Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-31 / 126. szám

Ez mär történelem Lt a Ecesicciíit Lápok IZU mijuJátsn?% Honvédnök. A háborús szük­ségesség következtében a nők önkéntes honvédelmi munka- szolgálata mellett májusban megkezdődik azoknak honvé-' delmi munkára való kötelező igénybevétele, elsősorban egyes hadiüzemek részére. Az igény- bevétel egyelőre a 18—30 éves hajadonokat és a gyermekte­len asszonyokat érinti. Az igénybevételt a Honvédelmi Minisztérium kiküldöttjének felhívására a népmozgalmi nyilvántartók rendelik el. (V. 7.) Horváth Ödön dr. főispán beiktatása. A komoly időkhöz illően, szerény keretek között megtartandó beiktatás alkal­mából Horváth1 Ödön dr. a szegénygondozóknak és a bom- bakárosuítaknak 1000—1000 pengőt adományozott. (V. 7.) A jogakadémia tanári kara az 1944—45. évre a lelépő D. Kiss Barnabás dr. dékán utód­jává Joó Gyula dr. egyetemi nyilvános rendes tanárt Vá­lasztotta meg.' (V. 7.) Légófeihívás. Keresztes An­dor rendőr főtanácsos felhív­ja a légoltalmi egészségügyi hölgyeket és leventéket, hogy vasárnap délelőtt a városháza közgyűlési termében parancs­kiadásra jelenjenek meg. (V. 7.) Az államrendőrség kecske­méti kapitánysága új vezetőt kapott Balázs Károly dr. sze­mélyében, míg Keresztes An­dor a losonci kapitányság ve­zetését vette át. (V. 14.) Józsi bácsi, a hírmagyarázó. (Gábris István riportja, rész­let). A söntéstől balra ácsorog egy kissé köszvényes asztal; betegsége abban nyilvánul meg, hogy amerre rákönyököl­nek, arra billen. Több vendég jelenléte esetén kínos zavar­ban inog ide-oda, miközben különös hangokat hallat. Itt trónol Józsi bácsi, aki mellé­kesen kocsis a ’gyárban.’ Mun­kakörének tekintetében elve az, hogy jó, ha valami foglal­kozása van az embernek, de ennek nem szabad munkává fajulnia.'Ez a ritka és csodá­latos emberpéldány minden rendessége mellett mégis egy különös szenvedély rabja: minden eseményt szakszerűen kommentál. Lenyűgöző > élmény például,' amikor megmagyaráz- - zá a' híá'dihelyzetet. Értesülése1 döbbenetes. A politikában és a történelemben csakúgy járatos, mint az idegen szavak haszná­latában. Például a pálinkát, ha éppen nincs kedve hozzá (igen ritka pillanat), így hárítja el magától: — Nincs hozzá illúzióm. (V. 14.) • Óvjuk meg a termést a légi­támadástól. Az eddig tapasz­taltak szerint a különböző gyújtóeszközök csak akkor fejtik ki hatásukat, ha telje­sen vagy túlérett állapotban levő gabonára esnek. A leg­célravezetőbb megoldás tehát, ha korán aratunk. (V. 14.) Lóvásárlás. Kertes Ferenc Kecskemét-körzeti lókereske­dő értesíti a t. gazdaközönsé­get, hogy a Lóértékesítő Szö­vetkezet május hó 25-én, d. e. 9 órakor a ceglédi vásártéren vásárolja a honvéd remonda heréit és kanca lovakat. 2 és fél évtől 9 évig, 158—175 cm magasságig. Minőség szerint fizetünk a lovakért helyszínt a legmagasabb árat. A jártatok irányítva legyenek a felhajtott helyre. Mura ló is lehet. (V. 21.) Hirdetés. Bort kisebb-na- gyobb mennyiségben vesz és 50 literen felüli tételekben el­ad Bor-, Gyümölcs- és Zöld­ségértékesítő Kft. Lechner Ödön utca 1. szám. (V. 21.) Hetvenhét esztendő sorako­zik a Kecskeméti Lapok mö­gött. Munka és küzdelem jel­lemzi e múltat, amelyre ko­mor órában pillantunk vissza, amidőn olvasóinkkal és bará­tainkkal súlyos elhatározást közlünk: a Kecskeméti Lapok a háború tartamára szünetel­teti megjelenését. Döntésünk indoka a háború parancsa: minden erőt a honvédelem szolgálatába kell állítani, azt a munkát és nyersanyagot is, amit a Kecskeméti Lapok át- , meneti elnémulása szabadít fel. Utunk a nemzet és város szolgálatában egyenes volt, fegyvereink tiszták maradtak, lelkiismeretünk pedig bátran állja, és várja évtizedek nemes munkája után a történelmi bí­rálatot. A magyar igazság győ­zelmének és a boldog viszont­látásnak reményével búcsú­zunk minden olvasónktól. (Vi 21.) (Impresszum. Laptulajdo~>os 'és kiadó: Első Kecskeméti Hír­lapkiadó- és Nyomda-Rész­vénytársaság. Igazgatósági el­nök: Hetessy Kálmán xfrv Fe­lelős szerkesztő: Rácz Béla’dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kéttemplomköz.) A visszapillantó: B. J. Több fórum is foglalkozik a kecskeméti televízióval kapcsolatos elképzelésekkel. Ezek egyike szerint hétfőn­ként másfél órás adás meg­valósítható volna, s költsé­geit is fedezni lehetne hir­detési díjakból. Ahol az egyedi antennák helyett vá­rosi berendezésekről kábelen vezetik a jelet a tévékészü­lékekbe — Pécsett, Székes­fehérvárott és másutt — már huzamosabb idé|je megkez­FEKETE SAROK Témánk olyan olvadékony, mint nyári napon a fagylalt, ami már cSak azért is helyes hasonlat, mert éppen róla van szó. Nos, fölöttébb személyes tapasztalataim szerint a fagylalt­mérők — korra és nemre való tekintet nélkül — már megva­lósították az emberek elkülönítését, megkülönböztetését, ami a gyakorlatban az adagok nagyságában jut kifejezésre. Azt már nein tudom követni, hogy momentán mennyibe is kerül e hideg édesség (többe, mint tavaly, kevesebbe, mint jövőre), háborgásom oka nem Is az ár: ez is az adózás egyik formája, s szerencsére még ízletesebb is a többinél. Szemet az szúr, hogy ha egységnyi pénzért én megyek a kis ablakhoz, legalább másfélszer akkora adagot kapok, mint amikor a lá­nyom kér fagyit: ugyanott, ugyanannyi obulusért. Megjegyzem: ha mellette állok, akkor is nagyobb a tölcsér súlya, mint ha csak. távolról figyelem — se felsorolt esetek a város bármely pontján kísérteties hasonlósággal ismétlődnek. Az eset a magánügyek kies szférájában maradhatna, ha csupán az én lányom forintjai lennének puhábbak, értéktele­nebbek. Sajna, a szomszéd gyerekekkel Is hasonló a helyzet, s azt gyanítom — mert bebizonyítani hogy is tudnám: a vá­ros ellenőreit úgyis mind ismerik a szakmában — hogy raj­tuk kívül is mindenkivel ez történik, aki nem felnőtt. Mármost tudom: ettől a kis cikkecskétől (nagyobbtói Sei) a helyzet nem változik. De néha az is megnyugtatja az em­bert, v ha kipanaszkodhat ja magát a többieknek, {ütik hasonló cipőben járnak. Az ügy — ügyecske?! — piszlicsáré nagyság­rend. Mennyi lehet a károsítás forint(m)értéke, egy foAnt? Kettő? Mellékes. A baj csak az, hogy ez is a 'többi, nem ke­vés ügyecske mellé sorakozik, s ezek erősítik egymás hatását. Már a fagylalttal is csalnak — se kijelentésben az „is”-en van a hangsúly, ez adja a többletet. S ez rongálja azt, amit együttesen „állampolgári közérzet­nek”, neveznek, amely közérzetet egyébként döntő mértékben az ilyes aprócska semmiségek alakítanak. Száz forint a lakó­telepi boltban a paradicsom, 55 a piacon? Az ember csak le­gyint. He hogy* a gyerekét naponta becsapják, olyan cikkel, amineMjégalább, ezerháromszáz százalék a nyereséghányadosa — nőshez nem szépjFnem jó, nem illő. Der— sajnos — való. —if. íZEALLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEMCSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1984. MÁJUS MI ÚJSÁG A HUNYADI VÁROSBAN ? Néhány év óta vált szokássá az, hogy egyes városrészek­ben a lakóterületi pártalapszervezet és a körzeti népfront­bizottság a tanácstagokkal közösen végigjárja a környéket és tájékozódik: milyen elintézendő ügyek foglalkoztatják a polgárokat. A problémacsokrot azután az illetékeseknek nyújtják át — intézkedésre. Ezúttal mi iá ezf tesszük, s nyilvánosságra hozzuk a Hunyadiváros bejárása során gyűj­tött tapasztalatokat. KÁBELTÉVÉ-ELKÉPZELÉSEK dődtek a kísérleti adások. Az elmúlt hetekben Duna­újvárosban is próbálkoztak önálló programmal. Mint is­meretes, Kecskeméten már kész a központi antenna — a megyei tanács épületének tetejére szerelték fel —, s működéséről bárki megbizo- nyosodhatik, aki az Alföld Áruház előcsarnokában meg­nézi a monitorokat. E készü­lékek már kábelről kapják a jelet. Minden állampolgárt egyfor­mán érint a kereskedelem, a szol­gáltatások helyzete. E városrész­ben is így van. Sok lakó kifogá­solja az ABC ellátását, tisztasá­gát. E gondokon a legkönnyebb segíteni, hiszen az ellátás és a környezet rendje elsősorban a boltvezető ép a bolti dolgozók munkájának javítását igényli. Ennél sokkal égetőbb a szolgálta­tóház hiánya. Lassan évtizedes már ez az igény — kielégítését (mint annyi másét) pénzszűke akadályozza. Több utcában panaszkodtak csatornázásra, a vízelvezetésre. Leginkább a Mátyás király kör. út—Szolnoki út kereszteződését csepülték, alhol nagyobb zápor idején a Lakóházakat is veszé­lyezteti a lezúduló víztömeg. A Mátyás király körút más szaka­szain is szóba került ez a téma. Sokan ejtettek éles szavakat a közvilágításról. A Kilián György utcában például több oszlopon rosszak az izzók. (Ha az ott lakók a városi tanács műszaki, osztá­lyának — 22-877 — azonnal je­leznék a hibát, haladéktalanul in­tézkedni lehetne a cseréről.) A Csilléri telepen újra kéne festeni a lámpaoszlopokat. A Köztársa, ság téren és a Hunyadiváros 48. számú ház előtt töröttek a lámpa- burák, míg a Béke fasor teljes hosszában, a sűrű lombú fék aka­dályozzák a járda megvilágítását. Ez a probléma nyeséssel megold­ható, kevésbé teljesíthető az a ké­rés, hogy a Daróczi köz, a Má- i tyás király körút, a Liszt Ferenc - utca és a Szilágyi Erzsébet utca minden' oszlopára szeréljenek feT lámpatestet. Ekkora méretű bő­vítésnek nincsenek meg az anya. gi feltételei. Több hunyadivárosi utca bur­kolata is bírálat tárgyát képezte. A megnövekedett forgalom miatt a Mátyás király körút, a Zászló és a Szivárvány utca érett meg a felújításra. Néhány új zebra is elkelne, például a Tinódi utca és a Czollner köz, illetve a Liszt Fe­renc utca és a Czollner köz ta­lálkozásánál. Szemetes-e a Hunyadiváros? Erre a kérdésre is próbáltak vá­laszt kapni a bejárás során, kü­lönösen árgus szemmel figyelve az esetleges illegális lerakóhelye­ket. Van szemét a Vaspálya utca végén, a fénysorompónál, a Va- csihegy 199. számú házzal szem­ben, a vasút mentén, az Április 4. téren, a gyógyszertár mögött, a Saljai utca 2. és 4. számú ház konténerének környékén. Dióhéjban: e gondok jellemzik leginkább ezt a városrészt. Meg­oldásuk részben a hunyadiváro­siak figyelmén, fegyelmén és ösz- szefogásán, részben az illetékesek intézkedésén múlik. Egy itteni, de egész Kecskemétet érintő ja­vaslattal zárjuk felsorolásunkat: a Városgazdálkodási Vállalat alkalmazzon csőszt, aki megfele­lően tudna gondo’ikodni a teme­tő belső rendjéről. Szívesen .tudó­sítanánk arról, hogy már munká­ba is állt. Sz. Z. ® Esti eső után reggeli tócsa-idill az ABC előtt. • Három higanygőz ereszt fényözőnt a parkoló kocsikra (ez egyéb­ként zsákutca!) és — ugyanaz a sarok! — egyetlen lámpácska pis­lákol a Tinódi utcára... CSILLAGOK A KU. OLÁN A planetárium egy éve Halk zene szól, lassan kialsza­nak a fények. Előbb a Hold kel fel, majd a Merkúrral az élen sorban átvonulnak a bolygók az elsötétülő kupolán. Amint pedig a szemünk megszokja a sötétsé­get, felragyog ötezer csillagfény­pont — kezdődik az előadás a kecskeméti planetáriumban. Átél­te már ezt az élményt? — a kér­désre tízezerrel többen válaszol­hatnak igennel, mint egy évvel korábban. Ennyi látogatói foga­dott ugyanis tavaly május óta a csillagászati ismeretterjesztés új műhelye. A városi tanács és a TIT közös intézményét egy csil­lagász-tanár és egy szervező munkatárs működteti. — Kik voltak kíváncsiak az el­ső évben a planetárium előadásai­ra? — kérdeztem a vezetőt és mindenest, Űjvárosy Antalt. — Egy év alatt négy műsort készítettünk és mutattunk be. Több mint háromszáz előadást tartottunk. Látogatóink zömé kecskeméti és városkörnyéki, egy- harmaduk érkezett távolabbi vi­dékekről. A legtöbben diákok, ál­talános és középiskolások. Ven­dégkönyvünkben szaporodnak az ország más tájairól és külföldről érkezett nézők bejegyzései is. — Hogyan fogadták a műsorai­kat? — Az országban mindössze há­rom ilyen intézmény működik. Aki idejön, általában először lát planetáriumot. Az égi jelenségek látványa a többség számára le­hengerlő. Az emberek megdöb­bennek, rácsodálkoznak az éjsza­kai égboltra, ahová a lámpák fényköréből egvre ritkábban né­zünk fel. A látványra mindenki gyorsan rá tud hangolódni. A planetáriumnak persze nemcsak az. a célja, hogy esztétikai él­ményt nyúitson. Abban már na­gyok az eltérések, hogy ki miiven szintű tudja betogaónl a csilla­gászati ismereteket. — Mi érdekli leginkább a néző­ket? ■—■ A kis méret — 44 embert tu­dunk leültetni — óriási előnye, hogy minden előadás után lehető­ség nyílik a konzultációra, beszél­getésre. Sokféle kérdés elhangzik, és éles életkori megoszlást is ta­pasztaltunk. A felnőttekkel és a középiskolásokkal szemben az ál­talános iskolás korosztály sokkal tájékozottabb, fogékonyabb. Gyakran kérdeznek a világegve- tem keletkezéséről, arról, mi tör­ténik majd a Nappal, és rendsze­resen felmerülnek az űrkutatás aktualitásai. — Többen szóvá tették, hogy nehéz eljutni egy-egy előadásra, és a hétvégéken keveset tart nyit­va a planetárium. Mi erről a vé­leménye? — A tapasztalatszerzés éve áll mögöttünk. A nyitvatartási ren­det például háromszor módosítot­tuk á látogatottság egyenetlensé­gei miatt. Tudni kell, hogy elő­adásaink 90 százalékát előre be­jelentett csoportok foglalják le. Ritka, hogy spontán áll össze a közönség, az egyéni látogatók in­kább egy-egy csoporthoz csatla­koznak. Korábban szombaton és vasamap is nyitva voltunk, de ahogy kitavaszodott, nem jött senki a hétvégeken. A szombati előadásokat megszüntettük, jelen­leg hétfőn tártjuk a legtöbb elő­adást. — Milyen újdonságokra számít­hatunk a közeljövőben? — Örömmel mondhatom, hogy­ha semmi sem jön közbe, hama­rosan lézerberendezéssel gazda­godunk. Ez újabb látványos ter­mészettudományos bemutatókra nyújt lehetőséget. Itt áll már a folyosón — egyelőre kiállítási tárgyként — egy Zeiss-távcső. El­készültek a bemutató csillagvizs­gáló tervei, társadalmi munkát igénybe véve hozzá is tudnánk fogni a felépítéséhez a planetá­rium mellett. Jelenleg azért ál­lunk, mert nem találunk kivite­lezőt a négy méter átmérőjű, for­gatható kupolára. Felújítottuk ál­landó kiállításunkat is, és készül következő műsorunk, melynek cí­me: Utazás a déli égboltra. L. D. LAPSZÉL NYÁRI MUNKAALKALMAK Jön a nyár, sok diák ilyenkor igyekszik megkeresni a régen áhított magnó, kismotor, vagy farmer árát. A váródban az idén is sok üzem kínál munkaalkal­mat számukra. Kedv szerint le­het válogatni konzervgyári vagy bairamfiüzemi idénymunka, ZÖL_ DÉRT-nél válogatás és csomago­lás, a Vízműnél kertészkedés kö­zött. Aki gyárt körülményekre vágyik, az a Parkettagyárba vagy a Sütőipari Vállalatihoz szegőd­het. Az Egyetértés Szakszövet­kezetben, Hetényegyházán a me­zőgazdaság hívja a diákokat, a helvecmi Petőfi Tsz-toen (július 9-től) a barackszezon kezdődik (nemcsak diákok részére.) A nyá­ri munkákat a Városi Munkaerő- szolgálati Iroda szervezi, amelyet új helyén, a városháza épületé­ben találhatnak meg az érdeklő­dők. LAKÁSHlREK Megkezdődött a széchenyivá- rosi 281 lakásos garzonház laká_ sainak« szétosztása. 48 otthon ve­vőjét a tanács jelöli ki, 47-nek az lesz a vásárlója, aki a legtöbbet ígéri érte (ezek az úgynevezett szabadkeretesek), és 185 fölött a KISZ Kecskemét városi Bizottsá­ga rendelkezik. A jelentkezési la­pokat az OTP-hez kell majd be­vinni. A főzőfülkés, 35 négyzet- méteres otthonok átlagára 450 ezer, a 32 négyzetmétereseké 385 ezer forint. Hárem széchenyivárosi épü­let, a 101-es, a 102-es és a 105-ös jelű lakásainak osztása ad ma­napság munkát az illetékeseknek, összesen 150 egy-, két-, illetve két és félszobás otthont ítélnek oda az igényjogosultaknak (név­jegyzéküket a Kecskeméti Szem­le májusi száma közölte). Bizo­nyára sokakat érdekelnek.az árak; nos, a 3. emeleten 410 ezer az egyszobás, 635 ezer a kétszobás és 755 ezer forint a 2,5 szobás la­kások áira. Lakással kapcsolatos újdon­ság, hogy a garzonház tulajdono_ sainak egy része — akiket a KISZ jelöl ki — kérheti otthonát tapé­ta és szőnyegpadló nélkül is, ez esetben három hónapon belül né­kik maguknak kell elvégezniük a munkákat. Ésszerű megoldásnak tűnik ez, hiszen az új lakók első ténykedése rendszerint éppen a tapétázás. FALIKÉP Napról napra szépül az öreg »»Zrí­nyi'*. Tanév közben sem szünetelt az osztálytermek belső festése, takarítá­sa, a világítás korszerűsítése, s — a szülők segítségével — a dekorálás. Az egyik legszebb szülői munka: Szap­panos István, az Óvónőképző Intézet tanára készítette el az alsó tagozatosok részére a hangulatos, a gyermekek gondolatvilágát idéző faliképeket. NYILVÁNOS TELEFONOK Szakszervezeti és egyéb jelzé­sek szerint a kecskemétiek las­súnak találják a telefonbekötések ütemét. Nos, annyi biztos, hogy a központ bővítésének befeje­zéséig már tényleg nem kapcsol­nak be, csak néhány lakást a há­lózatba, de az is biztos, hogy ek­kora ütemben soha nem bővült még az előfizetők száma. Gyakor­latilag három éven belül meg­duplázódott a telefonállomány a megyeszékhelyen — de hát úgy van az, hogy egy igény kielégí­tése öt másikat szül... Mindenesetre jelzi a távközlési üzem igyekezetét, hogy az idén is húsz nyilvános állomást állí­tanak fel. Az első negyedévben a Kassa István sétányon, a Kiskő­rösi úton (a TÜZÉP előtt), a Szim- feropol téren, a Liszt Ferenc ut­ca 27. számú ház előtt, a Mátyás király körút—Béke fasor keresz­teződésében, a Habselyem előtt, a Bethlen körút—Kada Elek utca sarkán, a Szegedi úton (a SZIM előtt), a Kiskőrösi út—Ipoly utca találkozásánál és a Szolnoki úti lakótelep előtt szereltek fel nyilvános telefont. A második ne­gyedévben — e napokban — a Lóverseny utca 13. számú ház előtt, a Madách téri orvosi ren­delő előtt, a Tatársoron (az ÉP­SZER előtt), a Zöldfa és a Baj- csy-Zsilinszky utca kereszteződé­sében, továbbá a Ceglédi utca 24. számú ház előtt létesítenek nyilvános állomást. Ezekkel együtt a városnak csaknem száz nyilvános helyről lehet telefonálni. Szerkeszti: Ballai József

Next

/
Oldalképek
Tartalom