Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-28 / 100. szám

1984. április 29. • PETŐFI NÉPE a 3 Alkotó légkörben, egymást segítve Március közepén avatták fel a Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés második élelmiszeripa­ri üzemét, a tejfeldolgozót Bács- Kiskunnak egyik kiemelkedő állattenyésztő, 'tejtermelő vi­dékén. Itt a szövetkezetekben, ál­lami gazdaságokban fejlett a szarvasmarhatartás, és a háztá­jiban is akad még tehén. A KAGE taggazdaságain kívül, har­mincnál több tehénészet, vala­mint tejgyűjtő-, kezelőhely to­vábbítja a feldolgozóba a nyers­tejet. A tehenészetek tejkínálatá­nak á további növekedésétől függ most már a napi 70 ezer literes termelési előirányzat teljesítésé. A KAGE-üzem, a KALOCSA - TEJ, ennek a kétszeresére is ké­pes, ha a gyártásközi, ezer lite-' rés tejtárolókat átcserélik 4—5 ezer literesekre. A húsvét heté­ben, az ünnepi csúcsfogyasztásra felkészüléskor már arra is jutott idejük és erejük a vállalat dol­gozóinak, hogy az üzem indítása óta gyártott és forgalmazott ké­szítményeket. újabbakkal egészít­sék ki. Április 16-án Dunaújvárosban, egy nappal később pedig a KA- LOCSATEJ saját ellátási körze­tében is vásárolhatta a közönség a darabos gyümölccsel ízesített joghurtot, amelynek gyártási jo­gát a Komárom megyei Tejipari Vállalat tatabányai üzemétől vet­te át a KALOCSATEJ. Ez év vé­gétől pedig csak Kalocsán állít­ják elő/ és továbbítják a társvál­lalatok körzetébe is. A közelmúltban a dán gyártó- és töltőgépet is minősítették a ka­locsai üzemben, s ezzel a tejfölös túró gyártása elől hárult el az akadály. Ez is kalocsai újdonság. Másutt nem készítik, bár hazai szabadalom., Az 1984. februári próbaüzem kezdete és a márciusi gyáravatás után nem sokkal a KAGE fel­dolgozójának a termelési vonala már teljes kapacitással működött. Az ilyen eset elég ritka a hazai élelmiszeripari üzemek gyakorla­tában. Tanács József termelési üzemvezető mindjárt meg is ma­gyarázta. — Hasonló korú, felfogású, képzettségű szakemberek dolgoz­nak a KALOCSATEJ-nél. Min­den gondunk közös, az örömünk is az. Fizikai és szellemi dolgozók, vezetők és beosztottak százhatvan- négyen vagyunk együtt. Jó mun­katársi, baráti kapcsolat alakult ki rpvid idő alatt. Olyan a mun­kahelyi légkör, hogy a közös eredménynek szurkolnak az em­berek és nem egyesek esetleges balsikerének. Sokan akkor láttak először tejüzemet, amikor ide je­lentkeztek. Számosán éppen a ki­vitelező vállalatoktól jöttek át hozzánk dolgozni — mondja Ta­nács ' József. — Előfordult, hogy egyeseknek szokatlan volt a mun­katempó, és másutt kerestek el­foglaltságot. Akik itt maradtak, azok az elmúlt hónapokban szin­te az erejüket meghaladó felada­tot teljesítettek. A szakmai útba­igazításra, a munka fontosságá­ra, nagyságára figyeltek, nem a> munkaidő végét lesték. A tej és tejtermék gyorsan romlik. A megkezdett munkafolyamatot be kell fejezni. A tehenészetből, tej­gyűjtőkből érkező nyerstejet pe­dig fogadni. A termelési üzemvezető a KA­LOCSATEJ létesítése előtt a Hosz- szúhegyi Mezőgazdasági Kombi­nát állattenyésztési kerületét ve­zette. Miként illeszkedett ilyen rövid idő alatt ebbe az új mun­kakörbe? — Az az igazság, hogy ez az eredeti szakmám. 1960-ban, a ta­nulmányaim befejezése után, ugyanis itt- Kalocsán kezdtem gyakornokként. Néhány évvel ké­sőbb már főművezetője voltam a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat helyi feldolgozójának, és ezt a munkakört töltöttem be 1978-ig. A hosszúhegyi állatte­nyésztési kerületben szintén ben­ne éltem a tejtermelés minden­napi gondjaiban, sikereiben is. Amikor 1982. december végén a KAGE ide hívott, a hildpusz- tai tehenészetben naponta 20 ezer liter tejet fejtek, és 5500 literre emelkedett a tehenenként! átla­gos tejtermelés. Jó, ha a tejfeldolgozók terme­lési üzemvezetői figyelemmel kí­sérik a tehenészetek munkáját is, hiszen onnan kapják a nyers­anyagot. Mint ismeretes, január elsején érvénybe lépett a bakteo- rológiai minősítés szerinti teját­H> Tanács József, a KALOCSA­TEJ termelési üzemvezetője. (Kiima Győző felvétele) vétel, örvendetes, hogy e néhány hónap alatt is. milyen sokat ja­vult az ideszállított tej minősé­ge. Az anyagi érdekeltség is er­re serkenti a tejtermelő gazda­ságokat. A jobb nyersanyagból viszont az üzem kifogástalanabb terméket tud előállítani. Számos fiatal műszaki dolgo­zik a KALOCSATEJ-nél vezető beosztásban. Ügy látszik, bátrab­ban állítanak felelős munkakö­rökbe olyan szakembereket, akik nemrég fejezték be tanulmányai­kat. — Valóban így van — folytat­ja Tanács József. — A társválla­latoktól nem csábíthattuk el a szakembereket, hanem még ta­valy kapcsolatot teremtettünk az élelmiszeripari főiskolán és a szakiskolákon tanuló, akkor vég­ző hallgatókkal. Közös megegye­zésre a tejfeldolgozás gyakorlati teendőit más tejipari üzemben átismételték, begyakorolták, és úgy jöttek a KALOCSATEJ-hez dolgozni. Példásan megállták a helyüket. Közülük Bogdánná Tor­ma Ágnes a túróüzem műveze­tője ez év április elseje óta és az egyik új termékünk, a tejfölös túró gyártását irányítja. De so­rolhatnám a többieket is! Kiss Antal Mindennapi kenyerünkről A naponta megvásárolt élelmi- szérók sorában meghatározó sze-1 repe van a kenyérnek. Az ellátás folyamatosságát vagy annak hi­báit, a választék igényekhez iga­zodását, a pékáru minőségének a változását gyorsan észreveszi a lakosság. Bács-Kiskun megyében lassan mérséklődik a kenyérfogyasztás, ennek ellenére az országos átlagot is meghaladja a megvásárolt mennyiség. Évente megközelítőleg 54 ezer tonna kenyeret, 145 millió zsemlét és kiflit süt Bács-Kiskun négy, tanácsi élelmiszeripari vál­lalata, három termelőszövetkezeti és egy áfész péksége, valamint a huszonkét kisiparos. Természetes, hogy a sütőipari üzemek állítják elő nap nap után a legtöbb pékárut. Elhelyezkedé­sük általában központosított, ami előnyös a vállalati gazdálkodásra, de a lakosság ellátásában bizo­nyos gondokat okoz, ugyanis a sü­tőipari termékek minőségét így nehezebb megóvni és körülmé­nyesebb az időbeni szállítás is. összességében 14—16-féle ke­nyeret forgalmaznak a megyében de ez vállalatonként és települé­senként csökken. A városok köz­ponti üzleteiben 5—6-féle, a pe­remkerületi és községi boltokban 2—3-féle, a kistelepüléseken és a tanyai körzetekben mindössze egyféle kenyeret kínálnak. A vá­laszték napszakonként is változik. A folyamatos kenyérellátás ér­dekében indokolt a pótrendelés, módosítás idején olyan megálla­podást kötni, amellyel megfelelő készletgazdálkodást lehetne elér­ni. Pénteken, Kecskeméten a Tu­domány és Technika Házában ta­nácskoztak a XIX. műszaki hó­nap keretében Bács-Kiskun sütő­ipari és kereskedelmi vállalatai­nak, valamint a fogyasztók ér­dekképviseleti szervezeteinek szakemberei. Megvitatták többek között a népi ellenőrzés kenyér- és péksütemény-ellátásról végzett vizsgálatának tapasztalatait. Szó esett a lakosság igényeit felmérő kérdőívekről, a sütőipari vállala­tok számára kedvezőbb pékáru­szállításról, a háztartásokban megmaradt száraz kenyér haszno­sításáról. Az ünnepi kenyérellá­tás, -forgalmazás ésszerűsítésére is hangzott el javaslat. G. E. NAPKÖZBEN Szolgáltatás Az ember kíváncsi termé­szetű. Engem például érdekel mindenfajta csoportosulás. Egyeseket miért vesznek ma körül annyian? Szinte szünet nélkül térül- nek-fordulnak a megrendelők Kecskeméten, a GELKA Ka­tona József téri javító, és al­katrészüzletében. Van, aki a porszívójához zsákot keres. Más a hibás táskarádióját te- ,,szi a pultra. Többen alkatré­szért jönnek. Készségesek, se­gítőkészek a kiszolgálónak. Senkit nem várakoztatnak fö­löslegesen, sőt... Régmúlt idők már-már feledésbe merült ke­reskedői hagyománya éled újjá a bolt előterében. A vezető, Sörös János a pult mögül Ki­szolgálóknak a pult előtt „be­segít". — Kérem, mire van szük­sége? — Segíthetek? — Tetszik kapni? Nem tartja rangon alulinak, hogy vezető létére ilyen mun­kát (is) vállal. Valaki az átlagosnál na­gyobb, rossz rádiókészülékét érkezett javításra bejelenteni. Nem akarja átcipelni a váro­son. Mitévő legyen? A szervizvezető megkérdi, hol lakik. Majd a cím ismere­tében megbeszéli egyik embe­rével, hogy miután az másnap reggel gyermekét elviszi az óvodábá, gépkocsijával elmegy a bejelentő két utcával arrébb levő lakásához, és egyúttal be­hozza a műhelybe a rádiót. A megállapodás létrejött. A műhely a szó szoros értel­mében szolgáltatott. K—1 ORGONAHANGVERSENYEK, BOSZORKÁNYBA!, Szegedi nyár Elkészült a nyári szege­di ünnepi hetek : közmű­velődési és s; órakoztató programja. Eszerint a sza­badtéri játékok előadásai mellett mintegy féiszáz . más esemény várja a láto­gatókat. A múzeumban, a művelődési hazakban 13 . állandó és H időszaki kiál­lítást tekinthetnék meg az érdeklődők. A huszonne­gyedik szegedi nyári tár­laton előreláthatóan több mint Száz mai magyar al­kotó művet kerülnék a kn- , zönség; elé. A Szakszervek ; xetek Juhász; Gyula Műve­lődési Központ I tbun azck- ■ nak ; a képzőművészeknek ■■' kiállítása nyílik meg. akik ■ a. korábbi évek tórí&tatn elnyerték a Szakszerveze­tek" Csoográd megyei Ta­il n ácsa nak alkotói díját. A V Gutácsy Lajos-teremben szobrász*- és iparművészek . alkotása! kínálnak látniva­lót A múzeumban' rágé- ' I szett, képzőművészéit- nap- k lapd kbröyezetn edatad es * inas t »1 latok \ árják az er- . dekli dókét* Au égykopt bbegaáy vvat l. rónaiad* ' epületreSzeben a város, ti i- ■, jeneíéve.l. kapcsolat m gaz- . N\ <tet\iXasos os t n gye dókttAS \ rozsman a Dank) Pi» a n tál imégéneke t *■/ tmaloin fa >) készü t szel ké*z t *t‘ v«át:5l.'ő' jí 'l '■ -''ír A szeg li fogi iuimt templomban japán francia os jugosz-á i mn* szék adnak orgnnuhangvcrseny*- kel A váiosi tanársháza együttes. j sz-gedi Kisope- ' i * égj uf *s >s t gv Tm -1- ból érkező tini) kói-usz ju us imn ')/ut § sz<-gwifc,lj;í'jűSági napokra \/etjét iMsmptí. kathóéáh tPKonui-is u sah®; ' n ia többek MJ/i.tt JuLus 1> g| | .nepl-ine^úMtsak fínslóf-, S ( \xdi Jv%k *szűbtűtérl, cpmjpa-,, V dán Tá: sasi mv-vsoivinnl- nn nz Uozi vt rvmyi bd- szmkai.vbá;" hayvoi.iáiv.-- tu zo n •pt Ül- J’. -Jtf.-s: k aj- , ; • I*£nópjuiyd '.egyultd-ó.' '* mi I szcgídi önnópt h"*../ “lek pt-.-namiá! A reform útján Gyorsan múlik az idő. A könyvespolcon már mégsánguM; az a kis füzet, amelynek bo­rítóján ez áll I „A gazdasági mechanizmus reformja. A Ma­gyar Szocialista1 Munkáspárt Központi Bizottsága 1966. má­jus 25—27-i ülésének anyaga.” Tudósok, .közgazdászok, po­litikusok .vitáiban gyakran em­legetik mostanában „a refor­mot”, s ilyenkor nálunk min­denki a fenti határozatra, meg­valósulásának ismert tényéire — eredményekre és nehézsé­gekre, .netán kudarcokra is — gondol. Sajnos, arról, 'hogy mit is tartalmazott ez a határozat, mi volt az előzménye, s egyál­talán, mi tette szükségessé, már kevesebb szó esik. Pedig a reform alapvető elgondolásai, gazdasági, politikai törekvései ma sem avultak el, bár nyil­vánvaló, hogy a .közgazdasági, világgazdasági körülmények, a nemzetközi helyzet változá­sai, az energiaellátás ismert gondjai teljesen új módon vet­nek fel kérdéseket, és a meg­oldás módozatai sem lehetnek ugyanazok. A tanulságok min­denesetre a mának szólnak, s a reform körüli viták is eze­ket igyekeznék felszínre hozni, kibontani. Két évtizeddel ezelőtt, az el­lenforradalom utáni konszoli­dációt követően, a magyar nép­gazdaság fejlődésének meg­gyorsítása, a kötöttségek felol­dása, a továbblépést lehetőivé tevő irányítási módszerek megtalálása' volt a cél, s már akkor is ilyen fogalmazásban olvashattuk az erre vonatkozó irányelveket: A szocialista gazdaság működésének olyan mechanizmusát kell kialakíta­nunk, amely biztosítja: — A gazdasági döntéseknek az in­formáltság és az érdek szem­pontjából a legmegfelelőbb szinteken történő megvalósulá­sát, tehát az ország fejlődé­sének alapvető kérdéseiben központi döntések érvényesü­lését, a tervszerű központi irá­nyítás nagyabb hatékonysá­gát; — a vállalatok önállósá­gát, kezdeményezőkészségét és felelősségvállalását, tehát a vállalkozókedvet és mozgé­konyságot, a vállalati érdek összehangolását a társadalmi érdekkel, ez utóbbi kialakítá­sában kellő szerepet juttatva a vállalati érdekek ütközésé­nek is; — a dolgozó emberek kezdeményezésének fejlődését, .tevékeny részvételüket a gaz­dasági folyamatok irányításá­ban és ellenőrzésében, uralmuk megerősítését a dolgokon és saját társadalmi viszonyaikon. A fentiekből is következően lényeges volt, hogy az irányí­tásban nem az adminisztratív, hanem a közgazdasági eszkö­zök dominálnak. Továbbá: — a vállalatok maguk határozzák meg .terveiket. Szűnjön, meg a gazdasági irányítás „tervlebon- tásos” módszere, vagyis az a rendszer, hogy az éves nép- gazdasági tervet a középirá­nyító szerveken keresztül kö­telező tervutasítások, tervmu- tató-számok formájában le­bontják a vállalatokra. Leszö­gezte az akkori határozat: — itágabb érvényesülési teret, ak­tívabb szerepet biztosítunk a szocialista gazdaságban szük­ségképpen létező, e gazdaság jellemző vonásaihoz tartozó ár.uviszonyoknak, s ezek kate­góriáinak: a piacnak, pénznek, áraknak, jövedelmezőségnek, hiteinek; — a népgazdasági tervezésben, a vállalati gaz­dálkodásban is segítsük elő a szükséges és hasznos kísérle­tek lehetőségeit, a gazdasági kockázat helyes felmérését és számbavételét... Ez a bőséges idézet — amit még lehetne folytatni — talán önmagában is bizonyítja, hogy napjainkban csaknem hasonló­képpen emlegetett célokról, feladatokról van szó, amelyek közül nagyon sok meg .is való­sult, s ma már evidenciaként — magától értetődő dologként — él a köztudatban. Ilyen pél­dául a gazdasági egységekre kötelező tervlebontás rendsze­rének feloldása, közgazdasági szabályozókkal való helyette­sítése vagy az áru és piaci vi­szonyok sokféle kötöttségének megszűnése, illetve ezek egy- másrahatásán-ak elismerésié, amelyek a most felnövekvő nemzedék számára természetes velejárói a gazdálkodásnak. S amik nem valósulhattak meg a társadalmi, gazdasági életben? Például a vállalatok tényleges piaci versengése, amelynek hatásaként az ér­tékarányos árak majd kiala­kulnak,* vagyis létrejön a ke­reslet-kínálat—árak köz­vetlenül érvényesülő kölcsön­hatása. S illúziónak,bizonyult a körülmények alakulása foly­tán az ilyen kitétel is: vevők — a népgazdasági érdek dik­tálta korlátokon belül —. vá­laszthassanak a hazai és az importáru között, az eladók pedig a hazai vagy az export­ra történő értékesítés között. A reform a nemzetközi eny­hülés időszakának kezdetén, egy felfelé ívelő -gazdaságii helyzetben- nem számolt és nem .is számolhatott a hetve­nes években bekövetkező ener­giaválsággal, az embargókkal terhes világgazdaság újabb és sokkal szigorúbb követelmé­nyeivel és ezek itthoni hatá­sával, a nemzetközi helyzet megromlásával. Azokkal a külső és belső I körülmények­kel, amelyek a „talpon mara­dás”, az átvészelés könyörtelen próbáját rakták a magyar gazdasági életre is. A- visszafogás terhes követ­kezményei, a kilábalás módo­zatai ismertek. S az is köztu­domású, hogy az ország poli­tikai, állami vezetése nem visszafelé tekintget, nem ‘ a reform előtti -módszereikben látja a kivezető utat, hanem a továbblépésben, a megfontolt haladásban. Már az úgyneve­zett „félidős” határozatban is így foglalt állást: „A Közpon­ti Bizottság szükségesnek tart­ja a gazdaságirányítási rend­szer tökéletesítését, továbbfej­lesztését.” Ennek a gyakorlati lépései­re került sor a közeli -napok­ban, amikor a Központi Bi­zottság külön napirendként éppen ezt a témát tárgyalta meg, s a fejlesztési feladatok kidolgozására hívta fel az ál­lami szerveket. JVLintegy meg­erősítve: a reform ebben az értelemben — hazánk gazda­ságpolitikai gyakorlatában — a szocializmus fejlődésének, kibontakozásának járható és elfogadott — mondhatni ti­pikus — útja, amely alkalmas eszköz a társadalom átfogó területeinek minőségi megvál­toztatására. Kiterjied az irá­nyítási rendszer minden éle­mére: a tervezésre^ gazdasági szabályozásra, az intézményi és szervezeti rendszerre és ter­mészetesen az emberi tényező szerepének növelésére. Azt a régi sárguló .kis füze­tet forgatva az jut az ember eszébe, hogy adjanak mind­ehhez a külső körülmények — a világgazdasági helyzet és”a béke kilátásai — a korábbinál lényegesért jobb feltételéket,'1 a' tengerreszáliók kívánsága sze­rint: derűit eget és kedvező szél járást! F. Tóth Pál ELŐRECSOMAGOLT ÉLELMISZEREK Támogatják a korszerűsítést Az előrecsomagolt tőkehúsok forgalma 40, a zöld­ségféléké, gyümölcsöké 60 százalékkal, a húskészít­ményeké 3 és félszeresére, a tejtermékeké 2 és fél­szeresére, az ajándékcsomagoké pedig több mint kétszeresére növekedett az utóbbi öt évben. A vásárlók megszokták, s egyre inkább igénylik az előrecsomagolt élelmiszereket, mert így gyor­sabban végeznek a bevásárlással, az áru gusztuso­sabb is fólia alatt, mint papírban, s nem utolsó­sorban látják is, hogy mit vesznek, hisz maguk válogathatják ki a megfelelő árut. Emellett a kor­szerű — önkiszolgáló — eladási formának is nélkü­lözhetetlen része az előrecsomagolt élelmiszerek értékesítése. Egy sor termák — a tőkehúsok és hús­termékek, -egyes tejtermékek, a kenyér és péksüte­mény, valamint a zöldségek és gyümölcsök — elö- recsomagolását mind ez ideig nem, vagy csaik kis részben tudta megoldani az ipar. ezért ezt a keres­kedelem vállalta. A Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint jelenleg 25 vákuum-csomago­láshoz használatos gépsor működik a nagyobb élel­miszerüzletekben, ABC^kben. Ezek az „okos gépek" szeletelnek, vákuumzárással lezárják a műanyag zacskókat, mérnek, áraznak, címkéket nyomtatnak. Percenként átlagosan 20 csomagot állítanak elő. nemcsak saját részükre, hanem a vállalat más üz­leteinek is. A legtöbb előrecsomagolt élelmiszert tálcával vagy anélkül, fóliába csomagolják. Az eh­hez szükséges gépekből 3500 működik az ország élelmiszerüzleteiben. A kenyérfélék papírcscmagolása évek óta mit sem változott. A szállítás s az árusítás azonban ma már nagyon sokhelyütt konténerekből történik, s így a kenyér minősége .nem romlik a sok átrakással. A megfelelő mennyiségű és méretű papírt a boltok­ban kötelesek kitenni a konténerek mellé, s hogy ennek eleget tesznek-e. azt a kereskedelmi felügye­lőségek rendszeresen ellenőrzik. A burgonya 30, az alma 25—30, a hagyma 10 szá­zaléka az élelmiszerüzletekben, illetve a zöldség­gyümölcs boltokban hálóba csomagolva kapható. A csomagolás nagy részét egyelőre a nagykereskedel­mi vállalatok végzik, dg -az üzletek is egyre többet szereznek be a viszonylag ol,csó csomagológépből. A Belkereskedelmi Minisétér'um a kereskedel­mi vállalatok technológiai fejlesztéseit — s ide tar­tozik az élelmiszerek e'ő'ecsomagolása is — szak­mailag és anyagilag is támogatja. Évenként pályá­zatokat írnak ki, amelyeknek keretében a vállalatok központi pénzeszközöket is igénybe véve vásárolhat­nak megfelelő gépeket, berendezéseket. A kisebb csomagok készítéséhez szükséges gépek egy része viszonylag olcsón beszerezhető hazai termák, a mi-' nisztérium azonban, támogatja nagyobb beruházá­sok, központi csomagolok létesítését. & Milliárdok a chipben ® A Mikroelektronikai Vállalatnál elkészült a kor­mányprogram szerinti mintegy 2 milliárd forintos beruházás első, egyik legfontosabb része, és meg­kezdődött a nagybonyolultságú integrált áramkö­rök elemeinek (chipjeinek) előállítása. A gyártósoron szilícium-szeletek megmunkálását végzik nagy tisztaságú munkahelyeken, speciális védőöltözetben. Az integrált áramköri elem a kü­lönféle elektronikus termékbe (pl. számítógépek, mérőműszerek, szórakoztató elektronikus eszközök) beépítésre kerülő félvezetők legfontosabb része. A gyártósor a teljes „felfutás”. után évente 60 ezer darab szilicium-szelet megmunkálására alkal­mas. A képen: szilicium-szeletekbe magas hőmér­sékletű hőkezelések során a szennyező anyagok részecskéit juttatják be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom