Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-27 / 227. szám

Wm$m Ez már történelei Kecskemét, 1944 szeptemberében A negyven évvel korábbi kecskeméti eseményeket ne­héz önmagukban kezelni. Ugyanis a város naponkénti élete, a történéseik szoros ösz- szefüggésben. voltak a (front változásaival, és. az ország belső helyzetével. Kecskemét urai teljes egészében felsora­koztak a németbarát vezetés mögé. A. közigazgatás, a had­sereg, a rendőri erők minden posztja a kezükben volt. • A józan gondolkodás, a határo­zottan. baloldali nézetek nem juthattak szóhoz. A haladó polgári erők, bár elérték a szervezkedés minimumát, j szétestek a spiclik es besúgók hálójában. A szovjet csapatok magyar földre lépése” új helyzetet te­remtett. Az a tény, hogy Kecs­kemét beleesett a hadművele­ti „szóródásba”, megbolydí­totta a hivatalokat. Növeke­dett a . városon át menekülőik száma. Hatalmas emberáradat vonult a Duna vonalához Szol­nokról, Békéscsabáról, Sze­gedről, Ceglédről Kalocsa, Gerjen, Solt és Székesfehér­vár irányába. A pánikat csak növelte az, ljogy a Lakatos­kormány hadműveleti terület­té nyilvánította a többi kö­zött Baja és Kecskemét váro­sokat, arról nem is beszélve, hogy szeptember 29-én a fő- vezérség utasítást adott a ki­ürítés végrehajtására. Vitéz Vörös vezérezredes úgy ren­delkezett: „Az önként mene­külő lakosság járműveit kell felhasználni tiszteik és tisztvi­selők családtagjainak... a szállítására is.” Ugyancsak szeptember utol­só napjaiban került nyilvá­nosságra Béldy vezérezredes parancsa a leventék „segítő- szolgálatának” megszervezé­sére, ami egyet jelentett a magyar fiatalság elhurcolásá­val. Minden változás, várható új intézkedés híre a fény sebes­ségével terjedt. Az emberek éjszakáik jelentős részét a rá­diók mellett töltötték, hall­gatva a Kossuth-adást, Moszk­vát és Londont. Gyorsan hí­re kelt, hogy a már felsza­badult Makó polgármestere szeptember 30-án hirdetményt ^ífÍOTÜÉtett^üffífeg az üzletek ' ‘nyitviátá'rtásáfró'l,' azok Cégtábi- ! ' íavkr való ellátásáról, de ar­ról is, hogy a szovjet katonák önhatalmúlag nem vehetnék igénybe lakást, továbbá az •üzemek beindításáról és az ut­cák tisztáin tartásáról. Az ilyen és hasonló hírek nem kis megT nyugvást okoztak. Közben váratlan bombatá­madás érte Kecskemétet. Ez volt az első légitámadás. A légoltalmi'szirénák 21 óra 5 perckor légiveszélyt, 21 óra 15 perckor pedig légiriadót je­leztek —I írja szeptember .18- ról a laptudósítás. 21 óra 22 perckor északkelet^ irányból 40—60 kilométer távolságból érős fények villantak fel,/" 21 óra 25 perckor a főváros lég­terében gyúltak ki a reflekto­rok, majd kevéssel később há­rom sztálingyertya-köteg je­lezte, hogy repülőgépek tá­madják a fővárost. 21 óra 38 ' perckor a dél— délnyugati határrészben' egy repülőgép bugása hallatszott. A csendben -két nagy erejű robbanás történt. A robbanás a torony-megfigyelők szerint a .várostól '10—15 kiloiÁétenre történt. Megállapították, hogy az egrj káptalan erdejében csapódott két nagyobb mére­tű repülőgépbomba. Nem sokkal később a légiriadó el­múlt. Majd hét perccel a közvilá­gítás felgyújtása után, várat­lan támadás érte Kecskemétet. Erős géphúgás, hatalmas sis­tergés, utána pillanatok múl­va egész Kecskemétet megrá­zó robbanás történt. Másod­percek leforgása alatt 'félre­verték a Nagytemplom ha­rangját. A bombák a villane- /gyedre estek. A robbanás épületkárt akozott. Emberélet­ben azonban nem ésett kár. Különös, hogy ilyen komoly időkben a város polgármeste­rét nem más foglalkoztatta, mint az, Rogy szeptember 6- tól Október 1-ig be kell szol­gáltatni a dróthuzalckat, ame­lyet minden bizonnyal a ké­sőbb építendő erődökhöz akar­tak felhasználni. Mindeneset­re naiv elképzelés , volt ezt tervezni egy olyan hadsereg­gel szemben, amely már évek óta, és ezer kilométereken át maga előtt űzte az ellent. Az pedig érdekes egybecsen- gés, hogy az Otthon moziban Budapestet' megelőzve —. a Menekülő' ember "című fil­met vetítették. W. D. ' FELÜGYELŐK KERESTETNEK Érettségizett, feddhetetlen előéletű, jó fizikumú férfiak .jelentkeze­sét várják köztérület-felügyelőnek a városi tanács igazgatási osztá­lyán. A szolgálat létesítését legutóbbi ülésén határozta el a városi tanács, azzal a céllal, hogy megőrizze Kecskemét tisztaságát. Mivel foglalkoznak majd a felügyelők? Például azzal is, hogy büntetlenül ne lehessen letaposni — se cipővel, se autóval a parkokat, a fű- vet, mint ahogy azt Straszer András Gőzhajó utcában készült fel­vételén látható. FEKETE SAROK A filmrajongók hozzászoktak, hogy jegyigénylésü­két telefonon is bediktálhatják a mozipénztárakba. Gyors, kényelmes, megnyugtató megoldás: kiváltképp annak, aki csak az előadás előtti percekben ér a mozi­ba, és biztos akar lenni, hogy lesz hely számára. Az emberi képzelet és találékonyság azonban kifogy- . hatatlan, :ha meg akar szüntetni valami beváltat. Kecs­keméten például a Batthyány utcai jegyiroda megnyi­tása adta be a kulcsot a telefonos előrendelésnek: az­óta nincs lehetőség arra, hogy az ember közvetlenül j* moziban tetethesse félre a belépőt. Az új módszer elő­nyeiről nincs semmilyen fogalmunk, föltételezzük te- ? hát, hogy hasznot egyáltalán nem hajt. Az olcsó sze­mélyi számítógépek korában nevetséges minden olyan „érv”, hogy másképp áttekinthetetlen a jegykiadás. Egyszerűbbnek sem mondható a helyzet: hiszen miért kellene előbb, a Batthyány utcába menni jegyért an- nak, aki a Vátosi moziba igyekszik? Ha az a cél, hogy csökkenjen á moziba járók szá­ma, akkor javasoljuk, hogy a Nyomási iskolán túlra ■ költöztessék ki az irodát. Vágják el a telefonkábeljét, és csak hétfőre virradó éjjel 2—3 óra között tartsanak nyitva, minden második hónapban. Ha ilyesmi — mint 1 reméljük is — nem volt a szándékok között, csak azt mondhatjuk: állítsák vissza a megszokott helyzetet a ' mozikban, továbbra is lehessen közvetlenül a pénztár­ban jegyet rendelni telefonon. Mert így „egy” szolgáltatás kivégezte „a” szolgálta­tást. —if­lllllll 3000 ŰJ VONAL 56 MILLIÓÉRT Telefon-jelentés Befejezéshez közeledik a kecs­keméti telefonközpont bővítése. Az 56 millió forintos beruházás eredményeként 7000 helyett 10 ezer állomás befogadására lesz alkalmas a berendezés. A közér­dekű információikat Béréi Józsefe tői, a gócközpont vezetőjétől kap­niuk; — A szerelést a BHG munka­társai végezték, jelenleg — jú­lius óta — az átvételi vizsgála­tok ' folynak: külön-külön min­den egyes vonalat ellenőrzünk. A bővítéstől azt várjuk, hogy ja­vulnak a kecskemétiek telefoná­lási lehetőségei, tehát gyorsabban és biztosabban tudnak kapcsola­tot teremteni. Az utóbbi időben ugyanis a forgalom annyira meg­nőtt, ' hogy esetenként a tárcsa­hangra is várni kellett. A három új ezres mező 27-tel, 28-cal és 29-cel kezdődik majd. Műszaki okok miatt mind a há­romezer állomás fővonal, ami annyit tesz, hogy -magán-előfize­tőnek 6000 forintos csatlakozási díjat kell érte fizetni (az ikerál­lomás 4000 forintba kerül). A bő­vítést bizonyos forgalmi átszer­vezésre is felhasználják, hogy a számmező terhelése egyenletes legyen. Körülbelül 60—70 közű­iét hívószámát változtatják meg, erről az érintetteket már értesí­tették. A posta Bács-Kiskun megyei Távközlési Üzeme még az idén • Baksa László, Szabó Gyula, vonalvizsgálat közben. megjkezdi új állomások bekapcso­lását. Gyenes Géza, az üzem Ve­zetője úgy tájékoztatta a Me­gyeszékhely szerkesztőjét, hogy a Páikozdi csata utca és az Irinyi üt határolta területen váftoatják a telefonosokat decemberig. A kérelmek elbírálásánál a meg­szokott sorrendet állítják fel: el­sősorban azok számíthatnak tele-' ionra,- akiknek munkájához fel­tétlenül szükséges, és ezt cégük hivatalosan is igazolja. Jelenleg 6500 telefon működik Kecskeméten, és nagyjából ugyanennyi alközpontra kötött mellékállomás (postai szempont- / bál ezek mindegyike önálló be- • szélőhelynek számít). Az ellátott­ság színvonala a bővítéssel éri el az országos átlagot — ez azon­ban messze-messze' az európai alatt van. Béréi József arról is infor­mált, hogy a helyi központ kapa­citásának növelésével egyidőbep a helyközi beszélgetésekre szol­gáló interközpontot is bővítik: 1000 helyett 1600 áramkör szol­gálja majd a Kecskeméten túlra szóló hívásokat, illetve az onnan érkezőket. Jó hír továbbá, hogy még az idén átadják az új tisza- kécskei, íákiteleki, lászlófalvi és kerekegyházi ARK-berendezést, jövőre pedig a nyárlőrinci és a tiszaalpári központpt. Tiszalkécs- kén 240-ről 600-,ra, Lakiteleken 80-ról 200-ra, Lászlófalván 30­Miskolczi Lénáid postaműszerészek • Demján Sándor, a BHG mű­szerésze ellenőrzi átadás előtt a berendezést. ról 60-ra, Kerekegyházán 100-ról 400-ira bővítik a központ kapa­citását. E felsorolt helységek te­lefon-előfizetői ezentúl egysze­rű tárcsázással, hívhatják majd a kecskeméti számokat, és fordítva, méghozzá úgy, hogy nem kell előzőleg hívniuk a 06-ot. Kecs­kének 41.-gyel, Lakiteleknek 42- vel, Lászlófalvának 45-tel, Ke­rekegyházának pedig 71-gyel kez­dődik majd a hívószáma, amely öt jegyből áll. Múltkori összeállításunkban kö­zöltük, hogy hamarosan új kecs­keméti telefonkönyv jelenik meg. Több olvasónk — köztük állandó segítőtársunk. Mészáros László — javasolta megyei gyűjtemény ki­adását. A Szegedi Postaigazga­tóság távközlési-forgalmi osztá­lyának vezetője, Aradi József ezt nem tartja — most — szükséges­nek. A három megye előfizetőit tartalmazó könyv 1979-es kiadá­sa óta jó néhány szám megvál­tozott ugyan, de távolsági beszél­getéseket nemcsak számmal, hanem névvel is ugyanúgy, (és' ugyanannyiért) I, lehet kérni. A, postának mindegy, hogy előfize­tője Kiskőrös 192-t, vagy a Kis­kőrösi Állami Gazdaságot hív- ja-e meg. A legfőbb oka persze a pénzhiány a megyei könyvtől való elzárkózásnak — leghama­rabb 1986 végén számíthatunk rá. A kecskeméti kiadvány tar­talmazza egyébként a leendő kecskeméti automata góckörze- 1 tóbe tartozó összes előfizető név­sorát és hívószámát, még olya­nokét is, akik esetleg csak jövő­re kapnak telefont (például Nyár- lőrincen, Tiszaalpárón). Üj köny­vet különben akkor kötelező ál­talában kiadni, ha a régi szá­mok változásának aránya meg­haladja a 40 százalékot. HARMADSZOR A KÁBELTÉVÉRŐL Ne zsebből — felújítási alapból! Legutóbbi Megyeszékhely összeállításunkban bemutattuk, mire ké­pes a kábeltévé. Hamarosan a lakásszövetkezet csatlakozásáról is ír­tunk cikket; lényege: külön-külön megkérdezik mind az 1542 lakót, s ezután döntenek. Most a Pákozdi csata utca 9—11. számú ház 60 lakója nevében fejti ki véleményét Katkics András. „Nem vitatjuk, hogy a televí­ziózás terén a jövő, a továbblé­pés útja a kábeltelevízió. Ezért nem, tiltakozunk ellene, sőt, sze­retnénk > is azt. Nem értünk azon­ban egyet azzal, hogy ennek költ­ségeit zsebből kell' fizetnünk. A kábelre való csatlakozást ugyan­is a rendszer felújításának tekint­jük és ezért azt az általunk fize­tett — nem kevés — felújítási há­nyad terhére elszámolhatónak tartjuk. Természetesen a jelen rendszer-értékesítéséből, adódó be­vételt is a felújítási számla javá­ra kellene írni. Így is maradna még az üzemeltetésre fordítandó kiadás, ami lényegesen több, mint amit eddig költöttünk a rendszerre. Ennek „hagyományos” részét továbbra is az általunk fi­zetett üzemeltetési hányadból, a különbözetet (a pluszt) pedig zsebből lenne logikus rendezni. Ezt a megoldást az augusztus­ban megtartott lakógyűlés is jó­nak találta. Más feltételek mel­lett nem pártoljuk a csatlakozást. Egyrészt, mert a lakók jelentős része .semmiféle formában nem vállalja az anyagi terheket (egy­szerűen azért, mert fizetésképte­len), másrészt pedig azért, mert a meglevő rendszer nálunk véletle­nül kifogástalan, és így ma a ká­bel sem nyújt lényeges előrelé­pést. Az igazsághoz áz is hozzá­tartozik, hogy a liftellenőrzés, a távhőmérés a lakótársakat nem izgatja: házmester és saját lift­szerelő van. Az esetleges többi előny pedig a jövőben fogja őket érdekelni. A lakásszövetkezet több házában, a felújított antennarend­szer azonban most is rossz, így — természetesen — e házakban kardoskodnak a csatlakozás mel­lett. El kell mondanom azt is, hogy nem, helyes a kábeltelevízió kér­désében igazgatósági szinten dön­teni, hiszen köztudott, hogy az anyagi elszámolás épületenként történik. Ezért végül is semmit sem jelent a mi házunk számá­ra, hogy 26 szövetkezeti épületből 7-et tatarozni kell, mert, miután a miénk külseje natúr beton,'azon nincs mit felújítani. Tehát mi a saját felhasználási alapunk fel;' használásakor nemcsak a külső felújítás mellett dönthetünk. Mel­lesleg szólva rendkívül bosszantó, hogy egy elszámolási egység la­kógyűlésén hozott határozatot küldöttgyűlés elé visznek, és ezt a határozatot olyan küldöttek sza­vazata alapján képesek elvetni, akiknek az adott házhoz semmi közük. Végül megemlítem: nagy ellen­szenvet váltott ki az IKTV-nek az a fenyegetése, hogy a későbbi csatlakozás többe fog kerülni. * * Katkics András levelében mind­azok a vélemények, javaslatok, érvek megfogalmazódnak, amelyek jelenleg is megosztják a kábelte­levízióra váró, logikusan gondol­kodó kecskemétieket. Végül is ar­ról van szó: az egész kábelrend­szernek csupán egyetlen szolgál­tatása a televízió- és rádióvétel ígért javulása, amely a lakókat közvetlenül érinti. Az összes töb­bi — liftellenörzés, fűtésoptimali­zálás, az IKTV-nek jelent pluszt, és végső soron az ebből származó haszon miatt vállalkozott a rend­szer kiépítésére. (Másképp fogal­mazva: az IKTV számára a 30 milliós beruházás néhány éven belül mindenképpen megtérül, függetlenül attól, hogy akár egy fillért is beszedett érte valaki­től, vagy nem.) A dolog azonban mégsem ilyen egyszerű, mert az IKTV mind­azonáltal egyáltalán nem érde­kéit a rendszer elkészítésében, és további ■ furcsasága az ügynek, hogy az esetleges megtakarításból saját maga iegy fillért sem profi­tál. Ez pedig azt jelenti, hogy a költségeket valakivel mégiscsak meg kell fizettetnie. Az a 950 fo­rint, amely a csatlakozás „ára”, végső soron nem egy&b, mint „fik­ció": az elvégzett munka értéké­től független forintösszeg. A vál­lalat érdeke (kapja meg a valósá­gos árat) természetesen ütközik a lakók érdekeivel (nem értik, mi­lyen alapon kerül ugyanaz a szol­gáltatás egyiknek többe, másik­nak kevesebbe). A kábeltelevíziózás kecskeméti elterjesztése — mint cikkeinkből is kitűnik — nem sétagalopp. Rej­tett és nyílt érdekek .harcán át fog győzni — 'ha győz, és remél­jük, hogy győz — a jobb, a hasz­nosabb szolgáltatás. Az is biztos: sokkal könnyebb lelkesítő, érvelő, meggyőző ■ cikket írni, mint majd­nem ezer forintot kifizetni. A legtöbb — és leghatásosabb — propagandát végső soron maga a működő kábel fogja kifejteni: ön­magáért. V i LAPSZÉL SZAKSZERVEZETI NAPOK Október 1. és 31. között — im­már hagyományosan — szakszer­vezeti napok lesznek Kecskemé­ten. Az eseménysorozat változatos programokat kínál a kerékpártú­rától a vers- és prózamondó-ver­seny megyei döntőjéig és ismét megrendezik az idősek vásárát. A legjelentősebb esemény október 5-én. 14 órakor a szakszervezeti bizalmiak várospolitikai fóruma. Az itt elhangzó közérdekű • kér­déseket és válaszokat a legköze­lebbi Megyeszékhely összeállítá­sunkban közzétesszük. LAKÁSHÍREK Szövetkezeti — hivatalos ne­vén : tanácsi értékesítésű — la­kást áz idén építenek utoljára. A Batthyány utcában, a nyugdíjas­házzal szemközt látható a panel­tömb, amelyre sokan áhítoznak. Az első és a második lépcsőház leendő lakóinak kijelölése hama­rosan megkezdődik. 20 háromszo­bás. 32 kétszobás és ugyanennyi egy plusz* két félszobás- otthon odaítéléséről döntőnek az illeté­kesek. Többször jeleztük már a szé- chenyivárosi 105-ös jelű épület 60 lakásának átadását. Mindany- nyiszor meghiúsult a birtokba adás, s mindig más ok miatt: egyszer a szigetelés nem volt tö­kéletes, máskor az derült ki (legutóbb), hogy a melegvízellá­tás rossz és a fűtés nincs kész. A lakókat már májusban kijelöl­te a tanács, és azok hamarosan be is fizették az előtörlesztés cseppet sem kevés összegét, s per­sze mindenki megkötötte a szer­ződést is az OTP-vel. A pénzin­tézet — a lakók érdekeinek kép­viseletében i— értesülésünk sze­rint most első1 alkalommal nem nyugodott bele. hogy késik az átadás, s bejelentette kötbérigé­nyét a DUTÉP-pel szemben. Min­denesetre itt az ideje a hasonló — idén sem először előforduló — késések szigorú szankcionálásá­nak. A lakók a több százezer fo­rintos. hibátlan pénzben fizetett előtörlesztésért határidőre átadott, hibamentes lakást várnak el — jogosan! — cserébe. HVG-KLUB-Az Erdei Ferenc Művelődési Központ ebben az idényben újra megrendezi a Heti Világgazdaság című 1 hetilap förumsorozatát. A HVG-klub első összejövetelére október 22-én, hétfőn este 6 óra­kor kerül sor. A vendég Vince Mátyás főszerkesztő és Mézes Flórián, a lap főmunkatársa. Ta­valy ilyenkor 70 ezer. most pedig 104 ezer példányban jelenik meg a HVG. MEZEY MÁRIA SÍREMLÉKE Október 16-án, azaz születés­napján avatják fel Mezey Mária síremlékét, amelyet — a színész­nő végakaratának megfelelően — szülei sírján helyeznek el. JÁTSZÓTÉR ÉPÜL A városi tanács végrehajtó bi­zottsága Bitó István vb-tag ja­vaslatát elfogadva úgy döntött, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park központja és a rajzfilmstúdió kö­zötti területen játszóteret építtet. A munkálatokkal legkésőbb 1985. június 30-ig végeznek. FORGALMI GUBANC Szeptember utolsó hetében a város felbolydult méhkashoz ha­sonlított: az újságban ugyan ki­hirdetett. de a jelek szerint kellő bölcsesség nélkül végrehajtott forgalomterelések egységes ellen­szenvre hangolták a közvéle­ményt az illetékesek ellen. Egy- egy intézkedés szükségességét könnyű belátni, de hogy ennyire lélektelen végrehajtása legyen, azt ..lehetetlen elfogadni. Tűrhe­tetlen, hogy az árpádvárosi böl­csőde, az óvoda és az iskola előt­ti sétányon (!!!) teherautók gör­düljenek végig. Ki tud arra — elfogadható! — választ adni. hogy vajon az elterelt buszok miért nem állnak meg a megállókban? A Széchenyiváros sem maradt ki a „forgalomrendezésből”. Több cikkünk hatástalan maradt, hogy a Világ utcai kereszteződésből el­távolítsák a kilátást továbbra is akadályozó' reklámtáblákat (kí­váncsiak lennénk, vajon mekko­ra lehet az ebből származó be­vétel, hogy már megéri veszé­lyeztetni emberek ezreit). Az át­menő forgalmat azonban meg­szüntették — kérdés, hogy mit akartak elérni vele. Van már egy •többletutat és benzinpocsékolást okozó Kiskörút, minek tovább szűkíteni a lakótelep egyébként is kicsire tervezett útjait? Miért kell megakadályozni azt. hogy a bölcsődébők iskolából tovább le­hessen menni a városba, miért kell lehetetlenné tenni, hogy a városból hazatérők fölösleges ki­lométer megtétele nélkül tudja­nak csak bevásárolni a nagy ABC-ben? Kérdéseinkre egyetlen választ várunk: az intézkedés visszavonását! Szerkeszti: Baliái József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom