Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-05 / 156. szám
4 ® PETŐFI NÉPE • 1984. július 5. MOZOG A MUNKAERŐ Ingázási adatfelvétel Bács-Kiskun megyében OlfcÄM WKDCIKM A Központi Statisztikai Hivatal — a munkáltatók tavaly évvégi adatszolgáltatása alapján — felmérést > készített az ingázásról. Az adatgyűjtés Bács-Kiskun megyében' az ipar, a közlekedés, a .posta, a távközlés területére, valamint olyan kereskedelmi vállalatokra, szövetkezetekre és intézményeikre ■terjedt .ki, amelyek a megyeszékhelyen és Baján működnek. Vizsgáltuk a foglalkoztatottak (az aktív keresők) munka- és lakóhelye szerint a napi ingázás mértékét és irányát. A .két városra vonakozó legfontosabb adatok feldolgozása után megállapítottuk, hogy. ■Kecskemétre kevésbé jellemző a más .településekről való napi munkába járás, mint Bajára. Ilyen jellegű népességmozgás inkább csak a bel- és külterület között volt_ szokásos az elmúlt évtizedekben. Ez elsősorban a megyeszékhelyet körülvevő tanyás településszerkezettel, valamint azzal magyarázható, hogy a Kecskemét környéki községekben '(például Nyárlőrincen és Városföldön) jól gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek vannak, amelyek képesek a helyben lakó aktív keresők nagy részének munkát adni. Kecskemét munkaerő-szükségletét nagyabb arányiban — 84 százalékban — helyi munkaerőforrásból fedezte 1983-ban, míg Baján minden negyedik munkavállaló — főként a környező községekből — ingázott lakó- és munkahelye között. A feldolgozás adatai szerint Kecskeméten a megfigyelt négy népgazdasági ágban az ak-‘ tív keresők száma több mint 35 ezer fő, Baján pedig majdnem 15 ezer volt. Közülük a férfiak aránya Kecskeméten, a fizikai foglalkozásúaké pedig Baján volt magasabb. Tevékenységi főcsoportonként a nemek aránya mindkét városban lényegesen eltérít. .Míg ugyanis a fizikai foglalkozásúak többsége férfi, a nem fizikaiaknál a nők száma volt a nagyobb. . A megyeszékhelyre naponta több mint 5700, Bajára .pedig mintegy három és fél ezer munkavállaló jár be dolgozni más településekről. Az ingázók döntő hányada, csaknem kilenctized« mindkét városban fizikai foglalkozású volt; a Kecskemétre utazók 69, a Bajára bejárók 57 százaléka volt férfi. Ez azt jelenti, hogy a nők, de különösen a nem fizikai foglalkozásúak, kevésbé vállalják a naponkénti utazással járó fáradságot, és inkább lakóhelyükön keresnek maguknak munkalehetőséget. A nem fizikai foglalkozásúak közül mind a két városban és mind a két nem esetében kilenctized körüli volt azoknak az aránya, akiknek a munkahelye a lakóhellyel azonos településen volt. A Kecskemétre bejárók közül a nők aránya 12 százalékkal volt alacsonyabb, mint a Bajára ingázok körében, mert a megyeszékhelyet körülvevő tanyákon élő nőket a mezőgazdaság tartósan foglalkoztatja. Mivel a 'közlekedés nem mindenhol megfelelő, szükséges megjegyezni, hogy a közületi járművek használata munkásszállításra nagy jelentőségű az ingázás, szempontjából. A megyén belül ingázók száma Baján jóval magasabb, mint Kecskeméten, amit a két város eltérő földrajzi fekvése magyaráz. Baja munkaerővonzását Baranya és Tolna megye irányába erősen korlátozza a Duna vonala, Kecskemét viszont a megye északi határának körzetében erős vonzóhatást képes gyakorolná a szomszédos megyékre. A megyehatáron kívülről ingázók aránya tevékenységi főcsoportonként és nemek szerint is eltérő. Minden száz ingázó fizikai foglalkozású közül Kecskeméten például 18, Baján 4, a nem fizikai foglalkozásúaknál pedig 25, illetve két fő munkahelye volt a szomszédos megyében, vagy Budapesten. A foglalkoztatottak közül a bejárók aránya népgazdasági áganként a megye két városában ugyancsak eltérést mutatott. Míg az összes naponta ingázó dolgozó közül Baján az iparban és a kereskedelemben dolgozók hányada, addig Kecskeméten az építőiparban, valamint a közlékedésben, a postánál és a távközlésben munkát vállalók aránya volt a magasabb. Mind a két városra jellemző, hogy az építőipari, továbbá a közlekedési, a postai és a távközlési népgazdasági ágakban a helyben dolgozókhoz képest jelentősebb mértékű volt az ingázás, mint az ipar egyéb területein és a kereskedelemben. Kecskeméten .például az építőiparban, dolgozó minden száz emberből 26, Baján 42, a közlekedésben, a postai és a távközlési szolgálatban munkát vállalókból pedig minden ötödik, illetve minden 100 főből 28 naponta ingázott. Pálinkásné Kovács Katalin a KSH közgazdász csoportvezetője Síréráwji I iSSafifS Hagyományőrzés és korszerűsítés A Kalocsai Paprikakutató Intézetben eddig csak új fajták előállításával foglakoztak. Nemrégen elhatározták, hogy a nyersanyag-termelésen túl a készáru-gyártás minden fázisához igyekeznek jobb módszereket kidolgozni. Az Elit vetőmag termeltetésekor keletkező nyersárut dolgozzák fel igen jó minőségű édes és csípős paprikává. A hagyományos paprikakészítés módszereit ötvözik a legkorszerűbbekkel. Az idén tíz tonnát szállítanak néhány Skála üzletbe és a FÜSZÉRT-nek. Ha az igények nőnek a különleges, de nem olcsó paprikára, megvan a lehetőségük a termelés növelé- • sére. V A gondos őrlés eredménye a jobb paprika. ti Űjabb és újabb paprikafajták nemesítésén fáradoznak. • Műanyag- dobozokban kerül az üzletekbe a Rubin. (Pásztor Zoltán felvételei) NÉHÁNY PERC KÖZGAZDASÁG Mire jó az intervenciós alap? Az elmúlt esztendő utolsó hónapjai a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének jegyében teltek el. A szabályozómódosítás új rendelkezései egymás után láttak napvilágot, hogy a .vállalatok még időben felkészülhessenek a január elseje utáni helyzetre. November elején a Miniszter- tanács határozata nyomán új fogalom került közgazdasági szótárunkba, az intervenciós alap. Neve után már sejthető, hogy milyen célra hozta létre a kormányzat a több mint 10 milliárd forinttal rendelkező különkasszát. Amiht a közlemény szövegéből kiderült, az átmenetileg válságba jutott ágazatok és vállalatok megsegítése az új alap egyik legfontosabb feladata. Változó világpiac De már itt szükséges hangsúlyozni, hogy nem az állandó gazdálkodási problémákkal és pénzügyi nehézségekkel küszködő vállalatok megsegítésére hozta létre a kormányzat az intervenciós alapot, hiszen ahogy Hetényi István pénzügyminiszter a. decemberi országgyűlés előtt elhangzott expozéjában mondta, a tartósan veszteséges vállalatok támogatására 1984-ben sem lesz lehetőség. \ Az utóbbi évek eseményei számos. konkrét példával illusztrálják az új különkassza rendeltetését. Gondoljunk csak az exportái'Cttrof IrniTT’íS'fcn Vinni rll'_ képzés bevezetésének évére. Ebben az időszakban a világpiacon is nagy változások történtek, az addig magas' exportnyereséggel büszkélkedő kohászat és alumíniumipar hirtelen válságos helyzetbe került, mert a külpiacon meredeken zuhantak az árak. Az egykor j ólmenő kohászati és alumíniumipari vállalatok egymás után jutottak súlyos pénzügyi helyzetbe, mert egyrészt csökkent az exportbevételük, másrészt az új szabályozás miatt itthoni árcsökkentésre 5 is kényszerültek. A recesszió egyébként nemcsak a hazai cégeket sodorta kritikus helyzetbe, a nagy nyugatnémet, angol, amerikai kohok is éppencsak a fenntartási költségeiket keresték meg. Ám, sokan közülük nagyobb beruházásba fogtak akkortájt, számítva a hamarosan bekövetkező fellendülésre. Szakmai berkekben 1981—82- ben élénk vita bontakozott ki, szükségünk van-e egyáltalán ilyen nagy volumenű kohászatra és alumíniumiparra, hiszen a milliárdos befektetések még minimális hasznot sem hoztak abban az időben. Szerencsére a , kormány úgynevezett válságintézkedéseket hozott, felmentve a hazai árcsökkentés kényszere alól például az alumíniumipart, s így megóvta a gyárakat a csődbejutástól. Nehéz volt viszont a pénzt a további intézkedésekhez előteremteni, hiszen más ágazatoktól vonták el a szükséges forrásokat A rendelkezések már 1983-ban beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, ismét- növelte exportját e két ágazat, s a világpiacon jelentősen emelkedtek a kohászati és alumíniumipari termékek árai. Ha nem kifizetődő Bármelyik ágazat kerülhet hasonló helyzetbe, például egyikmásik a mezőgazdasági termékek piacán tapasztalható most hasonló tendencia. Az ilyesfajta átmel neti veszteségek fedezésére alkalmas az intervenciós alhp. Megkönnyíti a kormányzat döntését, hiszen az elmúlt évi fej- lesztésialap-elvonásokból és az idei központi intézkedésekből származó 12—13 milliárd forint áll rendelkezésére, tehát a szükséges pénzt nem mások rovására kell előteremteni. Az intervenciós alapnak más funkciót is szántak: ez elsősorban a minisztériumok és a vállalatok újszerű partneri, vagyis nem alá- f ölé rendeltségi kapcsolatával függ össze. Korábban sokszor előfordult,- hogy egy-egy cég a fölöttes szerve „kérésére” látott hozzá egy ágazati vagy éppen 'népgazdasági szinten fontos, ám vállalati szférában ráfizetéses beruházáshoz. A kiemelt célra a banktól természetesen kapott hitelt, de a visszafizetés már a saját kasszáját terhelte. Amikor 13—14 százalékos kamat mellett adnak kölcsönt a pénzintézetek, egy beruházás megvalósításakor Gyakorlat a MÁV-nál A Közlekedési Minisztérium és a MÁV vezérigazgatóságának közös állásfoglalása alapján j> a szegedi igazgatóság a közelmúltban a kecskeméti vasúti csomópont részére felmérő polgári védelmi komplex gyakorlatot rendelt el. ' A gyakorlat végrehajtását, a helyreállító mozzanatok kialakítását helyszíni felmérés előzte meg. A toarmiincórás elméleti és gyakorlati kiképzés tette lehetővé a különböző feladatok begyakorlását, illetve végrehajtását. Az előkészítésben részt vett Felföldi Károly pályafenntartási vezetőmérnök. Göblyös Ferenc belső ellenőr, Fekete Gyuláné munkaügyi csoportvezető és Nagy .László pályafenntartási mérnök. A gyakorlat első napja a parancsnoki állomány riasztásával kezdődött, s a törzs kidolgozta a különböző készültségi fokozatokban szükséges intézkedéseit. A törzs munkáját a gyakorlat szemlélői — polgári védelmi és MÁV-szakemberek — jónak értékelték. Hangsúlyt kapott: a gyakorlatot politikai előkészítéssel szervezték meg, amelyet M. Szabó Jenő, a pártbizottság titkára és Cseri György, a polgári védelmi törzsparancsnak politikai helyettese egybehangolt tevékenységgel alapozott meg. A gyakorlat második napja általános riasztással kezdődött, amelyben, már részt vettek a polgári védelem szakszolgálatainak (beosztottjai is. A feltételezett légiriadó után az állomány 9 Falmegerősítés oszloppal. eleget tett az elzárkózási parancsnak. A városi magaslati figyelő jelentése szerint a „hagyományos légitámadás” során találat érte az életvédelmi létesítményt, amelynek ajtaja nagyobb mennyiségű földdel telítődött, eltorlaszolódott. Az óvóhelyen „sérültek” tartózkodtak. A mentés főirányaként ezt a helyet jelölte meg a parancsnok. A „sérültek”, kimentésére az akadályelhárító és az egészség- ügyi alegységet vetették be. Egy lakóépületben omlásveszélyt jelentettek. Ide az épület-helyreállító rajt vezényelték. Az állomás vágányzatát is feltételezett találat érte, emiatt egy sínmezőt kicseréltek. (E sínmező cseréjére annak, elhasználódása miatt egyébként is sor került volna.) A helyreállítási feladatokat néhány órával a riadó elrendelése után az alegységek befejez, ték. Az értékelés — amelyet Sárosa István polgári védelmi parancsnok és Takács Nándor, a vezérigazgatóság főelőadója tartott — egybehangzóan magas szintűnek találta a gyakorlatot. A felkészítésben, s a végrehajtásban tanúsított helytállásukért jutalomban részesült Tóth Sándor állomásfőnök, Horváth Ottó polgári védelmi törzsparancsnok, Balogh Lajos műszaki, technikai helyettes, Sarkadi N. Sándor, Felföldi Károly és Posztos János. H. O. szó szerint létkérdés a megfelelő nyereség. Ezek a beruházások azonban az esetek többségében — ahogy várható volt — nem hoztak elég hasznot, és a vállalatok-Súlyos anyagi helyzetbe kerültek. Sajnos ekkor már nem számíthattak a fölöttes szerv támogatására, a veszteség ódiumát az irányítószerv már nem vállalta el. Amint az -egyik közgazdász vándorgyűlésen elhangzott, a minisztériumok, például a MÉM ebben az évben változtatott a korábbi gyakorlatán. Ha fontos, ám nem kifizetődő feladatok megoldására kérik a vállalatokat, részükre az intervenciós alapból juttatnak pénzt —■ kölcsön, vagy támogatás formájában. Az alap ilyesfajta rendeltetése nem kevésbé fontos, mint a válságiparágak megsegítése, hiszen lehetővé teszi, hogy a vállalatok ne felsőbb utasításra szolgálják majd a népgazdaság érdekeit, hanem megfelelő ösztönzés és segítség reményében. ELSŐSEGÉLYNYŰJTÁSI TANÁCSADÓ Háromféle sérülés Mindennapos balesetek a csonttöréssel járó sérülések. Ellátásukban a képzett elsősegélynyújtó igen jó szolgálatot tehet. A legősibb korokban is megtaláljuk már az ilyen balesetek segélynyújtásának nyomait. A csonttörés elsősegélynyújtása oktato- könyvekben, füzetekben közismert sémaként szerepel: a törött végtagot be kell sínezni és nyugalomba kell helyezni. Lássuk: mit is jelent valójában az idézett séma? . Honnan tudja az elsősegélynyújtó, hogy csonttörést kell ellátnia? Talán meglepő a válasz: nem kell tudnia, hogy töréssel áll-e szemben, vagy sem. Minden esetben úgy kell eljárnia, mintha biztosan törést kellene ellátnia. Ezzel ugyanis akkor sem csinálhat bajt, 'ha nincs törés, míg ellenkező estben komoly további egészségkárosodást idézhet elő. Az elmondottak könnyebb megértéséhez hasonlítsunk össze három különféle sérülést: a rándulást, a ficamot és a törést. .......... „ , , , R ándulásnak nevezzük két izületi felszínnel egymásnak fekvő csont erőszakos behatására létrejövő rövid ideig tartó elmozdulását, amikor a kivál- tó 'ok megszűntével az ízületet alkotó csokitok eredeti helyükre térnek vissza. A helytelen irányba történő, pillanatnyi elmozdítás következményeként az ízületi tok, ízületi szalag elszakadhat, vérzés léphet fel, melynek következtében az ízület megduzzad, fájdalmas lesz, s emiatt a sérült végtag működésképtelenné vá- lik. Ez a tünetegyüttes: az alakvái- I tozás, a fájdalom és a működéskiesés nem csaik a rándulásra jellemző. Hasonló képet ad a ficam is, melynek történése megegyeLegyen pénzük Természetesen egy vállalati szintű fejlesztés nem kerülhet ebbe a kategóriába, elsősorban más ágazatokat vagy áz egész népgazdaságot érintő, de a vállalat munkájától függő feladatok végrehajtásáról lehet csak szó. Az intervenciós alap létrehozása csak egyike a gazdálkodást Segítő irányítási eszközöknek. Bár számos központi intézkedés csökkentette a vállalatok nyereségét, a másik oldalról a kormányzat, a lehetőségek szerint, mindent megtesz azért, hogy jusson elég pénz a kiemelt célokra. A 80-as évek második felétől enélkül nem fejlődhet a magyar gazdazik a ránduláséval, csak a végeredménye más: az ízületi felszínek nem térnek vissza eredeti helyzetükbe, hanem attól eltérő helyzetben maradnak. Magától értetődik, hogy az ilyen kóros helyzetben rögzült csontok szemmel láthatóan megváltoztatják az ízület alakját, az ízületi felszínek nem fekszenek össze, tehát nem is képesek elmozdulásra, s mindez nagy fájdalmat okoz. Míg a rándulás és a ficam az ízületekben játszódik le, a csonttörés az esetek .többségében az ízületeken .kívül történik és csak viszonylag kis számban terjed rá az ízületekre is. Ficamnál és rándulásnál tehát sohasem lehetünk biztosak abban, hogy nincs-e egyidejűleg törés is az ízületben. Ezt csak szakvizsgálat döntheti el- , Ül ja A végtagok hosszú csöves csontjainak törésekor a végtag alak- változása nem mindig szembetűnő. Annál nagyobb viszont a fájdalom, amely nemcsak működés- képtelenné teszi a végtagot, hanem úgyszólván -megmozdítha- tatlanná is. Nem ritkán egyértelműen nyilatkozik meg a csont törése: ilyenkor a törtvég közvetlenül a bőr alatt tapintható, vagy éppen átszakítva azt,- nyílt törés
