Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-26 / 21. szám
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1984. évi fejlődéséről • Tavaly az országban 10 ezer 400 lakás épfiit. Képfinkfin: mén teleki családi házak, melyeket 1984-ben hoztak tető alá. (Folytatás az 1. oldalról.) bányaüzeméiben befejeződtek a feltárási munkák, az aknák műszaki átadása megtörtént, az év folyamán 1,2 millió tonna szenet termeltek. Alumíniumkohászati termékekből mind a belföldi értékesítés, mind az export emelkedett. Az export bővülése nem rubelel- számolásotaban következett be. A tőkés export az év első felében kedvező árakon, kiemelke- ■ dően nőtt, a későbbiekben az árak nagymértékben csökkentek. Vas- kohászati termékekből a 'belföldi értékesítés csökkent, az export mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően nőtt. A kivitel bővülése nem rubelelszá- molásokban volt erőteljesebb. Határidőre elkészült az Özdi Kohászati Üzemek salakfeldolgozó műve. Fenyőfőn 240 ezer tonna bauxittermelő kapacitásit helyeztek üzemibe. A gépiparon belül jelentősen, 6 százalékkal növelte termelését a villamosgép- és készülékipar, valamint a híradás- és vákuum- technikai ipar, szerényebb mértékben a közlekedésieszköz-ipar. Nem változott a műszeripar, a fémtömegcikkipar, csökkent a gép- és gépi berendezés-ipar termelése. A gépipari termékek kivitele ruibelelszámolásokban számottevően emelkedett, nem rubel- elszámolásokban, főként a fejlődő országokba, csökkent. A belföldi értékesítés az előző évivel azonos volt. Az építőanyag-ipar ágazatai közül a kő- és kavicsbányászat, az azbesztcement, valamint a rnész- és cementipar termelése csökkent, a többi szakágazaté emelkedett, legnagyobb mértékben az üvegiparé, valamint az építési szigetelőanyagoké. Nőtt a tégla- és cseréptenmelés is, ennek ellenére a megnövekedett lakossági kereslet következtében ellátási hiányok voltak. Részben a termelés nagyabb arányú bővítésével, részben importtal az -év utolsó harmadában enyhítették a feszültségeket. A vegyiparon belül kisebb-na- gyobb mértékben valamennyi szakágazat termelése nőtt, leggyorsabb ütemben — 8 százalékkal — a szerves és szervetlen vegyiparé, a háztartási és kozmetikai vegyiparé, valamint a gázgyártás és -elosztásé. Számottevően, 6—7 százalékkal bővült a műanyagfeldolgozás, valamint a gyógyszeripar terme-, lése. A műtrágya- és növényvé- dőszer-gyártás csaknem 4 százalékkal nőtt. A kőolajfeldolgozó- ipar, a műafiyag- és vegyiszál- gyártás, valamint a gumiipar 1— 2.4 százalékkal termelt többet, mint az előző évben. A vegyipari termékek kivitele mindkét fő elszámolási viszonylatban emelkedett, a növekedés a nem rubelelszámolású piacokon volt' erőteljesebb. Belföldre a vegyipar az előző évinél 1,5 százalékkal több terméket szállított. Űj kapacitások üzembe helyezésével bővült a vegyipari termékek választéka, javult piacképességük. A Tiszai Vegyi Kombinátban befejeződött az évi 40 000 tonna polipropilén előállítására alkalmas üzem beruházása. A Dunai Kőolajipari Vállalat új katalitikus krakküzeme megkezdte termelését. A könnyűipar csaknem valamennyi ágazatában nőtt a termelés. Az átlagosnál nagyobb mértékű volt a termelésnövekedés a papír-, valamint a fafeldolgozó iparban. A ruházati ágazatok termelése összességében 2.4 százalékkal, ezen belül a cipőiparé 6,5 százalékkal emelkedett. A könnyűipar belföldre ugyanannyit, rubelelszámolású exportra többet szállított, mint az előző évben. Befejeződött a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója. A legnagyobb élelmiszer- ipari ágak közül a húsipar termelése számottevően, a tejiparé is az átlagot meghaladóan emelkedett. A ' baromfifeldolgozás, valamint a tartósítóipar termelése I az előző évi szint körül alakult. A malomipar termelése némileg, a oukoriparé erőteljesebben csökkent. A kisebb ágazatok közül I jelentős volt a termelésnövekedés a növényolaj-, a szesz-, a dohány- és az édesiparban. Az I élelmiszeripar a lakossági igények kielégítése mellett , erőteljesen I. növelte elsősorban nem rubel- I elszámolású exportját. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene a tervezettet némileg meghaladóan, 4—5 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar az előző évinél 7—8 százalékkal termelt kevesebbet. Csökkent az építőiparon kívüli szervezetek építési tevékenysége és növekedett a magánépít- kezések volumene. Jelentősen nőtt a kisvállalkozások építési teljesítménye, amely az országos építési szerelési munkáknak 2— 3 százalékát tette ki. Az állami és szövetkezeti építőipar kivitelezésében levő építmények és technológiai szerelési munkák száma és értéke csökkent. A megkezdett munkák költségvetési összege kisebb, az átadottaké nagyobb volt, mint az előző évben. A kivitelező építőipar által visszautasított építési igények tovább csökkentek. Az építési munkákon belül a mérséklődő beruházási kereslet ellenére nem változott lényegesen a beruházási és fenntartási jellegű építkezések aránya, a fenntartási munkák az összes termelés 22 százalékát adták. A kivitelező építőipar által elvégzett munkák árszínvonala 7—7,5 százalékkal emelkedett. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 3.0 százalékkal, mintegy 8600 fővel csökkent. A létszámcsökkenés a korábbiaknál mérsékeltebb volt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés színvonala elmaradt az 1983. évitől: 1984-ben 70 400 lakás épült fel, ez megfelel az előirányzat alsó határának. Az épített lakások 14 százaléka, a tervezettnél - kevesebb épült állami erőből. Magánerőből, túlnyomórészt állami támogatással, kölcsönnel, az előző évinél több lakás épült. Az új lakások 41 százaléka az állami és a szövetkezeti építőipari szervezetek, a többi a magánkisipar és a lakosság házilagos kivitelezésében készült el. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelésé 2,5-^3 'százalékkal,' a tervezettet megközelítő mértékben emelkedett."'' A növénytermelés több mint 4 százalékkal nőtt, az állattenyésztés növekedése meghaladta az 1 százalékot. 1984-ben minden eddiginél több gabonát takarítottak be. Az 1983. évivel közel azonos nagyságú területen 15,7 millió tonna gabona termett, ami 2 millió tonnával több az 1983. évi mennyiségnél, és a két évvel azelőttit is meghaladta. A búzatermés 7,3. millió tonna volt, 1,4 millió tonnával több az előző évinél. Kukoricából 6,7 millió tonnát takarítottak be, 230 ezer tonnával többet, mint 1983-ban. A búza hektáronkénti hozama 5,4 tonna volt, a kukoricáé 5,9 tonna. A oukorrépatermés — az előző évi nagymértékű csökkenés után — 15 százalékkal növekedett. A hektáronkénti hozam kedvezőbb az 1983. évinél. Napraforgóból valamivel több termett, mint 1983-ban, a termésátlag 9 százalékkal csökkent. Burgonyából 28 százalékkal termeltek többet, mint 1983-iban. A zöldségfélékből az összes termésmennyiség nőtt, ezen belül zöldborsóból, káposztából jóval több, paradicsomból, zöldpaprikából lényegesen kevesebb volt a termés, mint az előző éviben. A gyümölcstermés 13 százalékkal elmaradt az előző évitől. Szőlőből 870 ezer tonnát szüreteltek, 11 százalékkal kevesebbet, mint 1983-iban. A szarvasmarha-állomány gyakorlatilag nem változott, a tehénállomány csökkenése folytatódott. A sertésállomány 1984. év végén 9,2 millió darab volt, 6 százalékkal kevesebb, mintegy évvel korábban. A kocaállomány is csökkent kismértékben. A juhok száma kevesebb volt, mint egy évvel ezelőtt. A vágóállat-termelés elérte a 2,4 millió tonnát, az előző évhez képest 2 százalékkal nőtt. Ezen belül a vágósertés-termelés 5 százalékkal emelkedett, a vágóibaromfié pedig az előző évi szinten maradt. A vágómarha- és vágójuh-termelés 5, illetve 12 százalékkal csökkent. A fontosabb állati termékek közül tejből valamivel több, tojásból 5 százalékkal kevesebb volt a termelés, mint az előző évben. A mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységen kivüli tevé- kenysége a korábbi gyors növekedés után 1984-ben alig váltó zott'. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 1984-ben mintegy 30 ezer fővel, 3 százalékkal csökkent. A csökkenés a nagyüzemekben főként az alaptevékenységben foglalkoztatottaknál következett be, die mérséklődött az ipari, építőipari munkákon dolgozók száma is. • A földgáztermelés 6 százalékkal nőtt az elmúlt esztendőben. Felvételünk a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szanki földgázüzemében készült. A mezőgazdaság műtrágya-felhasználása csökkent, az 1 hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya kb. 230 kg volt. Az évfolyamán korszerűbb gépekkel bővült a mezőgazdaság traktor-, tehergépkocsi- és munkagép-állománya. A mezőgazdasági termékek értékesítési árszínvonala kb. 6 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek külpiaci értékesítési feltételei tovább romlottak. Az exportárak számottevően csökkentek, a kivitt áruk mennyisége 8 százalékkal emelkedett. Az erdőgazdálkodási vállalatok 1984. évi fakitermelése — 7,9 millió köbméter — valamint erdőtelepítése azonos vofl,t az előző 'évivel. Vízgazdálkodás A vízgazdálkodás 1984. évi feladatai általában megvalósultak. 1984. év végén a lakosság 83 százaléka részesült vezetékes vízellátásiban. Javult az egészségtelen ivóvizű települések vízellátása is. A lakások 38 százalékából vezették el közcsatornán a szennyvizet. A mezőgazdasági üzemek megközelítőleg 25 százalékkal több öntözővizet vettek igénybe, mint 1983-ban. Folytatódott az árvízvédelmi müvek építése, és valamelyest nőtt azok védelmi, biztonsága. Tovább épültek a belvízelvezető főművek. ggMB . ....m Közlekedés, posta ás távközlés A közlekedési vállalatok és szövetkezetek által szállított áruk tömege 2,5 százalékkal kisebb volt az egy évvél azelőttinél A szállítási távolság nőtt, és ezzel összefüggésben az árutonnakilo- meter teljesítmény a vasúti közlekedés kivételével valamennyi közlekedési ágban fokozódott. A távolsági személyszállítás utasainak, száma valamivel el ^ maradt az 1983. évitől. A vasúi ton utazók száma emelkedett, az j^í?°USZOn utazóké mérséklődött. Az átlagos utazási távolsós nagyabb volt az előző évinél ígv az utaskilométer-teljesítmény a vasúti és az autóbuszközlekedésben egyaránt nőtt. A szállítási feladatok lebonyolításában a közlekedési és a más népgazdasági ágazatokba tartozó vállalatok és szövetkezetek mellett egyre jelentősebb a szerepe az áru- és személyszállító kisiparosoknak, számuk meghaladta a 20 ezret. Folytatódott a vasút villamosítása, az öss2ihálózat több mint 23 százalékát kitevő villamosított vonalakon a vontatási teljesítmények mintegy 60 százaléka bonyolódik le. A közlekedési vállalatok és szövetkezetek jármű- beszerzései teherszállító járművekből 1984-ben tovább csökkentek, közúti 6zemélyszálító járművekből kissé nőttek. Az év folyamán' összesen 95 ezer személygépkocsit értékesítettek, a lakosság tulajdonában levő személygépkocsik év végi állománya meghaladta az 1,3 milliót, a teljes állomány 97 százalékát. Befejeződött az Árpád-híd és a hozzá kapcsolódó forgalmi csomópontok átépítése, újabb metrószakaszt adtak át a forgalomnak. A bekapcsolt távbeszélő-főállomások száma 29 ezerrel nőtt. Ezen belül a lakásokban felszerelt állomások száma mintegy 24 ezerrel, 5 százalékkal gyarapodott. A főállomások 80 százaléka távhívásra alkalmas. A közlekedés, a posta és távközlés területén foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 1984-ben mintegy 3 ezer fővel, 0,8 százalékkal csökkent. Külkereskedelem Az 1984. évi 'behozatal meny- nyisége lényegében azonos volt az előző évivel, a kivitelé jelentősen meghaladta az egy évvel azelőttit, ez tette lehetővé a külkereskedelmi egyenleg javulását. Külgazdasági kapcsolatainkban 1984-iben is meghatározó szerepe volt a szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködésnek. A rubelben elszámolt behozatal mennyisége az 1983. évi szint körül alakult. Ezen belül energiahordozókból, egyes nyers- és alapanyagokból, továbbá fogyasztási iparcikkekből több érkezett, mint egy évvel korábban. A rubelelszámolású kivitel 7 százalékkal bővült. Mindenekelőtt az ipari késztermékek exportja fokozódott. A cserearányromlás mérséklődött. A behozatali többlet az előző évihez képest jelentősen csökkent. Nem rubelelszámolósokban a behozatal nem egészen 1 százalékkal, a kivitel 5 százalékkal emelkedett. A behozatal nyersanyagokból, félkésztermékekből és alkatrészekből, fogyasztási iparcikkekből nőtt, termelési rendeltetésű gépekből jelentősen csökkent. A kivitel főként néhány kohászati és vegyipari alapanyagból, illetve félkésztermékből, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből, az ipari késztermékek köziül pedig fogyasztási iparcikkekből fokozódott. A gépexport elmaradt az 1983. évitől. Több fontos exportcikkünk tőkés piaci ára kedvezőtlenül alakult, a cserearány romlott. A kiviteli többlet meghaladta az 1983. évit. Idegenforgalom A külgazdasági egyensúly javítását a növekvő idegenforgalom .is segítette. 1984-ben több mint 13 millió külföldi érkezett Magyarországra1, 3 millió fővel, csaknem 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A beutazók több mint 70 százaléka a szocialista országokból érkezett. Számuk az előző évhez képest egyharmaddal, a nem szocialista országokból érkezőké egyötöddel emelkedett. A hazánkba érkezett külföldiek 65 százaléka turista volt. Átlagos tartózkodási idejük kissé emelkedett. Magyar állampolgárok 1984- ben 5,4 millió esetben utaztak külföldre, ami az előző évhez képest 0,6 millió fős, 13 százalékos növekedésit jelent. A kiutazók 88 százaléka a szocialista országokat kereste fel. Az idegenforgalmi bevételek 1984-ben is meghaladták a kiadásokat. Az aktívum rubel- és néni rubelelszámolásokban egyaránt nagyabb volt, mint 1983-ban. Beruházás A szocialista szervek beruházásaira 186 milliárd forintot fizettek ki, kb. 1 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A beruházások volumene 6—7 százalékkal, a tervezettnél kevésbé csökkent. játszott többek között a Márkus- hegyi bányaüzem biztonsági berendezéseinek kiegészítése, a Dunai Vasmű kokszolóművének gyorsított kivitelezése, a kőolaj- és földgáztermelés fejlesztésének gyorsítása. A vállalati és szövetkezeti döntésű beruházásokra csaknem 107 milliárd forintot fizettek ki, 2 százalékkal kevesebbet az előző évinél'. Nőttek a beruházási hitel és az állami támogatás segítségével megvalósuló beruházási kifizetések. A 100 millió forintnál nagyobb beruházások körében a befejezett 1985. január 1-én az ország népessége 10 658 000 fő volt, 21 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, 1984. folyamán 125 000 gyerek született, 2 000-rel kevesebb, mint 1983-lban. A születések számának évek óta tartó csökkenése mérséklődött, a szülési hajlandóság valamelyes élénkülése következtében. Ezer lakosra 11,7 élveszületés jutott. A születések alacsony számában szerepe van annak, hogy a szülőképes korú — elsősorban a 20—29 éves — nők száma 3—4 éve csökken. 1'984-fben 146 000-en haltak meg. Az ezer lakosra jutó halálozás 13,7 volt, némileg kevesebb, mint 1983-ban. A csecsemőhalandóság évek óta tartó csökkenése nem folytatódott: ezer élveszülöttre 20 egy éven aluli haláleset jutott, 1983-iban 19. A lakosság összes jövedelme nominálértéken mintegy 9 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal) átlagosan 8,3 százalékkal volt magasabb az 1983. évinél. Az egy lakosra jutó reáljövedelem — a terviben előirányzott szintentartással szemben — kb. 1 százalékkal emelkedett. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó bruttó havi átlagkeresete 5510 forint volt, 5,8 százalékkal több, mint 1983-ban. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 3,8 százalékkal emelkedett, összege havi 4840 forint, volt. A munkából származó jövedelmet növelte, hogy a különböző kisvállalkozási formákból származó jövedelmek összege, mindenekelőtt az e formában tevékenykedők számának jelentős emelkedése miatt, majdnem megkétszereződött. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 3 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél, az összes munkajövedelem reálértéke lényegében nem változott. A pénzben! társadalmi jövedelmek összege folyó áron 12 százalékkal nőtt, és kb. 125 milliárd forintot tett ki. Emelkedett a természetbeni — egészségügyi, oktatási, kulturális — jövedelmek összege és reálértéke. Nyugdíjakra az év folyamán 84 milliárd forintot fizettek kd, 12 százalékkal többet, mint 1983- ban. A növekedésben szerepe volt annak, hogy a nyugdíjasok száma az előző évhez képest 45 ezerrel, 2 260 500-ra nőtt, valamint annak, hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdija, mint a régebben nyugdíjazottaké. Hozzájárult a növekedéshez a nyugdíjak évi 2 'százalékos, illetve legalább 100 forintos kiegészítése, továbbá az év eleji központi fogyasztói áremelések hatásának mérsékléséhez az alacsony összegű nyugdíjakhoz nyújtott jövedellem-kiegészités. 1984-ben az egy nyugdíjasra jutó nyugdíjak és járadékok átlagos, havi összege 3130 forint volt, 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Családi pótlékra 1984-ben 19,4 milliárd forintot fizettek ki, 21 százalékkal többet, mint 1983- ban. A növekedésben szerepe volt annak, hogy a kétgyermekesek családi pótlékát emelték, és egy gyermek után is fizetnek családi pótlékot. Továbbá az 1984. év eleji áremeléssel egyidejűleg a családi pótlékot kiegészítették. 1984-ben átlagosan 221 ezer anya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, 10 ezerrel kevesebb, mint 1983-iban. A gyermekgondozási segélyre 3,4 milliárd. forintot folyósítottak, valamivel többet, mint 1983-ban, mivel az áremelések' ellentételezésére a gyermekgondozási segélyt is kiegészítették. A lakosság fogyasztása a reál- jövedelemhez hasonlóan, kb. 1 százalékkal, a tervezettnél némileg gyorsabban emelkedett. A kiskereskedelem folyó áron 8,7 százatokkal, összehasonlító áron 0,2—0,3 százalékkal több árut értékesített, mint az előző éviben. Az eladott vegyes iparcikkek volumene mintegy 2 százalékkal nőtt, az élelmiszerek és élveaeti cikkek bolti eladásának mennyisége lényegében nem változott. A vendéglátó-forgalom 4 beruházások költségelőirányzata meghaladta a megkezdettekét, igy a megvalósítás allatt álló állomány csökkent. 1984-ben építési és gépberuházásokra valamivel kevesebbet, egyéb beruházásokra többet fordítottak, mint egy évvel korábban. A belföldi beszerzésű gépek beruházása nőtt, a rubel- és a nem rubelelszámolású importgépeké csökkenj A beruházási ráfordítások volumene valamennyi népgazdasági ágban kisebb volt, mint az előző évben. 1985. január 1-én az aktív keresők száma 4 920 000 fő volt, 20 000 fővel, 0,4 százatokkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A keresők száma az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban nőtt. A kisszervezetek keretében foglalkoztatottak számának növekedése folytatódott. 1984 végén több mint 27 000 szervezeti egységben mintegy 320 000 fő dolgozott. Továbbra is legelterjedtebbek a szocialista gazdálkodó szervezetek keretein belül működő formák; a vállalati gazdasági munkaközösségek és az ipari és szolgáltató szakcsoportok, amelyeknek év végi száma 17 ezer, illetve 2,5 ezer volt. E szervezetekben 1984. év végén mintegy 185 000, ill. 60 000 fő dolgozott. százalékkal, a ruházati cikkeké 2,5 százalékkal csökkent. Az alapvető élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a kínálat az év egészében kielégítő volt. Ruházati cikkekből az előző évhez hasonlóan választéki hiányosságok zavarták az ellátást. A vegyes iparcikkek közé tartozó néhány termék — hazai gyártású hűtő- és fagyasztószekrény, színes televízió, villanyibojler, tetőcserép síb. — tartósan a hiánycikkek között szerepelt. A takarékbetét-állomány az év folyamán a kamatokkal együtt 22 milliárd forinttal emelkedett, és december 31-én 219 milliárd forintot tett ki. Egészségügy, oktatás 1984-ben tovább javult az orvosellátottság. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 31,7-re emelkedett Az év folyamán 70 új általános és gyermekorvosi körzet létesült. Az egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra jutó lakosok száma 1954-re csökkent. A betöltetlen körzeti és gyermekkörzeti orvosi állások aránya kismértékben, 3,2 százalékra emelkedett. Az év folyamán 1600 új kórházi hely létesült A működő kórházi ágyak száma a fejlesztések és megszűnések következtében 100 400-ra nőtt. A bölcsődei helyek száma az év végén 69 900 volt. Az óvodai helyek száma 2057- tel nőtt, és a tanév elejére megközelítette a 415 ezret, miközben az óvodás korú gyermekek száma csökkent. Az óvodák zsúfoltsága tovább mérséklődött. Az óvodás korú gyermekek 88,8 százaléka jár óvodába. ,1984/1985-ös tanévben az álta-, Iános iskola nappali tagozatán 1 286 ezren tanulnak, 16 000-rel többen, mint az előző tanévben. Az általános iskolák osztálytermeinek száma a tanév elején 1123-mai több volt az egy évvel korábbinál. Az egy osztályteremre jutó tanulólétszám kevesebb az előző évinél. Az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma nem változott. Az általános iskola 8. osztályát befejezők 93 százaléka tanul tovább, fele középiskolában, fele szakmunkásképző és szakiskolákban. Az előző tanévhez képest mind a szakmunkástanulók, mind a középiskolák nappali tagozatán tanulók száma emelkedett. A középiskolákban 17 500 pedagógus tarnt, 580-nal több, mint az előző tanéviben. 1984-ben nappali tagozaton az előző évinél többen, 46,4 ezren tettek eredményes érettségi vizsgát. A felsőfokú oktatási intézményeknek csaknem 100 ezer hall-' gatója van. Ebből 63,2 ezren tanulnak nappali tagozaton, 300- zal többen, mint az előző tanévben. A 18—22 éves népességnek az előző évinél valamivel nagyabb része, 9,9 százaléka tanul a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán. Az általános iskolai tanulók 42,6 százaléka részesül napköd otthonos ellátásban. Diákotthonokban vagy kollégiumokban lakik a középiskolai tanulók több mint ötödé, az egyetemi—főiskolai hallgatók csaknem fele. százatokkal több utas vette igénv19“Hbao' Legjelentősebben az autóbuszon' utazók száma emelkedett, de villamoson és metrón is többen utaztak az egy évvel korábbinál. Az állami döntési körbe ti tozó beruházásokra 79 milliá forintot fordítottak, ami lém gében az 1983. évi kifizetés azonos. Az előirányzottnál r gyobb kifizetésekben Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság A lakosság jövedelme és fogyasztása
