Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-08 / 5. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évf. 5. szám Ára! 1,80 Ft 1985. Január 8. kedd Tiszakécskei tervteljesítés A Budapesti Likőripari Vál­lalat tiszakécs­kei gyára si­kerrel fejezte be az 1984-es esztendőt, a kol­lektíva minden tekintetben megvalósítót, ta a tervét. Sőt. üditő italból 8 millió palack­kal többet szál­lítottak meg­rendelőiknek. Bár ezekben a napokban fagy csinkedi . az arcunkat, a hűsítőkészítés most sem szü­netel. Két gépsor folyamatosan állítja elő a Colát, a Sztár és egyéb italokat. Az import alapanyagokat igyekeznek hazaival helyettesíteni, e téren már tavaly is értek el eredményt. Az 1985-re tervezett 67 mil­lió palack üdítőből az első. negyedévben 18 milliót gyártanak. Mathiász János- díjasok (4. oldal) Egy mindenes Császártöltésről (5. oldal) Hogyan lehet úrrá a pénztelenségben egy községi közművelődési intézmény vezetője, aki érdekes programokkal akarja „házába” csalo­gatni a lakosságot? A császártöltési mindenes módszere követhető. Fiatalokról — fiataloknak (5. oldal) a tárgyalóteremből Dinnye, a kegyetlen (4. oldal) A Dinnye csúf nevű fajszi fiatalembert — mint oly sok más tár­sát — az alkohol ültet­te a vádlottak padjára. Rozsét fuvarozott egy 77 éves asszonynak, akin sajátos módszer­rel akarta beyasalni a szerinte jogos viteldí­jat. A megrendelő be­lelhalt a verésbe — a gyilkos moziba ment, lo­pott bársonyöltöny­ben ... KECSKEMÉTEN, HALASON, KALOCSÁN, LADÁNYBENÉN, BAJÁN Együtt a gyermekintézményekért tartást végeztek. A szocialista brigádok szalbad idejéből arra is telt, hogy egy-egy óvodáinak és iskolai osztálynak festéssel, ta­karítással és varrással javítsanak a környezeti feltételein. A kisiparosok sem méricskélik hasznos gyakorlati' segítségüket, ha azzai a gyermekközösségek életkörülményein változtathat­nak. A KI ŐSZ megyei tagsága ta­valyi nyolcmillió forint értékű társadalmi munkájának csaknem az egynegyed résJÉt óvodák és iskolák kérésére végezte. Köz­vetlenül kétezren kapcsolódtak be azokba a feladatokba, amelyek révén majdnem mindegyik tele­pülésünkön sikerült jobbítani a gyermekintézmények működési feltételein. Turupuli Péter ladánybenei is­kolaépítő kőműves kisiparos ne­ve bizonyára nem ismeretlen az olvasók előtt. Hozzá hasonló — társadalmi munkás — szakem­bert természetesen' még százszám­ra találunk a megyében'. • Közé­jük tartozik a bajai Városi Ta­nács balatanberónyi úttörőtábo­rának konyhát és faházat építő harminc kisiparosa; Komáromi József bajai szobafestő, aki a he- iyi ^ uttöröházban egymaga ötezer forint értékben vállalt társadal­mi munkát; de említhetnénk még a jáinoshalmlakat, vagy a kiváló címmel KlOSZ-kitüntetésben ré­szesített bajai József Attila kis­ipari munkabrigádot, amely a hasonló nevű általános iskolát és a mellette lévő óvodát patronálja. Tavaly egy homokozót és egy étel- szállításhoz való betonjárdát ad­tak^ át. A brigád kőműves veze­tőjének, Faddi Jánosnak, a múlt évi tanévzáró ünnepségen megér­demelten adományoztak GYER­MEKEINKÉRT -emlékplakettet. K—1 Évről évre számos jó példáját látjuk a szolgál­tató vállalatok, szövetkezetek, a különböző üze­mek és a kisiparosok társadalmi munkájának me­gyénk iskoláiban, óvodáiban és bölcsődéiben. A gyermekintézményeknél is jól jön minden forint, minden fillér, amit az áldozatkész munkahelyi kö­zösségek segítségével megtakaríthatnak. Arról, hogy hol, milyen mértékű ez a támogatás az alábbi kör­képet készítettük. Kecskeméten a Zrínyi Ilona Ál­talános Iskola tantermeinek és könyvtárának a világítását — a megyei tanács pénzéből vásá­rolt lámpatestekkel — társadalmi munkában a Vágó Béla Szakmun­kásképző Intézet tanulóbrigádjai korszerűsítették. Ezenfelül az Al­föld Szakszövetkezet leányöltöző építésével, a Helvéciái Állami Gazdaság kéménybontással, a DUTÉP betonozással és fuvaro­zással, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat bútorhuzat-cserévei és képkeretek készítésével csökken­tette az iskola műit évi kiadásait. A festés és a mázolás a BÁGS- ÉPSZER dolgozóit dicséri. Az 1985. évi megállapodás alapján mintegy félmillió forint értékű társadalmi munkára számít ez az iskola — hallottuk Szappanos Bertalan igazgatótól. Ki, miben tud, abban segít. Ezt tartják irányadónak a Gelka Ka­tona József téri szervizének és a Kecskeméti Elektromos Karban­tartó Vállalatnak a szolgáltatói. Az előbbi, egy tavaly augusztusi szerződés szerint, nyolc bölcsőde háztartási gépeinek javításáért csak anyagköltséget számít fel, munkadíjat nem. Minit Finta Já- nosné, a _For rád alom utcai bölcső­de vezetője beszámolt róla; a ked­• üzemképes a Forradalom ut­cai bölcsőde konyhai robotgépe. A Gelka dolgozói megjavították. • Villany- szerelő­tanulók dolgoztak a Zrínyi Általános Iskolában. vezményes karbantartásnak kö­szönhetően, automata mosógépük, centrifugájuk és a szintén napon­ta használt konyhai robotgép azóta is üzembiztosán működik. A másik szolgáltató, az ELEK- TROSZER, körülbelül ezer ké­szülék — hűtőszekrény, porszívó, padlókefélő, asztali lámpa, mag­nó, filmvetítő és a fekete-fehé­ren kívül újalbban színes televízió — munkadíj-mentes javítását vállalja óvodák és bölcsődék ré­szére. A kecskeméti ÉPSZISZ dolgo­zói évemként egynapi munkabér­rel (tavaly 83 ezer 19 forinttal) járulnak hozzá a városi gyermek- intézmények működéséhez. Emel­lett - 1984-ben 123 ezer 200 forin­tot fizetett a szövetkezet az óvo­dák , iskolák és a bölcsődék fenntartásáért. A Klapka utcai bölcsődét, a régi széchenyivárosi óvodát és a Halasi úti iskolát közvetlenül, szakmunkával segí­tették. Festettek és kicserélték a törülköző tartókat. Annak ' idején a Munkácsy utcai, tanácsi keze­lésű óv oda. építéséiül az ÉPSZISZ jelentős részt vállalt. Megyénk többi városából is kaptunk híreket munkahelyi kol­lektíváknak á gyermekintézmé­nyeket támogató önzetlen tevé­kenységéről. Kiskunhalason a Fa- és Építőipari Szövetkezet a Moz­gássérültek Intézete és óvodák részére tavaly háromszáz óra tár­sadalmi munkát teljesített. Egye­bek közt állatfigurák ábrázolásá­ban, szemléltetőeszközök készí­téséhez adtak segítséget. Szép példája a dolgozók összefogásá­nak a Kalocsai Sütő- és Édes­ipari Vállalat immár tizenkét éves múltra visszatekintő pat­ronáló mozgalma. Ok a város 1- es számú körzetének Hunyadi ut­cai napközi otthonos óvodájában a múlt esztendőben kilencvenezer forint értékű javítást és karban! KÉTFORDULÓS TALÁLKOZÓ GENFBEN Szovjet—amerikai külügyminiszteri megbeszélés Három és fél órát tartott hét-, főn Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai külügy­miniszter első tanácskozása. A megbeszéléseken az űr- és a nuk­leáris fegyverek korlátozásáról tervezett új tárgyalások előkészí­téséről volt szó. Az első fordulóra a genfi szovjet misszió épületé­ben került sor. míg a délutáni órákban', A második forduló szín­helye az amerikai képviselet volt. Szovjet részről Andrej Gromi­ko mellett Georgij Komyijenko, a külügyminiszter első helyette­se, Viktor Karpov nagykövet (aki a korábbi hadászati fegyver­zetcsökkentési tárgyalásokon ve­zette a szovjet küldöttséget), va­lamint Anatolij Dobrinyin wa­shingtoni szovjet nagykövet vesz részt a tárgyalásokon. George Shultz első számú munkatársa a genfi megbeszéléseken Robert McFarlane nemzetbiztonsági ta­nácsadó, aki — amerikai forrá­sok szerint — Reagan elnök sze­mélyes bizalmát bírva, egyfajta „egyensúlyozó” szerepet játszik az amerikai küldöttség különbö­ző irányzatai között. A tárgyaló- asztalnál ül Paul Nitze veterán diplomata, aki ugyancsak egy sor fegyverzetkorlátozási tár­gyaláson vezette már az ameri­kai . delegációt, továbbá Arthur Hartman moszkvai amerikai nagy­követ. Mindkét részről további vezető kormányférf iák és szak­értők tanácskoztak Genfben köz­vetlenül a tárgyalások színhelyén, hogy adott esetiben bekapcsolód­hassanak a munkába. Tekintettel a szovjet—ameri­kai külügyminiszteri találkozó napirendjére, az új tárgyalások előkészítésére, az első szakasz­ban mindkét fél még igen kevés tájékoztatást adott a sajtónak. Várhatóan csak a keddi forduló után kerül nyilvánosságra, mi­lyen eredménnyel járnak a ma­gas szintű szovjet—-amerikai megbeszélések. Három és fél órái} át tartott Andrej Gromiko szovjet és Geor­ge Shultz amerikai külügymi­niszter második tanácskozása, ez­úttal a genfi amerikai képvise­let épületében. A megbeszélése­ken — amelyekről részleteket ez­úttal sem közöltek — minden bi­zonnyal folytatódott az eszmecse­re arról, milyen feltételekkel és milyen' keretek között vehetné fél a két nagyhatalom újra a tár­gyalásokat a fegyverkezés korlá­tozásáról. A kiszivárgott értesü­lések szerint a nap beható, az előirányzottnál hosszabb tár-? gyalásait, tárgyszerű, helyenként. szívélyes légkör jellemezte. A délutáni fordulót követően George Shultz szűkkörű foga­dást adott a szovjet küldöttség tiszteletére, ahol minden való­színűség szerint nemihivatalos keretek között folytatódott az eszmecsere a vezető amerikai és tFolytatás a 2. oldalon.) HAVASAK, SÍKOSAK AZ UTAK. KÉSNEK AZ AUTÓBUSZOK, VONATOK További lehűlés várható Nem rendkívüli, csapán annak érezzük a hideget — mondta érdek­lődésünkre a Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium főelő­adója, Kádár Ferenc. A hideg azért nem rendkívüli, mert voltak en­nél hidegebb januárok is. Például 1982-ben —22,3 fokot is mértek. A meteorológiai előrejelzések szerint a hideg tovább tart, a derűit idő hatására erősebb lesz a kisugárzás, s könnyen előfordulhat —20 Cel- sius-fokos hőmérséklet is, a hajnali órákban. A hideg időjárás megnehezíti a közlekedést. Január 5-én, szombaton a délelőtti órákiban Baja és Solt térségében havazás kezdődött, ami fokozatosan a megye egész területére átterjedt Szombaton délután Bács-Kiskun megye főútvonalainak burkola­tán a KM Közúti Igazgatóság üzemmérnökségei az alásózást21 géppel megkezdték. Délután Kis­kunhalas térségében, az 55-ös főközlekedési úton kisebb hóát- fúvások keletkeztek, amelyeket vasárnap hajnalban megszüntet­tek. A felerősödő szél szombat­ról vasárnapra virradóra a me­gye több mellékútvonalán hófú­vást okozott, amelyeket ugyan­csak sikerült megszüntetni. Vasár­nap a déli órákban a fő- és mellékútvanalak burkolata ha­(Folytatás a 2. oldalon.) Hasznot hozó intézkedések a kiskőrösi áfésznél Ezekben a napokban összesítik a Kiskőrös és Vidéke Áfésznél is az elmúlt évi mérlegadatokat és készítik az idei terveket. Nem kis feladat mindez, hiszen az áfész- hez Kiskőrös városon kívül hét község is tartozik. Taglétszáma is tekintélyes, összesen 8600. Pétervári János elnök: — Szö­vetkezetünk 1984. évi árbevétellé 837 millió forint, az előző évi 761 mülSóvad szemben, a tervezettet 37 millió forinttal haladja meg. Ügy értékeljük, hogy az alapel­látáshoz szükséges élelmiszerek nem hiányoztak üzleteánlkből, nőtt a forgalom is az előző esz­tendőhöz képest 8 százalékkal. A vegyesiparcikkéknél értük el a legjelentősebb növekedést, 21,5 százalékkal többet forgalmaz­tunk , mint 1983-lban. Az eredmé­nyeikhez hozzájárult a mezőgaz­dasági szaiküzletiink, melynek évi forgalma elérte a 35 millió forintot. Ez is bizonyítja, hogy nagy szükség van rá és jelentős segítséget nyújt a körzet lakos­ságának mezőgazdasági eszközök­kel való ellátásához.. A továbbiakban azt is elmond­ja az elnök, hogy beváltak azok a módszerek, amelyeket kezde­ményeztek a forgalom növelé­séért. Kiállításokat, engedményes vásárokat szerveztek, sikeresek voltak a kihelyezett vásárlások, jött betöltötte feladatát a mozgó­bolt is. — Voltak gondjaink is — foly­<Folytatás a 2. oldalon.) m Hazánkban 1895-ből való az első élelmiszeripari törvény. A 90. évfordulóból következ­tethetünk rá, hogy az áruk minősége és ára közti kapcso­lat már a múlt század embe­rét is foglalkoztatta. Bár el­múltak azok az idők, amikor a vásári sátrakban imért színes­edés limonádék festéktartal­mát vizsgálták, az ellenőrök- . nek ma is van bőven munká­juk. A századvégi törvényt az élelmiszerek minőségével, a gyártók és forgalmazók köte­lességeivel kapcsolatban azó­ta újabbak követték.. A fogyasztók érdekét az ál­lam ma' még hatékonyabban védi. A társadalmi kontrollt jelentő fogyasztói tanácsok lét­rehozásán túl olyképpen is, hogy ahol erre szükség van, bővíti a hatósági ellenőrző jog­kört. Ennék eredménye, hogy 1984-től a Bács-Kiskun megyei Állategészségügyi és Élelmi­szer Ellenőrző Állomás szak­emberei helyszíni bírságot is kiszabhatnak. Ideje, hogy az áruk minő­ségével jobban törődjenek! — jegyezte meg valaki annak kapcsán, hogy a karácsonyi ■ örömbe üröm is vegyüli. A gyermekének ajándékozott dzseki bélését a gyártó csu­pán megfércelte, úgy, hogy az pár napi használat után a var­ratoknál felszakadozott. Ha­sonló fércmunka, vagy in­kább könnyelműség az élel­miszer-fogyasztóknak is okoz- (hat) gondot. Mit keresett az 1980-ban töltött leesés marha- hús-konzerv, az engedélyezett kétévi minőségellenőrzési ha­táridő után, még 1984-ben is az egyik üzlet polcán? Nem tűnt fel az sem egy másik bolt dolgozóinak, hogy a Meggyvér gyümölcslé már igencsak idős. 18 hónapja készítették! Miért hunytak szemet afölött meg­int egy másik helyen, hogy négyezer forint értékű törött- paprika tönkrement, eladha­tatlanná vált, s hogy 8 rúd szalámitól — minőségi okok miatt — már hónapokkal ko­rábban meg kellett volna vál­ni?!! Kérdéseinket — a tel­jesség igénye nélkül — azokra a helyszíni vizsgálatokra és bírságokra alapoztuk, ame­lyekkel az Állategészségügyi és Élelnfiszer Ellenőrző Állo­más munkatársai tavaly ható­sági jogkörüket gyakorolták. Vajon csakugyan az a jó ke­reskedő, aki mindent elad? Szó sincs erről. Az sem állja meg a helyét, hogy némelyi boltos fél 0 ráfizetéstől, és ezért vállalja a, pénzbírság kockázatát a fogyaszthatósági és a minőségmegőrzési időn túl lévő áruk értékesítéséért. Ilyen kényszer nincs. A ke­reskedelemben megvan a mód­ja, hogy a termékek tényleges — használati, illetve minőségi — értékük alapján cseréljenek gazdát. A már nem teljes ér­tékű, de még fogyasztható és az egészségre nem ártalmas élelmiszerek. A vevők korrekt tájékoztatásával, olcsóbban eladhatók. Erre már vannak példák, de ennek a gyakorlat­nak az elterjedéséről még ko­rai lenne beszélni. Az „Egyet fizet, kettő kap” nem csupán reklámfogás lehet a kereske­delemben, hanem a gazdasá­gosságnak sajátos részévé is válhatna. Mi a jobb: ha a bol­tosnak nyakán marad a kará­csony előtt és év közben el nem kelt desszert és más cso­koládé, vagy ha ezeket még idejében, értékük szerint el­adja? A másik út, a változat- I lan áru, de változott minősé­gű áru forgalmazása, a hely­színi ellenőrzések és pénzbün­tetések miatt, a szó legszoro­sabb értelmében ráfizetés, és a vásárlóknak is veszteséges. Az érték és a minőség sze­rinti áruforgalmazás érdeké­ben kiszabott 31 tavalyi bír­ság nem volt hiábavaló. Az élelmiszer-ellenőrök, vissza­térve a vizsgált üzletekbe, azt tapasztalják: ahol egyszer már megfordultak, a boltvezető és az eladók megszívlelték az el­lenőrzés tanulságait. A törvé­nyek szerint nagyobb figyel­met fordítanak a fogyasztható- ság és a minőségmegőrzés ha­táridejének érvényesifesére, s az ebből eredő kötelezettsé­gekre. Bár igy lenne ez minden nagy és kis üzletben! Kohl Antal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom