Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-23 / 301. szám

1984. december 23. • PETŐFI NÉPE • 3 A MAGYAR NÉPGAZDASÁG 1985. ÉVI TERVE (Folytatás az 1. oldalról.) ■ lis rubelben elszámolt kivitel mennyisége a tavalyi körül ala­kul, a konvertibilis valutákban > elszámolté számottevően nő. A közlekedésben a belföldi áru- szállítás valamivel elmarad az előző évitől, a tranzitszállítások mérsékelten bővülnek. A szállí­tások egyenletesebbé tételére irá­nyuló intézkedések nem jártak kellő eredménnyel. A személy­• szállításban a távolsági tömeg- : közlekedés csökkenése megállt, a teljesítmény kis mértékben emel­> kedik. A postai és távközlési szolgál­tattok a számítottnál kissé gyor­sabban fejlődnek. A bekapcsolt • távbeszélő-állomások száma meg­■ haladja a tervezettet. Az ország népessége és a fog­■ lalkoztatottak száma kissé csök­ken. Az iparban és az építőipar­ban a létszámcsökkenés mérsék­lődik, és a • korábbiaktól eltérően csökken a létszám a mezőgazda­ságban is. A hatékonyan nem ' foglalkoztatható munkaerő felsza­badítása lassú, ami hátráltatja a dinamikusabban fejlődő vállala­tok munkaerő-keresletének kielé­f gítését/ A lakosság nomináljövedelmei a tervezettnél jobban emelked­nek. Elsősorban a kisvállalkozá­sokból származó jövedelmek nő­nek gyorsan, de meghaladja a számítottat a bérkifizetés, a me­zőgazdasági kisüzemi termelésből származó bevételek és a pénzbeli társadalmi juttatások növekedése is. A fogyasztói árszínvonal az elő­irányzott 7—8 százalékot megha­ladóan emelkedik. A nagyobb ár­emelkedésben döntő része a piaci hatásokra bekövetkező áremelke­déseknek van Csökken a fogyasz­tói ártámogatás, és az érintett termékcsoportok egy részénél ja­vult a kereslet és a kínálat egyensúlya. A nagyobb nominál- Jövedelmek következtében a ma­gasabb fogyasztói árszínvonal el­lenére az egy főre jutó reáljöve­delem az 1983. évi színvonal meg­tartása helvett emelkedik, a la­kosság fogyasztása az előirány­zottnál gyorsabban nő Az egy keresőre jutó reálbér a tervezett léptékben mérséklődik. Az egvéb munkajövedelmek meghaladják a számítottat. A kiskereskedelmi áruforga­lomban — főleg az év második felében — emelkedik a! kínálat színvonala, de továbbra vsem megfelelő az ellátás gvermekru- báTPti eikkelrhől és néhánv tar­tós fogyasztási cikkből. Javul az ellátás a lakásépítkezéshez szük­séges anyagokból, egyes termé­kekből így sincs elegendő. A társadalmi-gazdasági prog­ramokban kiemelt infrastruktu­rális fejlesztések a tervezettnek megfelelően valósulnak meg. A tervezett számú lakás (ezen belül állami lakás) építése fejeződik be. A tervezettnél több lakás fel­újítására és korszerűsítésére ke­rül sor. A kórházi ágyak száma várhatóan a tervnek megfelelően emelkedik, a szociális otthoni fé­rőhelyek száma némileg jobban nő, de változatlanul jelentős a kielégítetlen igény. Á bölcsődei és az óvodai helyek száma a ko­rábbiaknál kisebb mértékben, az igényekkel arányosan bővül, a zsúfoltság csökken. Az általános iskolai osztálytermek növelése ré­vén a tanulócsoportok átlaglét­száma és a váltott napszakú ok­tatás aránya lényegében változat­lan marad. A népgazdasági beruházások — a lakosság 'beruházásainak szá­mítottnál élénkébb növekedése miatt — az elgondoltnál valami­vel kisebb mértékben csökken­nek. A külkereskedelmi forgalomban az összes kivitel mennyiségének növekedése valamelyest felülmúl­ja a számítottat, a behozatal mennyisége kismértékben növe­kedik. A külföldi adósságállomány csökken. A transzferábilis rubelben el­számolt kivitel számottevően meg­haladja az 1983. évit. Leggyor­sabban a gépkivitel emelkedik. A külkereskedelmi mérleg egyen­lege jelentősen javul. A konvertibilis valutákban el­számolt kivitel mennyisége is dinamikusan, a tervben számí­tottnál gyorsabban nő. A gépki­vitel alig emelkedik, színvonala a számítottnál lényegesen alacso­nyabb. Dinamikusan nő viszont néhány vegyipari, a kohászati és a könnyűipari termékek kivitele. Egyes élelmiszeripari és mezőgaz­dasági cikkek (elsősorban hús­áruk) bővülő értékesítése nehéz­ségekkel járt. A behozatal meny- nyisége várhatóan kissé megha­ladja az előző évit. A csereará­nyok romlása a tervben számí­tottnál nagyobb. Az áruforgalom aktívuma nő, de az előbbiek miatt kissé elmarad az előirányzottól. Az adósságállomány a tervnek megfelelően csökken. Eredményes munka folyt a VII. ötéves nép- gazdasági terv kidolgozásának előkészítésében, kialakultak a terv gazdaságpolitikai elgondolásai. Ezzel is összhangban döntések történtek a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejleszté­séről. Az 1985. évi terv fő céljai és előirányzatai 1985-ben a termelés hatékony­ságának fokozódó növekedésére, ezzel a nemzeti jövedelem bővü­lésének élénkülésére alapozva to­vább kell javítani a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. Meg kell állítani az átlagos reálbérek és a beruházások mérséklődésének fo­lyamatát. Mindkét fő elszámolási viszonylatban csökkenteni keli az adósságállományt. E célok eléréséhez fel kell gyor­sítani a műszaki fejlődést a ter­melés szerkezetének olyan válto­zásait, amelyek a versenyképes­ség javítását, a 'gazdaságos kivi­tel növelését, importigényességé­nek csökkentését szolgálják a gaz­daságosság követelményeinek fo­kozott. érvényesítése melllett. A termelés hatékonyságának növe­lését a ráfordítások csökkentésé­vel is meg kell alapozni. A mun­ka termelékenysége a népgazda­ságban az eddiginél jobban emel­kedjen, a termelő ágazatok faj­lagos anyag- és energiafelhasz­nálása erőteljesen' csökkenjen, A külkereskedelmi aktívumot összességében továbbra, is növel­ni kell. Ez már nem teszi szüksé­gessé a belföldi felhasználás mér­séklését, az évek óta először — a gazdasági hatékonyság növekedé­sétől és a külgazdasági egyensúly javulásától függően — kismér­tékben emelkedhet. Így mind a társadalompolitika, mind a gaz­daságfejlesztés terén a korábbi évekhez képest valamivel kedve­zőbb lehetőségek nyílnak: emel­kedik a. lakosság reáljövedelme és fogyasztása, javulnak életkörül­ményei, az 1984. évi színvonalon maradnak a szocialista szektor beruházásai, bővülnek a gazda­ság anyagi alapjai. Mindezek valóra váltásához meg kell gyorsítani azokat a cse­lekvéseket, . amelyék a termelés hatékonyságának, a gazdaság jö­vedelemtermelő képességének növekedését eredményezik, a gaz­dasági egyensúly további javítá­sát és tartós megszilárdítását biz­tosítják. Ennek Legfontosabb esz­köze a gazdaságirányítási rend­szer fejlesztése. A terv megvalósítását ezen túl célra orientált akcióprogramok is segítik. Ezek előmozdítják a fo­lyamatban levő kormányprogra­mok jövő évi feladatainak végre­hajtását. így az energiagazdálko­dás racionalizálását; a gazdasá­gos anyagfelhasználást és tech­nológia-korszerűsítést; a mellék- termék- és hulladékhasznosítást. Gazdaságszervező intézkedések támogatják a konvertibilis valu­tákban elszámolt export növelé­sét és az ezzel arányban álló be­hozatal megvalósítását; a drága behozatal helyettesítését; a pénz­ügyi hiányos vállalatok kezelé­sét; a szállításszervezés ésszerű­sítését; a munkaerő-gazdálkodás hatékonyabbá tételét. A termelő ágazatok fejlődésé Az ipari termelés növekedése a külföldi és hazai kereslet válto­zásától és az ahhoz való alkalmaz­kodástól függően iparáganként és vállalatonként differenciáltan alakul. Az ipari átlagot megha­ladó ütemben emelkedik a gép­ipar, a vegyipar és a könnyűipar termelése és exportja. A termelés és a kivitel szerke­zetét úgy szükséges javítani, hogy növekedjen a gazdaságosan elő­állított, feldolgozott termékek aránya. Javítani kell a termékek versenyképességét, az ezt' alátá­masztó műszaki fejlesztés ered­ményességét, •gyorsítani a termék­váltás ütemét, növélni az új. kor­szerű termékek termelését. Ki­emelt jelentősége van az értékesí­tés, a piaci munka jobb megszer­vezésének. A gazdasági szábályo- zás változásai, a vállalati szerve­zeti rendszer korszerűsítése, az új vállalatirányítási formáik be­vezetése elősegíti a korszerűbb vállalati termelési szerkezet ki­alakulását. Az ipari termékeknek mind a szocialista, mind a fejlett tőkés és a fejlődő országokba irányuló kivitelét dinamikusan kell nö­velni. elsősorban a gazdaságos fel­dolgozóipari termékek kivitelé-. nek jelentékeny bővítésével. A hazai kereslet emelkedése és jobb kielégítése megkívánja a belföldi célú értékesítés növelését is. Az energiagazdálkodási prog­ram következetes végrehajtásával számottevő energiamegtakaritást — ennek jelentős hányadát az iparban — kell elérni. Az anyag- takarékosságra, a hulladék és a mány-fogyasztósra alapozott vá­gómarha- és juhhústermelés gaz­daságosabb növelése a cél. A vágósertés-termelés az értékesítési körülményekhez igazodva alakul. A baromfitenyésztés kissé emel­kedik. ' A mezőgazdasági termékek fel­dolgozása, az élelmiszeripar ter­melése a mezőgazdasági terme­li Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Lakossági fogyasztás Egy lakosra Jutó reáljövedelem A szocialista szektor beruhá­zásai 1984:100% 402,3—102,8 1 401,0—101,5 103.0 101,0—102,0 104,0 • 401,0—101,5 101 5—402,0 193—195 Mrd forint másodlagos nyersanyagok hasz­nosítására irányuló intézkedések, valamint a vállalati gazdálkodás javulásának, szervezettségének eredményeként az iparban a faj­lagos anyagfelhasználást csökken­teni kell. A hazai szabad kapa­citások ésszerű 'hasznosításával, a .kisvállalkozási formák adta lehe­tőségek jobb kihasználásával a drága import további kiváltását és helyettesítését kell megvalósí­tani. Az új szabályozási és irányí­tási feltételek hatására növekszik a gazdálkodó szervezetek diffe­renciálódása. A veszteséges és alacsony hatékonyságú vállalatok­nak pénzügyi problémáikat első­sorban saját erejükre támasz­kodva. az ez irányú programnak megfelelően kell megoldaniok. A népgazdaság energiafelhasz­nálása kismértékben haladhatja meg az ez évit. A szükségletek kielégítéséhez a hazai források bővülnek, a növekedés döntő ré­sze a Paksi Atomerőmű terme­léséből származik. A szénterme­lés megközelíti, a kőolajtermelés megegyezik az ez évivel, a föld- gáztermelés emelkedik. A kohá­szat termelése az ideihez hason­ló lehet, növelni kell a termelés és a kivitel gazdaságosságát. A gépipar termelése az ipar átlagos fejlődését meghaladó ütemben emelkedhet. Ennél is lényegesen gyorsabban kell növelni a gépipa­ri termékek kivitelét. Az értéke­sítési lehetőségek jobb kiaknázá­sához elengedhetetlen a verseny- képesség jelentős javítása, a gyártmányok és a gyártmány­szerkezet eddiginél lényegesen gyorsabb korszerűsítése. Az épí­tőanyag-ipar termelése a keres­let kismértékű növekedésével összhangban, emelkedik. A vegy­iparban emelkedik a magasabb feldolgozottsági fokú termékek részaránya. A .katalitikus krakk- üzem 1984. évi üzembe helyezé­sével javul a koalajfeldolgozás gazdaságossága. Gyógyszerekből, növényvédő szerekből és inter­medierekből jelentősen bővül a termelés. Mindez lehetővé teszi, hogy a vegyipari termékek kivi­tele dinamikusan növekedjék. A beruházási vásárlóerő alaku­lását követve az építőipar terme­lésének évek óta tartó csökkenése megáll. A termelés szervezetek, valamint területek szerinti diffe­renciálódása tovább folytatódik oly módon, hogy javuljon a kivi­telezői kapacitások területi meg­oszlása. a kereslet kielégítése. A szabályozás változásai kedve­ző feltételeket teremtenek a vál­lalkozások .kibontakozása, az erőteljesebb verseny számára. Ezt segítheti az indokolt szerve­zeti változások gyors, következe­tes megvalósítása is. A kivitelező építőiparnak az ez évihez hason­lóan 37—38 ezer lakás felépítésé­re kell felkészülnie. A magánla­kás-építést segíti a javuló építő­anyag -ellátás. A mezőgazdaságban a. nö­vénytermesztés" meghaladja az 1984. évit, az állattenyésztés ter­melése várhatóan nem növek­szik. A kiegészítő tevékenység további 'bővítése indokolt. A gabonatermelés intenzív nö­velését szolgáló program folyta­tásával .mintegy 15,5 millió ton­na gabona betakarítása a fel­adat. Az olajosnövények vetés- területének kismértékű növeke­dése, a feldolgozás javítása is el­sősorban .a kivitel bővülését se­gíti. Az ez évi csökkenés után érezhetően növelni kell a zöld­ség-, szőlő- és gyümölcsterme­lést. Fontos, hogy célszerű agro­technika alkalmazásával, minő- ségmegóvóbb betakarítással nö­vekedjék 'az exportra alkalmas áruk aránya. Növekszik a műtrá­gya- és növényvédőszer-felhasz- nálás. javulnak a gépbeszerzés le­hetőségei. A mezőgazdaságban is fontos feladat a termelési ráfor­dítások, ezen 'belül a fajlagos anyag- és energiaigényesség csök­kentése. A hazai szükségletek, a kül­piaci lehetőségek, a termelés jö­vedelmezőbbé tétele az állatte­nyésztés változatlan színvonalon tartását indokolja. A tömegtakar­lésnél gyorsabhan fejlődik. A bel­földi ellátás színvonalának fenn­tartása, illetve javítása mellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele emelkedik. Ja­vítani kell a termékek minőségét, tárolását, csomagolását, korsze­rűsíteni a feldolgozás és a forgal­mazás folyamatát. A közlekedésben az áruszállí­tás mérsékelten bővül. A vasút teljesítményei kismértékben emel­kednek. és nő a folyami 'hajózás szerepe. Gazdaságszerve­zd intézkedések történnek a szál­lításigényesség csökkentésére, a szállítási kapacitások egyenlete­sebb évközi kihasználására. Ta­karékosabb gazdálkodással javí­tani kell a közlekedés fa-jiag/ia energiafelhasználását. A posta és távközlés teljesít­ményei emelkednek. ezen belül a távközlési szolgáltatások dinami­kusan bővülnek. A távbeszélő- állomások száma nő, ezen belül a lakásállomásoké legalább 25 ezerrel gyarapodik. A fővárosban elkészül a Krisztina' II. telefon­központ; vidéken elsősorban a balatoni üdülőkörzetben enyhül­nek a forgalmi gondok. A komá- di tv-adó üzembe helyezésével je­lentősen javul az ország délkele­ti térségében a 2. műsor vételi lehetősége. A vízgazdálkodásban kapacitás- bővítésekre elsősorban a közmű, vés vízellátás, a szennyvízelveze­tés és -tisztítás területén kerül sor. Folytatódik a Balaton víz­minőségének védelme, az egész­ségügyileg nem megfelelő vízel- Látású települések helyzetének ja­vítása. Foglalkoztatás, a lakosság életkörülményei Az ország népessége mintegy 20 ezer. a foglalkoztattak száma mintegy 10 ezer fővel csökken. Az iparban és az építőiparban a lét­szám^ tovább — és az eddigiektől eltérően a mezőgazdaságban is kisebb mértékben — mérséklődik. Emellett várhatóan növekszik á népgazdasági ágakon belüli át­csoportosulás. A murukaerőáram- lást segíti a munkaerőgazdál­kodás hatékonyabbá tételére ki­dolgozott program. Az 1985. évi népgazdasági terv fontos célja, hogy a lakosság fo­gyasztása és reáljövedelme emel­kedjék, a reálbérek csökkenése megálljon. Az egy dolgozóra jutó átlagkereset — amennyiben a munkateljesítmények és a gaz­dasági eredmények a tervnek megfelelően alakulnak — 7—7,5 százalékkal nő. Ez döntő részben az új bérszabályozási rendszeren keresztül valósul meg. Az átla-; gos reálbérek szinten, tartása oly módon .történik meg. hogy a ke­resetek a hatékonyan működő gazdálkodó szervezeteknél az át­lagosnál gyorsabban., míg a ke­véssé hatékonyaknál lassan emelkedhetnek. A gazdálkodó szervezeteknek olyan bérpolitikát kell folytatniok, amelyik jobban elismeri a munkateljesítmények különbségeit, és ennek alapján alakítja a kereseteket. A terv szűk körben számításba vesz köz­ponti bérpolitikai intézkedéseket. A kisvállalkozásokból származó jövedelmek az előző évekénél mérsékeltebben, de továbbra is dinamikusán nőnek. Az arányo­sabb teherviselés érdekében sor kerül az e körben fizetett balese­ti járulék helyett társadalombiz­tosítási járulék bevezetésére, va­lamint a költségvetési befizeté­sek emelésére. A hosszú távú népesedéspoliti­kai határozatokból adódó felada­tok végrehajtását a terv a gyer­mektámogatás rendszerének kor­szerűsítésével is elő kívánja se­gíteni. E célból a jövő év elejé­től emelkedik, és gyermekenként azonos összegű lesz' a háron^- és többgyermekesek (valamint a két , gyermeket egyedül nevelők és a fogyatékos gyermekek) családi iskolai (napközis) étkeztetés élel­miszernormája; a gyermekgon­dozási segély kiterjed a felsőok­tatási intézmények hallgatóira is. Március 1-től a gyermek egyéves" koráig terjedő gyermekgondozá­si díj kerülj bevezetésre. Szep­tember l-től a gyermekápolási táppénz a gyermek 10 éves ko­ráig lesz igénybe vehető; 4 héttel meghosszabbodik a terhességi- gyermekágyi segély időtartama; emelkedik az anyasági segély; nő a szakmunkástanulók ösztöndíja. Január l-től a táppénzfolyósítás alapja a nyugdíjjárulékkal csök­kentett előző évi átlagbér, illet­ve átlagkereset lesz, de egyide­jűleg emelkedik a kórházi ápo­lásban töltött időre és a hosszabb betegség esetén járó táppénz, va­lamint a pályakezdő fiatalok kö­rében a táppénz mértéke. A fogyasztói árszínvonal leg­feljebb 7 százalékkal emelked­het. Éhből a piaci jellegű árvál­tozások 3,5 százalékkal, az új hatósági árintézkedések 3 száza­lékkal növelik az árszínvonalat. A hatósági áremeléseik elősegí­tik az ártámogatások leépítését a johb árarányok kialakítását, á külgazdasági egyensúly javítását, a forgalmi adók egységesítését. Az alapvető termékek központi áremelése az alacsony nyugdíjjal rendelkezőknél, a gyermekes csa­ládoknál és az ösztöndíjasoknál részlegesen ellentételezésre kerül. Szigorodik a központi árellenőr­zés tevékenysége. A nomináljövedelmék és a fo­gyasztói árszínvonal együttes • hatosára az egy .keresőre jutó reálbér az 1984. évihez képest nem változik, az egy főre jutó reáljövedelem 1,5—2 százalékkal, a lakosság fogyasztása 1—1,5 szá­zalékkal emelkedik. A kiskereskedelmi áruforga­lom kismértékben bővül. Az áru­ellátás színvonalát főként azokon a területeken szükséges javítani, ahol az utóbbi években hiányok jelentkeztek. Egyebek között to­vább bővüljön a húsfélék kínála­ta. javuljon minőségük, nőjön a lakásépítéshez szükséges terme, kék, a tüzelőanyagok, egyes tar­tós fogyasztási és ruházati cikkek kmalato. Ehhez fokozni kell a kereskedelmi vállalatok piacérzé­kenységét, a kereskedelmi mun­ka hatékonyságát, javítani a ter­meléssel a kapcsolatokat, foly­tatni a belkereskedelem szerve­zetének korszerűsítését A társadalmi—gazdasági prog­ramok megvalósítása 1985-ben is folytatódik. a lakosság infrastruk­turális ellátottsága tovább javul. Felépül 74—75 ezer, ezen belül II ezer állami lakás. A bérlakás- építés növelésével és a tanácsi lakásgazdálkodás javulásával bő­vül a tanácsi elosztású lakások száma. A személyi tulajdonú la­kásépítés tovább nő. ezt az állam növekvő mértékben támogatja. A kórházi ágyak száma 1700- zal ^ emelkedik, 10 ezer lakosra 96 ágy jut. Az egészségügyi gyer­mekotthonok, a szociális ottho­nok helyeinek bővülése megha­ladja az ez évit, de a növekvő igények egy része továbbra sem elégíthető ki. A bölcsődei és óvo­dai helyek száma tovább nő. a •bötesődéskorúak több mint ' 20 százalékát, az óvodáskorúak kö­zel 93 százalékát lehet a megfe­lelő intézményben elhelyezni. Az általános iskolákban az új osz­tálytermek eredményeként a tanulócsoportok átlagos létszáma nem változik, a váltott napszakú oktatás aránya kissé mérsék­lődik. A .középiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban az osztálytermek szálma körülbelül 150-nel gyarapodik. Beruházások A szocialista szektor beruházá­sainak volumene megegyezik az ez évivel. Ezen belül erőteljes szelekció érvényesül. A nagyberuházásokra szánt összeg biztosítja a folyamatban levő fejlesztések megfelelő üte­mű folytatásait. Meggyorsul a Du­nai Vasmű kokszolóművének ki- . vitelezése. Befejeződik három bá­nyaberuházás (Márkushegy. Nagy­egyháza, Fenyőfő). Lezárul az Ár,pád-híd szélesítése. Befejezik a Paksi Atomerőmű második egy­ségét. Megtörténik a Nemzeti Színház építésének előkészítése, illetve az építés megkezdése. A célcsoportos beruházások közül jelentősen nő a termelő infra­struktúra kiemelt fejlesztési cél­jainak: a vasúti és a telefonhá­lózat. a víziközművek fejleszté­sének, a vízkárok elhárításának az előirányzata. Számottevő az emelkedés a szénhidrogénipar, va­lamint a rádió—televízió-műsor­szórás fejlesztésénél is. Az egyéb központi beruházások előirány­zata az 1984. évi várható teljesí­tésnél alacsonyabb; új, építéssel is összefüggő beruházások csak kivételesen kezdődhetnek. A ta­nácsok beruházásai kismértékben növekedhetnek, az előirányzatok lehetőséget adnak a társadabni­beruházásainak mennyisége az ez évihez hasonló lehet. Az irányí­tási rendszer 1985-től életbe lépő módosításai a fejlesztések terén is növelik a vállalati önállóságot novekvo arányban biztosítanak fejlesztési lehetőséget a fejlődés- re Jcepes gazdálkodó szervezetek szamára. A beruházások forrásai kozott csökken a támogatások és hitelek aranya, ezek elsősorban az expartkepességet, az anyag- és energiagazdálkodást javító beru­házásokat segítik. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A -külkereskedelmi áruforga­lomban a terv az összes kivitel erőteljes, a behozatal mérsékel­tebb, de az ez évinél nagyobb emelkedését, az áruforgalom ak­tív egyenlegének további növelé­sét irányozza elő. Mivel a mező­gazdasági-élelmiszeripari kivitel az átlagosnál lassabban bővülhet, a kivitel növekedését főleg az ipari kivitel .gyors növelésével kell megalapozni. A transzferábilis rubelben el­számolt behozatal kismértékben bővíthető. Az energiahordozók döntő, a nyers- és alapanyagok •nagyobb részének beszerzése to­vábbra is a szocialista országok­ból történik. A kivitelt — főleg ©epekből és fogyasztási cikkek­ből — a behozatalnál jobban szükséges növelni A konvertibilis valutákban el­számolt áruforgalomban a terv az ez évihez hasonló, 600—700 millió dollár ítlvimof irányi« elő. Ezt a kivitel _ elsősorban a z ipari. az<n belül is a feldol­gozóipari kivité — >z évinél di­namikusabb növelésével ke!) megalapoz .:. A kivitel növelését a váltok -i nyereségérdekeltség ■erősítése, a belfii ídi vásárlóaró szigorú szabályozása az export- növelő fejlesztések előnybe* szesitése segíti. A be-:.•ujatoi ez éviné’ gyorsat bár. p. k>_ t ői függi :-, emelkedhet. A te melés műszaki színvc"-- ám korszerűs í lése érdekében rbvül beruházd gépek importja, ■termelés: célú behozatal iá fok zottabbar. szolgálja a termés összetétel korszerűsítését. A í gyasztás.cikk-behazata; az • évihez hasonló lehet. Az idegenforgalomban a ,tev zabevéteiek növelése mellett el térbe kell helyezni a fajlagos d vizabei átel javítását Ezt tol jelentő- fejlesztés is segíti A gazdaság­irányítási rendszer továbbfejlesztése re­az ,Áz. 1985. évi népgazdasági terv céljainak megvalósítását alátá­masztja a gazdaságirányítási rendszer széles körű továbbfej­lesztése. A gazdasági szabályozó- rendszer változásának középpont­jában a vállalati és a személyi érdekeltségire ható elemek áll- ihak: ä vállalati jövedélamszábá— lyozás módosítása a mainál erő­teljesebben differenciál a haté­konyabban gazdálkodó vállala­tok javára, a szervesen hozzá­kapcsolódó új keresetszabályozás kedvezőbb feltételeket teremt a johb egyéni teljesítmények anya­gi elismeréséhez. Nő a vállalatok önállósága jövedelmeik felhasz­nálásában, emelkedik a többlet- jövedelmekből a gazdálkodó szervezeteknél keresetnövelésre és fejlesztésekre felhasználható rész aránya. A termelői árrendszerben megvalósuló változások fokoza­tosan bővítik a vállalati önálló­ságot a külső és belső piaci vi­szonyokhoz való alkalimazkodás- ban> Megkezdődik a bankrend­szer továbbfejlesztése, szélesebb körben érvényesül a társadalmi tőke vállalatok közötti, a haté­konyságjavulást szolgáló áramlá­sának gyakorlata. Folytatódik a vállalati szervezetnek a piaci vi­szonyok fejlesztését célzó kor­szerűsítése. * A magyar népgazdaság embe­ri, anyagi és pénzügyi erőforrá­sai, a gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztése, a kormány­zati programok és akciók, a vár­hatóan nem lényegesen romló kül­gazdasági körülmények együtte­sen létrehozzák annak feltételeit, hogy az 1985. évi terv céljai meg­valósuljanak. A Minisztertanács felhívja a gazdálkodó szerveze­teket, a tanácsok és intézmények vezetőit és dolgozóit, hogy mun­kájukat a terv követelményei­nek megfelelően végezzék, járul­janak hozzá azok megvalósításá­hoz, népünk felemelkedéséhez és boldogulásához. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom