Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-06 / 261. szám
1984. november 6. • PETŐFI NÉPE • 3 MEGKAPTÁK A VÁNDORSERLEGET A legjobb iskolai szövetkezeti csoport Solton (Tudósítónktól) A napokban ünnepségre gyülekezett 340 kisdiák a solti művelődési házban. Közülük sokan már előzőleg beléptek az iskolai szövetkezeti csoportba, a többiek az összejövetelen csatlakoztak a mozgalomhoz. A Solt—-Harta és Vidéke Afész keretében működő iskolai szövetkezet két éve nyitotta meg a tanulók boltját, amelyet sikerrel vezetnek. A nagy zsivaj gyorsan megszűnt, amint az elnöklő diák köl szöntötte a többieket, valamint a KISZ megyei bizottsága,, a MÉSZÖV, a község és az áfész képviselőit. Ezután Váradi Gáborné, a csoport intéző bizottságának tanárelnöke beszámolt az előző tanévben végzett munkáról. Az áfész egyik nyugdíjas alkalmazottjának irányításával szép ered. ményt értek el a diákok, a forgalom után járó nyereség 26 ezer forint lett. A közösség pénzét okosan használják fel; a jól dolgozókat megjutalmazták, az ösz- szeg nagyobb részét pedig táborozásra költötték. Ebben a tanévben közös színházlátogatásokat terveznek. Nyúltenyésztéssel, gyógynövénygyűjtéssel is szeretnének foglalkozni. A belterületi általános iskola csoportjához a gyűlésen csatlakozott a Kissolti Általános Iskola 140 tanulója. Az ellenőrző bizottság is beszámolt munkájáról, tapasztalatairól, majd döntöttek a tagfelvételről, megválasztották az új intéző és ellenőrző bizottságot. Tanárelnöknek ismét Váradi Gábórnét választották, aki érdemes a bizalomra, mert fáradtságot nem kímélve végzi a szervezéssel járó feladatokát. Szerencsére vannak jó segítőtársai a tanári karban és az áfésznél. Az ünnepi gyűlésen a belterületi általános iskola szövetkezeti csoportjának tagjai megkapták A legjobb iskolai szövetkezet címmel járó vándorserleget, amelyet a MÉSZÖV elnöksége 1984-ben alapított. Ezenkívül még 10 ezer forint jutalmat is átvehettek. A vándorser leget és a vele járó oklevelet Bedő Tibor, a MÉSZÖV általános titkárságának vezetője adta át a t^nárelnöknek A kisdiákok nagy örömmel fogadták az elismerést és vidám műsorral kedveskedtek a gyűlés résztvevőinek. Hangyási Józsefné a MÉSZÖV főelőadója Nemzetközi rajzpályázat győztese A San Franciscóban megrendezett nemzetközi gyermekrajz- páliyázaton az első díjat Ljubov Antoscsuk, ukrán diáklány kapta. „A világ gyermekei” című rajzát a bíráló bizottság 1000 dolláros díjban részesítette. A kislány elsődíjas képe egy hatalmas Napot ábrázol, körülötte gyermekarcok, fehérek, színes bőrűek, vidámak, vagy szomorúak, de békességben élnek egymás mellett ezen a Földön. Ljuba gyermekkorától ügyesen rajzol. Jelenleg az ukrán Zsito- mir város képzőművészeti stúdiójának tagja. A 14 éves kislány az első díj összegét felajánlotta a szovjet Békealapnak. KÉPERNYŐ kommunikációs kutatóintézetet a közvélemény nevében tájékoztatóktól- sűrűn figyelmeztették mostanában az illetékeseket/: szíveskedjenek komolyan, venni a szórakoztatást. Nosza, összeült is egyl stáb, hogy kitaláljon valamit a főfő-műsornap. főfőidejé- ne^i,.,Joit(ilté?éfe. Természetesen krimi kell, de nem szokványos. Valami' , más, mint az eddig bemutatott néhány ezer! Legyen nő a főszereplő! Ez újdonság, meg a tévé is áldoz ezzel az egyenjogúság oltárán. (Ha eltekintünk Roger Moore angyalaitól. akkor eredetinek is tekinthetjük az ötletet.) Legyen mai, azaz mindennapjaink problémái is előkerüljenek két pofon és négy poén között. (Réz András előzetese szerint ugyanis egy pofonra két poén esik. Számolgattam az első részben elcsattant pofonokat, le- és felütéseket, boka-, has- és egyéb rúgásokat, meg az úgynevezett poénokat, de a fent írt arány sehogyan sem akaródzott kialakulni.) A tett hialála az okoskodás, vallja ifjú hősünk, azaz Linda —■ megintcsak az RTV beharangozó- jából — „az igazi, a felülmúlhatatlan1”. Töredelmesen bevallom, annyit sem konyítok a taekwondo önvédelmi sporthoz (amióta a, kivilágításán Árpádvárosban botorkálok haza az úgy nevezett gyailogúton esténként egyre többször laggaszt ezirányú felkészültségem fogyatékossága, de a laikus felelőtlenségével ki merem jelenteni: megérdemli ez az ifjú hölgy a zöld'övét. Elhiszem, elhisszük neki: mestere a legegyszerűbb és a legbonyolultabb ütéseknek, j rúgásoknak, ezért örömünkre szolgálna, ha a következő folytatásokban kicsit fifikásabbnak, kicsit ötletesebbnek mutatná a forgatókönyvíró, a rendező. A sorozat első része ugyanis sem kriminek, sem komédiának nem nevezhető. Persze, elképzelhető, hogy a hamisított, az utánzott Linda ügyködött az én képernyőmön. Mi tagadás, nem figyeltem a védjegyet, Nincs más hátra: a Gát György és Társai cégihez fordulok: nyomozzák ki, hová tűnt az Ígért, a jelzett Linda, hová tűntek az ígért poénok; Kitűnően szórakoztam vasárnap délelőtt a Tosca a gumiasztalon és egyéb operafcatasztrófák apró tragikomédiáin. Kiderült: világhírű művészek is tudnak nevettetni, ha hagyják őket. Vagyis ha a könnyű műfajt nem sajátítják ki ügyeskedők, máshonnan kiszorultak. Otto Schenk komolyan vette a szórakoztatást! Kacagtató és elszomorító műsorok, tudósítások, közlések váltakoznak a tévé-műsorban, tükrözve az élet sokszínűségét. A tovafutó, új, meg új benyomások gyorsan elhalványítják az átélt, a látott történéseket. Az elhalt hozzátartozójának végső nyughelyét követelő férfi meggyötört tekintetét azonban bosszú ideig nem felejthetem; azt kérdezte, miiként fordulhat elő, hogy hónapokig kell várnia, amíg az eltávozott hamvainak helyet szorítanak valahol'. Várjuk a felelősséget megállapító vizsgálatról és a gyors Intézkedésekről a tudósítást az Ablak légközelebbi szamában. Heltai Nándor Mély megelégedettséggel töltött éli, hogy Szilágyi János harsány „rrremmekkk volt”-taJ nyugtázta-jutalmazta a legidétléraebb rángatódzast is a második magyar diszkótánc bajnokságon szombat este: ez azt bizonyította, hogy a Magyar Televízió e semmiképpen sem alábecsülhető vállalkozása legalább annak az egy embernek kivívta a tetszését, aki a konferanszié szerepére szerződött. Ez nem kis dolog, hiszen (például a ilyesféle műsorok nyomán) könnyen el tudok képzelni olyan produkciót is, ami egyáltalán nem tetszik senkinek. (Mégis levetítik, hadd örüljön a néző, ha vége van). Nehezen tudnám megmondani, miért borzasztott el az M. M. D. B. Talán elég, ha arra célzok, hogy hajdanában — mondjuk akár öt egész éve Is — a tánchoz minimum két (lehetőleg ellenkező nemű) ember keltett. Persze azok még más idők voltak, aki emlékszik, tanúsíthatja, hogy nem föltétlenül az volt a legjobb táncos, aki átbucskázott a nyakán, pördült hármat a harmadik csigolyáján, majd ha- nyattfekvésből tótágasba lendült, s igyekezett úgy tenni, mintha egy élhegesztő automata volna, leállítás előtt. Mit mondjak, még a táncosok öltözéke is zavart, pedig el tudom képzelni, hány butikot ösz- szejártak, mire sikerült úgy felöltözniük, hogy tojásként hasonlítsanak egymásra — de mindezeket tovább nem sorolom, akinek szeme volt a látásra, maga is látta. Elég az hozzá; amikor végre befejeződött a M. M. D. B.. azt kívántam, bárcsak a Leg-leg-leg című R. Gy.-műsort adták volna helyette, amiből kitűnik, hogy az ember befolyásolható: egy nappal korábban még azt hittem, hogy annál rosszabbat képtelenség csinálni. De a Magyar Televízió mindenre képes: önmaga folytonos alulmúlására leginkább. Ballai József PEZSGŐ — KÜLFÖLDRE t Az Izsáki Állami Gazdaság az előállított tankpezsgő több mint 90 százalékát szocialista országokba exportálja. A képünkön látható szállítmányt a Szovjetunióban várják. Libakolbász Több újdonság próbagyártását kezdték meg a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál. A nagyszámú májliba feldolgozására berendezkedett üzemnek az utóbbi években már gondot okozott a libahús értékesítése. Az ebből adódó gondot különféle ízesítésű libakolbász, .szalámi . és -sonka készítésével, értékesítésével akarják megoldani. A recepteket, a gyár saját szakemberei dolgozták ki, s az első szélesebb körű kóstolók is sikeresek voltak. A feldolgozó szocialista brigádjai a kongresszusi-felszabadulási munkaversenyhez csatlakozva többek között arra is vállalkoztak, hogy gyorsan elsajátítják az újdonságok készítésének technológiáját. Vállalásuk megvalósítása — az előzetes számítások szerint — már ebben az évben körülbelül 800 tonna li bahús-készítmény forgalomba • hozatalát teszi lehetővé. Érte küzdeni érdemes Valaki azt mondta: olyan ez, mint amikor aprócska erek összefutva folyóvá dagadnak, s így lesznek együtt erősek, turbinákat forgatók, hajókat hordozók. Romes Gsarvdra, a Béke-világ tanács elnöke pedig a Parlament előtti nagy tömeggyűlésen elhangzó egyik dalt idézte: „Nyújtsd ki a kezed!...” — Ha elérjük egymás kezét — mondotta — mér nem vagyunk egyedül. A békemozgalom legfontosabb feladata, hogy egyesítse mindazokat az erőket, amelyek a nukleáris háborúval szem- benállnak. összefogás nélkül nem tudjuk elhárítani az emberiségre leselkedő fenyegető veszélyt, amely világunk teljes megsemmisülését jelentheti. „Együttesen megvan az erőnk arra, hogy megakadályozzuk a nukleáris katasztrófát.” Sokan és sokféleképpen mondták el gondolataikat, fejezték ki érzéseiket a közelmúltban megtartott X. magyar békekonferencián a közös nagy témáiról, amely napjainkban az emberiség rossz közérzetét okozza. Az idősebb generáció a háborús emlékeiről beszélt. Egy soproni egyetemi tanár az első világháborús bombázásoknál barátját, iskolatársát veszítette el. Szerencsés túlélőnek nevezte magát, s azzal zárta szavait: — Ilyen szerencsés túlélő a nukleáris tél után nem akadna. — Egy előtte szóló tudósra utalt ezzel, aki azt mondotta: Napjainkban a fegyverkészletek fele is elég lenne ahhoz, hogy a robbanások nyomán félszálló hamu és por egy évtizedig elborítsa a Föld légkörét. Ezt nevezik újabban nukleáris télnek, amikor napfény hiányában kipusztulna minden — netán még megmaradt — élet. Az életet adó anyák nevében emelte fel szavát a szekcióülések egyik résztvevője. Egyéves volt még csak, amikor Hitler csapatai lerohanták Lengyelországot, s kitört a II. világháború. Az ő háborús „emléke”, hogy apja meghalt ebben a háborúban. Most egy katona fia van és egy leánya. Hevülő arccal, nehezen türtőztetett indulattal mondta: — Nem hiszem azt, hogy nem tehetünk semmit! — és sorolta, amit tenni kell, például: — Az emberek tudatában rengeteg zavaros nézet van arról, hogy az egyes ember tehetetlen, miközben látványos és félelmetes a nyugati háborús propaganda. A „minden mindegy” szemlélet ellen küzdeni kell... A fiatalok életérzését többen is megfogalmazták. Talán legmarkánsabban az a fiatalember, aki nemzedéke nevében is elmondta: — A hetvenes években tizenéves ifjúként is már kezdtük érteni a világot, s akkor kedvező folyamatok voltak — Helsinki, a SALT— I., az enyhülési szakasz —, aztán egy nagy megrendülés következett a számunkra is, az ellentétes folyamatok — a neutron-fegyver, az MX-rakéta, az űrhadviselési tervek, rakétatelepítés —, ez volt az első nagy pofon, amit kaptunk, amellyel találkoztunk a világpolitikában. A tudományos-fantasztikus könyvek meséi napjainkra valósággá válnak. A tudósok százezrei azon dolgoznak, hogy minél tökéletesebb emberölő fegyvereket készítsenek. Ha ezt a pénzt és energiát a békés épltőmun- kában lehetne hasznosítani, az éhező harmadik világot meg tudnánk menteni. Ennek a generációnak természetes közege, lételeme a béke, s legtöbbjük most döbben rá, hogy ez mennyire nehezen kiküzdhető, s néhol mennyire ingatag alapokon nyugvó állapot. Érzi, hogy a cél és értelem nélküli veszélyhelyzet mennyire elviselhetetlen a számára. Megfigyeltem, hogy a békekonferencián felszólaló fiatalok többsége milyen magasszintű képzettség tájékozottság birtokában, logikus érvekkel', az észre, tudatra hatóan fogalmazta meg gondolatait. Közülük jónéhá- nyan tagjai az Ifjúsági és Diákbizottságnak, az Orvosok a Nukleáris Háború Megelőzéséért nevű mozgalomnak, s nem véletlen, hogy a konferencia legnépesebb, legélénkebb szekcióülése az if júsági volt, ahol uralkodott az egészséges vitaszellem, s a téves nézetek is megfelelő válaszra találtak. Azt hiszem, hogy felesleges annak állandó hangoztatása, hogy ez a generáció már nem ismeri a háborút, úgymond nincsenek személyes tapasztalatai, s mintha ezért a békemozgalomban való részvétele is kisebb értékű lenne. A konferencia résztvevői meggyőződhettek arról, hogy a tudományos ismereteken alapuló meggyőződés, a korszerű fegyverek ismerete, vegyi eszközök pusztító erejének felmérése, valamint a politikai tájékozottság legalább olyan hatású ösztönzője a békemozgalomnak, mint a közvetlen átélés érzelmi indítéka. S a különböző generációk közötti folytonosság' itt is azt a bizonyos kézfogást jelenti, amire a BVT elnöke utalt. A konferencia állásfoglalása végül is a magyar békemozgalom megújulását hangsúlyozta. Ami természetesen csak akkor éri el célját, ha ál tud ívelni az országhatárokon, és megtalálja kapcsolatát a világ nagyszabású békemegmozdulásaival és azok mozgatóerejével, amely ha nem is mindenben, de a béke ' megőrzésében azonos nézeteket vall a mi fiainkkal, leányainkkal. Így nyer értelmet a bizakodás, amelyet az országos békekonferencia meggyőződéssel hangoztatott: „korunkban a világháború elkerülhető, a béke megőrzése elérhető cél, érte dolgozni, harcolni érdemes, valamennyiünk kötelessége”. F. Tóth Pál ŐSZ Diákpolitikusok országos vetélkedője A KISZ Központi Bízott—, ságának egyetemi és főiskolai tanácsa idén is meghirdeti a diákpolitikusok országos vetélkedőjét. A már hagyományosnak tekinthető, s mindig széleskörű érdeklődést kiváltó rendezvénysorozat ez alkalommal hazánk felszabadulásának 40. évfordulójához kapcsolódik, ennek megfelelően témaköre elsősorban társadalmunk szocialista átalakulásának történetét, fejlődésünk jelentősebb állomásait öleli fel. A vétélkedősorozat lehetőséget kíván adni a résztvevők történelmi és társadalmi ismereteinek: bővítésére, elméleti felkészültségük, politikai tájékozottságul^ elemző- és vitakészségük elmélyítésére, bemutatáséira és megméretésére. A versenyekre jelentkezőknek bizonyítaniuk kell jártasságukat hazánk felszabadulásának történeti eseményeiben, társadalmunk szocialista átalakulásának történetében, a szocializmus fejlődésének történelmi tapasztalataiban. A vetélkedőre az egyetemek, főiskolák nappali tagozatos hallgatóinak három tanulóból álló csapatai nevezhetnek. A diákpolitikusok országos vetélkedőjének döntőjébe a csapatokat az egyetemek és főiskolák KISZ-bizottságai nevezhetik. Intézményenként — a nappali tagozatos hallgatók létszámától függően — 400 tanulóra egy, 800-ig kettő, 1600-ig három, 3200-ig négy, 3200 felett öt csapat vehet részt az országos döntőben. A döntőre szóló nevezéseket írásban, a csapatok számának és a résztvevők nevének, évfolyamának és szakának feltüntetésével 1985. február 15-ig kell eljuttatni a KISZ Központi Bizottsága Egyetemi és Főiskolai Tanácsának titkárságára (Budapest, Pf.: 72., 1388). A diákpolitikusok országos vetélkedőjének többfordulós döntőjét 1985. áprilisában rendezik meg. A fináléban résztvévőket emléklappal, az 1—6. helyezést elérő csapatokat a Szovjetunióba szervezendő Expressz-úttal jutalmazták. £ Linda és társai (Straszer András felvételei)
