Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-18 / 296. szám

1984. december 18. • PETŐFI NÉPE « t BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK Hatékony pártmunka, eredményes gazdálkodás A BÁCSKA BÚTORIPARI VÁLLALATNÁL Ha a pártmumka hatékonyságát a gazdasági ered­ményeken keresztül is mérjük, akkor a bajai Bács­ka Bútoripari Vállalat dolgozói igen szép fejlődés­ről számolhattak be a decemberben megtartott be­számoló taggyűlésükön. Maros János pártalapszer- vezeti titkár 30 párttag nevében adott számot az 1980 óta végzett1 pártmunkáról, amely a párthatá­rozatok végrehajtásával közvetlenül és közvetve is segítette a gazdasági feladatok valóra váltását. Mint a beszámoló hangsúlyozta: a vállalat je­lentős, főleg műszaki és technológiai fejlesztést haj­tott végre. A korábban elavult gépparkot a faipar­ban ismeretes legmodernebb egységekre cserélték ki. Már a nagy rekonstrukciót jelentő beruházá­soknál is 8 millió forintos megtakarítást értek el, ami jó alapot szolgáltatott a következő évek ter­melési fellendüléséhez. A beszámolási időszakban 69-ről 135 millióra nőtt a termelési érték, miközben a termelékenység az egy fizikai dolgozóra jutó 371 ezer forintról 77j6 ezer forintra emelkedett. Ez idő alatt Ifibbről 174-re csök­kent a fizikai átlaglétszám. A termékek jó megválasztása, a technológiai fe­gyelem megszilárdítása a vállalati eredmények­ben is visszatükröződött. Míg 1980-ban 2 millió volt, 1984-ben várhatóan 16 millió forint lesz a vál­lalati nyereség. Gyártmányfejlesztéssel és a minő­ségi színvonal emelésével elérték, hogy termékeik keresettek a belföldi és külföldi piacon. Kialakuló­ban van a Bácska-termékkarakter, a gyártmányok 30—40 százaléka elemes bútor. Mintegy 15 hútoripiari válallattal vannak piaci és termelési kooperációs kapcsolatban, melynek kere­tében az adott és kapott érték eléri az évi 30—40 millió forintot, örvendetes az is, hogy a vállalati bérszínvonal emelkedett, az egy főre jutó havi jö­vedelem az 1980-as 3287 forintról 1984-re 4500 fo­rintra nőtt. Létrehoztak Vaskúton egy kárpitos­részleget, amely évi 40—45 millió forint értékű munkát állít elő, 20—25 munkással. A vállalat dolgozói 1984 elején csatlakoztak a kongresszusi és félszabadulási munkaversenyhez. Jelenleg három brigád rendelkezik a szocialista ver­senymozgalom arany fokozatával. A 248 fős kollektívát képviselő pártalapszervezet minősítésében megfogalmazták: a kommunisták igen eredményes munkát végeznek, s minden alap megvan ahhoz, hogy a párttagok és pártonkívüliek összefogásával mindezt még tovább növeljék a kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyben. Szabó Ferenc AZ ÁPRILIS 4. GÉPIPARI MŰVEK KISKUNFÉLEGYHÁZI GYÁRÁBAN Gondoskodni az utánpótlásról A tagság nagy figyelemmel hallgatta a titkár szavait. Az Április 4. Gépipari Művek kiskunfél­egyházi gyára IV. számú pártalapszervezetének öt­éves tevékenységét értékelte a beszámoló. Nem volt könnyű dolga a vezetőségnek, hiszen a harminc párttag öt különböző munkaterület —, a műszaki fejlesztési főosztály, a munkaügyi, az igazgatási, a szerkesztési osztály és a csúszógyűrűtömítés-gyártó műhely — kommunistáiból verbuválódott. Ugyan­akkor az említett munkahelyek egyike-másika nem­csak gyári, hanem vállalati feladatokat is ellát. Nem véletlen tehát, hogy a beszámoló a gazdasági kérdések mellett nagy gonddal foglalkozott szerve­zeti kérdésekkel. A beszámoló időszakban egyébként igen élénk politikai tevékenység folyt a vállalaton 'belül, amely­ből a IV. számú alapszervezet is kivette részét. Kü­lönösen ebben az esztendőben vált mozgalmassá az élet, ugyanis az Április 4. Gépipari Művek az or­szág különböző részein lévő gyáraiból és szerveze­teiből öt leányvállalatot hozott létre. A vállalat egé­sze —, a kiskunfélegyházi központi gyárral együtt — a szervezeti változásokkal járó gondok ellenére rs| túlteljesíti .mind termelési, »mind árbevételi elő­irányzatát. A Vezetőség által előterjesztett beszámoló néhány olyan kérdést is felvetett, amelyre a felszólalók a vita során többször visszatértek. Ezek közé tarto­zott például, hogy az öt munkaterületen dolgozó harminc párttag tevékenységének irányítására, a szélesebb körű szervezőmunka áttekintésére kevés­nek bizonyul ennél az alapszervezetnél az öttagú vezetőség. Bár a vállalati pártvégrehajíó bizottság igen jónak értékelte a vezetőség munkáját, a fel­szólalók mégis azt tartanák helyesnek, ha — a mun­katerület sajátosságainak megfelelően — növel­hetnék a vezetőség létszámát. Így elkerülhető lenne a vezetőség tagjainak feladatokkal való túlterhelt­sége. Fegyelmi felelősségre vonás egyetlen párttag el­len sem indult. Mégis elmarasztalta a beszámoló a tagok egy részét — mert bár igazoltan — mégis sok­szor maridnak távol a taggyűléstől, fontos hivatalos ügyre hivatkozva. A taggyűlés ezzel kapcsolatban —, mérlegelve azt, hogy a jövőben méginkább foko­zódnak a politikai és gazdasági munka iránti köve­telmények — úgy foglalt állást: a taggyűlés fontos­sági sorrendben minden mást megelőz. Ezért min­denki intézze úgy másfajta ügyeit, hogy a kétha­vonta megtartásra kerülő taggyűlésen részt tudjon venni, A IV. számú párta lapszervezetben az selmúlt öt évben négy új párttagot vettek fel. Ez az arány — a taglétszámot tekintve — nem rossz. Ám körülte­kintve az alapszervezet tagjain —, állapította meg néhány hozzászóló —, fokozni kell a pártépítés üte­mét. Több párttag ugyanis rövidesen nyugdíjba megy, s pótolni kell őket, emiatt nem gyengülhet a IV. számú pártalapszervezet. Nagy Ottó SZABADSZÁLLÁSI ARANYHOMOK TSZ Erősítették a szövetkezeti demokráciát „Alapszervezetünk tagjai egységesek a párt poli­tikájának megítélésében, aktívan részt vesznek an­nak megvalósításában” — mondta Lukács Imret a szabadszállási Aranyhomok Termelőszövetkezet pártalapszervezetének titkára, a pártélet jellemzé­sekor. A beszámoló hangsúlyozta: tovább növekszik az ideológiai munka szerepe a közös gazdaságban, hiszen a fejlődés, a növekvő gazdasági tennivalók •megkövetelik annak folyamatos javítását. Az eredményiek közé sorolták, hogy fontosságá­nak megfelelően erősítették a szövetkezeti demok­ráciát, bátorították tagjaikat: éljenek a demokra­tizmus lehetőségeivel. Az alapszervezet agitációs készségét jónak értékelték, hiszen megpróbált vá­laszt adni azokra a kül- és belpolitikai kérdésekre, amelyek a kommunistákat és a szövetkezeti tagsá­got foglalkoztatták. Az utóbbi időben rendszeresen szóltak a taggyűléseken — tájékoztátóként — köz­ségpolitikai feladatokról, katonapolitikáról I és más közérdekű témákról. A beszámolási időszakban az alapszervezet tagjai közül 19-en végeztek felsőfokú pártiskolát, vagy marxista—leninista esti egyetemet, speciális tanfo­lyamot; A hiányosságokról szólva a beszámoló bírálta a propagandamunkát. Nevezetesen: a politikai vita­körök nem megfelelően működtek, újjá kell őket szervezni. A fél évtized krónikájához tartozik az is, hogy a pártcsoportokat átszervezték, s azok jelen­tősen javították munkájukat. A pártvezetőségi ülés-- re rendszeresen meghívták a bizalmiakat, s közö­sen értékelték a pártmegbízatások időarányos tel­jesítését. Az alapszervezet taglétszáma 1979-.ben 58 volt, jelenleg 69. Az elmúlt öt évben 14 új tagot vettek fel, 64 százalékuk fizikai munkás, illetve közvetlen termelésirányító, s a többség KISZ-ajánlással ke­rült a pártba. A beszámoló örömmel állapította meg, hogy a taggyűlések aktivitása növekedett, de ennek ellenére tovább kell erősíteni a vitaszellemet. A tömegszervezetek és -mozgalmak pártirányításá- ról a beszámoló részletes elemzést adott.. A közös gazdaság ifjúságának jelentős része nemcsak isme­ri, de követi is a szocialista elveket, magáénak vall­ja a kitűzött célokat. A KISZ-tagok közül 14-en tag­jai a pártnak, s jól „közvetítik” a párt politikáját. Tevékenységüknek köszönhető, hogy javult a KISZ- alapszervezet párttaggá ajánló tevékenysége. A termelőszövetkezet tagságának 34 százaléka nő, akik fontos szerepét töltenek be a közös gazdaság politikai, gazdasági és kulturális életében. Helyze­tük az elmúlt évben javult, az üzemi étkeztetés megszervezésével, s más szociális intézkedésekkel. Á balázspusztai varroda létrehozásával lehetőséget teremtettek a tanyán élő nők munkába állásához. A nőbizottsági tevékenység sokrétű. A munkásőrrajról szólva megállapította a beszá­moló, hogy az utánpótlással nincs gond, s a mun­kásőrök becsületesen, lelkiismeretesen teljesítik pártmegbízatásukat. A beszámolót követő vitában hatan szólaltak fel, s egészítették ki az elhangzottakat. Dr. Kiss Margit a megyei pártbizottság képviseletében szólalt fel, majd Kiváló Pártmunkáért oklevelet adott át Far­kas Józsefnek. A gyűlés a vezetőségválasztó tag­gyűlés tisztségviselőinek megválasztásával fejező­dött’ be! Gémes Gábor PEDAGÓGUSOK SZÁMVETÉSE BÁCSALMÁSON Önállóságra nevelnek Bácsalmáson a legjobbak között tartják számon a pedagógusok pártalapszervezetét: 36 tagja négy oktatási intézményben dolgozik. Közülük hárman felsőfokú, huszonhatan pedig középfokú politikai végzettség birtokában tevékenykednek. Ezzel is ösz- Szefügg, hogy körükben az aktivitás egyre erősebb. A beszámolási időszakban négy új tagot vettek föl, elsősorban a fiatalabb korosztályhoz tartozó nők soraiból. Az oktatáspolitikai párthatározat időarányos vég­rehajtása érdekében valamennyi intézmény alapos munkát végzett: Ezért szólhatott a beszámoló arról, hogy a nagyközségben egyre magasabb színvonalú az ifjúság nevelése. Különösen vonatkozik ez a Hu­nyadi János Gimnáziumra, amelynek végzősei egy­re jobban megállják helyüket az életben: a felső- oktatási intézményekbe jelentkezőknek például 70— 75 százalékát fel is veszik. Ez az arányszám azóta ilyen jó, amióta kiemelt feladatként kezelik a fizi­kai dolgozók gyermekeinek segítését. Az általános iskolában pillanatnyilag eléggé ne­héz körülmények között tanítanak, de távolról sem eredménytelenül: minőségi javulásként értékelhető egyebek mellett, hogy az orosz nyelvet az utóbbi idő­ben már szakosított tanterv szerint tanítják. A diákotthon és a napközi szintén nehéz feltéte­lek között működik, ám ennek ellenére jól segítik az iskolai nevelést. A nevelőotthon testületé szép eredményeket ért el az állami gondozott gyerme­kek nevelésében, felzárkóztatásában. Az oktatási in­tézményekben nagy hangsúlyt fektetnek a fizikai munkában való jártasságra, és az önálló személyi­ség kialakítására. Molnár József Vállalatvezetők fóruma A lapok beszámoltak arról, hogy a Hazafias Népfront és a Magyar Kereskedelmi Kama­ra kezdeményezésére a minap megalakult a vállalatvezetők fóruma a Hazafias Népfront Országos Tanácsa székházá­ban. Sok újságolvasó talán meglepve értesült az esemény­ről, hiszen azt tudatta vele, hogy gazdaságpolitikai ügyek­ben is véleményt nyilvánít a népfront. Pedig nem ez az első fejle­mény, amely erre utal. Köz­véleményünk nagyobbik fe­le talán nem is tud arról, hogy ez már sok éve szokás a nép­front Belgrád rakparti szék­házában. A közelmúltban te­kintették át például a gépko­csijavítás helyzetét a meghí­vott szakemberek jelenlété­ben és jobbító szándékú ja­vaslatokat továbbítottak a kor­mánynak. A vállalatvezetők minap létrehívott fóruma tehát csak egy esemény a fejlemények láncolatában, amely most már mindenki előtt egyértel­művé teszi, hogy a népfront nem tétlen szemlélője, hanem — a döntéselőkészítéseket megalapozó alkotó javasla­tok kidolgozásával — aktív ré­szese a gazdaságpolitikai fo­lyamatoknak. A vállalatveze­tők fórumát is azért hívta öse- sze, mert kíváncsi tapaszta­lataikra, véleményükre, köz­érzetükre. Maguknak a vállalatvezetők­nek is jót tesz, hogy olyan fó­rumhoz jutottak, ahol három­szor—négyszer találkozhatnak ! évenként, ahol a vezető gaz­daságpolitikusok, a kormány- férfiak jelenlétében megvi­tatják az őket leginkább ér­deklő gazdaságpolitikai té­mákat. Olyasmiket például, szükség van-e arra, hogy kü­lön érdekvédelmi fórumuk legyen a vállalati igazgatók­nak? (A polémia még nem dőlt el, s ha netán igen lenne a válasz, a Magyar Kereske­delmi Kamara lehetne ennek a színtere.) Megvitathatják azt is. mi az oka annak a — szo­ciológusok által feltárt, bizo­nyított — ellentmondásnak, hogy a vállalati dolgozók no­ha kétségbevonhatatlan bir­tokosai az össznépi, a vállalati tulajdonnak, ám mindennapi magatartásukban gyakran mégis a bérmunkástudat nyil­vánul meg. Miképp lehetne tovább enyhíteni, majd pedig feloldani ezt az ellentmondást? Vagy pedig — immár egy f újabb vitatémát említve —[ J véleményt cserélhetnek a vál- Éji lalati önállóság ágas-bogas témájáról, mindenekelőtt ar- jji ról, hogy általában mennyi j pénz maradjon a vállalatoknál, í mennyi kerüljön be a költség- j vetésbe? Más szavakkal: mi- J képp lehetne elkerülni a | „jaj, elveszik” pszichózist a | vállalatoknál, vagyis azt, hogy Ép megalapozott távlati fejlesz- f tési céljaikat is feladva gyár- | san és nem elég meggondol- j tan elköltsék a pénzüket? A vezető gazdaságpoliti- | kusok, a kormányférfiak is f nyernek e fórummal. Hiszen j ez is olyan színtér lesz, ahol j — a közvetlen, kötetlen esz- ! mecsere keretében — mégis- 111 merkedhetnek a hozzáértő vál- í lalati vezetők véleményével, jjj Ez a fórum is alkalmat nyújt arra. hogy feltárják, hol egyez- ijj nek, hol ütköznek a népgaz­dasági és a vállalati érdekek. Élj egy újabb lehetőség nyílik az j érdekegyeztetésre, a gazda- jj| ságpolitikai döntések még j megalapozottabb előkészítő- j sére. Egész társadalmunk szá- ||| mára hasznos lesz e fórum lét- S rehívása. FOLYÓIRATSZEMLE Kongresszusi irányelvek A folyóirat közli a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának a párt XIII. kong­resszusára kidolgozott irányel­veit. Negyven esztendeje, 1944. de­cember 21-én ült össze Debre­cenben a református kollégium oratóriumában az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Ez a nap a népi Magyarország alkotmányos éle­tének első napja volt. Ennek je­lentőségéről ír Darvasi István. Az alapszervezeti beszámoló taggyűlésekkel összefüggésben Petrószki István a jelölőbizott­ságok felelősségével foglalkozik és megvilágítja a kádermunka szempontjait. Borsi Tomaj elem­zi a budapesti pártszervezetek­ben folytatott gazdaság- és élet­színvonal-politikai propaganda tanulságait és tapasztalatait. Takács Györgyné a pártfegyelem és -ellenőrzés kérdéskörét te­kinti át. Mint rámutat: egyfor­mán baj, ha az ellenőrzéssel meg­bízottak nem veszik észre a po­zitívumokat és az is, ha az ellen­őrzés elsiklik a hibák felett. Az utóbbi idők változásainak eredményeképpen a községi ta­nácshálózatban uralkodó for­mává váltak a közös tanácsok. Bálint Tibor azt vizsgálja, hogyan váltak be a községi képviseletek új formái, az elöljáróságok. A decemberi Pártélet folytatja a korábban indított eszmecserét a vállalati pártszervek munká­járól (különös tekintettel a vál­lalatvezetés új szervezeti formái­ra). Ezúttal üzemi vezetők hozzá­szólását közli. A munkaképes korú nők köré­ben csaknem teljes a foglalkozta­tottság. A nőknek 15 éves kortól 54 éves korig mintegy 82 száza­léka folytat kereső tevékenysé­get, s csupán 9,7 százalékuk so­rolható a klasszikus értelemben vett háziasszonyok közé. Miért nehéz az iparban dolgozó nők helyzete? Erről szól Czerván Mi- hályné cikke. Krén Emil a kutatás-fejlesztés oldaláról megvilágítja, hol tart ma hazánkban a mikroelektroni­kai program végrehajtása. Mi­hók Sándor a traktorosképzés ne­gyedszázados jubileuma alkal­mából elbeszélgetett a traktoros­képzés megszervezését végző egykori vezető szakemberekkel. A Testvérpártokról című ro­vatban Gyenes László közreadja a pártszervezetek munkájáról a Szovjetunióban Voropyezs te­rületen szerzett tapasztalatait. Az Emlékezés rovat Hármán Kató és Rezi Károly életútját is­merteti. CSONCRÄDBAN IS TOVÁBBI FEJLESZTÉS SZÜKSÉGES Százéves a szegedi telefon A meghívásnak eleget téve a múlt hét végén ellátogattunk a szegedi Móra Ferenc Múzeumba, amely az idén jó néhány helyi­séggel gyarapodott azáltal, hogy a Somogyi Könyvtár átköltözött a Dóm térén levő új épületbe. A jelentős változás szemmel látha­tóan a múzeumnak is használt, ugyanis a korábbi zsúfoltság tel­jesen megszűnt. A múzeumnak régi hagyomá­nya, hogy a Kupola-galériában különböző tárlatoknak ad helyet, így legutóbb, vagyis péntektől a 100 éves a szegedi telefon című kiállításnak, amelyet a postaigaz­gatóság rendezett. A telefon az infrastruktúrának az a része, amellyel naponta meggyűlik a bajunk, amelyet rendszeresen bírálunk — joggal. Különösen nálunk, Bács-Kiskun- ban szinte katasztrofális a tele­fonellátás. De a szomszédos Csongrád megyében sem sokkal jobb a helyzet, a fejlesztésben ott is igen nagy lemaradást kellene p>ó tolni. Az érdekes kiállítás a telefon­nal kapcsolatos, csak a bíráló vé­leményt kedvezően módosítja, ugyanis a készülékek, és külön­böző szerkezetek együttes bemu­tatása azt bizonyítja, hogy egy évszázad alatt nagyon sokat fej­lődött a telefonellátás. S ez nem­csak Szegedre, hanem természe­tesen más városokra is éppúgy vonatkozik. ■ Szegeden úgy kezdődött a te­lefonhálózat kialakítása, hogy 1883. decemberében Puskás Tiva­dar, a Magyar Királyi Közmunka és Közlekedési Minisztériumtól engedélyt kért egy távbeszélő- központ és -hálózat létesítésére. A kérést jóváhagyták, s már a kö­vetkező évben a Takaréktárban és a Gázgyárban üzembe is he­lyeztek két távbeszélőállomást. A központot a Zsótér-házban sze­relték fel. A kiállításon is lát­ható műszerek 1908-ig üzemel­tek, több mint ötszáz előfizetővel. Aztán ezt felváltotta a mo­dernebb, szintén látható • CB- rendszerű központ, amelyre már kilencszáz előfizetői állomást le­hetett csatlakoztatni. Később a távbeszélőközpontok üzemelteté­sét állami kézbe vették, így mód nyílt arra. hogy az 1883-ban el­készült Széchenyi téri Postapalo­tába helyezzék el az új közpon­tot, amely folyamatosan bővült, s 1930-ban pedig automatizálták. A háború utáni legnagyobb fej­lesztésre a hetvenes években ke­rült sor. A Kossuth Lajos sugár­út és a Lenin körút sarkán fel­építettek egy új postapalotát, s itt kapott helyet a tizenegyezres kapacitású helyi és ezres helyközi központ. Azóta tizennégyezerre, illetve ezernyolcszázra bővítették a központot. A további fejlesztéseket az or­szágban elsőként Szegeden beve­zetett telefonkötvény segítségével tervezi a posta. Ez Bács-Kiskun- ra is vonakozik, vagyis a megyé­ben is csak úgy lehet gyorsabban előrelépni, ha a posta anyagi ere­jét az érdekelt gazdaságok, a ta­nácsok és a lakosság kiegészíti. t Tárnái László A tiszakécskei posta előtt vic t • Qdjujt i 13 A közelmúltban a megye öt települését kapcsolták be az orszá­gos távhívóhálózatba. Tiszakécskén 5, Űjbö- gön és Kerekdombon egy-egy nyilvános te­lefonkészülék áll a la­kosság rendelkezésére. Képünk a kécskei pos­ta előtt újonnan felállí­tott ikerfülke népszerű­ségét igazolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom