Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-19 / 297. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1984. december 19. Mihail Gorbacsov találkozói Londonban események sorokban MADRID A zaragózai békebizottság kez- ■ deményezé'sére — több pacifista spanyol szervezettől támogatva — a jövő júliusban békevonatot in­dítanak Lisszabonból Moszkvába. A szerelvény Portugália, Spa­nyolország, Franciaország, NSZK, Ausztria, Magyarország, Románia területén áthaladva a fiatalok bé­keüzenetét viszi a Világifjúsági Találkozóra. A vonaton a tervek szerint különböző európai orszá­gok fiataljainak mintegy 1500 képviselője utazik majd. BELGRAD Belgrádban kedden délelőtt megkezdődött a JKSZ Központi Bizottságának ülése. A tanácsko­zás kiemelt jelentőségét az adja meg, hogy az üléssel megkezdőd­nek a JKSZ 1986-ra tervezett, 13. kongresszusának előkészületei. MOSZKVA Kedden Moszkvában megtar­tották Nyikolaj Tyihonov szovjet és Dominic Mintoff máltai kor­mányfő megbeszéléseit. A két miniszterelnök egyetértett abban, hogy az események veszélyes irányba való fejlődését, a nuk­leáris katasztrófa veszélyének nö­vekedését csupán minden ország, kis, közepes és nagy államok aktív és határozott cselekvésével lehet megállítani. (Folytatás az 1. oldalról.) célja a Szovjetunióval és szövet­ségeseivel szembeni katonai fö- ilény elérése, elfogadhatatlan és kilátástalan — szögezte le Mihail Gorbacsov, az SZKP KB PB tag­ja, a KB titkára, a Legfelsőbb Tanács szövetségi tanácsa kül­ügyi bizottságának elnöké ked­den az Inter,parláfnentáris Unió brit csoportjának tagjaival, vala­mint Lord Hailshammal, a Lor­dok Háza elnökével való találko­zóján. Gorbacsov, kiemelve a Szov­jetunió külpolitikai javaslatait és indítványait, rámutatott: azok célja elsősorban az, hogy a lehe­tő legradikálisább módon csök­kentsék a nukleáris fegyverek mennyiségét (egészen a teljes megsemmisítésig), éppúgy, mint a hagyományos fegyverekét, tilt­sák be a vegyi fegyvereket és számolják fel azok készleteit. Hozzáfűzte: széles körű párbeszé­det szeretnénk az egyenrangú és a kölcsönösen előnyös együttmű­ködésről is az égető politikai prob­lémák megoldásában, a gazdasá­gi, a tudományos és a műszaki együttműködésiben, a kulturális kapcsolatok és cserék fejlesztésé­ben. A szónok figyelmeztetett rá, hogy a modem fegyverek, min­denekelőtt a nukleáris fegyverek jellege megváltoztatta a háború­ról alkotott hagyományos elkép­zelést. Aki tehát „korlátozott’, „gyors lefolyású”, vagy „elnyúj­tott” atomháborúkra gondol, az idejétmúlt beidegződések rabja. A szónok ezután a szovjet ál­lamfőt, Konsztantyin Csernyen­kót idézve — aki a nukleáris há­ború elhárításának veszélyét a legfontosabb problémának ne­vezte — 'kijelentette: a Szovjet­unió a közelmúltban indítvá­nyozta az Egyesült Államoknak, hogy kezdjenek tárgyalásokat a nukleáris és a kozmikus fegyve­reket érintő valamennyi kérdés­ről. Ennek alapján megállapodtunk az amerikai kormányzattal, hogy teljesen új tárgyalásokat kez­dünk, amelyek egyaránt felölelnék mind a világűr demi'litarizálá- sát, mind pedig a hadászati és a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek csökkentésének kérdé­sét. Ezeket a kérdéseket egymás­sal való összefüggésükben kell áttekinteni és megoldani — mon­dotta Gorbacsov, s hozzáfűzte, hogy ezen a területen .kulcsfon­tosságú a kozmikus fegyverkezési hajsza megakadályozása. Egy ilyen hajsza ugyanis nem csupán önmagában lenne veszélyes, ha­nem más régiókra is kiterjeszte­né a fegyverkezési hajszát. A Szovjetunió e kérdéseket illetően kész felkutatni és kidolgozni, a legradikálisabb megoldásokat, amelyek lehetővé tennék a to­vábbjutást az atomfegyverek tel­jes betiltásáig, végső, soron pe­dig felszámolásáig. A politikában és a diplomáciá­ban mindig lehetségesek az ész­szerű kompromisszumok, számos 1 lehetőség kínálkozik arra, hogy az egymáshoz közelálló, vagy ha­sonló érdekek alapján fejlődjék és erősödjék a kölcsönös megér­tés és a bizalom. ENSZ-KÖZGYÜJLÉS Határozatok a leszerelésről NEW YORK Az ENSZ-közgyülés 39. ülés­szakának résztvevői befejezték a leszereléssel és a nemzetközi biztonság erősítésével kapcsola­tos kérdések megvitatását. A közgyűlés la vita során 72 határozatot hozott. Ezek döntő többsége tükrözi a világ népei­nek akaratát, amely a nukleá­ris háború veszélyének elhárítá­sára, a világűr mil'itarizálásá- nak megakadályozásáig és az állami szintre emelt terrorizmus politikájának (megtiltására irá­nyul., A dokumentumokat a Szov­jetunió, a többi szocialista ál­lam és az el nem kötelezett or­szágok kezdeményezésére fo- godta el. Ide tartoznak a Szovjetunió által előterjesztett nagy fontos­ságú, sürgős döntést igénylő ha­tározati javaslatok. így a Szov­jetunió , kezdeményezte a világ­űr katonai célokra történő fel- használásának tilalmát szorgal­mazó határozatot, illetve azt, rrelv elítéli az állami szintre emelt terrorizmust, és bármely, a szuverén államok társadalmi­politikai rendjének* megváltoz­tatáséira iránvuló tevékenv^éíet. Azt az — ugyancsak: elfoga­dott — tervezetet, amely ki­mondja a nukleáris háború meg. nyerhetőségére vonatkozó elkép­zelések tarthatatlansáioát. a Szovjetunió a többi szocialista országgal közösen terjesztette a közgyűlés elé. Margaret Thatcher kínai útja PEKING Kedden — helyi idő szerint az esti órákban — rövid hivatalos látogatásra Pekingbe érkezett Margaret Thatcher brit minisz­terelnök, főleg azért, hogy szer- dán Csao Ce-jang kínai kormány­fővel együtt a'áíria Kína és Nagy- Britannia Honkong-megállapo- dásat. Ütjára Sir Geoffrey Howe külügyminiszter is, , elkísérte. ,A, brit kormányfőt 'Péking'repülő­terén Vu Hszüe-csien külügymi­niszter fogadta. A brit miniszterelnök kínai ve­zetőkkel folytat majd eszmecse­rét Pekingben, majd Hongkong­ba utazik. Onnan az Egyesült Ál­lamokba repül, ahol találkozik Reagan elnökkel. Hatnapos vi­lágkörüli útja közvetlenül kará­csony előtt ér majd véget. NAPI KOMMENTÁR Hangsúlyok Hellaszban Görögországban — de Hellasz határain túl is — nagy feltűnést keltett az Eleftherotipia című lap értesülése, miszerint az ország fegyveres erőit területileg átcso­portosítják. A hírt utóbb a kor­mány szóvivője is megerősítette, mondván: nem a szomszédos szo­cialista államok — Albánia, Ju­goszlávia és Bulgária — fenyege­tik Görögországot, hanem a NA- TO-tagállam Törökország. A görög—török ellentétek te­hát mit sem vesztették hevessé­gükből annak ellenére, hogy a ciprusi rendezés ügyében példá­ul örvendetes fejleményekről ér­keztek jelentések. Január elején ismét találkozik Kiprianu és Denktas, s az ENSZ főtitkárának tevékeny közreműködésével kompromisszum körvonalazódik a ciprióták két közössége között. Athén és Ankara azonban válto­zatlanul farkasszemet néz egy­mással. Ami az ország gazdasági hely­zetét illeti, Ge'rasszimosz Arsze- nisz nemzetgazdasági, • jmipiszter kifejezetten derűlátóan ítélte meg a jövő évi kilátásokat. ' 'Eszerint 1985-ben a gazdasági növekedés üteme az idei 1,6 százalékról 2,5—3 százalékra nő, az inflációt pedig az 1984. évi 18,3 százalékról 16 százalékra mérséklik. Athén tehát továbbra is min­dent elkövet a gazdasági növeke­dés feltételeinek megteremtésére, a lakosság életszínvonalának emelésére. Nem utolsósorban ez az egyik legfőbb tényezője an­nak, hogy a Papandreu-kormány- zat változatlanul, népszerű. Hoz­A repülőtéren történt Iván Arhipov szovjet miniszterelnök-helyettes küszöbönálló pekingi látogatásával kapcsolatban több hírügynökség emlékeztetett arra. hogy utol­jára 1969. szeptember 11-én került sor ilyen ma­gas — illetve magasabb — szintű szovjet—kínai találkozóra. Akkor a Ho Si Minh elnök temeté­séről Hanoiból hazatérő Koszigin miniszterel­nök szakította meg útját, és a pekingi repülőtér egyik várótermében folytatott több órás megbe­szélést Csou En-laj kínai kormányfővel. Valójában azonban két különböző helyzetről van szó: éppen összehasonlításuk érzékelteti a kétoldalú kapcsolatokban azóta történt változá­sokat. A repülőtéri megbeszélés válságtalálko­zó volt. A szovjet—kínai kapcsolatok romlásá­nak hosszú folyamata, majd a „kulturális for­radalomba” alámerült Kína részéről a nyílt el­lenségesség megannyi megnyilvánulása előzte meg. 1969 áprilisától sűrűn követték egymást a határincidensek is, a feszültség egyre éleződött. 1969. szeptember 3-án elhunyt Ho Si. Minh vietnami J elnök. A nagy államférfiak temetése hagyományosan ^lkaimat szolgáltatott arra. hogy a végső tisztességet megadó politikusok akkor is találkozhassanak, ha különben „nincsenek be­szélőviszonyban” egymással. Csou En-laj kínai miniszterelnök azonban a szertartást meg sem várva, már a gyászhír másnapján a vietnami fő­városba repült, és a következő napon vissza is tért Pekingbe. A temetésen Li Hszien-nien mi­niszterelnök-helyettes vezette a kínai küldött­séget. Vietnami részről közzétették Ho apó végren­deletét, amely a szocialista világ egységének helyreállítására szólított fel. Erre a, fontos ok­mányra részletesen utaltak a temetésen részt vevő Koszigin szovjet miniszterelnök és a Viet­nam’ vezetők tárgyalásairól kiadott közlemény­ül | viszont egy szó sem esett róla a kínai—viet­nami megbeszélésekről szóló kommünikében. Ez érzékeltette: szovjet részről fogadták rokon- szenvvel a felhívást. Koszigin, aki Afganisztán, India. Pakisztán és Burma érintésével. Kína te­rületét kikerülve érkezett Hanoiba, végül szep­tember 10-én úgy utazott el a vietnami főváros­ból, hogy nem került sor kínai—szovjet kapcso­latfelvételre. A jelek szerint már úton volt. ami-' kor megérkezett az üzenet: Peking kész a talál­kozóra. Koszigin gépe szeptember 11-én délelőtt li­kőr szállt le a pekingi repülőtéren, s délután 4 után emelkedett ismét a magasba. A repülőté­ren Csou En-laj fogadta a szovjet kormányfőt, s az egyik szalonban rögtön megkezdődött a vé­gül több mint négy órán át tartó tárgyalás. El­sőnek a TASZSZ adott róla jelentést: beszámolt arról, hogy a megbeszélés, amely kölcsönös meg­állapodás alapján jött létre, őszinte és hasznos volt. A kínai hírügynökség hat órával később csak annyi érdemit közölt a találkozóról, hogy a két miniszterelnök „őszinte beszélgetésf” folyta­tott. Ez a hírközlési különbség arra utalt, hogy a kínai vezetés akkor még annyit sem óhajtott el­ismerni. hogy egyáltalán lehetséges a hasznos megbeszélés a szovjet vezetőkkel. Mindazonál­tal napokkal később ismeretessé vált: megegye­zés született a két politikus között arról, hogy ok­tóber 20-á.n, külügyminiszter-helyettesi szinten tárgyalásokat kezdenek a határ helyzetéről. Ez fordulópont volt: ettől fogva, bár a különböző formában folytatódó tárgyalásokon az évek so­rán .áttörés” nem történt, nem került sor a ko­rábbihoz hasonló határkonfliktusra. Igaz. a kon­frontáció folytatódott, s a politikai kapcsolatok továbbra is feszültek maradtak az 1976-ig tartó „kulturális forradalom” egész időszakában. A kapcsolatok újjáépítésének kényes folyama­ta a hetvenes évek végén kezdődött meg. To­vábbra is súlyos problémák gátolják gyorsítá­sát — nem utolsósorban olyan, a Szovjetunió számára természetesen elfogadhatatlan pekingi igények, amelyek harmadik országokkal fennál­ló kapcsolatokra vonatkoznak. Ám a politikai nézeteltérések mellett vannak a nemzetközi élet­nek olyan területei, amelyekben az álláspontok hasonlóak, a kétoldalú kapcsolatokban pedig az elmúlt esztendőkben számottevő volt a haladás — elsősorban kereskedelmi, gazdasági téren. Ez a fejlődés sem mentes a megoldatlan kérdések nyomásától, amint ezt jól mutatta, hogy Reagan tavaszi pekingi útja után néhány nappal elha­lasztották Ivan Arhipov akkor már kitűzött pe­kingi látogatását: Akkor az előkészületek még nem fejeződtek be a vizitre, közölték Moszkvá­ban. * Most ismét Pekingbe várják a szovjet minisz­terelnökhelyettest, aki az ötvenes években ta­nácsadóként dolgozott Kínában, s nagyrabecsü­lésnek örvend, ott. Ellentétben a 15 évvel ezelőt­ti repülőtéri találkozó váratlan, egy vészes irá­nyú 'fejlődést megállító drámaiságával ezúttal előre bejelentett látogatáson régóta meghívott vendéget köszöntenek mad Pekingben, De az, ami 1969, szeptember 11-én. a pekingi repülőté­ren történt, talán hozzájárult ahhoz, hogy erre végűi is sor kerülhessen. Baracs Dénes zájárul ehhez az a megkülönböz­tetett érdeklődése, amivel korunk legfőbb kérdéseit, elsősorban a nukleáris leszerelés és a béke té­makörét kezeli. Nemrég éppen a görög főváros adott helyet, egy nemzetközi bé­kekonferenciának, amelyen a hel­sinki alapokmányt aláírt orszá­gok különböző társadalmi szer­vezetei és mozgalmai képviseltet­ték magukat. A magyar Országos Béketanács küldöttségét Péter Já­nos. az Országgyűlés alelnöke ve­zette.) Természetesen a 35 or­szágból érkezett delegátusok más­más oldalról közelítették meg a leszerelés kérdését, de a házigaz- * dák igyekezete nyilvánvaló volt: minden fórumon hangsúlyozták, mennyire fontos számukra a bé­ke megőrzése, a Balkánra is ki­terjedő, s országukat is érintő atommentes övezet megvalósítá­sa. Gy. D. Urban sajtóértekezlete A lengyel kormány további lé­péseket vár az Egyesült Álla­moktól a kétoldalú kapcsolatok normalizálására — jelentette ki kedden Jerzy Urban* a lengyel kormány szóvivője, — Az a tény, hogy az Egyesült Államok immár nem ellenzi Lengyelországnak a nemzetközi valutaalapba való visszavételét, újabb jele a dolgok reális .megközelítésének. A szóvivő megismételte, hogy Lengyelországnak érdeke az Egyesült Államokkal való kap­csolatok javítása, de újból leszö­gezte, hogy csak olyan körülmé­nyek között, ha az Egyesült Ál­lamok felhagy a lengyel bel- ügyekbe való beavatkozással, megszünteti az összes korlátozást, s abbahagyja a Lengyelország el- ■ leni propagandatámadásokat. Jerzy Urban keddi sajtóérte­kezletén egyébként elmondta, ! hogy a hét végén, az 1970-es, tra- • gikus kimenetelű munkástiltako­zás évfordulóján Gdanskon kí­vül sehol sem kellett a rend­ied n tartó erőknek akcióba lépni- . ük. Lázár György és fogadta Nyikolaj Kedden az Országházban Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta Nyikolaj Talizint, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nökhelyettesét, a magyar,—szov­jet gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kormány­közi bizottság szovjet tagozatá­nak elnökét, aki a bizottság 32. ülésszaka alkalmából tartózko­dik hazánkban. Havasi Ferenc Talizint A nap folyamán a szovjet ve­zetőt ugyancsak fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja,' a Központi Bizottság titkára. A baráti légkörű megbeszé­léseken részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, a bi­zottság magyar tagozatának el­nöke. Jelen volt Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete. (MTI) f?: n-. , aggs-i NÉPFRONT-TANÁCSKOZÁS A várossá nyilvánítás tapasztalatai Az utóbbi másfél évtizedben hazánk településhálózata 24 új várossal gyarapodott. Az ott élő lakosság életkörülményei lénye­gesen javultak, s megteremtőd­tek ia további fejlesztések előfel­tételei is — állapították meg a Hazafias Népfront Országos El­nöksége területfejlesztési albi­zottságának keddi ülésén, ame­lyen a várossá nyilvánítás tapasz­talatait összegezték. Beluszky Pál, az albizottság titkára rámutatott: a vitathatat­lan eredmények mellett kedve­zőtlen jelenségek is felszínre ke­rültek. Ez elsősorban abban nyil­vánult meg, hogy a kisebb'tele- Pülések — anyagi és egyéb lehe­tőségeiktől függetlenül is — arra törekedtek, hogy mielőbb megpá­lyázhassák a városi rangot. A magasabb településfokozati beso­rolás révén ugyanis olyan össze­gekhez juthattak, amelyekkel a korábbinál gyorsabban fejleszt­hették infrastruktúrájukat En­nek viszont az lett a következ­ménye. hogy a fejlesztési célra rendelkezésre álló keretek túl­nyomó többségét, mintegy 90 szá­zalékát a városok fejlesztésére fordították: így visszavetették a kisebb településeken megkezdett, az ottani lakosság életkörülmé­nyeit jayftó munkálatokat,«. Jelenleg a szabályp^ás.új rend­jének kidolgozása van napiren­den, azt szorgalmazva, hogy az eddiginél rugalmasabban vehes­sék figyelembe a valós helyi igé­nyeket, s a tanácsok akkor is megvalósíthassák — a lakosság bevonásával kialakított — elkép­zeléseiket, ha nem folyamodnak a városi rangért Arra van tehát szükség, hogy a települések sze­repköre összhangba kerüljön jog­állásukkal, s nem megfordítva: a jogálláshoz keressék a szerepkört. Így a mennyiségi szempontokat — következetes végrehajtás ese­tén i— a minőségi szempontok váltanák fel. A vitában felszólalók nyoma­tékosan rámutattak: a történe­lem során a települések mindig is önfejlődés révén jutottak, vagy nem jutottak hozzá bizonyos sze­repkörökhöz. Ezt a törvényszerű­séget nem lehet, és nem szabad szem elől téveszteni a jövőben, sem — magyarán: a helyi gaz­dasági önállóság függvénye le­gyen, hogy egyes településeken mire jut, illetve mire nem jut pénz. Arra is legyen joga a lakos­ságnak, hogy eldöntse: egyáltalán szándékában áll-e a városi foko­zat megpályázása. Ezzel kapcso­latban utaltak arra, hogy a köz­ponti akarat érvényesülésének is megfelelő mozgásteret kell szava­tolni. s a központi''érdekek és >ai helyi önállóság összhangja, ennek megőrzése a legfontosabb politi­kai feladatok egyike. Magyar—román belkereskedelmi megállapodás Selmeci Lajosné és Iurea Cons­tantin miniszterhelyettesek veze­tésével Budapesten tartotta ülé­sét a magyar—román belkereske­delmi állandó munkacsoport. Megállapították, hogy eredménye­sen fejlődnek a két ország kö­zötti belkereskedelmi kapcsolatok, és évről évre dinamikusan fejlő­dik a magyar—román választék- csere-forgalom. A tárgyalások végeztével ked­den aláírták a jövő évi belkeres­kedelmi választék- és határmenti árucsere-megállapodást. Ennek értelmében 1985-ben a két ország kölcsönösen több mint 2 milliárd forint értékű árucikket cserél. Romániából egyebek közt külön­féle háztartási cikkek, bútorok, játékok és ruházati termékek ke­rülnek a magyar üzletekbe és ezekért a hazai belkereskedelem kozmetikai cikkekkel, írószerek­kel, kuktaedényekkel és ruházati termékekkel fizet. Bűi' A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS VALUTA- ÉS DEVIZAÁRFOLYAMAI Devizanem Angol font Ausztrál doll Belga frank. Dán korona. Finn márka.. Francia frá: ' ■ Hoitendljlfd; , . Japán«yen 1 M ari ad a i.. doll. •Norvég, kon ■ NSZK márka Olasz lira.« Ósztrák schl ., Portu-aóltésc- § ■ ■ .' Spanyol .pes I Svájci frana Svéd korort. 1 Tr. és cl. rí - USA (dollár ■ VALUTA- £R Pénznem ÉBV8NYBEN: MM. DECEMBER 18-TOL Angol fönt* .Ausztrál- dói] Belga franki Dán kproáá Finn mátka™ Francia frank., -. Görög ö pofiigj ■ HOiton’di tört! '•Japán yen* ( jícQSá’áafca Kanadai dóllj Kuvaiti diná Norvég,kora; NSZK márk Olaszaira (i Osztrák. sch Portugál és spariyoF-pes; SválOi fí»!S;k:í Svéd koroná VS A dollár a) vásárolhat b) vásárolha' ■ ■ . - I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom