Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-07 / 287. szám

1984. december 7. © PETŐFI NÉPE jé 5 t Ms mm . s ammmammmammmsm AZ „ÉSZ ERŐ” fiatalokról - fiataloknak Reform és kultúra Történelmi igazságtételnek vagyunk tanúi egy ideje. Korántsem véletlen ez. Az újság egyik oldalán a megújuló gazdaság törekvé­seiről lehet olvasni, a termelés és az újrael­osztás további lehetőségei villannak fel. A kulturális rovat pedig az iskolázottsági, mű­velődési feltételekkel foglalkozik. Azokkal a tényezőkkel, amelyek .nélkül, nem hasznosul kellően a gép, az üzemcsarnok, sőt a má­sutt már bevált szervezési minta sem. Bizonyára sokan emlékeznek Aczél György­nek, a párt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának beszédére, amelyet a Bajai Tanítóképző Főiskola név­adó ünnepségén mondott. Hangsúlyozta pél­dául, hogy „pártunk marxista—leninista po­litikája megfelelően értékeli a múltai, s en­nek nyomán helyére kerül Széchenyi István, Deák Ferenc és Eötvös József alakja, mun­kássága is”. A reform és kultúra történelmi kapcsolatát mi sem bizonyítja méltóbban: a Bajai Tanítóképző Intézetet a múlt századi megújulás egyik vezetője, a népiskolai tör­vény megalkotója — Eötvös József — ala­pította 114 esztendeje. Érdekes, hogy történelmi és gazdasági ön­ismeretünk elmélyülésével az elődök név­sora is tisztábban .rajzolódik ki. Mi köti össze ezt a patinás névsort? A reformgondolkodás- sal együtt a használni-akarás. Eötvös József* A Karthausi című regényében vallotta: Csak azönösnek nincs vigasztalása a földön. Szé­chenyi még korábban az értelmet, tudatos­ságot emelte magasra. Igazolta az idő, hogy az ész tényleges erő. A „kiművelt emberfők sokaságá”-nak 150 évvel ezelőtt megfogalma­zott programját szeretnénk elérni ma is. A kultúra és az általános műveltség fontossá­gára céloz Deák Ferenc, a kiegyezés ková­IBllíllfKsI csolója, amikor egyik levelében azt emeli ki, hogy „nemcsak vérrel, s nem mindenkor vér­rel szolgálhatunk a hazának". Immár bizonyított tény, hogy Kecskemét a múlt században is idejekorán hangolódott rá bizonyos reform-törekvésekre. Nem véletle­nül kapott tehát szobrot Kecskemét új lakó­negyedében éppen Széchenyi István. Róla vé­lekedik a mai reformok ideológusa: „ö volt az első olyan politikai gondolkodó, aki a gaz­dasági kérdéseket határozottan a nemzet fej­lődésének középpontjába állította és a kor­szerű nemzeti tudat tengelyévé tette. Tud­ta, hogy minden politikai, társadalmi vagy kulturális reform a gazdaságban kell, hogy gyökerezzen." Ha több emberöltővel korábban tudták ezt jelesebb elődeink, akkor aligha késlekedhet mai társadalomépítő gyakorlatunk azzal, hogy minél előbb teljes nemzeti üggyé váljon a kiművelt, kulturált emberfők képzése. Mind­ehhez hozzátartozik a teljesítményelv érvé­nyesítése is, amellyel nem fér ms« egy fedél alatt az egyenlősdi. Hozzátartozik már fiatal korban a tehetség-kiválasztás és -gondozás, ami elképzelhetetlen anélkül, hogy csökken­jen a tanyai és más gyerekek indulási hát­ránya. Tovább kell közeledniük egymáshoz a kibontakozás személyi esélyeinek. Mindezzel és még sok mással együtt hozhat­juk elérhetőbb közeibe a gazdasági növeke­dést. Azt az anyagi-szellemi gyarapodást, amelynek az újabb tervezetét és lépésről lé­pésre haladó programját — sőt, gyakorlatát — most szüli meg a magyar társadalomi or­szágosan és velünk együtt. Az egymásra kö­vetkező mindennapokban. Halász Ferenc DUNAVECSEROL INDULT... Az első fényképezőgéptől a kameráig ©I Hazajáró „közművelők”. Berkes Erzsébet duna- vecsei születésű kritikus nyitotta meg Molnár Mik­lós operatőr legutóbbi kiállítását. A Magyar Televízió jeles operatőre, Molnár Miklós Dunavecsén született. Máig szoros kapcsolatok fűzik a Duna-parti településhez. Hazajár, segít a közművelő­dési munkatársainak. Isme­retterjesztő programokat ve­zet, kiállításokat állít össze. Néhány emlékezetesebb filmje: Kakukk Marci sze­rencséje (1966), Jövőbeli his­tóriák (sci-fi 1970), Húsze­zer mérföld szárazon és vízen (kilenc részes útifilm 1970), Szent-Györgyi Albert (1973), Pomádé király új ruhája (1979), Lola Blau (1983), Kö­rösi Csorna Sándor (1984) és a Századunk (1975-től). — Ma már természetes, hogy ha egy gyerek vonzódik a •tech­nikához, szeret motorozni, szíve­sen szórakozik magnóval, rádió­val (CB-vel!), vagy fényképez. Az ön gyermekkorában ez nem volt így. Ezért kérdezem elsőként: hogyan került kapcsolatba a ka­merával? — Mindenekelőtt a dunavecsei környezetet, a családi kört em­lítem, ami igen érlelő, ösztönző volt. Apámnak, az országgyűlé­si képviselőnek, a helyi lelkész- , nek, a lapszerkesztőnek, a vers- írónak és hely történésznek na­gyon sokat köszönhetek. Tőle örököltem a művészetek szere- tetét. Talán fontos a környezet is. A lelkészlak a Duna-parton állt. A folyó messze világok felfede­zésére hívó motívum volt éle­temben. — Kisiskolás voltam, amikor apámtól kaptam egy olcsó box- gépet, sokat fényképezgettem. Ar­ról azonban, hogy az egyszerű dokumentálást művészi színvo­nalra lehet emelni, már kun- szentmiiklósi gimnazista korom­ban, Gál Sándor festőművész fo- tósza.kkörében hallottam. A film is vonzott már, akkoriban ... A környező pusztára gyakran hí­vogattak i bennünket a filmgyár munkatársai, statisztának. Ele­venen él még bennem a fiatal Ranódy László, amikor a Szaka­dékot forgatta. Azután megtud­tam, hogy létezik egy ..filmmű­vészeti” főiskola is. és megszüle­tett a nagy elhatározás ,.. — Elsőre sikerült? — Érettségizésem évében nem indítottak onaratőri szakot. így Malinák Lajosáé 'dunavecsei fényképészmesternél lettem .ta­nuló. 1957-ben felvételiztem csak a főiskolára. Az ooeratőri szakon Illés György osztályéiba kerültem. — Televíziót mikör látott elő­ször? — 1956-ban ew budapesti áru­ház 'kirakatában. „Egyenes adás” volt, mint akkoriban a legtöbb műsor. Megragadott az egyidejű­ség varázsa, a dokumentálás gyorsasága, az azonnaliság.-s- Mikor gondolt először arra, hogy televíziós lesz? — A főiskolán művészeti kép­zés folyt, technikáról, különösen pedig televíziós technikáról szó sem esett. Lenézett műfaj volt. Osztályfőnökünk, Illés György, amikor három kollégával úgy döntöttünk, hogy a TV-hez szer­ződünk, tréfásan-kedvesen fi­gyelmeztetett : „meggondoljátok ti mé,g ezt!” — Milyenek voltak akkoriban a munkaföltételek? — A televízió ’6,1 -ben a rádió egyik főosztályaként működött. Ez a kezdet kezdete volt. Évfo­lyamtársainknak a Lumumba úti MAFILM-stúdiófcban évekig kel­lett várni egy saját munkára, mi pedig azonnal lehetőséget kap­tunk erre a tévénél. A technika egyébként a maihoz képest ne­vetségesen kezdetleges volt. örültünk, ha valami látszott a képernyőkön ... — Melyik stábnál kezdett?' — Az első két évben a Híradó­nál dolgoztam. Kiváló iskola! Minden fiatal pályatársamnak szívesen ajánlom a minifilmek „gyárát”. Jó volt azért is, mert országot-világot láthattunk. — Együtt iveit a pályája a nagykorúvá vpló magyar televí­ziózással. — A kezdő „stáb” a- hatvanas- hetvenes években nem panasz­kodhatott: foglalkoztattak. Ezt azóta is. minden fiatal kolléga újra éli. Közismert: a rendező választja maga mellé a munka­társait. Igen kapósak a fi;iss dip­lomások, ugyanis a rendezők min­dig újítani szeretnének. Minden­kinek kijut tehát tíz-tizenöt év, amikor bőven akad. lehetőség te­hetsége megméretésére. — önnek vannak régi rende­zőpartnerei is\.. — Kialakulnak kapcsolatok: olyan rendezőkkel, szerkesz­tőkkel, akik úgy vélik,. elképze­léseik megfelelő kivitelezésé­hez az én tehetségem a legmeg­felelőbb. Évtizedek óta együtt dolgozom Seregi Lászlóval, Félix Lászlóval és Bokor Péterrel. — Ügy tudom, a televíziózás mellett aktívan vesz részt az is­meretterjesztésben is. — Említettem már, hogy sokat utaztam munkám során, és sok diaképet is készítettem. Egyik művelődési házi igazgató barátom egyszer megkért, hogy állítsak össze egy előadásra való soro­zatot amerikai utunkról, arról, amikor Szent-Györgyi Albertnál voltunk... Sokat dolgoztam azért, hogy ne vallják szégyent. Közben kitaláltam egy speciális formát a tévés tapasztalatok fel- használásával, az audió-vizuáiis ismeretterjesztést, kép—szöveg— zene egységében... Ügy gondo­lom, sikerült, hiszen ma már az ötödik összeállítással járjuk az országot feleségemmel, aki szin­tén fotózik. — Végül kérem, mondjon vala­mit a szülőfalujával való kapcso­latról! — Nagyolj örülök, hogy szépen fejlődik Dunavecse. Elég gyak­ran hazajárok. Már öt éve is van, hogy gyűjteni kezdtem a község­ben a régi fényképeket. 1979-ben aztán a nagyközségi tanács tá­mogatásával „Dunavecsei. em­lékképek” címmel kiállítás' nyílt a nagyításokból. Később a tele­pülésről készült légifelvételeim- ből állítottunk össze egy tárlatot. Legutóbb Szalai Péter tanácsel­nök keresett meg, hogy az „em- íékképek«” újabb sorozatát is ké­szítsem el, bemutatva a község fejlődésének utóbbi, békés negy­ven évét. Farkas P. József SOLTVADKERTEN HALLOTTUK Klubház KISZ-eseknek Több mint egy éve a község KISZ-titkára Soltvadkertcn Simonné Sutus Etelka, akinek eredeti foglalkozása népművelő. A fiatalok ed­dig is szépítették-építették lakóhelyüket, füvesítettek, fásítottak, sza­badtéri színpadot létesítettek. Az idén márciusban ismét nagy fába vágják a fejszéjüket... — Az az elképzelésünk, hogy a valamikori pinceklub hagyo­mányait tesszük élővé. Tavasz- szal társadalmi munkában el­kezdtünk bontani, alapozni, épí­teni. Már kész a 110 négyzetmé­teres faház, a leendő ifjúsági klub — meséli Etelka. — Sok segít­séget kaptunk a község tanácsá­tól, az áfésztől, szakszövetkezet­től. De az igazi munkát a kisipa­ros KISZ-szervezet védnökségé­vel a község fiataljai végezték. Szombatonként és vasárnapon­ként 10—15 ügyes kezű mester te­vékenykedett a klubház építésé­nél. — Együttműködtünk a közsé­gi üzemekkel. Az ifjúsági klub­házat napközben majd ők hasz­nálják ; továbbképzések, tanács­kozások céljára, délután pedig a fiataloké lesz a „birodalom”! Szeretnénk sok ismeretterjesztő, népszerűsítő előadássorozatot in­dítani. Itt kap helyet továbbá a szabás-varrás és a kerámia­szakkör. Havonta műsorfüzetet készítünk. Ebben nem csak a programok szerepelnek, hanem a község vállalatai, üzemei is be­mutatkoznak. Ehhez kapcsolnánk a tényleges kiállításokat, sőt az előállított termékek vásárát is. Tervek tehát vannak, s az itte­ni fiatalokból minden bizonnyal kialakul egy összetartó közösség az új ifjúsági klubban. (—ge—) • Simonné Sutus Etelka: — Tár­sadalmi munkában dolgoztak a soltvadkerti fiatalok „birodal­muk” építésén! (Fotó: Méhesi Éva) Egyetem a művelődési központban A .kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban ismét megkezdődött a szexológiai sza­badegyetem. Két esztendővel ez­előtt indítottak először ilyen té­májú ismeretterjesztő előadáso­kat, s akkor azt tapasztalták a szervezők, hogy sokan — többen mint gondolták volna! — érdek­lődnek a szexólógia iránt. Idő­közben számtalan szakkönyv is v napvilágot látott — s rnilyén bor­sos áron! —, ami ugyancsak arra bizonyíték, hogy szívesen olvas­sák az emberék a szakirodalmat, de kezükbe veszik a klasszikus műveket, a képzőművészeti és aktfotóallbumokat is. Kecskeméten a húsz-harmincon felülieknek tervezték az előadá­sokat. De kiderült, hogy nemcsak a felnőttek vettek bérletet, jegyet. Ezért az idén bővült a program, s már három évre előre kialakult 1 a koncepció. Szabóné Mikus' Edit, a művelődési központ munkatár-, sa (mellesleg: a Magyar Szexo­lógiai Társaság egyetlen népmű­velő tagja) beszél elképzeléseik­ről: — A TIT városi szervezetével közösen állítottuk össze a szexo­lógiai szabadegyetem programját — három évre. Az első periódus­ban a szexualitás biológiai, majd a pszichológiai és végül a szocio­lógiai alapjairól lesz szó. Tizen­két előadást terveztünk minden . évben. A legismertebb szaktekin­télyeket kértük fel. Ebben az esztendőben a biológiai tényezők­kel ismerkedhetnek meg az „egye­temisták A szextechnika című előadás az előző években is nagy közönséget vonzott. Ezeket most három alkalommal dr. Korányi Tamás biológus tartja. A későb­biekben a fogamzásgátlás, a nemi betegségek, az öregkori biológiai változások is szóba kerülnek. Minden előadásról videó-felvételt készítünk, amelyeket középisko­lásoknak szeretnénk levetíteni majd 1985 januárjától. Reméljük, lesz rá igény! Sajnos, sok helyen még most is tabu téma a szexua­litás. De nemcsak a fiatalok kö­rében! A szabadegyetemhez kap­csolódóan pedagógus továbbkép- ző-tanfolyamot indítottunk. Mind- - össze huszonötén jelentkeztek;-^ a ■ több ezerKecskeméíen,,íilletve a városkörnyékén élő tanár közül. Ez elenyésző létszám! Hiába, sok helyen még viccelődésre ad ala­pot az, 'ha valaki mélyebben meg akar ismerkedni a szexualitással. A családi és szexuális életre ne­velés témakörében tehát tamfo- lyamot szerveztünk a pedagógu­soknak, melynek koncepcióját dr. Bágyoni Attila dolgozta ki. Az MUNKÁSPORTRÉ „ Nagy szerű érzés másokhoz tartozni” Nemrég töltötte be a harmin­cadik életévét Szőke József, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozója. Szerény, csen­des ember, akinek mindennapjait két dolog tölti ki: a közösségi munka és a család. Segédmun­kásként kezdte, de az évek során megtanulta a targoncavezetést és a baromfifeldolgozást is. Most a hűtőházban szorgoskodik, ahol mínusz húsz fokot mérnek. Mun­katársai szeretik, megbecsülik. A Farkas Bertalan aranykoszorús szocialista brigád vezetője. A húsz tagú csoport Pirtón óvodát épített, segitett a község vízve­zeték-hálózatának kiépítésében. A vállalati dolgozók gyermekei­nek fajátékokat készítettek. A híradástechnikával a had­seregben ismerkedett meg, s az­óta szakkört vezet ifjú- és úttörő­gárdistáknak, rendezvényeken tart bemutatókat. Tanítványai az idén (is) szépen szerepeltek az országos versenyeken. Kitüntetései már alig fémek el egy dobozban: Kiváló társa­dalmi munkás, Kiváló munkásör, Kiváló dolgozó. Harmincszoros önkéntes véradó és még sorolhat­nám elismeréseit. Felvetődik bennem egy kérdés: — Hogyan képes ennyi közéle­ti feladatot vállalni? — Ha fáradtnak érzem magam, mások öröme, mosolya megnyug­tat, boldoggá tesz. Nagyszerű ér­zés másokhoz tartozni __ T. Zs. • Pályaválasz­tás: — Figyeld meg, ebből a gyerekből még kritikus lesz! (Szűcs Édua karikatúrá­ja) összejöveteleken az előadókkal közösen-megbeszélik a tanárok a’ továbblj^ladás módszertanát, óra­vázlatokat, tematikákat készíte­nek együtt. — Felvilágosító filmeket is ve­títünk hetedik-nyolcadik osztá­lyosoknak , és középiskolásoknak, valamint két játékfilm szerepel a sorozatban. Láthatták a Helgát, a Helga és Michael-1, a Kilenc hónapot és a jugoszláv Csak egyszer szeretném-et is műsorra tűzzük. A felnőttek sem marad­nak ki a .mozizásból”, nékik szexológiai filmklubot nyitottunk. A vetítések előtt filmes szakem­ber és szexológus tart fél-fél órás bevezetést. Elszomorító, hogy kö­zépiskolások alig-alig jelennek meg a nekik szóló vetítéseken. Pedig nagy tévedésben élnek, ha azt hiszik, ők már mindent tud­nak. Szükséges, hogy halljanak . ezekről a dolgokról, a neveléshez i hozzátartozik. De hát úgy látszik, nem mindenki gondolkodik ha­sonlóképpen. Amit az Erdei Ferenc Művelő­dési Központ csinál — követésre méltó. Reméljük, egyre több in­tézményben .kapnak az alkalmon, hogy ugyancsak tegyenek vala­mit a fiatalok szexuális felvilágo­sítása érdekében. B. T. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága, a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat és a Petőfi Népe Szerkesztősége közösen ren­dezte meg az elmúlt‘hetekben a. Film és Ifjúság elnevezésű vetél­kedőt. A Fiatalokról — Fiatalok­nak rovatunkban közzétettük a kérdéseket, a „budapesti tizen- kettö”-höz kapcsolódóan. A he­lyes megoldást beküldők között értékes filmes kiadványokat, filmzenét tartalmazó nagylemezt sorsoltunik ki. Mit tagadjuk: igen kevesen adták postára megfejté­seiket ... Ennél nagyobb reménnyel ren­dezzük meg december 15-én a Film és Ifjúság megyei döntőjét. A szombati vetélkedő a kecske­méti Szalvay Mihály Üttörő- és Ifjúsági Otthonban lesz. Délelőtt tíz órakor kezdődik az erőpróba. Ekkor közösen tekintenek meg egy magyar filmet a versenyzők. Délután egy órakor azután, össze­mérhetik tudásúkat, s eldől majd, ki tud többet a magyar filmek­ről, a „budapesti tizenkettő” da­rabjairól, alkotóiról, történetei­ről? A versenyzők egyébként Bács-Kiskun megye KISZ-es fia­taljai lesznek. A zsűri pedig „szi­gorú”, élén Máriássy Judittal. A díjakról már számos alkalom­mal hírt adtunk ezeken a hasá­bokon. Nemcsak a budapesti, a , kecskeméti és a bajai szakmai ta­nácskozásokra hívják meg a szer­vezők a nyerteseket, hanem ér­tékes jutalmakat is szétosztanak a győztesek között, a pályázat meghirdetői. Nem marad más hátra, mint­hogy december 15-ig jól felké­szüljenek a háromfős csapatok! A döntőről, az eredményesen sze­replő fiatalokról még írunk ro­vatunkban! IBI Összeállította: - Borzák Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom