Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-19 / 297. szám

1984. december 19. • PETŐFI NÉPE t 3

a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának 1984. december 17-i üléséről

(Folytatás az 1. oldalról.) ban a vezetői munka bonyolultságával, társadalmi jelentőségével és hasznosságával.

Az életszínvonal-politika legfontosabb feladata a bérek reálértékének megőrzése, növelése mellett az életkörülmények javítása. Ebbe — csökkenő nagyságú — .központi erőforrásokon kívül továbbra is be kell vonni a helyi, vállalati, szövetkezeti és lakossági erőket is. Tekintettel azonban arra, hogy már ezek is csak korlátozottan mozgósíthatók, fontos. hogy a fejlesztési feladatok közül valóban a legfontosabbak megvalósulását tűzzék ki célul a tanácsok. Ez a fejlesztési döntések demokratizmusának növelését igényli.

O

A megye iparvállalatai a piaci igényeknek megfelelő mértékben és szerkezetben alakítsák termelésüket. A termelés csak ott növekedjék, ahol piacképes termékeket tudnak előállítani és kellő időben, meny- nyiségben, jó minőségben képesek azokat a továbbiélhasználók, illetve a fogyasztók rendelkezésére bocsátani. Kiemelt feladat a közvetett vagy közvetlen konvertibilis export fokozása. A szocialista exportszerződések teljesítése, a kiszállítások szervezettsége érdekében jobb ütemezést kell megvalósítani.

A szénhidrogén-bányászatban változatlanul fontos érdekek fűződnek a kőolaj- és földgázkitermelés növeléséhez. A géoioarban növelni kell a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek és berendezések gyártását és' értékesítését, emelni kell azok műszaki és minőségi színvonalát. A könnyűiparban a ruházkodást, a választékosabb lakáskultúrát szolgáló vállalatok legyenek érzékenyebbek a divat, a fogyasztói szokások, a hazai és külpiaci vevők igényeinek ‘változásaira.

Az építőiparban a soron lévő építési igények kielégítésé mel-1 lett meg kell gyorsítani a felkészülést a VII. ötéves tervidőszak feladataira. Ezen belül indokolt az építési kereslet szerkezetéhez jobban igazodó kapacitáskínálat, és az ezt alátámasztó célszerű vállalati szervezeti rendszer kialakítása. A szocialista kivitelező építőipar első számú feladata az állami célcsoportos és az OTP-beruházásű lakásépítés 'maradéktalan. teljesítése. Fontos társadalompolitikai feladat a lakásárak és a lakásépítési költségek növekedési ütemének mérséklése. Javítani kell az építőanyag-ellátást, bővítésre szorul a nem építőipari szervezetek építőrészlegeinek kapacitása, korszerűsítsék technikai felkészültségüket.

O

Az élelmiszer-gazdaság legfontosabb célkitűzése, hogy a lehetőségekhez mérten pótolja az előző évek kieséseit. Minden' ágazat alapvető feladata a lakosság és a feldolgozóipar igényeinek magasabb szintű kielégítése. az exportárualapok növelése.

Ehhez, az adottságokból kiindulva, tovább kell fokozni a gabona- és hústermelést, a kertészeti termékek termelését A .gabonaprogram sikeres végrehajtása érdekében a termőterület megtartása — kukoricánál növelése — mellett magas termésátlagok elérése, stabilizálása a követelmény. A szőlő- és gyümölcstermesztésben a termelés fokozását a technológiai fegyelem megszilárdításával, a hozamok növelésével kell elérni. Az állattenyésztésben az állomány differenciált növelése a cél. A minőség javítása mellett a nagyüzemek folytassák az állattartó telepek rekonstrukcióját.

További támogatással kell elősegíteni. hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságú 'mezőgazda- sági üzemekben ne csökkenjen az alaptevékenység, A kiegészítő tevékenység támogatása is indokolt.

Az élelmiszeripari vállalatok, mezőgazdasági élelmiszerfeldolgozó üzemek tegyék még biztonságosabbá a termékfeldolgozást, bővítsék á termékválasztékot, növeljék a továbbfeldolgozott, a tájjellegű, illetve az olcsó élelmiszerek választékát. Törekedjenek arra, hogy a mezőgazdaságban előállított beltartalmi értéket megőrizzék. Javítsák kapcsolataikat mind a mezőgazdasági termelőkkel, mind a kereskedelmi partnerekkel.

Az élelmiszer-feldolgozó üzemek — összhangban a beruházásfejlesztési lehetőségekkel — elsősorban a bővítő, komplettírozó jellegű, rekonstrukciós beruházásokat, fejlesztéseket helyezzék előtérbe. A nagyarányú lemaradás miatt valamennyi iparágban feladat a tárolóterek bővítése, korszerűsítése, valamint a csomagolás, az áru megjelenési színvonalának javítása. Lépéseket kell tenni az élelmiszeripar háttériparának bővítésére, keresni keli a saját és a kooperációs gyártásban rejlő lehetőségeket.

O

A közlekedés—hírközlési ágazaton bélül egyre sürgetőbb igény a gazdasági fejlettséghez, a megye térbeli szerkezetéhez jobban igazodó infrastruktúra kiépítése, az ellátottsági szint javítása. Ki kell dolgozni a megye VII. ötéves tervidőszaki távközlési viszonyait jelentősen javító céltámogatási—pályázati rendszert. Ennek keretében fel kell készülni több mint 40 település távhívásba történő bekapcsolására.

A kereskedelmi ellátás színvonalának javítása továbbra is fontos társadalompolitikai feladat. Ezért, keresve az újabb lehetőségeket. tovább kell bővíteni és korszerűsíteni a bolthálózatot. Törekedni kell a vásárlók igényeinek minél magasabb szintű kielégítésére. a kulturáltabb vásárlási körülmények megteremtésére. A korszerűsítések egyúttal szolgálják a választékbővítés feltételeinek kialakítását. Külön figyelmet kell fordítani a megye sajátos településszerkezetére, jellemző, kisebb falu méretű szórványtelepülések, tsz-lakótelepek ellátásának javítására.

A vendéglátóiparban nagy figyelmet kell fordítani a munkahelyi étkeztetés körülményeinek és az ellátás minőségének javítására. Az idegenforgalomban törekedni kell arra. hogy a kulturált elhelyezést biztosító szálláshelyek száma növekedjen.

O

Az életkörülmények javítása érdekében tovább kell folytatni a lakáshoziuttatás megkezdett szociális programját. Ezen belül növelni kell a sajáterős lakásépítéshez nyújtott támogatások arányát. Továbbra is fontos része a sajáterős lakásépítés támogatásának a telekelőkészítés.

Az egészségügyi fejlesztések - ben ütemesen kell folytatni, illetve be kell fejezni a folyamatban lévő beruházásokat. A községekben az orvosi rendelők hálózatának bővítése szükséges.

A középiskolák iránt a következő tervidőszakban megnövekvő igényeikre való felkészülés jegyében indokolt a folyamatban lévő bővítések, és új beruházások befejezése, illetve gyorsítása, valamint újabb létesítmények építése. Be kell fejezni a még folyamatban lévő általános iskolai beruházásokat is.

Az év végéig el kell érni. hogy valamennyi megyei településen egészséges, közműves víz legyen. Ennek érdekében élni kell a társulatok szervezésének eszközével.

O

Az egyre bonyolultabbá és nehezebbé váló gazdálkodási körülmények, az előttünk álló tennivalók azt igénylik, hogy a gazdasági építőmunkában részt vevő valamennyi gazdálkodó és irányító egység, társadalmi szervezet — összhangban a XII. kongresszus irányelveinek ala>'

■ vető célkitűzésétvéf — a feladatok megvalósítására öszponto- sítsa erőit. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a vállalkozói szellem erősítése, és az egyéni kezdeményezés. A társadalmilag is fontos, kiemelkedő teljesítményeket megfelelően el kell ismerni. Az ügyeskedés, a korrupció és más. a közvéleményt irritáló, társadalmi érdekeket nem szolgáló tevékenységek visszaszorításában, és megelőzésében növekvő szerep hárul az ellenőrző szervekre, a vállalatok, szövetkezetek belső ellenőrzési tevékenységére.

A pártszervek és -szervezetek mindenkori feladata tudatosítani a kommunistákkal, hogy a gazdasági építőmunka célkitűzései csak nagyobb erőfeszítések árán érhetők el. Segítsék — együtt a társadalmi és tömegszervezetekkel, mozgalmakkal — értelmezni, elfogadtatni, és a helyi körülményeknek megfelelően teljesíteni a kiemelt népgazdasági és megyei feladatokat, mozgósítsanak ezek megvalósítására.

III. A megyei pártbizottság — hatáskörében eljárva — felmentette gazdaságpolitikai osztályvezetői beosztásából érdemei elismerésével Suhajda István közgazdászt, mivel az Állatiorgailmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója kinevezte 1985. január 1-től a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari "Vállalat igazgatójának. Egyidejűleg a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya vezetőjének kinevezte Tóth Ferenc közgazdászt, a megyei pártbizottság munkatársát. A testület továbbá ajánlásokat fogadott el párt- és társadalmi tisztségekre.

Megválasztott tisztségviselők

DR. KŐRÖS GÁSPÁR

DR. BODOCZKY LÁSZLÓ

Munkáscsaládban, 1930( augusztus 15-én Budapesten született Kőrös Gáspár. A mezőgazdasági akadémia elvégzése után Soltvadkerten,

Tázláron dolgozott. 1953-tól 1959-ig a kiskőrösi járási tanácsnál osztályvezető, elnökhelyettes, majd elnök. Két évig a kiskőrösi járási párt- bizottság titkáraként, — pártfőiskolai tanulmányai után — o kalocsai járási pártbizottság első titkáraként tevékenykedett. 1966-ban a megyei tanács vb-titkárának, majd elnökhelyettessé, általános elnökhelyettessé választották. Rövid ideig a kecskeméti tanács elnöke volt. Tíz éven át a megyeszékhely pártbizottságának első titkáraként hasznosította tapasztalatait. 1946 óta tagja a pártnak, 1948 óta szakszervezeti tag. 1969- ben avatták doktorrá a Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. \

Dr. Bodóczky László 46 éves, a pártnak 1965 óta tagja, a munkás- mozgalomban 1954 óta vesz részt.

Egyetemi évei alatt KlSZ-titkár volt, ■ később a KISZ Kecskeméti városi Bizottságának tagja. A párt Kecskemét városi bizottságába 1980-ban választották be. A Magyar Jogász Szövetség megyei szervezete büntetőjogi szakosztályának elnöke, tagja a KSC elnökségének, és a megyéi úszószövetségnek is elnöke.

A szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett, majd az igazságszolgáltatásban dolgozott: több esztendőn át városi-járási bírósági elnökként tevékenykedett, 1981-ben a Kecskeméti Megyei Bíróság elnökhelyettesévé nevezték ki.

Dr. Bodóczky László nős, három gyermek apja.

t

EGÉSZ NAP LESZ FRISS KENYÉR A BOLTOKBAN

Sütőüzem Bácsalmáson

A minap hallottam, hogy Magyarországon 92 (!) fajta kenyér van forgalomban. Beszélgetőpartnerem, ehhez hozzátette: — Ez nem olyan nagy dolog, hiszen mind variációk lisztre, kenyérre, kovászra...

Ilyen széles választék után aligha nevezhető finnyásnak az a vásárló, aki duzzog, ha a boltban a lapos, nyúlós, sületlen >— nem túl jó magyarsággal — a sikerületlen kenyér láttán reklamál. A minden kívánalmat kielégítő kenyér sütése elsősorban szakértelmet, megfelelő alapanyagot, s jó berendezést kíván. Nos, mindez Bácsalmáson újra adott.

Tavaly augusztus 20-án fogtak hozzá a helyi vegyesipari ktsz szakemberei a munkához. Ugyanis a Bajai Sütő- és Édesipari Vállalat régi bácsalmási üzeme már nem győzte az igényeket. A vállalat a munkák ideje alatt a szomszédos községek sütödéiből hozta a nagyközségbe a nékárut. Az alkalmanként előforduló kellemetlenségeket — az új üzemben ígérték — hamar felejtetik.

Arra, hogy mi változott Nagy István körzeti üzemcsoport-veze- tő válaszol. Nem titkolt dicsekvéssel vezet körbe az új épületben.

— Ez a „fekete” öltöző — mutatja az egyik vasszekrényes szobába kukkantva. — Ott a „fehér” része, mellette a zuhanyozó.

Az égszínkék csempe a meny- nyezetig ér. A kinti mínusz 4—5

fok dacára kellemes a meleg. Innen a nagy terembe kalauzol. Egyelőre csend, csak az új, PHSZ-típusú kemencében sistereg a gázláng. A délutáni műszak egy óra múlva, fél háromkor kezd, de már fűtik a kemencét. Ebben a 20 négyzetméteres, alagútban, óráként 480 kilogramm fehér kenyér sülhet. Mellette a kistestvére — mint megtudom — FNK- típusú. A nem szakember, így én is, emeletesnek látom.,Egymás fölötti kisebb rekeszeiben zsemle, kifli, finom fonott kalács, briós, zsemlevekni és egyéb vajas sütemény sül majd ropogósra.

A terem egyik sarkában hárman dolgoznak. Egyikük a dagasztókádból két maroknyi tésztát tép, a mérlegre helyezi. Segítője ellenőrzi a mérés pontosságát és a kívánt mennyiséget hozzá- vagy elcsípi. Már huppan is a kenyértészta a formázóba. A forgó kúp mentén egy vályúban kanyarogva alakul gömbbé Ezután rafinált szerkezet lisztezi és lapítja hengerré. Innen kis fa- teknőbe rakják. Némi idő eltelte után „megdagadva” kitölti a rendelkezésére álló teret, ekkor kerülhet a sütőbe. De erre még várni kell...

Fél háromkor „beöltözve” megérkeznek a délutáni műszakbeliek. Rutinos mozdulatokkal tapogatják a láncot. Vizsgálják halad-e, meleg-e? Babity Simon ellenőrzi a műszereket, egyet-kettőt meg is kopogtat. Nem ra<■ A mérés és a formázás a gépek segítsége ellenére a pékség" hitelét jelenti.

gadt-e le? Nagy István két csap segítségével gőzt ad a kemencének. A láncpályára, két vízzel teli vályú kerül. A miértre megtudom: párásítja és hűti a kemencét, különben az első kenyer- rek megégnének. Az asszonyok borítják a veknit, a még lapos fehér tészta, hátán három vágással, eltűnik az alagútban. A nagy titok a szem elől rejtve játszódik le. Így készül a kenyér az új üzemben...

Azért nem mentesek a gondoktól. Nagy István meséli, hogy az üzem próba ideje alatt, az elmúlt hetekben néhányszor pánik tört ki Bácsalmáson.

— Korábban megszokták, hogy a friss kenyér csak a reggeli órákban kapható. így, amikor az első szállítmány elfogyott, megijedtek. Pedig mi, folyamatosan visszük a kenyeret. A legutolsó, a délelőtti 10 órás vetésből kerül az üzletekbe. A napokban falragaszokon, és a hangosbemondón is tudatjuk a lakossággal, hogy ezentúl egész nap lesz a boltokban friss kenyér, és egyéb pékáru.

A 20 milliós rekonstrukció után az új sütödében december 12-én befejeződött a próbaüzem. Már csak az itt dolgozó hatvanöt emberen múlik: ezután dicsérik-« á' bácsalmási kenyeret.

Czauner Péter

• Nyeli a kemence a kenyeret.

A hagyományos mellett új üzletágak

Beszélgetés a takarékpénztár munkájáról

Az Országos Takarékpénztár a lakosság ibankja. Kezeli pénzét, gyűjti a 'betétet, s finanszírozza hitelekkel különböző vállalkozásait. Persze kölcsönnyújtáshoz az szükséges, 'hogy legyen megfelelő betét- állomány is. Amikor az OTP Bács-Kiskun megyei igazgatóságának tevékenységét tekintettük át Dudás Ede igazgatóval, első kérdésünk is erre utalt.

— Mennyi pénzünk is van a takarékban?

— Bács-Kiskun megyében az összes lakossági betétállomány év végére meghaladja a 11,5 milliárd forintot. A korábbi dinamikus növekedés, az évi 900 millió—1 milliárd azonban

1984-iben némiképp csökkent, idén 800 millió forintot várunk.

— Miért?

— Az okokat kutatjuk. Közrejátszhat ebben az aszályos év, s ez jelentős tétel egy mezőgazdasági megyében. Magas a sajáterős építkezések aránya, s ebbe is sokan fektették be pénzüket. És megjelentek a piacon a versenytársak: a kötvénykibocsátó vállalatok, s az áfészek, tsz-ek, amelyek szintén adtak ki részjegyeket tagságuknak. Ezért kevesebb a hagyományos takarékbetét,, De a többi üzletág a tervek szerint, vagy annál jobban fejlődött.

— Miként?

— Háromszázzal több, összesen 1500 ifjúsági betétesünk van. E forma jó propagandája, hogy a megyében több helyen épül és épült ifjúsági garzon- ház, I még egy kedvező változás, hogy az előtakarékosság után adható kedvezményes kamatú külön kölcsön felső határa 1985. január 1-től 120 ezer forintra emelkedik. Idén 1500- zal nő az átutalási betétesek száma, s ezzel as| OTP-nél 17 iezer -számlát kezelnek. Kevesen élnek még a munkabér közvetlen átutalásával, s a takarékcsekk használata sem terjedt el. Előbbinél 500, utóbbinál 250 az . évi 'gyarapodás. Mindkét szolgáltatást ebben a tervidőszakban vezettük be, s bár korszerű, készpénzkímélő módszer; alkalmazásával kapcsolatban vannak jogos kifogásaik az állampolgároknak, és a kereskedelem idegenkedik tőle. Népszerű viszont az évi 9 százalékos kamatozású takaréklevél. mely állja a versenyt a különböző kötvényekkel.

— A lakossági panaszok között gyakran elhangzik: lassú a számlafeldolgozás.

— Valóban, korszerűbb technikára van szükség. Ennek bevezetésére törekszünk is, mert ez nemcsak Bács-Kiskun megye ügye. Itt kell megemlíteni, hogy idén Solton nyitottunk új fiókot, s ezzel együtt már 20 településen várjuk, fogadjuk az ügyfeleket.

— Akik mennek is, egyebek között hitelért...

— A .hitelállományunk megközelíti a tízmilliárd forintot,

1984-ben több mint 1,5 miUiárd- dal emelkedett. Ebből döntő részt tesz ki a lakásépítés, -vásárlás támogatása, s az idén felgyorsult épületkorszerűsítés — a gázbekötések révén. A megyében a lakások 95 százaléka az OTP pénzügyi közreműködésével épül. Meghatározó a családi ház, az összesnek több mint fele. A takarékpénztár a

VI. ötéves tervre négyezer saját beruházású, több szintes lakás építését tűzte ki célul. Ezt várhatóan mintegy ötszázzal túlteljesítjük!. Kiemelkedik a két kecskeméti garzonház (az épülő bajai), valamint az 1985- re elkészülő vacsihegyi nagy alapterületű sorházak. E két típus — kiegészülve az átlag 2—

2,5 szobás lakásokkal — a lépcsőzetes lakáshoz jutás lehetőségét is megteremti.

— Kedvezőtlen tapasztalat, hogy Bács-Kiskunban drágák a lakások.

— Az tény: nálunk az átlagosnál is magasabbak a 'lakásárak, és igen jelentős az éves eladási árnövekedés is. Néhány esztendeje 10—11 ezer forintba került 1 négyzetméter, ma 14— 15 ezernél tartunk. S mivel az ladható kölcsön összege behatárolt, az áremelkedés a saját erőt terheli.

— Ezt hivatott könnyíteni a tanácsok hároméves lakástámogatási programja.

— A tanácsok adhatnak visz- sza nem térítendő támogatást saját pénzükből, s jövő évtől kamatmentes kölcsönt nyújthatnak az OTP-től felvett hitelből. Ü'gy, hogy ezt saját erőnek számítjuk. Ez segíti is az

■ értékesítést. De a takarékpénztárnak a megfelelő biztonságra is szüksége van. Ezért végzünk egyre intenzívebb piackutatást, hogy a fizetőképes kereslet figyelembevételével éplíttessünk.

— Az OTP foglalkozik lakás- visszavásáriással és telekkialakítással is.

— Utóbbi a sajáterős építkezés feltétele,, s ezért fontos. Az idén hét településen 416 házhely kialakításában működtünk együtt a tanácsokkal. A visszavásárlás, majd az azt követő újnaértékesítés része a lakásgazdálkodásnak. 1984-iben 500

lakást adtunk él így új tulajdonosoknak. Jövő évtől azonban e téren is kiéleződik a verseny, mert bekapcsolódnak az ingatlankezelők és a takarékszövetkezetek is. Sőt, a szövetkezetek az építésben is részt vesznek majd.

— Az OTP ad hitelt — igaz magasabb kamattal — termeléshez, vásárláshoz is.

— E kettőből természetesen a termelési hitelről kell szóim. Mi elsősorban mezőgazdasági célra nyújtjuk, ezt is kén tőlünk az ügyfelek többsége. S minden jogos igényt ki tudtunk elégíteni. Azt azonban megfigyeltük^ hogy a kisvállalkozók az átlagnál sokkal jobban mérlegelnek a kölcsönfelvételkor.

_ Két, korábban a takarékp

énztár gyakorlatában ismeretlen üzletág is bekerült idén a tevékenységi körbe. Mégpedig a vállalkozások finanszírozása es az idegenforgalom. Mit hozott ez Bács-Kiskunnak?

_ Az OTP vállalkozási irodája például csaknem tízmillió forint hitelt engedélyezett a megyében egyéni és társas vallal" hozóknak — háromszázezertől 3 millió forintig, 14 százalékos kamattal Lehetőség van a to- ketársulásra is, folynak a tárgyalások a kecskeméti Batthyány utcában ily módon létesítendő panzió ügyében. Az OTP- Penta Tours utazási iroda igazgató tanácsa a közelmúltban Bács-Kiskun megyében járt, | ismerkedett a lehetőségekkel. Ennek alapján évente mintegy három-négyezer turista érkezesét várjuk, I ugyanakkor kínáljuk is a külföldi utakat. Igaz, részben valutáért, de erre is van igény, hiszen aa általunk kezelt devizakeret nagysága aa idén tízmillió forinttal nőtt, s értéke megközelíti a 40 millió forintot. Váczi Tamás