása. — Ezért az ilyen fegyelemsértő magatartás­sal szemben — a visszatartó ha­tás elérése érdekében — a mun­káltatónak a legszigorúbban kell fellépnie. Az illető beismerte, hogy többször figyelmeztették, mert munkahelyén korábban is szeszes italt fogyasztott. A vét­kes cselekménnyel a legsúlyo­sabb fegyelmi büntetés kiszabá­sa áll arányban. * Egy vállalat dolgozója megbe­tegedett, és az üzemorvos meg­állapítottá, hogy munkája ellá­tására nem alkalmas. Más beosz­tásba helyezték, amit azonban nem volt hajlandó elfogadni, és mert új munkahelyén több mint hat napon át nem jelent meg, munkaviszonyát megszűntnek nyilvánították. Ezekután az ille­tő a vállalat ellen pert indított, amelyben arra hivatkozott, hogy új munkakörét egészségi állapo­ta miatt nem tudja ellátni,. és korábbi munkakörébe való visz- szahelyezését kérte. A munka­ügyi bíróság elutasító ítélete el­len a legfőbb ügyész törvényessé­gi óvást emelt, aminek a Legfel­sőbb Bíróság helyt adott, a mun­kaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kö­telezte. A határozat indoklása szerint azt kellett eldönteni, hogy a dol­gozó más munkakörbe helyezése megfelelt-e a jogszabályoknak, és a vállalat — a munka megtaga­dása miatt — a munkaviszonyt jogszerűen tekintette-e meg­szűntnek. A vita időpontjában hatályban volt rendelet szerint, amennyiben a csökkent munka- képességű dolgozó érdekében a munkaszerződés módosításra szo­rul, ebben a munkáltatónak a dolgozóval meg kell egyeznie. Ez a rendelkezés összhangban van a Munka Törvénykönyvében fog­laltakkal, amelyek szerint a munkaadó és a dolgozó a munka- szerződést csak közös megegye­zéssel módosíthatja. A rendelke­zésre álló iratokból azonban nem derül ki, hogy ez megtörtént-e. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra: a meny­nyiben a dolgozó a módosításhoz nem járult hozzá, és egészségi ál­lapotára hivatkozva a részére ki­jelölt új munkahelyen nem * je­lent meg, ez nem minősíthető olyan magatartásnak, ami miatt jogellenes kilépőnek és munkavi­szonyát megszüntetőnek kell te­kinteni. A megváltozott munka- képességű' dolgozó foglalkoztatá­sa érdekében a vállalat igazgató­ja köteles jegyzékbe foglalni mindazokat a munkahelyeket, amelyekben az tovább tevékeny­kedhet. A munkahely kijelölé­séről és a megváltozott munka- képességű dolgozó foglalkoztatá­sáról szóló újabb rendelet lénye­gében a korábbival azonos, elő­írásokat tartalmaz. Az egészségi állapot határozza meg, hogy va­laki a rehabilitációs munkakörök melyik ellátására alkalmas. Amennyiben vita merül fel, a leg­körültekintőbb vizsgálatra van szükség. H. E. Hűtőtároló a fűszerpaprikának Különleges ihűtőtáralót épített a Szegedi Paprikafeldolgozóban a' fűszerpaprika-termesztés és -fel_ dolgozás hatékonyságának növe­lésére alakult gazdasági társaság. A beruházás célja a legigénye­sebb külföldi vásárlók megtartá­sa, illetve újabbak megnyerése. A küimatizált tárolóban állan­dóan 0 fok körüli hőmérsékleten tartják a leszüretelt és megszárí­tott, őrlésre váró paiprikát. Ezzel lassítják festékanyagainak le. bomlását, ihogy a fűszer hosszabb ideig megőrizze kiváló színező­képességét. A beruházásra 25 millió forintot fordítottak, rész­ben állami hitelből, részben a társaságban részt vevő termelő, feldolgozó és külkereskedelmi vállalatok hozzájárulásából. A következő hetekben már az itt tárolt paprikából szállítanak Japánba, amely a szegedi fűszer legújabb vásárlója. A próbaszál­lítmányok kedvező fogadtatása után az idén 400 tonna paprika utazik Szegedről a :távo!-keleti szigetországba. Az elmúlt hetekben a takar­mánypiaci forgalom általában za­vartalan volt; a Gabona Tröszt vállalatai januárban és február- . ban tápokból 3—4 százalékkal többet adtak el, mint az elmúlt év azonos időszakában. Megfe­lelő kínálatot biztosítanak to­vábbra is a tápokból, s. van ele­gendő búza, árpa és rozs • is a raktárakban. Egyes megyékben alaposan megcsappant a kukoricakészlet , különösen az aszály sújtotta területeken — s a kiesés ellen- súlyozására más vidékekről kel­lett gabonát irányítani Csong- rád, Pest, Szolnok és Heves me­gyébe. Mindenekelőtt Somogy, Baranya, Tolna és Zala megyék­ből érkeztek szállítmányok .— az elmúlt hónapokban több mint másfél millió tonna — a takar­mánygondokkal küszködő üze­mekbe. A Gabona Tröszt, közpon­A felmérés szerint tavaly az év elején 6 millió 235 ezer volt a munkaképes korú lakosság lét­száma, 17 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Aktív ke­reső foglalkozást viszont csak 4 millió 940 ezren vállaltak, 30 ezerrel kevesebben, mint 1983- ban. A munkaképes korú férfiak­nak 83,5, a nőknek 74,7 százalé­ka volt állásban. A dolgozó nők aránya mindössze a gyesen levők­kel kevesebb a férfiakénál. A népesség foglalkoztatottsága ösz- szességében teljes, a tartalékként figyelembe vehető munkaválla­lási korban levők ugyanis vagy nappali tagozaton tanulnak, vagy közel vannak a nyugdíjkorhatár­hoz. • * * A gazdasági szerkezet módo­sulásával, valamint a lakosság életmódjának, igényeinek válto­zásával magyarázható, hogy mind ti irányítással a sokévi átlagnak a kétszeresét „mozgatta” az or­szág különböző vidékei között. Ezzel sikerült kellő tápanyaghoz juttatni azokat az üzemeket is, ahol januárra kiürültek a táro­lók. Választékcserére is sor ke­rült; búzáért kukoricát cserél­tek, vagy a nagy energiatartal­mú kukoricáért zabot adtak. So­mogy megyéből például 50 ezer tonna zabot szállítottak el olyan területekre, ahol ebből a kalá­szosból szűkös volt az ellátás. Tápokból teljes a kínálat to­vábbra is. A Gabona Tröszt a harmadik negyedévre is azt ígé­ri, hogy folyamatos lesz az ellá­tás. Kukoricából ésszerű gazdál­kodással az új termésig kitart a készlet. A tavaly viszonylag ki­sebb termést hozó, energiában gazdag takarmánynövényből az eddiginél többet kevernek a tá­pokba, ez valójában azt jelenti, többen dolgoznak a népgazdaság nem anyagi ágazataiban, különö­sen a szolgáltatóiparban. Ezeken a területeken az elmúlt év elején 30 ezerrel — 3,3 százalékkal — többen tevékenykedtek, mint há­rom évvel korábban. Egyidejűleg a fizikai dolgozók létszáma csök­kent, a szellemi dolgozóké vi­szont gyarapodott. A fizikai munkások körében\az anyagmoz­gatógép- és árukezelők, valamint a vízgazdálkodásban és a szolgál­tatásban dolgozók száma növe­kedett jelentősen, a kereskedel­mi és vendéglátóipari dolgozóké érdemben nem változott, az ipa­ri, építőipari, mezőgazdasági, közlekedési, postai és távközlési munkakörben dolgozóké pedig csökkent.. * * * A szellemi dolgozók létszám- gyarapodása az utóbbi három év­ben az egészségügyi, szociális és hogy beosztóan bánnak a készlet­tel. Amennyiben az üzemek növel­ni akarják az állati eleség ener­giatartalmát, úgy a rendelkezés­re álló 25 ezer tonna takarmány­zsírból vásárolhatnak; ennek ka­lóriaértéke legalább háromszo­rosa a kukoricáénak. Megfelelő szinten tartják a takarmányok fehérjetartalmát, ezt segíti, hogy a hazai növényolajipar nagy- mennyiségű olajdarát adott át, és importból a legmagasabb fehér­jeértékű anyagokat hozzák be. A gazdaságok minden megkö­töttség nélkül vásárolhatnak szó­ja- és napraforgódarát, hal- és húslisztet, továbbá takarmány­foszfort. Egy további lehetőség az állati eleség „javítására”; újab­ban úgynevezett zsírport is for­galmaznak, ezt a sertés- és ba­romfitakarmányozásban hasz­nálják. kulturális, valamint az igazgatá­si és gazdasági munkaterületeken volt jelentős; a műszaki foglal­kozásúak létszáma mérsékelten, a számviteli és egyéb szellemi foglalkozásúaké pedig nagyobb mértékben visszaesett. A szövetkezeti parasztsághoz tartozó fizikai dolgozók és köz­vetlen termelésirányítók a múlt év elején 23 ezerrel többen vol­tak, mint három évvel korábban, a ténylegesen mezőgazdasági munkát végzők száma azonban csökkent, egyre többen vállalnak munkát ugyanis a tsz-ek ipari melléküzemágaiban. A szellemi dolgozók — akiknek létszáma 1981 óta 18 ezerrel nö­vekedett — a múlt év elején az aktív keresők 26 százalékát al­kották. A kisárutermelői, kiskereske­dői réteg — a magánvállalkozá­sok bővülésének eredményeként — némileg gyarapodott. Az ide tartozók aránya azonban tovább­ra sem jelentős: 1984 elején a munkaképes korú lakosság 4 százaléka volt. FILMJEINK KÜLFÖLDÖN Gyarmathy Lívia „Együttélés”, című alkotása képviseli a ma­gyar filmművészetet azon a nem­zetközi filmfesztiválon, amelyet március 12—19. között rendez­nek meg a franciaországi Stras- bourgban. Ugyanezen a szemlén Bacsó Péter filmjeiből vetítenek válogatást. Láthatja a közönség a „Nyár a hegyen”, a„Fejlövés”, a „Kitörés” a „Jelenidő” a „Forró vizet a kopasara”, az „Ereszd ed a szakállamat”, a „Zongora a le­vegőben”, .-A tanú”, a „Ki beszél itt szerelemről”, 1 „Tegnapelőtt”, és a „Te rongyos élet” című pro­dukciókat. Bacsó Péter „Te rongyos élet” című művélt mutatják be az Antwerpeni Nemzetközi Film- fesztiválon is, amelyet március 13-tól 25-ig tartanak a belga vá­rosban. ZSÍRPOR AZ ÁLLATI ELESÉG „JAVÍTÁSÁRA” Növekvő forgalom táptakarmányokból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom