Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-29 / 23. szám

1985. Január 2*. • PETŐFI NÉPE • S KONGRESSZUSI IRÁNYELVEK VITÁJA A PÁRTALAPSZERVEZETEKBEN Jobb gazdasági eredmények politikai munkával [ KECELI SZŐLŐFÜRT A keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet kommunistái pártcso- port-értekezleteken részletesen megvitatták a kongresszusi irányelveket. A gazdaságnak három alapszervezete van, amelyek taggyűlésein szintén elmondták véleményüket a párttagok. A központi alapszervezet az elmúlt napokban tartotta vezetőségválasztó taggyűlését, amelyen Flaisz Ferenc alapszervezeti titkár bevezetőjében a szövetkezet eddigi ered­ményeit, napi gondjait, további terveit ismertette az irány­elvek tükrében. A gazdasági szabályozókhoz va­ló' alkalmazkodásnak döntő sze­repe volt abban, hogy egy-egy gazdaság mennyit fejlődött az el­múlt időszakiban. A keceli szak- szövetkezet elég jó eredmények­ről számolhat be. A szövetkezet összes vagyona 1980-tól az elmúlt esztendőig 373 millió forintról 600 millióra növekedett. Ugyanebben az időszakiban beruházásra és fej­lesztésre 270 milliót fordítottak. Telepítettek 36,3 hektár szőlőt, felépítettek egy 32,5 ezer hekto­liter elhelyezésére alkalmas bor-, és egy 2 ezer tonnás gabonatáro­lót, elkészült az új szőlőfeldolgo­zó is. Tavaly búzából rekordter­mést értek el, 5,7 tonnát hektá­ronként. A gyümölcsösök közül az almáskert érdemel említést, je­lentős mértékben sikerült a költ­ségeket csökkenteni, amellett jó minőséget elérni. A felvásárlási ár is kedvezően alakult, így az elmúlt évek veszteségével szem­ben nyereséggel zárták az esz­tendőt, Előzetes számításaik sze­rint a kertészeti főágazat össze­sen 3 millió forint körüli ered- ményt hoz a gazdaságnak. Sajnos a szőlőtermesztés —, amely szin­tén idetartozik — nem teljesítet­te tervét, elsősorban a téli és a tavaszi fagyok miatt. A melléküzemágak közül a szolgáltató műhely és a doboz­üzem jó eredménnyel zárt, az irányelvek szellemében tovább­fejlesztik az ipari tevékenységet. Jövedelmező a Kiskunfélegyhá­zán létesített új forgácsoló üze­mük. Kereskedelmi egységeik­ben több helyen csökkent az ár­bevétel. A szakszövetkezet a Pénzügy­minisztériummal történt megálla­podása alapján tavaly kísérleti keresetszabályozási formát veze­tett be. Ez új belső érdekeltségi rendszer megteremtését követel­te meg. A szigorúbb szabályozás és költséggazdálkodás eredmé­nyeket hozott, de feszültségeket is teremtett. Mindenesetre az in­tézkedések segítették a szabályo­zók miatt jelentkező mintegy II millió forint többletkiadás pót­lását. Annak megértése, hogy csak úgy juthatnak előbbre, ha minden ember anyagilag érde­kelt munkaterülete elért eredmé­nyeiben, fontos politikai munkát kíván, elsősorban a kommunis­táktól. A vitában Zsikla György belső- ellenőr megállapította: sokat je­lent az állami segítség, amely, az új szabályozók szerint ez évtől a növénytermesztést és az állatte­nyésztést 15, illetve 8 százalékos ártámogatással illeti. Ugyanis a Szőlőfiüirt Szakszövetkezet bele­esik abba a támogatási kategóriá­ba, amely a 19 aranykoronán alu­li értékű földeken gazdálkodó szövetkezeteket érinti. Varga László nyugdíjas a béke­harc jelentőségét hangsúlyozta, de rámutatott arra is: a jobb és szervezettebb munka elősegíti az ország gondjainak csökkentését. Ádám Imre közgazdász helyesel­te, hogy az irányelvek foglalkoz­nak a területfejlesztés terheinek viselésében mutatkozó különbsé­gek mérséklésével. A községek­ben még mindig nagyobb áldoza­tokat kell hozniuk a lakóknak az életkörülmények javításáért, a kommunális feladatok megvaló­sításáért, mint a városokban. Bó- na Lászlódé könyvelő arról be­szélt, hogy a hatékonyabb mun­ka feltételeit a vezetésnek min­denütt meg kell teremtenie. Gróf István munkaügyi osztályvezető többek között arra hívta fel a fi- 'gyelimet, hogy a KISZ érezzen nagyobb felelősséget a fiatalok nevelésében. A vita jól1 kiegészítette a be­számolót, tanulságait Flaisz Fe­renc foglalta össze. Megállapítot­ta1, hogy az eszmecsere közép­pontjában, mint a többi alapszer­vezeti taggyűlésen és a pártcso- port-értekezleteken is, a hatéko­nyabb munkára való ösztönző bérrendszerek bevezetése szere­peit. A szövetkezet vezetésének is ez a törekvése. Ezt követően megválasztották az új vezetőséget. Az alapszerve­zet titkára ismét Flaisz Ferenc lett. K. S. M indenütt jó, de leg­jobb otthon.” Eme mondás akkor is igaz, ha az otthon alatt nem a családi házat, hanem az azt is ma­gába foglaló lakóhelyet ért­jük. Azt a települést, amelyért közvetve, vagy köz­vetlenül dolgozunk, ahol hétköznapjainkat éljük. Az ember természete — társa­dalmi rendszerünkben joga —, hogy lakhelyének alakí­tásában részt vegyen, jobbá, szebbé, s igényeinek megfe­lelőbbé formálja azt. A La- josmizsén múlt héten tartott falugyűlés egyértelműen tükrözte a lakosságnak ezt a törekvését. A művelődést otthonban Tóth László amatőrfilmes 20 perces Lajosmizseí változások című munkájának megtekintésével kez­dődött a falugyűlés. A község, életének négy évét áttekintő film után Nagy Károly tanácselnök kö­szöntötte a megjelenteket, majd ismertette a múlt év eredményeit. Beszélt a hamarosan elkészülő, nagy kapacitású szennyvíztisztí­tó-telepről. a megépült 7 kilomé­ter járdáról, a 28 kilométer igáz- vezetékről. a nyugdíiasotthon nemrég átadott 160 személyes épü­letéről. valamint az új 25 tanter­mes iskoláról, s a munkák, az építkezések során a lakosság ál­tal tanúsított áldozatkészségről. A megiielent Lajosmizseiek közül tizennégyen emelkedtek szólásra, részletezve az őket. a felszólaló személyt, az utcát a falut érintő gondokat, javaslatot téve azok megoldására. A felszó­lalók közül többen szóvá tették, hogy mióta megszűnt a község­ben a rendőrőrs, szükség esetén nehezebb, körülményesebb rend­őrt hívni. A községet átszelő E5- ös úttal az a gond. hogy sem lo­vas szekérrel, sem kerékpárral nem lehet közlekedni rajta. Az Arany János és az Ady utcában olyan nagy a sár (különösen nagy volt ez ottjártamkor) lévén hó­olvadás). hogy a gyalogosközleke­dés szinte csak gumicsizmában lehetséges. Ez ügyben felszólalt ELAVULT MŰSZAKI HÁTTÉR — SZERÉNY LEHETŐSÉGEK Tervek és tények a tűzoltóknál Bács-Kisljun megyében évente 700—800 esetben pusztítja tűz ér­tékeinket. Ezek egy részét vi­szonylag könnyen el tudják az emberek az állami tűzoltók segít­sége nélkül is oltani. Ám több mint. ötszáz alkalommal így is ki .kell vonulni. Ugyancsak a pa­rancsnokságokon csörög a telefon, ha példáiul műszaki mentésről, vízszivattyúzásról. vagy akár járműroncs eltávolításáról van szó. A tíz évvel ezelőtti tűzesetek­hez viszonyítva sainos több mint 60 százalékos a „fejlődés”. Az ak­kori lehetőségekhez méretezett gépjárműparknak viszont most is meg kelle(ene) felelni a követel­ményeknek. Ez pedig nagyon nehéz. Ebben a hónapban már a 80-as sorszá­mú bejegyzés is bekerült az ese­ményeket rögzítő könyvbe. Ugyan­ennyiszer kellett kivonulni attól függetlenül, hogy odakint fog.- csikorgató hideg volt. s számol­ni lehetett az oltóvíz befagyásá­val. A járműveknek a leakeeve^. lenebb időben is startra készen kell állni, és nem lehet megvár­ni. amíg bemelegszik a motor. Az autók tartálya állandóan tele van. így a szerkezetnek soha sincs al­kalma pihenni. Pedig a megve tűzoltőjárműveinek kétharmadá­ra már ugyancsak ráférne az „örök” pihenő, vagyis a selejte­zés. A 24 autóból három a ne­gyedszázados 'kort is túlhaladta s a derékhad is több mint 15 éve" A legifjabbak is járhatnának már iskolába, ha gyerekék lennének. Egyszerű lenne szinte vala­mennyit kicserélni, ha lenne rá pénz. De abból van a legkevesebb, hiszen a megyei tűzoltó-parancs­nokságok — központi segíts?" híján — csak abból gazdálkod­hatnak. amit a megyei tanácstól kapnak, vagyis amennyi jut. Rá­adásul a külföldről behozott biz­tonságtechnikai berendezésekre ugyanolyan vámot kell fizetni, mint a luxuscikkekre. S ez nehe­zen érthető. A tűzoltó gépjármű­veket nemcsak vízzel kell feltöl­teni. hanem habanyaggal és por­oltóval is. Ám ezek ugyanolyan nehezen és drágán szerezhetők be. mint az autók. Magyarországon bár gyártanak ilyen anyagokat, azokat igen magas költséggel ál­lítják elő. Furcsa módon, ha vál­lalat veszi meg az oltóanyagot, kevesebbe kerül, mintha a tűz­oltóság vásárol belőle. Az állandó készültség magas képzettségű begyakorlott, tűzol­tókat kíván. Ha nem akarnak ember nélkül maradni, szüntele­nül fejleszteni kell az elhelyezési körülményeket javító létesítmé­nyeket. Erre szerencsére túl sok panasz nincs, legalábbis a sta­tisztikai adatokat figyelve. Kis­kunfélegyházán, Baján és Kalo­csán megfelelő az elhelyezés, vi­szont Kiskunhalason a múlt szá­zad óta álló épületet az időn, kí­vül az állandó toldozgatás-foldoz- gatás is megviselte máir. A na­gyobb piros autók be sem fér­nek a garázsokba. Ha a megyei szervek segítenek, a tervek sze­rint a következő ötéves terv ele­jén elkezdhető az új laktanya épí­tése. Kecskeméten valamivel johb a helyzet, de az ideálistól igen tá­vol áll. A megyei műhely nagy- részben elavult, a gépek nem fér­nék be. A javításokra mind több, szőr az udvaron kerül sor. Talán segítene rajtuk, ha az udvar melletti régi elavult épületek he­lyén új műhelyt és garázsokat építhetnének. Ugyancsak nem rózsás a kép a különleges veszélyhelyzetben (füstben, savgőzben stb.) dolgozó tűzoltók esetében. Lélegeztető­készülékből jóval normán aluli a készlet, s némelyikük inkább technikatörténeti érdekességnek számít ma már. Szerencsére re­ményt keltő az a tény. hogy az il­letékesek látják a nehéz helyze­tei. s igyekeznek segíteni. Ebben 'az évben a tűzoltóság két IFA fecskendő-gépkocsit vásárolt, és várják még három Skoda vízszál­lító autó érkezését. Ha minden igaz lesz. az első szállítási ütem­ben megérkezik 72 darab várva várt lélegeztetőkészülék is Svéd­országból. Ezek javítják a hely­zetet. de mindent mégsem olda­nak meg. Van mit pótolni a ru­házatnál és a hővédő felszerelé­seknél. de a tömlőkészleteknél is. A rádióhálózat kiépítettsége vi­szonylag jó. de a működést za­varja a megfelelő antenna hiá­nya. Az idén> sikerül az új kecs­keméti víztorony tetejére felsze­relni és üzembe helyezni azt az antennáit, amelynek segítségével megnövelhető a rádiók hatósuga­ra. Természetesen tűzoltás minősé­ge nemcsak megyei, hanem or­szágos ügy is. Ha a tűzoltóság országos parancsnoksága haté­konyabban össze tudna fogni a megyei tanáccsal, akikor a Bács- Kiskun megyei tűzoltók lépés- hátrányát is be lehetne hozni. Tusa Béla Szabványcsomagok - olcsóbb díjszabással A közelmúltban vezette be a * Posta á belföldi forgalomban a szabványcsomag fogalmát, és az ehhez kapcsolódó kedvezményes díjtételt. Sokan azonban még nem tudják, hogy tulajdonképpen, mi. Íven csomagok minősülnek ol­csóbb díjszabású szabványcso­magnak. 1 A Posta tájékoztatása szerint szalbivánvcsomagnak tekintenek — az egyébként postán küldhető csomagok méret- és súlyhatárain belül — minden kocka- vagy tég­latest alakú csomagot, amelvet dobozba. Jádába. vagy bőröndbe csomagoltak. A szabványcso­magnál tehát e°y.részt annak alakja, másrészt a csomagoláshoz használt anyag a meghatározó. A doboz készülhet kartonpapír­ból. műanyagból vagy akár fém­ből is. A szabványcsomagként tör­ténő díjazást nem befolyásolja, ha a dobozt, a ládát vagy a bő­röndöt még küllőn vászonba vagy papírba is becsomagolják. A szabványcsomagnak azért alacsonyabb a postai díja. mert jobban alkalmas egységrakomány képzésére, könnyen összerakható és szállítható. Ezenkívül az is előnye, hogy az ilyen küldemény kevésbé sérülékeny. A csomagfeladás megkönnyí­tése érdekében a Posta már több mint két éve csomagolódobozo­kat is árusít. Az ezekben a dobo­zokban feladott küldemény is ter­mészetesen szabván,ycsomagmak minősül. A Posta kéri ügyfeleit, hogy ha tehetik szabványcsomagként ké­szítsék el feladásra szánt külde­ményeiket. Ez számukra is ked­vezőbb. hiszen a dobozba, ládába bőröndbe csomagolt > küldemény tartalmának épsége jobban bizto­sítható. ráadásul olcsóbb, és a Posta is- könnyebben tudja eze­ket a küldeményeket továbbíta­ni. (MTI) Kábeltévé . Keszthelyen A keszthelyi városi televízió el­ső, kísérleti adását február 25-én este fél 8-kor láthatják a helybe­liek. A nagy érdeklődéssel várt premier műsorterve elkészült, a benne szereplő riportok, tudósí­tások forgatásai megkezdődött. Keszthelyen 1978-tól két — a városi televíziózást lehetővé tevő — közösségi kábel- és antenna- rendszer épült ki. A lakosság mintegy kétharmadához jut majd el a.helyű tv műsora az agrártu­dományi egyetemen berendezett stúdióból. Falugyűlés Lajosmizsén • — Amit itt elmondok, annak foganatja van — tartja Szépi Ödön bácsi. ,& postás bácsi”, aki nap mint nap tapasztalja a szilárd útbur­kolat hiányát. Lajosmizsén 4 órakor bezár a posta. S utána már nem lehet vi­déket hívni telefonon. Jó lenne valamilyen megoldást találni, esetleg távhívásra alkalmas fül­kéket felállítani — hangzott el a javaslat. — Nem helyes Lajosmizsét vá­roshoz viszonyítani — utalt eev felszólaló a tanácselnöki beszá­molóra. melyben a csúcsidőben számított 446 literes, egy lakosra jutó vízfogyasztást hasonlította össze a kecskeméti. 280 literes ér­tékkel. — Itt kerték vannak, lo­csolni kell — hangzott az ellen­vetés. Javaslatot tettek még a postaládák területarányos elhe­lyezésére. nyilvános illemhely fel­állítására. és a temetői szemete­lés megakadályozására. A tanácselnök a hozzászólások­ra válaszolva elmondta, hogy a rendőrőrs megszűnése nem okoz gondot. mert. állandó ügyelet lesz a községben. A közeljövőben meg­épül a kétirányú kerékpárút, de az Arany János és iá hozzá hason­ló utcák helyzetén csak a VII. öt­éves tervben tudnak változtatni. A távhívásra alkalmas fülkék el­helyezése is megoldható. Ez ügy­ben most folynak a tárgyalások. Folyamatban van egy naponta kétezer köbméter vizet adó kút hálózatra való rákötése, sőt a kö­vetkező tervidőszakban még lé­tesítenek egy ilyen, naevhozamú víznyerőt. — Szennyvízhálózat-bővítés, út-, járda-, vagy tanteremépítés? A lakosság szerint melyikre van leginkább szükség? — tette fel befejezésképpen a kérdést a ta­nácselnök. s kérte, hogy a tanács­tagok segítségével jelezzék véle­ményüket. foglaljanak állást a la- iosmizseiek. L. Szabó László Nemzetközi összefogás az erdők védelmére 1985 az Erdők Éve. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) felhívására a tudósak, környezetvédők Euró- pa-szerte — így nálunk is — az idén a szokásosnál nagyobb ‘ fi­gyelmet szentelnek a fáknak, amelyeknek mindinkább foko­zódik gazdasági jelentőségük, és a természetes környezet harmó­niájának megóvásában betöl­tött szerepűk. Az erdőkkel kap­csolatos tudományos vizsgála­tok eredményeit a szakemberek átadják a FAO-mák. amely az er­dők védelmére kidolgozandó tu­dományos programhoz haszno­sítja. Szükség is van a fokozott véde­lemre. annál is inkább, mert mind több károsodás éri a fákat, sokféle eddig ismeretlen betegség pusz­títja az erdőket Így van ez ná­lunk is. Felmérések szerint az északi hegyvidék értékes tölgye­seinek. fenyveseinek mintegy 10 százalékát támadta meg eddig is­meretlen eredetű kór. A szakem­berek véleménye erről megoszlik. Egyesek szerint az ipartelepek légrétegében keletkezett szenv- nyeződések hatására fellépő sa­vas esők idézik elő a fák beteg­ségét. mások úgy vélekednek, hogy újfajta gombák, rovarok tér. jedéséről van szó. A MÉM állás- foglalása szerint valószínűleg spe­ciális .kórlánc” okozza a fameg­betegedéseket. E feltételezés sze­rint a savas esők környezetrom­boló hatása nyomán a megbillent biológiai egyensúly új gombák, rovarok számára teremt kedvező életfeltételeket. A KGST-országok erdészeti ve­zetői elhatározták, hogy hosszú távú tervezetet dolgoznak ki az erdők védelmére. É munka ta­pasztalatai egyben a FAO-prog- ramhoz is adalékul szolgálnak majd. Hazánkban a Mecsekiben és a Mátrában a Központi Légkör­fizikai Intézet bevonásával fel­állították már az első figyelő-, jel- zőszoJgálatot. amely az erdőket fenyegető légszennyeződésekről gyűjt adatsorokat. FEJLESZTÉS A MALÉV-NÉL Színvonalasabb szolgáltatás, vidéki irodák Az elmúlt éviben a tervezettnél többen, egymillió 67 ezren utaz­tak a MALÉV járatain. A ma­gyar légitársaság gépei 30 ország 44 városába repültek, összesen 20 millió 645 ezer kilométert tettek meg. A nyugati országokat érin­tő járatok vitték az utasok 52 százalékát, az ebből származó tő­kés devizabevételek 87 millió dollárt tesznek ki. A vállalat nye­resége várakozáson felül — 600 millió forint körül — alakult. Az idén a teljesítmények 1 szá­zalékos növelésére számít a MA­LÉV, a devizabevételek ennél na­gyobb arányban, várhatóan 5 szá­zalékkal növekednék. Nem ter­vezik a járatszám növelését, de az igényeknek megfelelően né­hány eddig összevdnt járatot szét­választanak. így például ebben az éviben már két közvetlen járatot indítanak Kuvaitba és Dubaiba. A vállalat több újdonsággal igyekszik javítani a szolgáltatá­sok színvonalát, s növelni utasai számát. Egyebek között MALÉV. irodát nyitnak néhány vidéki vá­rosban — elsőként Győrben. Pé­csett. Miskolcon és Szegeden —, ahol közvetlenül megválthatják repülőjegyeiket az utazni szán­dékozók, s pontos felvilágosítást is kaphatnak repüléssel kapcso­latos kérdéseikre. Oj gépet nem vásárol az idén a MALÉV, fejlesztési forrásai­nak legnagyobb részét az új utas. „ forgalmi épület berendezésére, üzembe állítására fordítja. Az osztrák hitelkonstrukcióban épü­lő ‘létesítményt az év végén ad­ják át. addigra itt is ki kell épí­teni az automata helyfoglalási rendszer termináljait, bővíteni szükséges az üzemanyagtöltő ál­lomást. Indokolt néhány repülő­génvontató beszerzése is — ezek segítségével jutnak majd el a ne. pülőgépek az épületek közvetlen közelében lévő beszállóhelyek- ■re. Számítanak arra is. hogy egy­re több gép szállítja konténerben a poggyászt, illetve a feladott áru­cikkeket. ezért a konténerek ki- és berakására, mozgatására spe­ciális berendezéseket vásárolnak. A pénzeszközök nem kis részét az új munkerő képzésére, betaní­tására fordítják. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom