Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-06 / 261. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KIÁLLÍTÁSOK, TANÁCSKOZÁS, KONCERTEK... A« MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxix. évi. 261. szám Ára: 1,40 Ft 1984. november 6. kedd Avatás Kiskunfélegyházán Vasárnap délelőtt Kiskunfélegyházán bensőséges ikeretek között avat. táfc fel a körzeti párthelyiséget. Az ünnepségen megjelent dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gaj- dócsi István, a megyei tanács elnöke. Itt emlékeztek meg a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete megalakulásának 40. évfordulójá­ról. Az ünnepi beszédei dr. Cseh László, a megyei tanács nyugalma, zott vto-titkára mondta, majd felszólalt Korom Mihály is. Az avatásit követően a résztvevőik megkoszorúzták a párthelyiséggel szemben lévő ház falán elhelyezett emléktáblát. Ebben a házban ta­lált otthont az első alapszervezet. Beruházásesvüttes Kispesten Metrószakasz-felüljáró, korszerűbb utak . 9 A képen: Kádár János és kísérete a metró új szakaszának egyik mozgólépcsőjén. Az észak—déli metró újabb szakasza.; a tizenháromról több mint harmincöt méteresre széle­sített Árpád-híd, az' azon áthala­dó gyorsvillamos-ivonal; a 2x4 forgalmi sávosra bővített Róbert Károly körút; számos, több száz méteres közúti felüljáró, sok ezer négyzetméteres gyalogos aluljá­rók, megannyi utca és út korsze­rűsítése — mindezek együtt: az észak-budapesti közlfekedési be­ruházások. Az előírt határidőre és a tervezett költségkereten be­liül, nyolc és fél milliárd forintért elkészült hatalmas komplexum avatási ünnepségét tegnap ren­dezték. Az eseményen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára; Lázár György a Ma­gyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke, az iMSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Maróthy László, a Politikai Bi­zottság tagja, az MSZMP Buda­pesti Bizottságának első f titkára adott tájékoztatást az észak-bu­dapesti közlekedési beruházások­ról. Az elmúlt évtizedekben Buda­pesten — egyebek között a mo­torizáció nagyarányú terjedésé­nek következtében — mind zsú­foltabbak lettek az utak; hova­tovább elengedhetetlenné vált a tömegközlekedés, főként a metró- hálózat fejlesztése, valamint a közutak, a Duna-hidak korszerű­sítése, bővítése. Különösen a fő­város északi területein alakult ki nehéz helyzet: az Óbudá, Csillag­hegy, Békásmegyer, i'lleitve An­gyalföld, Újpest, Káposztásmegyer új lakótelepein élők számának rohamos növekedése szükségessé és halaszthatatlanná tette e tér­ségben a tömegközlekedés, a köz­utak fejlesztését. A beruházás­együttes Budapest jelentős nagy­ságú területének, naponta csak­nem egymillió embernek a köz­lekedését könnyíti. Lázár György __________________ ut aSkietun,oba Bemutatkozik Szovjet-Grúzia Lázár György, a Magyar Nép­köztársaság Minisztertanácsának elnöke a Szovjetunió kormányá­nak meghívására a közeli napok­ban munkalátogatásra a Szov­jetunióiba utazik. Csernyenko fogadta a szocialista országok ifjúsági vezetőit Konsztanpyin Csernyenko, az SZKP KB 'főtitkára, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének el­nöke hétfőn Moszkvában fogad­ta a szocialista országok ifjúsá­gi szervezeteinek vezetőit, akik részt vettek a XII. VIT Nemzet­közi Előkészítő Bizottságának III.» moszkvai ülésszakán. Az ifjúsátgi vezetők előtt nem­zetközi kérdésekről szólva, Cser_ nyenkq 'hangsúlyozta: az SZKP nagyira értékeli a szocialista or­szágok ifjúsági szervezeteinek hozzájárulását a békéért, a nuk­leáris ‘háború veszélye ellen ví­vott küzdelemhez. Az SZKP KB és a szovjet kormány minden segítséget megad a Komszomol- mak ahhoz, hoigy a jövő nyáron Moszkvában megrendezésre ke­rülő Világifjúsági Találkozó a vi­lág fiataljainak tömegméretű, nagy erejű háború- és imperia- listaelilienes megmozdulásaivá vál­jon — mutatott rá Csernyenko. Az SZKP és a lerjiní Komszo- mol kapcsolatairól szólva Kon- sztantyin Csernyenko emlékezte, tett az SZKP KB nemrég elfoga­dott, az ifjúsági szövetség mun­kájával foglalkozó határozatára. Hangsúlyozta, hogy a határozat nem valamiféle, az ifjúság kö­rében tapasztalható „válságje­lenségek” következménye. Az SZKP joggal büszke a lenini Komszomalra, a szovjet ifjúság­ra. Érdemeik mellett azonban azt is látni kell, hogy a szovjet tár­sadalom fejlődéséből fakadó objektív követelmények újabb igényeket támasztanak az ifjú­ság körében végzett munkával szemben is. Tagadhatatlan, hogy a' na félnövekvő nemze­dék már összehasonlíthatatlanul közelebb van azoknak a célok­nak az eléréséhez, amelyekért annak idején apáik és nagy­apáik harcot indítottak. Az ifjú­ság előtt azonban ma sem áll­nak kisebb feladatok, mintázok, amelyek a forradalmi időkre, vagy a szocializmusba való át­menet időszakára voltak jellem­zők. Az SZKP lenini hagyományai szellemében nagy figyelmet és bizalmat tanúsít az ifjúság és a Komszomol iránt, s kimeríthetet­len kádertartaliékát látja benne. Erről tanúskodik az SZKP KB Politikai Bizottságának nemrég elfogadott nagy jelentőségű ká­derpolitikai döntése is, amely különösen fontosnak minősíti, hogy a fiatal káderek együtt dolgozzanak az idősebb nemze­dék tapasztalt tagjaival, meg­szerezve így a további munká­jukhoz szükséges ismereteiket — mondotta Csernyenko. Grúz kulturális és tudományos seregszemle kezdődött tegnap Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban. A nagy­szabású rendezvénysorozat első napján, sajtótájékoztatót tartott a kaukázusi köztársaságból ér­kezett delegáció. Jenukidze Gu­ram Nyikolajevics, a Grúz Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának titkára, Gogoberidze Nodar Jakovlevics, a Grúz SZSZK Mi­nisztertanácsa állandó kiállításá­nak igazgatója, Ciszkarisvili Jo- szif Elizbarovics, a Szovjetunió Állami Műszaki Fejlesztési Bi­zottsága grúz tagozatának elnök- helyettese, Hananasvili Mihail Mihajlovics akadémikus, a Grúz Tudományos Akadémia Fizioló­giai Kutató Intézetének főigaz­gatója és Cshartisvili Nodar Szemjonovics professzor, a Grúz Kertészeti és Borászati Kutató Intézet igazgatója válaszolt az újságírók kérdéseire. G. Ny. Jenukidze • tájékoztató­jában i/talt arra, hogy a magyar és a grúz nép kapcsolata több évszázados múltra tekint vissza. Az első grúz nyomdai betűt ma­gyar nyomdászmester, Tótfalusi Kiss Miklós öntötte a tizenhete­dik században, s egy másik, Ist- vánovics Mihály mester közre­működésével jelent még először nyoifttatásban a grúz géniusz, Rusztaveli remekműve, a Tigris­bőrös vitéz, amelynek hősei Zi­chy Mihály festőművész keze nyo­mán öltöttek alakot. A történel- ,mi kapcsolatok hosszan sorolha­tók, ahogy azok a különböző te­rületek is, amelyeken a két nép napjainkban együttműködik. Grú­• A Grúzia életét bemutató kiállítás egyik szép része. (Tóth Sán­dor felvétele) ziából körülbelül 30 féle ipari és élelmiszeripari teamék érkezik hazánkba rendszeresen, míg a ma­gyar gyógyszeripari, ruházati cik­kek, élelmiszerek, illatszerek igen közkedveltek a Kaukázus vidé­kén. A kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézettel több éve tart szoros kapcsolatot a hasonló kutatásokkal foglalkozó grúz intézet, s a megyeszékhely' Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepén grúz zománcművé­szek is szép számmal megfordul­nak nyaranta. A Grúz Kommunista .Párt Köz­ponti. Bizottságának titkára örö­mét fejezte ki, hogy a Bács-Kis- k unban rendezett grúz napok egy- (Folytatás a 2. oldalon.) u NICARAGUA Nagyarányú részvétel a választásokon Végeredmény csütörtökön várható _ Vasárnap általános választá­sokat tartottak Nicaraguában. Annak ellenére, hogy az Egye­sült Államok támogatását élve­ző fegyveres ellenforradaltnárok több helyen megkísérelték lehe­tetlenné tenni a választást, az ország területének legnagyobb részén minden incidens nélkül, fegyelmezetten zajlott a szava­zás. ; * Vasárnap az ország új állam­főjének és alelnökének szemé­lyéről, valalrnint a 90 tagú. nem­zetgyűlés összetételéről döntöttek a nicaraguaiak. A szavazók hét párt jelöltjei közül választhat­tak. Mariano Fiallos a legfelsőbb választási tanács elnöke vasár­nap éjjel sajtókonferenciát tar­tott, s ezen közölte, hogy a rész­vétel aránya meghaladta a ko­rábbi várakozásokat; valószínű­leg a szavazók 80—90 százaléka adta le voksát. A szavazói név­jegyzékbe több mint másfél mil­lió ember iratkozott fel. ' A -3892 választói körzetből csak 11-ben nem lehetett megtartani a szavazást az ellenforradalmá­rok támadásai miatt. (Az ellen­forradalmi szervezetek, néhány nappal ezelőtt még azt ígérték, hogy vasárnap tűzszünetet lép­tetnek életbe.) Matagalpa tarto­mányban az egyik' támadás so­rán egy rendőr életét vesztette. Az első részeredníényeket ma­gyar idő szerint hétfőn délután hozták nyilvánosságra, a nem hi­vatalos végeredmény csütörtökre várható. — A vasárnapi választások a forradalom demokratikus intéz­ményesítésének kezdetét jelentik Nicaraguában. A jövőben hat­évenként tartják meg az elnök- és parlamenti választásokat, s a tervek szerint 2—3 év múlva helyhatósági választások is lesz­nek az országban — jelentette ki Managuában Sergio Ramirez, a nlcaraguai kormányzó tanács tagja. A sandinista front alel­nökjelöltje vasárnap azoknak az újságíróknak adott nyilatkozatot, akik elkísérték őt szavazókörze­tébe. ' ; V. , A nicaraguai nép most először fejezhette ki szabadon akaratát.» A választások nemzetközi jelen-, tőségéit az adja meg, hogy azok megerősítik a nicaraguai forrada_ lom törvényességét, amelyet az. Egyesült Államok nem hajlandó (Folytatás a 2. oldalon.) JANUAR ELSEJÉTŐL Módosul a keresetszabályozás Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke tegnap sajtótájékoztatón ismertette az 1985. január 1-től módosuló vállalati keresetszabályozás új rend­jét. Elmondotta, hogy az új keresetszabályozás az eddinél erőteljesebben kényszeríti a vállalatokat dolgozóik ésszerű foglalkoztatására, mert a kereseteket csak hatékonyabb munkával növelhetik, s hátrányba kerülnek azok a vállala­tok, amelyek nem megfelelően gazdálkodnak. am SPORTMÉRLEGE Az elmúlt hétvége kiemel­kedő sporteseménye volt a Kecskeméti SC férfi röplabdá- zóinak a görög Olimpiakosz Pireusz ellen. A kék-fehérek a Kupagyőztesek Európa Kupá­jának nyitányán 3:0-ás győze­lemmel rajtoltak, s bizakod­hatnak a továbbjutásiban. A bajai NB-es férfi kosara­sok fővárosi győzelme is fel­ér 3—0-val, hiszen 83—80-ra verték a Tungsram SC-t a Me­gyeri úton. Vasárnap pedig küzdelmes mérkőzésen kikap­lak a Honvédtől. A B csoport­ban szereplő KSC együttese a TFSE-nél bizonyult jobbnak a Testnevelési Főiskolán. A nők esélyesként léptek pályára, de egypontos vereséget szenved­tek a BEAC-tól Kecskeméten. A vasárnapi fordulóban, szo­ros találkozón, vesztettek a Spartacus éllen. A megyét képviselő labdarú­gócsapatok közül a BSK meg­győző fölénnyel tartotta otthon a bajnoki pontokat a Dunaúj­városi Kohász^ ellen. A terüle­ti bajnokságban a Miske .okoz­ta a legnagyobb meglepetést, legyőzte a jobbnak tartott DÉLÉP SC-t. Remek győzelmet • Egy izgalmas jelenet — szemben a kecskemétiek — a KSC— Olimpiakosz Pireusz mérkőzésről. (Farkas Tibor felvétele) aratott a Szarvas ellen a La- josmizse és a KTE is. A lila- fehérek megyei rangadón, a Honvéd Kun Béla SE-t győz­ték le Kecskeméten. A KSC a Békéscsabai Agyagipar ottho­nából hozta haza a pontokat. Részletes sportbeszámolóin­kat lapunk 7. oldalán közöl­jük. A leglényegesebb változás, hogy a vállalatok jövőre már nem a bérszínvonal előző évihez képest végrehajtott emelése után fizetnek progresszív adót. 1985. január 1-től háromféle kereset­szabályozási forma közül választ­hatnak a vállalatok. A legáltalá­nosabbnak a keresetek szintjének szabályozása ígérkezik, ahol meg­határozott kereset után előre meghatározott adót kell fizetni minden egyes dolgozó után, bár­milyen mértékben növekszik, il­letve ha nem is növekszik kere­sete az előző évhez képest. Az adó összege ebben az esetben is gyor­sabban nő a kereseti szintnél, de ez a növekedés enyhébb, mint az eddigi bérszínvonal-szabályo­zás esetén. A másik lehetséges forma a kereset növekménye utá­ni adózás; ebben az esetben is enyhébb az adózás növekedése, mint korábban. Mindkét említett formára érvényes, hogy a bérek és a jutalmak, valamint a nye­reségrészesedés után egységesen adóznak a vállalatok, vagyis nem egyszerűen a béreket, hanem a kereseteket veszik alapul az adó­zásnál, nem tér el a bér és az egyéb kereset után fizetendő adó mértéke, hanem egységes lesz. Ez az oka annak is, hogy a/koráb­biaktól eltérően nem bérszabályo­zásról, hanem keresetszabályo­zásról intézkednek a. jogszabá­lyok. ", A szakemberek azzal számol­nak, hogy azok a vállalatok, ame­lyek a piacon erős versenyben vannak, a keresetek szintjének szabályozását választják. Itt a legnagyobb a lehetőség arra, hogy — ha a versenyben jól ■•helytáll­nak, a progresszív adó ellenére a kereseteket is számottevően emeljék. Ezt a szabályozási for­mát valószínűleg a gépipari, az építőanyagipari, a vegyipari és a könnyűipari vállalatok jelentős része, s valamennyi építőipari kivitelező vállalat alkalmazza. Ezek a válalatok a munka haté­konyságának növelése esetén ez­zel a szabályozási formával nö­velhetik leginkább a dolgozók:. keresetét. Vannak olyan vállalatok, ahol egyelőre valamilyen oknál fogva nincsenek meg a feltételek a versenyképesség kellő fokozásá­ra és a nyereség növelésére, ezek számára a keresetnövekmény­szabályozás előnyösebb, amikor- is nehezebben tudják ugyan a kereseteket nagyobb mértékben növelni, de 'kisebb mértékben viszonylag könnyebben fejleszt­hetik dolgozóik keresetét. Azokon a területeken, ahol a nyereségérdekeltség hosszú tá­von sem érvényesíthető, tartósan fennmarad a központi kereset­szabályozás, amikoris központilag határozzák meg a keresetek fej­lesztésének egységes mértékét. Ilyenek lehetnek például a kü­lönféle hivatalok. A keresetsza­bályozásnak ezt a harfnadik for­máját választhatják azok a vál­lalatok is, amelyeknek nyeresége olyan alacsony, hogy nem biztosí­taná a keresetek minimális nö­vekedését sem. Ezeknek a válla­latoknak azonban egy év után saját erejükből tovább kell lép- niök más keresetszabályozási for­mába. A keresetszabályozás jövő évi változásai erőteljesen befolyá­solják majd a vállalatok helyze­tének, jövedelmi viszonyainak alakulását. Jelentős átrendeződés is bekövetkezhet az egyes szak­ágazatok, vállalatok között. Nem jár jól az a vállalat, amelynek az eredménye romlik, s csupán az új kereseti forma juttatná előny­höz. Ha az egy forint keresetre jutó hozzáadott érték az előző évihez képest romlik, a vállalat­nak többletadót kell fizetnie. A magasabb keresetek mögött min­dig nagyobb teljesítménynek kell lennie. (MTI) >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom