Petőfi Népe, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-17 / 193. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás az ország terüle­tén ma estig: Időnként megnövekszik a felhőzet, néhány helyen kisebb eső, fűtő zápor lehet. Pár órás napsütés mindenütt valószínű. Az észak- nyugati, északi szél néha kissé megélénkül. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet ZS fok körül alakul. VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AS MSüiMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK napilapja XXXIX. évi. 193. szám Ára: 1,40 Ft 1984. augusztus 17. péntek A 40 órás munkahétről és a szénbányászatról tárgyalt a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén a Gazdasági Bizottság elnö­kének előterjesztése alapján megtárgyalta a KGST felső szintű gaz­dasági értekezletének és XXXVIII. ülésszakának határozataiból adódó hazai feladatok végrehajtásának rendjét. Utasította az illetékes mi­nisztereket és főhatóságok vezetőit, hogy biztosítsák a határozatok­ban foglalt feladatok szervezett és összehangolt végrehajtását. A kormány tájékoztatót hallgatott arról, hogy az ország egész te­rületén sikeresen befejezték a kalászos gabona betakarítását. Elisme­rését és köszönetét fejezte ki a mezőgazdasági nagyüzemek, az ara­tásban érdekelt ellátó, felvásárló vállalatok, valamint az irányító szervek vezetőinek és dolgozóinak a betakarítási munkák gondos előké­szítéséért, összehangolt, magas szakmai színvonalú végrehajtásáért.^ A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének jelentését a 40 órás munkahét kiter­jesztésének tapasztalatairól. A legtöbb gazdálkodó szervezet a napi munkaidő mérséklésével, jövedelmi, • pénzügyi helyzetének romlása nélkül valósította meg a munkaidő csökkentését. Néhány helyen azonban munkafegyelem-lazulás tapasztalható. A kormány felhívta az illetékesek figyelmét az üzem- és munkaszervezés, valamint a munkafegyelem javítására vonatkozó határozatainak következetesebb érvényesítésére. A Minisztertanács megvitatta az Állami Tervbizottság tájékoztató­ját a szénbányászat műszaki-gazdasági helyzetéről, és az 1984—85. évi termelési feladatod teljesítésének feltételeiről. Hozzájárult ahhoz, hogy az 1984. évi népgazdasági tervben foglalt szén- és brikett-ter­melési feladatok teljesítése — ezen belül a lakossági és kommu­nális igények kielégítése —, valamint az 1985. évi gazdálkodás in­duló feltételeinek javítása érdekében a szénbányászat további fej­lesztési támogatásban részesüljön. A kormány tájékoztatót hallgatott meg és fogadott el a rugalmas jövedelemszabályozási rendszerek szerint működő vállalatok 1984. első félévi tapasztalatairól. Megállapította, hogy az érintett vállala­tok többségénél kedvező irányban váltpzik belső irányítási', szerve­zeti és érdekeltségi rendszerük, eredményesebb lett exportértékesítésük. A Minisztertanács megvitatta a közgyűjtemények helyzetéről és rekonstrukciós feladatairól szóló jelentést. Határozatot hozott né­hány kiemelkedően fontos múzeum és könyvtár felújításának meg­gyorsítására, valamint arra, hogy a következő év folyamán az ille­tékesek átfogó programot dolgozzanak ki a hazai közgyűjtemények helyzetének javítására. A kormány áttekintette a nemzeti értéket képviselő műemléki kas­télyok és középületek megmentésére hozott 1981. évi gazdasági bi­zottsági határozat végrehajtásának tapasztalatait. Megállapította, hogy sok helyen sikerült megfékezni a nagyértékű műemlékek pusz­tulásának folyamatát. Utasította az érintett szerveket a program­ban foglalt feladatok következetes végrehajtására. (Háttéranyagunk a 2. oldalon) TragikuSfhelyzet Dél-Libanonban Izraelnak a megszállt déli te­rületeken tett újabb törvényte­len lépései mind szélesebb körű felháborodást és tiltakozást vál­tanak ki Libanonban. Nabih Ber- ri, az ennek a térségnek az ügyei­vel megbízott államminiszter csü­törtökön rámutatott, hogy a hely­zet egyre tragikusabbá váliik, és azt követelte, hogy az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa lépjen fel Tel- Aviv terület- és vízrablő törek­véseivel szemben. Mint már jelentettük, több egybehangzó híradás szerint Iz­rael a Vazzani folyó forrásainál kitolta határait, önkényesen ki­sajátított mintegy hat kilométer hosszúságú, egy kilométer széles sávot, és itt csatornázási munká­latokba kezdett a víz Izraelbe te­relésére. Katonái a hét elején erővel megakadályozták, hogy a Dél-Libanonban állomásozó ENSZ-csapatok megbízottai fel­keressék ezt a körzetet. Ezzel párhuzamosan egyes izraeli la­pok arról tudósítottak, hogy az ugyancsak Libanonban eredő Haszbani folyó vizével is hasonló terveik vannak a megszálló ha­tóságoknak, és ezeket egy régóta lezárt olajvezeték továbbépítésé­vel kívánják megvalósítani. Libanonban csütörtökön — részben az ország déli részéből érkezett riasztó hírek hatására — megélénkültek a különböző poli­tikai erők közötti tárgyalások, amelyeknek az a céljuk, hogy el­hárítsák a kormány biztonsági tervének második szakasza előtt álló utolsó akadályokat. Délen, a megszállt területeken változatlan aktivitással folynak a nemzeti ellenállás akciói. Csütör­tökre virradóan három támadást intéztek izraeli járőrök és liba­noni zsoldosok ellen. Megváltoztatta álláspontját a nicaraguai jobboldal A nicaraguai jobboldali ellen­zéki pár tóikat tömörítő Nicaraguai Demokratikus Koordináció (CDN) lemondott arról a korábbi felté­tjéről, hogy csak akkor vesz részt 3 novemberi választásokon, ha a sandinista kormány tárgyalásokat kezd az ellenforradalmi fegyve­res szervezetekkel. Ugyanakkor azt követelte, hogy a nicaraguai kormány a Contadora-csoport és az Amerikai Államok Szervezete képviselőinek jelenlétében kezd­jen tárgyalásokat, a pártszövet­séggel a választásokról. Az ellenzéki pártszövetség ál­láspontjának váratlan módosítá­sát azzal indokolta az elnök, hogy maguk a fegyveres csoportok ,gnondtak le a tárgyalásokon való részvételről”. Valószínűleg a leg­nagyobb ellenforradalmi szerve­zet egyik vezetőjének, Adolfo Ca- lerónak múlt heti washingtoni nyilatkozatára utalt, amely sze­rint a gerillák nem „érdekeltek a megbeszélésekben”. VÁLLALTÁK A KÖLTSÉGEK EGYHARM ADÄT Gyarapodott a megye úthálózata Három évtizedes gond szűnt meg a Kiskjmmajsa melletti Belsőkígyóson és Szánkon. E két település új úttal, gyorsabb közlekedéssel került közelebb Majsához. Mindez a lakosság összefogásának, a helyi gazdasági egységeknek, a megyei ta­nácsnak és a közlekedési kormányzatnak köszönhető. Csütörtökön délelőtt ünnepélyes külsőségek között Kiss Csaba Kiskunmajsa tanácselnöke köszöntötte a megjelente­ket, majd Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa vágta át az avatószalagot a Kiskunmajsa—Pusztamérges kö­zötti út Belsőkígyósra vezető elágazásánál. A 3,4 kilométer hosszú, 6 mé­ter széles szilárd burkolatú út — amelyet a KPM Közúti Igazgató­sága és a kecskeméti Közúti Épí­tő Vállalat készített el — teljes költsége 10,5 millió forint volt. Eb­ből 3,5 milliót a megyei tanács, ugyanennyit a KPM Közúti Igaz­gatósága, 2,5 milliót a Kiskunmaj- sai Vízműtársulás és a Petőfi Termelőszövetkezet, 600 ezer fo­rintot a nagyközségi tanács, 400 ezer forintot a belsőkígyósi la­kosság biztosított. Az Új létesít­mény építése április 9-én kezdő­dött, s július 13-án megtörtént a műszaki átadása. Tegnap került sor az ünnepélyes forgalomba he­lyezésre, amikoris Papái Ferenc, a Hazafias Népfront belsőkígyósi külterületi bizottságának elnöke a lakosság nevében átvette az utat. Az új út a település utolsó há­zainál autóbuszfordulóban vég­ződik. A tanyaközpontot ugyanis szeretnék bekapcsolni a tömeg- közlekedésbe. A Volán 9-es szá­mú Vállalattól kapott információ szerint, szeptember 3-tól hétfőtől szombatig két autóbuszjárat is közlekedik Kiskunmajsa—Belső- kígyós között. Az elmúlt napokban avatta fel Tóth István országgyűlési képvi­selő a Szánk—Jászszentlászló kö­zötti 3,1 kilométeres utat. A 4 méter széles aszfaltréteggel borí­tott út 9,4 millióba került. Ebből mintegy 8 millió forint, volt a társadalmi munka — tükörkészí­tés, kőszállítás, elterítés —, ame­lyet a szanki Haladás Termelő- szövetkezet, az Üj Élet Szakszö­vetkezet, a jászszentlászlói, a mó- riegáti Petőfi Termelőszövetke­zet, a Kőolaj- és Földgázbányá­szati Vállalat, a Kiskunmajsai Vízgazdálkodási Társulat és a bu­gaci erdészet végzett. A megyei és a szanki tanács 600—600 ezer, a lakosság pedig 300 ezer forint pénzbeni támógatást nyújtott. A kivitelező a megyei tanács út­fenntartó szervezete és a KPM Közúti Igazgatóság kiskunhalasi üzemmérnöksége volt. G. G. BEFEJEZŐDÖTT AZ ARATÁS, JÓ MINŐSÉGŰ A TERMÉS Magtárban a kenyérnek, a takarmánynak való gabona A Kiskunság egyik-másik szak­szövetkezetének a tagsági gazda­ságaiban akad még lábonálló ka­lászos, amelyhez nem ért oda a kombájn. Jakabszállás, Kunadacs, Kunpeszér környékén pedig ro­zsot aratnak, és nap, nap után küldenek egy-egy szállítmányt a gábonaipar átvevőtelepeire. Et­től eltekintve, a kenyér- és ta­karmánygabona aratása megye- szerte befejeződött. A Bács-Kiskun megyei Gabo­naforgalmai és Malomipari Válla­lat kecskeméti, bajai, kalocsai üzemeiben sincs már szükség az éjszakai átvételre. Az állami és szövetkezeti gazdaságok többsége átadta a szerződésben lekötött mennyiségű kalászos gabonát a megyei vállalatnak. Zökkenő- mentesen zajlott le a másfél hó­napos idény — vélekedik Végh Zoltán kereskedelmi osztályve­zető. — Vállalatunk teljesítette a felvásárlási előirányzatát. Mag­tárba került az őrlésre, tápgyár­tásra, valamint az értékesítésre szánt kalászos gabona. ■Baján, Kalocsán, Hartán folya­mi uszályba rakodnak, hogy a kevésbé költséges víziúton to­vábbítsák á terményt a külpiaci megrendelőknek. A határainkon túl is keresik a jó minőségű bú­zát. Az 1984-es kalászosgafoona-fel- vásárlási idény természetesen nem fejeződött be az aratás vé­gével. Az állami és szövetkezeti gazdaságok készítik ezekben a he­tekben a „terménymérleget”. Ha a szerződéses kötelezettségük tel­jesítése után még maradt felesle­ges gabonájuk, annak az értéke­sítésével növelhetik az ágazat be­vételét. Egyelőre a kapásnövények várható hozamaitól függ, hogy a takarmánygabonából mennyit • A kiskunfélegyházi Petőfi Tsz-ben már az őszi betakarításra ké­szítik elő a kombájnt a szövetkezet szakmunkásai. célszerű készletezniük, és mekko­ra lesz a következő hetekben, hó­napokban még értékesíthető mennyiség. A hartai Erdei Ferenc, a kun- szentmiklósi Egyetértés,'a kiskun­félegyházi Dózsa és Vörös Csil­lag, továbbá a szalkszentmártoni Petőfi Termelőszövetkezetben már akadt nélkülözhető termény, mind az öt tsz át is adta a felvásárló vállalatnak. A megyei vállalat 7—10 napon belül átutalta a vé­telárat. Előfordult, hogy néhány szövetkezet a hiteltörlesztésének az esedékessége miatt, táviratilag kérte a termény árát a GMV-től, melyet az 24 órán belül kifize­: .' »531*1 M Jó minőségű az új termésű búza. Piacképes házitésztát készíthet­nek az élelmiszerüzemek. tett. Megfelelő példát szolgáltat­va Bács-Kiskun egyik-másik fel-.^ vásárló szervének, melyek hóna­pokig megfeledkeztek tavaly is a fizetési kötelezettségük teljesí­téséről. Az 1983-as esztendő szö­vetkezeti zárszámadásainak ide­jén egyes vállalatok összességé­ben csaknem fél milliárd forint­tal tartoztak a mezőgazdasági üzemeknek, miközben azok — a kintlevőségeik időleges behajtha­tatlansága miatt — a bankfiókok­nál „sorbanálltak”. Az 1983-as és 1984-es esztendő­ben befejezett magtárépítkezések eredményeként Jánoshalmán, Soltvadkerten, Kalocsán, Kun- szentmiklóson, Szabadszálláson gyarapodott a megyei vállalat ter- ■ ménytárolótere. Az idén is szük­ség volt azonlban 40—45 ezer ton­na gabona ideiglenes elhelyezé­sére a korábbi években kialakult bértárolási együttműködés kere­tében. A lászlófalvi Egyetértés, a hartai Erdei Ferenc, a fülöpszál- lási Vörös OsiHag, a tassi Dózsa, a mélykúti Alkotmány és a csá- volyi Egyesülés Tsz nagyobb mennyiségű kalászost Helyezett el saját tárolóiban a gabonaipar számára hosszabb-rövidebb idő­szakra. Érdemes megemlíteni, hogy mi­lyen jól bevált a csávolyi gödrös­fóliás tárolás. A föld alatti ver­mekben, légmentesen, és talajvíz­től, csapadéktól védve, minőség­romlás nélkül megmaradt a ter­mény, melyet ott a rovarok is el­kerültek. Általánosságban megfelelő mi­nőségű az idei kenyérnek, ta­karmánynak való kalászos. A búza hektolitersúlya a tavalyinál magasabb, számos gazdaság ép­pen ezért külön térítést is kapott. Elsősorban az Mv—8-as búzafaj­ta termését minősítették átlagon felülinek a gabonaipar szakembe-^ rei. Igen jó minőségű az a du-' rumbúzafajta is, melyet az Ál­lampusztai Célgazdaságban vető­magnak és kereskedelmi árunak, továbbá a bócsai Petőfi és a la- josmizsei Kossuth Tsz-ben tész­taipari nyersanyagnak termesz­tettek. K. A. Mindannyian tudjuk, hogy népgazdaságunknak korszerű, gazdaságos technológiával elő­állított termékekkel kell meg­jelennie minden piacon, mert különben itt is, ott is, köny- nyen lemaradhatunk a ver­senyben. Ehhez mind a gyárt­mány, mind az előállítás mód­szerében folyamatos megúju­lási képességre, gyors innová­cióra van szükség. Komoly segítséget nyújthat ebben az újitómozgalom, hiszen a mun­kafolyamatot közelről isme­rő, széles körű gyakorlati ta­pasztalatokkal rendelkező dol­gozók javaslatai nagymérték­ben hozzájárulhatnak a siker­hez. Az elmondottak megva­lósulásához persze az kell, hogy a munkában résztvevők szívesen álljanak elő ötleteik­kel, és a vezetés fordítson ezekre kellő figyelmet. Hasz­nosítható javaslat esetén ne húzódjon el a bevezetés, az erkölcsi és anyagi elismerés pedig olyan legyen, hogy az mind szélesebb rétegeket ösz­tönözzön ilyen tevékenységre. Megyénkben — az országos helyzethez hasonlóan — a het­venes évek első felében igen alacsony volt az újítómozga­lomban résztvevők száma. Az állami vállalatoknál évente két-háromezer fő nyújtott be egyéni vagy kollektív javasla­tot. Az évtized végén — az is­mét előtérbe került — haté­konyságjavítás és piaci orien­táltság következtében — az újítók létszáma duplájára emelkedett. Ez a dolgozók 3,5— 4 százaléka, amely még min­dig kevés, az utóbbi egy-két évben azonban ismét csökke­nést mutatnak a statisztikák. Elsősorban persze nem az a fontos, hogy hányán adnak be újítást, sokkal lényegesebb az eredmény. Hozhatott kevesebb újító több hasznot is, mégis vannak jelek, amelyek a moz­galom kampányjellegét mu­tatják, újbóli kifulladását sej­tetik. A megyében tavaly szer­vezett újítási kiállításon a kétszáz meghívottból mind­össze tizenöt vállalat vett részt. A témával kapcsolatos, nemrég meghirdetett iparjog- védelmi tanfolyamról hetven ~ cég értesült, de csak heten je­leztek beiskolázási szándékot. A jelenség nem kerülte el az illetékesek figyelmét. Még 1983 júliusában nagyobb — a I munkaköri kötelesség mellett j is lehetséges — kifizetésekre ösztönző rendelet lépett élet- j be. Ennek nyomán a vállala­toknak 1984. március 31-ig át kellett volna dolgozniuk újítá­si szabályzatukat. Ez a mun­ka azonban sok helyen még a mai napig sem készült el. Az elmondottak — sajnos — azt bizonyítják, hogy még mindig nincs olyan gazdasági kényszer, amely a folyamatos, gyors innovációt — és ezen be­lül az újítások nagyobb meg­becsülését — az egyik legfon­tosabb útként jelölné meg. Fékezi a dolgozók aktivitá­sát az is, hogy a javaslatok el­bírálására hatvan napot kell várniuk. Ritkán készül kalku­láció az újítás tényleges hasz­náról, legtöbbször eszmei dí­jazásban részesülnek a szer­zők. Az 500 forintra emelt leg­kisebb adható összeg sem elég vonzó, nem térül meg a fárad­ságos fejtörés. A fentiek ismeretében csak abban reménykedhetünk, hogy gazdaságirányítási rendsze­rünk napirenden levő tovább­fejlesztése olyan helyzetet ala­kít majd ki, amelyben a válla­latok létszükséglete lesz min- minden hasznos újító szándék folyamatos megbecsülése és ösztönzése. Bálái F. István

Next

/
Oldalképek
Tartalom